ERDÉLY - BRASSÓ MEGYE KASTÉLYAI

Alsórákos (Racos)

Sükösd-Bethlen-várkastély: Négy saroktornyos várkastélya romos állapotban áll. 1624-ben reneszánsz stílusban építtette Sükösd György mezei kapitány, kaputornyán a kastélyt átépítő Bethlen Sámuel kígyós címere látható 1700-as évszámmal. 1918-óta elhanyagolták és fokozatosan pusztult, 1992-ben kezdték restaurálni. Egyike honunk legszebb, legérdekesebb és legépebb őskastélyainak, melynek hajdan, mint a rákosi szoros kulcsának, igen jelentékeny szerepe lehetett írja Orbán Balázs. "A Székelyföld" című munkájában s az alsórákosi várat külföld hasonló építményeivel összehasonlítva sem vehetők Orbán Balázs sorai túlzottaknak. Nagyküküllő megye keleté sarkában, a rákosi szoros bejáratától félórányira terül el a magyarlakta Alsórákos, hol a község mentén áll az Olt jobb partján kis domb tetején a festői környezetű vár. Megpillantásakor a képzelet visszavisz bennünket "Erdély aranykora" romantikus világába. Pedig a környezet minő más lehetett akkoron. Nem csattogtak olyan sűrűen a csákányok a rákosi kitűnő kövű kőbányában, nem folyt oly serényen a környező hegyek mészköveiből a mészégetés. A váron kívül a múlt emlékeit csak a falu ódon református temploma őrzi még híven, 1498-ban öntött régi harangjával. Története is összekapcsolódik a vár múltjával.

A várat a délnyugati saroktorony kopott felirata tanulsága szerint Sükösd György mezei kapitány építette egy kolostor helyén, annak köveiből. A. D. 1624. 9. máj. I. Apaffi Mihály idejében Budai Péter birtoka. Itt látjuk, hogy a várúr vallási meggyőződése milyen erős befolyást gyakorol a jobbágyok hitére. Míg az unitárius Sükösd György korában Rákos lakosai kivétel nélkül unitáriusok voltak, kik templomukat Sükösd szolgálatában megépítették, a református Budai Péter oda hatott, hogy a falu többsége reformátussá lévén, a templom is a reformátusok kezére került. Majd amikor a vár tartozékaival Budaitól örökségképen keresztfia, a katholikus Bethlen Sámuel gróf birtokává lesz, a faluban a kath. egyház is híveket szerez. Bethlen Samu gróf átalakítási munkálatai adták meg a várnak mai formáját, mit a kaputornyon díszelgő kőből faragott címere és a rajta levő felirat: Comes Samuel Bethlen Coma (comitatus) de Küküllő ac pedis siculialis Marus Capitaneus, atrobique supremus. 1700., -valamint a vár legtágasabb, a lovag- vagy tanácsteremnek nevezett helyisége mennyezetén babérkoszorúba font kígyós címerpajzs jelez. A falusiak e heraldikai jelvénye alapján mai napig is a vár egykori uráról, mint a "kígyós" Bethlen Samuról beszélnek. Utoljára -- mint mondják - Teleky Samu gróf birtokában volt, s így róla írhatta Orbán Balázs e keserű sorokat: "...a szép kastélyt mégis elhagyott birtokosa Bécsnek tüdőre és lélekre egyaránt veszélyes bűzhödt légkörében él". Teleky Samu gróf vette meg a várat és a hozzátartozó erdőket, földeket, összesen 3000 holdat a vár jelenlegi őrének szavai szerint -az alsórákosi székely közbirtokosságtól 420,000 koronáért. Ma csak az említett őr és a vár istállóiban elszállásolt falusi bikákra ügyelő emberek laknak a kastélyban, különben ürességtől tátongnak a főúri szobák.

A várfalak négyszögű udvart zárnak körül, a négyszög mindenik sarkában köralaprajzú bástyákkal. E körítő falhoz három oldalról fedett helyiségek csatlakoznak. Éspedig keleten az egyemeletes széles traktusú főúri lakosztály, s itt a kerek tornyokban is lakószobák vannak, a tornácra vezető főlépcsővel. A déli fal közepén ugrik elő a kaputorony s a falhoz egy kisebb mélységű szoba-sor (tehát másodrendű lakószobák), bizonyára a várúr szolgálatában állók részére, sorakoznak. Az épületszárny két oldalán egy-egy tört karú lépcső közvetíti a járást. A nyugati oldal földszintén istálló és szénatartó, az emeleten gabonás. Végül az északi oldalt kerítő fal, lőrésekkel erősítve, magában áll. Előtte az udvar északnyugati sarkában tízméteres régi kút látható, iható jó vízzel. Ez a négyszög alkotja a tulajdonképeni várat. A tornyokat kívülről még hegyesszögben kiszökellő alacsony falak védik. Távolabb egy második fal, valamint e fal és az erődítés magja között mély és széles árok övezi, mely bejárást csak a kaputoronyhoz nyit. Ezenkívül volt még egy körítő falgyűrű, melyből sarokbástyák, s közbe-közbe alacsony falak maradtak meg. Egy részét e falnak a piactér nagyobbítása végett bontották le.Nagyobb gazdagságú és így műtörténeti szempontból is értéket képvisel a főúri szárny belsejének finom kiképzése. A földszint bejárata most be van falazva, csak az oldalain álló háromnegyed oszlopok és az omladozó fedett előtér, a folytatásában az épülettel párhuzamosan menő egykor tégla, most ezeket helyettesítő faoszlopokkal jelzik egykori előkelő megjelenését. Az emelet díszbejáratához, mely a tanácsterembe nyílik, egyenes, egykarú lépcső vezet. A faajtó gazdag faragása két egymás fölött levő, babérlevél-lécekkel szegélyezett nyolcszög idoma körül csoportosul. Az ajtó pereme széle tojásléc-szegély. A nyolcszögek közepén gazdag rozetták. Az ajtó faragott darabjai végül erős deszkaajtóra erősítvék. Az ajtószárny vörös kőkeretben áll, melynek gazdag fasugára az épület egyszerű, nyugodt külsejével (hol csak a tanácsterem ablakai rendelkeznek egyszerű timpanon architektúrával), éles ellentétben áll. Késő reneszánsz munka, hihetőleg akkoriban készült, mikor a vár Bethlen Samu gróf tulajdonát képezte. Az ajtó mindkét oldalán oszlopszéken álló pillér tart a pillérek sok párkányához viszonyítva gyenge gerendázatot, melynek képszélét stilizált leveles indák fonadéka tölti ki. Az említett ajtón a tanácsterembe lépünk. Nevezik Nagyteremnek, Lovag-teremnek is, de az bizonyos, hogy ez volt a vár reprezentációs helyisége. A többi termek egyszerű famennyezettel (ebédlő), vagy süvegek dongába bordanélküli metsződésével (az ebédlő és a tanácsterem közti helyiség), vagy díszesebben a gróf lakószobájául szolgált saroktoronyban nyolcsüvegű gömbboltozattal (hol is a bordák paszomántszerűen vannak kiképezve) fedettek. Egyedül a tanácsteremnek van féldomború plasztikával gazdag mennyezete. Az egész mennyezetet sasok és angyalok tartotta csergirlandok koszorúja fűzi körül. Az így körülzárt belső mező közepén három ügyesen mintázott amorett tartja az építtető grófnak, Bethlen Samunak és nejének Nagy Borbálának címerét elliptikus babérkoszorúk közt. A mennyezet négy szögletét végül egy-egy, az év négy szakát ábrázoló női alak teszi hangsúlyozottabbá. A különben tárgyánál fogva édeskés kompozíció jól stílusban van tartva. Eddig elég jól állta a mennyezet díszítése az időt. Csak az utóbbi időkben ázott át a lyukas födélről becsepegő víztől, mely az értékes műemléket már több helyen ki is kezdte. Darabok esnek le belőle elannyira, hogy ha gondoskodás nem történik, menthetetlenül veszve van. Most indult pusztulásnak a vár udvara is. A falak előtt tornácok kerülik az udvart, s az idei nyár végén az északi oldalfal vízfolyosóját alátámasztó,-téglából rakott és vakolt 11 "dóriai" oszlop közül a rajta nyugvó tornáccal együtt, a fa korhadása, illetoleg a tégla kiázása miatt, tízet lebontottak, mert ezek összeomlásától lehetett tartani, így csak papíron áll az ígéret, mit a kastély utolsó tulajdonosa a községgel szemben szerződésileg kikötött, hogy a várat minden rongálástól kímélve jó karban kell tartani.

Alsószombatfalva (Sâmbata de Jos)

Brukenthal-kastély: Az 1750-ben épült, barokk Brukenthal-kastély ma a méntelep és az erdőgazdaság központja, park veszi körül. Az alsószombatfalvi méntelep területén lévő Brukenthal kastélyt 1750-ben gróf Jozef von Brukenthal, Samuil von Brukenthal testvére építette. A kastély masszív építmény, falai elérik az 1,2 méter vastagságot, 35 szobája van, amelyekben csodaszép csempekályhákat állítottak fel, a padló tölgyfából készült, és az emberek azt mesélik, hogy az egyik falon a 70-es években lemeszeltek egy szép freskót. A kastély felépítése hosszú ideig tartott. A kb.1700 hektáros területet Brukenthal haszonbérbe kapta 99 évre, Mária Teréziától. Hálája jeléül a gróf kastélyt építtetett, és azt tervezte, hogy abban fogadja Mária Teréziát, de nem tudni, hogy a császárné, átlépte-e vala a kastély küszöbét. A helybéliek előszeretettel mesélnek a kettőjük között szövődött szenvedélyes szerelemről. Legendák keltek szárnyra. Egyesek szerint a császárné sohasem jött el a grófhoz, míg mások szerint több nyarat is itt töltött, de hamar ráunt a grófra. Természetesen semmire nincs bizonyíték, de rég volt és sok minden megtörténhetett...

Budola (Budila)

Nemes-kastély: A 19. század végén a Béldi családba benősült gróf Nemes család is birtokhoz jutott itt. Kastélyuk ekkor épülhetett, eklektikus-romantikus stílusban.

Béldy Tivadar-kastély: Béldi Tivadar kastélya egy ősfenyves park közepén áll. Ma a polgármesteri hivatal működik benne. Építtetője Béldy László, 1730-ban.

Béldy Ferenc-kastély: A 18. sz. közepén épült grófi kastély (1751). Építtette Béldy Pál.

Mikes-kastély: A gróf Mikesek szeszgyárat alapítottak a 19. sz. második felében. Ekkor épülhetett eklektikus kastélyuk is.

Felsőszombatfalva (Sâmbata de Sus)

Brâncoveanu-kastély: 1650-ben Preda Brâncoveanu bojár vásárolta meg, akitől később unokája, Constantin Brâncoveanu havasalföldi vajda örökölte. A Brâncoveanu család 1653 és 1678 között épült udvarháza a két világháború között alkotóházként működött. Szobatfalva hosszú ideig a Brâncoveanu család tulajdonát képezte. Kb. 10 kilométerre a kolostortól egy hatalmas kapu körvonala emlékeztet a hajdani Brancoveanu kastély pompájára. Az első kastélyt maga Constantin Brancoveanu építtette, csak leromlott állapota miatt le is bontatta hogy unokaöccse Grigore Brâncoveanu, új kastélyt építhessen.

Fogaras (Fágáras)

Várkastély: A vár legrégibb része a belső várban lévő délnyugati Vörös-torony és az északnyugati Fekete-torony, ezeket Kán László erdélyi vajda építtette 1310 körül. Nagy Lajos a várat és a területet a havasalföldi vajdáknak adta hűbérbe, ezt Hunyadi Mátyás királyunk vette vissza. Ezután gyakran változtak tulajdonosai: Geréb János, Corvin János, Bornemissza János, Majláth István, Bekes Gáspár, a Báthory-család, Vitéz Mihály, Basta generális. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem még építkezett itt. A Rákóczi-szabadságharc után folyamatosan csökken katonai jelentősége, az 1848-49-es szabadságharcban már teljesen jelentéktelen. Talán ennek köszönhető, hogy különösebb romlás nem volt állapotában. Felújítását az 1960-as években kezdték meg. Ma városi könyvtár, múzeum, szálloda és étterem vannak a falak között. Az 1310-es építkezések után a 16. század elején, reneszánsz stílusban épült ki igazán a belső vár: trapéz alaprajzú lett, sokszögletű tornyokat kapott. Majláth István egy három méter vastag külső várfallal erődítette meg, s ő építtette a Majláth-és Nádasdy-címerekkel díszített kapubástyát is. A belső vár ekkor épült át díszesebb palotává. Bekes Gáspár kezdte el kiásatni a ma is vízzel töltött vizesárkot, valamint a várfalat is tovább erődítette. A Báthoryak alatt a déli szárny reneszánsz loggiát kapott, s a tornyok belső boltívei is ebből a korszakból származnak. Bethlen Gábor fejedelem három bástyával bővítette a külső várat, a Vörös-toronyba pedig órát szereltetett. Ekkor vált a vár Erdély második legnagyobb erődítményévé (Nagyvárad után). A vár vendégszeretetét főként a fejedelemasszonyok élvezték, de itt halt meg az utolsó erdélyi fejedelem, Apafi Mihály is.

Olthévíz (Hoghiz)

Kálnoky-kastély: A sokszögű alaprajzú, kéttornyú, reneszánsz stílusú Kálnoky kastély (16. század) a hagyomány szerint az egykori kolostor 13. századi romjaira épült. Körülötte park. A kastély szolgált Bethlen Kata lakhelyéül. Bethlen Kata, Bethlen Gábor fejedelem testvére volt. 1759-ben halt meg. Mellette a hatszögű keleti bástya maradványai.

Guthman-Valenta-kastély: A Guthman–Valenta kastély 1553-ban épült, a 18. században átalakították. Ma magántulajdonban van.

Haller-kastély: A Haller-udvarház, (16–19. század), melyben ma iskola működik. Eredetileg hozzátartozott a római katolikus kápolna is. Ugyancsak szép kertje van.

Törcsvár (Bran)

Várkastély: A vár a Déli-Kárpátok egyik legfontosabb szorosát védelmezte. 1211 és 1215 között a német lovagok építették, melyet kiűzésük után a király, II. András leromboltatott. A 1377-ben a várat újjáépítették. Zsigmond 1395-ben Mircea havasalföldi vajdának adta, de 1419-ben annak halála után visszavette. Ezután a székely ispánsághoz tartozott. 1568-tól Brassó városának birtoka lett. 1660-ban II. Rákóczi György fejedelem katonái az éj leple alatt foglalták el. 1690-ben Thököly ostromolta, de a császáriak felmentették. 1916-ban IV. Károly király Zita királynénak adta, majd 1918-ban Mária román királyné birtoka lett, aki romantikus kiegészítésekkel restauráltatta. Királyi nyaralóhely volt, ma a királyi műgyűjtemény látható benne. A Törcsvári szoros előtt áll 100 m magas hegyen Törcsvár vára. Erdély egyik legépebb vára, falai teljes épségben állnak. Törcsvár (Drakula – Vlad Tepes – váraként tartja számon Románia)

Ürmös (Ormenis)

Rákóczi-kastély: A falu központjában lévő kastély a hagyomány szerint I. Rákóczi György vadászkastélya volt.