ERDÉLY - HARGITA MEGYE KASTÉLYAI

Ábránfalva (Obranesti)

Balázsy-kúria: A Balázsy-kúriát 1988-ban lebontották.

Betfalva (Betesti)

Bíró-kúria: 1612-ben épült, legutóbb 2002-ben renoválták. Az uradalom jelenleg egy késői leszármazott, a németországi Renningenben élő Bíró Lehel tulajdona, aki a faluban egy vállalkozást, egy kis gyárat is működtet. A még élő leszármazottak szülei az államosításkor menekültek ki Németországba, itt hagyva minden tulajdonukat. Itt dolgozniuk sohasem kellett, kint viszont, úgy tudjuk, rosszul ment soruk, takarításból, egyéb, uradalmi házak körüli munkákból éltek. A kommunizmus alatt az épület állatátvevő állomásként szolgált, a kollektívé lett, aztán a kilencvenes években az örökösök visszakapták a kúriát és a körülötte lévő területet. Addigra a belső bútorzatból semmi nem maradt, mostanra viszont újra szépen be van rendezve. Az épület 7–8 szobából áll, szalon van benne, illetve szebb korában számos melléképület is tartozott hozzá. A Boldizsár-malom és a tornaterem jelenleg is áll. A család „sportos” volt, az egyik, múlt század eleji Bíró például kalapácsdobó-bajnokként került be a sportkönyvekbe.

Sebesi-kúria: A 19. sz-ban épült, barokk stílusban. A Sebesi család hétvégi, nyári laknak építtette a kúriát Betfalván, állandó lakhelyük Székelyudvarhelyen volt. A székelyudvarhelyi házat államosították, ám a betfalvi kúria mindezt valamilyen szerencse folytán megúszta. A Sebesiek jelenleg is a házban laknak. Ők mesélik, hogy jártak, illetve éltek a házban oroszok, kommunisták, mint mondják, mindenki, a kúriát viszont sohasem vették el tőlük, egy részében mindig lakhattak. Nehéz a ritka kivételre magyarázatot találni, ők sem tudnak, ám a titok kulcsa talán abban rejlik, hogy a házhoz tartozó területet már idejében jól szétparcelláztatták, és olyan emberek kezébe juttatták, akik az akkori rendszer mozgatórugói voltak. A ház néhány termében mintha megállt volna az idő. „Semmit sem változtattunk, minden a régi” – magyarázta az egyik utód. Itt változtatások nélkül le lehetne forgatni egy múlt század eleji témájú filmet. „Pénz kérdése” – tette hozzá mosolyogva az egyik Sebesi. A házhoz tartozó kert is gyönyörű, mára botanikus kertté vált.

Csíkcsicsó (Ciceu)

Petky-kastély: A falu északi részében álló kastély a 17. század végén épült. Petky Dávid itteni kastélyát 1706-ban Acton császári tábornok foglalta el és romboltatta le, nyoma sem maradt.

Csíkrákos (Racu)

Cserei-kúria: A Cserei-kúriát 1667 és 1674 között Cserei János építette, 1851-ben állították helyre. Itt az egykori Cserei-kúriában született 1668-ban Cserei Mihály történetíró és Cserei Zsuzsanna, Mikes Kelemen mátkája. Rákosnak egyik nevezetessége a Cserei-kúria. Ez ma is fennáll, de nagyon korszerűsített formában. A szobák beosztása a régi, de falait felemelték, tetejét zsindely helyett cseréppel födték, nagyobb ablakokat és ajtókat vágtak rá. Egyik szoba mennyezetébe beépítették a régi, latin nyelvű feliratokat tartalmazó mestergerendát is: Hoc opvs cvravit: -D. Ioannes Czerei Anno DoMini 1672 (Cserei címer) Lav Deo sempi cvm.-sorte sua Ivdita Czerei, vigesima 4 Mensis Maii. Sajnos, a több száz éves régi bútorok elkallódtak. A legnagyobb veszteség az, hogy az átépítéskor megsemmisítették a kúria külső falán addig jól látható freskót (falfestményt), mely azt a jelenetet ábrázolta, amikor az egyik Cserei úr vadászkutyái kíséretében vadászni indul. A Cserei kúria épületében ma szülőotthon működik.

Csíksomlyó (Sumuleu-Ciuc)

Kúria:

Csíkszentimre (Sântimbru)

Henter-kúria: Értékes műemléke a községnek a Henter-kúria, amelynek különösen a lépcsős portikusza szép. Négyszögletes kőoszlopai reneszánsz díszítésűek. A Henterek 1713-ban építtetik, ezen csíkszentimrei udvarházukat amely a környékbeli barokk világi építészet egyik jelentős emléke. Az akkor felelhető legjobb mesterekkel építették. A kúriát - alaprajzát tekintve - a XVIII. századi székelyföldi udvarházak közé sorolhatjuk. A téglalap alaprajzi elrendezés a népi építészet hatására utal. Az udvarház, amelynek pitvara alá van pincézve, több helyiségből, ebédlőből, hálószobákból, konyhából és mellékhelyiségekből állt. Az épület előtt oszlopokon nyugvó, nyitott tornác helyezkedik el. Ennek kőoszlopait faragott akantuszlevelek, háromszirmú, nyitott virágfüzérek díszítik, amelyek reneszánsz hatást mutatnak. A kúria tetőzete - a XVII. század végén Erdélyben is elterjedt - zsindellyel borított, megtört felületű nyeregtető. A tornác feletti, háromszög formájú oromzaton a Henterek - nyakán átlőtt, karmai közt kavicsot tartó darut ábrázoló - címere látható. A csíkszentimrei udvarház számos történelmi esemény színhelye volt az évszázadok során. Ezek közül kiemelkedő a székely határőrség megszervezéséhez fűződő: a madéfalvi vérfürdő után a megfélemlített alcsíki főemberek báró Henter Ádám házánál tették le az esküt. A határőrség megszervezésében játszott szerepéért 1765 áprilisában Henter Ádámot csíki főkirálybírónak nevezik ki. A két világháború közötti időszakban a falu déli kijáratánál található udvarház a helyi római katolikus egyház tulajdonába került vásárlás útján. Kovács Balázs esperes-plébános az épületet renováltatta és bővíttette, majd felekezeti iskolát és művelődési házat rendeztek be abban. 1948-ban a felekezeti iskolát államosították, de egy ideig még ott működtek az iskola alsóbb osztályai és az iskola műhelye. 1990 után a kúria visszakerült a csíkszentimrei katolikus egyházközség tulajdonába. 1992-től Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzékében is számon tartják.  

Csíkszentkirály (Sâncraieni)

Bors-kúria: Csíkszentkirály Tiva tízesében, a Szentimrére vezető út mentén található a Bors-kúria. Feltehetően a XVII. század közepén épült kőházhoz a kúriához méltó kőkapu is tartozik. A csíkszentkirályi Bors-kúria kapuja - stílusában és különösen felületi díszítésében - ritkaságszámba megy nemcsak megyei, hanem regionális szinten is. A kapu különböző méretű terméskövekből készült, a fal vastagsága körülbelül 1 méter. A kis és nagykapuból álló építmény 8 méter széles, magassága 6 méter. A fehérre meszelt vakolaton színes vakolatdíszítések és az építési és javítási időpontokra vonatkozó feliratok találhatók. A kapu bal oldalán levő felirat szerint a műemléket 1585-ben építették. A kapu tömbjének jellege lehetővé is teszi ezt az időpontot. Ugyancsak a kapun levő felirat szerint az első nagyfokú javítást 1798-ban végezték. Pontosan nem megállapítható a kapu vakolatdíszeinek a kora, de a népies barokk stílus azt sejteti, hogy a vakolatdíszítés ezen XVIII. sz. végi javítás során került fel a kapura. Az időponttól függetlenül, ezen díszítések egyedi jelleget adnak a műemléknek. A legutolsó jelentős javítást 1981-ben végezték, amikor kicserélték a galambdúcot is. Érdekessége volt ennek a galambdúcnak, hogy az egyes farészek vasszegek nélkül, facsapokkal voltak összefogatva. Sajnos ebből a galambdúcból semmi nem maradt meg napjainkra, a jelenlegi galambdúc csupán külső utánzata a réginek. A feliratok szerint körülbelül 200 évenként volt szükség jelentősebb javításra. Sajnos az 1981-es javítás szakszerűtlenül történt, rossz vakolatanyagok (pl. cement) használatával. Alig 24 évvel a javítás után jelentős leromlás tapasztalható elsősorban a kapu lábazati részében, de számottevően koptak a vakolatdíszítések színei is. Ennek következtében szükségszeruvé vált egy olyan szakszerű javítás, mely hosszabb időre biztosítaná a kapu létét és lehetővé tenné a turisztikai forgalomba való bevezetését.

Rajta kívül több, kicsi, ezért számunkra jelentéktelen kúria is van még a településen.

Csíkszentmárton (Sánmártin)

Hódy-kúria: Hódy doktor kúriáján kívül a jellegtelenebb Csíszer-kúria is a faluban áll.

Csíkszentmihály (Mihaileni)

Biális-kúria: A Biális-kúria a 19. század elején épült. A családalapító Biális Ferenc olasz eredetű, Genovából származik, 1650 körül jött katonaként Erdélybe. Biális Ferenc második fia Biális László, Tamás ezredes lányát kéri feleségül, és közösen építik fel a most létező Biális udvarházat. Ennek örömét nem élvezik csak egy pár évig, az új házban születnek meg gyermekeik Ferenc, Ákos, Irma, akiket már nem tudnak felnevelni és haláluk után 1868-ban mind a három kiskorú árvaságra jut. A Biális kúria üresen maradva, a község tulajdonába került, valószínűleg az örökösöket kielégítve, a lakóházból községháza lett. A két világháború alatt katonai öltözőnek adott helyet. Ma posta és közbirtokosság működik benne. Az önkormányzat az épület felújítását tervezi. Környezete még emlékeztet az egykori jobb napjaira, bár az előtte látható fenyőfa-sort a 1960-as években ültették.

Sándor-kúria: A 17. században épült egykéményes, zsindelyfedésű nemesi kúria. 1976-ban bontották el. A mellékelt kép az 1930-as állapotot mutatja.

Csíkszentsimon (Sânsimion)

Endes-kúria: A szentsimoni Endes kúriából származott Endesek a történelem során Csík életében fontos szerepet játszottak. Az 1800 körül épült kúriában jelenleg óvoda működik, azelőtt kultúrházként is használták. Az Endes család kúriájában alkotott dr. Endes Miklós Csík-, Gyergyó- és Kászonszékek történetének szerzője.

Csíkszenttamás (Tomesti)

Sándor-kúria: A Sándor családnak a településnek a kápolnához közel eső, Sándorok szere részében még áll az udvarház. A hagyomány szerint az udvarházat alagút kötötte össze a kápolnával, de erre semmi bizonyítékot nem találtak.

Csíkszereda (Miercurea Ciuc)

Mikó-várkastély: Gróf hídvégi Mikó Ferenc (1585-1635) – a nagy erdélyi fejedelemnek, Bethlen Gábornak a tanácsosa, diplomata és krónikaíró, Csík főkapitánya – a nevét viselő várat 1623. április 26-án kezdte építtetni. A legenda szerint a várat Szent László király idejében építette egy Mikó nevű székely vezér, de mivel az épület elpusztult, hidvégi Mikó Ferenc, csíki főkapitány 1611-1621 között erődített várkastélyként újjáépíttette. Az épületet az 1661-es török büntetőhadjárat idején újra lerombolták. A vár jelenlegi formáját 1714-1716 között Steinville császári tábornok vezetésével sorra kerülő újjáépítés során nyerte el, ezt a bejárati kapu fölötti kőbe vésett felirat is igazolja. Alaprajza valószínűleg követte a régi vár alakját, de a díszeitől megfosztott régi reneszánsz épület már nem nyerte vissza egykori pompáját. Az 1848-as szabadságharc leverése után a Mikó várnak szomorú szerep jutott: börtönt rendeztek be benne, ahol sok forradalmár végezte életét. Ma a Csíki Székely Múzeum és a Kájoni János Megyei Könyvtár működik benne. A vár érdekessége a két gótikus ablakocska a déli oldalon.

Csíktaploca (Toplita-Ciuc)

Lázár Dénes-kúria: A falu ma Csíkszereda északi része. Közepén, a főút nyugati oldalán áll a Lázár Dénes-kúria, melyet nemrég újítottak fel, ma művelődési házként működik. Egyszerű, téglány alaprajzú, kontyolt nyertegtetős épület, különlegessége a négyoszlopos, szabályos kerek portikusza a főbejárat előtt. Egykori parkjára egy-két megmaradt fa emlékeztet.

Lázár Domokos-kúria: A falu nyugati szélén, parkban áll. 1829-ben épült klasszicista stílusban. Eredetileg téglány alaprajzú volt, de egy modernebb hozzátoldás miatt ma L alaprajzú. Sokan az egykori SMA épületeként ismerik Csíkszereda talán legimpozánsabb magánházát, a Taplocán található Lázár-kúriát. Azt az épületet, amelyben ötven év alatt működött óvoda, étkezde és sofőriskola is. A ma négy családnak otthont adó házban még nem is olyan régen akkumulátorokat savaztak, az egyik szoba pedig traktorgarázsként szolgált. Furcsán hangzik, de egy évtizednyi pereskedésre volt szükség ahhoz, hogy kiderüljön: egy traktornak nincs helye a Lázár-kúriában. A 19. században Csíktaplocán lakott a két Lázár-testvér: a postamester, Domokos, valamint az országgyűlési képviselő, Dénes. Előbbi tulajdonát képezte ez a Lázár-kúria, utóbbiét pedig a nemrég felújított taplocai művelődési ház. A kúriát Domokos fia, Lázár Miklós örökölte, akinek halála után lányaira – Jankára és Bertára – maradt az épület és a birtok. A Lázár-kúria hányatott sorsa 1949 márciusában kezdodött, akkor, amikor a vadonatúj rendszer szolgalelku csinovnyikjai felszólították az épület és a körüllotte elterülo birtok gazdáit, hogy azonnal hagyják el a házat, mert ott szegényeknek fognak lakhatást biztosítani. Hosszas pereskedés után a család 1997-ben visszakapta az épület egyik felét, 2003-ban pedig a másikat. Közben az örökösök, a három testvér (Borbála, Miklós és Ferenc) azon tanakodott, mi legyen az akkora teljesen lepusztult épülettel. Volt, aki azt szerette volna, hogy adják el a családi birtokot, végül mégis a felújítás mellett döntöttek. 2006-ra teljesen benépesült a ház, amelyben négy generáció lakik, akik „tanulják az együttélés szabályait”.

Csíkzsögöd (Jigodin)

Mikó-kúria: Szabadon álló, kőfallal kerített, földszintes nemesi udvarház. A 19. század elején épült neoklasszikus-empire stílusban. Hargita megye műemlékeinek hivatalos jegyzéke (1992) műemléképületként tartja nyilván. Utolsó lakója Mikó Bálint, országgyűlési képviselő, Csík megye főispánja volt. Örökségét unokaöccse, báró Rudnyánszky Sándor kapta meg. A kúria ma is meglévő épülete a falu (újabban városrész) keleti szélén, a templom közelében áll, a falu legmagasabb pontján, a Nagy Laji-domb lábánál, az új temető szomszédságában, a plébániatemplommal átellenben. Hajdan kőkerítés által övezett tágas udvar vette körül, amely most már gyárudvarként funkcionál. Az udvar közepén emelkedik a klasszicista kúriaépület, amely az egyik legépebben megmaradt nemesi kúria Csíkban. Bár a székelyföldi kúriaépítészetre általánosan jellemző, hogy a különböző stílushatásokat (reneszánsz, barokk, klasszicizmus) a helyi építészeti hagyományokba oltja be, a Mikó-kúria meglehetősen elrugaszkodik a Csíkban hagyományos formáktól. Tetőszerkezete kevésbé meredek, a főhomlokzatból két rizalit ugrik ki. A tiszta klasszicista modorú portikusz timpanonjának klasszikus szögletességét virágos vakolatdísz enyhíti, a fehérre meszelt oszlopok közötti mellvéd kovácsoltvas munka. A magyarországi klasszicista kastélyok hatása szembetűnő. Egyszerű, méltóságot sugárzó épület. A kápolna ma raktár. Gabonása a 19. század elején épült.

Fiatfalva (Filias)

Ugron-kastély: Az L alaprajzú, összetett tömegű Ugron-kastély a falu nyugati részén a Küküllő partján áll. Helyén a 15. században a Geréb család udvarháza állott. A Fiatfalvi kastély 1635-ben Székely Mózes hűtlensége miatt a kincstárra szállott, I. Rákóczi György azonban újból magánkézbe adta, főlovászmesterének és tanácsosának, Marosszék kapitányának, Brenhidai Huszár Mátyásnak.
Huszár Mátyás megjelenésével a kastély sorsa egy időre megállapodott, ám az elkövetkezendő évszázadokban számos családi perlekedésnek lett tárgya. Huszár Mátyás két leánya közül (Margit és Bobála) Huszár Borbála Torma Görgyné örökli a kastélyt. Ennek második férje, Hidvégi Nemes János, Háromszék főkapitánya, híres diplomata és naplóíró, akivel 1676. februárjában a fiatfalvi kastélyban tartják lakodalmukat. A Nemes Jánossal kötött házasság révén a birtok a Nemes család tulajdonába kerül. Nemes János 1679-ben meghalt, két fia, Mátyás és Dénes, kiknek anyjuk után Torma ágon féltestvéreik is voltak, öröklik a kastélyt. A 17. század második feléből nincs adatunk arra, hogy a kastélyon építkeztek volna. Huszár Borbála halála után, a Torma és Nemes örökösök perlekedései miatt a sok gazda közt csak romlott a kastély állapota.

Gyergyóditró (Ditrau)

Kúria: A szépen felújított kis, klasszicista kúria a települést nyugat-keleti irányban átszelő Strada Muresului nevű út északi oldalán áll, merőlegesen az útra, a központtól nyugati irányban.

Homoródszentmárton (Martinis)

Biró-kúria: A faluban áll a Homoród-mente legnagyobb kúria jellegű épülete, a műemlék Biró-kúria. A krónikákban már a középkor idején udvarházat említenek a helyén. Az évszázadok viharát kiállt, kőből és téglából, forró mésszel összerakott kúria alatt bolthajtásos pince van. Több szoba, köztük egy nagy ebédlőterem is található az épületben. A kúriát leányágon az Ugron család örökölte a 18. század második felében. Az ő idejükben, 1780-1790 közt nyerte el rokokó stílusát. Az épület 7–8 szobából áll, szalon van benne, illetve szebb korában számos melléképület is tartozott hozzá. A Boldizsár-malom és a tornaterem jelenleg is áll. A Biró család „sportos” volt, az egyik, múlt század eleji Biró például kalapácsdobó-bajnokként került be a sportkönyvekbe. A még élő leszármazottak szülei az államosításkor menekültek ki Németországba, itthagyva minden tulajdonukat. Itt dolgozniuk sohasem kellett, kint viszont rosszul ment soruk, takarításból, egyéb, uradalmi házak körüli munkákból éltek. Néha hazalátogatnak 1989 óta, miután visszaszerezték javaikat.

Homoródszentpál (Sânpaul)

Haller-kastély: 15. századi eredetű Kornis-udvarházát a 16. század végén göncz-ruszkai gróf Kornis Mihály és Farkas alakította át várkastéllyá. A 19. században pusztult el, helyére a TSZ gazdasági épületei kerültek, csak csekély maradványai láthatók a falu déli végén.

Kászonimpér (Imper)

Balázsy-kúria: Impérfalván, Kászonaltíz központjától alig 500 méterre, a falu nyugati részében, a Vízága nevű tízes területén látható emeletes kőépület. Balási S. József csíkszéki főkirálybíró (1842-1848) háza. Késő barokk stílusban épült udvarház, ma múzeum is működik benne.1833-ban bécsi mesterek irányításával, kászoni szakemberek építették. Szimmetrikus beosztású. Az emelet kivételével minden más helyiség mennyezete boltozatos. Árkádos belső folyosója van. Az emeleti nagyszobában volt a könyvtár és a fegyvertár. A Balázsy-kúriában őrzött levéltárat a két világháború elpusztította, míg a lakosok családi levéltárai az 1944. szeptember 1-i német gyújtóbombáknak, majd a többhetes harcnak estek áldozatul.

Lázárfalva (Lazaresti)

Miklóssy-kúria: Az egykori Miklóssy-kúria ma kultúrotthon és teleház.

Maroshévíz (Toplita)

Urmánczy-kastély: 1903-07 között épült, ma népművészeti múzeum.

Lázár-kúria: A Lázár-kúria 1829-ben épült, ma gyermekotthon.

Nagysolymos (Soimusu Mare)

Simén-kúria:

Koncz-kúria:

Rugonfalva (Ruganesti)

Jeddy-kúria: Udvarhelyszék, az alsó Nyikó-mente csendes kis faluja Rugonfalva, amely Siménfalva községhez tartozik. Tengerszint feletti magassága 400 m, Székelykeresztúrtól 2 km távolságra fekszik. A vendégház az egykori Jeddy-kúria egyik épületéből lett kialakítva. A házban 7 szoba (6 szoba 2 ágyas, 1 szoba 3 ágyas) található összesen 15 fő részére.

Szárhegy /Gyergyószárhegy/ (Lazarea)

Lázár-kastély: A kastély története a Lázár család történetével fonódik össze. A falu első írásos említése 1406-ból való, Lázár Bernát nemes birtoka volt ekkor a terület. A Lázár várkastély 1450 és 1532 között több szakaszban épült. Ekkor, 1462-ben a földesura Lázár András volt. A várkastélyt. Az 1500-as évek végén élt Lázár István lánya, Druzsina volt, ő iktári Bethlen Farkashoz ment feleségül, s ebben a házasságban született meg Marosillyén Bethlen Gábor. Szárhegyre került, s a ma is látható kaputorony emeleti szobájában nevelkedett. A kastélyt 1631-ben bővítették, bástyákat és védőfalakat építettek hozzá és pompás reneszánsz udvarházzá építették ki. A Székelyföld egyik fontos katonai-közigazgatási központja lett. 1658 szeptember 6-án itt győzte le a Gábor diák vezette székely csapat a betörő tatárokat és moldvaiakat. Az elesetteket a falu alatti Tatárdomb alá temették. Az eseményre 1908-ban elhelyezett emléktábla emlékeztet. A Székelyföldet igen gyakran sújtották török, tatár betörések, az egyik támadás idején a várkastély is megsérült. Ekkor kijavították, kibővítették, régi forrás szerint egy ilyen támadás során építették a nagy sarokbástyát is. A kuruc szabadságharc idején Lázár Ferenc volt a földesura, aki támogatta még hadműveletekkel is a kurucokat. 1707-ben - amikor a császáriak bevonultak Erdélybe, Lázár Ferencnek ki kellett menekülnie Csángóföldre - Acton császári tábornok a várkastélyt felgyújttatta, amely után csak egy ép bástyája maradt. Lázár Ferenc állíttatta helyre, amikor visszatért a szatmári béke után, ugyanis meghódolt a Habsburg császár előtt, így maradhatott ura a földjének. 1742-ben Lázár Ferenc meghalt, a kastélyban. A kastély 1748-ban újra leégett, ekkor sajnos nem tudták már minden részét helyreállítani, amit tudtak, azt is részben a falu népének adományából. Végül 1842-ben egy tűzvészben dőlt végleg romba. A 19. század idején a Lázár család "hanyatlásnak" indult, ekkor már csak a kaputorony volt lakható. Az utolsó Lázár-örökös - Lázár Zsigmond. 1974 óta alkotótáborokat rendeznek falai között.

Kúriák: A faluban hat kisnemesi századfordulós, és korábbi kúria található.

Székelykeresztúr (Cristuru Secuiesc)

Gyárfás-kúria: A helyi hagyományok szerint a XVII. században a Wesselényi család építtette, majd a Bethlen és a Kemény családoknak volt az udvarházuk, a hozzátartozó birtokkal együtt. Ezt vették meg Gyárfásék. Ide érkezett meg Bem tábornok kíséretében a fehéregyházi csatában hősi halált halt Zeyk Domokos társaságában Petőfi Sándor, aki  1849. július 30-ról 31-re virradó éjszakán a ház akkori gazdájának, Varga Zsigmondnak a vendége volt. A kúria udvar hátulsó részén áll ama körtefa is melyről jelképesen azt tartják, hogy Petőfi Sándort ő látta verset írni utoljára.

Lengyel-kúria: Az épület a katolikus plébániával átellenben, a Piactér északi oldalán található. A kisváros egyik legrégebbi épülete – írja róla Vofkori György Székelykeresztúr képes története című könyvében. Állítólag a 17. században épült, az emeleti részen a timpanont tartó oszlopok 18. századi stílust mutatnak. Első tulajdonosa Gamerra Gusztáv volt, tőle vásárolta meg a Lengyel-család. S azóta is e néven ismeretes, ez a kúriák építkezési jegyeit is magán viselő épület. A házban hosszú ideig a keresztúriak egyik kedvenc orvosa, Lengyel Árpád lakott. Mint körorvos 1889-tol 1945-ig gyógyította a kisváros betegeit. Rendelője elé szekerekkel szállították a környék betegeit. Sajnos, az 1930-as években az épület stílusához nem illő előrészt toldtak a házhoz, ahol ma bár működik. Jelenlegi tulajdonosa Kádár Péter, aki az utolsó Lengyel-lány gondozásáért örökölte meg az épületet. Felújítási munkálatokat is végzett azon, csakhogy nem minden esetben korabeli építőanyagokat használt (például a timpanon esetében) a helyreállításhoz. Kár viszont, hogy az utóbb toldott rész „kifordítja" a házat a Piactér stílusából, rontva annak összképét.

Székelyszenterzsébet (Eliseni)

Kemény-Orosz-kúria: A 18–19. századi Kemény–Orosz kúria 1997-ben dőlt romba.

Székelyudvarhely (Odorheiu Secuiesc)

Ugron-kúria: Székelyudvarhely észak-nyugati kijárójánál, Szováta irányában haladva, az országút mellett, az alant folydogáló Szejke-patak felé esőn, kisebb-nagyobb gazdasági épületek szomszédságában több építkezési időszakot felölelő, mai alakjában kétségtelenül a múlt század második felének az építkezési jegyeit is mutató udvarház látható. Az udvarház eredetileg nem Ugron, hanem a szombatfalvi Szombatfalvi tulajdon volt. Az Ugron család birtokába csak későn került. De az átvétel óta eltelt (kb. 160-180 esztendõs) időköz elegendő volt ahhoz, hogy az új tulajdonosoknak végső fokon egészen a közelmúltig tartott birtoklása s a részükről való használatahasznosítása révén a régebbi birtokos család neve épületünkkel kapcsolatban elfelejtődjék. A Szombatfalvi családnak a névadó (vagy fordítva: Szombat nevu ősről elnevezett) helységben álló nemesi udvarházát első ízben 1613-ban említik. Ennek értelmében föltehető a kúria legrégibb részeinek a 16. századból, annak legalább a közepe tájáról való keltezése. Az eredetileg Szombatfalvi udvarház Ugron-kúriává válása családtörténeti eseményekkel magyarázható. A két család leszármazási táblázatából kiviláglón három Ugron fi egy-egy Szombatfalvi lányt vett feleségül. A Szombatfalvi család a névadó helységben álló udvarházat bírta, míg a közelebb múlt években - írta Nagy Iván - az illető ág fiakban kihalván, vele az ősi fészek nagy része a székely örökösödési törvények szerint leányágra az Ugron családra szállt. Így válik érthetővé a tulajdonos megváltozása s ennek következtében a birtoklást jelző új név feltunése, nemkülönben - természetszeruleg - ennek napjainkig való fönnmaradása. Az udvarháznak az örökösödés révén új tulajdonba kerülése 1853 előtt megtörtént. Ettől kezdve - az épület további sorsáról semminemu adatunk sincs. Mindössze azt tudjuk, hogy 1933-ban (esetleg már előbbtől?) az Ugron-kúriában napi 80 leiért lehet kapni teljes ellátást! 1943-ban a tulajdonosok eladtak itteni birtokukból 6,8 ha földet a Magyar Államnak. Az adásvétel vélhető oka, hogy 1941-ben megkezdték a Székelyudvarhelyről Szovátára vezetõ út korszerűsítését, és egy kanyar levágása miatt az Ugron-birtokon kellett keresztülvezetni azt. Ezzel kettévágták a területet. A tulajdonosok az útépítés miatt lemondtak birtokuk eme részéről.