ERDÉLY - KOVÁSZNA MEGYE KASTÉLYAI

Aldoboly (Dobolii de Jos)

Hollaky-kúria: A Hollaky-kúria 17-18. századi udvarház.

Reznek-Kós-kúria: A Reznek-Kós udvarház 1790-1813 között épült.

Altorja (Turia de Jos)

Apor-kastély: Altorján áll az Apor család 17. századi klasszicista kastélya, kissé távolabb az Aporok temetőkápolnája.

Angyalos (Anghelus)

Kónya-kúria: A XIX. század második felében épült angyalosi Kónya kúria mai formáját többszöri átalakítás és bővítés eredményeként nyerte el. A klasszicista jegyeket mutató épület középtengelyében, két zömök pilléren nyugvó bejárati tornác emelkedik. A kúria eredetileg téglány alaprajzú magja öt osztatú, a középső nagyobb térből mindkét irányba két kisebb helyiség nyílik. Később az épület hátsó homlokzatához baloldalt egy kisebb épületrészt, jobboldalt több helységből álló szárnyat toldottak. A kúria egy része alatt négysejtes, erős hevederekre támaszkodó téglaboltozatos pince található. Az épület tartószerkezete igen jó állapotban őrződött meg. Említésre méltó az egyik sarokszobában megőrzött díszes, mázas csempéből rakott kályha, a konyhában található öntöttvas tűzhely és konyhakagyló. Külön érdekesség az utólag felszerelt fürdőszoba porcelánkagylója. A Kónya család leszármazottai szerint a kúriát Kónya György vasúti főmérnök vásárolta a XX. század elején. Az államosításig családi rezidencia, a népi hatalom éveiben iskola működött benne. Jelenleg eladás alatt van.

Árapatak (Araci)

Damokos-kúria: Az alsócsernátoni Damokos család eklektikus kúriája stílusjegyei alapján talán a 19. század végén épült. A falu fölé magasodó dombon, üresen, rossz állapotban áll.

Árkos (Arcus)

Szentkereszty-kastély: A falu déli szélén, nagy kiterjedésű parkban áll a mai, többszörösen átépített állapotában neobarokk és neoreneszánsz elemeket mutató, képét a 19-20. század fordulóján elnyerő, emeletes Szentkereszty-rezidencia. Az épület magja minden bizonnyal az 1770-es években a Benkő család által birtokolt, földszintes kő udvarház lehetett, amely először a Daniel, majd a gróf Kálnoky család birtokába került. Végül házasság útján báró Szentkereszty Zsigmond szerezte meg. Az 1848-as tevékenységéért börtönt is szenvedett Szentkereszty a házat egy 10 lakosztályos, 39x15 méteres kastéllyá építtette, bővíttette. Fia, Béla az 1890-es évek elején újabb jelentős átalakítást hajtott végre Árkoson. Fort Sándor budapesti műépítész tervei szerint létrehozták a mai, emeletes, historizáló stílusú épületet. A kastélyt a román állam 1945-ben "államosította", az egykor gazdag belső berendezés és a számos műkincs megsemmisült, ill. eltűnt belőle. Az 1980-as években belülről jelentősen átalakították, a román kommunista diktátor, Nicolae Ceausescu számára luxusvillát alakítva ki benne. Ma a helyi művelődési központ működik benne. A kastély melletti kis, téglalap alaprajzú, belül boltozott kápolnát gróf Kálnoky György és felesége, gróf Haller Anna építtette az 1840-es évek elején, Szent György tiszteletére. A kastélyt 9 hektáros angolpark veszi körül, melynek leírások szerint egykor létező kerti építményei (grotta, svájci ház, mulató torony, stb.) közül mára alig maradt valami, leginkább csak a tó mutatja eredeti alakját. Az egykor igen gazdag dendrológiai parkban még ma is kb. 100 különféle faj egyedei élnek.

Bikfalva (Bicfalau)

Bojthe-Cseke-kúria: 1860-ban épült, feltehetően családi házként funkcionál.

Zsigmond-kúria: A kúriáiról és református templomáról híres faluban egy magaslaton fekszik a Zsigmond-udvarház. A telket jelentos, támpillérekkel megtámasztott, cseréppel fedett kokerítés övezi, lorésszeru nyílásokkal. A birtokra vezeto hatalmas kokapu diadalívszeruen hármas tagolású. A magas, cserépborítású, sátortetovel fedett udvarház fohomlokzatát aszimetrikusan elhelyezett, timpanonos lezárású, boltozott tornác tagolja, orommezejében az 1882-es évszámmal. Az évszám a helyreállítás idopontját jelölheti, ugyanis az épület felépítése 18. századi eredetrol tanúskodik. A Zsigmond-udvarház kétmenetes, négyosztatú koépület. Mindkét lakószobája boltozott, a konyha és a mögötte található karma sík mennyezetu. A szobákat fiókos dongaboltozat fedi, az elso szobában a boltmezoket kör-és négykaréjos formájú stukkóornamentika díszíti. Az ablakkeretek hatosztatúak, zsalugáteresek. A muemléki védettséget élvezo kúria jó állapotú, ma is lakott.

A faluban még egy sor, teljesen jelentéktelen kúria is található.

Cófalva (Tufalau)

Veress-Incze-kúria: Mai formájában kétmenetes, hatosztatú udvarház, amelynek boltozatos szobái és kisméretu ablakai vannak, ezek egy korábbi épület bovítését feltételezik. Ezt bizonyítja az a vakolatrétegbe bekarcolt amírozásra emlékezteto geometrikus motívum is, amelyhez hasonló a szentkatolnai Sinkovits kúria oldalán került elo.Az udvarház kisméretu nyílásokkal áttört, északi oldalát mutatja az utca felé, elokertjében ma elvadult díszcserjék láthatóak. Az udvar feloli homlokzathoz a középtengelyben elhelyezett, timpanonos lezárású, árkádos tornácot ragasztottak, melynek volutákkal díszített, barokkos oromfala félig már leomlott. Mai formájában kétmenetes, hatosztatú udvarház, amelynek boltozatos szobái és kisméretu ablakai vannak, ezek egy korábbi épület bovítését feltételezik. Ezt bizonyítja az a vakolatrétegbe bekarcolt amírozásra emlékezteto geometrikus motívum is, amelyhez hasonló a szentkatolnai Sinkovits kúria oldalán került elo.A kúria ma a Lisznyából ideszármazott Incze család jogutódjainak tulajdona.

Csernáton (Cernat)

Damokos Gyula-kúria: A faluban számos nemesi udvarház található, az 1831-ben épített Damokos Gyula-udvarházban van az 1974-ben nyitott Csernátoni Tájmúzeum. 1881-ben Itt szállt meg Jókai Mór, aki a 1882-ben megjelent Damokosok című regényben írta meg az itt gyűjtött élményanyagot. A múzeumkertben van Jókai hársfája, a hársfa alatt jelképesen kőasztal és pad van. Kis timpanonját kis méretű, faragott családi címer ékesíti. További kúriák sora található még a településen, melyekkel itt nem foglalkozunk jelentéktelenségük okán.

Damokos Dénes-kúria: Klasszicista udvarház a 19. századból.

Damokos-Eperjessy-kúria: 1840-ben épült, klasszicista stílusban. Ma lakóház.

Damokos János-kúria: Klasszicista kúria a 19. sz. közepéről. Ma lakásként használják, erősen átalakítva.

Damokos Mihály-kúria: Klasszicista stílusban épült 1839-ben. Ma lakóház.

Damokos-Cseh-kúria: 1838-ban épült klasszicista stílusban. Ma lakóház.

Farkas-kúria: Klasszicista stílusban épült, U alaprajzú udvarház.

Bernald-kúria: A többivel lehet közel egykorú ez a copf stílusjegyeket mutató, valószínűleg kora eklektikus kúria.

Dálnok (Dalnic)

Berczási-kúria: A Berczási-kúria 1885-ben épült. A Berczási park arborétum.

Bokor-Simon-kúria: 19. századi klasszicista udvarház. Elképzelhető, hogy már nem áll.

Hadnagy István-kúria: A település K-i szélén álló L alaprajzú épület, mellette park maradványai láthatóak.

A településen még egy sor jelentéktelen, kis kúria is található.

Erdőfüle (Filia)

Boda-kúria: A Boda-udvarház 1713-ban épült.

Étfalvazoltán (Zoltan)

Benkő-kúria: A Benkő-Zágoni-kúria klasszicista, 1832-ben épült. Kis méretű, U alaprajzú épület, ma lakás.

Futásfalva (Alungeni)

Hamar-Vargyassy-kúria: A kúria datálása feltételezett, a padlásfeljáró egyik gerendáján az 1828-as évszám található. A Hamar család tulajdonában álló épületet 1901-ben Vargyassy József vásárolta meg, jelenleg az o leszármazottjának családja lakja.A téglalap alakú koépület fobejárata egy "lopott tornácból" nyílik, a festett falú és mennyezetu ebédlobe. Ezen falak több helyen meg vannak repedve, a mennyezet vakolata az egyik sarokban lehullott. A délnyugati hálószoba falai szintén festettek. északon pedig az épülethez konyhát és kamrát toldottak. Eredetileg a tetot zsindely fedte, ezt 1916 körül cserélték ki palára. Az iskolától kb. 100 méterre délre, a foút déli oldalán áll.

Gelence (Ghelinta)

Kúria: Talán a gróf Mikes családé volt, mely itt jelentős szerepet játszott. A fotó 1970-ben készült, ma már elképzelhető, hogy nem áll a kúria, legalábbis nem akadtam a nyomára.

Hídvég (Haghig)

Mikó-kastély: A Mikó-kastély barokk része a Bagolyvár 1977-ben a földrengésben megrongálódott, ezért lebontották, az újabb részek 19. századiak. A falu K-i részén áll.

Nemes-kastély: A Nemes család kastélya 18 – 19. századi. A falu NY-i részén áll. A család római katolikus kápolnája a 19. században épült.

Illyefalva (Ilieni)

Bornemissza-kúria: A 18. századi Bornemissza-kúria ma iskola.

Séra-kúria: Az 1811-ben épített Séra-kúriában 1997-ben Mikszáth emlékszoba nyílt.

Bakó-kúria: Bakó Ferenc udvarháza 1793-ban épült.

Imecsfalva (Imeni)

Cserey-kúria: A forrásokban csak késon, a 16. században megjeleno Imecsfalva egyik legjelentősebb épülete a Cserey család 17-18. században épült kúriája. (A pontos építési dátum nem ismert, a hagyomány 1613-at említ, de ennek bizonyítéka a helyszínen nem lelhető fel.) A tipikus székely kisnemesi udvarház földszintes, tengelyszimmetrikus épület. Bejárata elé oszlopos – ma utólagosan beüvegezett – előteret építettek, homlokzatán vakolt díszekkel. A házat magas, barokkos nyeregtető fedi, amely az alacsonyabb oldalszárnyak fölött ennek megfelelően, alacsonyabb gerincmagassággal épült meg. Eredetileg zsindellyel fedték, ma cserepet találunk rajta. A bejárati rész tetőzete fölé épült, ma bádogozott hagymakupolát a korai leírások „sindeles hólyagnak” említik, melyből kiderül ennek eredeti fedése is. Az épület akkor került be kitörölhetetlenül a magyar kultúrtörténetbe, amikor a ház úrnője, özvegy Cserey Jánosné Zathureczky Emilia (1824-1905) 1875-ben a ház mögötti kerti épületben (ez ma már nem áll) megnyitotta a család saját tárgyaiból (ékszerek, okiratok, vas és fa tárgyak, porcelánok) ill. néhány vásárolt éremből és természettudományi jellegű tárgyból álló kiállítását. E gyűjteménnyel kívánt megalapozni egy háromszéki múzeumot, amely pár év múlva, az anyag Sepsiszentgyörgyre költözésével meg is valósult: a ma Erdély egyik legkomolyabb tudományos műhelyének számító, magyar közintézményt ma Székely Nemzeti Múzeumnak hívják. Az alapító emlékét a házon emléktábla és dombormű őrzi. A házat 1945 után államosították, ma magyar nyelvű óvoda és 1-4. osztályos iskola működik benne.  

Kézdikővár (Petriceni)

Pótsa-kúria: A Pótsa-udvarház a 18. században épült.

Kézdimárkosfalva (Marcusa)

Koós-kúria: A telek déli részén fekszik a fából épült, jelenleg cseréppel fedett Koós kúria. Koós András és felesége, Barabás Irma építtette, a konyha feletti tartógerendán az 1807-es évszám látható.A telket egykor fehérre meszelt vakolattal borított téglakerítés övezte, a kapu mindkét oldalán egy-egy ülofülke található. A telek déli részén fekszik a fából épült, jelenleg cseréppel fedett Koós kúria. Két bejárata van az épületnek, a fobejárat a délre nézo, eloreugró fa portikuszból nyílik, a másik a nyugati oldalon. 1932-ben volt utoljára felújítva az épület, a portikusz feltehetoen ekkor nyerte el a mai alakját. Koós András és felesége, Barabás Irma építtette, a konyha feletti tartógerendán az 1807-es évszám látható.államosításkor, 1950. augusztus 20-án Bende (Koós) Irmát éroszakkal kitelepítették, majd a kúriát a téesz raktárként használta. 1960 elején a tulajdonosok visszaköltözhettek az épületbe, Bende Irma itt halt meg. Ezt követoen egy darabig katolikus imaházként használták, majd évekig üresen állt. Felesége jogán örökös Forró János adta el jelenlegi tulajdonosának 1998-ban. A falu nyugati szélén, fák között áll.

Kézdimartonfalva (Martineni)

Horváth-Lázár-kúria: Horváth Ignác a Kossuth-huszárok alezredesének udvarháza nagy méretű manzárdtetős, téglalap alaprajzú épület, a főútra merőlegesen épült. Stílusjegyei alapján copf, ugyanakkor 1820-ban épült, vagyis megkésett. Nagy földterület található mögötte, melyen valaha park lehetett.

Bogdán-kúria: Ma már nem áll.

Horváth-kúria: Lebontásra került.

Kézdiszárazpatak (Valea Seaca)

Pótsa-Rettegi-kúria: Kézdiszárazpatak múltja szorosan összekapcsolódik a Pótsa család nevével. Idegenforgalmi látványosság a falu alsó felében, Alszegben álló késő klasszicista, 19. századi Pótsa-kúria. 1918-ban Pótsa Zsuzsa eladja a kúriát és kezdetét vette a feledés…

Kézdiszentlélek (Sânzieni)

Könczey-Páll-kúria: A Könczey-Páll udvarház 1608-ban épült. Ma lakóház, romló állapotban.

Tamás-kúria: A Tamás udvarház 1812-ben épült. Ma lakóház.

Mikes-várkastély: A Perkő oldalán a Mikes család várkastélyát a 15. század elején Mikes Benedek kezdte építtetni. Még a 19. század elején is lakható állapotban volt. Egykori védőfalainak maradványai még láthatók.

Kilyén (Chilieni)

Szilágyi-kúria: A 18. századból való Szilágyi-udvarházban középkori falképeket találtak.

Vajna-kúria: A Vajna-udvarházból csak az alapfalak maradtak, ill. lehet, hogy már azok sem.

Székely-Potsa-kúria: Épült az 1820-as években. Mára teljesen felújították.

Czakó-kúria: Elbontották.

Kisbacon (Batanii Mici)

Benedek-kúria: 1896-ban kezdte el építeni eklektikus-neoklasszicista stílusban Benedek Elek és felesége, Mari. Elek apó halála után a kúria egy ideig üresen állott, a család csak a nyári hónapokban látogatta Kisbacont. A család távollétében a falubeliek vigyáztak az értékekre és egy-két kisebb betörést leszámítva a második világháború végére minden szerencsésen megmaradt eredeti formájában. A változás 1944 tavaszán történt. Benedek Elek lánya, Flóra, hazaköltözött a családi kúriába, hogy a továbbiakban egész életével Elek apó életművét népszerűsítse. 1969-ben, Benedek Elek születésének 110 éves, és halálának 40 éves évfordulójára, nagy ünnepség keretében Kisbaconban felavatták a Benedek Elek Emlékházat, mely ma is működik, de 1999-től magánmúzeumként.

Kisborosnyó (Borosneu Mic)

Damokos-Tompa-kúria: Háromszék hajdani gazdagságát számos település sírja vissza. Ezek közé számíthatjuk napjainkban Kis­boros­nyót is, ahol néhány, ma is fennálló roskadozó gabonás jelzi azt, hogy valamikor itt számos díszes udvarház állt, és sok nemes család élt. A kis település nagyszámú kúriájára hajdan a Székelyföldet járó Orbán Balázs is meglepetten figyelt fel, külön kiemelve azokat a hatalmas szarvas­agancsokat, amelyek valamennyi kúria homlokzatán ékeskedtek, külso jeleiként a környezo erdok gazdag vadállományának. A kisborosnyói kúriák közül talán leginkább a Damokos—Tompa-kúria elvesztét gyászolhatja a Háromszék muemlékei után nyomozó érdeklodo. Az épület gyönyöru reneszánsz, virágfaragványokkal díszített koportáléja számos muvészettörténész és építész érdeklodését keltette fel. Orbán Balázs rajzban ábrázolta az épület koportáléját. A 19. század végén Huszka József, a híres sepsiszentgyörgyi rajztanár készített rajzokat a kisborosnyói épület egyes elemeirol. A 20. század elején két budapesti mérnök, Kertész K. Róbert és Schváb Gyula végzett alapos mérnöki felmérést az épület ko bejáratáról. Biró József, az erdélyi kastélyépítészet kutatója is a jeles háromszéki, 18. századi építészeti emlékek között emelte ki a Damokosok 1728-as kúriáját, ám a fokozott érdeklodés és a többrétu felmérés sem tudta megakadályozni a gyönyöru épület lebontását. 1942 júliusában a Székely Nép háromszéki napilap már arról számolt be, hogy ,,elpusztult a muvészettörténetileg igen értékes borosnyói Tompa-kúria is: szerencse, hogy néhány oszlopát gondos kezek megmentették attól, hogy valahol épületkonek használják fel". Bár a ritka értéku portálé és az apróbb kooszlopok szerencsés módon a Székely Nemzeti Múzeum gyujteményébe kerültek, az elpusztult udvarházról és utcai kapujáról alig maradtak fenn fényképeink. A Székely Nemzeti Múze­um gyujteményében lévo üvegnegatívok közül azokat mutatjuk be olvasóinknak, amelyeket a 20. század elején László Ferenc régész-igazgató készített a kisborosnyói épületrol és kapuról.

Tompa-kúria: Ma már ez sem áll.

Kommandó (Comandau)

Groedel-vadászkastély: A fakastély valószínűleg a századforduló környékén épült. Gyulafalvi és bogdáni előnévvel a nemességet 1903. jun. 16. G. Ármin, Bernát és Albert máramarosszigeti nagykereskedok kapták. G. Ármin, Bernát és Albert nagybirtokosok – elonevük mellé a Bogdáni elonév adományozásával – 1905. szept. 11. a bárói méltóságra emeltettek. A kastély természetesen elpusztult.

Köpec (Capeni)

Hoffmann-kúria: A Hoffmann-kúria a 19. században klasszicista stílusban épült.

Lécfalva (Let)

Gyárfás-kúria: A Gyárfás-udvarház a falu központjában áll, kicsiny parkkal övezve.

Maksa-Eresztevény (Moacsa-Eresteghin)

Benke-kúria: Klasszicista épület a 19. századból, U alaprajzzal, főhomlokzatán rendkívül hangsúlyos középrizalittal. Maksa délnyugati településrészén, Eresztevényben található.

Miklósvár (Miclosoara)

Kálnoky-kastély: A sajátos tájképi jelentőséggel és épített örökséggel rendelkező Erdővidék egyik legszebb nemesi laka a miklósvári Kálnoky-kastély. A kastély ma a Kálnokyak kezelésében áll. A koröspataki gróf Kálnoky család a legjelentősebb háromszéki primor családok egyike. Miklósvár második legfontosabb birtokközpontjuk volt, a ma is álló kastély elodjének tekinthető udvarházat a források szerint Kálnoky János kezdte el építtetni 1648-ban. Az építkezéseket fia, a család legnevezetesebb tagja, a grófi rangot nyert háromszéki főkirálybíró, tartományi biztos, majd erdélyi alkancellár, Kálnoky Sámuel folytatta a 17. század végén–18. század elején. Az ő idejéből származnak az épület legértékesebb késő reneszánsz részletei. A délkelet-északnyugat irányú hosszanti tengelyre felfűzött, nyújtott téglány alakú épülettest rövidebb oldalaihoz és hátsó homlokzatának széleihez toronyszerű épületrészek kapcsolódnak. A jellegzetes, késő reneszánsz formavilágot a hátsó – egykor tóra néző – homlokzat tagozatai és díszítése, a kastély nyitott, oldalsó bejárati loggiája és vörös andezitből készült faragványai őrizték meg. A főhomlokzat az 1902–1905 közötti neoklasszicista átalakítás jegyeit mutatja. A belső terekben nyugat-magyarországi eredetre utaló, kora barokk stílusú stukkódíszek kerültek elő. A külső homlokzaton a 18. század elejéről származó, építészeti tagozatokat imitáló, kétszínű díszítőfestés került elő a későbbi vakolatréteg alól.

Nagyajta (Aita Mare)

Cserey-kúria: A 18. században épült, barokk stílusban, itt született a család több neves tagja.

Dónáth-kúria: 19. századi, kis méretű klasszicista épület.

Nagyborosnyó (Boroşneul Mare)

Kónya-kúria: Régen a Horváth, a Kónya és a Barta családnak volt itt udvarháza, ezeket azonban már lebontották. Kónya Imre kúriájáról 1903-ban készült a mellékelt fotó.

Nyújtód (Lunga)

Pótsa-kúria: Értékes műemlék épület a helyi iskolának otthont adó klasszicista Pótsa kúria.

Olasztelek (Talisoara)

Daniel-kastély: A Daniel család kastélya 1609 körül épült, 1668-ban bővítették és átalakították, 1884-ben megújították. Egykor védőfal övezte, melynek nyomai még láthatók. A Daniel-kastély építése valószínűleg a 17. század elején kezdődött, azután hogy 1621-ben Daniel Mihály, Háromszék alkapitánya, Bethlen Gábor fejedelemtől új adományt kapott olaszteleki birtokaira. Az évszázadok során az épület több átalakításon, bővítésen ment keresztül, vegső formáját a 20. század elején nyerte el. Erdővidék más nemesi épületeihez hasonlóan a kastély a késő reneszánsz szellemében épült, a 19. század folyamán kalsszicista szárnnyal bővült. Az épületen több értékes késő reneszánsz kőfaragvány lelhető fel. A kastély északnyugati végében található pince és a felette lévő helyiségek kiképzése a legrégiesebb, így ezt azonosíthatjuk a Daniel Mihály által legelsőként megépített „szállással.” A következő nagyobb építkezés II. Daniel Mihály ( Daniel Mihály unokája) nevéhez fűződik, aki megépítette a kastélyhoz északkeleti irányban 45°-ban kapcsolódó rövidebb épületszárnyat . A rövidebb szárny minden bizonnyal emeletével együtt elkészült, hiszen tudjuk, hogy alsó szintjén eredetileg kapubejáró volt. Az 1669-es építési munkálatokról emlékezik meg az épület homlokzatán elhelyezett faragott kőcímer. Az olaszkoszorúba foglalt címerkép két növénydíszes oszlop és egy rozettával ékesített timpanon által meghatározott térbe illeszkedik. A pajzs alját egy dombocska tölti ki, melyen a család jelképe, a nyakán balfelőlről átnyilazott hattyú áll. Tőle kétoldalra a H és I betûk Haller Judit (Daniel Mihály felesége) nevét jelölik. A pajzson koronás, díszes takarójú sisak látható, rajta átlõtt nyakú hattyúval, melynek két oldalán Daniel Mihály iniciáléjai olvashatók. A fülkének a timpanon alatti részét a család jelmondata és a készítés éve tölti ki: DEUS PROVIDEBIT (Isten gondoskodik) / ANNO 1669. A faragvány készítőjének nevét nem ismerjük (talán brassói kőfaragó), az 1980-as években került vissza eredeti helyére, egy ideig a székelykeresztúri múzeum kőtárában őrizték. Az 1669-es építés emlékét őrzi az egyik vörös andezitből készült ajtó kerete is. Szemöldökkövének fogrovatos párkánya alatti pajzsán a házaspár MD és HI monogramjai az 1669-es évszámot fogják közre. Daniel Mihály1680-ban újra építkezni kezdett, a hoszszabb szárnyra is emeletet építtetett. Az építkezéshez a fát az olaszteleki református egyházközség erdeiből hozatta, ennek fejében megígérte, hogy a templom körül felépítteti a kőkerítést. Ennek a kötelezettségének azonban utódai csak jóval később tettek úgy-ahogy eleget – tanúsítják az olaszteleki egyházközség elmarasztaló vizitációs jelentései. Az 1680-as építkezést volt hivatva megörökíteni az épület hosszabb szárnyán látható nagyméretű stukkódísz. A stukkó, a Haller Judit és Daniel Mihály által elkezdett újabb építkezés befejezésének időpontjaként 1680. szeptember 20-át jelöli meg. Az út felőli homlokzaton befalazva megfigyelhető még néhány késő reneszánsz, kőből faragott ablakszemöldök, valószínűleg ma már másodlagos elhelyezésűek. Ezek közül egyiken az MD iniciálékat, a profilozás fölött pedig az 1680-as évszámot jelenítették meg. Egy másik szemöldökkő középtengelyében lévő pajzson pedig az átlőtt nyakú hattyú és a kissé csonkított MD monogram látható. Az épület egészen a 19. század közepéig megőrizte formáját, báró Rauber Nándor tulajdonába kerülve, ő átszervezte az épület emeletén lévő termek beosztását, és más kisebb átalakításokat is végeztetett. Az utolsó nagyobb mérvû javítás Daniel Gábor nevéhez fűződik, kinek felesége, Rauber Mária révén került újra az épület a Danielek tulajdonába. 1884-ben Daniel Gábor csatoltatta az épület központi részéhez az északkeletre néző klasszicizáló szárnyat a félköríves ablakokkal, oromfalán terakotta lapon megjelenített átlőtt nyakú hattyúval. Ugyancsak ő falaztatta be a kapubejárót is. Ekkor kerülhetett ide a hátsó “kicsi kastélyból” az 1649-es évszámot és ID monogramot viselő ajtókeret, valamint ennek két oldalára az 1884-es építkezésről megemlékező két feliratos márványtábla: V. D. G. / UDVARHELYMEGYE / FÕISPÁNJA és R. M. / UJITATTÁK / AZ 1884-IK ÉVBEN. Valószínűleg ekkor kapta az épület az udvarra néző nagyméretű félköríves ablakait is. Az épület utca felőli homlokzatához az 1890-es évek elején épült hozzá a szellős veranda, melyet Draskóczy Jenő mérnök tervezett. Az államosítás után a kastély végigjárta az ilyen épületeknél szokásos utat, eredeti bútorzata elveszett, irodahelyiségek kaptak benne helyet, magtárként, vegyszerraktárként is szolgált, állapota folyamatosan romlott. Arról, hogy mi pusztult el, csupán feltételezéseink lehetnek.

Oltszem (Olteni)

Mikó-kastély: Az egykori gróf Mikó kastély együttese az Olt jobb partján, az egyutcás falu északi során fekszik, az egykor ott állott római castrum falai által meghatározott telken. A Mikó kastély az erdélyi késő klasszicista építészet jelentős, igen jól megmaradt egységes alkotása. Feltételezhető, hogy egy korábbi, 18. századi udvarházat váltott fel ez a teljes egészében új épület, amelyet viszonylag rövid idő alatt, 1827-ben és a következő években építettek fel és díszítettek, a megrendelő gróf Mikó Miklós, s családja, erdélyi viszonyok között egészen rendkívüli jövedelmeinek köszönhetően. A kastély és melléképületei nagyjából téglalap udvart írnak körül, amely keskenyebb, az országúttal párhuzamos oldalán a tulajdonképpeni kastéllyal és a mögötte fekvő egykori parkkal végződik. A kastély téglalap alakú alaprajzon emelt kétmenetes és kétszintes épület, amelyet – úgy tűnik – a római castrum porta praetoriájának falára építettek rá. Földszinti alaprajzát a kiugró, fedetlen, kilenc fokú lépcső és az épületbe beugró oszlopos portikusz által kiemelt szimmetria tengelyben elhelyezett nagyterem határozza meg. A nagytermet kétmenetesen elhelyezett két-két traktus fogja közre. Valószínűleg a keleti szárny mai beosztása őrzi az eredeti szimmetrikus koncepció megoldását. A kastély főhomlokzata 5+1+5 tengelyes, amelyeket alul, az épület párkánnyal záródó és szellőzőkkel áttört lábazatán támaszkodó toszkán pilaszterek tagolnak. A pilaszterek dór párkányzatot tartanak. A kompozíció középpontjában, a csonkagúla formájában elhelyezett háromoldalú lépcső pihenőjéről nyílik a két oldalt falazott toszkán féloszlopokkal, középen pedig fából faragott ugyancsak toszkán oszlopokkal határolt portikusz, amelynek belső oldalán nyílik az egyenes záródású bejárati ajtót, amely fölött az építkezés emlékére állított felirat kőtáblája áll. Az épület tetőablakokkal tagolt manzárdtetejét cseréphéjazat fedi. A kastély egyedülálló belső díszítésének a legfontosabb összetevői azok a falképsorozatok, amelyek a nagyterem és a keleti szárny helyiségeit díszítik. A falképek olaj technikával készültek, talán ez magyarázza, hogy viszonylag jó állapotban maradtak fenn az eltelt idő meg a kastélyt ért funkcionális viszontagságok ellenére. Olyan dekoratív programról van szó, amely minden szabad felületet egyetlen kompozícióba foglalt és amely szerves részét képezi, sőt illuzionisztikus megoldásaival gazdagítja is az építészeti kompozíciót. Feltételezhetoen ezek a falképsorozatok ikonográfiájukban és tartalmukban kapcsolódnak az illető helyiségek funkciójához. A falképek tematikailag három sorozatot alkotnak: 1. A magánélet jelenetei békeidőben. 2. A napóleoni hősköltemény. 3. Egy európai utazás emlékképei, amely időben közel állhatott a Vezúv 1822-es nagy kitöréséhez. A témaválasztást magyarázzák a megrendelő, az ifjabb Gróf Mikó Miklós gróf életének legfontosabb mozzanatai, aki 1809-ben az első székely lovasezred kapitánya volt, s részese volt a napoléoni háborúknak, s amelyek meghatározó élményt jelentettek számára. Akárcsak európai - számos uralkodói székhely várost (Bécs, Hága, München) érintő - utazásai. A falképeket feltehetőleg a marosvásárhelyi székely ezermesterrel, Bodor Péterrel készíttette az 1820-as évek végén.

Orbaitelek (Telechia)

Horváth-kúria: A Horváth-kúria 18. századi barokk épület, ma elhanyagolt állapotú.

Réty (Reci)

Kozma-kúria: Építészeti jellemzői alapján késő barokk épület, elképzelhető, hogy reneszánsz alapokon. Itt élt a Csíkszeredában született Kozma István (1896–1951) vezérezredes, a Székely Határőrség parancsnoka, akit a korabeli kommunista magyar rezsim kivégeztetett. 1991-ben – posztumusz – rehabilitálták. Ma lakóház. A faluban ennél jelentéktelenebb kúriák is vannak, melyekkel nem érdemes itt foglalkozni.

Antos-kúria: Az 1820-ban épült, jelenleg köztulajdonban lévő udvarház teljes felújítását 2012 végén fejezték be. A kúria az államosítás után volt gyógyszertár, orvosi rendelő és szolgálati lakás is. Ma az iskolához tartozó foglalkoztató épület. A kúria műemléknek nyilvánított épülete az Antos család tulajdona volt, mely patrónusa volt Réty egyházának, iskolájának. Az I–VIII. osztályos iskola néhai igazgatója, Kelemen Antal ügyködése folytán a negyvennyolcas szabadságharc alezredese, a magyarországi Abony temetőjében nyugvó Antos János (1819–1906) nevét vette fel. Felesége, báró Radák Kata pedig a helybeli óvodának adott nevet. A nemes asszonyról Barabás Miklós készített olajportrét. Antos János honvéd alezredes részt vett a délvidéki, a Jellasics elleni, majd pedig a szikszói, kassai, bodrogkeresztúri, verpeléti, kápolnai, kövesdi, tápióbicskei, isaszegi, váci ütközetekben, Komárom ostromzár alóli felszabadításában, Buda ostromában. Mint alezredes a hadügyminisztérium táborkari osztályának főnöke volt Aradon. 1850-ben hat év várfogságra ítélték, kegyelemmel szabadult. 1868-tól az abonyi városi honvédegylet tagjaként haláláig visszavonultan élt Abonyban. Az abonyi Antos-kripta előterébe a rétyi iskola emlékkopját állított. A kúria építészeti megoldásai, külső megjelenése emlékeztetnek a uzoni Mikes-Béldi-kastélyéra, nem zárható ki, hogy bizonyos kapcsolat állhatott fenn köztük.

Sepsibesenyő (Padureni)

Babos-Forró-kúria: A Babos-udvarház 1825-ben épült.

Gyárfás-kúria: A Gyárfás-udvarház 1790-ben épült, az 1970-es években bontották le.

Sepsibükszád (Bixad)

Mikes-kastély: A 19. század második felében Bükszád és környéke gróf Mikes Benedek tulajdona lesz, aki nemcsak az üveggyárat fejleszti tovább, hanem a Zsombor-patak forrásvidékén lévő fürdőtelepet is felvirágoztatja, miközben Tusnádfürdő újjáépítésében úttörő szerepet vállal. Az U-alakú epületet gr. Mikes Ármin építtette mint vadászkastélyt 1900-ban. Ma iskola.

Sepsikőröspatak (Valea Crisului)

Kálnoky-kastély: A gróf Kálnoky család ősi kastélya. A 17. század derekán épült régi reneszánsz kastély többszöri átalakítás eredménye. Jelenleg leromlott állapotban van, mellette kápolna állt, faragott kő ajtókeretét feltehetőleg innen építették be a mai római-katolikus templom udvarán álló Kálnoky-kriptába 1884-ben, a keretet Kálnoky István és felesége Lázár Erzsi készíttette 1685-ben.

Sepsiszentgyörgy (Sfântu Gheorghe)

Nagy-Bogács-kúria: Eklektikus épület. A város déli részén, a főút északi oldalán áll. A településen további, jelentéktelen kúriák is állnak.

Daczó-kúria: A 18. század közepére teheto a Daczó család népi barokk stílusú udvarházának építése, melyet a lakosság Daczó-kúria néven ismert. Orbán Balázsnak még sikerült megörökítenie barokk kori eredeti alakját, mely késobbi átépítése során klasszicista jelleget kapott. Elso írásbeli említését 1767-bol ismerjük, amikor egy oklevélben mint helymegjelölés fordul elo: "...Vásármezején fellyel... vagyis a Daczó József Udvarháza kapuja eleje..." Maga az épület a fapiactól északkeletre ? a mai 105-ös tömbház közelében, a családi házak mögött ?, az ún. Koházkertben volt, mely nevét épp a kúria épületanyaga miatt kapta, és a hagyomány szerint alatta több irányba ágazó alagútrendszer volt, melynek egyik vonala az Olt felé irányult. (A Koházkert elotti területet, mely átnyúlt a mai Híd utcába, Városmajornak nevezték.)
1880-ban itt nyílt meg a noi ipariskola, ahol varrást és hímzést tanítottak. A kúria mellett épült — közelmúltban romos állapota miatt lebontott — hosszú, földszintes épület 1892-tol adott otthont az akkor induló, államilag támogatott óvónoképzonek. A kúriában rendezték be az igazgatói lakást és az étkezdét, míg a tantermek a fent említett hosszú épületben voltak. Az új képzo elkészültével (1910, ma a Mihai Viteazul Fogimnázium muködik ott) az épületet ismét a noi ipariskola birtokolta. A kúria mellé felhúzott hosszú épületbe 1918 után a városi börtönt költöztették. A kúriát a negyvenes években bontották le.

Szentivánlaborfalva (Sântionlunca)

Apor-Seethal-kúria: Barokk eredetű épület klasszicista átalakítással. A falu közepén, a főút mellett egy magaslaton fekszik.

Szentiványi-kúria: A falu északi részén, dombon szabadon álló nagyobb méretű, klasszicista kúriaépület. Téglány alaprajzú, főhomlokzatán kiugró középrizalitot, hátsó homlokzatán fatornácos portikuszt találunk.

Szentkatolna (Catalina)

Sinkovits-kúria: A Sinkovits-kúria a 19. század elején épült empire stílusban.

Kuhle-kúria: A Kuhle-kúria valamivel későbbi neoklasszicista épület.

Székelytamásfalva (Tamasfalau)

Thury-Bányai-kastély: A Thúry-Bányai-kúria 1810 és 1820 között épült empire stílusban. 1415-től 1594-ig (179 évig) volt Tamásfalva a Tamásfalvi család lakóhelye, abban a kastélyban, amelyet a család kőből és téglából 10 szobára terjedő befogadóképességgel építtetett, amely a család kihalta után a Thury család, majd 1865-ben a Bányai család birtokába került. A kastély mai /volt/ tulajdonosai Bányai Sándor és Miklós, akik az épületet 1928-ban kijavíttatták, és részben lakhatóvá tették. Tamásfalvi Dénes volt családja utolsó tagja, akivel 1594-ben kihalt a Tamásfalvi család. Ezután a birtok és a kastély a Thury család birtokába került amelyből származott Thury Gergely, aki három ízben volt magyar képviselő Csík-Háromszék-Udvarhely fősipánja, s aki az általa építtetett róm. katolikus kis templomban van a család többi tagjaival együtt eltemetve. A Thury családtól a kastélyt és mintegy 100 ha-nyi földet 1865-ben a Bányai család vásárolta meg.

Bányai-kúria: Az előzőnél kisebb méretű épület, azzal szemközt, a főút É-i oldalán áll.

Szotyor (Coseni)

Régi Nagy-kúria: Az új kúriától nyugatra, 200 méterre fekszik egy tekintélyes méretu gabonás, ez volt a család 1802-ben épült régi lakhelye. Ebben a kúriában háromszéki korteskörútja alkalmával 1884-ben Jókai Mórt, majd 1887-ben Mikszáth Kálmánt látták vendégül. Ennek az udvarháznak az 1848/49-es szabadságharc idején Szotyori Nagy Tamásné szül. Vajna Terézia volt az úrnoje, aki az ellenségtol meg nem riadva maga is kiment a harcvonalba honvéd fiát keresni, menedéket adott üldözött hosöknek, majd a szabadságharc bukása után csomagokat küldött a börtönbe zárt raboknak. Az új kúria megépülése után alakították át magtárrá. A szotyori Nagy család több tagja is nemességet kapott több uralkodótól. Az épület 5 helyiségbol áll: három szoba és tároló, raktár. 1949-ben államosították, ezt követoen évtizedekig az uzoni központú állami gazdaság használta. Késobb az oszi vendégmunkásokat szállásolták el itt. Az örökösök 1992-ben tudták visszaszerezni, ekkora teljesen kifosztották, ajtók és ablakok nélkül maradt az épület. Jelenlegi tulajdonosának, Nagy Tamásnak sikerült teljesen felújítania az udvarházat, pótolni a nyílászárókat. Jelenleg kúria-szállóként muködtetik. A kúriában 3 dupla ágyas szoba, 3 két ágyas szuperior szoba és egy két ágyas szoba található. A falu D-DNY-i szélén áll.

Új Nagy-kúria: A közigazgatásilag Sepsiszentgyörgyhöz tartozó település déli peremén, az Olt bal oldali teraszán áll a kúria, amelyet Nagy János építészmérnök építtetett, aki a családi krónika szerint a Brenner-hágó alatti alagút építésében is részt vett. Az épület 5 helyiségbol áll: három szoba és tároló, raktár. 1949-ben államosították, ezt követoen évtizedekig az uzoni központú állami gazdaság használta. Késobb az oszi vendégmunkásokat szállásolták el itt. Az örökösök 1992-ben tudták visszaszerezni, ekkora teljesen kifosztották, ajtók és ablakok nélkül maradt az épület. Jelenlegi tulajdonosának, Nagy Tamásnak sikerült teljesen felújítania az udvarházat, pótolni a nyílászárókat. A fürdoszobát a tágas étkezobol választották el, nyugatra nézo portikuszára egy hangulatos lépcso vezet. A kúriától nyugatra, 200 méterre fekszik egy tekintélyes méretu gabonás, ez volt a család 1802-ben épült régi lakhelye, amelyben Nagy Károly vendégeként Jókai Mór is megszállt. A falu legdélebbi épülete.

Uzon (Ozun)

Béldi-Mikes-kastély: A Mikes-kastély 1755 körül épült, elődjét a Béldi-udvarházat már 1544-ben említik. A kastélyt a 20. század elején átalakították. Ma az állami gazdaság székháza. Nagy, árkádos tornáca, tulipános stukkódíszes és boltozatos termei, a reneszánsz kései - XVIII. századi - emlékévé avatják.

Ujvárossy-Ágoston-kúria: Több udvarház van a műemlékek névsorában. Ilyen az Ujvárossy-Ágoston-kúria (volt téesz székház). Franciás manzárdteteje van. Tornácának finom vonalú, késő barokk oromfalával (XIX. század), az erdélyi empire építészet jegyeit hordozza magán.

Temesváry-kúria: A 19. század végén épült eklektikus stílusban.

A faluban több, jelentéktelenebb udvarház is van még.

Vargyas (Vârghis)

Dániel-kastély: A településen található Daniel-kastély a XVI-XVII. századi reneszánsz, majd a barokk és klasszicizmus elemeit őrző épületegyüttes. A faluban már a 15. században volt a Dániel családnak két kúriája, ezeket azonban a 16. században török felégette. A mai kastély első írásos említése 1580-ból való, ekkor már állott a kastély, amit később többször átépítettek. A 17. század közepén helyettük épült fel az öt toronnyal erősített késő reneszánsz várkastély. A kastélyt a 17. század végén a császáriak lerombolták, de 1723-ban újjáépült, 1853-ban és 1922-ben bővítették, ma kissé leromlott állapotban van. Az épületen érdemes megnézni a szép reneszánsz ajtókereteket, illetve az elülső oldalon a Daniel-Perki kettős címert. A kastélyban jelenleg a helyi önkormányzat működik. A körülötte lévő park egy arborétum-maradék ritkaságait, díszfáit őrzi. Itt találjuk a vidék egyetlen piramidális tölgyét, de van itt két vérbükk, egy cukorjuhar, egy - népi nevén - "szomorú kőris", szürke nyárfa és platánlevelű korai juhar is.

Zabola (Zabala)

Mikes-kastély: A mai, domboldalban álló kastély magja (a pince, valamint az első két szint) a kutatások szerint a 16. században épült egy korábbi, erődített épület maradványainak helyén. Itt gyerekeskedett a 17. század végén Mikes Kelemen, II. Rákóczi Ferenc hűséges titkára, aki a török bujdosás idején is elkísérte a fejedelmet. 1867-ben a tulajdonos gróf Mikes Benedek átalakíttatta: bővítette és felújíttatta a kastélyt. Ekkor nyerte el mai képét. A kommunista diktatúra idején az államosított épületben iskola, majd elmeszociális otthon működött.   A hegyoldalhoz alkalmazkodva 2 illetve 3 szintes kastély magja a 16-17. századi rész. Ennek legreprezentatívabb része a fiókos boltozatú nagyterem, amelyben a kutatás – a mai vakolat alatt – falfestés meglétét igazolta. Az épület homlokzatának leghangsúlyosabb eleme egy beüvegezett, emeleti zárterkély. A kastélyt körülvevő, mintegy 34 hektáros park a 18. században alakult ki: a kastély körül egykor létező francia kertet Achile Duchene tervezte. A parkot minden későbbi korban alakították. Ma a francia kertnek nyoma sincs. A parkhoz tartozó erdő mára visszahódította az egykori tájképi kertet, angolparkot. A kertben egy látványos tó is van, benne szigettel. A parkban több – egykor alárendelt, gazdasági funkciójú – épület is áll. Ezek közül kiemelkedik az ún. „Svájci lak”, ami ma, alapos felújítás után, vendégházként működik. Ma a kastély és az államtól visszakapott birtok a nyugatra emigrált Mikesek leszármazottjaként Zabolára családjával visszaköltözött, magyarul tökéletesen beszélő Gregor Roy Chowdhury-Mikes (és felesége, az erdélyi születésű Ugron Zsolna) tulajdonában van. Ő irányítja a kastély és környezete lépésről lépésre való felújítását, az épület és a park revitalizációját.  

Zalán (Zalan)

Séra-kúria: A Séra család birtokában van a Zalán környéki földek jelentős része. A faluban három kúriájuk áll, melyből a két kisebb lényegében elpusztult, ma már csak romhalmaz. Egy jelentéktelen Apor-kúria is áll a faluban, mellyel szintén nem érdemes foglalkozni.

Zágon (Zagon)

Mikes-Szentkereszty-kúria: A Mikes–Szentkereszty udvarház valószínűleg 17. századi eredetű, mai formáját a 18. század elején kaphatta. 1902-ben átalakították.