ERDÉLY - SZATMÁR MEGYE KASTÉLYAI

Apa (Apa)

Szentiványi-kastély: Szentiványi Gyula báró kastélya. A nemesi kúria a 19. század végén épült, és a huszadik század elején sikerült megőrizni, jó állapotban van és ma általános iskola. A családnak állítólag él egy leszármazottja Magyarországon, Nyíregyháza környékén.

Kováts-kastély: Kováts Gyula nemesi kúriája 1874-ben épült, klasszicista stílusban, később sok belső átalakítást szenvedett el.

Aranyosmeggyes (Mediesu Aurit)

Wesselényi-várkastély: A ma már romos reneszánsz várkastély a falu központjában, egy nagyobb parkban található. Helyén már a 13. században állt egy Jákó várának nevezett, oklevelesen először 1278-ban említett erősség. A 15. század végén a Báthori családé, majd a Lónyaiak kezére jutott. Lónyai Zsigmond 1630 táján kezdte kialakítani az épület ma ismert alaprajzi-, és tömegstruktúráját. Az így létrejött négyszög alaprajzú, kétemeletes, zárt udvaros reneszánsz kastély - sarkait óolasz típusú bástyák erősítették - bejárata fölött egy ötödik, nyolcszögű kaputorony áll. Az épületet egy még ma is megfigyelhető földsánc és árokrendszer övezi. A földsánc sarkait egy-egy négyszögű bástya erősíti. E sánc- és árokrendszer, az ágyúállásokként szolgáló bástyákkal együtt képezhették a kastély erődítését, amelyet az írott források külső várként emlegetnek. Az alapvetően téglából épült kastély déli, „kaputornyos” szárnya három-, míg másik három szárnya kétszintes. Az egész épület alápincézett. Korabeli inventáriumok alapján Lónyai Zsigmond lakószobája a déli szárny első emeletén volt, mellette egy inasoknak való szobával és egy árnyékszékkel. Ide lokalizálható az öreg ebédlő palota, vagy másképp aranyas háznak nevezett terem, amely a kastély reprezentációs célokra szolgáló díszterme volt. Berendezését kárpitok, szőnyegek és festett képek gazdagították. A földszinten konyhák, mosókonyhák és raktárak helyezkedtek el. A kastélyt egy nyitott galériás - a forrásokban "nyári háznak" nevezett - szint koronázta. Hasonló kialakítású volt a „kaputorony” felső szintje is, melynek falkoronáját ma is megfigyelhető pártázat díszítette. Az épületet a kolozsvári és nagybányai kőfaragómuhelyekből származó magas színvonalú kőfaragványok díszítik. A reneszánsz formavilágú bejárati kőkapu fölötti timpanonban a Lónyaiak címere látható. Az ablakkereteket ehhez hasonló timpanon koronázza, rozettás illetve indás-leveles díszítéssel. 1661-ben a török hiába ostromolta az erődítést, bevenni nem tudta. Kemény János feleségétől - I. Apafi Mihály fejedelemsége idején, 1670-ben - hűtlenség vétsége címen elkobozták a kastélyt, és még ugyanebben az évben részben lerombolták, használhatatlanná tették. Az épület a Rákóczi szabadságharc alatt tovább pusztult. 1732-ben a várhoz tartozó birtokot báró Wesselényi Ferenc örökölte, aki a várkastélyt saját ízlésének megfelelően megújította. E munkához szerencsére nagyrészt felhasználták a Lónyai periódus faragott köveit is.  
A két világháború között állami tulajdonba kerül és pusztulni kezd. 1941-ben Lux Kálmán vezetésével jelentős és alapos helyreállítási munkák történnek meg, azonban 1944-ben az átmenetileg hadikórháznak használt kastély a hadi események következtében jelentősen sérül, illetve leég. Ettől kezdve az épület romos állapotban van, pusztulása úgy tűnik, megállíthatatlan.  

Grósz-kúria: A zsidó Grósz Eduárd építtette az eklektikus kúriát az 1910-es években, mely szinte sértetlen maradt napjainkig. Ma itt működik a polgármesteri hivatal.

Boros-kúria: A falu központjában álló eklektikus kúriát Boros Ignác földbirtokos építtette 1868-ban. Parkjában hatalmás fák találhatóak. Boros Zoltán a századforduló táján átalakíttatta.

Borovszky monográfiájában több kúriáról is olvashatunk, ám ezek mind jelentéktelen méretűek voltak.

Atya (Atea)

Pál-kúria: Pál Endre 150 éves eklektikus kúriáját belül átépítették, külseje még őrzi eredeti megjelenését.

Batiz (Botiz)

Kállay-kastély: Kállay Antal kastélya a 18. században épült. Cím: Str. Mioritei, Nr. 99.

Bikszád (Bixad)

Szent-Iványi-kastély: Szent-Iványi Gyula építtette 1850-ben. Ma szanatórium. Nem könnyű megtalálni, Bikszád központjától délre keressük, a kórházi épületek között (Spitalul Bixad).

Bujánháza (Boinesti)

Pásztory-kastély: A falu határában álló egyemeletes kastély ma romos. Pásztory Árpád építtette eklektikus stílusban.

Csomaköz (Ciumesti)

Degenfeld-kastély: A XX. század elején Dégenfeld József volt fő birtokosa, akinek a Homoki tagon szép emeletes kastélya is volt. A kastély Nagykároly és Csomaköz között állt, de feltehetően az I. vh. után lebontották, és egy falu épült a helyére, Marna Noua (Újanya) néven 1924-ben. Esetenként, mint nagykárolyi Degenfeld-kastélyról is lehet olvasni erről az egykorvolt épületről. Az állomástól a kastélyig vezető platánfa sor még sokáig megmaradt. A kastély helyén ma kis domb van. Csomaközben Bay Miklósnak található egy kis kúriája.

Domahida (Domanesti)

Domahidy Sándor-kastély: Domahidy Sándor kastélyát a XVII. század második felében Domahidy István építtette és Sándor 1890-ben átalakíttatta. A régi kastélyban többször tartottak vármegyegyűlést is.

Domahydy Elemér-kastély: A Domahidy Elemér kastélyát 1898-99-ben atyja, Domahidy István emeltette. Benne értékes könyvtár volt, továbbá Calvin és Luther képei a XVII. század közepéről, melyek a régi rozsályi várból kerültek ide.

Erdőd (Ardud)

Károlyi-kastély: Hunyadi Mátyás király 1481-ben kedvelt hívének Drágffy Bertalan pohárnokmesternek engedélyt adott, hogy a birtokán bárhol várat építhessen. Hozzá kötheto Erdod várának megalapozása, amely a továbbiakban a környékbeli jobbágyfalvakat összefogó váruradalom központjaként szolgált. Eme korai erodítmény felépítésérol nincsenek pontosabb adataink. A középkori Magyar Királyság történetében fordulópontot jelento 1526-os mohácsi csatában az ország zászlaját hordozó Drágffy János országbíró is ott veszett az öldöklo közelharcban. Késobb az erdodi váruradalom a családjának egyik notagját feleségül vevo Báthory fonemesi família kezébe került. Ez a vidék ütközozónának számított a Habsburg-birodalom részévé váló magyar területek és a török szultán függoségébe kényszerült, de ténylegesen önálló Erdélyi Fejedelemség között. Éppen ezért gyakorta vonultak fel ellenséges csapatok, hogy hatalmukba vegyék az erodítményt. Egy 1565-bol származó feljegyzés szerint a Schwendi Lázár királyi generális által megszállt várat rövidesen visszavették és lerombolták az ellenpárti János Zsigmond katonái. Az üszkös romok sokáig gazdátlanul pusztultak, mígnem 1730-ban Károlyi Sándor gróf, földesúr utasítására egy négytornyú barokk várkastélyt emeltek megmaradt köveibol és újonnan égetett téglából. Bár a XIX. századra elvesztette a foúri rezidencia funkcióját, de az uradalmi tiszttartóknak jó lakásul szolgált. Itt élt az 1840-es években Szendrey Ignácz uradalmi felügyelo, családjával együtt. Júlia nevu leányát egy nagykárolyi bálon ismerte meg Petofi Sándor, aki már a korszak ünnepelt költojének számított. Atyja ellenkezése dacára 1847. szeptember 8-án az erdodi vár kápolnájában örök huséget esküdtek egymásnak. Mézesheteiket a közeli koltói kastélyban töltötték, Petofi itt alkotta meg legszebb szerelmes verseit. Az erdodi várkastély a XX. század elejére gondozás híján egyre inkább pusztulni kezdett, de romba dolését a második világháború súlyos harcai okozták. 1945 után a környékbeli lakosság bontásai nyomán fogyatkoztak meg téglából emelt falai, épületei. De napjainkra felcsillant egy reménysugár, megmenekülhet Erdod várkastélya! Mert Európai Uniós pályázati forrásból megkezdodött a muemlék régészeti feltárása és állagmegóvása. Ha néhány esztendo múltán visszalátogatunk, megláthatjuk ennek végeredményét.

Érendréd (Andrid)

Kuhn-kastély: A 19. sz. végén épült neoklasszicista stílusban. Mára eltűnt, ahogy a falu legalább öt kúriája is.

Szintay-Strobentz-kúria: Elpusztult, csupán régi fotókon látható.

Érkávás (Cauas)

Kávássy-kastély: Kávássy Sándor kastélya ma a városháza, jelentősen át lett alakítva.

Érkőrös (Chereusa)  

Jeney-kúria: Talán Nagyenyedi Jeney István építtette a 19. sz. második felében. Mára nyoma sem maradt.

Govrik-kúria: A 19. sz. második felében épült, a kommunista érában iskola volt, mára teljesen romossá vált.

Érszakácsi (Sacaseni)

Bölöni-kastély: A kastély, melyben a polgármesteri hivatal, posta és könyvtár található, eredetileg a Bölöni családé volt. 1880 körül épült, eklektikus-neoklasszicista stílusban.

Érszentkirály (Eriu Sancrai)

Kaizler-kúria: A nemes Kaizler család egykori kúriájában iskola működik.

Hadad (Hodod)

Degenfeld-kastély: Az eklektikus, 19. század végi Degenfeld-kastély jelenleg táboroknak ad helyet. A hadadi Wesselényiek építették 1790-1810 között. Házasodás után került az épület és a birtok egy része a gróf Dégenfeld család tulajdonába. Az 1946-ban államosított, akkor még jó karban lévő, gyönyörű park övezte épületet 1946-ban vette tulajdonába a román állam. Hatvan év eltelte után, visszakerült gróf Dégenfeld Pál jogos tulajdonába.

Wesselényi-kastély: A késő barokk Wesselényi-kastély a vár kibontott köveiből épült 1761 és 1776 között. Wesselényi Ferenc építtette, Lintzmann József debreceni építész volt a kivitelező. Egyike volt a legelső barokk kastélyoknak Erdélyben. Ma a polgármesteri hivatal működik benne. Itt őrzik a kastély címerét, az eredeti díszített faajtókat és ablakokat, terrakotta kályhákat és kandallókat. A kastély nagyon jó állapotban fennmaradt, köszönhetően a folyamatos használatnak és a helyiek hagyomány őrzésének.

Halmi (Halmeu)

Kunfalvi-kúria: A nemes Kunfalvi család építtette 1939-ben. A település központjában áll a főút mellett, utcasoron, közel a református templomhoz.

Hirip (Hrip)

Papp-kúria: A 20. sz. elején építtette Papp Dezső birtokos, eklektikus stílusban. A főutcán, a templommal átellenben áll, L alaprajzú épület, melynek a képen látható homlokzata néz a főútra.

Iriny (Irina)

Irinyi-kastély: Az Irinyi család 1385-től földesura, s még a XX. század elején is nagyobb birtokosa volt a településnek. A XX. sz. elején földesurai Irinyi Tamás dr. és Irinyi István dr., kúriájuk alapja még a XV. századból való s 1892-ben átalakíttatták. A községben ma egy református és egy görögkeleti templom illetve egy római katolikus kápolna áll. A román és magyar tagozattal is rendelkezo általános iskola az egykori Irinyi-kúria épületében működik. A földszintes épületről Borovszky Samu, Magyarország vármegyéi és városai című művének, Szatmár vármegyéről szóló kötetében szép litográfiát találunk, amely a kúriát az 1800-as évek végi állapotában ábrázolja. A kúria épülete egy U-alaprajzú, földszintes épület. A litográfián egy L-alaprajzú épület látható. A főhomlokzat közepén látható díszes fafaragású tornác az idők folyamán, elpusztult illetve átépítésre került. Az épület park felőli homlokzata az épület háború utáni funkcióváltása miatt, sajnos ma már csak egy dísztelen hátsó homlokzat képét mutatja. A franciakert helyén ma kukoricás van. Az elmúlt száz évben az épületet átépítették, kibővítették. Amennyiben hihetünk a litográfiának, akkor a jobb oldali szárnyat később egy egyszintes sátortetős, toronyépülettel toldották meg. Az épületen se címer, se másmilyen díszítő motívum nem utal a kúria egykori lakóira, az Irinyiekre. A kúria egykori kertjének végében, a község köztemetőjében áll az Irinyi család kápolnája. A kápolna timpanonján pedig a nemesi család, általunk ismert legszebb, barokk címerábrázolását láthatjuk. Az épület homlokzatán található márványtábla felirata szerint a kápolnát Irinyi Zsigmond özvegye, Csepei Zoltán Juliánna építette 1836-ban. A kápolna és körülötte a temető is szép, rendezett állapotban van.

Kakszentmárton (Martinesti)

Péterffy-kúria: A XX. század elején Péterffy Imre volt birtokosa, akinek itt szép úrilakja is volt, melyet még a XIX. század elején Péterffy Albert épített.

Lázári (Lazuri)

Nagy-kúria: Nagy Jenő építtette a 19. sz. végén.

Nagykároly (Carei)

Károlyi-kastély: A nagykárolyi Károlyi család elso ismert rezidenciájáról a 15. századból vannak az elso írásos források. Valószínuleg egy jól megépített, komoly védmuvekkel ellátott épület lehetett, mivel megépülte félelmet keltett a vármegyei nemességében, akik kéréssel folyamodtak a királyhoz, hogy rendelje el annak lerombolását. A század végére, a török veszély fokozódásával az épület végvár lett, sánccal és lorésekkel ellátott eros falakkal vették körül, sarkait négy bástyával erosítették meg. Stratégiai fekvésének és eros védmuveinek köszönhetoen, a 17. század folyamán, a nagykárolyi kastély a török elleni végvárrendszer részét képezte. Hogy ezen jellegébol adódó kihívásoknak megfeleljen 1661 és 1666 között újabb erodítésekkel látták el, majd ezt követoen saját tüzérséggel rendelkezo német helyorséget helyeztek el benne. Több török ostromot is kiállt, az ekkor elszenvedett kisebb rombolásokat 1678-ban kijavították. Miután Károlyi Sándor csatlakozott a Rákóczi szabadságharchoz, s ezáltal várával együtt az „ellenség" oldalára állt, a német csapatokon volt a sor, hogy ostrom alá fogják. A vár ekkor is ellenállt, az ezt követoen szükségessé vált kisebb javításokat 1708-ra fejezték be. Ebben az évben II. Rákóczi Ferenc több mint egy hónapot idozött a várban, tartózkodása a Károlyi család történetében kiemelt jelentoségu maradt. A többszöri átalakítások ellenére a fejedelem által használt vendégszobát érintetlenül hagyták a 20 század elejéig. A 17-18. század során a nagykárolyi vár több fontos diplomáciai találkozó színhelye is volt. Többek között itt zajlottak a szatmári béke tárgyalásai és a békeokmány aláírása 1711-ben. Ettol kezdve 1848-ig a nagykárolyi várat majd késobb a kastélyt is egy hajdúkból álló helyorség védte, akiknek tagjai a városba beköltözo, a környezo elnéptelenedo falvak lakosaiból került ki. A helyorség 77 lovast és 30 gyalogost tartott állandóan fegyverben, akiknek nagy része román nemzetiségu volt. A földesúrtól kapott gazdasági juttatásokért cserébe a helyorség tagjainak kellett gondoskodniuk fegyverzetükrol, valamint biztosítaniuk a vár védelmét és a város nyugalmát. A háborús idok elmúltával megszülettek az elso tervek a vár, a kor elvárásainak is megfelelo, kastéllyá történo átalakításáról. A tervek kezdeményezoje Károlyi Antal volt, azonban a konkrét munkálatok csak halála után, 1792-ben kezdodtek el. Jozef Bitthauser építész tervei alapján a védmuvek fontosabb elemeit, így a bástyákat lerombolták, és a várat barokk kastéllyá alakították át. Egy korabeli leírás szerint, a zsindellyel fedett négyszög alaprajzú kastélynak két emelete volt, fobejárata az északi oldalon nyílt. A földszint 20 bolthajtásos temet foglalt magába, míg az emelet 21 terembol állt. A kápolnát a kastély dél-keleti sarkához toldották, míg a konyha és egyéb melléképületek a foépület déli oldalának meghosszabbításában helyezkedtek el. A kastély történet emlékezetes eseményeinek egyike a királyi család tagjainak látogatása. 1797-ben Károlyi József látta itt vendégül József nádort, majd egy évszázaddal késobb, 1884-ben feleségével egyetemben Rudolf trónörökös töltött el itt két napot. 1894-1896 között, Károlyi István kezdeményezésére a kastély egy újabb átalakításon esett át, e munkák során nyerte el mai formáját. Meinig Artúr építész tervei alapján, a barokk kastélyt a historizmus jegyében egy eklektikus épületté alakították át, a külso így a középkori lovagvárak mintáját követi. A barokk kastély falainak nagy részét megtartották, sarkaihoz különbözo nagyságú és méretu tornyokat toldottak, hogy az épületnek aszimmetrikus jelleget adjanak. A középkori hangulatot a kastélyt körülvevo vizesárok is erosíti. Az átalakítás során a fobejárat a város irányába fekvo nyugati oldalra került. A barokk kastély belso udvara masszív, festett gerendákból álló mennyezett kapott, így a vendégek fogadására alkalmas hatalmas elocsarnokká alakult át. A kastély homlokzatain keverednek a különbözo építészeti stílusok: romantika és barokk, míg a keleti homlokzaton a neogótikus stílus dominál. A kastély belso terét a mozaik burkolattal és márványból faragott nagy méretu kandallókkal díszített hatalmas fogadóterem uralja. A kastély déli, mellékbejáratánál elhelyezkedo nagyobb méretu terem szolgált ebédloként, s ugyaninnen lehetett megközelíteni a kápolnát, ami ugyancsak földszinten helyezkedett el. A többi terem a kisegíto személyzet szobáiként, illetve raktárakként muködtek. Az elso emelet déli szárnyában voltak berendezve a család tagjai által használt szobák, míg a többi helyiséget vendégszobákként használták. Károlyi István 1907-ben bekövetkezett halálát követoen utódai nem használták többé állandó lakhelyként a kastélyt. Az 1918 oszén bekövetkezett zurzavaros események idején a kastély bútorzatának és értéktárgyainak nagy része eltunt. A két világháború között, a magyar és román kormányok között létrejött megállapodás értelmében a család megkaphatta a kastélyban maradt értéktárgyakat (elsosorban a festményeket). A kastély és a város 20. századi történelmének egyik legjelentosebb eseménye volt Ferdinánd román király és felesége, Mária királyno látogatása 1919-ben. A két világháború közötti idoszakban a kastély egy részét szanatóriummá alakították át, míg másik részében kaszinó muködött. A második világháború idején a család beleegyezésével katonai iskola muködött a kastélyban, majd 1944-ben termeiben katonai kórházat rendeztek be. A kommunista idoszakban a városi kulturális intézmények muködtek itt: könyvtár, kultúrház és múzeum. Ma a kastélyban a múzeumi kiállításokon a helytörténeti gyujteményt, valamint történeti enterioröket lehet látogatni.

Nagypeleske (Peles)

Becsky-kúria: A XIX. század elején egyedüli birtokosa a tasnádszántói (szántai) Becsky család volt, melynek a környéken szép kúriája is volt.

Pettyén (Petin)

Helmeczy-kúria: Helmeczy József eklektikus kúriája a falu legszebb épülete, fő látnivalója.

Böszörményi-kúria: Böszörményi Károly eklektikus kúriája ma rossz állapotban van.

Piskolt (Piscolt)

Gorove-kastély: Az itt birtokos Gorove család építtette a 19. sz. végén eklektikus-neoklasszicista stílusban. A 20. sz. elején Gorove Jánosé volt.

Pusztadaróc (Dorolt)

Ember-kúria: Ember Géza kúriája ma szépen felújított állapotban van, parjából mindössze pár faóriás maradt meg.

Remetemező (Pomi)

Ujfalussy-kastély: Borovszky: "Ujfalussy Miklós kinek itt szép tornyos kastélya van, a melynek egy része még a XVIII. századból való s ezt a Tholdy család építtette 1740-ben; a régi kastélyban a kastély urát Tholdy Józsefet meggyilkolták. 33 holdas, gondozott parkjában álló virágházában híres vén kaméliafák vannak. A kert végén van egy csonka törzs, melynek odújában 10 ember elfér; tetejére nyírfalépcsők vezetnek és fenn pihenő pad áll." A kastély ma üresen áll.

Sándorhomok (Nisipeni)

Kováts Sándor-kastély: Kováts Sándor építtette 1862-ben Ybl Miklós tervei alapján, eklektikus stílusban, 1912-ben bővítették.

Kováts Miklós-kastély: Eklektikus kastély a 19. sz. második feléből. Kováts Miklós, Kováts Sándor testvére építtette.

Sárköz (Livada)

Vécsey-kastély: A Vécsey kastély és parkja az Avas és a Nagybányai út kereszteződésében található. A park területén az utóbbi évtizedekben számos intézmény működött és lakóházak épültek, s így régi hangulatát jórészt elveszítette. A kastélyt Vécsey István tábornok emelte 1760-1764 között. A kastélynak eredetileg két emelete volt, de 1823-ban a felső emelet a tűz martalékává vált, s az újraépítés során az épület egyemeletesre zsugorodott. A tetőzeten lévő ereszcsatorna rézből készült, sárkányfej végződéssel, amelyet kígyók tartanak a magasba. A hiedelem szerint ez azért történt, hogy ezek a szörnyek a továbbiakban majd távoltartsák a gonosz szellemeket a kastélytól. Parkja 81 hektáron terült el, de évszázados fái közül mára kevés maradt, az építkezés során sokat kivágtak közülük.

Péterfy-kúria: A 19-20. sz. fordulóján épülhetett, jó állapotban van, ma mezőgazdasági kutató állomás működik benne.

Kende-kúria: Kende Zsigmond eklektikus kúriája ma romos, néhány fűz -és egy hársfamatuzsálem emlékeztet az egykori gazdagságra.

Bodor-kúria: A város központjában álló eklektikus épületet Bodor Ida emeltette. 1950-ben átépítették, ma kultúrház működik benne.

Sárközújlak (Livada Mica)

Péchy-kúria: A Péchy család építtette a 19. sz. második felében, a 20. sz. elején Péchy Margité volt. Elpusztult.

Szaniszló (Sanislau)

Szilágyi-kúria: Szilágyi Dömötör építtette.

Szatmárpálfalva (Paulesti)

Horváth-kúria: 1900 körül építtette Horváth Pál, eklektikus, neoklasszicista stílusban. A település központjában, az iskolával szemben áll, rossz állapotban, nyílászáróit elhordták.

Szilágypér (Pir)

Ibrányi-kúria: 1854-ben épült késő klasszicista stílusban, valószínűleg egy reneszánsz udvarház alapjaira. Falai vastagsága helyenként a 110 cm-t is elérik.

Tasnád (Tasnad)

Cserey-Fischer-kastély: 15. századi épület atépítésével 1771-ben épült, barokk stílusban, 1978-tól múzeum.

Túrterebes (Turulung)

Perényi-kastély: A 14.-16. század körül épült, romantikus stílusban. 1848 után a gróf Hessenstein család megvásárolta és emeletes résszel kibővíttette.

Vetés (Vetis)

Szerdahelyi-kúria: A 17-18. sz-ban épült, Szerdahelyi Ágoston megbízásából.

Déry-kastély: Ybl Miklós tervei alapján építtette Déry Lajos, 1900 körül, eklektikus stílusban.