ERDÉLY - SZILÁGY MEGYE KASTÉLYAI

Csákigorbó (Gárbou)

Jósika-Haller-kastély: Barokk stílusban épült 1766-ban. Az erődítés helyére a Jósika család kastélyszerű udvarházat épített, amely később a birtokkal együtt a Haller családé lett. Wesselényi Miklós 1785-ben emberei élén megostromolta a kastélyt. Haller János Bécsben panaszt tett Wesselényi ellen, akit tette miatt nyolc évre Kufstein várába zártak. A kastélyban a kollektivizálás (téeszesítés) után a helyi mezőgazdasági termelőszövetkezet székháza működött. Aztán az 1960-as években a járási és megyei tanács úgy döntött: szanatóriummá alakítja át az impozáns épületet. A tervek el is készültek, a szükséges építési engedélyek is rendre megérkeztek, csak épp a kivitelezéshez szükséges pénzt nem volt hajlandó biztosítani senki. A helybeliek egy ideig még reménykedtek, végül lemondtak turizmusfejlesztő álmaikról. Mostoha sorsa ellenére a csákigorbói kastély túlélte a kommunista diktatúrát. Pusztulása csak az 1989-es események után kezdődött el. Mivel örökösök nem jelentkeztek, a helybeliek saját építkezéseikhez széthordták az épület köveit, tégláit. Napjainkban már a kastély alapjait is nehezen lehet megtalálni. Mindössze a beomlott tetejű kápolna, annak tornya, a kastélyudvar díszének számító kút és a kastély kapubejárata áll még. Valamennyi rendkívül rossz állapotban. Félő, hogy néhány év múlva nyoma sem marad az egykor csodálatos épületegyüttesnek.

Debren (Dobrin)

Andrássy-vadászkastély: Gróf Andrássy Gyula az 1870-es vagy 80-as éveken vadászkastélyt építtetett a Kolozsvártól egynapi járóföldre lévő Debren falu fölött, a szilágysági hegyekben. Egyemeletes, valószínűleg L alakú építmény volt, lapos nyeregtetővel. A fenyőgerendákból összerótt épület emeletén végig körben erősen kiugró erkély húzódott, melynek mellvédjét egyszerű, lombfűrészelt mintázat díszítette. A Vasárnapi Újság „nagy fénynyel és kényelemmel berendezett kastély”-ról beszélt. Andrássy Katalin, az építtető unokája egy helyiségről emlékezett meg részletesebben: „A nappali szoba falai vadásztrófeákkal voltak teleaggatva: hatalmas agancsok sorakoztak, kitömött szarvasfejek üvegszeme meredt ránk. Mindegyik alatt érdektelen és pontos felirat: ki, mikor és hogyan gyilkolta le a szerencsétlen állatot. A kandalló felett nagy olajfestmény függött, apám [Andrássy Tivadar] műve: dombtetőn álló, párját hívó szarvast ábrázolt.” A vadászkastély közelében földszintes melléképületek helyezkedtek el, így az istálló és a vendégház. A fennsíkon álló kastélyból messze el lehetett látni a fenyvesek közé és a völgyekbe. A völgyből Andrássy Gyula által építtetett műút vezetett fel. Följebb, a hegyek közt kisebb vadászházak húzódtak meg. Andrássy Gyula majd minden év júliusában vagy augusztusában eltöltött itt néhány hetet, vadászattal, illetve gyalog- és lovas kirándulásokkal, többnyire egymagában. Az épület ma már nem áll.

Drág (Dragu)

Wesselényi-kastély: Az egykor erodített, ma leromlott állapotú volt Wesselényi–Bethlen-kastély eredetileg 1622-28 között épült, hajdani kerítofalai és bástyái 1866-ban még álltak. A szakértok feltételezése szerint az épület magját egy 1620-as udvarház alkotta, amit még Kamuthy (II.) Balázs építtetett, és ami a nyugati kastélyszárnyba van építve. Másfél évszázaddal késobb, a XVIII-XIX. század fordulóján az akkori tulajdonos br. Wesselényi (VI.) István a reneszánsz udvarházat egy U-alaprajzú klasszicista kastélyba foglalva építtette át. A munkák valószínuleg 1816 körül zárulhattak, ekkora készült el ugyanis a kastély elotti évszámos, egykor címeres kovácsoltvas kapu és kerítés. A XIX. század elejét idézik a kapuoszlopon levo urnák is. 1848-ban a kastély valószínuleg jelentos károkat szenvedett, ugyanis a br. Wesselényi (VI.) Ferenc megrendelésére folyó helyreállítási munkálatok során a keleti szárny tört síkú tetozete helyett új, egyszeru nyeregteto készült, de átalakításra került az épületszárnyak fohomlokzatainak ablakosztása is. A romantika korának ízlését tükrözik a vakolatdíszek: az ablakok szemöldökpárkányai, az oromfalakat díszíto vakíves párkányok és az épület sarkait hangsúlyozó falsávok. Valószínuleg a XIX. század második felének emléke a megcsonkult angolkert, amelybol napjainkra csak egy gesztenyesor maradt. Angolparkja egykor a pataktól a hegyoldalig terjedt. A patak feloli szárnyát a 20. század elején alakították át. Az államosítás után termeloszövetkezet, néptanács, rendorörs, muvelodési ház, és tornaterem is muködött a kastélyban, mely a falu központja közelében áll.

Farnas (Sfaras)

Szent-Iványi-kastély: A faluban található a Szent-Iványi család XIX. század eleji kastélya, melyet öregek otthonává alakítanak.

Hídalmás (Hida)

Hatfaludy-kúria: A Hatfaludy család egykori udvarházát Anton Ferdider tervei alapján 1809-ben építették, 18. századi alapokon. A Hídalmáson található Hatfaludy udvarház a Bánffyhunyadról bevezető út bal oldalán látható, a település központja közelében. A XIX században építette a Hatfaludy család legkisebb fiuk, István számára. Az államosítást követően 2001-ig a TSZ használta az épületet, majd az örökösök visszaigényelték, de hamar túl is adtak rajta. Azóta már 2 újabb tulajdonosa van, de semmi sem változik, csak a fű nő zavartalanul. Az elhatalmasodott bokrok mögött meghúzódó épület jobb időkre vár.

Az ugyanitt található, erősen átalakított, 19. századi Morca-kúria kis, jelentéktelen kis klasszicista épület, nem érdemes foglalkozni vele.

Kraszna (Crasna)

Győrffy-kastély: A báró Győrffy-kúriáról egyelőre semmit nem tudok. Építészeti jellemzői a 19.sz. második felére teszik eredetét, és valószínűleg a 20. sz. közepe után pusztult el.

Magyarzsombor (Zimbor)

Zsombory-kastély: 1892-ben épült, eklektikus stílusban. Gyakorlatilag a falu központjában található.

Ördögkút (Treznea)

Bay-kastély: A 19. sz-ban épült. Utolsó tulajdonosa gróf Bay Ferenc volt, aki 1944-ben hagyta el a települést, Svájcba távozott, az ott élő rokonaihoz. Az államosítást követően egyfajta pártház lett, de 1990-től a község tulajdonába került. Pénz nincs a felújítására, ezért állapota kritikus volt, mígnem teljesen összedőlt, és anyagát széthordták.

Szilágybagos (Boghis)

Bánffy-kastély: A Bánffy-kastély 1720-ban épült, barokk stílusban, ma szociális otthonként működik.

Sarmaság (Sarmasag)

Kemény-kastély: A báró Kemény család által épített udvarház a falu legrégibb épülete(1745), ami napjainkban felújított állapotában, faluházként működik. A hálás utókor köztéri szoborral köszönte meg a hagyatékot: 2005-ben szobrot emeltek Kemény János fejedelem tiszteletére.

Selymesilosva (Ilisua)

Gencsy-kúria: A Gencsy család 1586-ban tűnik fel az ilosvai földbirtokosok sorában, majd a 17. század második felében újra, és onnan másfél századon keresztül birtokolja a falut. A református templom mellett látható hatalmas udvarházuk, amelynek magja valószínűleg a 18. században épült. Ez egy téglalap alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős kúria volt, melyhez később, a nyugati oldalon egy keskenyebb, szintén nyújtott téglalap alapú épületrészt csatoltak. Bejárata az északi oldalon nyílik. Ezt egy, a homlokzat elé ugró, nyeregtetős, két oszloppár által tartott portikusz védi. A ház északi homlokzata előtt kosáríves árkádsor fut végig. Belső helyiségei boltozottak, néhol stukkókkal díszítettek. Az államosítás után állami intézmények költöznek bele és hagyják leromlani állapotát. 1989-et követően szerencsére egy magánvállalkozó tulajdonába került, aki hatalmas összeget fektetett restaurálásába. Remélhetőleg egy napon hajdani szépségében pompázhat e nem mindennapi épület.  

Szilágycseh (Cehu Silvaniei)

Bornemissza-kastély: Várát a 16. sz-ban a Drágffyak építik. Szilágycseh északi részén egy magaslaton állt. 18. században eladományozás révén a Bornemissza és a Wesselényi családok bírják. Helyén a 20. század elején a Bornemissza bárok udvarháza állt, ma rom. A várkastély nagymérvű pusztulása, valamint a töredékes írott források miatt a Drágffyak által emelt kastély és a későbbi végvár képét igen nehéz rekonstruálni. A ma álló Bornemissza-udvarház romja kétszintes és U alaprajzú. Feltételezhető, hogy részben megőrizték a 16-17. századi állapotot. Erre egyébként néhány reneszánsz ablakkeret és az udvaron megmaradt reneszánsz indás-leveles kút kávája is utal.

Szilágygörcsön (Gárcieu)

Wesselényi-kastély: A ma már nem létező szépséges Wesselényi-kastély elődjét nagyfalusi Serédy István és neje, Kamothy Katalin építették 1647-ben. A múlt században báró Bánffy Ágnes, Wesselényi Miklós neje felújította a kastélyt, az azóta eltűnt címer melletti felirat tanúsága szerint. 1945-ben az ún. Maniu-gárda dúlta fel a kastély könyvtárát és levéltárát egy román tanító vezetésével, s amit találtak, mindent elégettek. A kastély utolsó ura Wesselényi István volt. A kastély 45 szobás volt, de lebontották, anyagát helyi épületekhez használták fel. Több mint tíz melléképülete volt a kastélynak, amelyből jelenleg csak három létezik: a gabonaraktár, a kovácsműhely és egy épület, amelyben a cselédség, illetve a külső személyzet lakott.

Szilágykövesd (Chiesd)

Kemény-kúria: Kövesden valamikor két udvarház állt. 1641-ben a település birtokosa Losonci Bánffy Zsuzsanna, született Sarmasági pénzszukében, eladta Kövesd várát is tartalmazó birtokát gyeromonostori Kemény Jánosnak, aki 1646-ban tovább növelte birtokát.1646-ban Sarmasági Anna kövesdi birtokait vette meg. 1647-ben I. Rákóczi Györgytol, kapja meg a kövesdi birtokok azon részeit, amelyek a fiúutód nélkül elhalt Sarmasági Györgyrol maradtak. A Kemény utódok 1870 után mind kevesebbet tartózkodott Kövesden, a báró Kemény Árpád által épített új kastélyszeru udvarházát 1900-ban az odalátogató Petri Mór már leromlott állapotban találta. A kastély tönkrement az ido múlásával, a báró örökösei elhagyták, és az épületet pusztulásnak indult. A helyiek összefogtak és újjáépítették a kastélyt, amelyben a Kövesdi Kulturális Ház muködik ma, boltíves pincéjében pedig bár. Mind a helyiek közremuködésével és a polgármesteri hivatal támogatásával modernizálják a falu adminisztrátor házát. Az épület közel van a kastélyhoz, és ez az egyetlen magyar jellegu épület, amely az ido próbáját átvészelte. Az épületet korszerusítették anélkül, hogy hatalmas beavatkozásokra lett volna szükség, mint például a kúriánál.
Ma az épületben a Kövesdi Kommunális Könyvtárat és a Kövesdi Falumúzeumot találjuk. A központban, az ortodox templomtól kissé nyugat felé áll.

Szilágynagyfalu (Nusfalau)

Bánffy-kastély: A XIV-XV. századból származó Bánffy kastély és udvarház. A Bánffy család a XV században telepedik le Szilágynagyfaluban, és fel is építi rezidenciáját. Az akkori Bánffy Péter kúriáról annyit lehet tudni, hogy olyan volt, mint egy erőd. Négyszögletes bástyáival védelmet nyújtott lakóinak. Még vizesárok is volt a védőfalak körül. A falakon belül volt a lakóudvar, az ötszobás lakóház, amely alatt bolthajtásos pince húzódott. Az udvaron volt a cselédek háza, konyha és sütőház. E régi, udvarház helyén épült fel Bánffy Albert emeletes kastélya. Építésének pontos dátumáról nincsenek adatok, feltételezések szerint a XVIII. század végén vagy a XIX. század elején épült. 1859-ben tűzvész rongálja, fel kell újítani, majd 1925-ben újra átépítették és elnyerte mai formáját. A legutóbbi változtatáskor építették a ma is látható oszlopos bejáratot. A kastély beltere többnyire megőrizte eredeti kinézetét. A bejárat után boltíves folyosó vezet a lépcsőhöz és feljutunk az emeletre. Itt voltak a hálószobák, az ebédlő, a zongoraszoba és egy 2000 kötetes könyvtár. 1936-ban Bánffy Albert a kastélyt eladta a református egyháznak. Az államosítás után volt itt orvosi rendelő, fogászat, szülőotthon, de ahogy más kastélyokban is, szellemi fogyatékosok iskolája és otthona működött benne. Akkor kerültek vasrácsok az ablakokra. Az 1780-ban épült egykori kúriában fogyatékos gyermekek otthona működött mindaddig, amíg a református egyház három évvel ezelőtt, 2 év pereskedést követően vissza nem kapta. A kiköltözést alaposan megsínylette: az egykor pompázatos kastély már csak halvány mása önmagának: berendezését széthordták, málló vakolata szomorú látvány. A lezárt főépület nem látogatható. Reméljük, hamarosan jobb sorsa lesz a Bánffy-kastélynak.

Bánffy-kúria: A Bánffy János-féle udvarház a 18. század végén épült. A kastély közelében található, épületek övezte belső udvara van. A középső a főépület, árkádos tornáccal, közepén barokkos tetejű portikusszal. Érdekes megfigyelni a bejárat két oldalán kialakított fényforrás tartókat, kéményük van. A kúria központi részét egy hatalmas terem, a hajdani ebédlő foglalja el, két oldalán külön bejáratú kisebb termekkel. Az épület alatt boltíves pince van. A Bánffy család valamikor itt fogadta a vendégeket, mulatságokat, ünnepségeket szervezett. Az ebédlőnek kijárata volt a kúria hátánál lévő parkba, amelynek rendbetételét tervbe vette a polgármesteri hivatal. A főépület két oldalán azonos építési stílusú gazdasági épületek, így az intézok lakása, konyha, kamra helyezkedtek el. Az államosítás után a kastély hosszú ideig a termelőszövetkezet székháza volt, ma egy részében óvoda működik.

Szilágypanit (Panic)

Sebess-kúria: A központban álló, főútra néző főhomlokzatú kúria legfőbb értéke a három homlokzatán végigfutó klasszicista tornác. Mára teljesen felújíották, igazi dísze a falunak.

Szilágysomlyó (Simleu Silvaniei)

Báthory-kastély: Somlyó korábbi várát a közeli Magura hegyen a török háborúk idején 1551-ben Mohamed beglerbég leromboltatta. Ennek pótlására építtették fel 1592-ben a Báthoryak immár a település központjában téglalap alaprajzú, négy sarokbástyás reneszánsz várukat. A várudvaron négyzet alaprajzú, zárt udvaros palotát emeltek, négy sarkán 1-1 kerek toronnyal. Az épület a 17. század Habsburg-erdélyi háborúságainak és a Rákóczi-szabadságharcnak is helyi jelentőségű résztvevője volt, számos ostromot élt át. A 18. század közepére katonai jelentőségét elvesztette, erősen leromlott, falainak egy részét el is bontották. Ma a jelentős reneszánsz részleteket őrző, nyugati kapubástyája áll (megmenekülését annak köszönheti, hogy egy ideig étterem működött boltozatos termeiben), illetve a keleti oldalon a palota két kerek saroktornya is úgy-ahogy áll még, tető alatt. A ma parkként szolgáló várudvaron, a Báthory-kertben eredetileg az I. világháborúban elesett helyi hősök emlékműve állt. Ez ma erősen átalakítva és „átlényegítve” látható, mint román függetlenségi emlékmű. A vár múltját a közelmúltban indult ásatások lesznek hivatottak pontosítani.

Szilágyzovány (Zauan)

Egry-kúria: Ma lakóház.

Szurduk (Surduc)

Jósika-kastély: Jósika Miklósnak, a magyar történelmi regény atyjának kedvelt tartózkodási helye volt. „Abafi" című regényét itt írta. A Jósikák házasság révén jutottak a szurduki birtokhoz, méghozzá úgy, hogy br. Jósika Mózes elvette feleségül gr. Csáky Máriát. Ekkor már állt itt egy udvarház, amit a XIX. században teljesen átalakítottak. Mózes unokája, br. Jósika (I.) Miklós építtette itt az új kastélyt, és a hatalmas könyvtár összegyujtése is az o nevéhez kötheto. Sikertelen elso házassága után, amelyet nagykállói Kállay Erzsébettel kötött, ide vonult vissza Jósika (II.) Miklós is, az író. Miklós több gazdasági és más épületeket is építtetett, és felvirágoztatta a birtokot. Tole fia, Leó (1827-1887) örökölte a kastélyt, o pedig lányára br. Jósika Irénre (1853-1940) hagyta. A kastélyt a ‘48-as felkelok jócskán megrongálták, így a XIX. század utolsó harmadára újabb építkezések váltak szükségessé. A kastély egyszeru, egyszintes épület, amelynek két fohomlokzati sarkát egy-egy, az épület tömbjébol elougró bástya erosíti. Az egyik bástya kerek, a másik hatszög alaprajzú. A kerek bástyából nyílt egykor a fobejárat, elotte kis feljáró tornácot is kiképeztek, amelynek mára nyoma sincs. Megmaradt az egykori félköríves ajtó és a fohomlokzat irányába nyíló két félköríves ablak, fölöttük egyszeru vakolatdísszel. Az épület hátsó és két oldalsó homlokzata teljesen dísztelen. A kastély hátsó homlokzati része U betut formál, ám az egyik szárny rövidebb és keskenyebb, mint a másik. Egyes épületrészek utólagos toldások eredményei.  Az államosítás után a helyi termeloszövetkezet használta, ma egy magánvállalkozás raktárai muködnek benne. A család nem igényelte vissza, így a jövoje bizonytalan.  

Tihó (Tiháu)

Jósika-kúria: Jósika Samu alakította át a kúriát szép oszlopsorával az 1880-as években. Valószínűleg elpusztult, vagy felismerhetetlenné építették át.

Váralmás (Almasu)

Csáky-kastély: A faluban található az egykori Csáky-kastély nagyon elhanyagolt maradványa. 1815-19 között építtette a gróf Csáky család. Ma már csak romhalmaz. A Csáky kastélyt vagy udvarházat a XIX század elején kezdte építeni az a Csáky család, amelynek ősei 1594-ben jöttek e vidékre. Báthory Zsigmond fejedelem adományozta az almási birtokot Csáky Istvánnak, az erdélyi sereg főkapitányának. A leszármazottak 1808-ban fogtak hozzá az udvarház építéséhez, amely méreteivel és a hozzá tartozó melléképületekkel és birtokkal Kalotaszeg legnagyobb kúriája lett. Építésében felhasználták az egykori almási vár több számos faragott ajtó és ablakkeret részletét. A melléképületeket később lebontották, az épület pedig siralmas állapotba jutott, ám így, romos állapotban is, hatalmas méreteivel csodálatba ejti a látogatót.

Varsolc (Varsolt)  

Anderlik-kastély: A falu 19. sz. végi egyik birtokos családja a három Anderlik testvér volt, akik ekkor építtették fel eklektikus kastélyukat is. 1949-ben kitelepítette oket a kommunista hatalom, a kastélyt államosították, majd késobb lebontották.

Zsibó (Jibou)

Wesselényi-kastély: A Wesselényi-kastély 1779 és 1810 között épült, parkjában botanikai kiállítás látható. Magaslaton álló, messze látszó, pompás építmény. Kezdetben barokk stílusban épült, majd klasszicista elemekkel módosult. Az épületen barokk és klasszicista építészeti elemek keverednek, nagy árkádos loggiája és a középkori hagyományoknak megfelelő négy sarokbástyája különösen látványos. A régi erdélyi építőhagyománynak megfelelően négyzetes alaprajzú, négy sarokbástyás építmény, de a bástyák manzárdtetős pavilonokká szelídültek. Csak északi főszárnya emeletes. Ez késői teréziánus modorban készült. Oszlopos, hullámos vonalú, ballusztrádos erkély csatlakozik hozzá. Legfőbb értéke a rizalit északi oldalának nagy, árkádos loggiája. Az 1810 táján épített részek már klasszicista stílusúak. Itt született 1796. december 30-án br. Wesselényi Miklós a reformellenzék egyik vezetője. Itt, a kriptában nyugszik az idősebb és az ifjabb br. Wesselényi Miklós a kastély építtetője és fia, az árvízi hajós. A kastély viszonylag jó állapotban van, de turisták sajnos nem látogathatják.

Béldy-kastély: A 20. sz. elején épült. A település központjátóll 2-3 km-re található, 4 hektáros park övezi. Az államosítás után kórház, idősek otthona volt, 2009-ben visszakerült jogos örököséhez, a Béldy családhoz.