ERDÉLY - TEMES MEGYE KASTÉLYAI

Aga (Brestovat)

Juhoss-vadászkastély: A 20. század elején a Juhoss családnak ménese, vadászkastélya, fácán- és őztenyészete volt itt. A vadászkastélyt 1910-ben építtette dr. Juhoss Gyula. Ez már valószínűleg elpusztult.

Juhoss-kúria: A községben épült a századforduló táján. Sorsa ismeretlen, nem kizárt, hogy ez áll a falu központjában, a főút bal oldalán, erősen átalakított formában.

Aranyág (Herneacova)

Jakabffy-kastély: Az egykor nyári laknak használt egyemeletes kastély üresen, kissé romos állapotban áll a településtől északra, egykori majorjában.

Baraczháza (Barateaz)

Capdebo-kastély: 1803-ban Baraczházi Capdebo János, Márton, Ferenc és Gergely vették meg a kincstártól a falut. A család építette a kastélyt és még három kúriát is. A falu déli végén, saját parkjában állt, ma már a kastély és a park sem létezik..

Bánlak (Banloc)

Karátsonyi-kastély: 1793-ban építtette Karátsonyi Lázár, a reneszánsz korabeli várkastély átalakításával.

Berekszónémeti (Beregsau Mic)

Damaszkin-kúria: Az itteni nemesi kúriát Damaszkin István építtette 1788-ban. Hosszú, L alaprajzú épület, rossz állapotban.

Billéd (Biled)

Érseki kastély: 1911-ig itt volt a zágrábi érsekség uradalmának főhelye s itt lakott az uradalmi főtiszt az érsekségi kastélyban. A kastélyról továbbiakat egyelőre nem tudunk.

Bükkfalva (Bucovat)

Serényi-kastély: A községbeli régi kúriát még a Deschan-család, az új kastélyt, pedig 1898-ban gróf Serényi Jánosné építtette. Mind a kettő gr. Serényi Jánosné tulajdona és a kastély Keppich József bérlő lakásául szolgált. Sorsa ismeretlen, feltehetően elpusztult.

Charlottenburg /Saroltavár/ (Charlotenburg)

Sina-Wimpffen-kastély: 1838-ban szerezte meg br. Sina György, 1891-től gr. Wimpffen Siegfriedé lett. A kúriát a Sina család építtette, ezt egy nagy vadaskerttel egészítette ki gr. Wimpffen Siegfried.

Csávos (Graniceri)

Endrődy-kastély: 1781-ben, a kincstári jószágok elárverezésekor, Endrődy Mátyás alszámvevő vásárolta meg; utána fia, Endrődy József örökölte, aki 1848-ig volt a helység földesura. Ő építette 1847-ben a kastélyt, mely később báró Csávossy Béla tulajdonába ment át. A kastélyt szép, gondozott park övezte és itt állt a régi Endrődy-féle családi sírkápolna is, várkapuszerű terméskövekből emelt felépítménnyel, ez a Csávossy család sírboltja lett. A kastély elpusztult, ma még láthatóak maradványai.

Csene (Cenei)

Uzbasich-kúria: A központban álló zömök, eklektikus villaépület a századforduló táján épülhetett.

Dézsánfalva (Dejan)

Gyika-kúria: Gyika Elemér úrilakja elpusztult.

Szávits-kúria: Elpusztult.

Fény (Foeni)

Mocsonyi-kastély: Mocsonyi András 1800 körül vette meg a települést, és valószínűleg ő építtette a kastélyt is 1812-ben, klasszicista stílusban. A kastély 1900 után báró Csávossy Gyula, majd örökösei tulajdonába került. A falu NY-i szélén áll, jó állapotú, mögötte terült el egykor parkja, mely teljesen elpusztult.

Ferendia (Ferendia)

Pidoll-kastély: Az 1830-as években vásárolta meg a falut br. Pidoll Károly, aki feltehetően a kúria építtetője volt. Örökösei 1880-ig bírták, majd több tulajdonosváltás után Hrana Hugó szerezte meg. Sorsa ismeretlen.

Fólya (Folea)

Beniczky-kastély: A községhez tartozó Antonia-tanyán építtette dr. Beniczky György 1908-ban. A faluban még három kúria is található. A kastély még áll a falutól keletre, egy kis parkban, melléképületek nélkül, magányosan. Kívülről viszonylag jó állapotúnak tűnik, de a belső képek komoly pusztítást mutatnak.

Csiki-kúria: A település központjától kissé nyugatra, a főút északi oldalán található.

Gád (Gad)

Fodor-kastély: A községbeli kastélyt a XIX. század közepén a század elejétől itt birtokos Fodor család építtette, későbbi tulajdonosa báró Gudenus Hugóné volt. A kastély egyemeletes, alápincézett épület, klasszicista stílusban épült. Ma romos állapotú, tető nélkül áll, de még láthatóak az eredeti nyílászáró keretelések, és néhány helyiségben falfestmények. A településen egy 19. sz. eleji kúria is található.

Gátalja (Gataia)

Gorove-kúria: 1823-ban Gorove László, Lajos és Károly szerezték meg, akik 1824-ben felvették a gattajai előnevet. Román lakossága mellé a család római katolikus magyarokat telepített be a Kiskunságból, Külső-Szolnok vármegyéből, Békésszentandrásról és Kétegyházáról. Ekkoriban németek is megtelepültek benne. Kúriája sorsa ismeretlen.

Gavosdia (Gavojdia)

Bukovinszky-kastély: A 20. sz. elején vette át a Szende család birtokait a Bukovinszky család. A falu 5000 holdas határából 3000 holdon osztozott ekkor a Bukovinszky és a Schwab család (utóbbin Péter Adolf gazdálkodott), a lugosi görög katolikus püspökség, Gartner Zoltán és Kertes Gyula. Ekkor, a 20. sz. legelején épülhettek a falu úrilakjai. A volt Bukovinszky-kastélyt ma öregek otthonaként használják. A falu ÉK-i részén található az E70 jezésű útból érkező, és abba torkolló utca déli oldalán.

Gartner-kastély: Gartner Zoltán kúriája ma is áll, tűrhető állapotban van, lakásként működik. A falu északi csücskében található, a fent említett utca északi oldalán, kis parkban.

Schwab-kastély: A volt Schwab-kastélyt Schwab Károly 1904-ben ajándékozta az államnak, árvaház céljaira. Ma is árvaház működik benne.

Kertes-kúria: A többi úrilakhoz hasonló időben épült, a 20. sz. elején. Kertes Gyula lehetett az építtető. Ma lakásként használják.

Gyér (Giera)

Gyertyánfy Lukács-kúria: Gyertyánfy Lukács építtette 1829-ben. Ez a századfordulón Gyertyánfy Lászlóé volt. Még ma is áll, kevésbé jó állapotban, különösen a belső pusztítás mértéke jelentős.

Gyertyánfy Andor-kúria : Gyertyánfy Lukács itteni birtokos 1795-ben építtette. A századfordulón Gyertyánfy Andoré volt. Valószínűleg elpusztult. Magtárja áll ma is, amely külső megjelenésében erősen emlékeztet a kastélyra.

Határpuszta (Bazosu Nou)

Ambrózy-kastély: Ambrózy Lajos európai hírű arborétumot telepített 1909-14 között a falu mellé, majd ide építette kastélyát, amely 1918-ra készült el. 1921-től azonban a román állam tette rá a kezét azon nemesek birtokaira, akik elmenekültek a rendszer elől. Ambrózy Lajostól a román állam megvásárolta a területet a kastéllyal együtt, melyben erdészházat alakítottak ki. Sajnos, nem sokáig, mert 1934-ben lebontották, és építőanyagát eladták. A park javarészt túlélte a viszontagságokat, és ma arborétumként várja a látogatókat.

Herés (Herendesti)

Piacsek-kúria: A falu egykori birtokosa, a Piacsek család építtette. A falu központjában, a főút déli oldalán áll, mögötte nagyméretű park terül el. Romos állapotú.

Hodony (Hodoni)

Manaszy-kúria: Manaszy Szilárd építtette 1840-ben, késő klasszicista stílusban, melléképületekkel és parkkal körülvéve. 1874-től folyamatosan változnak tulajdonosai. 1951-ben államosították. 2004-ben jogos örököse kapta vissza az államtól. Parkjában két melléképület, egy kiszáradt dísztó, jégverem, gyümölcsös és méhes található. Alagsorában boltíveket láthatunk, földszinti belső szerkezeti elrendezését a kommunista időkben alaposan átalakították. 2004-től nagymértékben sikerült az eredeti állapotokat helyreállítani, és felújítani az épületet.

Ivánd (Ivanda)

Karácsony-kúria: Az Ivándai Karácsony család építtette 1848 elott ez később a Csávossyaké lett és tiszti lakul szolgált.

Rónay-kúria: A Rónay család építtette 1848 előtt, később Jovanov Izidoré lett. Egyikről sem tudunk semmit, lehet, hogy elpusztultak.

Kádár (Cadar)

Duka-kastély: 1900-ban Győrössy-Csepreghy István építtette a községen kívül, tőle vette meg báró Duka Géza. A báró Duka családnak két kúriája is volt a településen, melyeket 1810-ben építtetett báró Duka Péter generális. Mára nyoma sem maradt.

Duka-kúria: 1810-ben báró Duka Péter generális építtette ezt is. Valószínűleg ez sem áll már.

Klopódia (Klopodia)

Onossy-Manaszy-kastély: Onossy Mátyás 1859-ben építtette később Manaszy Gyuláé lett. Hátsó homlokzatán egyszerű, kevésbé tagolt, mint a négyoszlopos, timpanonos portikuszú főhomlokzat. Ez az oldal völgyre néz, és egyemeletes. Ma is áll, felújítása folyik.

Nyéky-kúria: 1840-ben építtette Nyéky Antal, 1859-ben Onossy Mátyásé lett, tőle 1896-ban vásárolta meg Manaszy Gyula, aki 1951-ig birtokolta. Az épület eklektikus, neobarokk stílusban épült, földszintes, beépített alagsorral. A kommunista érában nagymértékben átalakították belsejét. Parkja részben ma is megvan és a kúria is tűrhető állapotban áll, belsejében azonban komoly dúlások történtek.

Lacunás /Latzunás/ (Latunas)

Sztojánovits-kastély: 1828-ban Sztojánovits János vette meg a kincstártól. 1863-ban báró Sztojánovits Mladen birtokába került és 1887 óta báró Sztojánovits Iván tulajdona. A községbeli úrilakot br. Sztojánovits János 1830 táján építtette s ez később báró Sztojánovits Iván orsz. képviselő tulajdona lett. Feltehetően elpusztult.

Lovrin (Lovrin)

Lipthay-kastély: 1792-ben Lipthay Antal tábornok kapta Kisősszel (akkor Gottlob) együtt II. Lipóttól donációként és kastélyt építtetett magának. Fia báró Lipthay Frigyes szép fasorokkal ütette be birtokát és 1819-ben nagyszabású angolkertet telepített. Az elnyújtott téglalap alaprajzú kastély ma is áll, a település közepén, a főút északi oldalán, mögötte kis részben parkja is megmaradt. Hátsó homlokzata a látványosabb, itt három portikuszt is találunk.

Macedónia (Macedonia)

Nikolics-kúria: 1782-ben II. József Maczedóniát Vidák Joannovics Tamásnak adományozta. Vidák nem tudván kincstári tartozásait törleszteni, 1792-ben eladta Ruddai Nikolics Jánosnak, Torontál vármegye országgyűlési követének. Ennek unokái János, Péter és Sándor megosztozván a törzsvagyonon, Macedóniát János, az idősebb testvér kapta. Nikolics János, aki a szerb fejedelmi családból házasodott, 1854-ben osztrák bárói rangot nyert. Fia Mihály jelenleg a helység legnagyobb birtokosa. Az övé az az úrilak is, melyet báró Nikolics Mihály 1873-ban építtetett. Érdekes itt a rendkívül gazdag és szép agancs-gyűjtemény. Van benne körülbelül 250 szarvasagancs, 200 zerge és körülbelül 370 őzagancs. Vannak még fajdkakasok, vaddisznók, farkasok és sasfélék. A kúria valószínúleg elpusztult.

Magyarmedves (Urseni)

Illés-puszta: Illés-kúria: Edvi Illés Jenő építtette 1903-ban. Nem találtam nyomát, bizonyára elpusztult.

Máslak (Masloc)

Wimpffen-kúria: A község központjában álló régi úrilakot 1788-ban Kevermesi Thököly Péter építtette, ez gróf Wimpffen Siegfried tulajdona és jószágigazgatójának lakása lett. A közelmúltban felújították, ma bolt működik benne.

Mercyfalva (Carani)

Mercy-kastély: Kastélyát 1734-ben Claude-Florimond Mercy tábornok, a Temesi Bánság kormányzója építtette, a 19. század végén Féger Ferenc alakíttatta át neobarokk stílusban. A Baraczháza felől érkező főút mellett áll, a falu első épülete. Hátsó homlokzata földszintes, ennek közepén található két bejárat, hozzájuk öt-öt lépcsőfok visz fel. Ez a homlokzat 5+1+3+1+5 tengelyes, az 1-es számok jelentik az ajtókat.

Mezősomlyó (Semlacu Mare)

Osztoics-kúria: 1790-től lett a falu földesura az Osztoics család. A községbeli úrilakot Osztoics Péter építtette 1906-ban. Helyét nem tudtam meghatározni.

Sümeghegy: Gubányi-kastély: A községhez tartozó, attól 2 km-re ÉNY-ra lévő Sümeghegyen volt Gubányi Antal 50 holdas szőlőbirtoka és szép, kastélyszerű szőlőháza. Nyoma sem maradt.

Mélynádas (Nadas)

Tormássy-kúria: 1807-ben Tormássy Antal kir. tanácsos vette meg a birtokot, majd feltehetően ő építtette a klasszicista kúriát is, mely később a Dadányi családhoz került. A falu 1992-re elnéptelenedett, mára azonban két román család költözött be. A kúria elpusztult.

Nagycsanád (Cenad)

Nákó-kúria: 1810-ben építtette az itteni birtokos Nákó József gróf. Helyét nem tudtam meghatározni.

Nagykomlós (Comlosu Mare)

Nákó - De-Marco-kastély: 1838-tól Nákó János volt a helység földesura. A községben van San-Marco hercegné kastélya, melyet 1848 előtt Nákó János építtetett. A kastély ma is áll, felújítva, jó állapotú, feltehetően többfunkciós, többnyire irodák vannak benne. Valójában két egymás mellé épült kastélyépületről van szó, melyeket díszes kapu köt össze.

Nagykőcse (Checea)

Dellimanics-kúria: elpusztult.

Nagyszentmiklós (Sannicolau Mare)

Nákó-kastély: A település központjában álló egykori Nakó-kastély ma a város egyik emblematikus műemléke. A macedon-román származású, állatkereskedelemmel foglalkozó Nakó-család a 18. század utolsó évtizedeiben Szerbiából költözött Bécsbe, majd vagyonuknak köszönhetően 1781-ben megszerezték a nagyszentmiklósi kincstári uradalmat, 1784-ben pedig nemesi kiváltságot nyertek II. Józseftől. A dinasztialapító Nakó Károly fia, Sándor 1813-ban kapta meg a grófi címet. Az eredetileg görög-keleti felekezetű család a 19. század első felében elmagyarosodott és katolizált. Nevükhöz fűződik a település római-katolikus templomának és kórházának építése, valamint annak a mezőgazdasági iskolának az alapítása, amelyet Bartók Béla nagyapja és édesapja is vezetett. A Nakó-család birtokvásárlása idején a mai kastély helyén csak egy szerény udvarház volt, amelyhez iroda és tiszttartói lakás tartozott. Nakó Kálmán gróf először 1864-ban építtetett egy két szintes, monumentális méretű kastélyt, amely 1892-ben, egy gyökeres átalakítást követően nyerte el mai formáját. Az épülettömb közepéből kiemelkedő bástyaszerű torony az amúgy eklektikus stílusú épület középkorias, historizáló hangulatát erősíti. Déli fekvésű főbejárata árkádos kialakítású, a keleti, parkra néző oldalát nagy, nyílt terasz övezi. Az épületben hajdan őrzött felbecsülhetetlen képző- és iparművészeti értékek emlékét már csak az emeleti szint helyenként megmaradt kőpadlója és néhány terem faragott márvány kandalló őrzi. A második világháborút követően az épületben volt már hadianyagraktár, traktorista iskola, Bartók Béla emlékmúzeum és úttörőház. Jelenleg a város művelődési otthonaként funkcionál.

Nagyszentpéter (Sanpetru Mare)

Szapáry-kastély: A kastélyt az 1827-1837 közötti években gróf Szápáry József építtette. A kastély kertjében, az egykori egresi cisztercita-rendű monostorból származó kövek voltak, melyek padokul és ülőhelyekül szolgáltak. Feltehetően elpusztult.

Szapáry-kúria: 1884-ben gróf Szápáry Géza építtette, mind a kettő az aradi görög-keleti román egyházmegyei alapé lett később. Sorsáról továbbit nem tudok.

Omor (Rovinita Mare)

Dercsényi-kúria: A XIX. század közepén a báró Dercsényi-család vett itt birtokokat a kincstártól. A kúriát a báró Dercsényi-család még a XIX. század negyvenes éveiben építette.

Buchmann-kúria: Buchmann Alajos építtette 1890-ben. A két kúriáról közelebbit nem tudok, talán elpusztultak.

Orczyfalva (Ortisoara)

Sina-kúria: A falu 1839-ben báró Sina György birtokába került, 1859-ben báró Sina Simon volt a birtokosa, 1880-tól pedig báró Sina Iphigenia, férjezett herceg de Castries de la Croix Ödönné. A községbeli régi úrilakot báró Sina György építette s ez később Kelemen János tulajdona lett. A kúria ma is áll, erős átalakítást szenvedett el. Egyetlen, igen hangsúlyos bejárata az egyik rövid oldalhomlokzatán van.

Ötvény (Utvin)

Szentmárialiget: Kovács-kúria: 1896-ban építtette Kovács Ákos. 1904-ben Rónay Mihály vette meg, az 550 holdas birtokkal együtt. Az úrilakban kb. 4000 kötetes értékes könyvtár volt. A kastély saját majorjában áll, félúton Ötvény és Temesság között, ezért mindkét faluval kapcsolatban felbukkanhat a leírásokban. Ma üresen áll, romos állapotban.

Őszény (Izvin)

Ottlik-kastély: Ide tartozik Kopasztanya, melyet az ottani úrilakkal együtt, Ottlik Péter kincstári bérlő 1893-ban építtetett. A kastély ma is áll a falutól NY-ra lévő területen, jó állapotúnak tűnik. Alaprajza U alakú, parkjának kis részlete megmaradt.

Papd (Bobda)

Csávossy-kastély: Báró Csávossy Gyula építtette 1897-ben. Ugyanő emeltette a kastéllyal szemben álló hatalmas sírboltot is, az esztergomi bazilika mintájára.

Pészak (Pesac)

Bajzáth-kastély: II. József Bajzáth József veszprémi püspöknek adományozta donációként Kispakácz pusztával együtt, úgy hogy halála után a birtok testvére lemenőire szálljon, a ki ide németeket telepített. A püspök 1798-ben testvérével, Jánossal együtt adományt nyervén e helységre, 1802-04 között kastélyt is építtetett itt, mely később gróf Zichy Andorné született Bajzáth Irma tulajdona lett, kinek itt nagyobb birtoka is volt. A kastélyban családi képek, ereklyék régi fegyverek, és kisebb könyvtár volt. Ma is áll, a település központjában, utcasarkon. L alaprajzú, nyújtott épület. Kis részét felújították, de nagyobbrészt romos állapotú.

Zichy-vadászkastély: A településtől északra, egy erdőfolt szélén áll.

Radmanóc (Radamanesti)

Porcia-kúria: elpusztult.

Rudna (Rudna)

Nikolics-kastély: 1781-ben a szerb Nikolics János vásárolta meg a falut. 1848-ig a báró Nikolics család volt a helység földesura és a századfordulón br. Nikolics Fedor volt a legnagyobb birtokosa. E család két kastélyt (az egyik kúria) építtetett itt, melyekből ez az egy maradt meg. Ez is rossz állapotú, amit lehetett, elloptak belőle, így a nyílászárók kereteléseit is, belsejét különösen tönkretették, sok helyen a falak is összeomlottak. A második világháború után a kastély a határorség alegysége lett, majd a hatvanas években az államosítást követoen a KAP székháza lett. A forradalom után rommá vált. A Nikolics bárók által Rudnán épített kastélyt a 2000-es évek elején vásárolta meg a temesvári Maria Radermacher, aki a forradalom elott Németországba került, majd visszatért Romániába. Fokozatosan újítja fel az épületet.

Nikolics-kúria: A kastéllyal egykorú kúria mára elpusztult.

Sósd (Sosdea)

Baiersdorf-kastély: Egyelőre ismeretlen eredetű emeletes kastélyának már nyoma sincs.

Szigetfalu (Sculia)

Klobusiczky-kastély: Klobusiczky János úrilakja U alaprajzú, földszintes kastély volt. Valószínűleg elpusztult.

Lo-presti-kastély: Báró Lo-Presti építtette 1848-ban. Valószínűleg elpusztult.

Petrovics-kúria: Petrovics Milán 1871-ben építtette. Valószínűleg elpusztult.

Prepeliczay-kúria: Prepeliczay Gyula emeltette 1870-ben a Gizellamajorban. Valószínűleg elpusztult.

Szinérszeg (Sinersig)

Vargics-kastély: 1876-ban vásárolta meg a falut Vargics Imre, és ő építtette a kastélyt 1904-ben. Ma is áll, jó állapotban van, használják, feltehetően irodaépületként.

Temesbökény (Butin)

Bissingen-Nippenburg-kastély: A községbeli kastélyt gróf Bissingen-Nippenburg Nándor építtette. Valószínűleg már nem áll.

Temesgyarmat (Giarmata)

Gyürky-Ambrózy-kúria: 1781-ben Sándor Mihály vásárolta meg árverésen, tőle 1794-ben Gyürky Istváné lett. Az uradalom felét Ambrózy Lajos örökölte, aki 1806 után délen és nyugaton négy utcával bővítette. 1909 után báró Csávossy Gyula méretett ki új parcellákat. Ugyanazon évben iskolává alakították át Gudenus Jenő kastélyát. Sorsa egyelőre ismeretlen.

Temesmurány (Murani)

Murányi-kastély: 1781-ben Kulterer József vette meg a kincstártól, aki 1799-ben nemességet nyervén, a Murányi nevet vette fel. A XIX. század elején a birtok két részre oszlott. Az egyik rész Murányi Murányi Ignácé, a másik Alsó-Nemeslaki Radványi (Winkler) Miklósné, szül. Murányi Terézé lett, mely utóbbi részt 1848-ban gróf Gyulai Sámuel vette meg, kinek a részét 1892-től gróf Gyulai István bírta. Murányi Ignác, aki 1867-ben Temes vármegye első alkotmányos főispánja volt, az ő részét 1869-ben Hodonyi Manaszy Gyuláné, szül. Murányi Erzsébetre hagyta. Később a birtok báró Manaszy-Barco Györgyé lett, kinek itt csinos úrilaka volt; melyet még Murányi Ignác 1850-ben építtetett. A kastély ma is áll, jó állapotban van, talán magánkézben, mert nem látogatható.

Temespéteri (Petrovaselo)

Meyer-kúria: Meyer Jánosné építtette a 19. sz. végén.

Temesremete (Remetea Mare)

Ambrózy-kastély: Báró Ambrózy Gyula kastélyát báró Ambrózy Lajos 1830 táján építtette. 1848-ban, a temesvári csata alatt, a kastély kórházul szolgált és egyik nagy asztalán kötözték a sebesülteket. A kastély ma is áll, felújítása folyik. Viszonylag jó állapotú, egyemeletes épület, parkja elvadult, gondozatlan, erősen takarja a rálátást az épületre.

Temesszécsény (Seceani)

Brück-kúria: Brück Józsefnek volt itt nagyobb birtoka, a 18. században épült úrilakkal együtt, mely nem maradt fenn.

Temesszékás (Secas)

Papházy-kúria: Papházy Lyubomir 1860 táján építtette.

Ormós-kúria: Eredetileg Ormós Zsigmondé volt, 1870-ben épült.

Temesvár (Timisoara)

Hunyadi-várkastély: A jelenlegi, kissé szabálytalan négyzet alaprajzú, zárt belső udvaros, mai formájában három csúcsán már átépített bástyákkal erődített épület közvetlen előzménye Károly Róbert király várkastélya volt, amelyet 1315-ig építettek a korábbi temesvári földvár mellett. Mint királyi székhely, 1323-ig volt az uralkodónak (és persze a királyi adminisztrációnak) többé-kevésbé állandó otthona Buda helyett, amellyel Károlynak korábban nem csupán nézeteltérései voltak, de Csák Máté felvidéki uralma miatt nem is számított teljesen biztonságosnak. A temesvári várkastély Csák halála és a királyi udvar Budára költözése után is királyi birtok maradt évtizedeken keresztül. A 15. század közepére erősen romosodott épület elemeinek részbeni felhasználásával Hunyadi János temesi főispánsága idején építették a ma látható épület elődjét (a korábbi várkastély alaprajzilag is más volt, öregtornyának maradványait nemrégiben tárták fel a mai belső udvaron). A török korban (1552-1716) a katonai parancsnokságként használták. A 18. században, a térség visszafoglalásakor a várkastély is megsérült, a későbbiekben kaszárnyaként és lőporraktárként használták. Az épületet súlyos károk érték 1849-ben is, helyreállításával 1856-ban végeztek. Ekkor kapta meg mai formáját. Az épületben 1947 óta a Bánáti Múzeum található.  

Tolvád (Livezile)

Gyertyánffy-kúria: A községben lévő régi kúriát Gyertyánffy Kristóf 1790 körül építtette.

Törökszákos (Sacosu Turcesc)

Rósa-kúria: A községbeli úrilakot Rósa József 1894-ben építtette. Felújítva, jó állapotban áll, talán irodák vannak benne.

Újszentes /Vadászerdő/ (Dumbravita)

Zathureczky-vadászkastély: Vadászkastélyának egyik szarufáján az 1763-as dátum volt bevésve. Temesvár 1849-es ostroma alatt itt rendezte be főhadiszállását Vécsey Károly, majd kórházként szolgált. Augusztus 9-én itt találkozott Dembinski és Bem serege. A vadászkastélyban a magyar állam 1885-ben erdőőri szakiskolát alapított, bentlakással. Az iskola 1901-ben új épületet kapott.

Mokry-kúria: 1892-ben építtette Mokry István, később Zathureczky Károlyé lett.

Fehn-kúria: Fehn János építtette 1908-ban.

Valkány (Valcani)

Batthyány-kúria: A községben egy úrilak állt, melyet a gróf Batthyány család építtetett. A XIX. század közepén Rónay Lászlóé volt, de 1893 után Weiler Rezsőnéé. Valószínűleg elpusztult.

Schwarz-kastély: Az úgynevezett Simon-majorban állt Schwarz Lajos emeletes szép kastélya, melyet 1898-ban építtetett. Valószínűleg elpusztult.

Vizesd (Vizesdia)

Markovich-kastély: Az 1786-tól birtokos gróf Markovich Miklós építtette a 18. század végén.

Zsombolya (Jimbolia)

Csekonics Csitó-kastély: 1800-ban a helységet, a hozzátartozó uradalommal együtt, Csekonics József tábornok, a Szent István rend vitéze vásárolta meg. A községben hat hold kiterjedésű díszkertben állt a gróf Csekonics család régi belső kastélya, míg a községtől délre, egy 110 hold kiterjedésű díszkertben az új díszes és nagyszabású kastély emelkedett, melyet gróf Csekonics Endre v. b. t. t. 1869-70-ben építtetett Ybl Miklós, híres műépítész tervei szerint, angol-szász ízlésben. Közelében, kis erdőben épült 1898-99-ben az új családi sírbolt is. 1884-ben, mikor a kastélyt megnagyobbították, épült hozzá a díszes családi kápolna is, melyben Roskovics Ignácz Nepomuki Szent János cz. szép oltárképe látható. A kastély helyiségei tele voltak értékes, régi bútorokkal, festményekkel és műkincsekkel. 1937-ben a Csekonics család gazdasági nehézségek miatt lebontatja a Csitó kastélyt, ugyanakkor a belso kastélyt megveszi a város és ide költözik a Polgármesteri Hivatal. A Csitó-kastélyból néhány aprócska romtöredék maradt, amit a helyén lévő sűrű aljnövényzettől alig lehet felfedezni.

Csekonics belső-kastély: A str. 1. Vladimirescu cím alatt áll. 1878-ban épült a Csekonics-féle közigazgatási épület (a belső kastély) amelyben ma a Polgármesteri Hivatal valamint a gimnázium működik. 1937-ben a Csekonics család gazdasági nehézségek miatt lebontatja a Csitó kastélyt, ugyanakkor a belső kastélyt megveszi a város és ide költözik a Polgármesteri Hivatal.