FELVIDÉK ("szlovákia") - BESZTERCEBÁNYAI KERÜLET KASTÉLYAI

 

 

Abafalva (Abovce)
Abaffy-kastély: A kastély földszintes, téglalap alaprajzú, egykori parkja maradványában szabadon álló épület. 1810-ben korszerűsítették egy áttört formájú attika emelésével a három ablaktengelyes középrizalit fölött, ahol egykor a főbejárat nyílt. A tizenegy ablaktengelyt számláló déli főhomlokzaton két alig észlelhető oldalrizalit is van, szegment ívű barokk ablakokkal. Falait függőleges sávok tagolják, kivéve a középrizalitot, ahol vájatos pilaszterek vannak. Kár, hogy egy háború utáni renoválás alkalmával a főhomlokzatnak ez a központi része oda nem illő ablakokat kapott. Az épület udvari oldalán árkádos folyosó fut végig. A helyiségeket részben teknő-, részben kolostorboltozat fedi. A kastély udvarában a múlt század első felében épült, ma még viszonylag jó állapotban levő gazdasági épületek találhatók. Utolsó funkciója szerint napközi otthon volt, ma talán laknak benne.

 

 

 

 

 

Keviczky-kastély: A Dél-gömöri település valószínűleg korai Árpád-kori eredetű. Legfontosabb birtokos családja a magát az Aba nemzetségtől eredeztető Abaffyak voltak. Több, egymással is rokon család is bírt kastélyt vagy kúriát a településen, melyek feltehetőleg korábbi kastélyok helyén, esetleg ezek részleteinek felhasználásával épülhettek. Ezek egyike a 19. század elején, késő barokk, ill. klasszicista stílusban felépült Keviczky-kúria a falu központjában. A mára teljesen lepusztult kertben található, "L" alaprajzú, földszintes kúrián kontyolt nyeregtető van. Vakolatdíszekkel ékesített utcai főhomlokzata csakúgy, mint az egész épület magán viseli a második világháborút követő államosítás nyomán előállt, nem rendeltetésszerű használat és a szakszerűtlen átalakítások minden kártételét. A mára jellegtelenre csúfított épületben ma a községi önkormányzat hivatala működik.

 

 

 

 

 

 

Ajnácskő (Hajnacka)


Kubinyi-kúria: Klasszicista stílusban épült 1810-20 között. Óvoda működött benne, ma üresen áll. Főhomlokzatát egy attikával lezárt portikusz uralja, hátsó homlokzata előtt fatornácos portikuszt találunk, mely úgyszintén csak a bejárati ajtó elé épült. Belső helyiségei dongaboltozattal fedettek. A tető szellőzőnyílásain látható évszám: 1910, ez azt sejteti, hogy ekkor felújításon, és tetőcserén esett át.

 

 

 

 

 

Alsókálosa (Nizna Kalosa)

Draskóczy-Hámos-kúria: Szép fekvésű klasszicista úrilakja enyhe emelkedőről néz a tőle keletre fekvő kisközségre. Ismeretlen tervezője azonos lehetett a gicei Tasnády-Nagy Elemér úrilakjának építőjével, ezért joggal föltételezhetjük, hogy építési idejük is azonos, azaz a XIX. század eleje. Sajnálatos, hogy a jó karban levő és 1939-től a község tulajdonát képező épületet néhány éve oly alapossággal átalakították, hogy tulajdonképpen csak a körvonalai maradtak változatlanok. A homlokfal középrizalitját háromszögoromzat zárja le, főbejárata az épület udvari oldalán újabban beüvegezett négyoszlopos portikuszból nyílik. E téglalap alaprajzú, sík falú épület tulajdonosa a Draskóczy, Hámos és Klein családok voltak. Az utóbbitól 1939-ben vette meg a község. Ma iskola.

 

 

 

 

 

 

 

Alsómicsinye (Dolna Micina)

Beniczky-várkastély: Négyszög alaprajzú, háromszintes késő reneszánsz épület, sarkain hengeres bástyatornyokkal, hátsó homlokzata közepén erőteljesen kiugró, négyszögletes lépcsőtoronnyal. Beniczky Tamás és felesége, Meerwaldt Anna építtette egy – azóta megsemmisült – felirat szerint 1667-ben. A nagy gonddal emelt és karbantartott épület a 18. század végén új tetőt kapott, ablakait is átalakították. Itt született Beniczky Lajos 1848-as honvédezredes, kormánybiztos. A várkastély a Beniczky családé maradt egészen az 1900-as évek kezdetéig. A második világháború alatt súlyosan sérült castellumot az 1970-es évek közepén a közép-szlovákiai műemléki hatóság hozatta helyre. A kastély magas műízléssel megalkotott szabadtéri reneszánsz kandallóját és egyik termének mennyezeti stukkóját sikerült megmenteni. Sajnos a kastély másfél évtizede ismét lakatlanná vált, belseje omladozik, pusztul. Híres kandallóját ismeretlenek kibontották és elszállították. Bár az épület tetőzete viszonylag ép, azonban állagmegóvás híján így is hamarosan a pusztulás szélére kerülhet.

 

 

 

 

 

Alsósztregova (Dolná Strehová)

Madách-kastély: Madách-kastélyát 1984-99 között Madách Imre apja, Madách Sándor építtette, a korábban, 1717-ben, majd ennek újjáépítése után 1758-ban ismét leégett korábbi kastély helyén. Rokokó-klasszicista stílusban épült, nagy angolpark övezi. 1809-11 között némi átalakításon is átesett, ez már Madách Imréhez kötheto, aki 1810-ben be is költözött. Fia, az 1908-ban elhunyt Aladár örökölte a birtokot, de már az ő életében is eladósodott, ami később is tartott, Aladár lánya, Flóra idejében a 20-as és 30-as években. 1938-ban elárverezték, és a Hitelbank szerezte meg. 1942-ben postát, alsó tagozatos iskolát, közjegyzői irodát és szolgálati lakást rendeztek be benne. A II. vh során kifosztásra került, ekkor tűnt el a Madách levéltár (A bútorok egy részét és a könyvtárat még 1942-ben elárverezték). A háború után iskola, óvoda, szolgálati lakás és egészségügyi központ is volt. Az 1980-as években múzeumi célokra szánva felújították. 2011-13 között ismét felújították. Továbbra is múzeum működik benne. A kastély eredeti bútorokkal és az itt született, alkotott és elhunyt író életét és munkásságát dokumentáló személyes tárgyaival van berendezve. A kastélyban kiállítás mutatja be Madách Imre, Bél Mátyás és Rimay János munkásságát.

 

 

 

Alsóvály (Valice)

Bélich-kastély: A Vály-völgyi kisközségben találjuk a volt vármegye egyik legbájosabb kastélyát. Század eleji források szerint Bélich János építette 1843-ban. Sokkal valószínűbb azonban, hogy az említett esztendő egy bővítéssel egybekötött átépítési időpontot jelöl. A kastélyok, nemesi kúriák átépítése, bővítése, ami Gömörre fölöttébb jellemző volt, a kor szellemi áramlatainak s a megváltozott gazdasági viszonyoknak a hatására történt. (A következőkben még számos hasonló esettel találkozunk). A kastély ma községháza. A téglalap alaprajzú kastély homlokzata délnyugati orientációjú, főbejárata az északnyugati oldalon nyílik, ahonnan oszlopsorral szegélyezett, kazettás dongaboltozattal fedett folyosó vezet a porosz boltozattal fedett, rozettás emeleti följáróhoz. A szobák lefedése különböző; míg a földszinten cseh süveg-, illetve porosz boltozatok vannak, az emeleti szobákat teknőboltozat fedi. Főhomlokzatának érdekes kiképzése van; a földszinti részen a félkörív záródású ablakok vállvonal magasságában tizenegy-tizenegy vállpárkányon végigfutó ívezetes kiképzés van. Az övpárkány fölötti emeleti részen egyenes záródású, keretezett szemöldökpárkánnyal ellátott ablaknyílások vannak, kivéve a három ablaktengely szélességnyi, címeres virágplasztikával díszített timpanonnal lezárt rizalitot, amelynek ablakait háromszögoromzat díszíti, s amely a földszintiekhez hasonlóan félkörívben záródik. A homlokzat földszinti részét arabeszkes pilaszterek tagolják, a középrizalit emeleti szakaszát féloszlopok teszik hangsúlyossá. Az épület közelében még látható néhány hatalmas fenyő és vörösbükk, az egykori angolpark szépségének beszédes tanúi. A kastéllyal építészeti megoldások, motívumok tekintetében rokon hatású a rimaszombati Fekete Sas Szálló és a jolsvai Vigadó.

 

 

 

 

Alsózellő (Male Zlievce)


Prónay-kastély: A Prónay család barokk kastélyát gróf Prónay Pál 1709-ben építtette. A 19. századtól gyakran változtak tulajdonosai. Az 1920-as években felújították. Mára már részben összeomlott, erősen romos állapotú.

 

 

 

 

 

 

Apátújfalu (Opatovska Nova Ves)

Gyürky-kúria: A Gyürky család egy szép kastélyt épített itt ismeretlen időpontban, amely aztán Schusdek Jakab tulajdonába került. A falu észak-nyugati részén volt található. Régen szép park vette körül, de mára már nem maradt belole semmi. A hajdani, romos Gyürky-kúriát néhány éve elbontották Apátújfaluban. Egyes helyeken barokk kastélyként emlegetik, valójában azonban egy kétszárnyas, földszintes kúria volt, középen oszloptornácos timpanonnal. Utoljára a Schusdek család lakta. Vele szemben, az út másik felén állt a második világháború elott a Schusdek-major. Mára az itteni hosszú cselédházak is eltuntek már. Áll még az uradalom egyik nagy emeletes magtára, kokeretes ablakaival, ajtóival, szellozonyílásaival. A régi gazdasági épületek szép példája ez.

 

 

 

 

 

 

Bátka (Batka)

Bornemissza-kastély: A nagyobb és reprezentatívabb kastély a falu közepén, a főút mentén, nagyobb park közepén álló épület. Az "U" alaprajzú, földszintes kastélyt 1895-ben építtette Bornemisza István, klasszicista stílusban - feltételezések szerint egy korábbi kúria helyén. A nyeregtetős, cseréppel fedett épület homlokzatának visszafogott díszeit néhány vakolt párkány és rusztikázott falfelület alkotja. Az 1960-ban zajló felújítása idején belsejét erősen átalakították. Ma egészségházként üzemel, de itt van a könyvtár is. Sajnos egy értelmetlenül a főhomlokzata elé ültetett tuja-sor teljesen eltakarja egyébként főútra néző homlokzatát, melynek timpanonos lezárású középrizalitja előtt magas teraszra vezet fel a lépcsősor.

 

 

 

 

 

 


Bornemissza-kúria: Az Árpád-kori eredetű magyar falu birtokosai között a Bornemiszák a 18. század második felében jelentek meg. A településen több nemesi épülettel is rendelkeztek. A falu központjában, egy, a főúthoz hurokszerűen kapcsolódó mellékutcában áll kúriájuk. Ez a kisebb, de jóval idősebb épület, a vármegyében elismert és vezető pozíciót is viselő Bornemisza család 18. században felépített, barokk stílusú kúriája. A földszintes, nyeregtetős, cseréppel fedett épület egykori eredeti képe a 20. század második felének "termelőszövetkezeti" illetve a legutóbbi évek szakszerűtlen felújításai nyomán már csak nehezen felismerhetőek. Egykor téglalap alakú ablakait félkörös záródásúakra cserélték, homlokzatának fényképekről ismert, visszafogott vakolatdíszítése sérült. Egykor parkosított közvetlen környezete ma inkább gaztenger.

 

 

 

 

 

 

Beje (Behynce)

Szent-Ivány-kastély: A falu központjában, a főút mentén áll. Az épület gyakran volt magyar irodalmárok találkozóinak színhelye. Az Árpád-kori eredetű faluban a Szent-Ivány család a 19. században szerzett jelentős birtokokat. A reprezentatív, ma is álló kastélyt ifj. Szent-Ivány József a falu közepén, jelentős méretű parkkal övezve, nem kizárt, hogy korábbi kastély helyén építtette fel. A földszintes kastély eredetileg a 18. század derekán épült, kései barokk stílusban, melyhez már néhány klasszicizáló elem is társult. Az utcai főhomlokzat középső tömbje 11 tengelyes, középen 3 tengelyes rizalittal, melyet míves oromzatú attikafal koronáz meg - rajta a Szent-Iványak vakolatból kialakított címerével. Udvari szárnyai aszimmetrikusak. Az együttes fontos részei a kastély megmaradt gazdasági funkciójú épületei. Eredetileg két hátranyúló oldalszárnya volt, melyeket a közelmúltban elkezdett felújításkor elbontottak, valamint a hátsó homlokzaton egy hosszan kinyúló oszlopos portikusz, melyet szintén elbontottak, és egy ahhoz valamelyest hasonló modern szárnnyal pótolták. Ottjártamkor, 2016. február végén új kerítés zárta el a főúttól, de oldalról nem, így megközelíthető volt. Ennek ellenére nem merészkedtem bele, mivel omlásveszélyesnek tűnt, betekintve láthatóvá vált, hogy például nagytermének boltíves mennyezete javarészt be van szakadva. Tetőzetét már kicserélték, az legalább fel lett újítva. A kastélyt egykor nagy kiterjedésű, változatos és érdekes, fallal körülvett park övezte. Ma ennek már csak elvadult maradékai láthatóak, melyek gyakorlatilag évtizedek óta nélkülözik a szakszerű kertészeti beavatkozást, fenntartást.

 

 

Besztercebánya (Banska Bystrica)

Keremcse (Kremnicka): Rakovszky-kastély: Borovszky monográfiájában említi a Rakovszky család kastélyát, ám erről az épületről semmilyen információval nem rendelkezünk. Elképzelhető, hogy egy rég elpusztult várra utal - ez esetben nem kell vele foglalkoznunk.

 

 


Radvány (Radvan): Radvánszky-kastély: 1677-ben épült késő reneszánsz stílusban, feltételezések szerint egy korábbi, gótikus stílusú épület helyén, annak alapjaira. A szabálytalan négyzetes alaprajzú, árkádos belső udvart közrezáró, egyemeletes kastély homlokzata erősen tagolt, sarkain bástyaszerűen kiugró épülettömbökkel. A 19. sz-ban empire átépítést kapott. A 2. világháború után csehszlovák állami kézbe került kastélyt 1958-ban felújították. 1997-ig levéltár működött benne. Az 1989-es "bársonyos forradalom" után megfordult Besztercebánya város és a Művészeti Akadémia tulajdonában. Ma a szlovák orvostudományi egyetem birtokolja és tesz kísérletet annak felújítására. A kastélyt egykor hatalmas tájképi kert vette körül, melyet a 20. század második felében alaposan megcsonkítottak: minden irányban levágtak belőle és lakótelepet, középületeket és a kastélyparkokban Európa ezen részén "megszokott", szinte már "kötelező" labdarúgó pályát építettek a területén. A még mindig jelentős méretű, több szép, idős fát rejtő parkmaradvány ma erősen gondozatlan.

 

 

 

 

 


Radvány (Radvan): Tihanyi-kastély: Másik kastélya a 17. sz. első felében épült, késő reneszánsz stílusban. 1819-ben klasszicista átépítést kapott, majd a 19. sz. végén eklektikus stílusban, neoreneszánsz elemekkel módosították. Ma múzeum működik benne.

 

 

 

 

 

 

 


Bárczy-kastély: Késő reneszánsz kastély L alaprajzzal, későbbi klasszicizáló átépítéssel. Késő gótikus alapokra 1651-ben építette a Radvánszky család, 1917-ben szerezte meg dr. Bárczy Emil ügyvéd, és azóta az ő nevét viseli. Ma romos állapotban van, és bizonytalan tulajdoni viszonyai miatt kevés esély van a helyreállítására.

 

 

 

 

 

 

 


           
Bélabánya (Banska Bela)

Kúria: Az alsóvölgyben álló kúria a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban.

 

 

 

 

 

 

 

Bussa (Busince)

Kastély: Nyom nélkül pusztult el, szinte semmit nem tudni róla. Az biztos, hogy helyénvalóbb lenne kúriának nevezni. Valószínűleg L-alaprajzú, földszintes úrilak volt. Régi fotókról kikövetkeztethető, hogy a kommunista időkben szociális otthonként üzemelt. Az itt birtokos báró Balassa, vagy gróf Zichy családok valamelyikéé lehetett. 1994-es fotókon már erősen romos, le is bontották.

 

 

 

 

Csáb (Cebovce)

Balassa-kastély: Századokon át a Balassák birtoka, akiknek kastélyuk is állt itt. A hagyomány szerint a kastélyban Balassa Bálint is gyakran tartózkodott. A kastély még 1880-ban is állt, de később teljesen elpusztult. Mára nyoma sem maradt.

 

 

 

Csalár (Celare)


Verbóy-kastély: A falu közepén, a főút elágazásában áll. A Prónay család építtette 1770-ben, copf stílusban. Az egyik bejárati ajtaja fölött látható faragott 1793-as évszám feltehetően egy felújítás emléke. Ma romosan, üresen áll. Egyemeletes gazdasági épülete még elfogadható állapotban van.

 

 

 

 

 

 

Ipolykürt puszta (Kirt): Keglevich-kastély: A Csalárhoz tartozó Ipolykürt pusztán található Keglevich-kastély a 19. sz.-ban emelt klasszicista építmény, 1968 óta szociális otthon. "1770-ben a báró Hellenbach család birtokában találjuk. Később ez is a Prónayaké lett, majd idegen kézbe került, azután Botlik Jánosé lett, kitől gróf Keglevich István 1909-ben megvette, a Prónayaktól épített régi kúriával együtt, melyhez a mostani tulajdonos a saját tervei szerint épült díszes emeletes kastélyt és 25 holdas parkot csatolt. A kastély nevezetességei közé tartozik a körülbelül 4000 kötetes könyvtár, egy nagybecsű legyező-gyűjtemény, ebben egy Thurzó-féle legyező is, számos érdekes miniatűr arczkép, régi pecsétnyomók és érmek gyűjteménye, családi képek és régi fegyverek, közöttük Hampó Jánosnak, majd fiának, Gáspárnak, a csáktornyai vár kapitányának díszkardja az 1500-as évek elejéről."
    A településen még 3 kúria áll. Az Endrődy-kúria 1760 körül épült, a ma már romos állapotú klasszicista Prónay-, majd Vezekényi-kúria 1790 körül épült, és egy további kúria a 18. század végéről.

 

.

 

 

Csehberek (Ceske Brezovo)
Zahn-kúria: A zlatnói gyárhoz tartozó úrilakot Zahn J. György építtette 1837–38-ban klasszicista stílusban. Nem akadtam a nyomára, valószínű, hogy már lebontották.

 

 

 

 

 

 

Cserencsény (Cerencany)

Fáy-Zmaskall-kúria: Eklektikus kúriája 1860-ban épült, később historizáló stílusban építették át. A több korábbi építészeti korszak díszítő elemeiből összeválogatott vakolatdíszekkel gazdagon borított, téglalap alaprajzú épület két oldalsó szárnya földszintes, nyeregtetős. A ház centrális, minden szempontból uralkodó közepe egy emeletes rész, nyeregtetőzetének tengelye merőleges a két oldalsó szárnyéra. A tetősíkok sarkain vártornyot utánzó, kicsiny tornyocskák emelkednek. Ugyancsak díszesek a kastély teteje fölé emelkedő kémények. A kastély egykori parkja teljesen elpusztult, a ház köré a 20. sz. második felében "modern" javító-nevelő intézményt zsúfoltak be, melynek a kastély ma elhanyagolt raktárául szolgál. Az intézmény funkciója miatt a kastély csak külön engedéllyel látogatható meg.

 

 

 

 

Cserepes (Hrnciarska Ves)

Biess-kastély: A falu utolsó földbirtokosának, Biess Elemérnek a kastélya, inkább kúriának nevezhető, erősen átalakított épület. A kúriát - amely a vármegye-monográfia készítése, a 19-20. század fordulója idején Thalabér Lajos tulajdonában állt, még korábbi birtokosa, a Jákóffy család építtette. Az épület magját egy észak-déli tájolású, egyemeletes, nyeregtetős traktus alkotja. Ehhez kétoldalt téglalap alaprajzú, elnyújtott, földszintes szárnyakat csatoltak hozzá. Az emeletes rész déli főbejárata fölött négy oszlopon nyugvó, tágas terasz van. A nyugati szárny északi oldalán még megvan a termetes, falazott oszlopokra támaszkodó, boltozatos tornác. A házat ma két család lakja. Műemléki védelmet sohasem kapott.

 

 

 

 

 

Csíz (Ciz)

Kossuth-kúria: Kossuth József barokk-klasszicista kúriája a 18. sz. végén épült. A kastély magva reneszánsz kori (más forrás szerint a XVIII. század első felében épült), a XVIII. század második felében hozzáépítettek, végül a XIX. század első harmadában a klasszicizmus szellemében felújították. Kerttel körülvett, kontyolt tetővel fedett, téglalap alaprajzú, önálló épület. Délre tekintő homlokfalán pilaszteres középrizalit van. Udvari portikusza árkádos folyosóba nyílik. A helyiségek lefedése különböző, találunk benne kolostor- és teknőboltozatot, de síkmennyezetet is. Ma a gyógyfürdőé.

 

 

 

 

 

Hanvay-kúria: A 19. század végén négy nemesi kúria is állt a faluban. Ezek egyike volt a 20. sz elején még a Hanvay család birtokában álló kúria, amely a 18. század végén késő barokk-klasszicista stílusban épült fel. A téglalap alaprajzú, kis főhomlokzati rizalittal rendelkező épületet egykor barokkos manzárdtető fedte. A ma magántulajdonban lévő épület a végpusztulás szélén áll. Tetőzete eltűnt, csupán a hulló vakolatú falain még megfigyelhető műrészletek emlékeztetnek az egykor nívós épületre, amely ma - a falu belterületén! - gaztengerben áll. Az elhagyatott romot - épp pusztulása miatt - törölték Szlovákia műemlékeinek listájáról...  

 

 

 

 

 

 

Csomatelke (Camovce)

Szeyffert-kastély: A településen a középkorban birtokot szerzett Vécseyek területei a 18-19. század fordulóján kerültek a Károlyi család birtokába. A 19. század első felében, valószínűleg egy korábbi Vécsey-kúria helyén épült fel a Károlyiak ma is álló kastélya. Később a kastély a Szeyffert család birtokába került, akik még a 19. század végén részben átépítették azt. Az egykor gondozott kert közepén emelkedő, földszintes, kontyolt nyeregtetős épület 11 tengelyes, szimmetrikus fő homlokzatának tengelyében állt a korinthoszi fejezetű oszlopok által tartott, díszes timpanon által koronázott portikusz, melynek közepén reprezentatív lépcsősor vezetett a főbejárathoz.
A kastély ottjártamkor, 2013. október 28-án siralmas állapotban volt, bal szárnya még áll, de középrizalitja és jobb szárnya tető nélküli, teljesen romos. A timpanon a négy karcsú toszkán oszloppal meglepő módon még áll. A bal szárnyban lehet, hogy még laktak, ill. közvetlen előtte, majdhogynem hozzáépítve is lakott volt egy kis putri. Parkja megsemmisült.

 

 

Dacsókeszi (Kosihovce)

Dacsó-kastély: A Dacsó-kastélyt a birtokos család a 18. század elején építtette késő barokk stílusban, később, a 19. sz. második felében neoklasszicista stílusban építették át. Zórád Ernő festőművész 1911-ben született, és életének első tíz évét Dacsókeszin, az ottani Dacsó-kastélyban élte le. 1921-ben Budapestre költözött. 1998-ban látogatott el ismét a településre, de kedves otthonát, a Dacsó-kastélyt már nem találta, mert azt időközben lebontották. A falu két dombja közül a kisebbiken állt, a nagyobbikon a templom emelkedik.

 

Divény (Divin)

Balassa-várkastély: Régi várát 1666-ban a Wesselényi Ferenc nádor serege bevette és urát Balassa Imrét börtönbe vetette. Balassát 1667 júniusában kiengedték rabságából, azonban divényi várába nem költözhetett vissza, mert oda császári őrséget helyeztek. Viszont engedélyezték neki, hogy a várhegy alatt építsen magának egy új várkastélyt. A várkastély 1670-re el is készült. Mivel Balassa Imre továbbra is folytatta garázda, fosztogató életvitelét, sőt a hegy tetején épült várát is visszafoglalta csellel, 1679-ben a Strassaldo és Leslie hadvezérek által vezetett császári sereg ismét megostromolta, elfoglalta, majd felrobbantotta, azóta a vár csupán rom. A késő reneszánsz stílusú divényi várkastély a 17. század utolsó harmadában épült a várhegy keleti oldalában. A nyújtott téglaalap alakú várudvar négy sarkát egy-egy háromszintes óolaszbástya védelmezte. A magas de vékony várfalakon is két szintben húzódtak meg a lőrések, melyeket az azóta elbontott gyilokjárós folyosókon közelíthettek meg az őrség tagjai. A lakópalota a tágas udvar északnyugati sarkában emelkedik, falát vaskos támpillérek támogatják. Egykoron széles szárazárok keríthette a várkastélyt, erre utal a várkapu felvonóhídjának két lánckieresztő nyílása is. A divényi várkastély soha nem állt ki ostromot, nem is reguláris, ágyúkkal rendelkező sereg, hanem hirtelen támadó lovasportyák elleni védelmül szánták.
A reneszánsz várkastélyt a 20. század elejéig lakták a Zichy grófi család birtokát irányító tisztviselők, majd sorsára hagyták, de még napjainkban is viszonylag épségben idézi fel a történelem távoli évszázadait.

 

 

 

Divényoroszi (Podkriván)


Bzova-puszta (Horna Bzova): Zichy-vadászkastély: A 19. sz-ban épült, sorsa eddig ismeretlen, már nem áll.

 

 

 

 

 

Dubravica (Dubravica)

Urbányi-Esterházy-várkastély: A község elején, kisebb magaslaton omladoznak az egykori nemesi épület maradványai. Az Urbányi–Esterházy nemesi család által a 16. század első felében, az akkoriban uralkodó reneszánsz ízlésvilág jegyei szerint emeltetett várkastély korai része egy hosszúkás, téglalap alakú épület lehetett, melynek az északnyugati oldalon létesített bejáratát egy négyszögletes őrtorony védelmezte. Védőművei nem tették lehetővé nagyobb ellenséges támadás kivédését, de a portyázó könnyűlovasság ellenében biztonságos menedéket nyújthatott a nemesi famíliának és cselédségüknek. A háromemeletes épülethez, amely mint földesúri birtokközpont szolgált, a későbbiekben egy hosszúkás, egyemeletes lakószárnyat toldottak a délkeleti oldalon. A kisebb dombon emelkedő várkastély előtt gazdasági rendeltetésű udvart öveztek a kerítőfalak, míg a délnyugati részen egy másik lakórészt alakítottak ki. Divald Kornél művészettörténész, a Felvidék műértő fényképésze jegyezte fel a következőket, itt járta alkalmából: „Felső-magyarországi reneszánsz stílű, emeletes homlokzata közepén kiugró bástya, sgrafitto nyomok. A falkerítés kapuja melletti földszintes épületen hullámvonalas sgrafitto díszítés. Belseje átalakítva, több parasztcsalád lakásának szolgált s elhanyagolt.” Egy 2005. áprilisi terepbejárás tanúsága szerint a dubravicai várkastély tömbje lakatlan, magára hagyatva omladozik, életveszélyes a belső termeibe merészkedni!

 

 

 

 

Egyházasbást (Nova Basta)

Szilágyi-kúria: A községben ma három nemesi kúria is áll - mindhárom a templom közelében. Közülük is legidősebb a domboldalon álló Szilágyi-kúria. Ez a téglalap alaprajzú, földszintes, barokk manzárdtetős épület formavilága, finom vakolatdíszei alapján a 18-19. század fordulóján épülhetett. Déli (udvari) főhomlokzatának tengelyében kialakított bejárata elé szép, boltozatos portikusz ugrik. A kúriához egykor tartozó kert az idők folyamán modern házakkal épült be. A több magánszemély által birtokolt, az 1990-es években lakatlan épület állapota leromlott, sürgető felújítását tulajdoni helyzete is nagyban hátráltatta.

 

A képen jobbra a Nyáry-, középen a Szilágyi-kúria látszik.

Nyáry-kúria: A falu NY-i szélén, a katolikus templom mellett D-re. 1868 táján építi fel Egyházasbástban kúriáját Nyáregyházi báró Nyári Jenő és hosszú esztendőkre megtelepszik itt. Ő régész, a gömöri őskutatás egyik vezéregyénisége. Ő kutatta az aggteleki Baradla barlangot, de ásatásokat végzett többek között Sőreg és Bást környékein és eredményiről beszámolt a sajtóban. Alapítója volt a Gömörmegyei Múzeumegyletnek, az ő adománya képezte az alapját a Gömöri Múzeum régészeti gyűjteményének. Több szakmunkája jelent meg nyomtatásban is, például „Az aggteleki barlang mint őskori temető” című munkája. Báró Nyári Jenő politikailag is nagy karriert futott be, császári és királyi kamarás volt, aranysarkantyús vitéz, főrendiházi tag, Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagja. Az 1870-es években Egyházasbástban lakott és a Gömör-Kishont vármegye legtöbb adófizetőjének névsorában az igencsak előkelő 33. helyet foglalta el, ugyanis 584 forint 37 krajcárt fizetett. Testvérei közül IV. Albert Kossuth Lajos hadsegédjeként szolgálta a magyar szabadságharcot és mint történetíró is tekintélyt szerzett magának, I. Adolf pedig altábornagy volt a hadseregben, Béla királyi kamarás és birtokos Nógrádban, Sándornak pedig szép jószágai voltak Péterfalván és Utason.

 

 

 

Erdőmeg (Zahorce)

Erdőszelestény (Selestany): Szilassy-Fáy-kúria: Erdőszelestény ma Erdőmeg településrésze, attól kb. 1,5 km-re délre fekszik. Már a 18. sz. közepén említenek a források itt egy kastélyt, elképzelhető, hogy ebből épült ki a ma is álló Szilassy-kúria, mely később a Fáy családhoz került. Az államosítás után kultúrház lett, és máig is az. A falu központjában, a főút nyugati oldalán áll, oldalhomlokzatával néz a főútra. Téglalap alaprajzú, manzárdtetős, földszintes épület, ötoldalú, erőteljesen kilépő középrizalittal.

 

 

 

 

Farkaspetőfalva (Vlkanova)


Kastély: Reneszánsz kastélya a 17. században (esetleg a 16. sz-ban) épült, ma Kastiel Bocian néven, magántulajdonban panzióként üzemel. A 18. sz-ban átépítették, barokkizálták. Zömök téglalap alaprajzú, egyemeletes épület négy kerek saroktoronnyal, a falu központjában áll.

 

 

 

 

 

 

Fehérkút (Pribelce)

Felsőfehérkút (Horne Pribelce): Laszkáry-kastély: 1715 -ben Felsőfehérkút lakatlan volt, majd még a 18. század folyamán a Laszkáry család birtoka lett. A 19. században Laszkáry Pál helyi nemes volt a birtokos. Felsőfehérkút késő barokk Laszkáry-kastélya a 18. sz. első felében épült, a 20. században átépítették. Már nem áll.

 

 

 

 

 

Feled (Jesenske)

Vécsey-kúria: A Vécsey-kúria a 19. század második felében épült, klasszicista stílusban. Sokat időzött itt Vécsey Károly tábornok, aradi vértanú. Temetőjében nyugszik De La Motte francia ezredes II. Rákóczi Ferenc tüzérségének megalapítója. A falu központjától nem messze, dombtetőn áll, az alatta futó útra néz, míg hátsó homlokzata mögött is húzódik egy út, eredetileg az itt lévő bejáratát használhatták elsősorban, mely előtt timpanonos lezárású két négyzetes oszlopos portikuszt találunk. A völgyre néző főhomlokzata 3+3+3 tengelyes, a középső három tengelyszakasz előtt 4 sokszögű oszlopos, timpanonos lezárású portikuszt található. Sajnos homlokzati díszei teljesen eltűntek. Funkcióját nem tudtam megállapítani, ottjártamkor, 2013. október 28-án kapuja zárva volt.

 

 

 

 

 

 

Barokk kúria: A Vécsey-kúria szomszédságában, ugyanarra az útra letekintve áll a falu másik kúriája, mely a 18. század második felében épült, késő barokk stílusban. Jellegzetes építőelemei a manzárdtető és a timpanonos lezárású, háromtengelyes középrizalit. Mérete alig kisebb, mint a Vécsey-kúriáé, főhomlokzata 2+3+2 tengelyes, hátsó homlokzatát nem láttam tisztán. Feltételezhetően copf stílusú eredeti homlokzati díszei teljesen eltűntek, homlokzatai teljes felújítást viselnek magukon, viszont nem tűnt rossz állapotúnak az épület. Könnyen lehet, hogy azonos egy régi képeslapon található, nagyon hasonló épülettel, melyet Czibur-kastélyként jelölnek. Jelenleg lakóház.

 

 

 

 

 

 

Felsőrás (Rasice)

Bélich-kúria: Feltehetően reneszánsz eredetű épület későbbi átalakításokkal. A falutól délre, dombtetőn áll.

 

 

 

 

 

 

 

Fülek (Filakovo)

Coburg-kastély: Késő barokk-klasszicizáló, kétszintes, téglalap alaprajzú épület, kiugró portikuszával tagolt homlokzattal. Építtetője Berchtold Antal gróf volt, azonban az építési idejéről nem maradt fenn adat, az biztos csak, hogy egy 1817-ből származó térképen már szerepel. Az épület később Stephani Lajos tulajdonába került, aki átalakításokat hajtott végre rajta.
1951-ben, az államosított épületben nyitották meg a megye egyik első gimnáziumát. A kastély jelenlegi funkciója is ez. A romosan is látványos füleki várat hordó hegy lábánál, a település központjában, a főútra tekint a kastély, mely ottjártamkor, 2013. október 28-án meglepően jó állapotban volt, szépen felújítva, de eredeti homlokzati díszeit elveszítve - leszámítva a két főhomlokzati középrizakitokat. Mögötte impozáns, gondozott parkot találunk.

 

 

 

 

 

 


Koháry-kúria: Az úgynevezett Koháry-kúriát - a mai Losonci úton, majdnem a Cebrián-kastéllyal szemben - II. Koháry István füleki várkapitány építette a XVIII. század húszas éveiben egy XVII. századi Báthory-kúria régebbi alapjaira. A XIX. század elején a kúria a Coburg család tulajdonába került. A Coburgok akkoriban a leggazdagabb nemesek közé tartoztak. Később a barokk stílusú kúria klasszicista változtatásokon esett át. Figyelemreméltók a díszítőelemei és látványos a stukkós porosz boltozat, valamint a tágas pincehelység lunettás boltozata. A kúria területén három gazdasági épület áll, hatalmas udvar és kert is tartozik hozzá. Az első világháború után a vagyon a helyi lakosság tulajdonába ment át. Jelenleg a vagyoni kérdései tisztázatlanok, amit tükröz az épületek, udvar és kert pillanatnyi állapota is.

 

 

 

 

 

 

 

 


Cebrián-kúria: A Cebrián család Spanyolországból származott. Klasszicista stílusú füleki székhelyüket - a mai Losonci úton - Cebrián Ferenc építette 1847-ben. 1956-tól az épületben már rendelőintézet volt. 2006-ban a kastély a környező parkkal együtt magánkézbe került. 2013. október 28-án magam is ellátogattam ide. A kastély mellett/előtt két üzemépület állt épp használaton kívül, és maga a kastély is üres volt. A kastélyépület megközelítően négyzet alaprajzú, utcára néző főhomlokzatát eltúlzott méretű, timpanonos lezárású portikusz uralja, további három oldalán szintén timpanonos lezárású középrizalitokat találunk. Hátsó homlokzatának bejárata úgy 2 méter magasan van a talajtól, itt eredetileg egy lépcsősort gyanítok, most egy új építésű épület van hozzátoldva. Parkja impozáns fákat rejt, de teljesen elhanyagolt.

 

 

 

 

 

Fülekkovácsi (Filakovske Kovace)

Kurtány (Kurtán): Kúria: Kurtány kb. 800 m-re DK-re fekszik Fülekkovácsitól. A település déli részén, a főúttól nyugatra, fák között álló téglány alaprajzú, manzárdtetős épület, egyelőre még háttér információk nélkül.

 

 

 

 

 

 

 

Galábocs (Glabusovce)

Jankovich-kastély: Klasszicista kastélyát 1830-ban építtette fel gróf Jankovich Vince. A ma is meglévő angolparkban megbújó kastélyrom letűnt korok mementója. A kommunista időszakban szövetkezeti iroda, iskola, üzlet volt, sorsa megpecsételődéséig.

 

 

 

 

Garampéteri (Predajna)

Kúria: Klasszicista kúriáját a 19. sz. első felében építették. Egyelőre nem találtam nyomát.

 

 

Garamszeg (Hronsek)

Soós-Géczy-kastély: A Soós-Géczy család 1775-ben épített barokk kastélya homlokzatán rokokó részleteket hordoz. Géczy György építtette. A kastélyt övező parkban szökőkút és 200 éves hársfa áll. Timpanonjában két családi címer látható. Belsejében stukkódíszes porosz boltozatok vannak. Téglány alaprajzú, négy kerek saroktornyos kastély, manzárdtetővel. A falu központjában áll. Az államosítás után iskola és óvoda volt, ma üresen áll, vevőre vár.

 

 

 

 

 

 


Polthári-Soós-várkastély: Itt áll a Polthári Soós család középkori eredetű várkastélya, mely a 15. században épült, majd 1576-ban átalakították, a 19. században felújították. A Rákóczi-szabadságharc alatt pénzverde működött benne. Itt élt Korponay Julianna a Lőcsei fehér asszony, akiről Jókai Mór regényt is írt. Ma magánkézben van, folyamatos felújítás alatt.

 

 

 

 

 

 

 

Garamszentbenedek (Hronsky Benadik)

Horvay-kastély: Egyetlen korabeli fotón szerepel, 1601-ben már állt, vagyis reneszánsz épület volt. A fennmaradt fotó tanúsága szerint valamikor barokk átépítést kapott.

 

 

 

 

 

 

 

Garamszentkereszt (Ziar nad Hronom)

Püspöki várkastély: Az egykori érseki várkastélyt 1631-ben Pázmány Péter építtette. 1782 és 1794 között átépítették, 1850 és 1869 között magasították. A besztercebányai püspökök közül különösen Moyses István kedvelte, állandóan itt tartózkodott. 1944-ig püspöki nyaraló volt, mai tulajdonosa az Üzleti Akadémia, képzések folynak benne.

 

 

 

Garamszécs (Polomka)

Koháry-kastély: A Koháry-kastély 1768-ban épült. Egy forrás szerint 2014-ben lebontották, mert rontotta az utcaképet.

 

 

Gács (Halic)

Forgách-kastély: A jelenlegi várkastélyt, mely egy kerek domb tetején fekszik, 1612-ben Forgách Zsigmond építtette fel hatszög alaprajzú rezidenciává, de a háborús évszázad követelményeinek megfelelően erős szegletbástyákkal, sánccal, 40 hajdúval és német pattantyúsokkal védelmeztette a család életét és vagyonát. A középkori vár maradványait a kastély bejárati szárnyába építették be, melyet két, ágyúlőrésekkel ellátott bástyával megerősített elővár is védett. Gács egyszerre töltötte be végvári, uradalomközponti és közigazgatási székhely funkcióját. Fülek pusztulása (1682) után – amikor csak Losonc városa, Gács és Kékkő maradt meg töröktől biztonságos lakóhelyül – Nógrád nemesi közgyűléseit is gyakran tartották a várban. Gács várának katonai funkciója 1703-ban, a Rákóczi-szabadságharc kitörését követően, egy rövid időre feléledt. Az 1736 és 1762 között Mayerhoffer András tervei alapján lezajlott barokk átépítés során a várkastély védelmi szerepét háttérbe szorították, az építmény a Forgáchok reprezentációs kastélyává vált. A családba a XIX. században benősült Wenckheim Ferenc nevéhez fűződik a kastély következő nagyszabású átépítése, melyet a főbejárat felett elhelyezett fehér márványtábla tanúsága szerint 1897-ben fejeztek be. Ekkor az elővár területét díszkertté alakították. A várban máig fennmaradtak az egykori udvari árkádsort díszítő, magyar uralkodókat ábrázoló, reneszánsz falfestmények, valamint a termek faragott és festett gerendás mennyezetei. Külön említést érdemelnek a bejárati szárny dísztermének illuzórikus falfestményei. A várkastély ma is teljesen épen áll, bár 1945-ben kifosztották. 1965-ben renoválták, az 1990-es évekig szociális otthon működött falai között, ma azonban üresen áll. 13 hektáros szép park övezi mesterséges tóval. Jelenleg (2012) pályázati forrásból kastélyszállót alakítanak ki benne.

 

 

 

 

Geletnek (Hlinik nad Hronom)

Dóczy-várkastély: A Garam partján áll a Dóczy-várkastély 16. századi kéttornyos épülete. Az épület eredetileg 15. századi. Miután a Thököly vezette kuruc ostromot követően tönkrement 1678-ban megújították, majd 1889-ben ide került a kincstári erdészeti igazgatás székhelye. A Kálnaiak után a Dóczyak birtokába került, kik itt erős várkastélyt is építtettek, melyet Thököly Imre is vívott és részben le is rombolt. 1663-ban a török pusztította el a községet. Azután a kir. kincstár birtokába került. A 18. sz. elején átépítik, majd a 19. sz. elején szintén. A Dóczy-féle várkastélyt az 1920-as években - alakját meghagyva - restaurálták. A 20. században részben átalakították.

 

 

 

 

 

 

Gesztete (Hostice)

Putnoky-kastély: Putnoky Móricné, szül. Károlyi Saroltának volt itt nagyobb birtoka és régi nemesi kúriája, melyet még a br. Vécsey család építtetett. A földszintes kis Putnoky-kastély teteje nem is olyan régen roskadhatott be, mert 2008-ban a falak teljes magasságukban álltak, és a léceken még bőven volt cserép. A mestergerenda alatti padlás-szinten vígan nőtt a gaz, alig volt vakolat, nyílászárók nem voltak. A gyors pusztulást, és a várható végkifejletet a kastély szomszédságában – immár új házakban – lakók tették világossá. Az épület mögötti dombon a park maradéka látható. Harsáczki György: "Egy, a kastélyt is érintő cikkem megjelenése után e-mailt kaptam egy ismerősömtől. Asztalos Sarolta meglepődve pillantotta meg a Magyar Turista lapban „örökségét”: ugyanis a kastély úrnője, Putnoky Móric felesége (szül. Károlyi Sarolta) az ő nagymamájának volt a nagynénje. Mivel a Putnoky házaspárnak nem született gyermeke, a kastélyt ismerősöm édesanyjára készültek hagyni. De jött a második világháború, a Vörös hadsereg, s ekkor haltak meg Putnokyék… Eltűnt a végrendelet is. A kastélyt – valószínűleg – kifosztották, lehetett azóta hadikórház, istálló, iskola, szükséglakás, majd pedig az utolsó évtizedekben a “hátrányos helyzetűek” lakhelye." 2011-ben már nem volt rajta tető.

 

 

 

Gice (Hucin)

Fáy-kastély: A középkor folyamán birtokos Giczey családba való beházasodás útján a 18. században a Czékus család lett a falu legjelentősebb földesura. Ők az idők folyamán két kastélyt is építettek itt. A kisebb és fiatalabb az idősebb Czékus-kastély parkjától nyugatra, a fő utcán álló kastély, amely 1807-ben épült klasszicista stílusban. A nyújtott téglalap alaprajzú, egyemeletes, manzárdtetős, ma cseréppel fedett kastély az 1970-es években lezajlott "műemléki felújítása" idején sajnos értékeinek jelentős részét elvesztette. Kőkerítése, utca felé forduló, timpanonos középrizalitja és a ház szép arányai vallanak egykori értékeiről, szebb napjairól. A Fáy család házassággal került a falu birtokosai közé. A 19. századi kastély ma iskolaként és kultúrházként működik.

 

 

 

 

 

 


Czékus-kastély: A kastélyok közül a nagyobb és idősebb a ma is pompás ősparkban álló kastély, amely a 18. században épült késő barokk- korai klasszicista stílusban. A téglalap alaprajzú, egyemeletes, manzárdtetős, ma cseréppel fedett kastély kivételes módon elkerülte az államosítást és az ezzel szinte mindig együtt járó, totális lepusztulást, és ma is magántulajdonban van. A szimmetrikus homlokzatú épület máig számos műemléki értékét meg tudta őrizni, így láthatóak finom vakolatdíszei, osztó- és koronapárkányzata, ablakainak remek, kovácsolt vas rácsai. Az udvari oldal tengelyében előreugró középrizalitot sugaras "Isten szeme" motívummal díszített timpanon koronázza. Az épülettől nyugatra hatalmas, romantikus park található, amely az elhanyagoltsága ellenére is szép látványt nyújt, benne a kis szigetet körülvevő dísztóval.

 

 

 

 

 

Gortvakisfalud (Gortva)

Kúria: 1836-ban épült klasszicista stílusban. Későbbi átalakításai miatt elvesztette ornamentikáját.

 

 

 

 

 

 

 

 

Gömörfalva (Gemerska Ves)

Harkács (Hrkac):Vay-kastély: A település egykori Harkács (Harkac) nevu településrészének közepén, a főutcával párhuzamos mellékutcában áll. Az Árpád-kori eredetű Harkács faluban a Vay család a 18-19. században szerzett jelentősebb birtokot. Kastélyuk az 1770-es években épült fel barokk stílusban. A téglalap alaprajzú, egyemeletes, kontyolt nyeregtetős, ma cseréppel fedett épület kilenctengelyes utcai főhomlokzatának tengelyében enyhe középrizalit ugrik előre. Udvari homlokzatának tengelyében nyílik főbejárata, mely fölött az emeleti párkány fölé barokk vázák által díszített attikafal emelkedik. Az államosított, teljesen tönkretett és lepusztult, ablak- és ajtó nélkül álló épület felújítása az 1970-es években elkezdődött, de a tető felújítása után elakadt. Ez mégis elegendő volt arra, hogy a ház teljes tönkremenetelét és gondozatlansága nyomán várható összedőlését megakadályozza. A kastély egykori parkja megsemmisült, annak túlsó (nyugati) végében modern alapiskola épült fel.

 

 

 

 

 


Harkács (Hrkac): Draskóczy-kastély: Harkács faluban a jászóvári prépostság a 18. században jelenik meg földbirtokosként. Az itteni uradalmuk gazdasági központjaként 1768-ban építették föl kastélyukat, amely a mai épület központi, téglalap alaprajzú, egy emeletes részével volt azonos. Ezt 1826-ban két udvari szárnnyal bővítették, kialakítva a ma is álló, "U" alaprajzot. Ugyanekkor az egész házat klasszicista stílusban építették át. A héttengelyes utcai főhomlokzat közepén nyílik a szegmentíves főkapu, melynek zárókövén az apátság püspöksüveges-pásztorbotos címere, valamint az épület létrejöttének ill. átépítésének évszámai olvashatóak. Kilenc ablaktengelyt számláló keleti homlokfalán a középrizalitot emelt tetőszerkezet fedi. Barokk jellegű ablakai fölött kora klasszicista stukkó- és fonott füzérdísz látható. Udvari homlokzatának kialakítása nyilvánvalóan későbbi, valószínűleg egyidős a szomszédos premontrei kolostor átépítésével, amire 1826-ban került sor. Héttengelyes, alig észrevehető középrizalitját három vázával díszített lépcsőzetes oromzat zárja le, s tengelyébe épült a főbejárat, ahonnan nyitott lépcsősor vezet az emeletre. A keskeny udvar mögötti angolkert tönkrement. A helyiségeket porosz és dongaboltozat fedi.

 

 

 

 

 

Gömörfüge (Figa)

Hevessy-kastély: Kastélya a 19. sz-ban  épült klasszicista stílusban. A kúria a község keleti részén, az országúthoz közel, szabadon álló épület. Formája és megjelenése a XIX. század második negyedében történt átépítés eredménye. Tizenegy ablaktengelyes déli homlokfalából héttengelyes, féloszlopokkal tagolt középrizalit emelkedik ki, amelynek tengelyében hatoszlopos, háromszögoromzattal lezárt portikusz épült, a főbejáratra összpontosítva a néző figyelmét. Hátsó homlokzatán oszlopos tornácot találunk. (Kár, hogy nincs megfelelően kihasználva, sőt szinte pusztulásra kárhoztatják, ha tovább növelik a közvetlen közelében épülő bérházak számát.) Az a tény, hogy a földfelszín fölé emelkedő pincehelyiségekben cseh süvegboltozat van, egy régebbi épület magvát sejteti, amelyre a mai fokozatosan ráépült. A helyiségekben porosz és cseh süvegboltozat, illetve gerendás mennyezet van. Nem sikerült beazonosítanom, valószínűleg lebontották.

 

 

 

 

 

 

Gömörsid (Sid)


Záborszky-kastély: A Záborszky család klasszicista kastélya 1890-ben épült, ma a községháza van benne.

 

 

 

 

 

 

 

Guszona (Husina)

Fodor-kúria: Klasszicista kúriája a 19. sz. elején épült. Keletről, Magyarhegymeg felől érkezve a falu első útkereszteződésében, dombtetőn áll.

 

 

 

 

 

 

 

Hajnik (Hajniky)

Bezegh-kastély: A falu ma Szliács északnyugati városrésze. Kétemeletes kastélyát a Bezegh család építtette a 15. században, korai reneszánsz stílusban. Eredetileg várárok övezte. A 16. sz-ban átépítették. 1913-ig a Bezegh családé volt. 1912-ben felújították. 1921-ben Belicska Pál lett a tulajdonosa, a mai napig az ő leszármazottaié. Ma üresen áll, eladó.

 

 

 

 

 

 

Hanva (Chanava)

Hanvay-kúria: A területet a Hanva nemzetség minden bizonnyal ősfoglalóként bírta. A Hanvay család az egész középkor során rendelkezett birtokokkal itt. Újkori kúriájuk a 18. században épült fel barokk-klasszicista stílusban, melyet a 19. században kissé átépítettek. A földszintes, "L" alaprajzú épület kontyolt nyeregtetejét ma cserép fedi. Utcai homlokzatának tengelyében kis középrizalit ugrik előre, középen a főbejárattal. Udvari homlokzatán oszlopos, szegmentíves gang fut végig. A kúria hosszú évtizedek elhanyagoltságát követően a református egyház tulajdonába került. A közelmúltban befejeződött felújítása után egyházmegyei szeretetotthon és kulturális rendezvény-központ jött létre az épületben. A 19. század második felében itt élt Hanvay Zoltán Európa-szerte híres kinológiai szaktekintély, akinek közírói tevékenysége is jelentős volt.

 

 

 

 

 

 

Darvas-kúria: A Darvasok a 18. században jelennek meg, mint a településen birtokos család. Az egykori Darvas-kúria a 19. században épült, klasszicista stílusban. A magasföldszintes, kontyolt nyeregtetős, ma cseréppel fedett épület udvari homlokzatának tengelyében középrizalit ugrik előre. Az 1945 után államosított házat ezt követően erősen átalakították és a község művelődési házaként vették használatba. Ugyanakkor egy műemléki kutatás még minden bizonnyal megtalálhatna sokat egykori értékeiből. A helyi hagyomány szerint e kúria helyén korábban kolostor állt. Állítólag ennek nyomait a ház 1862-es felújítása során meg is találták, de ez az adat modern kutatásokkal máig nem alátámasztott.

 

 

 

 

Hontmarót (Hontianske Moravce)

Egyházmarót (Kostolne Moravce): Zmeskall-kastély: Egyházmarót a 16. század derekától a Zmeskall család birtoka. A Zmeskall-kastély 1868-ban épült klasszicista stílusban az egyházmaróti településrészen. A 20. század elején Bartakovics Ágost özvegye lakta a Zmeskallok kastélyát. A helyiségek sík födémesek, főhomlokzatán hangsúlyos, négy toszkán oszlopos portikusszal, melyet timpanon koronáz. Körülötte egykori parkjának maradványai láthatóak. 1958-tól máig egészségügyi központ működik benne.

 

 

 

 

 

 

Hontterény (Terany)

Kastély: A falu régi kastélya 1962 óta öregek otthona volt a közelmúltig. 18.000 m2-es bekerített telken áll. Elég valószínű, hogy némely forrás ezt nevezi tévesen gyűgyi kastélynak, ami azért is hihető, mert mindössze 5 km-re található Gyűgy városától. 1867-ben épült, a historizmusnak megfelelő neoklasszicista stílusban. Ma üresen áll, eladó.

 

 

 

 

 

 

Hubó (Hubovo)

Hubay-Szuhay-kúria: A falu a Hubay nemesi család ősi fészkének számít. Hubó kezdettől fogva nemesi jellegű falu volt, lakói nemesek, épületei nemesi udvarházak voltak. A Hubayak a középkor során végig tulajdonosok maradtak, csak az újkorban jelentek meg újabb, birtokos családok itt, így pl. a 17. században a Szuhayak. A községben még a 19-20. század fordulóján is talán több udvarház állhatott, bár később műemléki védelmet egyik sem nyert. Ezen épületek közül mára egyetlen, különösen ódonnak, értékesnek tűnő kúria épület maradt fenn, mely egykor a Hubay és Szuhay családok birtokában volt. A téglalap alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős épület építésének ideje ismeretlen, jellege késő reneszánsz kori születést sejtet. Az utcára három ablakkal néző kúria udvari homlokzatából zömök, boltozott bejárat-építmény ugrik előre. A domboldalra épült ház hátsó részén gazdasági jellegű helyiségek kaptak helyet. Az épületről egy részletes műemléki falkutatás minden bizonnyal még sok meglepetéssel szolgálhatna.

 

 

 

Inám (Dolinka)

Sőtér-kúria: A község értékes műemléke a Sőtér Kálmán-kúria (74-75 sz.), amely 187 után létesült a Bolgár család régebbi, barokk stílusú kúriájának átalakítása nyomán. A Kúria részben egyébként valószínűleg a Bolgár család (Inámi) 11 nemesi kúriája állt. Ezek fokozatosan tűntek el a telkek tagosítása, 1850 után, amikor a nemesi rend (rang) sokat vesztett tekintélyéből. Sőtér itt 1872-ben telepedett le a Scitovszky érseknél eltöltött szolgálati évek után, és főleg méhészettel foglalkozott, valamint gazdálkodott. Öregkorában, 1912 után Nyitrakoroson húzódott meg Förster bárónál, s itt is halt meg. Sőtér a birtokot a kúriával együtt átíratta keresztfiára, Horváth Bélára, aki a főszolgabírói tisztségre pályázott. Költekező életmódja következtében azonban a birtokra a bank tette rá a kezét, amelytől aztán Ágoston János vette meg. 1919-ben a Csíri testvérek, János és Károly vették meg a kúriát, az ő leszármazottaik birtokolják azt mindmáig. Ezért van az épület a tulajdonosok által két részre osztva, ami eléggé meg is látszik az állapotán.A kúria neoklasszicista stílusban épült földszintes, téglalap alakú épület, mérete 31 x 10,4 méter, az udvar felé pilléres folyosóval nyitott. A folyosó két vége be van falazva. A téglalap alakú ablakok fölött felső ablakpárkány van tartóoszlopokkal alátámasztva, közöttük pedig virágfüzér alakú gipszdíszítmények. Ugyanilyen stukkódíszek vannak a pillérek felső részén is. Jellegzetes és érdekes a fogazott szegélyű koronapárkány. A keskenyebb oldalsó négytengelyes homlokzatok falazott, háromszögletű ormokban végződnek, középen gömbölyű világítónyílással. A kúria eredeti öt, egymás után sorakozó helyiségének fabion mennyezete van. Az egyik szobában fennmaradt egy eredeti cserépkályha és az akkor központi fűtés rendszere, ami Sőtér-korabeli különlegesség. Az épületben konyha, kamra és pince is volt. A konyhába nyílt a szolgálati személyzet két kis szobája. A kúriát egy kb. 50 m hosszú sziklaszirten építették fel. Az utóbbi időben eléggé tönkrement, lakáscélokra nem használják. A rendbe hozott részét alaposan leegyszerűsítve, építészeti jellegzetességeitől és díszítményeitől megfosztva újították fel, úgy tervezik, hogy lakni fognak benne. A másik, roskatag részt, melyeken, paradox módon jobban fennmaradtak az építészeti elemek, ma raktárként használják. A kúria egy nagy kiterjedésű park közepén épült, amelyben Sőtér 1874-ben létesített méhese is ált. Alapjai kőből voltak, rajuk egyenes falazott felület. Erre 25-30 szalmából készült, vesszőkkel megerősített méhkas volt helyezve. A méhes 1935 után megszűnt működni, nem messze tőle új, téglalap alakú méhest építettek, amelyet az 1999-es árvíz elpusztított, mára csupán néhány falmaradványa és alapjai emlékeztetnek rá. Sőtér mézkészítési eljárásának különlegessége a kisméretű mézkeretek voltak, melyekben a lépeket rakták, mindezt közvetlenül a méhkasba helyezték a méhek ki- és berepülésének a nyílásán keresztül, mivel a felső, legömbölyített részt nem emelték le. A mézkészítést a méhkasban pálcára erősített bőrrel vizsgálták. Sőtér személyisége, munkássága határozottan megérdemelné, hogy a kúriát kulturáltabb módon használják fel, sajnos, ez jelenleg lehetetlennek tűnik.

 

 

 

Ipolybalog (Balog nad Iplom)

Huszár-kúria: A Baloghyak régi birtoka Huszár Aladárhoz került, aki barokk kúriát építtetett, elképzelhető, hogy egy korábbi udvarház átépítésével. Elpusztult.

 

 

Ipolykeszi (Kosihy nad Iplom)

Tersztyánszky-kúria: A Tersztyánszky-kúria a 18. században épült barokk-klasszicista stílusban.

 

 

Kondor-kúria: Az újabb építésű, klasszicista Kondor-kúriát a Laszkáry család építtette, és Kondor József helyi birtokos alakíttatta át.

 

 

 

 

 

 

 

 

Ipolykér (Kiarov)

Kiskér: Oroszlányi-kúria: Nevezetessége Oroszlányi László 19. sz-i neoklasszicista kúriája. Ma ifjúsági klub működik benne. Oroszlányi László és szűkebb családja a helyi temetőben nyugszik.

 

 

 

 

 

 

Ipolymagyari (Uhorske)

Kúria: A 19. sz. közepén, klasszicista stílusban épült. Ma szociális otthon.

 

 

 

 

 

 

 

Ipolynyék (Vinica)


Teleki-Majthényi-kastély: A Teleki-kastély 1780-ban épült késő barokk stílusban, késobb klasszicista stílusban építették át. Ez a falu legrégibb kastélya. A 20. sz. elejére Horváth Béla tulajdona lett. A falu déli részén áll, kis parkban. Mára jelentősen átalakították, szociális otthon működik benne.

 

 

 

 

 

 

 


Haydin-kastély: Haydin Károly kastélya 1870-ben épült neoklasszicista stílusban (más forrás szerint a 19. sz. első felében). Az államosítás után iskola működött benne. 2007-től holland tulajdonosa van, aki azonban nem foglalkozik vele, így a kastély üresen, romos állapotban van. A falu kezdeményezte visszaszerzését. A falu északkeleti részén, kis parkban áll.

 

A faluban állt a klasszicista Fischer-kúria is, ez azonban számunkra jelentéktelen épület.

 

 

 

 

Ipolypatak (Ipelsky Potok)

Kolener-kúria: Ma Málnapatak településrésze, attól északra található. Eklektikus kúriája romos állapotú. 1907-ben nyaraló céljára épült, az üveggyár akkori tulajdonosai, a Kolener testvérek számára. Ma üresen áll, romosan áll.

 

 

 

 

 

 

Ipolyróna (Rovnany)

Kúria: Barokk kúriája 1713-ban épült, 1767-ben átalakították, a 19. sz. első felében pedig klasszicista stílusban építették át.

 

 

 

 

 

 

 

Ipolyszécsényke (Secianky)

Lipthay-kastély: A 19. sz. elején épült klasszicista stílusban, a Lipthay család jóvoltából, egy korábbi rokokó kúria átalakításával. Ennek emléke a timpanonos lezárású középrizalit, és a manzárdtető. A bejárat előtti erkélyes portukusz már a klasszicista átépítés eredménye. Egykor szép angolparkja volt. Újabban Králik Lajosnak volt itt nagyobb birtoka, mely gróf Somsich Ödöné lett, és ő lakta a régi kastélyt, melynek parkjában meleg forrásra akadtak. 1945 után iskola volt.

 

 

 

 

 

 

Ipolyvarbó (Vrbovka)

Szentiványi-kastély: A 18. század végén a Szentiványi család birtoka lett. Szentiványi Ferenc főispán, királyi ítélőmester és országbíró az Ipoly partjára pompás kastélyt építtetett. Ezt 1945-ben súlyos állapota miatt lebontották.

 

 

 

 

 

 

 

Jánosi (Rimavske Janovce)

Török-kastély: Az Árpád-kori eredetű magyar falut és apátságát a Jánosi nemzetség alapította a 12. században. A Jánosi család ősi fészkeként számon tartott település ezek kihalása után leányágon öröklődött, majd közbirtokossági tulajdon lett, így az itt lakó nemesek számos kúriát, kastélyt, nemesi lakot építettek benne. Ezek közül századunkat öt ilyen épület érte meg. Közülük talán a leglátványosabb a falu központjában álló Török-kastély, amely a 18. század utolsó harmadában épült fel kései barokk stílusban. Az egykor téglalap alaprajzú, földszintes, manzárdtetős épülethez - mely a mai kastély középső részével azonos - 1800-ban két oldalsó, nyeregtetős, az utcára merőleges tengelyű szárnyat toldottak. A központi szárny szimmetrikus utcai homlokzatának tengelyéből sekély középrizalit ugrik előre, 3 db szegmentíves záródású ablakkal. A rizalitot látványos timpanon koronázza, benne az építtető Török család vakolatból kialakított, összetett címerével. Az árkádos, szegment boltozatos folyosó U alakban futja körbe az épületet. A főépület helyiségeit teknőboltozat, a szárnyépület helyiségeit részben szintén teknőboltozat, részben gerendás mennyezet fedi. Az udvarban megmaradt a klasszicista magtár egy része 1800-ból; alatta dongaboltozattal fedett, nagy kiterjedésű pince van. Az épület a 2. világháború után államosítás sorsára jutott, amely hozzájárult ma látható, alapos lepusztulásához. Ma a hatalmas épület felosztva, különböző használók és tulajdonosok kezén van és lakásként szolgálva várja jobb sorsát.

 

 

 

 


Vályi-Sárközi-kastély: Rimapálfala felől érkezve gyakorlatilag ez a falu első lakóépülete. 3+3+3 tengelyes főhomlokzatával a főútra néz. Udvari homlokzata közepén kétoszlopos, timpanonos portikuszt találunk, mely a bejárati ajtót foglalja magába. Jó állapotúnak látszó, rendben tartott épület. Ma egy vállalkozás használja.

 

 

 

 

 

 


Nyáry-kastély: A Nyáry-Szathmáry Király család úrilakja egyike a legjellegzetesebb és legszebb gömöri kúriáknak. Rimaszombatban és környékén a klasszicizmus végső stádiumában, a 19. sz-ban néhány nagyon szép, a többitől eltérő megoldásokat felmutató magán- és középület épült. Jellegzetességeik azonosak. Kilenc (2+5+2) ablaktengelyt számláló főhomlokfalának középrizalitját gyönyörű, tiszta korinthoszi féloszlopsor tagolja, s Ferenczy István plasztikájával díszített alacsony háromszögoromzat zárta le. A sűrű féloszlopsor mintegy összefogja a józan mértékletességgel és arányérzékkel megépített homlokfalat, amely erőt, szilárdságot sugároz. Tervezőjét illetően a rimaszombatban működő Miks Ferencre kell gondolnunk, bár megjegyezzük, hogy a Szathmári család ismerőseivel (főleg Dr. Soldos Bélával) folytatott beszélgetés során Ybl Miklós neve is fölmerült, sőt Izsó Miklósé is, aki az épület díszítőelemeit készítette. Amennyiben Yblnek valóban köze van az épülethez, úgy ő az észak-olaszországi tanulmányútja utáni évek valamelyikében - 1842-43-ban - járhatott Gömörben, közelebbről Jánosiban. Erre nézve azonban semmilyen megbízható írásos adattal sem rendelkezünk. Az épület udvari oldalán aláhajtóként is használható tágas portikusz áll. A helyiségekbe, amelyek teknőboltozattal fedettek, s egyikükben az eredeti mennyezetfestés is megmaradt, a bejárati folyosón át lehet bejutni. Ma egy bútoros vállalkozás használja.

 

 

 

 

 


Vályi-Varga-kastély: A négy Jánosi-beli kúria legkisebbike, eredetileg a Vályi-Sárközi-kúria mellett állt, időközben egy kis családi házat húztak a két kúria közé. Zömök, 2+3+2 ablaktengelyes főhomlokzatú, jó állapotú épület, melyet ma egy vállalkozás használ. Sajnos udvari homlokzatát nem láthattam, mert kapuja zárva volt.

 

 

 

 

Jolsva (Jelsava)

Koháry-Coburg-kastély: A főtéren álló Koháry-kastély a régi templomos kolostor helyén épült 1800-ban copf-klasszicista stílusban. A gazdag Koháry család egyik kastélya. Azért egyik, mert Nagybalogon és Edelényben is áll egy-egy ilyen vagy ezt mind méreteiben, mind művészi értékében felülmúló kastély. A nagybalogi és a jolsvai épület idővel Coburg, szász herceg tulajdonába ment át. Háromszintes épület; délkeletre tájolt, tizenegy ablaktengelyes homlokfala a városka középkori terére néz, ahol további műemlék objektumok találhatók, mint például a rokokó ízlésű városháza, néhány reneszánsz és barokk ház, továbbá a kéttornyú, klasszicista római katolikus templom és a Vigadó. A kastély homokfalát a második emelet magasságáig kétszínű rusztikázott felület élénkíti, s szegment ívű ablakok tagolják, amelyeket barokk vasrácsozat véd. Homlok- és oldalfalait a második és harmadik emelet magasságában felfelé keskenyedő lizénák tagolják. A három ablaktengely szélességű középrizaliton a lizénák kettőzöttek, s az egészet háromszögoromzat zárja le, amelyben művészi kivitelű, N. K. monogramos, fegyvereket ábrázoló relief látható (N. K. - Nicolaus Koháry). A kastély eredetileg U alaprajzú volt (ma zárt udvara van), s a 16. sz-i reneszánsz alapokra épült nyugati szárnyon udvarra nyíló árkádos folyosóval rendelkezett (ma befalazva). A helyiségekben, amelyek jó része megközelíthetetlen, különféle boltozatokat találunk: lunettás donga-, teknő-, kolostor- és cseh süvegboltozatot. Az első emeleti fogadóterem mennyezetét allegorikus festmények díszítik. Szükségesnek tartjuk megemlíteni, hogy az építész személye, aki 1791-1801-ben az épület renoválását és bővítését irányította, ismeretlen. Nem zárható ki azonban, hogy azonos azzal, aki a Koháryak edelényi kastélyán dolgozott. A kastély állapota rossz, üresen áll, minden mozdíthatót elloptak belőle, például a tetőzet réz elemeit is. Ma a város tulajdonában van, őriztetik, és folyamatosan eladásra kínálják, ami a rossz állapota miatt ezidáig nem valósult meg.

 

 

Kelenye (Klenany)

Pallavicini-kastély: A Pallaviciniek kastélyt építettek ide a 18. században, amely azonban ma már nem áll.
Glück-kastély: A falu másik kastélya a Glück családé volt. Ez a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban, azonban ez sem áll már, mert nemrég a romlott állagú épületet lebontották.

 

 

 

Kékkő (Modry Kamen)

Balassa-kastély: Vára a Thököly-felkelés alatt, 1683-ban súlyosan megsérült, és használaton kívülre került. 1730-ban a vár köveiből a Várhegy oldalában Balassa Gábor új, barokk kastélyt építtetett. 1759-től a gróf Forgách családhoz került, akik a 19. sz. végén átépítést hajtottak végre rajta. Ezután Károlyi, majd a 20. sz. elején az Almássy család lett az új birtokos, akik 1923-ban a kastélyt a csehszlovák államnak adták el, és Magyarországra költöztek. A következő 30 évben bíróság, börtön és levéltár is volt a várkastélyban. 1960-tól 1991-ig irattár és gyógyszerraktár volt. Ekkor múzeum nyílt benne, és lehetővé vált a látogatása a nyilvánosság számára is.

 

 

 

 

 

 

Kétkeresztúr (Nove Hony)

Szakáll-kastély: Neoklasszicista kastélyát 1870 körül építtette Szakáll Ferenc, 1903-ban átépítették és bővíttette Szakáll Mihály. Szakall Mihálynak itt gőzmalma és birtokán savanyúvíz forrása is volt. Feltehetően elpusztult.

 

 

 

 

Kiscsalomja (Mala Calomia)

Kondor-kúria: A Kondor-kúria a 20. sz. elején épült. Nem kizárt, hogy ma is áll a központban.

 

 

 

Kisgaram (Hronec)

Kastély: Barokk kastélya a 18. sz-ban épült. Valószínűleg lebontották.

 

 

 

 

Kislibercse (Luboriecka)

Dubraviczky-Pongrácz-Buttler-kúria:  A helységbeli két kúria 1848-ban Pongrácz Károlyé volt; az egyiket a Dubraviczky család építette a XIX. század elején.

 

 

Buttler-kúria: A másik kúria a 18. században épült. A századfordulón mindketto báró  Buttler  Erviné volt. Mára nyomuk sem maradt.

 

 

 

Koháryháza (Pohorela)

Coburg-kastély: A faluban kétemeletes, klasszicista Coburg-kastély van. 1834-35-ben épült. 1930-as években államosították, az Állami Erdőgazdaság kapta meg. Rövidesen árvaház lett, majd 1943-tól kórház. Ma is az. Az időközbeni átépítésektől meglehetősen eljelentéktelenedett.

 

 

 

 

Korláti (Konradovce)

Kastély: Klasszicista  kastélya a 19. sz-ban épült. Ma nem találni nyomát, elpusztulhatott.

 

 

 

Kotmány (Kotmanova)

Kúria: Klasszicista kúriája a 18. sz. végén épült.

 

 

 

 

Kóvár (Kolare)

Kubinyi-kúria: A klasszicista Kubinyi-kúrián Kubinyi Ferenc emléktábláját helyezték el. Az U alaprajzú kúria az Ipolyhoz vezető mellékút nyugati oldalán áll, középrizalitos főhomlokzatával az útra nézve.

 

 

 

 

Kövecses (Strkovec)

Dancs-kastély: A település birtokosai között a Dancs család már a tatárjárás előtt felbukkant és meg is maradt egészen a 19. századig. A Sajó-parti faluban ekkor egy kastéllyal és egy kúriával is rendelkeztek. A korábbi előzményekre a 19. század második felében, klasszicista stílusban épült kastély a falu déli szélén, kis park közepén, az országúttól némileg hátrahúzva áll. A földszintes, "L" alaprajzú, nyeregtetős ház délkeleti sarkát csinos saroktoronnyal is díszítették. A kastélyt 1945 után az újra berendezkedő csehszlovák hatalom államosította, régi tulajdonosait elzavarta Kövecsesről. Egy ideig a falu iskolája működött benne. E korszak leginkább megmosolyogtató részlete a kastély utcai homlokzatának tengelyében a párkány fölé emelkedő kis oromzat, ahol az új tulajdonos fontosnak tartotta levésetni a Dancs címert és a csehszlovák kommunista országcímert tetetni helyébe. Viszont az állam semmilyen mértékben nem törődött az épület karbantartásával: amikor a ház komolyabb felújításának igénye merült föl, inkább kiürítették és sorsára hagyták. Így ma a kastély elhagyatott, gondozatlan, állaga rohamosan pusztul. Több átalakításon is átesett. Legutóbb a kommunista érában, melynek eredményeképpen új szárnyat is hozzátoldottak, és teljesen átformálták hátsó homlokzatát, ahol bejárata található. Nem kizárt, hogy eredetileg a főhomlokzat középrizalitja rejtette a főbejáratot. Egykori parkja kis része még megvan, igen elhanyagoltan. Az épület üresen, romló állapotban áll. Előtte nagy tábla hirdeti: eladó.

 

 

 

Ladomérmindszent (Ladomerska Vieska)

Dóczy-kastély: Garamladoméri reneszánsz kastélyát a 17. sz-ban építtette Dóczy Zsigmond, a 19. sz. végén neobarokk stílusban építették át.

 

 

 

 

 

 

Ledény (Ladzany)

Ledebur-kastély:  A 20. sz. legelején gróf  Ledebur  Adolfnak volt itt nagyobb birtoka és kastélya. Valószínűleg ez a kastély került később Ruston földbirtokoshoz, ami már egy régi képeslapon is szerepel. A Ledebur egy ősrégi westfáliai család, tagjai közül János Detrik 1669-ben, Sándor János 1719-ben bárói, Frigyes Ágost 1807-ben osztrák grófi rangra emeltettek. Magyarországon a hontmegyei Ledényben volt birtokos. A kastély sorsa nem ismert, nem kizárt, hogy ma is áll.

 

 

 

 

Leszenye (Lesenice)

Majthényi-kastély:  Kastélya a 17. sz-ban épült késő reneszánsz stílusban, 1796-ban klasszicista stílusban építették át, majd a 19. sz-ban is felújították. Egyemeletes, téglalap alaprajzú épület volt, képzeletbeli karzattal, középső magaslattal és két sarokkerekes toronnyal. Rokokó-klasszikus stílusú homlokzatok a 18. század végéről. A szomszédos parkban 3 szökőkút és számos ritka fa volt. 1990-ben lebontották a kulturális központ építési tervei miatt.

 

 

 

Lice (Licince)

Alsó kastély (Czékus-kastély): Földszintes épület; mai formáját a XVIII. század utolsó harmadában nyerte el. Keletre néző, kilenc tengelyes homlokzata a szokásos módon tagolt; középrizalitja fölött vallásos témájú domborművel díszített timpanon emelkedik. A lizénák között sorakozó ablaknyílások fölött szép füzérdíszeket láthatunk. A bejárati oldal portikuszát cseh süveg fedi, timpanonját Szent Flórián kis méretű szobra díszíti. A helyiségekben cseh süveg-, donga- és tükörboltozatok vannak. A francia tetős, barokkos jellegű épületet egykor kőfal övezte. Jelenleg vendégház.

 

 

 

 

 

 

 

 


Felső kastély (Heinzelmann-kastély): Földszintes, U alakú alaprajzzal bíró épület; valószínűleg az 1780-as években építtette a Csernyus család. Keleti fekvésű, kilenc tengelyes homlokfalán enyhén kiugró oldal- és szegment ívben záródó középrizalit van. A középrizalit füzérdíszes ablakai szintén szegment záródásúak. Falazata lizénákkal tagolt, csak a bejárati oldal portikuszát emelik ki jón fejezetes pillérek. Hossztengelyével párhuzamos folyosójában építője cseh süveg-, a helyiségekben teknőboltozatos lefedést alkalmazott. A kőfallal körülvett kastély (ma szövetkezeti iroda) előtt szép angolkert volt. Mivel a falu cigányok lakta részén áll, érthetően rossz az állapota...

 

 

 

 

 

Losonc (Lucenec)

Losoncapátfalva (Opatova): Régi Prónay-kastély: A községben fennálló három kastély közül kettő Hubay Jenőnéé. Hubay Jenő világhírű hegedűművész volt, aki feleségül vette Prónay gróf lányát. Az egyiket gróf Prónay Pál építtette 1856-ban eklektikus stílusban. Ez ma már teljesen romos állapotú, menthetetlen. A Jegorov utca 10. alatt áll.

 

 

 

 

 

Losoncapátfalva (Opatova): Hubay-kastély: Azt az úrilakot, mely később a »Nemzeti Egyesült Textilmuvek Részvénytársaságé« volt, Prónay Albert építtette 1903-ban. Ez szecessziós és ma üresen áll, egyre romló állapotban van.

 

 

 

 

 

 

 

 

Szilassy-kastély: Füleki utca 12. A Szilassy család építtette 1830-ban. 1902-ben télikerttel és terasszal bővítették. 1945 után különböző célokra használták, mára jelentősen leromlott az állapota. Jelenlegi tulajdonosa a református egyház, de semmire nem használják.

 

 

 

 

 

 

 

Losonckisfalu (Mala Ves): Új Prónay-kastély: Szecessziós stílusban épült a 20. sz. elején. Romos, elhanyagolt állapotban van.

 

 

 

 

 

 

 

 

Alsószalatna puszta (Slatinka): Cebrián-kastély: Cebrián László gróf építtette 1860-ban neogótikus stílusban, nagy parkkal övezve. Losonc mellett közvetlenül keletre található. Ma szociális otthon.

 

 

 

 

 

 

 

Lukanénye (Nenince)


Luka-kastély: A Luka-kastélyt Luka Lajos építtette a 18. században, klasszicista stílusban, később Majthényi Othmár tulajdona lett. A 19. és a 20. sz-ban is módosították. A II. világháború után egy ideig szövetkezeti iroda volt, ma szálló van benne.

 

 

 

 

 

 

 


Majthényi-kastély: A Majthényi László-féle kastély szintén 18. századi klasszicista, ma iskola működik benne. A Blaskovits család építtette.

 

 

 

 

 

 

 

 

 


Fekete-kastély: A templom közelében álló Fekete-kastély romos állapotú.

 

 

 

 

 

 

 

 

Miklósfalva /Zólyommiklós/ (Detvianska Huta)

Kastély: Kastélya feltehetőn elpusztult.

 

 

 

 

 

 

Mucsény (Mucin)

Kúria: Klasszicista kúriája a 19. sz. első felében épült. A falu két birtokosa közül az egyiké volt, vagy dr. Wohl Aladár, vagy a Kováts családé. Ma falumúzeum működik benne, a falu északi szélén, a főút mellett, attól kicsit hátrébb vonva található.

 

 

 

 

 

 

Murányalja (Muran)

Koháry-Coburg-kastély: A Koháry-Coburg-kastély 1793-ban épült empire stílusban. A Rákóczi-szabadságharc után a murányi uradalom a Koháry, majd tőlük házasság útján, a 19. században a szintén dúsgazdag Szász-Coburg-Gothai család birtokába jut. A 18. század a falu fejlődése jegyében telik el. Ekkor épül fel a település központjában több, máig fennmaradt, a faluképet meghatározó épület. Köztük a legfontosabb a birtokos Koháry család emeletes kastélya Murány központjában. A téglalap alaprajzú, egy emeletes, ma kontyolt nyeregtetős, modern palával fedett épület késő barokk, ill. korai klasszicista stílusú. Pontos építési dátuma nem ismert, valamikor a 18. század utolsó harmadában-negyedében emelhették a magaslati, nehezen megközelíthető, a főnemesi kényelmi elvárásoknak megfelelni már nem tudó murányi várbéli szállás pótlására. A kastély utcára néző főhomlokzata kilenc tengelyes. A mára erősen lecsupaszított homlokzat közepéből sekély középrizalit ugrik előre. Rusztikázott földszintjének tengelyében nyílik az épület kosáríves, kőkeretes főkapuja. E keret zárókövén az 1806-os évszám olvasható. Ez minden bizonnyal nem a kastély építését, hanem egy klasszicizáló átépítés befejezését jelzi. A jó karban lévő épületben, melynek nyugati részéhez a modern korban otromba bővítményt ragasztottak, ma Murányalja polgármesteri hivatala működik.

 

 

 

 

 

Murányhuta (Muranska Huta)

Coburg-kastély: A falu határában az Előhegy (Predná Hora) nevű magaslaton Coburg Ferdinánd bolgár cár által építtetett zárt udvarú, négyszárnyas neobarokk kastély áll. 1912-ben kezdték építeni, majd az I. világháború után fejezték be. 1952-től tüdőszanatórium működött benne, majd 1973-tól szenvedélybetegek szanatóriuma. Nagy park veszi körül, melyben Coburg Ferdinánd vadászlakja is megtalálható.

 

 

 

 

 

 

 

Coburg-vadászkastély: Körülbelül az előhegyi kastéllyal egy időben épülhetett a fa vadászlak, szintén Coburg Ferdinánd cár megbízásából, mely a kastély közelében áll.

 

 

 

 

 

 

 

Nagydaróc (Velke Dravce)

Horkovics-kúria: 1821-ben, klasszicizáló késő barokk stílusban építtette Horkovics József. A falu északi szélén áll, a főút mellett. Ez a legészakibb épület a településen. L alaprajzú, főtömbjén manzárdtetős, oldalszárnyán nyeregtetős kúria, bejárata a főtömb udvari oldalán található. A bejárat előtt létoszlopos kis portikusz van, timpanonnal lezárva. Parkja elpusztult. A kúria ma üresen áll, rossz állapotban.

 

 

 

 

Nagyhalom (Velke Straciny)

Csemiczky-kastély: Kastélya a 17. sz. végén épült, mára elpusztult. Borovszky: "1736-ban már Csemiczky Gábor, Nógrád vármegye alispánja volt az ura, a XIX. század első felében is a Csemiczky családé s jelenleg is Szemere Ödönné, szül. Csemiczky Sarolta a helység legnagyobb birtokosa. Az övé az ősi Csemiczky kastély is, melyet Csemiczky Péter a XVIII. század elején egy régi favár helyén olasz építőmesterekkel építtetett, a mi különben a belső helyiségek hatalmas bolthajtásain is látszik. A kastély helyiségei tele vannak érdekes és nagy műbecscsel bíró tárgyakkal. Vannak itt remek művű régi szekrények, empirebútorok, antik csillárok és tükrök, régi ötvösművek, Bercsényi Miklós kardja, antik festmények és gobelinek, gazdag Vieux-Wien, Vieux-Saxe, Elbogen, herendi, Sevres és Golf porczellánok, remek Capo di Monte vázák és 24 személyre való meisseni service."

 

 

 

Nagykürtös (Velky Krtis)

Ambrózy-Sebastiani-kastély: A Sebastiani-féle késő reneszánsz régi kastélyt az Ambrózy család építtette a XVII. században barokk stílusban, a 19. században klasszicista stílusban építették át. 1955-ben restaurálták. A városközpontban áll, étterem működik benne.

 

 

 

 

 

 

Nagylibercse (Luborec)

Kúria: Klasszicista épület volt, már nem áll.

 

 

 

 

 

 

 

Nagyrőce (Revuca)

Kúria: Rokokó kúriája lett később az első gimnázium. Ma is áll.

 

 

 

 

 

 

 

 

Nemesradnót (Radnovce)

Kúria: Klasszicista kúriája a 19. sz. első felében épült, a század végén megújították. Lelkészlak volt, ma romosan, üresen áll. A református templom mellett találhatunk rá.

 

 

 

 

 

 

 

Nyustya (Hnusta)

Kubinyi-Fáy-Rasztoczky-kastély: A Kubinyiak építtették, talán a 17. sz-ban, esetleg a 18. sz. elején. Reneszánsz eredetű, egyemeletes épület volt. Tőlük a Fáy családhoz került. Mára elpusztult. A források szerint egy földszintes kúria is állt a településen, mely a Máriássy családé volt, ám erről semmit nem tudtam meg eddig.

 

 

 

 

 

 

Oldalfala (Stránske)

Szathmáry-Király-kúria: A falu központjában, a főút északi oldalán találjuk. A 16. sz háborúi alatt elnéptelenedett falut a 18. században telepítették újjá, ekkor szerzett itt birtokot a Szathmáry-Király család is. Klasszicista stílusú, földszintes kúriájuk a 19. század első felében épült. Ezt 1899-ben erősen átépítették. Az eredetileg téglalap alaprajzú ház főhomlokzatát az eredetileg a főbejáratot is védő portikusz hangsúlyozta. Később a Bay család lett a tulajdonosa. Mivel az épület műemléki védelmet sohasem kapott, a 20. században sorozatos átépítéseken esett át, elnyerve végül mai alakját. 1951 óta gyermekotthon működik ebben az épületben.

 

 

 

 

Osgyán (Ozdany)

Orlay-Luzsénszky-várkastély: Osgyánra beérve bal kéz felől egy kisebb domb oldalán tűnik fel az Orlay família egykori lakhelye. Négyzetes alaprajzú, emeletes, belső udvaros reneszánsz épület, a sarkokon kerek tornyokkal, a rimaszombati járás egyik legnagyobb tömegű műemléképülete. Az udvar csaknem teljesen zárt, a klasszikus reneszánsz elrendezést csak az északkeleti sarok rendhagyó megoldása bontja meg: itt a keleti szárny nem zár a toronnyal, hanem egy bejárat található. Az épületet manzárdtető fedi. A forgalmas kereskedelmi útvonalon kialakult település várát a feltehetőleg a 14. század elején építette az akkori birtokos Orlay család. Az Orlay családtól a Bakos családhoz került az uradalom a 16. század végén. 1604-ben elfoglalják a császári seregek a Németh Balázs vezette hajdú csapatok legyőzésével, a régi várat pedig felgyújtják. Az elpusztult vár helyén a 17. század első felében reneszánsz várkastélyt emelnek. A kastély a 18. század elejére a lengyel származású Luzsénszky-család tulajdonába kerül. Időközben a kastélyt barokk-klasszicista stílusban átépítik. A korabeli iratok szerint a kastélyban egykor értékes levéltár és képtár működött. A II. világháború alatt a kastély súlyos sérüléseket szenvedett, belső berendezése megsemmisült. A kastély helyreállítása a 70-es években megkezdődött, de hamar félbeszakadt. A 90-es években önkormányzati, majd magántulajdonba, majd ismételten önkormányzati tulajdonba kerülő épület állapota gyors romlásnak indult. A pusztuló kastély szomszédságában található, szintén védettséget élvező kastélykert is hasonló elhanyagolt állapotokat mutat.

 

 

 

 

 

Malatinszky-kastély: A kisebb birtokkal rendelkező Malatinszky család újkori kastélyát a település központjában találjuk. Az "U" alaprajzú, egyemeletes, nyeregtetős, cseréppel fedett épület oldalbejárata elé két szögletes pillér által tartott, kis, vaskorlátos erkélyt építettek. Szimmetrikus szerkesztésű utcai főhomlokzatának középrizalitja fölé keskeny attikafal emelkedik. A kúriában ma általános iskola működik.

 

 

 


Kúria: Klasszicista stílusban épült, 1800-ban. Téglalap alaprajzú földszintes épület, de egy nagyobb átalakítás után a stílus szempontjából értéktelenné vált. Egy helyiségében teknőboltozatos, a többiben vakolt, illetve gerendás mennyezet van. Falai egyszerűek, dísztelenek. Kis mérete miatt lényegtelen épület.

 

 

 

 

Osztroluka (Ostra Luka)

Osztroluczky-várkastély: 1636-41 között épült egyemeletes, két sarokbástyás kastélya, melyet Osztroluczky Menyhért építtetett. A 18. sz. közepén részben átépítették. A kertben található az Osztroluczky család síremléke, itt nyugszik Osztroluczky Adél is. Az államosítás után irattár lett, 2005-ig, amikor a rossz állapota miatt kiürítették. Azóta üresen áll, vevőre vár.

 

 

 

 

 

 

Patakalja (Podrecany)


Balassa-kastély: A faluban reneszánsz alapokon nyugvó Balassa-kastély áll, egykor hatalmas négyszögletű tornya volt, mely később elpusztult. A kastély később II. Rákóczi Ferenc vadászkastélya lett, majd a Török családhoz került. A falu főutcájának keleti oldalán áll, a Krivány-pataktól keletre.

 

 

 

 

 

 


Forgách-Kuhinka-kastély: A falu feletti dombon az 1893-ban épített eklektikus, U-alaprajzú Forgách-Kuhinka-kastély látható. A régi kastély a községen kívül, magaslaton feküdt. Az uradalom 1878-ban a Kuhinka család kezébe kerülvén, Kuhinka Gyula is ide építtette a díszes új kastélyt, mely egyike a legszebb fekvésű úrilakoknak a vármegyében. A kastélyból remek kilátás nyílik egész Losonczig, továbbá a gácsi várra, a Salgóra és a gyöngyösi hegyekre. Gróf Forgách Antal 1909-ben nőül vevén Kuhinka Gyula özvegyét, a kastélyt eztán ők lakták. A modern időkben múzeum volt, 1992-ig. Ma már magánkézben van, nem látogatható.

 

 

 

 

 

 

Pinc (Pincina)

Károlyi-Baross-kúria: Eredeti tulajdonosa, és építtetője a gróf Károlyi család volt, tőlük a Baross családhoz került. Mára nyoma sincs.

 

 

 

 

 

 

 

Poltár (Poltar)

Géczy-Baratta-kastély: A klasszicista kastélyt egy ottani régi vasajtó fölirata szerint 1782-ben még a Géczy család építtette. Azelőtt földszintes volt; az emeletet Baratta Alajos építtette rá 1865-ben. "A kastélyban könyvtáron kívül érdekes, gazdag vadásztrofeumok és régi értékes bútorok, valamint műtárgyak, közöttük I. Napoleon óratartója és a németalföldi iskolához tartozó régi festmények láthatók és több, a XVII. századból való régi metszet." A téglány alaprajzú épület két szintes, földszintje 6 szobát rejt, melyek közül egyiknek kazettás mennyezete van. Az emeletre csigalépcső vezet. Itt 9 kisebb-nagyobb szoba található, egyéb helyiségek mellett. Hátsó homlokzatán átalakított középrizalit van, timpanonnal. Parkja valamivel nagyobb, mint 4 hektár.

 

 

 

 

 

 

 


Motesiczky-kúria: A faluban egy klasszicista kúria is áll 1775-ből. Eme úrilakot a Moszticzky család emelte s ez később Petrusz Józsefé volt. A kastély déli szomszédságában áll.

 

 

 

 

 

 

 

 

Ragyolc (Radzovce)

 

Rády-kastély: 1780-ban épült. Rády János a 20. sz. elején szecessziós stílusban építteti újjá. Ma a rendőrség működik benne.

 

 

 

 

 

 

 

 


 

Vécsey-kastély:1894-ben, valószínűleg egy régebbi kúria átépítésével emeltette Vécsey Ferenc. U alaprajzú, magasföldszintes kastély. 1945-ben iskola lett, majd óvoda. 1960 után teljesen átalakították, aminek következtében minden díszítését elvesztette. Parkjának kis része megmenekült.


 

 

 

 

 

Rakottyás (Rakytnik)

Máriássy-kastély: Máriássy Andor klasszicista, egyemeletes kastélya már nem áll.

 

 

 

 

 

 

 

Rapp (Rapovce)

Kúria: Klasszicista kúriája 1821-ben épült. A falutól jóval délebbre áll, félúton Mucsény felé a főút mellett, de területileg Rapphoz tartozik. Ma lakásként funkcionál. Négy toszkán oszlopos, timpanonos portikuszára kétoldalt lépcsősor vezet fel. Eredetileg zömök téglalap alaprajzú volt, de hátsó homlokzatának déli részéhez egy kisebb szobát toldottak a modern időkben, emiatt ma L alaprajzú.

 

 

 

 

 

 

 

Rimabrézó (Rimavske Brezovo)

Rimai Koalíció kastélya: 1810 körül, késő barokk stílusban épült, az 1810-ben alakult Rimai Koalíció székhelyeként. Az államosítás után lakásokat rendeztek be benne. A falu déli szélén, üresen áll.

 

 

 

 

 

 

Rimakokova (Kokava nad Rimavicou)

Forgách-kastély: Az egykor hatalmas parkkal körülvett, két szintes, kontyolt nyeregtetős, ma modern fémlemezzel fedett kastély – egy korábbi kúria helyén – a 19. sz. elején épült fel, klasszicista stílusban. 1952-ben átépítették. Eredetileg téglalap alaprajzú magjához a 19. sz. végén két, a kúriáéra merőleges tengelyű, alacsonyabb tetőgerincű toldalékot építettek, „U” alaprajzúvá változtatva azt. Ezzel jelentősen rontották a kúria udvari homlokzatán végigfutó, nagyvonalú oszlopsor látványát. Túloldalt, főhomlokzatának tengelyében sekély rizalit ugrik előre, melyet – mára lecsupaszított – timpanon koronáz meg. A rizalit elé három oszlop által tartott, kovácsolt vas korlátos erkély épült. A kastély a 20. század második felében tipikusnak mondható pályát futott be: államosítása után általános iskolát rendeztek be falai között. Amikor a lelakott és minden szakszerű karbantartást, felújítást nélkülöző épület már képtelen volt iskolai funkcióját ellátni, udvarában esetlegesen elhelyezett, új, hatalmas méretű iskolát húztak fel, megadva a kegyelemdöfést az egykori parknak és a kastélynak.

 

 

 

 

 

 

Rimaráhó (Hrachovo)

Ruthényi-kastély: Ruthényi Zsigmond és neje, Palágyi Klára építtette 1565-ben reneszánsz stílusban. 1727-ben átalakították és a 19. században is átépítették. Az államosítás után gyermekotthon volt, de 2006-tól üresen áll. Eladásra vár.

 

 

 

 

 

 

Tihanyi-Okolicsányi-kúria: A falu Kecege felőli végén, magas dombon áll, főhomlokzata a főútra néz. Parkja impozáns méretű lehetett valaha, ma nagy részét konyhakertté alakították át. A kúriát lakásként használják, nagyon rossz az állapota, bár tetőzete újszerű. Eredetileg 3+3+3 tengelyes lehetett a főhomlokzata, ezt mára átépítették. Udvari homlokzata is részben átépített. Elnyújtott téglalap alaprajzú, földszintes, manzárdtetős, cseréppel fedett házat 1773 táján Tihanyi Ferenc építette fel. A keletre néző főhomlokzat tengelyében álló középrizalit fölötti timpanon büszkén hordozza a család vakolatból plasztikusan megformált címerét. Mivel - kisebb csodaként - a ház a szocializmus idején is a család leszármazottainak birtokában maradhatott, műemléki védelemben sohasem részesült. Talán ezért - vagy ennek ellenére? - eredeti, szép arányait és értékeit máig meg tudta őrizni. A kúria parkjának nagy része is átvészelte a nehéz évtizedeket, így méltó körítést ad az évszázados falaknak. Tulajdonosai nagy gonddal, de nem kis nehézségek árán igyekeznek felújítani őseik kúriáját.

 

 

 

 

Rimasimonyi (Simonovce)

Bíró-kúria: Széles, nagyjából észak-déli irányú, igen széles főutcájának két oldalán takaros rendben sorakoznak szalagtelkeiken a hosszú parasztházak. Ezen utca északi végében lévő útelágazásban, az út tengelyében, mintegy a főútra nézve áll a 19-20. század fordulóján ismert tulajdonosáról Bíró-kúriának nevezett épület. A téglalap alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős, cseréppel fedett ház a 19. század első felében épült, klasszicista stílusban. Délre néző, szimmetrikusan szerkesztett főhomlokzatának tengelyében álló középrizalitját, ill az azt felül lezáró timpanont a 20. század elején szecessziós stílusban átépítették. Északi, udvari homlokzatán nagyszabású oszlopsor által tartott tornác fut végig. Sajnos a század második felében több ablakát modernre cserélték, amivel igen sokat vesztett az épület. A ma is magántulajdonban lévő épületben a 2000-es évek elején tulajdonosa kocsmát üzemeltetett.

 

 

 

 

 

 

Rimaszombat (Rimavska Sobota)

Rimatamásfalva (Tomasova): Zathureczky-kastély: A rimatamásfalvi városrészen áll a Zathureczkyek barokk.klasszicista kastélya. Ma mezőgazdasági kutatóintézet van benne. Kastélya 1947-ig gyönyörű angolkerttel körülvett, téglalap alaprajzú, a XIX. század elején barokk kori alapokra épült, homlokfalával északra néző kétszintes, manzárdtetős épület. Az északi főhomlokzat oszlopokon nyugvó timpanonos portikusza a második világháború idején erősen megrongálódott. Az épületsarkak az első szint magasságában armírozottak, az emelet falazatát saroklizénák keretezik. Volt tulajdonosa, a farkasfalvi Farkas család a múlt század végén a kastély délkeleti sarkához egy több sarkos neoreneszánsz tornyot építtetett. Belépve a főbejáraton egy kolostorboltozatos helyiségbe jutunk, amely az alapokkal együtt valószínűleg még a régebbi épület részét képezte. A földszint többi helyiségeiben porosz, az emeleten dongaboltozatok vannak. Jelenleg üzemi irodaház.

 

 

 

Runya (Rumince)

Soldos-kastély: Késő barokk kastélya a 18. század közepén épült. Tizenegy tengelyes homlokzattal bíró kúria, amelyet a Soldos család építtetett a múlt század második harmadában egy korábbi épület maradványait is felhasználva. Homlokfalából egy timpanonnal zárt háromtengelyes portikusz emelkedik ki. A helyiségeket részben cseh süveg, részben síkmennyezet fedi. Ma üresen áll, rossz állapotban. 2016. okt. 20-án jártam benne. Állapota riasztó: minden eltüzelhető fa elemet elvittek belőle, a mennyezet sok helyen leszakadt, néhol a padló is. Ugyanakkor a tetőzete még jól bírja, egyelőre nem ázik be. A kastély a falu déli részén található. A főútra néz, attól hátrébb vonva áll, parkjának maradványai között. Enyhe dombra épült, így a főhomlokzata magasföldszintes, kerti homlokzata pedig csak földszintes. Tájolása a főutat követi, így 4+3+4 tengelyes főhomlokzata nagyjából kelet felé néz. A déli oldalhomlokzaton két, az északin egy pincelejáratot is találunk, míg a hátsó homlokzatán is elhelyeztek kettőt. Ez utóbbiakból a jobb oldali modern hozzáépítés lehet, a bal oldali esetleg eredeti. A sok pincelejárat azt jelezheti, hogy a boltozott, egész épület alatti pince a tároláson túl több funkcióval is bírhatott (pl. mosókonyha, szárító stb.). Hátsó homlokzata közepén egy négyoszlopos, ill. ennek két szélén két féloszlopos, árkádos, nyitott tornác található, annak kétoldalán van a két pincelejárat, amellett még egy-egy ablak helyezkedik el. Főhomlokzatát családi címerrel díszített timpanonos portikusz uralja. A két szélen dupla, belül egy-egy toszkán oszlop tartja. Lépcsőnek nem találtam nyomát, elképzelhető, hogy soha nem is volt, vagyis csak a hátsó homlokzaton található bejárati ajtó. E portikusz padlója ma beszakadt a pincébe, ahová innen is volt egy lejárat. A portikusz mögött található a kastély nagyterme, mely impozáns méretű, 5x12 méteres. A belső helyiségek úgy lettek kialakítva, hogy egymásba nyílnak, belső folyosó nincs az épületben. Sajnos belül teljesen romhalmaz benyomását kelti az épület, több közfal is beomlott, valószínűleg a fa -és téglatolvajoknak köszönhetően. Melléképületet nem láttam a kastély közelében.

 


 

Sajógömör (Gemer)

Szent-Iványi-kastély: A falu közepén a barokk-klasszicista Szent-Ivány-kastély áll. Kastélya nyilvánvalóan korábbi keletű épület, amelyen többször végeztek nagyobb változtatásokat, korszerűsítéseket. Vizsgálata közben egyaránt találunk rajta késő reneszánsz, barokk, klasszicista elemeket, sőt empire megoldást, mivel armírozás Gömörben az empire jellegű épületeken fordul elő. A Szent-Ivány Árpád tulajdonában volt, de még Széchy Mária által építtetett kastély a nagy múltú településtől kissé délre épült, s főhomlokzata nyugatra, a község fölötti hegyvonulat, a Vár-hegy felé néz, amelynek kemény földjét a hagyomány szerint Mátyás főembereinek a verejtéke is öntözte. A hét-tengelyes homlokfal középrizalitja timpanonban végződik. A rizalit kettős pilasztereit voluták díszítik. Az ablaknyílások fölötti és alatti motívumok megegyeznek a csetnekiekkel, a pilaszterek ornamenseihez hasonlóan, amelyek ugyancsak jellegzetességnek számítanak. Előfordulási helyük Sajógömörön kívül Rozsnyó és Csetnek. A kastélykerti oldalán található egy kis méretű aláhajtó, s itt van a főbejárat is. Az oldalfalakat lizénák keretezik, a helyiségek cseh süveg- és porosz boltozattal fedettek.

 

 

 

 

Sajólenke (Lenka)

Szilárdy-kastély: A Szilárdy család kastélya a 18. sz. közepén épült, a 19. sz-ban klasszicista stílusban építették át. Domboldalba épült, így főhomlokzata egyemeletes, a hátsó pedig földszintes. Ide egy toldalékszárnyat építettek, feltehetően már a modern időkben. Főhomlokzata öt tengelyes, a középső a bejárati ajtó. Az egyes tengelyeket lizénák választják el. Oldalhomlokzatai kéttengelyesek, innen sem hiányoznak az elválasztó lizénák. Főhomlokzatát családi címeres timpanon koronázza. 2016 tavaszi látogatásomkor üresen állt.

 

 

 

 

 

 

 

Sajórecske (Riecka)

Bíró-kúria: A Bíró család elnyújtott téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős kúriája a 18. század végén épülhetett fel a falu délnyugati szegletében, a Sajó fölé emelkedő magaspart szélén. Kelet felé néző főhomlokzatának legfőbb éke a négy oszlop által tartott, sekély, timpanonos középrizalit. E homlokzat nagy részét oszlopos tornác foglalja el. Az épület lakói a 19-20. századok fordulóján molnár mesterséggel is foglalkozni kezdtek. Ennek megfelelően a kúriát a Sajó ide vezetett vizének erejét hasznosító malom épületével toldották meg északi irányban. Míg az egykori malomépület vakolatlan tégla falai ma már üresen állnak, addig a kúria ma is lakásként szolgál.

 

 

 

 

 

 

Sajószentkirály (Kral)

Plettrich-Szilárdy-kastély: A Jankovich család barokk-klasszicista kastélya 1744-ben épült, egy korábbi kastély alapjain. A kastély jobb szárnya alkotja az 1752-ben épült Szent László templomot. Főbejárata egy kocsmába nyílik. E dél-gömöri község lakóinak emlékezetében évezredes hagyományként él egy emléksor, amely szerint Szent László korában a vidéket óriási erdőség borította. Később cisztercita barátok telepedtek le itt, irtani kezdték az erdőséget, a földet megmunkálták, és kolostort építettek. Annak a helyén épült aztán a várkastély, amelyet az idők folyamán többször átalakítottak. A szájhagyomány után lássuk magát az épületet. A várkastély kétszintes, U alakú, homlokzatával dél felé, az egykori díszkertre néző épület. A háromszögoromzattal lezárt középrizalit ablakainak félköríves szuprafenesztráiban kagylódísz, az aláhajtó fölötti erkélyen klasszicista vasrács van. A homlokfal a második szint magasságáig rovátkolt. Nagyon hangulatos az udvari oldal építészeti megoldása. A portikusz alacsony timpanonban záródik, amelyben egy kőcímer és két nehezen olvasható név: Ladislaus Pletrich: Anna Sz. Miklossy látható. A timpanon fölött harangsisakos torony emelkedik. Az udvari portikusz két oldalán az épületszárnyakig árkádos folyosó húzódik. Falazatát pilaszterek és lizénák tagolják. Az udvarra nyíló földszinti ablakok kővel keretezettek. Utaltunk rá a korábbiakban, hogy az épület magva több évszázados. Erre mutatnak az eltérő módon formált ablaknyílások és a helyiségek lefedésének eltérő módjai: kolostor-, donga-, cseh süveg-, porosz boltozat és síkmennyezet váltogatja egymást az épületben. Egykori parkja gyakorlatilag megsemmisült.

 

 

 

Serke (Sirkovce)

Gömöry-kastély: A faluban parkkal övezett Gömöry-Maróthy-kastély áll. A kastély az 1970-es években még eredeti bútorokkal volt berendezve, majd pár év alatt jutott idáig… A 70-es években a hajótest alakú tetőzet beroskadt, majd eltűnt… A múlt egy értékes épületének pusztulását kihangsúlyozzák az ablakok, az ajtók, a tornác ívei, boltozatai és a legtöbb helyen még meglévő vakolat – „szép új világunkban”… A kastély eredetileg a 18. században épülhetett az egykori Kapla-vár köveiből, majd folyamatosan bővítették, újították. Körülötte látványos angolpark van, ami védettséget élvez. Az épület viszont nem! Az utolsó előtti órában – tíz éve már – a kastély felújításán és hasznosításán igyekvő településnek ez egyszer jó, máskor nem. A tervdokumentációs pályázat benyújtásakor „nem volt érdekes”, hogy nem védett az épület, de 2010-ben, a konkrét felújítási pályázatnál gond lett, hogy nem az! A II. világháború után elkobozták a Gömöry-családtól. A kastély egyik elkülönített szobájában élhette utolsó éveit Maróthy Margit, a grófné, aki a Magyar Nemzeti Színház ünnepelt színésznője volt. Határozott fellépéssel felelősségre vonta a kastélyt dúló szovjet katonák tisztjét, mivel azok – mint máshol is – a könyveket kezdték rongálni. A tiszt szerencsére tudott franciául és a pusztítást leállította és elvonulásukig fegyveres őrség vigyázta a kastélyt. A grófnőt a háború után kisemmizte a szlovák állam: elvették vagyonát, államosították földjeit. Nem élt a lakosságcsere „lehetőségével” sem: Ő már Serkén fog meghalni. – mondta. Nyelvórákat adott és külföldön élő rokonaitól kapott küldeményekből tartotta fenn magát. A faluban szerették, a Méltónak (Méltóságos) nevezték, a lányok hímezni tanulni jártak hozzá – lopva. 1955-ban 83 évesen hunyt el, sírját egyszerű fa fejfa jelzi.

 

 

Fáy-kúria: A faluban álló, kisebbik kastélyt a báró Kemény család építtette késő barokk-klasszicista stílusban a 19. században. Az épület később a Fáy család birtokába jutott. A főúttól kissé hátrébb vontan elhelyezett, azzal párhuzamos tengelyű, hosszan elnyúló téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős, cseréppel fedett kúria utcai homlokzatának közepén vaskos, falazott oszlopokon nyugvó tornác köti össze a két épületszárny rizalitként előreugró, zárt részeit. Udvari (déli) homlokzatának tengelyéből kiugró, timpanonnal koronázott portikusz védi a hátsó bejáratot. Az épület részben ma is lakott, részben hétvégi házként szolgál.  

 

 

 

 

Szentantal (Svaty Anton)

Koháry-kastély: A 18. sz-i Koháry-kastélyban faipari és vadászati múzeum működik. A kastély 1744-ben épült barokk stílusban, a 19. sz. elején klasszicista stílusban átalakították. Különlegessége, hogy a naptár számszimbólum szerint tervezett épületnek eredetileg 365 ablaka, 52 terme, 12 kéménye, 7 árkádja és a négy évszak alapján 4 bejárata volt, mely beosztás a későbbi átépítések során némileg módosult. A nyilvánosság számára 1962-ben megnyitott kastély a vadászati, halászati és faipari kiállítás mellett gazdag 18-19. sz-i képzőművészeti, bútor- és porcelángyűjteménnyel is rendelkezik. Folyosóját agancsok és egyéb vadásztrófeák gazdag gyűjteménye díszíti. Díszkútja, bejárata erdeti formájában maradt meg. Nagyméretű szép park övezi, mely minden évben az országos vadásznapok, a Szent Hubert Napok színhelye. Hont vármegye monográfiája így ír a kastélyról: "A szabályos négyszögben épült kastélynak annyi a kapúja, a mennyi az évszakok száma, tehát négy; annyi a szobája, a mennyi hét van egy esztendőbe, tehát 52; annyi a kéménye, a mennyi hónap van egy évben, tehát 12; és annyi az ablaka, a mennyi nap van egy esztendőben, tehát 365. A tágas udvar közepén nagy szökőkút löveli a magasba kristály-vizét. A kastélyhoz fel a faluból százados hársfákkal szegélyezett, széles út vezet, melynek alján, a lassan folydogáló Selmecz patak mellett, Szent János kápolnája áll ezzel a fölirással: "Tolle Koháryanum vota coelo Joannes". A kastély széles folyosóinak falait szebbnél-szebb metszetek és vadásztrofeák diszítik. Utóbbiak mind herczeg Koburg Fülöp vadászzsákmányából származnak. A szentantali várkastély nagyobb részének pompás berendezése még a Koháryak idejéből való. Hosszú sora a régi, becses festményeknek, túlnyomólag arczképek, ékesíti a termek falait. E festmények között találjuk Savojai Jenő herczeg arczképét, továbbá a két hős Koháry István, Simonyi ezredes, Mária Terézia és a gyermekei, a török fogságba esett két Koháry arczképeit; ugyancsak itt látjuk a szép szentantali czigányleány képét, kit egy Koháry fogva tartott a kastélyában, de a szép leánynak sikerült mégis az aranykalitból megszöknie, hogy czigány családjával messzire vándoroljon és hirét soha se hallják többé. A Koháryak alatt szolgált összes katonatisztek arczképeit megőrizték e termek. E festményeken kivül az antik műkincsek gazdag gyüjteményében is gyönyörködhetik a szem. Nagybecsü kincse az egyik teremnek az a mozaik asztal és az ahhoz tortozó girandolák, melyeket a milleniumi kiállítás történelmi csarnoka számára, a kiállítás tartamára, engedett át a herczegi család. Van a kastélyban egy régi zongora (spinet), olyan, mint a Tökölyé a nemzeti muzeumban. Egyik szobában látható az egyik Koháry kedvelt szakácsnéjának és a macskájának életnagyságban, kartonból készült alakja. Az évszázados velenczei aczéltükrök, szebbnél-szebb régi bútorok, gyönyörű hímzések, például a kápolna oltárainak párnái, melyeket Koháry kisasszonyok hímeztek önkezükkel, mind nagybecsű és érdekes műtárgyak. Szentantalon őrzik a Koháryak levéltárát és könyvtárát is. A várkastély mellett nagy angol park terül el, tavakkal, vízeséssel, remetelakkal, gloriettel, mely utóbbiból felséges kilátás nyílik, különösen Hont vármegye déli tájára."

 

 

 

Szécsénykovácsi (Kovacovce)


Szentiványi-kúria: A Szentiványi család barokk-klasszicista kúriája a 18. sz. második felében épült. A 19. sz. elején átépítették.

 

 

 

 

 

 

 


Hermann-kúria: A Hermann család rokokó kúriája a 18. században épült, később a községi hivatal, az iskola és a kultúrház működött benne. 2005-ben megújították.

 

 

 

 

 

 

 


Himmler-kúria: A Himmler család petőfalvi kúriája ma lakatlan.

 

 

 

 

 

 

 

 

Szélnye (Sielnica)

Kastély: Barokk kastélya a 18. század második felében épült.

 

 

 

 

 

 

 

 

Szinóbánya (Cinobana)

Krammer-kúria: A Krammer-kúria a 19. század második felében épült historizáló stílusban. Elpusztulhatott.

 

 

 

 

 

 

Szkáros (Skeresovo)

Kúriák: A falu nemesi múltjának az emlékét őrzi a két 19. században épült nemesi kúria. Egyikük klasszicista, a másik neoklasszicista stílusú.

 

 

 

 

 

 

 


Sztárnya /Sajószárnya/ (Starna)

Radvánszky-kastély: A Radvánszky-kastélyt a család építtette az 1870-es években, neobarokk stílusban. Elhanyagolt, de impozáns park övezi, famatuzsálemekkel. A falu (Sztárnya) legelején azonnal szembetűnik bal felé a vadgesztenye fasor, mely a kastélyhoz vezető utat szegélyezi. Maga a kastély elkerített parkban áll a falu szélén. Főhomlokzata 4+3+4 tengelyes, középen a főbejárattal. Előtte kör alakú medence, valaha nyilván szökőkút volt benne. Az épület U alaprajzú, és a hátsó homlokzatán lévő főbejárathoz álltak egykor a fogatok. Két oldalt is találunk egy-egy bejáratot, feltehetően cselédbejárók lehettek, amennyiben eredetiek. Az épületben speciális öregotthon működik, de kívülről fotózható, parkja látogatható, amint magam is megtettem 2011-ben. Ugyanakkor a 2016. februári látogatásomkor kapuja be volt láncolva, és üresnek tűnt az épület, bár több autó is állt mellette.

 

 

 

 

 

 

Hevessy-kastély: 1882-ben épült. Építtetője a Hevessy család, talán Hevessy László. Egyszerű neoklasszicista kúria, enyhén kiugró rizalitokkal. Eredetileg bizonyára attika falban végződött az első homlokzat középrizalitja, de ezt mára eltüntették. Bejárata a hátsó homlokzatán található, mindjárt három is, melyek félköríves záródásúak, az egyenes záródású ablakokkal szemben. Egykor jelentős parkja lehetett, melyből máig is állnak még fák. Ma alsó tagozatos általános iskola működik falai között.

 

 

 

 

 

 

Szúd (Sudovce)

Sembery-kastély: Az itt törzsörökös Sembery család klasszicista kastélya a 19. sz. elején épült. 1944-ben elpusztult, de bal szárnyát 1961-ben újjáépítették.

 

 

 

 

 

 

 

Terbeléd (Trebelovce)

Wohl-kastély: A Wohl család 19. század végén épített eklektikus kastélyának mára csak romjai vannak, a II. világháborúban semmisült meg. Nagy parkjának közepén tó volt.

 

 

 

 

 

 

Beniczky-kúria: A Beniczky család építtette klasszicista stílusban. 18 méter hosszú főhomlokzata volt, és nagy parkja, egzotikus faritkaságokkal. 1918-ban lebontották.

 

 

 

 

 

 

Terbegec (Trebusovce)

Kastély: A Terbegecet és Leszenyét összeköto út mentén, kissé beljebb találjuk, a templom szomszédságában. Építtetoje és építési ideje ismeretlen, elképzelheto, hogy a Terbegeczi családhoz kötheto a 12. században, majd a késobbiekben több átépítést kapott. Ugyanakkor az sem kizárt, hogy ez a rom egyike a 18. században épült, ám mára elpusztult nemesi kúriáknak. Az 1970-es évekig lakott épület mára romos, megmaradt falai épphogy állnak, de látható még az ablakok felett az íves díszítés.

 

 

 

Teszér (Hontianske Tesare)

Teszéri-kúria: A Hontteszérhez tartozó Patkóspusztán található a Teszéri család ma már romos egykori kúriája. A kúria már a 15. sz-ban állt, a hódoltság alatt elpusztult, de a 17. sz-ban újjáépítették, majd a 19. sz. elején fogadóvá alakították át. A hagyomány szerint Petőfi is vendégeskedett benne. Jómagam nem találtam meg a térképen.

 

 

 

Tornalja (Tornala)

Tornallyay-kastély: A Tornallay-kúriában gyermeknevelő intézet működik, parkjában csevice-kút található. Az épület hátsó homlokzatát átalakították, de még felfedezhető rajta az eredeti állapot. Egykori parkja már csak töredékesen van meg. A település központjában, a református templom, illetve a romos, középkori vár mellett áll az egyik, a Tornallyayakhoz köthető kúria. A telken már a középkorban is állott egy kúria, amely a vár felhagyása után, de a fennálló kúria felépülte előtt szolgált a család szállásául. A ma látható, elnyújtott téglalap alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős épület neoklasszicista-eklektikus megjelenésű. Nyilvánvaló azonban, hogy jóval korábban épülhetett, mint azt a mai, a 19-20. századok fordulóján kialakított külsője mutatná: talán 18. századi építmény. A házon a CSEMADOK által 2000-ben elhelyezett emléktábla hirdeti, hogy 1832-ben e házban élvezte a Tornallyay család vendégszeretetét Kazinczy Ferenc költő és nyelvújító, illetve hirdeti ennek fia, Kazinczy Lajos vértanú honvéd tábornok emlékét, akinek csapatai a szabadságharc idején, 1849. február 14-én a város határában ütköztek meg az ellenséggel.

 

 

 

 

Hámos-kúria: A 19. század végi vármegye-monográfia készítése idején Hámos Árpád tulajdonában lévő kúria Tornalja akkori délnyugati szélén, a mára a várossal összeépült Sajókirályi faluba vezeto út mellett épült fel. Az "E" alaprajzú, földszintes, nyeregtetős, ma fémlemezzel fedett épület eredetileg a 19. század elején épült fel klasszicista stílusban. Szimmetrikusan szerkesztett főhomlokzatán, a két rövid oldalszárny között, két oszlopon nyugvó, boltozatos portikusz védi a kúria bejáratát. Az egykori park felé néző, szolídan mértéktartó nyugati homlokzat tengelyében kis, kőkorlátos terasz jelentett kapcsolatot a ház és a zöldterület között. Szépek a századfordulós készítésű ablakokat védő, kovácsolt vas rácsok. A kúria egykor szép parkját modern beépítésekkel és gépállomás elhelyezésével a 20. század második felében teljesen tönkretették. A ház közelében még áll egy az egykori gazdasági melléképületek közül. A kúriában bentlakásos kisegítő iskola működött, de 2016. februári ottjártamkor üresen állt. Különlegessége a főhomlokzati lépcsőfeljáró, amely a kétoszlopos portikusz alatt kétoldalról fut fel a bejárathoz, és öntöttvasból készült, nagyjából a ragályi kastéllyal megegyező mintázattal és kivitelben.

 

 

 

 

Kisfalud-puszta (Vidova Vieska): Tornallyay-kúria: Özvegy Tornallyay Dezsőné kúriája nyilvánvalóan klasszicista épület, a 19. században épülhetett. Téves az az információ, miszerint ez lenne a mai tornaljai pálinkafőzde, a kúria ugyanis Beje és Oldalfala között félúton található, a ma Kisfalud-puszta (Vidova Vieska) nevű majorban, az országútról is jól látható és könnyen beazonosítható. Kisfalud (Vidakisfalud) középkori eredetű település, első adataink a 14. század elejéről származnak róla. A török háborúk idején lakossága megcsappant, majd önálló településként meg is szűnt, területén a szomszédos települések osztoztak. Kisfalud helyébe a 20. században mezőgazdasági szövetkezet - mára haldokló - gazdasági épületeit húzták fel. A ma igen leromlott állapotban lévő, államosított kúria több család szükséglakásaként szolgál... A szocialista mezőgazdasági üzem által tönkretett, egykori kúriakertből mára már csak néhány gondozatlan famatuzsálem maradt meg.

 

 

 

 

Sajókirályi (Kralik): Moesz-kúria: A tornaljai strand közelében, a város széléhez közel áll a jó tömegű, neoklasszicista kúria. Főhomlokzata előtt még található néhány öreg fa, melyek egykori parkját sejtetik, de hátsó homlokzata mögött beépített telkek vannak, parkja megsemmisült. Az épület U alaprajzú, főhomlokzata közepén egy, hátsó homlokzatán három bejárattal. Területén számos nemesi kúria épült fel, de ezek közül ma már csak egyetlen áll fent. Ezt egykor a Szathmáry-Király család építtette az 1800-as évek első felében, klasszicista stílusban. Az "U" alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős, ma cseréppel fedett épület udvari homlokzata közepén ritkán látható, íves rizalit domborodik előre, melyet szintén domború, háromszög alakú timpanon koronáz meg. A házat a 19. században nemességet szerzett, rozsnyói Moesz kereskedő családról, egykori birtokosáról nevezik ma Moesz-kúriának. Az 1945. után államosított épületet az 1970-es években számos szakszerűtlenséggel, így műemléki értékvesztéssel is járó módon felújították és éttermet hoztak létre benne. Az 1990-et követő magánosítás után rövid ideig szintén éterem volt, azóta üresen áll és pusztul. Az épület körül egykor igen szép, mára sajnos erősen lepusztult, de mégis csak létező, a kúriához hasonlóan műemléki védettségű angolpark létezett, benne sétányokkal és dísztóval.

 

 

 

 

 

Tótkelecsény (Slovenske Klacany)

Baross-Zichy-Forgách-kastély: A XVIII. század első felében a Madách család, 1770-ben Baross József és György voltak a földesurai. 1826-ban gróf Zichy Károly birtokában találjuk és később gróf Forgách Antal birtokába került. Később Janssen Ernő a legnagyobb birtokosa s az övé lett az emeletes barokk kastély is, melyet a Baross család a XVIII. század második felében építtetett s a mely azután a gróf Zichy család, majd gróf Forgách Antal birtokába került. Később bolt és raktár lett belőle. A II. vh alatt leégett, és elpusztult, ma családi házak állnak a helyén.

 

 

 

 

 

Uzapanyit (Uzovska Panica)

Szentmiklóssy-kastély: A falu kastélya már a 17. század második felében fennállott. Építtetőiként a hagyomány az Andorjassy (nem Andrássy!) családot tartja számon. Szentmiklóssy György, a vármegye szolgabírája Uza Máriával kötött házassága révén jutott birtokhoz a faluban. Nyilván megszerezte annak kastélyát is, hiszen azt már végrendeletében fiára hagyta. Az épület még a 20. sz. elején is a család birtokában volt. A téglalap alaprajzú épület eredetileg, a 17. században földszintes lehetett. A Szentmiklóssyak építhettek rá emeletet a 18. században, kialakítva a mai, klasszicista külsejét. A kontyolt nyeregtetős, cseréppel fedett épület földszinti kisebb, ill. emeleti nagyobb ablakai körül vakolt párkányok készültek. Héttengelyes főhomlokzata közepén alig előreugró, három tengelyes rizalit épült. Ennek földszinti falfelülete rusztikázott, emeleti síkját vakolt pilaszterek díszítik. Emeleti ablakai fölött kialakított, félkörös mezőkben gazdag plasztikus díszítés őrződött meg. Ezeken mitológiai alakok, ill. a család címere látszik. A házat az 1970-es években felújították, de hozzáillő funkciót nem sikerült találni, így ma üresen áll.
            A faluban egy fatornácos késő klasszicista kúria is van a 19. sz. második feléből, mely a Bornemissza családé volt.

 

 

 

 

Újantalvölgy (Utekac)

Forgách-kastély: A Forgách család kastélya 1800-ban épült, eredetileg L alaprajzú lehetett, de egy modernkori szárny hozzátoldásával ma U alaprajzú. A település közepén, a főút mellett, útkereszteződésben áll, a hegyről lefutó patak partján.

 

 

 

 

 

 

Újbánya (Nova Bana)

Vadászkastély: A városháza eredetileg 14. századi erődített vadászkastély volt, ahol Mária királynő sokszor vendégeskedett. 1730-ban barokkizálták. Az épületben található a Garammenti Múzeum (szlovákul Pohronský múzeum).

 

 

 

 

 

Vámosbalog (Velky Blh)

Nagybalog (Blh): Koháry-Coburg-kastély: A Koháry-kastély 1720 körül épült. A 19. sz-ban a Coburg hercegi család birtoka lett, akik 1815-ben klasszicista stílusban alakították át. Belsejében 17. századi olajfestmények találhatók. Körülötte angolpark és halastó létesült. Egykor hatalmas vadaskert tartozott hozzá. Ma fogyatékosok otthona. Parkjában találhatók a 14. századi vár romjai. A dombtetőn álló kastély dominánsan emelkedik a környék fölé, még komoly távolságból is jól látható. Alatta a völgyben még megtalálhatóak eredeti csónakázó tavának kiszáradt maradványai, és a szivattyúház, ahonnan a kastélyba pumpálták fel a közeli patak vizét.

 

 

Vámosfalva (Mytna)

Kúria: Klasszicista kúriája a 19. század közepén épült.

 

 

Várgede (Hodejov)

Kubinyi-kastély: A Várhegy keleti oldalán áll az Ybl Miklós által tervezett 1865-ben épített Kubinyi-kastély. Megrendelője Kubinyi Rudolf volt. Feljáróját Izsó Miklós faragta. Petőfi itt is vendégeskedett 1845-ben itteni utazása során. Egykori szállásának falán emléktábla áll. A kastély a 19. sz. végén dr. Sztojkovics Emil tulajdonába került. A család csődbe jutása után 1899-1945 között közjegyzői iroda és általános iskola működött a kastélyban. A II. vh után a helyi nemzeti bizottság székhelye volt 1976-ig, majd ifjúsági klub és mozi működött benne, végül 1995-ig óvoda, ill. a hátsó szárnyában lakás. Ottjártamkor, 2013. október 28-án teljesen felújított, de üres kastélyt találtam, melynek nem maradtak meg eredeti homlokzati díszei, leszámítva a lenyugöző, faragott portikuszt. Mai funkcióját nem tudtam megállapítani, de a tervek szerint vendégház és konyha üzemel majd benne.

 

 

 

 

 

 

Kubinyi-Prónay-kúria: A településen a Kubinyiak öt kastélyt, ill. úri lakot építtettek, melyek részben máig is fennmaradtak. Ezek közül az egyik legidősebb az egykori parkjába épült, igénytelen külsejű kultúrház és községháza takarásában, a polgármesteri hivataltól északkeletre álló, egykori Kubinyi-kúria. A hosszított téglalap alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős, ma cseréppel fedett ház barokk stílusban épült a 18. században. Szimmetrikusan szerkesztett, kilenctengelyes főhomlokzatának közepéből előreugró, ívelt oromfallal koronázott, barokk vakolatdíszítésű rizalit hangsúlyozza az itt nyíló főbejáratot. A plasztikus díszek a homlokzat többi részén, különösen a szegmentíves záródású ablakok körül a ház többi részén is megjelennek. A 20. század első felében a kúriát a Prónay család birtokolta. A ma kissé elhanyagolt épület felosztva, két család otthonaként, magántulajdonban van. Ennek sajnálatos következményeként az eltérőépületgondozás miatt a két szárny ma eltérő képet mutat.

 

 

 

 

 

Várkút (Hradiste)

Szent-Iványi-kúria: 1822-ben, klasszicista stílusban épült. Nem akadtam a nyomára.

 

 

 

Videfalva (Vidina)

Forgách-kastély: A Forgách család kastélya 1706-ban épült barokk stílusban korábbi alapokon, a 19. és a 20. században átépítették. Az eredeti épület építtetője a Kubinyi család volt. U alaprajzú, manzárdtetős épület. Helyiségei nagyrészt síkfödémmel fedettek, de találunk itt kolostorboltozatokat is. 1927 óta egyházi tulajdon, egy misszióstársaság székhelye.

 

 

 

 

 

Vilke (Velka nad Iplom)

Forgách-kúria: A 19. sz-ban a Forgách család birtoka volt, akik klasszicista kúriát építtettek ide. Ez U alaprajzú épület, a falu déli részén, a főút mellett áll. A községi hivatal működött benne, ma már üresen áll.

 

 

 

 

 

 

 

Zolna (Zolna)

Zolnay-kastély: A Zolnay-kastély középkori alapokon épült, a 17. században várkastéllyá kiépített, majd 1760-ban átalakított épülete 1944-ben súlyosan megrongálódott. Ma is elhagyatott, romos állapotban áll, bár tetőzete fel van újítva, valami tehát elkezdődött.

 

 

 

 

 

 

 

Zólyom (Zvolen)

Urbányi-Fink-kúria: A város egyik nevezetessége, ma teaház. Zólyom északi részén, a Garamtól délre áll, főhomlokzata a parkra, hátsó homlokzata a Garam felé néz. Ez utóbbi homlokzata elé modern bevásárlóközpont épült. A 17. században építették és a 118. század második felében átépítették. Késo barokk homlokzata van. Az eredeti tulajdonosának Urbányi Andrásnak a címere díszíti, akinek a felesége Esterházy Mária grófné volt. 1948-ig a Fink család tulajdonában volt. Fink Elemér madártani kertet létesített 1924-ben a kúria mögötti kertben, és több, mint 2000 különféle madarat tartott. Zólyom érdekessége, hogy a városban egy 13. századi vár áll, illetve közvetlen mellette kettő is található (Pusztavár /11. sz./és Strázsa-hegyi vár /15. sz./).

 

 

 

 

Zólyomlipcse (Slovenska Lupca)

Várkastély: A falu feletti 375 m magas hegy tetején áll Zólyomlipcse vára. Vára a 13. század második felében épült, a 14. században Doncs mester építette ki mai formájában. A vár önálló váruradalom székhelye volt, melyhez a környék számos települése tartozott. 1306-ban Csák Máté foglalta el, de 1314-től újra Doncs kezén volt. Az 1440-es években Giskra birtokolta, majd Mátyás foglalta vissza. 1531-ben a stájer Turn Kristóf fegyverrel foglalta el. A vár később is ép és a mai napig lakott maradt. A várat először a XV. század második felében építették át, amikor megépült a félkör alakú északi bástya és amikor átépítették a vár keleti részét - a második emeletén egy gótikus stílusú kápolnát hoztak létre. A vár ezen részén néhány gótikus stílusú kapu és ablak is megmaradt. A XVI. század második felében a fenyegető török veszedelem hatására Rubigall Pál alatt 1573 után a vár belsejét is átalakították. E korból megmaradtak a reneszánsz stílusú boltívek, kapuk és ablakok. 1692-ben barokk stílusban építették át a várkápolnát. A várat a nagyközönség nem látogathatja. Ma szociális otthon.

 

 

 

 

 

Zsarnóca (Zarnovica)

Dóczy-kastély: A Dóczy-várkastély 1480 és 1485 között épült, a 20. század elején felújították és átépítették irodai célokra. Ma magánkézben van.

 

 

 

 

 

 

 

Zsély (Zelovce)

Zichy-kastély: Az itteni nagyszabású barokk-klasszicista kastélyt, a nagyteremmel együtt, 1772-ben gróf Zichy Ferenc győri püspök, a nyugati részt pedig gróf Zichy Károly építtette. A kastély nagytermében voltak elhelyezve a család őseinek és a hitbizomány alapítójának arcképei. A kastélyban volt elhelyezve a Zichy család híres levéltára, melyet 1858-ban szállítottak át a palotai várból Zsélyre. Ma múzeum működik benne.

 

 

 

Zsíp (Zip)

Farkas-kastély: Ősrégi Balog menti kisközség, amely már a pápai tizedszedők jegyzékén is szerepelt. Gömör megye talán legszebb, legimpozánsabb, klasszicista stílusú kastélya a 19. század középső harmadában épült. A kastély, amelynek magva kora barokk, az északról déli irányba húzódó domb nyugati lejtőjén áll. Egykor hatalmas, gondosan ápolt park közepén, téglalap alaprajzon felépült, egy emeletes, kontyolt nyeregtetős kastély. Délnyugatra néző, tizenegy tengelyes főhomlokzatának közepéből oszlopokon nyugvó, erkélyt tartó, vakolatdíszekkel díszített timpanonnal koronázott rizalit ugrik előre. A háromszög-oromzat szoláris és növénymintás. Hátsó homlokzatán eredetileg a központi rizalit szélességében húzódó, nyitott árkádsor volt. 1945. után a tulajdonos Farkas családtól állami erőszakkal elrabolt kastélyban a helyi állami gazdaság lakásokat alakított ki. Ezek viszont karbantartás nélkül hamarosan tönkrementek. Az 1980-as években megindult ugyan a leromlott kastély felújítása, de az a tető helyreállítása után abbamaradt. A rendszerváltás után az állami gazdaság tönkrement és megkezdődött a már régóta lakatlan kastély gátlástalan szétrablása: az új cserepeket ellopták, a tetőzet fa részeit eltüzelték. Az így fedél nélkül maradt falak korábban nem tapasztalt módon romlani kezdtek, a fedetlen kastély mára a végpusztulás állapotába került. A kastély körül egykor állt gazdasági épületek rég eltűntek, csakúgy, mint az egykori kastélypark teljes növényzete. A klasszicista vasráccsal ellátott erkély alatt árkádos bejárat vezet az épület központjába, ahonnan szűk keresztboltozatos folyosók nyílnak mindkét irányban. A kastély ablakai egyenes záródásúak, kivéve a középrizalit félköríves ablakait, ellenben az ablakok fölött más-más motívumokat találunk, így az oldalrizalit alsó szintjének két-két ablaka fölött félkörívek, a második szinten szegment ívek vannak. A rizalitok közötti két-két ablak fölött a földszinten egyenes párkányzat, az emeleten háromszögoromzat van. A középrizalitot négy fejezetes, fölfelé enyhén keskenyedő pilaszter tagolja és vállpárkány fogja át. A pince, amelyből a szájhagyomány szerint egykor föld alatti folyosó vezetett a gótikus templom, illetve tovább a balogi vár irányában, dongaboltozattal fedett, a földszinti helyiségeket lunettás dongaboltozat, az emeletieket porosz, donga- és teknőboltozat fedi. A kastélyt körülvevő angolparkjára ma már csak néhány hatalmas, pusztuló fa emlékeztet. Ottjártamkor, 2013. október 28-án már sok helyisége beszakadt, és a hátsó homlokzat fele is összeomlott.