FELVIDÉK ("szlovákia") - EPERJESI KERÜLET KASTÉLYAI

Alsógyertyán (Nizny Hrabovec)

Malonyai-Ragályi-Balassa-kastély: A kastélyt a Malonyay család a 1748-ban barokk stílusban építtette. 1840 körül Malonyay Károly megnagyobbíttatta és klasszicista stílusban építtette át. Ennek leánya Péterffy Károly neje lett, kinek leányát, Ilonát, báró Balassa István vette nőül; ennek leánya a birtok és a kastély következő tulajdonosa. A századfordulón báró Ragályi-Balassa Ferencné tulajdona volt. Ez a család volt az utolsó tulajdonosa. Ma romos állapotban van, üresen áll.

Ujfalusi-kúria: A közelmúltban kocsmaként funkcionált. Ujfalusi László építtette 1666-ban reneszánsz stílusban. 1904-ben szecessziós stílusban építették át.

Alsókörtvélyes (Nizny Hrusov)

Szirmay-kastély: Borovszky: "Van itt egy érdekes, régi nemesi kuria is, melyet Mária Terézia idejében a Szirmayak építtettek, s a mely 1872-ben vétel útján a Moskovitz család birtokába került. A kastélyhoz, mely úri kényelemmel van berendezve, nagy és szép park csatlakozik. Említésre méltó a körülbelül 7000 kötetből álló érdekes könyvtár és Kossuth Lajosnak több butordarabja, melyeket a jelenlegi tulajdonos atyja, kivel a Kossuth család baráti összeköttetést tartott fenn, e családtól kapott és ereklyeként őriz. Ezek közé tartozik többek között a fekete bőrrel bevont hinta-zsöllyeszék." A kastély ma is áll, alapfalai megmaradtak, de egy elképesztően igénytelen tetőt tákoltak rá, ami miatt alig emlékeztet egykori önmagára.

Alsósebes (Nizna Sebastova)

Haller-kastély: Alsósebes Kellemes falutól északkeletre fekszik, azzal mára teljesen összeépült. 1621-ben említenek itt egy nemesi udvarházat valószínűleg a mai Haller-kastélyt. Reneszánsz épület volt, melyet a 17. sz. elején építettek, és a 18. sz-ban barokkizálták, de eredeti reneszánsz külsejét nem vesztette el. Négy sarokbástyás kerítőfal övezi a tulajdonképpeni kastélyépületet, amely manzárdtetős, egyemeletes, L alaprajzú tömb. Üresen, romosan áll, több cég használja raktárként.

Szent-Iványi-kastély: Barokk-klasszicista kastély, valószínűleg a 18. századból. A Haller-kastélytól nem túl messze, nyugati irányban található. Összetett tömegű, L alaprajzú épület, manzárdtetővel. Az utcára néző homlokzata földszintes, az utcára merőleges szárnya egyemeletes. Ma egy részében vendéglő működik.

Alsózúgó (Nizne Ruzbachy)

Zamojsky-kastély: 1825-ben von Jony bárónő lett a birtokos, aki nagy építkezésekbe kezdett, új klasszicista kastélyt és fürdőépületett építtetett. 1882-ben a Zamojsky család birtoka lett, akik a fürdőt színvonalas üdülőhellyé építették ki. A család a II. világháborúig volt a község birtokosa. Ma egyházi tulajdon, paplak.

Ádámfölde (Mosurov)

Drugeth-kastély: A községben, a templom mellett a 17. sz. második felében épített reneszánsz kastély állt, melynek már csak romjai vannak.

Bajor (Bajerov)

Kastély: Egyelőre semmit sem tudok róla, ma már nem áll.

Bártfa (Bardejov)

Bártfaújfalu (Bardejovska Nova Ves): Kúria: Bártfaújfalu jó 1 km-re keletre található Bártfától, ma annak a településrésze. A falu központjától kissé északabbra áll a 19. sz-i klasszicista kúria, főhomlokzatával a Záhradná nevű útra nézve. Ma rövid oldalhomlokzatú, L alaprajzú, kontyolt nyeregtetős épület, kiugró középrizalittal, melynek egykori, nyitott, timpanonos lezárású portikuszát mára beépítették. Mellette áll délről a magtárja. Eredetileg a mai, északi toldaléka, amitől ma L alaprajzú, jóval hosszabb volt, és U alaprajzot adott a kúriának. Ezt kommunista időkben, 1960 körül bontották le mai formájára. Jelenleg valamilyen közcélú épületként működik.

Batizfalva (Batizovce)

Máriássy-kastély: A 16. században, reneszánsz stílusban épült. A XVIII. században és a XX. század elején átépítették. Eredetileg erőd jellegű volt, magas falakkal, vízárokkal körülvéve.

Új Máriássy-kastély: Az újabb barokk kastélyt 1756-ben építtette Máriássy Ferenc és felesége, Szontágh Zsuzsanna, részben a stólai bencés kolostor köveiből. A falu központjától keletre áll, közvetlenül mögötte találjuk a régi kastély keskeny, ám elnyújtott téglány épületét. Máriássy Edmund 1905-ben eladta Hohenlohe hercegnek. 1917-ben gróf Dessewffy Berta vette meg, aki Budapesten lakott, a kastélyt nyári rezidenciának használta. Halálakor végrendeletében egy apácarendre hagyta a kastélyt, akik az 1950-es kilakoltatásukig éltek benne. 1952-ben beszakadt a teteje, de nem javították ki, hanem 1954-ben gépállomást helyeztek el benne, és raktárként használták. 1957-ben négy családot költöztettek bele. Ekkor elkezdték felújítani, ami 1959-ig tartott. Befejezésekor idősek otthonát helyeztek el benne, és máig is az.

Bertót (Bertotovce)

Bertóthy-kastély: Késő klasszicista stílusban épült 1830-40 között. Domboldalba lett építve, ezért főhomlokzata egyemeletes, hátsó homlokzata földszintes volt. Főhomlokzatára enyhén kiugró, háromtengelyes középrizalit került, mely a főbejáratot is magába foglalta. Eredetileg e középrizalit fölött attika, vagy timpanon lehetett. A kommunista időkben kultúrházzá alakították, majd az 1970-es években lebontásra került.

Berzevice (Brezovica) 

Berzeviczy-kastély: A vár Berzeviczy-család ősi fészke, később gazdái elhagyták, felszíni nyoma nem maradt, de helye ismert. 1592-ben Berzeviczy Mártonnak reneszánsz kastélya épült itt, ez ma is áll. Később több átalakítást is kapott. 
A településen még 8 nemesi kúria található.

Böki (Chabzany)

Berthóty-Ujházy-kastély: A falu keleti oldalán áll, U alaprajzú klasszicista kastély, északi homlokzata a mellette futó utcára néz. Egykori parkja elpusztult. Nyugati oldala az U alak belseje, itt található a főbejárat. Ez az oldal magasföldszintes, így itt a bejárat az emelet magasságában van, teraszon. A 17. században épült, majd a 19. sz. második felében klasszicista átalakítást kapott. Az itt birtokos Berthóty család építtette, a 19. sz-i átalakítást már az Ujházyak végezték. Utóbbiak címere ma is látható az épületen. Ma magánkézben van, romos állapotban.

Busóc (Busovce)

Badányi-kúria: Barokk-klasszicista kúria a 18. sz. végéről.

Cirókahosszúmező (Dlhe nad Cirochou)

Szirmay-kastély: Késő barokk, rokokó stílusú kastélya a 18. században épült, 1774 után. A 20. sz-ban módosították. Téglalap alakú, manzárdtetos épület, főhomlokzatának középrizalitja fölött magas, ívelt attika falazatot találunk. Az államosítása után iskola, a nemzeti bizottság székhelye, majd üzlet működött benne. Ma a felét lakják, másik fele üresen áll.

Daróc (Sarisske Dravce)

Berzeviczy-kastély: Kastélya a 17. században reneszánsz stílusban épült két toronnyal, 1794-ben átépítették. A 19. században tulajdonosa volt a Szmrecsányi, a Ghiczy és a Weisz-Finkenau család. Hátsó homlokzatán található a két saroktornya, míg a főhomlokzaton találjuk a bejáratot rejtő kicsiny középrizalitot. Látványos barokk kapuépítménye jó állapotban áll. A közelmúltban még romos kastélyt nemrég teljesen felújították, a tervek szerint könyvtár lesz benne.

Deméte (Demjata)

Bocskai-Hámos-kastély: A késő gótikus alapokon álló reneszánsz kastély 1640-42-ben épült. Ekkor alakították négyszárnyúvá. 1670-ben Bocskai István tulajdonában volt 1672-ben már elhagyott. 1764-ben állították helyre, (más forrás szerint 1752-54-ben) ekkor barokk átépítést is kapott. Nyugati szárnya a késő gótikus eredetű. 1910-ben báró Uszlár-Gleichen Ottó tulajdonában volt. 1980-ban újították fel teljesen, ekkor szociális célokra használták. Mára állapota leromlott, üresen, kihasználatlanul áll a falu közepén.

Szemere-várkastély: A falut kettészelő folyó túloldalán 1670-ben Szemere László tulajdonában volt az a várkastély, amely ma már nem létezik.

Semsey-kastély: A barokk Semsey-kúriát egykor védőfal övezte. Eredetileg reneszánsz épület volt, a 16. sz-ban épült. 1774-ben barokk-klasszicista átalakítást végeztetett rajta a Semsey család. Ma itt működik az önkormányzat, és az óvoda.

Eperjes (Presov)

Szirmay-kastély: A Masarykova és a Partizánsky utca kereszteződésében áll, a város déli részén. L alaprajzú, manzárdtetős, földszintes, barokk kúria, a 18. században épült. Oldalhomlokzata a Masarykova utcára néz, főhomlokzata arra merőleges, a parkja felé fordul. Főhomlokzata 7+3+4 tengelyes, a háromtengelyes szakasz rizalitként előreugrik, fölötte timpanont találunk, ma már családi címer nélkül. Itt, középen található a főbejárat is. Az ablakok egyenes záródásúak és keretelésűek, kivéve a rizalit félköríves záródású ablakait. Mindegyik ablakon az eredeti kovácsoltvas, könyöklőkosaras rácsozat található. A rizalitban az ajtó fölött félköríves, a két ablak fölött háromszögű szemöldököket helyeztek el. A nyílászárókat itt korinthoszi fejezetes pilaszterek választják el egymástól. Ma az eperjesi egyetem ortodox teológiai kara működik benne.

Farkasfalva (Vlkova)

Kastély: Egy 17. századi reneszánsz eredetű kastély áll itt. 1830-ban klasszicista stílusban építették át. Az államosítás után irodákat helyeztek el benne, ma üresen áll, vevőre vár.

Kúria: Barokk stílusban épült 1764-ben, eredetileg saroktornyos, erődített udvarház volt. A kommunista érában raktárként funkcionált, ma üresen áll.

Felsőfeketepatak (Cierne nad Toplou)

Kastély: Egyszerű felépítésű épület volt, egy négyzetes főtömb, és egy téglány alaprajzú oldalszárny képezte. Hiányosak még róla az ismereteim, annyi bizonyos, hogy a kommunista időszakban bontották le.

Felsőhági (Vysne Hagy)

Hohenlohe-vadászkastély: A falu 1897-ben Christian Hohenlohe porosz hercegé lett, aki szép vadászkastélyt épített ide 1898-ban. A hercegi birtok 1927-ben állami tulajdon lett és gyógyközponttá alakították át. Ezután ismeretlen időben lebontották a vadászkastélyt, ma kórház áll a helyén.

Felsőkomaróc (Komarov)

Kúria: Barokk kúriája a 18. sz. végén épült. Ekkor a Büdöskuthy család volt a falu nagybirtokosa, így valószínűleg hozzájuk köthető. Egyelőre még beazonosítatlan.

Felsőszalók (Vysny Slavkov)

Kúria: Barokk kúriája a 18. sz. végén épült.

Felsővízköz (Svidnik)

Szirmay-kastély: A város 1848-ig a makovicai uradalom része volt, az Erdődy, majd a Szirmay család birtoka. 1795-ben a Szirmay család kastélyt építtetett ide. A földszintes épület manzárdtetős, késő barokk stílusú. Ma múzeum és galéria működik benne.

Finta (Fintice)

Fintai-kastély: Gótikus kastélyát a birtokos Fintai család építette. A 16. sz. végén a Darholci család birtoka, akik a kastélyt reneszánsz stílusban építették át. 1662-ben a család kihaltával a Pethő család birtoka lett. A 17. sz. elején a Dessewffy család szerezte meg a birtokot. 1750-55 között barokk stílusú átépítést kapott. Emeletes kastélyában 1801-ben Beethoven is vendégeskedett. A kastély és a katolikus templom összeépült. Ma az önkormányzati hivatal, posta, és óvoda működik benne.

Frics (Fricovce)

Bertóthy-kastély: A kastélyt Bertóthy Bálint építtette 1623-1630 között. A felvidéki pártázatos reneszánsz egyik kiemelkedő példánya. Építésze Sorger Mihály volt, a homlokzatot díszítő, remek sgrafittokat Vaxmann Márton készítette. A négyszögletű épület homlokzatának két végén egy-egy masszív saroktorony található. A homlokzat attikáján látható a jellegzetes pártázat, amely alatt félköríves árkádsor fülkéiben a római mitológia és a magyar történelem híres alakjaira ismerhetünk. A kastély belső éke az emeleti nagyterem, melynek hossza megegyezik a homlokzat hosszával. Parkja védett arborétum. 1693-ban helyreállították, de 1715-ben megint rossz állapotban volt. Mai alakját az 1840-es átépítéskor kapta, amikor pompás reneszánsz várkastéllyá építették ki. Egykor erődfal és vizesárok övezte, 1950-ben állították helyre. Ma kastélyszálló.

Garancspetróc (Granc-Petrovce)

Petróczy-kastély: A Petróczy család kastélya 1815-ben épült, neobarokk stílusban. Ma iskola. Teljes átalakítása miatt eredeti megjelenésére alig emlékeztet.

Gánóc (Ganovce)

Kúria: A 19. sz-ban épült klasszicista stílusban. Méretei alapján pontosabb lenne a kastély megnevezés. Ma óvoda.

Gergelylaka (Gregorovce)

Kúriák: Leglátványosabb, klasszicista kúriája a 19. sz. első felében épült. Emellett több (legalább négy), kevésbé mutatós kúria is díszítette a települést. Ma már egy sem áll.

Girált (Giraltovce)

Kúria: Klasszicista épület a 19. századból. Előtte érdekes, legyező alakú lépcső, helyiségeiben boltíves és síkfödémes helyiségek.

Szirmay-kastély: Barokk kastély a18. századból. Eredetileg 4+3+2 tengelyes volt, ma 2+1+2+3+2 tengelyes, és két bejárat van a főhomlokzatán, mindkettő elott terasz. Az ablaktengelyeket lizénák választják el egymástól. A hárotengelyes szakasz közepén található a főbejárat, ez a szakasz enyhén kilép a homlokzat síkjából, fölötte timpanont találunk, kerek padlásablakkal. A helyiségek zöme porosz boltozattal fedett. Ma lakások vannak benne, a központban áll, az evangélikus templomtól délre.

Semsey-kastély: Reneszánsz eredetű kastély volt, a 17. századból. Mára lebontották, kulturális központ épült a helyére. Az új épületbe beleépítették az elpusztult kastély néhány elemét, így az oldalajtó előtti lépcsőt, és az ajtó fölötti faragott kő díszítőelemet, melyen jól kivehető a Semsey név.

Gombosszentgyörgy (Hubosovce)

Gombos-kúria: A Gombos-kúria a 17. sz. elején épült reneszánsz stílusban, a 18. sz-ban átépítették, majd a 20. sz-ban iskolává alakították át.

Kúria: Másik kúriája 1809-ben épült klasszicista stílusban.

Görgő /Szepesgörgő/ (Spissky Hrhov)

Csáky-kastély: A ma álló kastélyt valószínűleg a régi felhasználásával építtették a Csákyak 1886-ban. Körülötte 17 hektáros park található, az egyik legnagyobb park Szlovákiában. A kastély elődje még a Görgey családé volt, akik régi szepesi családnak számítottak. Mindig csatlakoztak a Habsburg-ellenes mozgalmakhoz. Az 1848-49-es szabadságharc tábornoka, Görgey Artúr is e család sarja volt. Mikszáth Fekete városának hőse, Görgey alispán lakott többek között e régi kastélyban. Az eklektikus, döntően neobarokk kastély Loire menti hangulatot sugároz. A díszes, tornyos úrilakot Heinrich Ádám tervezte. A kétszintes, sarokkupolás építmény főhomlokzatán található a középrizalit, melynek timpanonjából már hiányzik a családi címer. Az enteriőrök mára eltűntek, viszont még látható a kápolnabelső. A 16. században emeletes, reneszánsz stílusú ko udvarház épült itt, melyet Görgey Benedek 1583-ban megerosített. A 19. század második felében a Görgeyek maradék birtokát a Csákyak vették meg. Csáky Viktor vélhetoleg e korábbi kastély helyén, annak valamilyen mértéku felhasználásával eklektikus stílusban új kastélyt épített. Az 1887-ben emelt, szimmetrikus szerkesztésu, 2 ill. 3 szintes, téglalap alaprajzú kastély kialakításánál, tömegalakításánál és díszítésénél zömmel neobarokk elemeket használtak fel. A Csáky család 1944-ig birtokolhatta az épületet. A második csehszlovák köztársaság idején államosították a kastélyt és különféle gyermekintézményeket, eloször árvaházat, majd iskolát muködtettek benne. Ma egyre romló állapotban van. A kastélyhoz - a még a csehszlovák idoben elszenvedett területi veszteségek ellenére is - tetemes méretu park tartozik, amely ma közepesen karbantartott állapotú.

Hanusfalva (Spisske Hanusovce)

Okolicsányi-Spillenberg-kastély: Kastélya a 19. sz. első felében épült klasszicista stílusban, főhomlokzata előtt látványos, kétkarú lépcső vezet fel egy kőbábos korláttal védett teraszra. A kastélyon ma is látható a Spillenberg és az Okolicsányi család címere. Ma panzió.

Harság (Zaborske)

Zathureczky-kastély: Reneszánsz kastélya 1614-ben épült, 1741-ben barokk stílusban átépítették. A 19. sz. elején további módosításokat eszközöltek rajta. Egyemeletes épület két saroktoronnyal. A barokk átépítéskor gazdag homlokzati díszítést kapott, amit nagyrészt máig megőrzött. Ezek elsősorban látványos szemöldökök és lizénák. A belsejében boltíveket és freskókat is találunk. Egy régi cserépkályhája is épen maradt. A századfordulón dr. Kakusz Béla ügyvéd vette meg, aki 1919-ben eladta a falunak. A közelmúltig zöldségraktárként használták, mára teljesen leromlott az állapota, ma üresen áll.

Hámbor (Brezovicka) 

Berzeviczy-alsó kastély: 1700 körül, barokk stílusban épült. Ma szociális otthon.

Berzeviczy-felső kastély: A felső kastély 1620 körül épült reneszánsz stílusban. Ma az önkormányzat székhelye.

Hedri (Hendrichovce)

Hedri-Ghillányi-kastély: A 19. sz. elejéig a Hedri család birtoka volt. A kastélyt valószínűleg ők építtették, erre utal a barokk tetőzet, majd 1832-ben Ghillányi Sándor klasszicista stílusban átépíttette. 1945-ig volt a Ghillányiaké, jelenleg itt működik a községi hivatal. Az egyemeletes épület mindkét főhomlokzata 1+3+1 tengelyes, a főbejárat fölött, a nyugati oldalon kis, kovácsoltvas korlátos erkélyt találunk.

Hernádfő (Vikartovce)

Kúria: Késő barokk kúriája 1776-87 között épült. 1893-ban iskolává építették át.

Hertnek (Hertnik)

Forgách-kastély: 16. századi reneszánsz udvarházát gróf Forgách Simon nagy költséggel kastéllyá alakította át, 1598-ban már így említik. A földszinti helyiségei máig a reneszánsz boltíveket őrzik. A kastély uradalmi központ és a család kedvelt tartózkodási helye volt. Később az anhalti herceg tulajdona lett. A II. vh során megsérült, amit 1952-ben javítottak ki. Ma fogyatékosok otthona működik benne.

Héthárs (Lipany)

Szirmay-kúria: A falu keleti részén, a Sabinovská út északi oldalán található, kissé hátrébb húzva az úttól. Szépen felújított, nyeregtetős, földszintes épület, talán irodaépületként működik.

Hollólomnic (Holumnica)

Görgey-kastély: A falu felső végén állt a 15. sz. végén épített gótikus-reneszánsz vára, melynek maradványai még láthatók. Birtokosai a Berzeviczy, Újházy és Görgey családok voltak. A 17. sz-ig lakták, amikor is birtokosai a falu közepén kastélyt építtettek maguknak, a várat pedig sorsára hagyták. Nem biztos, hogy a Görgeyek építtették, de ők mindenképpen birtokolták a kastélyt, a névadás tehát indokolt. Több átépítést is megért, így a 18., 19. és a 20. században egyaránt módosítottak rajta. Belsejében még találunk eredeti, reneszánsz boltíveket és faragott kandallót, illetve nyílászáró kereteket. A 19. századból gipsz stukkók maradtak ránk. A kastélyt kontyolt nyeregtető fedi. Jelenleg üresen, rossz állapotban áll.

Homonna (Humenne)

Homonnay-kastély: Már 1449-ben állt Homonnay György gótikus kastélya, melyet ekkor foglaltak el a husziták, majd Mátyás verte ki őket. 1527-ben itt húzódott meg egy ideig Szapolyai János a tokaji vesztes csata után. 1619 és 1641 között reneszánsz várkastéllyá építették át. 1684-ben leégett, ezután, Drugeth Zsigmond halála után felesége, Keglevich Teréz örökölte, majd I. Lipót császár a Zichy és az Althan családnak adta, majd a Csáky és Wandermáth családé volt, végül az Andrássy család tulajdona lett. 1787-ben bástyáit lebontották, barokk stílusban építették át, de a kastély ma is épen áll. A 19. sz-ban belsejét korszerűsítették, és kívülről is kapott némi átalakítást. Négyszögletes, árkádos udvarú reneszánsz-barokk épület. Földszinti termeiben értékes allegorikus falfestmények vannak. Az épületben múzeum, képtár, könyvtár, korabeli bútorok, emlék- és használati tárgyak találhatók

Hunfalva (Huncovce)

Bethlenfalvy-kúria: Rokokó-klasszicista kúriája a 18. sz. végén épült, a 19. sz-ban átépítették. Élelmiszerbolt muködik benne. A falu foutcáján, az északkeleti részen találjuk.

Izsákfalva (Zakovce)

Kastély: Egy 18. századi kastélya van. Sajnos hozzáépítettek egy gyárépületet, így a bejárati homlokzata is eltűnt. Paplak volt huzamosabb ideig.

Jakabfölde (Jakubova Vola)

Kastély: 1790-1800 között épült, egyemeletes kastély volt. A déli homlokzaton volt a bejárata, fölötte timpanonnal, melyben vadászjelenetet ábrázoltak. A falakat ión fejezetes pillérek tagolták. A helyiségeit porosz boltozat fedte. A II. vh alatt megsérült, és utána gyors romlásnak indult. 1948-ban élelmiszerbolt és a helyi nemzeti bizottság költözött bele, 1951-ben óvoda lett belőle. A tető hibái miatt állapota olyan súlyossá vált, hogy 1968-ban lebontották.

Jernye (Jarovnice)

Szinyei Merse-kastély: A Szinyei Merse kastély eredetileg késő reneszánsz stílusú, mai formáját 1770 körül a barokk-klasszicista átépítés során nyerte el, szép parkja van. Feltehetően Szinyei Merse László nevéhez fűződik az építése, aki 1811-ben hunyt el. A közelmúltban teljesen felújított épületben galéria működik.

Szinyei Merse-kúria: Szinyei Merse Pál festőművész saját kúriája az 1870-es évekbol, neoklasszikus stílusban épült. Szinyei Merse Pál  itt töltötte élete nagy részét, itt is hunyt el 1920-ban. Ma felújítva, magántulajdonban van.

Kakaslomnic (Velka Lomnica)

Berzeviczy-alsó kastély: A Berzeviczy családnak két kastélya állt, melyek közül az alsót 1757-ben lebontották és új, reprezentatív kastélyt építettek a helyére. Kétszintes, zömök épület U-alaprajzzal, a falu déli szélén áll. Parkja részben megmaradt. Udvari homlokzatát a 20. sz-ban átépítették. Helyiségei cseh süveg és dongaboltozatosak, az emeleten sík födémesek. Ma magánkézben van. Ottjártamkor üresen állt, ablakait elkezdték betörni, de az ablakrácsok miatt behatolni reménytelen.

Berzeviczy-felső kastély: A felső kastély 1581-ben épült, ezt 1772-ben építették át. Ma söröző üzemel benne.

Kúria: Késő barokk kúriája a 18. sz. végén épült. Ma az önkormányzat tulajdona.

Kapi (Kapusany)

Kastély: Kastélya eredetileg rokokó stílusú volt és a 18. század közepén épült. A 19. század második felében átépítették. 1980-ban iskola építése miatt lebontották.

Karácsonmező (Kracunovce)

Semsey-kastély: Kastélya a 17-18. sz. fordulóján épült. A 19. sz-ban klasszicista átépítést kapott. Egyemeletes, U alaprajzú épület. A falu délnyugati részén. kis dombon áll. Nagyon leromlott az állapota, de új tetőt kapott, ami egyelőre az állagmegóvásra elég.

Kálnás (Kalniste)

Kálnássy-kastély: Kastélyát Kálnássy Sándor építtette 1774-ben késő barokk (rokokó) stílusban. A II. vh során súlyos károkat szenvedett, azóta lakatlan, elhanyagolt állapotban áll. Földszintes, téglalap alaprajzú épület, melynek cseh süveg boltíves mennyezetű helyiségei egy központi folyosóról nyílnak. A mennyezeteket stukkók is díszítették. Régen eltűnt tetőzete manzárdtető volt. A közelmúltban egykori tulajdonosainak leszármazottai vissza akarták vásárolni, de jelenlegi tulajdonosa kevesellte az érte kínált összeget, ezért az üzlet meghiúsult, a kastély pedig tovább pusztul.

Kolosy-kúria: A községben állt egy barokk-klasszicista kúria is, melyet a Kolosy család építtetett 1898-ban, ezt az 1960-as években elbontották.

Kelcse (Nova Kelca)

Vécsey-Jekelfalussy-kastély: Az itt 1767-től birtokos Vécseyek 1780-ban várkastélyt építtettek, mely később, a 19. sz. elején a Jekelfalussy családé lett, majd a századfordulón Krizer Lajosé. A falu az 1965-66-os árvíz során elpusztult, és kevéssel odébb épült fel újra. A régi faluból csak a templom, a temeto és az eroori lak maradt meg. Kastélya valószínűleg már akkor sem állt.

Kellemes (Lubotice)

Kastély: Kastélya a 17. sz. elején épült, a 18. században átépítették, késobb többször renoválták. Földszinti helyiségei még őrzik a reneszánsz boltíveket. Ablakain eredetileg barokk rácsok voltak, ami mára már eltűnt. A felújított épület magánkézben van.

Kende (Kendice)

Szakmáry-kastély: Klasszicista kúria a 19. század elejéről. Magánkézben van, rozoga állapotban. Közvetlen elé családi házak épültek, valószínűleg azok melléképületeként használják.

Kúria: Barokk-klasszicista kúriája 1792-ben épült. Magánkézben van, lakják.

Kerekrét (Okruhle)

Rákóczi-Aspremont-Szirmay-kastély: A 17. sz-ban a Rákócziak építtették, tőlük az Aspremont család lett a tulajdonosa, majd a 18. sz-ban a Szirmay családhoz került, akik átépítették. Sorsa még nem ismert teljesen, de 1945 után elpusztult, ma házak állnak a helyén.

Keresztfalu (Krizova Ves)

Kastély: A falu közvetlenül egymás mellé emelt két, 16. és 17. századi kastélya mára egybeépült. Egyik felét lakják, a másik felújítás alatt áll.

Kissáros (Maly Saris)

Kúriák: Három klasszicista kúriája a 19. sz. első felében épült.

Kistölgyes (Dubrava)

Lobkowitz-vadászkastély: A község közepén szép parkkal övezett 1763-ban épített késő barokk kastély áll, herceg Lobkowitz Rudolf vadászkastélya. A birtokot 1846-ban herceg Lobkowitz Lajos megvásárolta s tőle a fia, herceg Lobkowitz Rudolf örökölte. Gróf Van Dernát itt földszintes vadászlakot építtetett, melyet herceg Lobkowitz Lajos emelettel megtoldva, vadászkastéllyá alakított át. A katélyban csupa magyar művekből álló, több mint 500 kötetes könyvtár volt. Ma szociális otthonként működik.

Klazány (Kladzany)

Vladár-kastély: Kastélyát 1840 -ben Vladár Kristóf építtette. Az épület a II. világháborúban pusztult el, 1944. november 25-én leégett. Ma iskola áll a helyén.

Komlóskeresztes (Chmelov)

Kastély: A keresztesek egykori várát a 17. században kastéllyá építették át. 1945-óta iskola működik benne.

Korotnok (Korytne)

Kolacskovszky-kúria: A falucska É-i szélén, közvetlenül a főút mellett álló templom mellé épült 19. századi kúria mára rommá vált, csak alapfalai állnak, növényzettel erősen benőve. Domboldalba épült, ám szokatlan módon nem a fő-, hanem oldalhomlokzatával, amely a főútra néz, míg háromtengelyes főbejárati rizalitja a templomra.

Krivány (Krivany)

Dessewffy-kastély: A Dessewffy-kastély 1635-ben épült reneszánsz stílusban, később a Bornemissza családé lett. A 18. sz. végén leégett, ezután klasszicista felújítást kapott. A 19. sz. első felében parkosították. 1948-ban államosították, majd 1985-ben helyreállították. 1992-óta Bornemissza Kálmán tulajdona.

Kurima (Kurima)

Szirmay-kastély: A Szirmay család kastélya a 19. sz. első harmadában épült. Félig barokk, félig klasszicista jellegzetességeket mutat. A kommunista időkben iskola és bolt volt, ma üresen áll, vevőre vár. Utolsó felújítása 1983-87 között volt. Falainak vastagsága 80 cm, mindkét szintjén 8 szoba van. Manzárdtetős, mindkét homlokzatán 4+3+4 tengelyes, egyemeletes épület. Főbejárata fölött timpanont, előtte 8 dór oszlop által tartott kovácsoltvas korlátos erkélyt találunk.

Kükemező (Kukova)

Kastély: Kastélya 1770-80 között épült rokokó-klasszicista stílusban. Földszintes, U alaprajzú épület, fő szárnyán manzárdtetővel, oldalszárnyain kontyolt nyeregtetővel. Főhomlokzata 2+3+2 tengelyes, a középső 3 tengelyszakasz timpanonos lezárású középrizalitot képez. Hátsó homlokzata 3+5+4 tengelyes, itt található középen a főbejárat, valamint a 4 tengelyes szárny bal oldali tengelyét is egy bejárat adja, ez lehetett eredetileg a cselédbejáró. Az épület homlokzati díszeit fejezetes pilaszterek és megemelt szemöldökök adják, valamint a timpanonban elhelyezett kerek vakablak. Hátsó homlokzatának két szárnyát 4 dór oszlopos nyitott folyosó köti össze. A helyiségeket boltíves mennyezetek fedik, gazdag stukkódíszítéssel a nagyteremben. A 20. sz. során többször renoválták, állapota ma mégsem nevezhető jónak. Használták raktárnak, és kulturális központnak is. Ma magánkézben van.

Kúria: Klasszicista kúria volt a 19. század második feléből, mára lebontották.

Laborcrév (Krasny Brod)

Wollmann-kastély: A falu közepén találjuk. Wollmann Kázmér építtette historizáló stílusban 1896-ban, valószínűleg egy 17. századi udvarház alapjaira. A 20. sz. elején herceg Ruessplói Kázmér vadászkastélya volt. Egykori impozáns parkja csak töredékében van meg. Közvetlen mögé, és részben elé is modern épületet húztak. Utóbbi gyakorlatilag eltakarja szem elől, a főút felől nézve. Az államosítás után jelentősen átépítették, és erdészeti iskola költözött bele. Ma magánkézben van, üresen áll, rossz állapotban.

Lándok (Lendak)

Palocsay-kastély: 17. századi kastélya a gótikus kolostor átépítésével keletkezett, a 19. sz-ban klasszicista átépítést kapott. A II. vh-ban pusztult el, még láthatók maradványai.

Lándzsásötfalu (Horka)

Kissócz (Kisovce): Glocz-kúria: Historizáló kúriája már nem áll. Lándzsásötfalu többi falujában is állt egy-egy kúria, némelyik ma is megvan, de ezek kisebbek, és jelentéktelenebbek az egykori Glocz-kúriánál.

Lemes (Lemesany)

Kastély: Kastélya 1787-ben épült, eredetileg rokokó stílusban, 1800-ban és 1900 körül átépítették.

Klasszicista kúria: Eredetileg rokokó stílusú kúriája a 18. század második felében épült. A 19. század végén klasszicista stílusban átépítették.

Neoklasszicista kúria: Másik kúriája neoklasszicista stílusú, 1900 körül épült.

Licsérd (Licartovce)

Rhenaud-kastély: Kastélyát barokk stílusban, 1736-ban építették, feltehetően az ekkor itt birtokos br. Rhenaud család. A falu fölé emelkedő dombon áll. A 19. sz. során historizáló stílusban átépítik. A II. világháború alatt német főhadiszállás volt. Utolsó tulajdonosa dr. Dezider Piller. 1950 után idősek otthona volt, ma magánkézben van, üresen, rossz állapotban áll.

Lófalu (Kobyly)

Klobusiczky-kúria: A 19. sz-ban épült neoklasszicista kúria ma is jó állapotban áll a falu NY-i részén, magánkézben.

Lubóc (Lubovec)

Pillerpeklén (Ruske Peklany): Kúria: Pillerpeklén ma Lubóchoz tartozik, de attól délre fekvő önálló falu. Rokokó kúriája a falu északi szélén áll, parkban, domboldalban. Erőteljesen kiugró, ma 2, eredetileg valószínűleg 3 tengelyes középrizalit dominálja keletre néző főhomlokzatát. Udvari homlokzatán csak enyhén kiugró 3 tengelyes középrizalitot találunk, melynek középső tengelyszakasza a bejárat. Ma a főhomlokzat bal oldalán, a középrizalit mellett is van egy bejárat, ám ez valószínűleg újabb keletű. Homlokzati díszeiből csak a főhomlokzati lizénák és kváderek maradtak meg. Eredeti nyílászárói modernebbre vannak cserélve.

Lucsivna (Lucivna)

Szakmáry-kastély: Eredetileg reneszánsz kastélya a 17. sz. elejéről való, a 19. sz-ban átépítették. Ma kastélyszállóként üzemel.

Magyarkapronca (Koprivnica)

Bertóty-kúria: A 19. századból való kastély az egyik legérdekesebb építészeti emlék Magyarkaproncán. Az egyemeletes kobol épült kastély, Bertóty Lajos tulajdonában volt, részben csak szalmával borították,mivel a teto mindig javítást igényelt. A kastély háromtraktusos elrendezésu, egyszintes és szabálytalan alaprajzú. A helyi földbirtokosoknak itt volt a székhelyük, és onnan irányították gazdaságukat az egész területen. A 2. világháború után itt helyeztek el az általános iskolát, de késobb saját épületbe költözöt, és az épület fokozatosan leromlott. Az 1990-es években a restitúció keretében a kastélyt és egyéb ingatlanokat korábbi tulajdonosai követelték vissza. Az épület azonban rossz muszaki állapotban volt, ezért nem vették át, és a hellyében kártérítést fogadtak el . Több év leforgása alatt a falunak sikerült megszereznie az udvarházat, majd felújítani. Eloször önkormányzati könyvtárat helyeztek el a helyi kastélyban, ahogy mindenki nevezi ezt az épületet. Ezt követoen közösségi terek jöttek létre itt, amelyek különféle alkalmakra szolgálják a falu lakosságát.

Majoros (Majerovce)

Kastély: A falucska közvetlen Varannó mellett, attól keletre fekszik. 18. század végi barokk kastélya a település központjában, a főúthoz közel áll. Egykori parkjára néhány fa emlékeztet. 1824-ben klasszicista stílusú átépítést kapott, de eredetileg zsindellyel fedett manzárdtetejét meghagyták. A kéményén látható 1824-es évszám feltehetően nem az építésének, hanem átépítésének az éve. Elnyújtott téglány alaprajzú, földszintes épület, kiugró rizalitok nélkül. Főhomlokzata 6+1+6 tengelyes, a közepén található a főbejárat, mely előtt két dupla toszkán oszlopos, timpanonnal lezárt kis portikuszt találunk. Hátsó homlokzata 5+1+5 tengelyes. Felújítása folyamatban van, a tervek szerint étterem lesz majd.

Margonya (Marhan)

Dessewffy-kastély: Dessewffy András építtette 1734-ben, miután házassága révén megszerezte a falu birtokjogát. A falu mellett, az erdőben épült fel az egyemeletes barokk kastély. 1899-ben Dessewffy Pál eladta az egész birtokot Hohenlohe János hercegnek. Ő saját kastélyt építtetett a falu belterületén, a Dessewffy-kastéllyal nem foglalkozott, amely így gyorsan romlásnak indult. Szegény családokat költöztettek bele, ami tovább gyorsította az épület agóniáját. Végül 1945-ben lebontották, és lakóházak építéséhez használták fel építőanyagát.

Hohenlohe-kastély: 1889-ben Dessewffy Pál eladta a margonyai birtokot Hohenlohe János hercegnek. Az új tulajdonos reprezentatív kastélyt építtetett ide eklektikus-klasszicista stílusban (más forrás szerint a 19. sz. elején épült). Egyemeletes, zömök épület, 1+5+1 tengelyes főhomlokzattal, a középső 5 tengelyszakasz erőteljesen kiugró középrizalitot képez, melyet timpanon zár le, benne címerrel. 2+3+2 tengelyes hátsó homlokzata mozgalmasabb, és bár itt nincs rizalit, de a középső három ablaktengely fölött timpanont találunk, előtte pedig 4 toszkán oszlopos, vaskorlátos erkélyt. Az erkély alatt nyílik a bejárat. A kastély homlokzati díszeit az ablakok keretelései és szemöldökei, valamint az őket elválasztó pillérek adják. Az államosítás után mozi és kocsma volt, ma felújítva galéria és múzeum.

Mezőlaborc (Medzilaborce)

Halasy-kastély: 19. századi klasszicista épület volt, mára feltehetően elpusztult.

Nagycsertész (Certizne)

Dobriánszky-kúria: A Dobriánszky család klasszicista kúriája a 19. század elején épült, már nem áll.

Nagykemence (Kamenica nad Cirochou)

Csáky-kastély: A Csáky család kastélya 1773-ban épült klasszicista stílusban. A 19. sz. második felében a gróf Andrássy család szerezte meg. Ők építtették át eklektikus stílusban, és emeletet is húzattak rá. Csupán vadászkastélynak használták, nem lakták folyamatosan. Az I. vh során az orosz csapatok erősen megrongálták. 1932-ben tűzvész pusztította az épületet. 1933-35 között felújították. Ezt követően erdészeti iroda lett belőle. 1959-68 között mezőgazdasági iskolát helyeztek el benne. Ezután könyvtár, fodrászat, ifjúsági klub lett. 2002 óta üresen áll, vevőre vár.

Nagyőr (Strazky)

Várkastély: Nagyőr település az Árpád-kori magyar határvédelem részeként jött létre. Első ismert birtokosai a Berzeviczyek voltak, akik Károly Róbert adományából jutottak a faluhoz. Kastélyát egy korábbi erődítés helyére 1570-80 között építtette a falut 1556-ban megszerző Horváth-Stancsics Gergely birtokos. A kor ismert humanista műveltségű uraként reneszánsz kastélyában jelentős könyvtárat gyűjtött össze, falai között a környékbeli szepesi nemes ifjak részére főiskolát alapított, amely 1711-ig fennállt. Az épületet az 1708-as tűzvész után kibővítették, ura a Szirmay, később, a 19. század második felében a Mednyánszky, majd a Czóbel család lett. Utóbbiaktól „államosították” 1945 után. Az itt őrzött képtár döntő többsége ezután szétszóródott. Az épületet a csehszlovák műemlékvédelem az 1970-80-as években megkutatta és helyreállította. Ma a Szlovák Nemzeti Galéria tart fenn benne kiállítást, melynek legértékesebb darabjai a festőóriás Mednyánszky László képei (őt a szlovák kutatás minden valós alapot nélkülözve „a legnagyobb szlovák festőnek” titulálja!), ill. a bútorok és a könyvtár megmaradt darabjai. A kastélyt jelentős angolpark veszi körül, amelyet DK felől a Poprád folyó határol. A parkban nyugszik a kastély utolsó tulajdonosa, a legendás életű, kivételes tartású Czóbel Margit bárónő, maga is képzőművész, aki egészen 1972-es haláláig lakta saját kastélyának az új urak által számára kijelölt szobácskáját.

Nagysáros (Velky Saris)

Rákóczi-kastély: A Rákócziak a Várhegy alatt 1613-ban emeltek várkastélyt. 1701. ápr. 18-án innen hurcolták fogságba a császáriakRákóczi Ferencet. A II. világháborúban az épület elpusztult, romjait 1947-ben lebontották.

Nagyvitéz (Vitaz)

Két kastélya az I. világháború során semmisült meg. Az egyik talán a Bertóthy családé volt, a másik a Hedryeké.

Nyársardó (Raznany)

Kastély: Kastélya a 17. sz-ban épült, utolsó tulajdonosától Péchy Gedeontól 1996-ban vásárolta meg a község.

Ólubló (Stara Lubovna)

Zamojsky-kastély: 18. századi barokk kastélya a várhegy tövében áll, légvonalban 100 m-re a vártól. A közelmúltban felújították.

Opálhegy (Zamutov)

Scheibler-kastély: Emil von Scheibler, német vadász építtette, vadászkastély gyanánt, a korábbi Klobusiczky-kúria átépítésével. 1911-ben vásárolt itt birtokot. A falutól kb. 1 km-re nyugatra, egy 412 m magas dombon épült fel a kastély, az I. vh. miatt igen lassan, csak 1916-ban. Scheibler 1919-ben váratlanul elhunyt, ekkor az állami erdőgazdaság vette át a kastélyt. A II. vh. során a visszavonuló német hadsereg pusztította el.

Osztrópatak (Ostrovany)

Bánó-kastély: A Bánó család U alaprajzú kastélya a 18. század közepén épült, a 19. század első harmadában átépítették. 1858-ban létesített 10 hektáros szép park övezi értékes fákkal és növényekkel. A kommunista érában a helyi nemzeti bizottság székhelye volt, ma magánkézben van, lakják.

Kúria: Klasszicista kúriája 1841-ben épült, a 19. sz. utolsó harmadában átépítették.

Ószelec (Hozelec)

Kúria: A 19. sz. elején épített klasszicista kúriája, melyet a 20. sz-ban újjáépítettek. Mára erősen átépítették, bolt üzemel benne.

Palocsa (Plavec)

Kastély: A falu közepén áll. Hosszan elnyúlt téglalap alaprajzú, földszintes épület, melynek délnyugati sarkához egy nyolcoldalú tag csatlakozik, ami öt nagyobb és négy kisebb szobát rejt. Talán a Horváth család építtette.

Pécsújfalu (Pecovska Nova Ves)

Péchy-kastély: A Péchy családnak a Lutinská utcában álló reneszánsz kastélya 1560 után, több szakaszban épült. Az egyik emeleti födémgerendába az 1649-es évszám van bevésve, valószínűleg ez egy átépítés éve. A 18. sz-ban némi barokk módosítást kapott, majd az állapota romlani kezdett. A 19. sz-ban már bizonyosan nem lakta a Péchy család, csak az intézőjük. A 20. sz. elejére már csak magtárnak használták, ekkor befalazták legtöbb emeleti ablakát, és néhány földszintit is. 1945 után magánkézbe került, és a földszintjét lakásként használták egészen a közelmúltig, ma már üresen áll, rossz állapotban.

Péchy-kúria: A Péchy család klasszicista kúriája a 19. században épült. L alaprajzú földszintes épület, főhomlokzata közepén 4 ión oszlopos portikusszal, fölötte címeres timpanonnal. Két sarokrizalitja fölött is található timpanon. Főhomlokzata 2+2+3+2+2 tengelyes. Ma irodák vannak benne.

Máriássy-kastély: A Templom utcai barokk kastély a 18. sz. második felében épült. Utolsó tulajdonosa Máriássy János volt. Földszintes, téglány alaprajzú manzárdtetős épület. Ma lakják.

Bornemissza-kúria: A főutcai kúria a 18. sz-ban, földszintes, manzárdtetős épületként született, majd a 20. sz. elején emeletet húztak rá, és szecessziós stílusban építették újjá. Ma iskola és lakás.

Reneszánsz kastély: Rozoga állapotú, 17. századi késő reneszánsz kastély, melyet barokkosan átépítettek. Nem kizárt, hogy ezt is a Péchy család építtette. Délkeleti sarkán még látható egy eredeti, kerek sarokbástya. Nemrég még lakták, ma már üresen áll.

Még egy 17. sz-i Péchy-kúria állt a faluban, mely az I. vh során pusztult el.

Poprádremete (Mnisek nad Popradom)

Kastély: Egykori kolostorból átépített kastélya még a 19. sz. első felében elpusztult, az 1960-as években még láthatóak voltak maradványai.

Pusztasalgó (Uzovsky Salgov)

Péchy-kastély: A Péchy-kastély 1840 és 1850 között egy korábbi udvarház alapjain épült késő klasszicista stílusban. Körülötte nagy park számos faritkasággal. A Péchyek 1945-ig lakták. Ezután gyermekotthon lett (1951-61), 1963-tól óvoda működött a nyugati szárnyában. A helyi nemzeti bizottság is használta, és művelődési ház is volt. 1990 után egy cégé lett, amely 2009-ben kiköltözött belőle. Ma az önkormányzat tulajdona, üresen áll.

Radácsszentimre (Radatice)

Klobusiczky-kastély: A 19. sz. első felében épült, késő klasszicista stílusban. A falu északi részén áll, eredetileg a központban. Parkja elpusztult. Hátsó homlokzatát átalakították, eredetileg itt a középrizalitban is bejárat volt. 1863-ban átépítették, majd 1901-ben emeletes tömb hozzátoldásával bővítették. Ma itt működik a helyi önkormányzat.

Raszlavica (Raslavice)

Alsó kastély: Az alsó kastély a 19. sz. első felében épült klasszicista stílusban. Később többször is módosították. A közelmúltig lakások voltak benne, ma magánkézben van, rossz állapotban.

Felső kastély: A felső kastély a 17. sz. közepén épült (más forrás szerint a 18. sz. elején). A 19. sz-ban klasszicista stílusban módosították. Ma egyházi tulajdonban van.

Roskovány (Rozkovany)

Roskovány-Szent-Iványi-kastély: A Roskovány, majd a Szentiványi család barokk-klasszicista kastélya 1770 körül épült, később átépítették. 1945 után a községháza és művelődési ház működött benne. 1993-ban visszakapták a Szentiványiak örökösei.

Rókus (Rakusy)

Kúria: A 19. sz. közepén, klasszicista stílusban épült. Eredetileg több kúria is állt a településen, mára ez az egy maradt. Ma felújítva iskola és óvoda működik benne.

Savnik (Spissky Stiavnik)

Thurzó-Thököly-várkastély: Várkastélyát valószínűleg a Thurzók építtették a 16. sz-ban, egy régi kolostor átalakításával, 1619-ben Thököly István újjáépítette. Ezután a szepesi püspök nyaralókastélya lett. 1695-ben rossz állapotban volt, de a 19. sz-ban kétszer is átépítették (1834 és 1891). Mai formáját az 1925-ös tűzvész utáni (1927-29 közötti) bővítéssel és átalakítással kapta. Az államosítás után ifjúsági klub és iskola volt, ma üresen, rossz állapotban áll, körülötte cigány családok laknak, ami nem túl biztató a kastély jövője szempontjából…

Sárosberettő (Bretejovce)

Péchy-kastély: Klasszicista kastélya a 19. század első felében épült. Téglalap alaprajzú, egyemeletes épület, főhomlokzatán oszlopos portikusszal. A falu nyugati részén található. Ma magántulajdon.

Sárosbogdány (Sarisske Bohdanovce)

Kúria: Nagyobb parkban álló 19. századi klasszicista kúriaépület, az államosítás után iskola volt, ma magánkézben van. A falu északi szélén áll.

Sárosizsép (Zipov)

Kastély: Klasszicista kastélya a 18. sz. végéről egy korábbi reneszánsz kastély alapjaira épült. Helyiségeit donga és keresztboltozatokkal fedték. Ma polgármesteri hivatal.

Rhollo-kúria: A német Rhollo család klasszicista kúriája a 19. sz. első feléből. Közvetlenül a kastély mellé épült, ma üresen áll.

Senyék (Seniakovce)

Kúria: Késő barokk kastélya az 1760-as években épült a régi gótikus vár helyén. Földszintes, L alaprajzú épület volt, homlokzatait pilaszterek tagolták. Mára elbontották, iskola épült a helyére.

Somos (Drienov)

Dessewffy-kastély: Késő barokk kastélya (a kúria jelző pontosabb) az 1760-as években épült a régi gótikus vár helyén. A 20. sz. második felében bontották le.

Kúria: Klasszicista kúriája a kommunista korszakban megkapta a szokásos eljelentéktelenítő átépítést. Bolt működött benne, majd elbontották.

Szacsúr (Sacurov)

Almásy-Péchy-kúria: Az Almásyak építtették, talán a 17. sz-ban. Később a Soóséké lett, azután gróf Andrássy Manóé és csere útján került a Péchyek birtokába. Már nem áll.

Szemelnye (Smilno)

Villec-kúria: 2+3+2 tengelyes főhomlokzatú klasszicista kúria volt, szögletes oszlopos portikusszal, timpanonnal. Talán a falu keleti szélén állhatott, közel a templomhoz. Mára nyoma sem maradt.

Szentmihályfalva (Sarisske Michalany)

Szirmay-kastély: A Szirmay család négy saroktornyos kastélya 1585-ben épült reneszánsz stílusban, 1736-ban barokk kápolnával bővítették. A város délnyugati szélén áll. A 17. és a 18. sz-ban is kapott barokkos átépítést. Mivel a helyiségek nagyobb része síkfödémes, ez már egy 19. sz-i átalakítást sejtet. Ma az önkormányzat működik benne.

Szepesjakabfalva (Jakubany)

Kúria: Klasszicista kúria a 19. sz. közepéről.

Szepesmindszent (Bijacovce) 

Csáky-kastély: Nagyméretű késő barokk kastélyát a Csákyak építtették 1780-85-ben, a szepesi vár leégése után. Timpanonjában a Csáky és az Esterházy címer látható. Elnyújtott téglalap alaprajzú épület, két hangsúlyos sarokrizalittal, és timpanonos középrizalittal. A rizalitok fölött manzárdtetőt, köztük nyeregtetőt láthatunk. Mindkét főhomlokzatán 3+6+3+6+3 tengelyes épület, középen a bejárati ajtóval. Homlokzati díszei az ablakkeretelések, valamint a középrizalit szemöldökei. 1950-től erdészeti szakközépiskola működött benne, mindmáig.

Szepesófalu (Spisska Stara Ves)

Kastély: Harmincad-ház nevű kastélya a 18. sz. második feléből való, 1860-ban neoklasszicista stílusban építették át.

Szepestótfalu (Slovenska Ves)

Badányi-kastély: A faluban több 18. sz. végi, 19. sz. eleji kúria is állt, közülük a legnagyobb és legszebb a Badányikastély volt, mely nem maradt fenn.

Szepesvéghely (Hravonicke Pleso)

Gildebrandus-kastély: Egyelőre felderítetlen eredetű kastélya a falutól délre állt egy erdős, hegyes vidéken, ma már nyoma sincs. A kastélyt és melléképületeit az erdőgazdálkodás használta később, de mára elpusztult.

Szinna (Snina)

Dernáth-kastély: Kétemeletes kastélyát 1781-ben Dernáth Teréz a korábbi birtokos Drugeth család utolsó leszármazottja építtette, a 19. században a Rholl család klasszicista stílusban építettette át. Szép parkjában egy 1841-ben készített Herkules-szobor áll. Emellett a park számos különleges fafajtával, egzotikus növénnyel bővelkedik. A kastélyt 1996-ban magánszemély vásárolta meg. A tulajdonos és az önkormányzat együtt keresi az anyagi forrásokat a rekonstrukcióhoz.

Szinye (Svinia)

Szinyey Merse-kastély: Kastélya a 18. század második felében, barokk stílusban épült, a 19. század első felében klasszicista stílusban átépítették. Földszintes, téglány alaprajzú, manzárdtetős épület. Hátsó homlokzatának tengelyosztása 1+2+3+2+1, kiugró rizalitok nélkül. Főhomlokzata jóval látványosabb, ez 4+3+4 tengelyes, a középső 3 tengely előtt robusztus portikusszal, mely fölött timpanon díszlik. A kommunista érában több funkciója volt, ma üresen áll, egyre romló állapotban.

Kúria: Klasszicista kúriája ma óvoda.

Szinyelipóc (Lipovce)

Keczer-kúria: Lipovce 23. A falu D-i részén, a főút K-i oldalán. Részben domboldalba épült, egyemeletes, udvari homlokzatán magasföldszintes kúria, mely a falu déli részén, a főút keleti oldalán áll, az úttól hátrébb vonva. Telkére két kockaházat húztak, ami részben takarja a rálátást. A kéményén lévő 1903
as évszám talán a felújítását jelzi. Ma családi ház.

Szinyeújfalu (Chminianska Nova Ves)

Szinyey Merse-kastély: Kastélya a 18. század második felében épült késő barokk stílusú. 2+3+2 tengelyes főhomlokzata van, 3 tengelyes középrizalitja fölött eltúlzott méretű, íves attika falazattal. Hátsó homlokzata 3+1+3 tengelyes, középen itt is ajtót találunk, de rizalit nélkül. Az ajtó fölött timpanont helyeztek el, melyből a kommunista érában eltüntették a családi címert. Ma romos állapotú, üresen áll.

Sztankahermány (Hermanovce)

Péchy-kastély: Klasszicista kastély a 19. század első harmadából. Domboldalba épült földszintes épület, rizalitok nélküli hátsó-, ám annál látványosabb főhomlokzattal. Ma magánkézben van, különféle rendezvények helyszíne.

Péchy-vadászkastély: A kastély közvetlen déli szomszédja. Ez épült előbb, a 18. sz. vége felé, valószínűleg a nagyobb kastély építése után lett belőle vadászkastély. Ugyancsak az utolsó tulajdonosainak leszármazottai kezében van, szálloda.

Takcsány (Stakcin)

Gottfried-Wenckheim-kastély: Kastélya a 18. sz. második felében épült, eredetileg rokokó stílusban. Építtetője báró Föhlich volt. Körülötte park található. Az 1840-es években átépítették, és a 19. sz. végén is végeztek rajta jelentősebb módosításokat, ekkor épült az új, neogót stílusú szárnya. Az államosítás után könyvtár majd mozi lett belőle. Ma kulturális központ.

Tapolyhanusfalva (Hanusovce nad Toplou)

Soós-várkastély: Itt találhatjuk Soós István 1564-ben épített, eredetileg reneszánsz négy saroktornyos várkastélyát.  A 17. és 18. század fordulóján barokk stílusban építették át. Saroktornyai harangtorony jellegűek. Belseje és homlokzata gazdag stukkó díszítésű. Az épületet 1964-ben teljesen felújították. Ma a helytörténeti múzeum üzemel benne.

Soós-kiskastély: Másik reneszánsz kastélya 1564-bol való, „Királyőrségnek“ hívták. Ma üresen áll. Belsejében még láthatóak az eredeti stukkódíszek, boltozatok.

Tapolyizsép (Vysny Zipov)

Bujanovics-kastély: 1830-ban került a falu Bujanovics Frigyeshez, aki itt kastélyt építtetett. 1831-ben súlyos kolerajárvány pusztított a településen. A járványt követő szegénység és kilátástalanság 1831. júliusában parasztfelkeléshez vezetett, mely augusztus 7-ére a községet is elérte, amikor az elkeseredett lakosság a szomszédos falvak jobbágyaival együtt kirabolta Bujanovics Eduárd itteni kastélyát. A császári katonaság a falut körülzárta és leverte a lázadást. Később sokakat bíróság elé állítottak és a vezetőket kivégezték. A jobbágyság megszüntetése után az itteniek főként a Bujanovics birtokokon dolgoztak. A nagybirtokos 1855-ben bekövetkezett halála a falu hanyatlásához, a lakosság elvándorlásához vezetett. A kastélyt a Bujanovicsoktól Balkányi Géza örökölte. 1906-ban jegyzői iroda kezdte meg működését a községben. A falu első jegyzője Gyarmati Sándor volt és a jegyzőség egészen 1937-ig a kastély területén működött. 1944-ben a kastélyban német katonai kórház működött.

Tapolykomlós (Chmelovec)

Izdenczy-kastély: Kastélya a 18. sz. második felében épült, a 19. sz. második felében átépítették. Ma óvoda.

Tarca (Torysa)

Szirmay-kastély: Szirmay Tamás 1719-ben a korábbi várkastély átépítésével kényelmes barokk kastélyt emeltetett. Az építtető 1720-60 között Sáros vármegye főtanácsosa volt. Műtárgy-gyűjtemények tették kellemesebbé a lakhatást, és élénk zenei élet folyt a falai között. Egy 38 tagú kórust is foglalkoztattak. A kastélyt egy fedett folyosó kötötte össze a katolikus templommal, hogy kizárják az időjárás viszontagságait. Egy park kialakítását is megkezdték, medencével. 1813 augusztusában a Tarca folyón szokatlanul nagy árhullám söpört végig, a korábban huzamosabb ideig tartó esőzések hatására. A folyó elhagyta medrét, és a faluba ömlött, 32 lakóházat elsodorva. Ezt követte néhány óra alatt a templom összeomlása, majd az immár védtelen kastély is összedőlt, aznap éjféltájban.

Tarcadobó (Dubovica) 

Kastély: Barokk-klasszicista kastélyát a 18. sz. második felében építették, falainak belső festése 1782-ben készült, Lerch József által. A falu északi részén áll, valószínűleg az 1770-es években épült. A II. vh. után lebontották szárnyait. Eredetileg téglány alaprajzú, 35 méteres főhomlokzatú épület volt, 10 méter volt a széléssége. A főhomlokzat dísze a négy pilaszter. Belseje eredeti rokokó falfestményeket, ajtókat, porosz boltozatokat rejt.

A faluban egy barokk kúria is áll 1733-ból.

Tarcaszentpéter (Petrovany)

Klobusiczky-kastély: A Klobusiczky család kastélyát 1767-ben építették barokk stílusban a korábbi reneszánsz kastély helyén. A család Mária Teréziától kapott grófi rangot 1756-ban. A kastély 1856-ban a Szirmay családé lett, majd a 19. század végén báró Vécsey Alfonz vásárolta meg. A 19. században átalakították a kastélyt, majd a 20. sz-ban is, ám ekkor már teljesen radikálisan. A Klobusiczkyek 1918-ig használták, az utolsó időszakban már csak vadászkastélyként. Később fogyatékosok otthona költözött bele, de a közelmúltban kiköltöztek belőle. Azóta üresen áll, állapota romlik.

Tavarna (Tovarne)

Hadik-Barkóczy-kastély: Borovszky: "Most a gróf Barkóczy Jánostól alapított hitbizományhoz tartozik, melynek gróf Hadik-Barkóczy Endre a haszonélvezője. A Barkóczyak itt kastélyt is építettek, melyet az 1778-iki földrengés romba döntött. A mostani kastélyt 1832-ben gróf Barkóczy János építtette, de két mellékszárnya 1851-ben épült. A kastélyt, mely nagyúri kényelemmel van berendezve, szép park veszi körül. Sok műbecscsel bíró tárgy és családi festmény látható itt s ez utóbbiak a Hadikok és a Barkóczyak kiválóbb alakjait ábrázolják." A kastélyt szép park övezi, melyben mintegy 200 ritka fa- és növényfajta található, köztük számos fenyőfaj, tölgy, gesztenye és hársfák. A II. vh alatt pusztult el.

Ótátrafüred (Stary Smokovec)

Csáky-vadászkastély: Az üdülőtelepülés ma Magastátra város központi része. Az elso épületet, egy vadászlakot birtokosa, gr. Csáky István építtette 1793-ban. Később több ház épült mellé, 1833-ban hat, 1868-ban, Rainer János György tevékenységének érdemeként már húsz. A vadászlak már nem áll.

Habsburg-nyaralókastély: József foherceg nyaralókastélya volt. József foherceg 1885 nyarán látogatott el Tátrafüredre feleségével, Klotild fohercegasszonnyal együtt. A környék annyira megtetszett nekik, hogy elhatározták, e helyen nyaralókastélyt építtetnek. Majunke Gedeon szepesszombati építésszel elkészíttették terveit; a munkálatok még osszel elkezdodtek, majd 1886-ban befejezodtek. Az épület a korban divatos svájci ház típusát képviselte egy kisebb kastély léptékre felnagyítva. Feltöltéssel létesített alapzaton állt, egyemeletes favázas tégla tömbje kereszt alakú volt, mind a négy oldalon meredek nyeregteto által képzett oromzattal. Lépcso vezetett fel délre nézo fohomlokzatához, melyet kétszintes, dús lombfurész-díszes veranda alkotott. Felso íve a fohercegi család címerét foglalta magába. A sarkokra helyezett, csúcsos tetozetu zárterkély mint egy-egy torony az épületnek meseszeru megjelenést kölcsönzött. A kastély földszintjén található kerek elocsarnok egyúttal ebédlo is volt. Innen nyíltak József foherceg, két fia és az o nevelojük szobái, valamint a fogadóterem. A nemek szétválasztásának jegyében az emelet a noké volt. A fohercegno, a négy fohercegkisasszony és az udvarhölgyek szobái faragott faoszlopokkal alátámasztott, nyolcszögletu közös társalgótermet fogtak körbe. Az elso emelet fölött padlásszobák sorakoztak. Az épület északkeleti részérol fedett és észak felol üveggel borított folyosó vezetett a konyha- és éléskamra-helyiségekbe. A kastély vízellátását a környékbeli „öt forrás” szolgáltatta. Az épület berendezésénél egyik fő szempont volt, hogy teljes egészében hazai mesterek kezébol, hazai anyagokból készüljön. Még arra is ügyeltek, hogy magyaros bútorzat, sot az 188o-ös Országos Kiállításon feltunt kalotaszegi hímzéses textíliák kerüljenek bele. A fohercegi pár ilyen módon is kifejezésre akarta juttatni a hazájukkal, Magyarországgal való azonosulást. A kis kastély elott forrásvízzel táplált szökokút csobogott. A környezo parkot József foherceg saját maga tervezte. A kastély és a park a fürdotelep szélén, magasabb, terasz-szeru részen terült el.

Ternye (Terna)

Kastély: Kastélya a 17. sz. elején épült, eredetileg reneszánsz stílusú volt, a 18. sz. második felében azonban rokokó stílusban építették át. Ma üresen áll, nagyon leromlott állapotban, bár tetőzete új.

Kúria: Klasszicista kúriája a 19. sz. első felében épült.

Toporc (Toporec)

Régi Görgey-kastély: A Görgey család régi kastélya, mely a falu felső végén áll eredetileg a 13. században épült, a 16. sz-ban, reneszánsz stílusban építették át, 1760-ban Görgey László barokk stílusban építtette át. 1907-ben az épületet teljesen felújították, földszintjén 17, emeletén 12 szoba van. Emellett egy nagy lovagterem és 9 pince tartozik hozzá. A protestánsüldözés idején az üldözöttek a kastély kápolnájába jártak istentiszteletre. A kastély 1943-ig Görgey Albert haláláig jó állapotban állt, később mezőgazdasági célokra használták. Szeszfőzde és malom működött benne, majd a helyi termelőszövetkezet tulajdona lett. Parkja megsemmisült. Ma teljesen romos állapotban van, de felújítása elkezdodött.

Új Görgey-kastély: A falu közepén álló újabb Görgey-kastély 1794-ben épült barokk-klasszicista stílusban. Ma óvoda működik benne.

Görgey-kúria: A falu alsó szélén álló egykori Görgey-kúria Görgey Zsigmond leszármazottai tulajdona volt, tőlük 1870-ben Kobialka Mihály vásárolta meg, akinek fia tímár üzemet alapított itt. Ma lakás.

Tótalmád (Jablon)

Baich-kastély: Baich Milán báró U alaprajzú kastélya a 19. század elején épült. Vadászkastélynak használta. Az államosítás után 1959-tol nyugdíjas otthon volt, ma már fogyatékosok otthona.

Töltszék (Tulcik)

Kapy-nagykastély: A Kapi család két kastélya közül a régebbi a 16. század első felében, reneszánsz stílusban épült, a 18. században barokk stílusban építették át. Manzárdtetős, U-alaprajzú, kétszintes épület. Rossz állapotban van, felújításra vár.

Kapy-kiskastély: A kisebb kastély a 18. században épült. Stílusa klasszicista, de ez ma alig ismerhető fel, mivel lényegében teljesen átalakították, minden jellegzetes homlokzati díszét elvesztette. Iskola működik benne.

Udva (Udavske)

Csáky-Szirmay-kastély: A 17. században épült, barokk stílusban. 1810-ben, házasság útján került a gróf Csáky családhoz, akik nyaraló kastélyként használták. Az év többi részében Baksay nevű intézőjük lakta. A későbbi tulajdonosváltások, majd az államosítás során állapota fokozatosan romlott, végül lebontásra került.

Úszfalva (Uzovce)

Kastély: Kastélya a 19. század utolsó harmadában historizáló stílusban épült. A falu központjában, a templom mellett áll. Elődje egy 16. századi várkastély volt, ezt a 17-18-19. sz-ban is átépítették. Több helyiségében megmaradtak az eredeti reneszánsz boltozatok.

Utcás (Ulic)

Van Dernáth-kastély: A falu közepére épült a 18. században. Gazdasági épületek és nagy park tartoztak hozzá. A gróf van Dernáth család építtette. Tőlük Fischer Frigyes lovagé lett. Nyomtalanul pusztult el, a parkot kivágták, beépítették.

Van Dernáth-vadászkastély: A falu határában kis vadászkastély épült a 19. sz-ban, ám ez sem maradt fenn.

Valentóc (Valentovce)

Skoda-kastély: Lovag Skoda látványos, soktornyú, eklektikus kastélya a falu Bajna felé eső határában a 19. században épült, mely az első világháborúban súlyos károkat szenvedett az orosz kozákok pusztításai nyomán, ezért később lebontották. Korabeli képeslapokon mezőlaborci kastélyként van feltüntetve, de némely forrás Izbugyabéla (Zbudska Bela) kastélyaként is említi, mely falu Valentóc déli szomszédja. Nyilván valahol a két falu között állt a kastély.

Varannó (Vranov nad Toplou)

Forgách-kastély: Saroktornyos reneszánsz várkastély, későbbi tulajdonosai a Hadik-Barkóczy grófok. A 15. sz-ban épült, és folyamatosan átalakítgatták, míg barokk kastéllyá nem vált, amit a 19. sz-ban klasszicizáltak. Az államosítás után iskola volt, végül a leromlott állapotú épületet 1987-ben lebontották.

Vörösalma (Cervenica pri Sabinove)

Dessewffy-kastély: A Dessewffy-kastély 1600-1610 között épült reneszánsz stílusban. Később a Szirmay grófokhoz került, akik a 19. sz. végén továbbadták Dobay Zsigmondnak és Istvánnak. Ők 1895-ben eladták, innentől kezdve sűrűn váltakoztak tulajdonosai. Az államosítás után részben lakás, részben óvoda lett. A rendszerváltás után két kézben van, egyik része lakás, másik része elhanyagolt, üresen áll.

Zár (Zdiar)

Jávorkeret (Javorina): Hohenlohe-vadászkastély: Határában, Javorinán áll a Hohenlohe hercegek egykori vadászkastélya, Zártól messzebb, nyugat felé. 1884-85-ben építtette a porosz Christian Hohenlohe herceg, aki nagy vadasparkot létesített itt. A bécsi Jean Leyendecker építész tervezte. Az építészek Lipták János és Karel Liman voltak. A 20. sz-ban többször is renoválták. Andrej Kiska, Szlovákia köztársasági elnöke 2015. december 10-én megnyitotta a nyilvánosság elott Hohenlohe herceg egykori vadászkastélyát Javorinán (Tatranská Javorina). A vadászkastély az ezt megelozo idoszakban a szlovák köztársasági elnök reprezentációs célokra szolgáló tulajdona volt, Andrej Kiska azonban a közelmúltban ígéretet tett arra, hogy a kastélyt megnyitják a nyilvánosság elott. „Nem hiszem, hogy helyes volt egy ilyen turisztikai kincset az érdeklodok és a turisták elott zárva tartani” – mondta az elnök a vadászkastély ünnepélyes megnyitása alkalmából. Hozzátette, hogy bízik benne, hogy ez a lépés segíthet a tátrai turizmus fellendítésében. A vadászkastély, melyet korábban erdészháznak is neveztek, a Köztársasági Elnöki Hivatal tulajdonában van. "Sokat gondolkodtunk azon, hogyan lehetne úgy hozzáférhetové tenni ezt a védett muemléket, hogy az továbbra is jó állapotban fennmaradjon és a látogatók ne okozzanak károkat az épületben” – magyarázta az elnök. Mivel nem lehet megbecsülni, milyen lesz az érdeklodés a vadászkastély iránt, a hivatal úgy határozott, hogy egyelore csak egy héten egy napot nyitják meg a nyilvánosság elott. „Meglátjuk, milyen lesz az érdeklodés, amennyiben a helyzet úgy kívánja, a nyitvatartást más napokra is ki lehet terjeszteni” – tette hozzá. A vadászkastélyba a belépés ingyenes, az épület egész évben látogatható minden héten csütörtökön, kivéve ha a csütörtök munkaszüneti nap vagy pihenonap (így Szilveszterkor sem lesz nyitva). Az épületbe a tervek szerint 11:00, 12:00, 13:00 és 14:00 órakor lehet belépni, egy csoport maximális létszáma 20 fo lesz. A Köztársasági Elnöki Hivatal a korlátozott létszám miatt azt tanácsolja az érdeklodoknek, hogy a látogatás elott jelentkezzenek be a lehetséges idopontra. A bejelentkezett látogatók elsobbséget élveznek a bejelentés nélkül érkezokkel szemben. A vadászkastélyt a javorinai birtokok akkor tulajdonosa, a porosz Christian Kraft Hohenlohe herceg 1884-ben kezdte építeni. A herceg Javorinán hozta létre tátrai és magyarországi birtokainak központját, valamint egy vadaskertet is létesített itt, ahol megpróbálkoztak többek között a bölény, a koszáli kecske és a szarva meghonosításával is. A faluban vízeromuvet, valamint a saját költségén templomot építtetett. A vadászházat 1885. július 20-án nyitották meg. A herceg örökösei 1935-ban a herceg több mint 10.000 hektár kiterjedésu birtokait a vadászkastéllyal együtt eladták Javorina községnek. A kastély a mellett álló modern épülettel együtt a II. világháborút követoen 1989-ig Csehszlovákia Kommunista Pártja kiemelt tulajdonaként nem volt elérheto az egyszeru emberek számára. A félköríves formájú épület státuszát a rendszerváltás után megváltoztatták, elobb a Hotel Polana, majd az átalakítás után a Hotel Kolowrat nevet kapta, a vadászkastély viszont a Tátrai Nemzeti Park Állami Erdészet kezelésében továbbra is állami tulajdonban maradt.

Zboró (Zborov)

Rákóczi-kastély: A zborói Rákóczi-kastélyt 1659-ben gróf Rákóczi László építtette. Nagyon lassan haladt az építkezés, mert még 1663-ban nem készült el a tetőzete. 1664-ben készült el teljesen, már I. Rákóczi Ferenc alatt. Nagyméretű, U alaprajzú egyemeletes kora barokk épület volt. A vár lerombolása után ide költözött az uradalom központja. A 18. századtól az Aspermont család birtoka volt, ők építették át 1795-ben. 1907-ben az Állami Erdészeti Igazgatóság vásárolta meg, nyugati szárnyában 1910-ben lánykollégiumot nyitottak. 1914. április 25-én az egész kastély leégett. Az I. vh megakadályozta a felújítást, ráadásul a harcok súlyosan meg is rongálták a kastélyt. Néhány helyisége viszonylag épen maradt, egy ideig még lakták ezeket, végül az 1950-es években lebontották az épületet. Ma iskola áll a helyén.

Serédy-kastély: A Serédy-kastélyt a 16. század közepén építették reneszánsz stílusban, 1548-ban említik először. Később többször átépítették. Az Erdődy, majd a Clary-Aldringen családé lett. 1907-ben az erdőgazdaság vásárolta meg. Az 1960-as évek közepén leégett, azóta rom.

Szirmay-kastély: A Szirmay-kastélyt a 18. század közepén építette a Szirmay család. Az I. világháború idején semmisült meg, az 1930-as években készített fényképeken még láthatók romjai. Mára nyoma sem maradt.

Zsálmány (Zelmanovce)

Kastély: Parkkal övezett kastélya az 1820-as években épült. Az egyszintes épület homlokzatát négy dór oszlopon nyugvó timpanonos portikusz ékesíti. A helyi hatóság működik benne.

Zsebefalva (Zupcany)

Kúria: Empire stílusú kúria a 19. század első feléből. Téglalap alaprajzú épület, főhomlokzatán 6 toszkán oszlopos portikusszal, melyet timpanon koronáz. Hátsó homlokzatán négy szögletes oszlopos portikuszt találunk, szintén timpanonnal. A szobái porosz boltozattal fedettek. A 20. sz. második felében irodalmi múzeum működött benne, 1974-78 között renoválták. Ma már használaton kívül, üresen áll.