FELVIDÉK ("szlovákia") - KASSAI KERÜLET KASTÉLYAI

 

Abaszéplak (Krasna nad Hornadom)

Zichy-kastély: A település nagyobb, klasszicista kastélyát 1780-ban építették barokk-klasszicista stílusban, az épületet 1988-ban megújították. Főhomlokzata tagolt, hangsúlyos toszkán oszlopos középrizalittal, valamint a két oldalszárnnyal, melyek szintén rizalitot képeznek mindkét homlokzaton. Udvari homlokzatán nincs középrizalitja. Egykori parkja teljesen eltűnt, beépítették. A nyolcvanas években kultúrházzá akarták alakítani, el is kezdték a munkát, ám a pénz elfogyott, és 1989 óta csak pusztul az épület. Ezt a helyzetet próbálja megoldani a 2006-ban létrejött nonprofit szervezet, melynek igazgatója Marek Kažimír, aki korábban Abaszéplak polgármestere volt. A tervek szerint kulturális célokra használnák a kastélyt. Egyebek mellett múzeum, könyvtár, kiállítóterem, klubhelyiség nyílik majd benne.

 

 

 

 

 

Rokokó kastély: 1773-ban épült rokokó stílusban. A klasszicista kastély közelében áll, mögötte jelentősebb fás terület, nyilván parkjának maradványa. Elnyújtott téglány alaprajzú épület, főhomlokzatán két oldalrizalitot, köztük látványos árkádsort találunk. Kerti homlokzata egysíkú. Miután rokokó kastélyról van szó, feltehetően eredetileg manzárdtetős volt. A 19. században klasszicista stílusban átalakították. A közelmúltban esett át egy nagymértékű felújításon.

 

 

 

 

 

 

Abaújnádasd (Trstene pri Hornade)

Kováts-kastély: "A községben magas dombtetőn csinos kertben áll Kováts Gézának gyönyörü kilátást nyujtó, egyszerü de érdekes elrendezésü kastélya, melyet e század elején a Soós család épittetett, az akkoriban divatba jött klasszikuskodó izlésben." Kastélya eredetileg 17. századi reneszánsz épület volt, ezt építtette át Soós Sándor az 1820-as években, melynek minden része alá volt pincézve szép kobol és részben téglából épült bolthajtásokkal. A pince elkészítése Kovalyik János 62 éves volt harangozó 1925. évben tett kijelentése szerint két évig tartott. A „kastély” igen sokba került, s valószínuleg más okból is Soós Sándor eladósodott, úgy hogy kénytelen volt a birtokot eladni. A birtokot veje, gróf Csáki Rudolf vette meg, aki a nagy ebédlotol északra fekvo szobában a vakolt téglából olaj festékkel márványt utánzó kandallót építette. Nem szeretett falun élni, s így a birtokot eladta az 1870-es években Kováts Viktornak 91.000 Ft-ért. A II. világháború elott Kováts Géza volt a kastély tulajdonosa, de '45 után már nem költöztek vissza a háborúban megrongálódott épületbe. A család '56-ban látta utoljára a kastély maradványait, ami pár évvel késobb már nyomtalanul eltunt. Valószínuleg a falu lakói építkezésekhez hordták szét.

 

 

 

 

Abaújszakaly (Sokolany)

Starhemberg-kastély: Barokk épület a 18. sz. második feléből. Középső tömbje egyemeletes, két oldalszárnya lekerekített. Manzárdtető fedi, tetőtér beépítése a modern kor eredménye, akárcsak a szárnyakhoz épített toldalékok, melyek igazán korhűre sikerültek. Alapterülete ma 900 négyzetméter. A falu keleti szélén, a főút déli oldalán áll. Magántulajdon.

 

 

 

 

 

 

Abaújszina (Sena)

Moskovits-kúria: Kúriáját valószínűleg a Teleki család építtette klasszicista stílusban a 19. sz. elején. A 20. sz-ban a zsidó Moskovits családé volt, akiknek nagy birtoka, és szeszfőzdéje volt a faluban. A németek 1944-ben Auschwitzba hurcolták őket, ahonnan nem tértek vissza. A kúria lakatlanná vált. A II. vh után két családot költöztettek bele, majd az 1950-es években orvosi központ költözött bele, amely máig is itt működik. Ekkoriban építhették át, ami teljesen megváltoztatta eredeti megjelenését: eltűnt a négy toszkán oszlopos, timpanonos portikusza.

 

 

 

 

 

Abos (Obisovce)

Máriássy-kastély: Klasszicista stílusban épült a 19. sz. első felében. Kétszintes épület, melyet 1945-ben jelentősen átalakítottak. Főhomlokzata még őrzi eredeti megjelenését, illetve a helyiségek porosz boltozata. Ma három család lakja.

 

 

 

 

Alsóhalas (Nizna Rybnica)

Dráveczky-kastély: A 19. század elején épült. A II. világháború után bontották le.

 

 

 

Alsókemence (Nizna Kamenica)

Forgách-kastély: Gróf Forgách Sándorné birtokának neoreneszánsz kastélya, egykor téli kerttel is rendelkezett, s a vármegye legszebb parkjainak egyikében állt. A kastély alapterülete 966 m2. 1830 körül építtette a Forgách család, majd 1860-ban eklektikus átépítést kapott. 1950-ben modern átalakításokat szenvedett el, ami főként a belsejét érintette. Ma a falu tulajdona. Alagsorában konyha, mosókonyha és kazánok találhatók, a földszinti rész két szárnyból áll. Egyikben a szobák találhatóak, másikban a szalonok. A közelmúltban gyermekotthon volt, ma üresen áll, eladó.

 

 

 

 

 

Alsólánc (Nizny Lanec)

Lánczy-Hedry-kastély: Borovszky: "Itt van Hedry József nagybirtokos csinos kastélya, melyet Lánczy Ferencz e század elején épittetett, Hedry József pedig 17 évvel ezelőtt restauráltatott." A falu északi szélén a főút mellett áll, alaprajza a kiugró középrizalit miatt ma kereszt alakú, eredetileg valószínűleg hagyományos téglány forma lehetett. Homlokzati díszítése egyszerű, mindössze a középrizalitban láthatunk lizénákat, lényegében csak az ablakok fölötti megemelt szemöldökök jelentik a díszítőelemeket. A szemöldök nélküli ablakai minden bizonnyal újabbkori hozzátoldások részét képezik. Ma polgármesteri hivatal működik falai között.

 

 

 

 

 

Alsómihályi (Michalany)

Nedeczky-kúria: A Nedeczky család építtette a 19. sz. első felében, klasszicista stílusban. További sorsa egyelőre ismeretlen.

 

 

 

 

 

 

 

Alsónémeti (Nizne Nemecke)

Kúria: A 19. sz-ban épült klasszicista stílusban. A falu északi szélén áll, a főútra néző főhomlokzattal.

 

 

 

 

 

 

 

Ágostháza (Bystrany)

Csáky-kastély: A falu 1945-ig volt a család birtoka. Neoklasszicista kastélyuk 1860-ban épült, Csáky Gusztáv jóvoltából, a 19. sz. végén és a 20. sz. elején kisebb módosításokat hajtottak végre rajta. A kommunista érában iskola és óvoda volt, majd a teljesen tönkrement épületet 1992-93-ban elbontották.

 

 

 

 

 

Bacskó (Backov)

Bocskai-Fischer-kastély: Eredeti várát a Mikó család építette 1321-22-ben, későbbi sorsa kevéssé ismert. A 17. sz-ban I. Rákóczi György, majd Bocskai István lett a birtokosa. Ő részt vett a Wesselényi-féle Habsburg-ellenes lázadásban 1676-ban, ezért elkobozták birtokait, és lerombolták a várat. Báró Fischer Mihály 1750 körül a romvár hátához támaszkodó újabb kori bővítményt, egy barokk kastélyt építtetett, mely később a Melcher családé lett. A II. világháború során az egész komplexum megsemmisült, ma már csak romhalmaz.

 

 

 

 

 

 

 

Bajánháza (Bajany)

Berzeviczy-kúria: A 19. század második felében épült, klasszicista stílusban. A falu déli szélén, parkban áll.

 

 

 

 

 

 

Bánóc (Bánovce nad Ondavou)

Reviczky-kastély: Eklektikus kastély, a 19. sz. második feléből. Mára tető nélkül, teljesen romosan áll.

 

 

 

 

 

 

 

Barka (Borka)

Zichy-Ferraris-kastély: A középkori eredetű falu déli részén ma álló kastély - a hagyomány szerint egy korábbi épület helyén - a 18. század második felében épült fel. A 19. században a faluban jelentős birtokkal rendelkező Zichy-Ferraris család az épületet neobarokk stílusban átalakíttatta, kialakítva annak jelenleg is látható alakját. A téglalap alaprajzú, az utcára merőleges tengelyű ház tört síkú, barokkos tetejét fémlemez fedi. Utcai főhomlokzata fölé mozgalmas, többszörösen ívelt, neobarokk párkányzattal díszített attika emelkedik. Főbejárata az udvari oldalhomlokzat elé ugró, oszlopos, zárt, üvegezett verandán át nyílik. A két világháború között pár évig a kastély a Horthy család birtokában volt, de ez időben már csak, mint vadászkastélyt hasznosították. A kastély parkja mára szinte teljesen elpusztult, területére modern üzletház épült fel. A házban ma a községi hivatal, ill. kultúrház működik.

 

 

Battyán (Botany)

Tárkányi-Sennyey-kastély: Kastélyát a korábbi vár helyén 1648 és 1650 között Tárkányi István építtette. A Rákóczi-szabadságharc idején Sennyey István kuruc generális, szenátor és főkancellár rezidenciája volt. Az épületet 1740 körül barokk stílusban építették át, majd miután ismét romossá vált, a Sennyey család építtette újjá 1889-ben úgy, hogy a négyszögletű kastélyból három oldalt 1877 körül lebontottak. A kastély a II. világháborúban súlyosan megrongálódott, majd sokáig terménytárolóként használták. A romos épületet 1967-ben bontották le. Borovszky: "Most az egész báró Sennyey Béla birtoka s az övé a hajdani várkastélynak még ma is nagyarányú maradványa, melyben özv. Sennyey Pálné, a néhai kiváló politikus és államférfiu özvegye lakik. A várkastély hajdan négyszögalakban épült, ennek azonban ma már csak keleti oldala áll fenn; a többit 1877 körül bontották le, míg a megmaradt részt 1889-ben újították meg. Ennek a résznek a déli sarkán fekvő kápolna ajtaja fölött a Tárkányi czímer látható, alatta a következő felirattal: "Stephanus Tárkányi de Nagy-Tárkány, Caes. Reg. Majestatis Eques auratus fieri curavit. Omne regnum in se ipsum desolabitur." Az északi sarok ajtaja fölött pedig a 'Sennyeyek czímere látható e körirattal: "Alta non alte." A kastély kápolnájának sírboltjában nyugszanak báró 'Sennyey Pál és szülei, báró 'Sennyey Károly és neje, szül. Nádasdy Erzsébet. A kastély kápolnájában őrzik a 'Sennyey-féle gazdag levéltárat, melynek oklevelei egész a XIII. század elejéig visszanyúlnak."

Battyán kastélya téglalap alaprajzú, emeletes épület volt, két oldalán egy-egy sokszögű toronnyal lezárva, mely egészen 1967-ig állt. Az eredetileg négyszög alaprajzú épületet egy feltételezhető korábbi vár helyén 1648 és 1650 között Tárkányi István építtette. A kastélyt kápolnával, több fűthető lakószobával, nagyteremmel, tömlöccel, felvonóhidas kapuépítménnyel látták el. A Tárkányi család maradt a tulajdonos egészen a 1698-ig, amikor a Sennyeiek szerezték meg és birtokolták a 19. századig. A Rákóczi-szabadságharc idején kétszer is megsérült, így csak a keleti oldala maradt meg. Ezt a megmaradt részt 1889-ben megújították. A kastély a második világháborúban károkat szenvedett, majd mezőgazdasági terményraktárként használták, végül 1967-ben teljesen elpusztult. Ma csupán igen jelentős felszíni alakzataik utalnak az egyes épületelemek helyére.

 

 

Bárca (Barca)

1. Bárczay-kastély: Bárczay József kastélya eredetileg késő reneszánsz stílusú épület. A település egyik fontos műemléke a Bárca központjában elterülő, jelentős méretű, angol stílusú kastélypark déli részén felépült Bárczay-kastély. A község nevét felvevő család a 15. század óta rendelkezett itt földbirtokkal - de Északkelet-Magyarország több más településén szintén máig állnak az e családhoz köthető kastélyok. A Bárcán, a park egy kisebb dombján, egy tó közelében felépített kastélyuk magja egy 17. századi reneszánsz épület. Ezt a család 1840-ben klasszicista stílusban alakíttatta át, létrehozva annak máig is látható, földszintes, összetett tömegű képét. Az épületben ma a Kassai Állattenyésztési Középiskola kollégiuma működik. A kastély a park északi részén álló, ma polgármesteri hivatalnak helyt adó Zichy-kastéllyal, az Abaúji utca túloldalán lévő református templommal, ill. a parktól közvetlenül délre álló Szent Péter és Pál plébániatemplommal alkot műemléki egységet.

 

 

 

 

 


 

2. Bárczay (Zichy)-kastély: 1910-ben épült szecessziós stílusban, neobarokk elemekkel. Nagy park övezi. Ma az önkormányzat működik benne.

 

 

 

 

 

 


3. Bárczay-kastély: A 18. sz-ban épült, a 19. sz. második felében (1864) átépítették eklektikus-neogótikus stílusban. Bárczay Ödöné volt.

 

 

 

 

 

 

 

Bári (Bara)

Kastély: A Kisbárin található kastélya a 18. sz. második felében épült késő reneszánsz udvarházként. A katonai térképészek 1787 táján ugyancsak megemlítik. Földszintes, L-alakú, nyeregtetős épület, sima oromzattal, a tető alatti párkánnyal. A helységek boltívesek, vagy fésűs keresztboltívesek. A 19. században klasszicista stílusban alakították át. A kemping központi épülete, romos.

 

 

 

 

 

 

Beretke (Bretka)

Beretkey-kastély: A Beretkey Zsigmond által építtetett barokk kastély falait ornamentális sgraffito díszíti. Meg kellene őrizni! Az 1754-ben épült objektum nyugati hosszanti falához a XIX. század elején a kor ízlése szerint timpanonos rizalitot építettek. Jelenleg polgármesteri hivatal.

 

 

 

 

 

 

Berettő (Bracovce)

Kazinczy-kúria I.: Kazinczy András alispán 1840-ben építtette. 2000 kötetesnél is nagyobb könyvtára volt.

 

 

 

 

 

Kazinczy-kúria II.: A másik kúriát is a Kazinczyak építtették és itt született Kazinczy Gábor, kinek emlékkönyvét Kazinczy Arthur nagy kegyelettel orizte. Ebbe az emlékkönyvbe korának legkiválóbb alakjai írtak érdekes és jellemzo sorokat, többek között Szemere Pál, Vachott Sándor, Egressy Gábor, Laborfalvy Róza, Petofi Sándor, Kuthy Lajos, Balogh Pál, Császár Ferenc, Arany János, Szvorényi Mihály, Toldy Ferenc, Irinyi, Szigligeti és Kossuth Lajos. Ma már egyik kúria sem áll.

 

 

 

 

 

 

Berzéte (Brzotin)

Máriássy Ferenc-(Hámos-) kastély: Azon kevés kastélyok egyike, amelyeknek az építőjét is ismerjük. Máriássy Ferenc emelte a 18. század utolsó negyedében, copf stílusban. Téglalap alaprajza van, szegment záródású középrizalittal ellátott homlokfala délkeletre néz. Falait lizénák keretezik, ablakai fölött fonott füzérdíszmotívum van. A középrizalit tengelyébe épített bejárathoz lépcsősor vezet. A hossztengellyel párhuzamosan futó dongaboltozatos folyosóból nyílnak az egységesen teknőboltozattal fedett helyiségek. A vele csaknem egy vonalban fekvő másik két kastéllyal, valamint a református templommal és a szemközti, 1720-ban épült Máriássy-féle barokk kastéllyal (ma járási levéltár) a község központját képezi. A gépállomás használja.

 

 

 

 

 

 


Máriássy-kastély: 1720-ban, barokk stílusban épült, később némileg átalakították. Ma az Állami Irattár székhelye. A falu központjában, a főtéren áll, kétszintes, U alaprajzú kastély.

 

 

 

 

 

 

 


Máriássy Géza-kastély (Fehér-kastély): Máriássy Géza építtette Máriássy Istvánnal együtt, 1836-ban. Nyomtatott L alaprajzú. Délre néző homlokfalát erőteljesen kiugró, három tengelyes, oromzatos közép-, és két oldalrizalit tagolja. Ezek ablakai fölött archivoltszerű szuprafenesztrák vannak, míg a többi fölé háromszögoromzatok emelkednek. Továbbá az oldalrizalitot vájatos pilaszterek tagolják, hatékonyan ellensúlyozva az erőteljesen kiugró középrizalit hatását. Ma a Szlovák Karszt (Slovenský kras) Nemzeti park székhelye.

 

 

 

 

 

 


Máriássy Károly-kúria: Máriássy Károly építette klasszicista stílusban a XVIII. század utolsó negyedében. Téglalap alaprajzú földszintes épület, amelynek délkeleti fekvésű homlokfalából később épített, háromszög-oromzattal lezárt középrizalit emelkedik ki. (Ma orvosi rendelő). Udvari oldalán nyitott árkádos folyosó van; ennek masszív pilléreit volutás függősávok teszik könnyeddé. A szegment ívek fölött díszített medalionok és fonott füzérdíszek állítják elénk a rozsnyói Mayer József építész által reprezentált korai gömöri klasszicista építészetet. Az épület délnyugati fala az udvari részhez hasonló díszítésű, azzal a különbséggel, hogy fejezetes-vájatos lizénái a fal teljes magasságát átfogják. A helyiségek egységesen teknőboltozattal vannak lefedve.

 

 

 

 

 

 

Bethlenfalva (Betlanovce)

Thurzó-kastély: Az Árpád-kori eredetű falu a Szepes megye egyik vezető birtokos családjának számító Göbel família birtokaként tűnik fel. A 15. századtól a bányavállalkozásairól híres, gazdag Thurzó család kezébe került a falu. A téglalap alaprajzú, zárt, egy emeletes, reneszánsz kastély épületet, homlokzatának ma már nehezen olvasható felirata szerint, 1564-68. között építtette – a valószínűleg Thurzó-rokonsághoz tartozó – Petrus Faigel és neje, Helena Probst. Az épületet minden homlokzatán pompás, reneszánsz pártázat koronázza, ablakai késő gótikus kőkeretekkel rendelkeznek. Vidékies reneszánsz bejárati ajtajában régi kovácsoltvas ajtószárnyat láthatunk, míg fölötte az építtetők faragott címereit. Az épület homlokzatán, az első emeletek fa konzolokon nyugvó függőfolyosó fut körbe. Az 1955-60 között műemléki helyreállításon átesett, pár évtizede még irodaként használt ház ma elhanyagolt, használaton kívüli, így nem is látogatható. A kastély telkén egy kisebb, vélhetőleg 18. században épült, földszintes kúria is áll (talán magántulajdonban), amely kissé jobb állapotban van, de azon is csak azonnali felújítás segítene. Vaskos kéménye belül óriási szabadkéményes konyhát sejtet. Megemlítendő még a kastély mellett, bekerítetlenül romladozó, 19. századi ipari épület (gőzmalom? serfőzde?) tetőtlen csonkja is, melynek emeletes csonkja, kéményestül, rajta gólyafészkestül várja jobb sorsát.

 

 

 

 

Kúriák: A reneszánsz kastély közvetlen szomszédságában két kúriát is találunk. Egyik barokk stílusú, ez ma üresen áll, a másik klasszicista, ez felújítva családi ház.

 

 

 

 

 

 

 

Betlér (Betliar)

Andrássy-kastély:A kastélyt Andrássy István építette a 18. század elején egy korábbi erődített kastély alapjainak felhasználásával, melyet még a Bebek-család épített a 15. század közepén. Utódai 1792-1795 között klasszicista stílusban építették át. Itt lakott az Andrássy család, miután Krasznahorka várát elhagyta. A kastély körül 70 hektár területű egzotikus fákkal és bokrokkal beültetett angolparkot létesítettek, több klasszicista és romantikus építménnyel. A park jelenlegi arculata Bergmann József parképítész munkáját tükrözi. A parkban sétálva különböző romantikus épületekkel, mű-barlanggal, vízeséssel, tavakkal, szökőkutakkal, szobrokkal találkozhatunk. A park erdőbe megy át, majd tovább egy állatkertbe. A kastély az 1880-as újabb, eklektikus átépítés miatt elvesztette klasszicista jellegét - vadászkastély és nagyúri lakhely lett belőle. Az épület átvészelte a későbbi háborúkat, eredeti berendezését ma is megtekinthetik a látogatók. A kastély műemléki felújítása 1994-ben fejeződött be, melynek eredményeként Európa Nostra díjban részesült. A kastélyban ma történelmi lakáskultúra kiállítás van, XV-XVII. századbeli bútorokkal, klasszicista és empire berendezésekkel. További látnivalók: képgyűjtemény - tájképek, portrék, vadászmotívumok; könyvtár több mint 20000 kötettel, fegyvergyűjtemény és vadásztrófeák, egzotikus tárgyak az egész világból, főleg Ázsiából és Afrikából. Híres vadásztrófea-gyűjteménye és 1793-ban Andrássy Lipót által alapított barokk könyvtára van.

 

 

Bély (Biel)

Sennyey-kastély: A falu legnagyobb homokdobján áll a Sennyey család õsi kastélya, jelenleg erõsen megromlott állapotban. A kastély 1781-ben épült, Sennyey László építtette, mai formáját a 19. században kapta. A mai kép lehangoló, mégis, a kastély romjaiban is fenséges, és talán kicsit inspiráló. Most már csak reménykedni lehet, hogy a község által választott helyreállítási megoldás, amely egy külsõ befektetõt vont be, megvalósul. Kissé elhanyagolt, de igen szép park veszi körül, tele százévesnél is öregebb kõrisekkel, platánokkal, sima fenyõkkel és sok egzotikus cserjével. A rokokó-klasszicista épületet báró Sennyey László építtette 1781-ben, végsõ formáját csak a XIX. században nyerte el. A magukat az Aba nemzetségtõl származtató Sennyeyek sorsa szorosan összekötõdik a falu történelmével és a család történelme sokban a falu története is. A Sennyey család nagyon népszerû volt a faluban, s utolsó helyi leszármazottuk, Sennyey Anna, akit a köznép nagy szeretettel csak „kontesszának” nevezett, élete végéig a kastély meghatározott részében lakhatott, és ott is halt meg. Talán ezért is maradt fogalom a bélyi kastély, és ezért szerették a környékbeliek. A második világháború után a kastély állami tulajdon lett, 1948-tól iskola mûködött falai között. Miután az iskola kiköltözött, a kastély rohamos pusztulásnak indult. Az akkori vezetõség – egyrészt a szocialista ideológia, másrészt saját tunyasága miatt – semmit sem tett megmentése érdekében. Késõbb megengedték, hogy a már említett „kontessza” költözzön az egyik szárnyba. A helyzetet kihasználta a cigány lakosok egy része, és birtokba vett egy-két helyiséget, ami nem vált hasznára az épületnek. 1995-ben sikerült mûemlékké nyilvánítani az épületet. Ma az épület nagyobb része romos állapotú.

 

 

 

 

Bodrogszerdahely (Streda nad Bodrogom)

Vécsey-kastély: Az országút feletti magaslaton áll a Szerdahelyi család egykori várkastélya, a falu déli részén, melyet 1670-ben Spork tábornok leromboltatott. A várromot a Vécseyek kapták. Ennek helyén 1700 körül báró Vécsey László barokk kastélyt építtetett a torony és néhány fal felhasználásával. A védművek-bástyák ekkor még állottak. A 19. sz. végén átalakították. 1944-ben a bevonuló Vörös Hadsereg elől elmenekül Vécsey báró családja, akik Chilében telepednek le. A kastélyban ma az önkormányzat működik.

 

 

 

 

 

 


Orosz-kastély: Az Orosz család kastélya a 18. sz. második felében épült, a 19. és a 20. században megújították. 1918-ban az Orosz család eladja kastélyát a Fedinec családnak. A falu központjától nyugatra található, modern épületrészt toldottak hozzá, ma nyugdíjasotthon működik benne.

 

 

 

 

 

 

 

 

Luby-Mailloth-kúria: A Vécsey-kastélytól kicsivel délebbre, a főút átellenek, keleti oldalán áll a báró Mailloth család kúriája, elhanyagolt állapotban. A 20. sz. elején báró Maillot de la Treille vásárolta meg báró Jósika Sámueltől annak birtokait. Luby-kúriaként is lehet olvasni róla, valószínűleg a Luby család építtette, 1870-ben, eklektikus, barokkot imitáló stílusban.

 

 

 

Bodrogszög (Klin nad Bodrogom)

Kúria: A 19. sz. első felében épült klasszicista kúriája. Nem jöttem rá, a falu melyik háza is lehet, elképzelhető, hogy már nem áll.

 

 

Borsi (Borsa)

Rákóczi-várkastély: A Rákóczi-várkastélyt 1579 körül Zeleméri Kamarás István tokaji várkapitány építette. Feltételezések voltak arra vonatkozóan, hogy korábban is állt itt vár vagy erődítmény, azonban a régészeti kutatások ezt nem tudták igazolni, ezért feltehető, hogy a jelenlegi is álló épület volt az első várkastély itt.  Zeleméri Kamarás István lányának házasságával került a kastély előbb Lorántffy Mihály tulajdonába 1602-ben, majd I. Rákóczi György és Lorántffy Zsuzsanna házassága révén került a Rákóczi birtokok közé. A kastély első írásos említése 1593-ból maradt fenn castellum megjelöléssel. Az 1631-ben és 1638-ban kelt helyiségleltárak (inventáriumok) szerint az épületet ekkorra kibővítették a ma is látható északnyugati bástyával és az északi, női termeket magábafoglaló palotaszárnnyal. 1638-ra az épületet tovább bővítették, megépült a nyugati szárny déli szakasza, egy déli palotaszárny, benne vendégek számára fenntartott szobákkal és feltehetően a ma romjaiban látható déli sarokbástya. Az épülettől délre, a Bodrog felé reneszánsz kert terült el, északnyugatfelé egy négyköves malom a Ronyva duzzasztott tavával, a töltés előtt kis filagória. A kastély mennyezetei "aranyos gombosak", míves kiképzésűek. A bővítést feltehetően Lorántffy Zsuzsanna végeztette el, elsősorban a déli, női szárny kiépítésére koncentrálódtak a feladatok. Érdekesség, hogy ebben az időben az ebédlő palotában a 12 fős asztal mellett egy kis asztalt is találunk, két kis székkel. E "nagypalota" mellett nyílt az "Úrfiak palotája" -a későbbi II. György, erdélyi fejedelem és Zsigmond szobája. Mellette a tanító szobája nyílt. 1644-ben Esterházy nádor I. Rákóczi György ellen vonuló serege elfoglalta és feldúlta. A Rákócziak Borsiban elsősorban Munkács felé vezető útjukon szálltak meg, erről a kevés forrás árulkodik, I. Rákóczi Ferenc több fejedelmi intézkedését itt datálta. 1676-ban Zrínyi Ilona Munkácsról Regécre vezető útja közben szállt meg, a véletlennek köszönhető, hogy II. Rákóczi Ferenc márc. 27-én itt született meg.A születésének helye feltehetően az azóta megsemmisült délnyugati sarokbástyában, a fejedelemnői lakosztály lehetett. 1684-ben az magyargyűlöletéről hírhedt Kollonich Ignác jezsuitáinak és a labancoknak kezére került a kastély és minden Rákóczi-birtok. 1688-ban a „rebellisek” (Thököly seregeinek maradványaként martalóckodó "szabadcsapatok") felgyújtják a labanclaktanyaként szolgáló kastélyt. 1694 -ben Rákóczi Prágából való visszatértekor a kastély még romos állapotban volt,egyes helyiségeit elkezdték tatarozni. 1711-ben a szatmári béke után a kastély Rákóczi Julianna férje, Aspremont Henrik tulajdonába került, tőle a Trautschonok vették kézhez, 1780 körül az egri érsek révén az Esterházyak kezére kerül. Később több birtokos kezén fordul meg, de a Lorántffy Zsuzsanna által kiépített reneszánsz udvarház már sosem nyerte vissza eredeti fényét. A 20. sz. elején keleti szárnyát lebontották. Az 1940-es évek elején Lux Kálmán és fia Géza végeztek helyreállítási munkákat a kastélyban, és a tervek szerint múzeum kialakítására került volna sor az épületben. A II. világháború után a kastély újra Csehszlovákiához tartozott és a 70-es évekig lakásként és raktárként hasznosították. Ezután kezdődött meg az épület kiürítése és műemléki kutatása, valamint a legszükségesebb állagvédelmi munkák elvégzése. 2000-ben elkezdődött a kastély felújítása. A tervek szerint a kastélyban múzeum, konferenciaközpont, könyvtár, internet-kávézó, szálloda és étterem nyílik. 2005-ben több földszinti helyiséget felújítottak, 2006-ban pedig a születés emlékszobája újult meg.

 

 

Budamér (Budimir)

Ujházy-kastély: Kastélya a 18. sz. második harmadában épült, mai formáját 1812-ben nyerte el, amikor klasszicista stílusban építették át. Az 1960-as évek óta a szlovák technika múzeuma működik benne.

 

 

 

 

 

 

Régi kastély: Késő gótikus kastély, a 15. sz-ban épült. A 18. sz. második felében rokokó stílusban átépítették. Bár az 1970-es években renoválták, ma mégis rossz állapotban van. Könyvtárként szolgál. Az Ujházy-kastélytól északabbra áll.

 

 

 

 

 

 

 

 

Butka (Budkovce)

Buttkay-kastély: A Buttkay család kastélya 1617-ben reneszánsz stílusban épült, a 18. sz. végén klasszicista stílusban építették át. Főhomlokzatán faragott kő címeren az 1617-es évszám látható. Helyiségei részben gerendásak, részben dongaboltozatosak, stukkódíszítésekkel. A saroktornyokban csehsüveg boltozatot találunk.

 

 

 

 

 

Buzita (Buzica)

Szentimrey-kúria: Borovszky Samu: " Itt van Szentimrey Gellért nagybirtokos régi kastélya, mely már kétszáz évvel ezelőtt is a család birtokában volt. Ódon, nagy, érdekes épület, tágas lakosztályokkal. Sok régi festményt és nyomtatványt találunk itt megőrizve, többek közt egri, lőcsei, bártfai, kassai, nagyszombati, pozsonyi stb. nyomtatványokat a XVI., XVII. és XVIII. századból és Gvadányi Sándornak, Szendrő vára kapitányának eredeti kéziratkönyvét 1696-ból, naplószerü jegyzetekkel, latin és német fogalmazványokkal." Már nem áll.

 

 

 

 

 

Cselej (Celovce)

Kúria: Klasszicista kúria a 19. század első feléből.

 

 

 

 

 

 

Csetnek  (Stitnik)

Sebők-kúria: A Madarász-palota szomszédságában álló öt ablaktengelyt számláló úrilak homlokfala a térre néz, pilaszterekkel tagolt oldalfala a Murányt Rozsnyóval összekötő úttal fut párhuzamosan. A homlokfal síkjából három ablakos timpanonos rizalit emelkedik ki, ezt vájatos-fejezetes pilaszterek tagolják. Szegment záródású ablakait finoman megmunkált kovácsoltvas rács védi. A magas háromszögoromzatot tulajdonképpen rokokó ízlésű, konvex ívű párkányzattal lezárt mező tölti ki, melyben a Kerepessy (?) család 1783-as évszámmal ellátott címere látható. Ekkor építtette ugyanis e család a kúriát. A homlokfal északi részét a szegment ívű bejárat képezi, amely porosz boltozatos, fapadlós folyosóba nyílik. A rizalittól délre eső két ablak egyenes záródású. Az épület hossztengelyére kapcsolódik egy nagy méretű magtár, mögötte hatalmas félkörívben záródó főkapuval, amely a gazdasági udvarba nyílik. Ma a takarékpénztár tulajdona. Az elhanyagolt, folyamatosan pusztuló épületet minden valószínűség szerint raktárként használják.

 

 

 

 

 

Sárkány-kúria: Csetnek „Vízivárnak” mondott erősségének építését a birtokos Ákos nem 1378 után, királyi engedéllyel kezdte meg. A 15. században a Csetneky és Bebek családok birtokolták a várat és a várost. A négyzetes alaprajzú, sarkain 1-1 kerek bástyával erősített vár az újkorra már romba dőlt. Jelentős maradványainak felhasználásával a 17. században épült fel a ma itt látható földszintes, szimmetrikus alaprajzú, egyszerű kúria, ami nevét egykori tulajdonosáról, a nemes földbirtokos Sárkány családról vette. Ma szakközépiskolának ad helyet az erősen átépített vár és kúria.

 

 

 

 

 

Csécs (Cecejovce)

Szirmay-kastély: A klasszicista kastélyt, Szirmay István építtette a XVIII. század második felében. Mára csak a XIX. századból származó főkapuja maradt meg eredeti állapotában, illetve az ablakain lévő könyöklőkosaras rokokó rácsok. A kastély a falu főútján, arra merőlegesen, a templommal szemben található. A Szirmay család a II. vh-ig lakta, miután kilakoltatták őket, több család is beleköltözött. 1945-ben az oroszok bombázták a falut, ekkor tönkrement a tatőzet, és az épület lakhatatlanná vált. 1958-ban már szakközépiskola van benne, ez idő tájt szakszerűtlen átalakításokat szenvedett el. Ma már magánkézben van.

 

 

 

 

 

 

Csörgő (Cerhov)

Kúria: 19. sz-i klasszicista épület. Ma iskolai célokat szolgál.

 

 

 

 

 

 

 

 

Deregnyő (Drahnov)

Lónyay-kastély: A faluban álló L alaprajzú kastélyt 1812-ben, klasszicista stílusban a Lónyaiak építették. 1836-ban máris átalakították. Ez az évszám látható a hátsó front timpanonjában. A II. vh-ig birtokolták a Lónyayak, távozásuk után a lakosság kifosztotta. Ekkor tűnt el 27.000 kötetes könyvtára is. A kommunista érában általános iskola volt, parkját elpusztították. Ma is iskola, bár állapota nem túl jó.

 

 

 

 

Dernő (Drnava)

Andrássy-kastély: Az Andrássy-kastély a 18. század végén épült kései barokk - klasszicista stílusban. A téglalap alaprajzú, egyemeletes, manzárdtetős, ma műpalával fedett épület homlokzatait egykor vakolt pilaszterek és ablakkeretek díszítették. A csehszlovák szocialista korszakban államosított épületben évtizedeken át varroda működött. Erre tekintettel az egykor takaros épület valamennyi ablakát nagyobbra, "modernebbre" cserélték le. Sajnálatos módon a kastély egykori parkja is tönkrement, azt modern épületekkel beépítették. Ennek ellenére maga a kastély szakszerű felújítással még mindig megmenthető, eredeti képe visszaállítható lenne...

 

 

 

Dióska (Orechova)

Widder-kastély: A 19. sz. elso felében épült. A század második felében a Végh családhoz került. Ma már nem áll.

 

 

 

 

Dobsina (Dobsina)

Coburg-vadászkastély: Coburg Ferdinánd bolgár cár építtette a 20. sz. elején, teljesen fából. Dobsinától 10-15 km-re északra, a jégbarlangtól 6-8 km-re északkeletre, Vernártól kb. 3-4 km-re keletre, az erdő mélyén állt, körülbelül a Kassai és az Eperjesi kerület határán, a Kissólyom (Maly Sokol) nevű hegycsúcs alatt, a Szlovák Paradicsomban. Valamikor a 20. sz. második felében leégett, és lebontották.

 

 

 

 

 

Edösfalva (Hadusovce)

Kúria: A falu ma Szepestamásfalva településrésze, attól északra fekszik. A településen egy reneszánsz eredetű 17. századi kúria állt, amit később többször átépítettek. Romos állapota miatt lebontották, gazdasági épületei még állnak.

 

 

 

 

 

Enyicke (Haniska pri Kosiciach)

Wesselényi-kastély: A Wesselényi-várkastély a II. világháborúban súlyosan megsérült és elbontották. Az új iskola áll a helyén. Borovszky: "A XVI. százd elején már Ryma-Széchy László és Ferencz birtokában volt s Széchy Mária révén jutott Wesselényi Ferenc nádor kezébe és ő építtette 1658-ban a most is fennálló díszes kastélyt. A XVIII. század elején előbb Waldstein Károly gróf, utóbb Lobkovitz herczeg volt Enyiczke ura. 1742-ben özv. báró Meskó Jakabné szül. Hegymegi Borbála vette meg Enyiczkét, de a következő XIX. században a báró Meskó család férfiága kihalt s a kastély és a birtok az utolsó Meskó Jakab báró leányára, Zenaidéra, gróf Péchy Manó nejére szállott át. 1842-ben a kastély régi tornyát lebontották és annak helyére erkélyes tornyot emeltek, meghagyván a négy alacsonyabb szeglet-tornyot. A kastélyban igen értékes művekből álló 4500 kötetre terjedő könyvtár van; képei közt Munkácsy Mihálynak egy régebbi festményét is láttuk."

A faluban egy szecessziós kúria érdemel említést.

 

 

 

 

Füzesér (Vrbnica)

Füzesséry-kúria: A falu déli részén, a foút nyugati oldalán áll, fohomlokzatával az út felé nézve. A foúttól hátrébb vont épület. Klasszicista stílusú, erosen kilépo, timpanonos lezárású középrizalittal. Az északi oldalához kapcsolódó toldalékot a 19. sz-ban építhették hozzá, de a fotömb minden bizonnyal régebbi eredetu, tekintve, hogy a Füzesséry család már a 16. sz-ban is birtokos volt

 

 

 

 

Garany (Hran)

Almássy-kastély: A kastély a 16. sz-ban (1596 körül), reneszánsz stílusban épült, később (1717 előtt) barokkos átépítést kapott. Valószínűleg a Losonczy család építtette. A 19. sz-ban klasszicizálták. Ekkor alakították U alaprajzúról L alaprajzúra. 1901-03 között az akkori tulajdonosa, a gróf Almássy család historizáló stílusban újjáépíttette. Már 1934-től gyermekpszichiátriai intézet került bele, majd a II. vh kitörésekor funkciót váltott. 1942-ben zsidók gyűjtőtáborát alakítottak ki benne. 1957-től újra gyermekpszichiátria működik benne.

 

 

 

 

 

 

 

Gálszécs (Secovce)

Szemere-kastély: Négytornyú kastélya a 19. század első felében épült, a 19. sz. végén a báró Fischer családé lett. A II. világháborúban jelentős károkat szenvedett, ezután feltehetően lebontották.

 

 

 

 

 

 

Gatály (Hatalov)

Szirmay-kúria: A Szirmayak építtették a 19. sz. elején. Tolük 1865-ben Warenhagen Hermann, tole 1867-ben Widder Ignác vette meg. Mára elpusztult.

 

 

 

 

 

 

Gömörpanyit (Gemerska Panica)

Kubinyi-kastély: A kastély a 19. században épült eklektikus stílusban (az 1870-es években). A nemzeti kultúrális örökség része, úgy, ahogyan az azt körülvevő park is. A kastély a magyar származású Kubinyi gróf nyári szállásául szolgált, aki magyar országgyűlési képviselő, és a Pelsőc-Murányalja vasútvonal tervezője volt. Az épületet teljes mértékben rekonstruálták 1994-ben, ma panzióként működik. A kastélyban 3 apartman található.

 

 

 

 

 

 

 

Kovács-kúria: Az Árpád-kori eredetű magyar faluban máig fennmaradt kastélyok, kúriák közül kétség kívül a legrégebbi a 19. századbeli tulajdonosai után ma Kovács-kúriának hívott épület. A Szent-Ivány-kúriával szemben, a tér túlsó oldalán emelkedő, téglalap alaprajzú, egy emeletes, kontyolt nyeregtetős, ma cseréppel fedett, igen rossz állapotú kőépületen rendszeres kutatás sohasem volt, de egyes műformái alapján feltételezhető, hogy az még a 17. században épülhetett, késő reneszánsz stílusban. Ma nyílászárói 19-20. századiak. Homlokzatainak kevés vakolata maradt meg, így díszei is nagyrészt megsemmisültek. Félköríves főbejárata a déli udvari homlokzaton nyílik. Az emeletre ódon hatású, szép lépcsőn mehetünk fel. Az egykor szebb napokat látott, ma félig romos kúria lakóépületként szolgál, de emeleti része lakhatatlan, teteje beomlott.

 

 

 

 

 

Györke (Durkov)

Rakovszky-kúria: A 18. sz. második felétől játszott fontos szerepet a család a falu életében. Kúriájuk a központban épült, parkkal, benne tóval. L alaprajzzal épült, barokk stílusban, később szecessziós stílusban átalakították. 1945-ben államosították. Ma elhanyagolt állapotban van.

 

 

 

 

 

 

 

Haraszt (Chrast' nad Hornadom)

Máriássy-kastély: Eklektikus, egyemeletes kastély volt, valószínűleg a II. vh során sérült meg, és később lebontották.

 

 

 

 

 

 

Henckó (Henckovce)

Sárkány-kúria: Barokk-klasszicista kúriája a 18. század végén épült a falu központjában, a főút nagy kanyarulatában, a patak hídjánál. A Sárkány család a 19. században szerzett birtokokat és bekapcsolódtak a vasfeldolgozó iparba. Kúriájuk a falun keresztül vezető Rozsnyó-Dobsina főútvonal mellett épült fel a 18-19. század fordulója körül, késő barokk-klasszicista stílusban. A műemléki védettséget soha nem kapott, egykor nívós épület az 1970-es években még rendelkezett a gömöri klasszicista kúriák szinte minden ismérvével. Sajnos, mára olyan mértékben átépítették, értékeitől pedig megfosztották, hogy csak igen alapos szemrevételezéssel lelhetőek fel az eredeti vonásai a ma is magánkézben lévő - immár emeletes - lakóházban...

 

 

 

 

 

Hernádcsány (Cana)

Kúria: A kisméretű úri lak a település közepén áll, főhomlokzatával a Skladná útra nézve. Eklektikus megjelenésű, sátortetős épület, 2+3+2 tengelyes főhomlokzattal, mely nem rejt bejáratot, az a hátsó homlokzaton nyílik.

 

 

 

 

 

 

Hernádgecse (Geca)

Kúria: A falu déli részén álló nemesi kúria a 18. sz-ban épült, kis parkban áll. A romos kúriát 1999-ben újjáépítették, de ezzel elvesztette eredeti megjelenésének nagyobb részét.

 

 

 

 

 

 

Dessewffy-kastély: A késő barokk kastély a központban található, a templom mellett. A 17. sz-ban épült, 1750-ben átalakították, abból a célból, hogy ez lesz a falu katolikus temploma. 1760-ban szentelték meg, innentől kezdve máig is templom. 1836-ban klasszicista módosításokat kapott. A 20. sz-ban több beavatkozást is megélt.

 

 

 

Hilyó (Hylov)

Daróczi-Meskó-kastély: E község nevezetessége volt egy nagy ódon kastély, melynek oldalhomlokzatán a következő felirat szerepelt: "Hoc Opus Fieri Curavit Generosus Dnus Stephanus Daróci De Finta Anno Dei 1657. Do." Amibol kitunik, hogy e kastélyt 1657-ben fintai Daróczi István építtette. 1736-ban már báró Meskó Jakab tulajdona volt, ki azt vadászkastélynak használta, nagy terjedelmű és sziklába vájt kitűnő pincéit pedig borpincéknek. Későbbi tulajdonosa özv. gróf Zichy Rezsőné szül. Péchy Jakobina, ki leányágon a báró Meskó családból származik. A 19. sz-ban klasszicista stílusú átépítést kapott. Egyemeletes, négyszárnyas épület volt. Az északi oldalán kápolna, a délin torony emelkedett. Bejárati kapuja a keleti oldalról nyílt. A kastély a II. vh során súlyosan megrongálódott, majd fokozatosan elbontották. Ma egy játszótér és házak állnak a helyén.

 

 

 

 

 

Hotkóc (Hodkovce)

Csáky-kastély: A birtokot 1780-ban vette meg a Csáky család és a korábbi, 17. sz-i udvarházat pompás kastéllyá építtette ki. A Csáky-kastély 1702-ben épült, 1780-ban átépítették és parkosították, majd 1810-12-ben ismét módosítottak rajta. 1815-ben a bejárati részen változtattak. Mai romantikus formáját 1860-ban kapta, ekkor látták el emelettel is. Megmaradt a kastély előtti franciakert, ezt három oldalról fogta közre az angolkert, melynek kialakítását a 18. sz. végén kezdték el. Ma szociális szolgáltató intézmény működik benne.

 

 

 

 

 

 

 

Iglórosztoka (Raztoky)

Lehoczky-kastély: A kicsiny bányászfalu ma Szepespatak (Hnilcik) településrésze. 1790-ben épült, egyemeletes klasszicista kastélya már nem áll. 1948-63 között szakközépiskola működött benne.

 

 

 

 

 

 

Illésfalva (Iliasovce)

Csáky-kastély: A Csáky család nagyszabású építkezéseket folytatott a falu területén. A régi romos kastélyt és templomot újjáépíttették 1770-ban, és 1773-tól 1776-ig a falu mellett új nyárilakot építettek. A falu mellett található dombon, a Csáky István által Sans Souci-ra keresztelt nyárilak 1776-ra épült fel. A párját ritkító kéjlak és a körülötte elterülő park, amelyben a legkülönfélébb létesítmények nemcsak a főúri vendégsereg, hanem a munkában elfáradt jobbágyok számára is a felüdülést és a szórakozást szolgálta, többeket rímfaragásra ösztönzött. 1803 után a Sans Souci hegyen álló nyárilak megsemmisült, de hogy milyen okból és milyen körülmények között, azt mindmáig nem sikerült kideríteni. Számos különböző történet kering: az egyik legenda szerint Csákyné Erdődy Júlia egy alkalommal nem volt hajlandó a tőle külön élő férjének bort küldeni, ezért a gróf bosszúból leromboltatta Sans Souci-t. Erre vonatkozóan semmiféle utalás nem található a családi levéltárban, és a fenti adatok is azt bizonyítják, hogy itt valóban csak egy legendáról lehet szó. Annyi azonban bizonyos, hogy az árverés után a Sans Souci nyárilak, és a hozzá tartozó épületek egy része már nem létezett, s ezt mi sem bizonyítja jobban, mint egy, a gróf halála után néhány nappal készült leltár, amely szomorú bizonyítéka annak, mivé lett a hajdani gazdagság és a messzeföldön híres kéjlak: a néhány fennmaradt épületben két öreg széket, kilenc üveg pezsgőt, huszonhárom üveg tokajit, egy bikaló játékot és egy kredencet vettek számba. Pajdussák szerint is a gróf romboltatta le a kastélyt, de azért, hogy feleségének ott tartózkodását lehetetlenné tegye.

 

 

 

 

 

Imreg (Brehov)

Barkóczy-kastély: Kétemeletes kastélyát 1614-ben a Barkóczyak építtették. 1689-ben Serédy Benedeknek is volt itt egy kétemeletes udvarháza és egy rossz állapotú kastély is. A 18. sz-ban barokk stílusban módosították. A Barkóczyak rövid használat után egy apácarendnek adták, és kolostor lett belőle, máig.

 

 

 

 

 

 

 

Jánok (Janik)

Szentimrey-kastély: Méretei alapján inkább kúriáról van szó, mely a 19. sz-ban épült, klasszicista stílusban. A falu DK-i részén áll, a főúttól délre, annál hátrébb vonva. Hátsó homlokzata néz a főút felé. Az épületből 1950-ben kultúrházat alakítottak ki, és annyira átépítették, hogy teljesen eljelentéktelenedett. Mindössze főhomlokzati tömegalakítása sejteti, hogy egy szebb időket megért épületről van szó.

A faluban két kisebb kúria is állt, mára ezek elpusztultak.

 

 

 

 

 

Jekelfalva (Jaklovce)

Csáky-kastély: A 18. században épült, eredetileg barokk stílusú volt, később többször átalakították, legutóbb 1920-ban, ekkor bővítették is. Az I. vh után szabadidőközpont volt, a II. után iskola, 1968-ig. Ma magántulajdon, üresen áll, nem látogatható. Parkja elpusztult, beépült.

 

 

 

 

 

 

Jenke (Jenkovce)

Kastély: A falu közepén áll, nagy parkban. Téglány alaprajzú épület, erőteljesen kimagasló, három tengelyes középrésszel, és két kevésbé kiemelt oldalszárnnyal.

 

 

 

 

 

 

 

Jólész (Jovice)

Tomory-kastély: A nemrég még romos és elhagyatottnak tűnő kúriája téglalap alaprajzú, földszintes, cseréppel fedett nyeregtetős, rövidebb végein dísztelen oromzatokkal. A hagyomány szerint Tomory János építtette, 1856-ban. "Hála" az épület tökéletes gondozatlanságának, a romosodó ház vakolata oly mértékben hullott le, hogy láthatóvá váltak a falszövetek. Ennek vizsgálata arra enged következtetni, hogy Tomory minden bizonnyal egy korábbi épület felújítását, átépítését végeztethette el 1856-ban. A ház alatti, magasan kiemelkedő pince, valamint a számos szellőzőlyukkal ellátott, szintén magas parapetről induló padlás a kúria - lakó funkcióján túl - jelentős gazdasági jellegű használatára utalnak. A közelmúltban felújították.

 

 

 

 

 

 

 

Karcsava (Krcava)

Kúria: Szecessziós épület, talán az itt birtokos báró Horváth család emeltette, feltehetoen a 19. sz. végén. A falu keleti szélén, parkjának maradványai között található, U alaprajzú kúria, eroteljesen kiugró középrizalittal.

 

 

 

 

 

 

 

Kazsó (Kozuchov)

Kúriák: Barokk-klasszicista kúriája a 19. század első felében épült. Klasszicista kúriája szintén a 19. század első felében épült. A két épület közvetlenül egymás mellett áll, É-D-i elrendezésben.

 

 

 

 

 

Kázmér (Kazimir)

Nagykázmér (Velky Kazimir): Török-Berchtold-kastély: Klasszicista kastélya 1840 körül épült fel a gróf Török család jóvoltából, tőlük a gróf Berchtold családhoz került, majd a kommunista érában kórház lett belőle. 1975-ben lebontották.

 

 

 

 

 

 

Kecer (Kecerovce)

Várkastély: A 15. sz. végén, gótikus stílusban épült. 1600 körül átépítették. Találunk benne reneszánsz ajtókat és ablakokat, reneszánsz boltíveket stukkókkal és barokk freskókat. A 20. században alakítottak rajta, de már negatív értelemben, hiszen sóraktárrá lényegült át. Ma nagyon rossz állapotban, üresen áll a főút mellett.

 

 

 

 

 

 

Reneszánsz kastély: 1580-82 között, az akkor divatos reneszánsz stílusban épült. A régebbi kastély mellé épült, azzal közös védőfal övezte. A 18. sz-ban kisebb beavatkozáson esett át, majd a19. sz. második felében kapott némi modernebb - figurális és növényi motívumos - díszítést, de lényegi megjelenése nem változott. A 20. században bolt és rendelő is volt, hagyták teljesen leromlani. Ma már romos állapotú.

 

 

 

 

 

 

 

 

Kisazar (Male Ozorovce)

Szemere-kastély: 1884-ben épült, eklektikus stílusban. 1913-ban a zsidó Klein lett a tulajdonosa. A templom mellett állt. A II. vh alatt leégett és lebontották.

 

 

 

 

 

 

Horváth-kúria: Pálóczi Horváth László építtette a 19. sz. utolsó harmadában. Késobb Dienes Istváné lett. 1913-ban a zsidó Adolf Weinberger szerezte meg. A II. vh után még felújították, de végül mégis lebontották.

 

 

 

 

 

 

 

Kistoronya (Mala Trna)

Kastély: 19. sz-ban épült kastélya a kommunista idok átépítése miatt egyszeru, egyemeletes lakóháznak néz ki. Elotte két eredeti melléképülete is megmaradt. A falu északi szélén, a foút keleti oldalán áll.

 

 

 

 

 

 

Kluknó (Kluknava)

Csáky-kastély: A Csáky-kastély 1715-20  között épült sokszögű bástyákkal barokk stílusban, Csáky Imre bíboros jóvoltából. Alapanyagát a 16. sz-ban már romos, 13. sz -i Thurzó-vár szolgáltatta. A 19. sz-ban többször alakították. Négyszárnyú, zárt udvaros, földszintes kastély, négy nyolcszögű saroktoronnyal. Manzárdtető fedi, ablakait rácsok védik. Helyiségeiben sík födémeket, keresztboltozatokat és dongát is találunk. A kastélyt 1945-ig lakták, majd államosították, és teljesen tönkrement. Romjaiból lett újjáépítve 2011-12-ben. Ma már kiváló állapotban van, panzió és étterem működik benne.

 

 

 

 

 

 

Korompa (Krompachy)

Piller-kastély: A Piller-kastély 1727-ben épült, a Gundelfinger család megbízásából. 1776-ban kápolnát építettek hozzá. Az utolsó Gundelfinger, Gyula 1894-ben halt meg, özvegye, Júlia pedig újra férjhez ment, Piller Sándorhoz. Így került a kastély a Piller családhoz. Júlia 1919-ben eladta a kastélyt az eperjesi vasműveknek. 1956-59-ben felújították a kastély, majd 1993-ban szintén. 1998-tól panzióként kezdte meg működését.

 

 

 

 

 

 

Kuntapolca (Kunova Teplica)

Kastély: Egykori klasszicista kastélya mára valószínűleg elpusztult, nem találtam nyomát. A mellékelt fotón 1936-ban látható.

 

 

 

 

 

 

 

Lapispatak (Ploske)

Korai barokk kastély: A falut a Google térképen tévesen Poloszkónak nevezik, ám a tényleges Poloszkó egy Besztercebányai kerületben álló pici falucska. A nagyobbik kastélya 1627-ben épült, majd 1730-ban módosításokat végeztek rajta. 1945 után belsejét jelentosen átalakították. Belsejében még láthatóak a porosz boltozatok, és néhány helyen stukkók. Nagyméretu, kétszintes kastély, jellegzetes barokk homlokzati díszítésekkel. Eredeti manzárdtetejét idoközben nyeregtetore cserélték.

 

 

 

 

 

Rokokó-klasszicista kastély: 1774-ben, rokokó stílusban épült, 1778-ban klasszicista stílusban bővítették, az északi oldalához történő hozzáépítéssel. Főbejárata a déli homlokzaton található, fölötte timpanon. Gyakori homlokzati díszítőelemei a kagylómotívumok. Eredeti ablakrácsai épen megmaradtak. A helyiségei porosz boltozatosak, néhány stukkót is találni. Tetőzete még az eredeti, manzárdtető.

 

 

 

 

 

 

 

Lasztomér (Lastomir)

Szemere-kastély: Eredetileg három kastély állt a településen: a Boronkay, a Vladár és a Szemere család tulajdonában. A II. vh. után elbontották őket, és házak építéséhez használták fel az anyagukat. Egy azonban ma is áll, erősen átalakítva, ez általános iskola. Utolsó civil tulajdonosa Széll Gyula és felesége, Szemere Berta volt.

 

 

 

 

 

 

Lasztóc (Lastovce)

Szemere-kastély: Késő barokk kastélya a 18. sz. második felében épült, 1910-ben megújították. A 20. sz. elején leégett, ezután nagyfokú restauráción esett át, ekkor kapott némi neoklasszicista díszítést is. Utolsó tulajdonosa Szemere Irma volt, 1948-ban államosították.

 

 

 

 

 

 

Lazony (Lazin)

Szirmay-kastély: A 18. században a Szirmayak és az Andrássyak szereznek birtokot a faluban, melyet 1927-ig megtartanak. Szirmay Pál itt emeletes kastélyt építtetett, melynek azonban már a századfordulón más rendeltetése volt. A 20. század első felében lebontották.

 

 

 

 

 

 

Legenye (Luhyna)

Dókus-kastély: 1680-ban Keczer Menyhért kétemeletes kő udvarházát említik itt. Elképzelhető, hogy ebből alakították ki később a Dókus-kastélyt. Dókus Ernőnek kastélyát még a Pintér család, illetőleg a vármegye építtetett Pintér Márton akkori követének, ki az építkezést megkezdte s e miatt követséget vállalni nem akart; de midőn az építkezést a vármegye magára vállalta, elfogadta a követséget. A kastély már nem áll.

 

 

 

 

 

Magyarsas ( Zemplinske Jastrabie)

Bernáth-kúria: A 16. sz-ban Bánffy Péter építtette; örökösödés révén a Keresztesy családé volt és házasság útján a XVII. században került a Bernáth család kezére, mely azt azután 1843-ban átalakíttatta. Mára elbontották.

 

 

 

 

 

 

Makranc (Mokrance)

Dessewffy-Bánó-kúria: A 19. század elején a Bánó család  klasszicista kúriát építtetett itt, amely késobb a Dessewffy család kezébe került. Az udvarházban laktak nagy birtokuk kezeloi. Az elso Csehszlovákia idején Polner földbirtokos lakott a kastélyban. 1946 után az épületet kulturális központtá alakították át. Az 1950-es években az udvarházat érzéketlenül átalakították, így elvesztette értékét és eredeti megjelenését. Az épület belsejét 1995-1997-ben teljesen átépítették és javították. 1954-1971 között a kastély egy részében óvoda muködött. A kúria egy emelt földszinten található, U alaprajzú épület. Az eredeti héttengelyes homlokzaton sekély középso emelkedés volt az épület bejáratával, melynek tetején akantuszvirágokkal díszített háromszögletu timpanon állt. Az épület elotti nagy bejárati csarnok új fejlesztés. Az udvarház udvarán megmaradt az eredeti klasszicista kovácsoltvas rács. Az eredeti díszparknak csak egy kis része maradt meg.  

A településen még áll Wohl Sámuel 19. század végi kisebb kúriája is. A kúria egy egyszeru, egyszintes téglalap alakú épület volt, amely 1945 után családi házként szolgált. Ma üres és a pusztulás veszélye fenyegeti.

 

 

 

 

Margitfalva (Margecany)

Rhollo-kastély: Főnikszhuta (Rolova Huta) nevű településrészét a 18. században a Rhollo család alapította a környéken kitermelt réz feldogozására. A főnikszhutai kastély a 18. sz. közepén épült barokk stílusban, a 19. sz. elején bővítették. Valószínűleg elpusztult.

 

 

 

 

 

Málca (Malcice)

Szent-Ivány-kastély: Borovszky: "Most Wiczmándy Mórnénak, Stépán Gábornénak és Szent-Ivány Lászlónak van itt nagyobb birtokuk s az utóbbinak szép, nagy kastélya, melyet Szent-Ivány Vincze 1862-ben építtetett s örökösödés útján került a mostani tulajdonos birtokába, kinek itt őrzött családi levéltárában számos árpádkori oklevél található. Van itt azonkívül még három úrilak, melyek közül az egyik a Stépán, a másik a Szmicsák s a harmadik a Wiczmándy családé. A Stépán családnak körülbelül 1600 kötetből álló könyvtára van itt, özv. Wiczmándy Ödönné szül. Sárossy Gizella pedig számos levelet őriz Sárossy Gyulától, továbbá Lónyay Gábortól, Pulszky Ferencztől, Császár Ferencztől, Kuthytól stb." A Szent-Ivány-kastély a II. világháborúban megsemmisült, magy parkja ma is megvan, benne egzotikus faritkaságokkal.

 

 

 

 

 

 

 

Kúriák: Három nemesi kúriájának egyike barokk stílusban épült a 18. században. Két másik feltehetően klasszicista lehetett eredetileg.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Márkusfalva (Markusovce)

Máriássy-kastély: A kastélyt a 17. század derekán építették, eredetileg erődítményszerű jelleggel. Az eredeti reneszánsz erődítményszerű formáját a sarkokon elhelyezett körtornyokkal 1773-ban változtatta meg – rokokó stílusú nagy átalakítás. 1778-ban a parkban, a kastély mögött megépítették a nyári lakot, a Dardanellákat, ami ma múzeum. A Márkusfalvai Kastély az Iglói Szepességi Múzeum kihelyezett részlege. A legnagyobb és legreprezentatívabb kastélyt a XVII. század közepén rendezték be, eredetileg erődítmény jellege volt. A XVIII. sz. második felében az épületegyüttest reprezentatív rokokó lakóhellyé alakították át. A francia park szomszédságában, a kastély tengelyében kerti pavilont építettek. Az objektum műemléki felújítása után (1984-1994) a kastélyban történeti bútorkiállítást rendeztek be, kiegészítve Kelet-Szlovákia többi kastélyából származó gyűjteményekkel. A kastély tagolását a francia park három lépcsőzetes teraszának köszönheti. A legfelsőn áll a nyári lak, a Dardanellák, ahol a billentyűs hangszerek kiállítása kapott helyet.

 

 

 

 

 

Máriássy-nyári lak: A Michalská utca 59. alatt, az utcafronton álló nagy kastély mögött, a park túlsó, legészakibb végén található. Az eredetileg reneszánsz „nagy” kastély mögötti parkban építtette meg Máriássy Farkas 1778-ban a Dardanellákról elnevezett egy emeletes, középrizalitos, manzárdtetos, ma is zsindellyel fedett, rokokó kis kastélyt. A Márkusfalvára várt II. József császár tiszteletére emelt Dardanellákat hangversenyteremnek szánta. Bár II. József végül nem látogatott el ide, a kastély emeleti reprezentatív termét azóta is koncertteremnek használják, s szintén az épületben kapott helyet a történeti hangszerek kiállítása. A kastély fohomlokzatán a nagy kastéllyal megegyezo stílusú, gazdag stukkódíszítés található. Szép parkjából a nyugati oldalon \"sikerült\" egy széles sávot a csehszlovák idokben házhelyeknek kiosztani...

 

 

 

 

 

 


Kastély: A 18. sz-ban épült, copf stílusban. Ma elhanyagolt állapotú. A helyi cigányság elkezdte szétbontani, tetőzetét már szétszedték, faanyagát eltüzelték. Falait is több helyen megbontották. A romos kastély a falu tulajdona, de nincs pénz a megmentésére.

 

 

 

 

 

 

 

 

Mecenzéf (Medzev)

Szentistványi-kastély: Ma már nyoma sincs.

 

 

 

 

 

 

Nagycseb (Zbince)

Barkóczy-Andrássy-kastély: A Barkóczy család építtette, a századfordulón már az Andrássyak birtokolták. Már nem áll.

 

 

 

 

 

 

Nagygéres (Velky Hores)

Czigányi-kúria: A 19. sz-ban épült, klasszicista stílusban. A teljesen leromlott állapotú épületet a közelmúltban felhasználták egy modern, jellegtelen, kocka alaprajzú tömbépület építéséhez, olyanformán, hogy a kúria nyolc ablaktengelyes főhomlokzatát egyszerűen beleépítették. A szemből nézve jobb oldali négy ablakot érdekes módon meghagyták eredeti állapotában, az eredeti szemöldökökkel és könyöklő párkányokkal. A főút keleti oldalán, a falu Orös felé eső végéhez közel áll.

 

 

 

 

 

Nagyida (Velka Ida)

Csáky-kastély: Az egykori Csáky kastély utoljára, 1945-ig Schell báró tulajdona volt. Ma községi hivatal. 1688 körül épült késo reneszánsz-barokk stílusban, gróf Csáky István megrendelésére. 1800 körül klasszicista stílusban felújították, majd a 19. sz. végén átalakították. Elnyúlt téglalap alaprajzú épület négy saroktoronnyal, fohomlokzatán négy dór oszlopos portikusszal, amely egyúttal emeleti terasz is. Két hátsó saroktornya a fohomlokzatiaknál jobban kiugrik, emiatt az épület U alaprajzúnak hat. Folyosóin és szobáiban reneszánsz keresztboltíveket találunk. Nagy park tartozik hozzá. A teljesen felújított épületben a helyi önkormányzat muködik.

 

 

 

 

 

Gombospuszta (Gombos): Kastély: Gombospuszta bo egy km-re délre fekszik Nagyidától. A falu közepén találunk egy kastélyszeru, de erosen átépített épületet, elképzelheto, hogy ez a szóban forgó kastély, mely jó eséllyel a báró Perényi családhoz kötheto. Eredetileg a 19. században épülhetett.

 

 

 

 

 

 

 

Nagykövesd (Velky Kamenec)

Fischer-kastély: A vár köveiből épült meg a ma iskolaként szolgáló egykori Fischer-kastély, a várdomb nyugati lejtőjén a 19. sz. elején. 1946-ban újították fel. Ma is őrzi klasszicista megjelenését. Téglalap alaprajzú épület, mely domboldalba épült, ezért főhomlokzata egyemeletes, míg a hátsó földszintes. Tengelyelosztása 2+3+2, középen a bejárattal, a középső 3 tengelyszakasz fölött ma már átalakított timpanonnal. Hátsó homlokzata jelentősen módosított, ez sokkal rosszabb állapotban van, mint az első, itt is találunk középen egy bejáratot.

 

 

 

 

 

 

Nagykuncfalva (Helcmanovce)

Csáky-kastély: Neoklasszicista kastélyát 1925-ben Csáky Imre építtette. Csáky 1920-tól külügyminiszter volt Magyarországon. 1945-ben a kommunizmus elől a Kanári-szigetekre távozott, ahol 1961-ben halt meg. A kastélyban iskola, majd árvaház lett. 1969-ben újjáépítették az akkorra már erősen leromlott épületet. Később szálló és étterem lett, ma üresen áll.

 

 

 

 

 

 

Nagymihály (Michalovce)

Sztáray-kastély: A Sztáray-Vécsey-kastély a 13. sz-i vízivár helyén a 17. század elején épült, reneszánsz stílusban, majd a 18. sz-ban barokk átalakítást kapott. Az 1830-as években újra átépítették. A város legrégibb építészeti emléke a 13. sz-i vízivár rotundájának alapfalai a kastély parkjában. A kastély építője nem ismert. Elképzelhető, hogy a 17. sz-ban itt birtokos Bánffyakhoz köthető, annyi látszik bizonyosnak, hogy 1700 körül már Sztáray András fejezte be az építkezést, aki 1696-ban vásárolt birtokot a Bánffy családtól. A Sztárayak ezután 1944-ig a kastély tulajdonosai maradtak, utolsó tulajdonosa Sztáray Sándor és felesége, Vécsey Paulina volt, négy gyermekükkel, ezután disszidálniuk kellett a front elől. A II. vh végén a kastély műkincsgyűjteményeit, könyvtárát és családi archívumát mind ellopták, vagy elpusztították. 1957 óta múzeum működik benne. Az egyébként négyzetes alaprajzú, főhomlokzatán két sokszögű saroktornyot viselő kastély hozzáépült melléképületeivel együtt U alaprajzú egységet képez. Melléképületei is látványosak, mindkét szárnyon manzárdtetős barokk kúriának tűnnek.

 

 

 

 

 

Nagyszalánc (Slanec)

Forgách-kastély: 1601-ben II. Rudolf császár a Forgách családnak adta a falut, mely 1944-ig a Forgáchok birtoka, közülük Forgách Zsigmond volt, aki a 19. század közepén a hegy alatt egykor álló klasszicista kastélyt építtette. A kastély 55 szobával rendelkezett, 20.000 kötetes könyvtára volt. 1947-ben lebontották, parkja ma is megvan.

 

 

 

 

 

 

Nyilas (Hnilec)

Kastély: Barokk kastélya a 18. sz. második felében épült. Az egykori Bányászati Hivatal épülete ma polgármesteri hivatal. Jelentős átalakításai miatt eredeti külsejét elvesztette. A Kamara építtette, az alá tartozó vashámor igazgatói lakásaként (kastélyaként). A közelében a vashámor alsóbb vezetőinek lakásai álltak.

 

 

 

 

 

Oláhpatak (Vlachovo)

Andrássy-kastély: A téglalap alaprajzú, földszintes, manzárdtetős, ma modern rombuszpalával fedett udvarházat a 18. század második felében építették, minden bizonnyal egy korábbi kúria helyén, barokk stílusban. A 19. század első felében kis mértékű, klasszicista stílusú átépítés is történt itt. Az Andrássyak egészen 1885-ös Betlérbe költözésükig lakták e kastélyt. Később 1936-ban 100.000 koronáért az épületet eladták a falunak, iskola létesítése céljából. 1945 után sajnos helyrehozhatatlan átalakításokat szenvedett el az épület, amikor belső tereit teljesen megváltoztatták, északi szárnyában a művelődési ház színháztermét alakítva ki. Az 1990-es években helyreállították az épület külsejét s megindult egy helytörténeti gyűjtemény és egy Andrássy-emlékszoba kialakításának folyamata, melynek során az épületben érdekes falképmaradvány is előkerült. Ablakain könyöklőkosaras barokk rácsok a XVIII. századból. A falu nyugati részén, az országút nyugati oldalán, lápában áll. Hátsó homlokzata félig eredeti, másik felét kitoldották a közelmúltban, talán mosdóhelyiségek lettek ide építve. Szemben állva a kastéllyal, a bal oldalhomlokzaton is van egy bejárat, előtte kis terasszal, ahová öt lépcső vezet fel. E taraszt, valamint az ajtót, és a mellette lévő két ablakot is az eredeti kovácsoltvas rácsok védik. A terasz fölött a főbejárathoz hasonló oszlopos oromzatot találunk, csak itt kettő van, nem négy. A hátsó homlokzat megmaradt ablakin is ott vannak az eredeti könyöklőkosaras rácsok. Pincéje kívülről nyílik, szemben állva a kastéllyal, a bal szárny hátsó széléről. Pincéje sok helyiségre oszlik, boltozatos. Ottjártamkor, 2014. május 31-én épp üresen áll, feltehetően az új toldalékrészt építgették. A jégvermek egyszerű, kisebb kőépítmények, melyeket pinceszerűen a domboldalba építettek. Vasajtóval zárulnak, belső falaikba erős kovácsoltvas kampókat vertek, melyekre a vadászatok során elejtett vadak húsát akasztották. Egy ilyen jégverem található Oláhpatakon. Több hasonló jégvermet ismerünk, melyek különböző szlovákiai kastélyparkokban maradtak fenn. Az oláhpataki jégverem egy meredek lejtő lábánál áll, a folyó jobb partján. Ez egy kétszintes, toronyszerű kőépítmény gúla alakú kőtetővel, két egymás fölötti, tört íves bejárattal, melynek belsejében két egymás mögötti, boltíves terem található. Homlokzata északra néz. A második szinten egy négyzetes padlózatú helyiség található íves, vetett mennyezettel, mögötte már a barlang nyílik. A barlangba a téli hónapokban jeget helyeztek tárolás céljából,  melyet a közeli halastavakban vágtak. A jég nyáron is megmaradt a zárt, sötét barlangkamrában, hűvösen tartotta és hűtötte a többi termet is, melyek hús (foként az uradalmi vadászatokon ejtett vad) rövidtávú raktározására szolgáltak. A felső bejárathoz az építmény mindkét oldalán egykarú kőlépcső vezet. A grófi jégvermet Andrássy Emánuel (Manó) festménye ábrázolja, amely jelenleg a Betléri kastélypark gyűjteményes kiállításán tekinthető meg. A jégverem bejáratánál egykor négy kőszobor, egyiptomi szfinx állt. Az oláhpataki jégverem építőjének az volt az elképzelése, hogy a jégverem egyiptomi sírra emlékeztessen. Az oláhpataki szfinxek nem a sír (a jégverem) bejáratának szigorú őrei, hanem gyönyörű nőalakok, akik szőlőfürtöket és más gyümölcsöt kínálva vadászlakomára invitálják a sikeres vadászat résztvevőit . Ezek a 19. századi romantizmus jegyeit viselő szfinxek rendkívül dekoratív szobrok, melyek eredeti helyükön sajnos nem maradtak fenn.

 

 

 

Őrmező (Strazske)

Széchenyi-kastély: A Széchenyi család egyemeletes, historizáló -szecessziós kastélya 1901-ben épült. Gróf Széchenyi Imréné építtette. Eredetileg jelentős könyvtára és afrikai trófeagyűjteménye volt. A közelmúltig mezőgazdasági iskolaként működött, ma üresen áll. A falu keleti szélén, hatalmas parkban található.

 

 

 

 

 

 

Okolicsányi -kúria: A Széchenyi-kastély közvetlen északi szomszédja egy 18. sz -i barokk kúria, melyet az Okolicsányi család emelt. Hosszan elnyúló, téglalap alaprajzú, földszintes, manzárdtetős épület, főhomlokzata az előtte futó útra néz. A helyiek „régi kastély”-ként emlegetik. Kihasználatlanul, rossz állapotban áll.

 

 

 

 

 

 

 

Parnó (Parchovany)

Andrássy-kastély: Borovszky: "Most gróf Andrássy Géza uradalmának egyik központja s nagyszabású, díszes kastély emelkedik benne, melyet a régi Molnár-féle várkastély némely részének felhasználásával, gróf Andrássy Manó építtetett. A kastély ízlésesen gondozott nagy parkban áll. 1901 augusztus 1-én leégett, de azóta ismét lakható állapotba helyezték s most várja újjáépítését." A kastély több periódusban épült, pontos keletkezési ideje ismeretlen. Az Andrássy Manó-féle építkezés a 19. sz. közepén történt, neogót stílusban. Felhasználták az angol, francia és velencei gótikát is mintaként. 1860-ban épült a kápolnája, a kastély ekkor már állt. Az igen látványos homlokzatú, L alaprajzú épület főhomlokzatának földszintjén olyan helyiségeket helyeztek el, mint a biliárdszalon, lovagterem, grófi dolgozószoba, dohányzó szoba, könyvtár, vendégszobák, személyzeti hálószobák, és a személyzeti fürdő. Az emeleten voltak a szalonok, a grófi hálószobák, és az ebédlő. Az oldalszárny földszintjén volt a konyha, emeletén szakkönyvtár, gyerekszobák, valamint a házitanítók, nevelők szobái. A ház déli részén volt a kápolna. A kastélyt nagy park övezte halastóval, ez utóbbiak ma is megvannak a falu délkeleti szélén. Az 1901. évi leégést követően a budapesti építész, Jablonszky Ferenc lett megbízva az újjáépítéssel, amit végre is hajtott. 1918 után az Andrássy család végleg beköltözött Budapestre, a kastélyt ezután már csak alkalomadtán használták. A II. vh során a falusiak teljesen kirabolták az épületet, mely a harcok miatt súlyos károkat szenvedett. Ezért a vh után elbontották, és lakóházakat építettek az anyagából.

 

 

 

Pazdics (Pozdisovce)

Szirmay-kastély: Az 1648-ban késő reneszánsz stílusban épített Szirmay -kastélyt a 19. sz. elején klasszicista stílusban módosították, 1880-1890-ben historizáló átalakítást hajtottak végre rajta. Egykor kerámiagyár működött benne, ennek megfelelően 1948-ban, és 1970-ben is átalakították a belsejét. Az utóbbi években egy új gyárat építettek fel a kastély szomszédságában. A kastélyépület azóta üresen áll, de állapotára ráférne egy alapos felújítás. A kastély a falu központjában áll. Téglány alaprajzú, négy négyzetes saroktornyos épület.

 

 

 

 

 

 


Weinberger-kúria: Az 1698-1701 között épült földszintes kúria, ma az önkormányzat székhelye. Eredeti, barokk megjelenését teljesen megváltoztatták. A Szirmay család építtette, eredetileg a személyzet részére. A kastélytól bő 100 méterre északra találjuk. 1922-től a körjegyzőség költözött bele, majd iskola, óvoda is volt. 2000-ben kívül, 2010-11-ben belül restaurálták.

 

 

 

 

 

 

Pálóc (Pavlovce nad Uhom)

Barkóczy-kastély: Pálóc a gróf Barkóczy család ősi fészke, később a Hadik-Barkóczy grófi család hitbizományi birtoka lett. Az itteni szép emeletes kastély, mely 1631-ben épült, a hozzá tartozó nagy parkkal együtt e vidék egyik legfőbb nevezetessége volt. Négyszárnyú, négy saroktornyos épület volt, megjelenése az esztendőt szimbolizálta. Négy tornya a négy évszakot, 12 kéménye a 12 hónapot, 53 szobája az 53 hetet, 365 ablaka az év napjait. Parkját a 19. sz. közepén létesítették, egy kerti pavilonnal együtt. A falu nyugati szélén található park ma is közel 14 hektáros. A pavilont és a kastélyt a II. vh után lebontották, egyedül a lovarda maradt meg napjainkig.

 

 

 

 

 

 

Pelejte (Plechotice)

Kúria: Klasszicista kúriája a 19. sz. közepén épült. Mára erősen átalakították, eredeti külseje teljesen elveszett. Ma lakóház.

 

 

 

 

 

 

 

 

Perbenyik (Pribenik)

Mailáth-kastély: A Mailáth-kastélyban ma mezőgazdasági iskola működik. Az eredetileg földszintes kastély 1799-ben épült, mellette a római katolikus kápolna 1823-ban létesült. Mai formáját 1899-ben nyerte el – ekkor épült fel szomszédságában a ma már műemlék víztorony. Terjedelmes parkjában zömmel külhoni fák és cserjék láthatók, melyek közül említést érdemel a terjedelmes méretű tiszafa (Taxus baccata) és a kínai páfrányfenyő (Gingko biloba).

 

 

 

 

 

 

Petőszinye (Svinica)

Forgách-kastély: Borovszkynál olvasható: „Szép park közepette áll özv. gr. Forgách Sándorné barokk modorú, csinos, földszintes kastélya, mely régente a Pethő-családé, azután a Vass grófi családé, majd gr. Wan Bernáté és végre gr. Szirmay Tamás örököseié volt. Forgách Sándor grófnak csak néhány évvel ezelőtt birtokába jutott.” Ma már nyoma sincs.

 

 

 

 

 

Prakfalva (Prakovce)

Jacobs-kastély: 1840-ben építtette báró Gustav Jacobs. Ma Matilda Huta nevű kastélya hidromasszázs központ. Téglány alaprajzú kúria, egyemeletes, hatszögletű tornnyal középen. Oldalszárnyai lekerekítettek.

 

 

 

 

 

 

 

Rákóc (Rakovec nad Ondavou)

Szirmay-kastély: A Szirmay-kastély a 18. sz. második felében épült (más forrás szerint 1675-ben). A századfordulón gróf Wengerszky Viktornak Szirmay Pál volt a nagybátyja, kitől a gróf a Szirmay család által épített kastélyt megvette. Eredetileg manzárdtető fedte. A 19. században klasszicista átépítést kapott, majd a 20. században némi modern kiigazítást hajtottak végre rajta, majd iskola, és klubház is volt. Ma magántulajdonban van.

 

 

 

 

 

Boronkay-Bródy-kastély: A Boronkay-féle kastély klasszicista stílusban épült a 19. sz-ban. A Boronkay család eladósodása után került a gróf Bródy családhoz. Mára szinte a felismerhetetlenségig átalakították. Eredetileg faoszlopos portikusza volt. Mindkét oldalán található középrizalit, nyilván mindkettő oszlopos, timpanonos portikuszként kezdte. Robosztusabb, zömökebb, mint a Szirmay-kastély. A falu északkeleti sarkában található, elég távol a főúttól. Jelenleg szociális otthon.

 

 

 

 

 

 

 

Remetevasgyár (Remetské Hámre)

Széchenyi-kastély: Az 1931-ben leégett régi Sztáray-kastély helyére a Széchenyiek építtettek vadászkastélyt, amely főként fából állt. Ezt 1952-ben államosították, és erdészeti iskolát helyeztek el benne, így a parkját is használhatták. A vadászkastélyt időközben teljesen átépítették, mindössze az eredeti bejárata maradt meg, amely három boltíves kőépítmény.

 

 

 

 

 

 

Tengerszem (Morske Oko): Széchenyi-vadászkastély: A 20. sz. elején gróf Széchenyi László és felesége építtettek egy kis, romantikus stílusú vadászkastélyt a Remetevasgyártól kb. 6 km-re, északra lévo Tengerszem-tó (Morske Oko) déli partjára, az erdobe, ahol kitunoen lehetett pihenni. A II. vh után nem megfeleloen használták, ezért nagyon leromlott az állapota, de 1979-ben sikerült felújítani. Legutóbb 2005-ben újították fel, azóta is fontos turistacélpont Kastielik Morske Oko néven.

 

 

 

 

 

 

 

Rozgony (Rozhanovce)

Kelcz-kúria: "Kelcz Andor földbirtokos csinos régi nemesi kúriáját, mely szép parkban áll, Kelcz Zsigmond építtette a mult század közepe táján."

 

 

 

 

 

 

 

 

Reneszánsz kúria: A 17. század második felében épült, a 18. században barokkizálták , majd a 19. sz. elején és 2. felében is átépítették. A 20. sz-ban is módosítottak rajta. Ma polgármesteri hivatal.

A településen még több kisebb kúria is található.

 

 

 

 

 

 

Saca (Saca)

Semsey-kastély: A Semsey család építtette 1776-ban rokokó stílusban. A II. vh után az államosított épületet mezőgazdasági célokra használták, ami csaknem a pusztulásához vezetett. Az 1970-es években felújították, múzeumi célokra szánva. Napjainkban különböző kulturális és társadalmi események helyszíne.

 

 

 

 

 

Saca-Buzinka (Saca-Buzinka)

Zichy-kastély: Borovszky: "Itt van gróf Zichy Ernő nagybirtokos kényelmes és tetszetős kastélya, melyet Grach földbirtokos e század elején épittetett és a mostani tulajdonos átépittetett. Belső berendezése szintén izléses. Étkezőjének falait egy 40 személyre való remek szép "Alt-Wien" asztali készlet ékesiti. Parkja terjedelmes, szép ültetvényekben gazdag, több mesterséges barlang és nagy tó diszíti." A 18. sz. végén épült a klasszicista kastély. A 19. sz. első felében átépítették, ekkor kapta nyolcszögletű saroktornyait is. Udvari homlokzatán 4 ión oszlopos portikusz található, timpanonnal. Az épület körül terebélyes, 17 hektáros angolpark, az épülethez vezető vadgesztenye fasorral. A kastély belső kialakítására az egyszerűség, szimmetria jellemző. A II. vh. után iskola, majd mg. szövetkezeti irodaépület lett. Ma a város tulajdona, üresen áll, romos.

 

 

 

 

 

 

Sárosófalu (Opina)

Keczer-kastély: Kastélya 1689-ben, késő reneszánsz stílusban épült, 1840-ben klasszicista stílusban építették át. Fényes Elek a 19. sz. közepén két kastélyról tesz említést, egyikük azóta eltűnt. A kastély a falu keleti szélén áll, eredetileg park övezte. Téglány alaprajzú egyemeletes épület, bejárata fölött erkéllyel. Hátsó homlokzatán erőteljesen kilépő középrizalit, mely kissé aszimmetrikusan, nem középen, hanem enyhén balra csúszva helyezkedik el. Ma protestáns paplak van benne.

 

 

 

 

 

 

Semse (Semsa)

Semsey-kastély: A 17-18. század fordulóján a Semseyek barokk kastélyt építettek ide, melyet a 19. század első felében klasszicista stílusban építettek át, de eredeti barokk megjelenése ma is nyilvánvaló. Ma is megmaradt egy neobarokk kandallója. Park övezi, tóval. 1950-ben modern átépítés történt, az új igényeknek. Fogyatékosok otthonát költöztettek bele, máig is az.

 

 

 

 

 

 

Somodi (Drienovec)

Püspöki kastély: Az egykori püspöki nyaralókastély 1780-ban épült, 1838-ban Scitovszky János rozsnyói püspök kápolnával bővítette. Berendezése híresen puritán volt. Parkjában tó található. A kastély az államosítás után oktatási célokat szolgált. A rendszerváltást követően visszakapta a püspökség, ma a Mária-nővérek otthona van benne, akik az épületet fokozatosan hozzák rendbe.

 

 

 

 

 

Szalóc (Slavec)

Hámos-kúria: A községtől északra elterülő Szalócpuszta is eredetileg ipartelepként jött létre: itt működött a Hámos család vasgyára. Az egykori gyár területén lévő, "L" alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetős, ma modern palával fedett kúria valószínűleg a 19. század első felében épült, a Hámos család jóvoltából. A számos régi elemét, barokkosan magas tetőzetét, nyílászáróit, kovácsolt vas ablakrácsait megőrző, szép épület a 19. század végén a budapesti Népszínház igazgatójának, Evva Lajosnak a birtokába került. Tőle Csákány József szerezte meg, akinek lánya és veje, Dálnoki Miklós Béla huszár főhadnagy - későbbi vezérezredes, az 1945-ös ideiglenes kormány feje - e kúriában tartották lakodalmukat. 1945 után a kúriát államosították és sokáig üresen állt. Később újra magántulajdonba került, az 1990-es években pedig műemléki védelmet is kapott.

 

 

 

 

 

Gombaszög (Gombasek): Andrássy-kúria: A Sajó bal partján áll, Szalóctól kb. 1,5 km-re D-re. Az Andrássy-gazdaság a 19. sz-ban virágzott itt. Gombaszögben megújult az Andrássy-kúria, amelyben egyesületi múzeumot nyit a Sine Metu, illetve az intézolak, amelyben kávézót üzemeltet majd a Hamelli kertészet. Orosz Örs, a Sine Metu elnöke elmondta, öt és fél évvel ezelott azzal a céllal vásárolták meg a kúria rendkívül rossz állapotban levo épületét, hogy azt majd felújítsák. Erre adott lehetoséget ez a határon átnyúló együttmuködés. Az épületben – amelynek felújítása során rájöttek, hogy az nem a 18. századból származik, hanem jóval korábbról, a fohomlokzat bal oldali szárnyában egy, az 1500-as évekbol származó épületrészt azonosítottak – egy állandó tárlatot rendeznek be.

 

 

 

 

 

Szepesedelény (Odorin)

Máriássy-kúria: A falu közepétől nyugatra, a főút északi oldalán találjuk, oldalával merőleges a főútra. A 18. sz. közepén épült, feltehetően az uradalmi intéző számára. Barokk stílusú, manzárdtetős, egyemeletes kúria, kiugró rizalitok nélkül. Az államosítás után kezdett romlani az állapota, mely jelenleg kritikus, de még megmenthető.

 

 

 

 

 

 

Szepeskörtvélyes (Spissky Hrusov)

Csáky-kastély: Reneszánsz kastélya 1596-ban épült, a 18. században barokk, majd a 19. században klasszicista stílusban építették át. Ma községi hivatal. Nagyterme dongaboltozattal fedett, lunettákkal díszített. Maga az épület zömök, egyemeletes, manzárdtetős, főhomlokzatán kiugró középrizalittal, mely a hátsó homlokzatról hiányzik.

 

 

 

 

 

Szepesremete (Mnisek nad Hnilcom)

Csáky-kastély: Szepesremete jórészt német lakosú bányászfalu volt. A 17. sz-tól birtokos itt a gróf Csáky család. Kastélyuk már nem áll.

 

 

 

 

 

Szepessümeg (Smizany)

Csáky-kastély: 1840-ben épült, valószínuleg régebbi alapokra. Gyakorlatilag a falu központjában áll, a főút északi oldalán. Parkja elpusztult, helyén ma egy lakótelepet találunk. A rendszerváltás után több funkciója volt, iskolák és óvoda, utóbbi 2004-ig. Ma az önkormányzat tulajdona, múzeum és bolt működik benne.

 

 

 

 

 

 

Szécskeresztúr (Zemplinska Teplica)

Pethő-Luzsénszky-kastély: Kastélya a 18. század első felében épült, a 19. század második felében átépítették. A falu akkori birtokosa a gróf Pethő család építtette. Tőlük a báró Révay családhoz kerül, majd a Szirmayaké, végül a báró Luzsénszky család tulajdona lett. Utolsó átalakítását már ők végezhették. Tőlük Hollander Lajos vette meg, akinek leszármazottai még sokáig bírták. Már nem áll, a modern önkormányzati hivatal épült a helyére.

 

 

 

 

 

Szilvásújfalu (Slivnik)

Vécsey-kúria: Klasszicista kúriája a 19. század első felében épült. Mára felismerhetetlenné építették át, lakásként funkcionál.

 

 

 

 

 

 

 

 

Szobránc (Sobrance)

Török-kastély: Már nem áll.

 

 

 

 

 

 

 

 

Szőlőske (Vinicky)

Andrássy-vadászkastély: Itt található az Andrássy család egykori vadászkastélya és kápolnája a 19. század végéről.

 

 

 

 

 

 

 

Sztankóc (Stankovce)

Ferenczy-kúria: A helyi birtokos Ferenczy Elek tornyos kúriája a századforduló táján épült, nyom nélkül pusztult el.

 

 

 

 

 

 

 

 

Sztára (Stare)

Sztáray-kastély: A 26 szobás Sztáray-kastély a 17. században épült, eredetileg késő reneszánsz stílusú volt, 1770-ben gróf Sztáray János Fülöp és felesége Migazzi Borbála barokk stílusban építette át. Sztáray István szeretőjének férje saját hálószobájában lőtte agyon a züllött grófot 1896-ban. Ezután a kastély elnéptelenedett, a gróf halála után a család kiköltözött belőle, és elhagyta a falut. A kommunista éra végén három család lakta az épületet. Az önkormányzat az 1990-es években kifizette az örökösöket, és megszerezte a kastély tulajdonjogát. Ma egy részében ifjúsági klub működik.

 

 

 

 

 

 

 

Tarna (Trnava pri Laborci)

Ehrenheim-kastély: Az Ehrenheim család kastélya 18. sz-i barokk-klasszicista stílusú, 1953 után átépítették. Ma emlékszoba van benne, és óvoda.

 

 

 

 

 

 

 

Tiba (Tibava)

Kastély: Az egykoron a templom közelében álló, késő reneszánsz kastélya a 17. században épült. A 19. sz. első felében klasszicista stílusban építették át. Egyemeletes, U alaprajzú épület volt, boltíves helyiségekkel. A II. vh során megrongálódott, és fokozatosan lebontották. Az 1960-as években még látszottak a maradványai.

 

 

 

 

Torna (Turna nad Bodvou)

Keglevich-kastély: A települést a Magócsyak kihalása után a Keglevich család szerezte meg, akik a 17. sz-ban kastélyt építettek ide. 1703-ban Bercsényi Miklós hadai foglalták el. 1706 decemberében Rákóczi Tornán keresztül ment Rozsnyóról Kassára, 1707-ben pedig meg is szállt a Keglevich-kastélyban. A 19. sz-ban Dreher Antalé lett. Nagy park övezte, benne egy halastóval. A kastélyt 1950-55 között állították helyre. A ma látható kastély L-alaprajzú, emeletes épület. A sarokbástya alaprajza, tömege szerint vélhetően a 17. században épült, boltozatai (legalábbis a földszinten) feltehetően 18. századiak. A helyszínen folytatott adatgyűjtés szerint a kastély nagy részét elbontották 1945 után. A lakosokkal folytatott beszélgetés tanúsága szerint ennek helyén jelenleg modern épületek, családi házak állnak. Az egyszerű terepbejárás nem igazolta, de nem is cáfolta a közlést, az egykori pontos alaprajzi kiterjedés megállapításához komolyabb vizsgálat szükséges. A jelenleg L-alaprajzú épületnek különösen a keleti, nem lakott szárnya kifejezetten rossz állapotban van.

 

 

 

 

 

Tőketerebes (Trebisov)

Andrássy-kastély: A romos Párics vár köveibol építette 1786-ban Csáky Imre a később (1838-ban) az Andrássyak tulajdonába került kastélyt. Eredetileg empire-klasszicista stílusban épült, majd az Andrássyak neobarokk főúri kastéllyá építették át. Az épület „U” alaprajzú, főhomlokzatának két szélén egy-egy négyzetes toronnyal. A szimmetrikus főhomlokzat közepén található az előreugró főbejárat, fölötte a nyolc klasszicista oszlopon nyugvó erkéllyel, a Csákyak címerével és egy vadász-szimbólummal. A kastély eredeti berendezését 1914-ben a család más, általuk használt épületekbe: Budapestre és Tiszadobra vitette, a maradék a II. világháborúban tűnt el. A kastélyban 1945 után kórházat rendeztek be, ekkor olyan átalakításokat is végrehajtottak, melyek megbontották a kastély eredeti egységét. Jelenleg Honismereti Múzeum található falai között mezőgazdasági, borászati kiállításokkal (némi régészettel és néprajzzal). Az épületet jelentős méretű angolkert veszi körül, amelynek szintén nem tettek jót az államosított évtizedek: főleg a D-i és K-i oldalából nagy részeket szakítottak el és építettek be. A gyönyörű park tönkrement részleteit, pl. vízfelületeit, építményeit, mostanában igyekeznek felújítani, helyrehozni.

 

 

 

Ubrezs (Ubrez)

Sztáray-kastély: A 18. sz-ban épült, és az államosítást követoen bontották le, 1947. után.

 

 

 

Ungpinkóc (Pinkovce)

Horváth-kastély: 1718-ban telepedett le itt Horváth Ádám, és valószínuleg o építtette a kéttornyos, egyemeletes kastélyt is, barokk stílusban, a református templommal szemben. 24 szobája volt. Kofal kerítette, nagyméretu kapuval. A 19. sz-ban a zsidó Weinhaudler vette meg, aki megkeresztelkedett, és a Borsay nevet vette fel. A II. vh során súlyosan megsérült, és lebontották.

 

 

 

 

 

Ungszenna (Senne)

Vécsey-kastély: A Vécsey-kastély a 17. sz-ban épült késő reneszánsz stílusban, a 18. században klasszicista elemekkel megújították.1990-ben újjáépítették.

 

 

 

 

 

 

Várhosszúrét /Krasznahorkahosszúrét/ (Krasnohorska Dlha Luka)

Andrássy-kastély: A falu a 18. században kezdett jobban benépesülni. Ekkor építette gróf Andrássy György is a kastélyát, mely a mai szövetkezeti épület helyén állt. Az Andrássy-kastélyban született 1835. november 19-én gróf Andrássy Dénes a nagy humanista.

 

 

 

 

 

 

 

 

Vécse (Vojcice)

Andrássy-vadászkastély: A falu 18. századi egyik birtokosa a Csáky család volt, akik két kúriát is építettek. Ezek egyikét alakította át vadászkastéllyá gróf Andrássy Géza a 19. század legvégén, a másik kúria is az övé volt, azt változtatás nélkül megtartotta. Az L alaprajzú épület ma is áll a központban, útkereszteződésben. A kommunizmus idején történt modernizálása miatt eredeti megjelenését elvesztette, állapota ma romos. Felújítása folymatban van.

 

 

 

 

 

 

Véke (Vojka)

Ghillányi-kastély: A Ghillányi-kastély fölszíntje 1523-ban épült, de emeletét 1791-ben báró Ghillányi György és neje, Péchy Magdolna emeltették. Ezektől a Szirmayakra szállott, kiktől gróf Mailáth Antal 1848 körül megvette s leányágon került a Szmrecsányi családhoz. A szomszédos római katolikus templom kriptájában nyugszik. A kastély pincéje megőrizte az eredeti donga boltozatát. Közelében egykor gazdasági épületek álltak. 1946-ban átépítették, és ma iskolaként működik.

 

 

 

 

 

 

Szmrecsányi-kúria: A Szmrecsányi-kúria a 19. sz. második felében épült, Szmrecsányi János 1891-ben építtette. Ebben lakott ezután a család. Egykor 2500 kötetes könyvtára volt. Már nem áll.

 

 

 

 

 

 

 

 

Velejte (Velaty)

Csáky-Andrássy-kastély: Kastélyát a Csákyak építtették a 18. században, majd gróf Andrássy Sándor teljesen átépíttette a 19. század vége felé. Ez a kastély 1928-ben leégett és már csak romjai láthatók.

 

 

 

 

 

 

 

Veszverés (Gemerska Paloma)

Andrássy-vadászkastély: A Szulova nevű hegyen álló vadászkastély gróf Andrássy Géza és családja kedvelt nyári tartózkodási helye volt. A félig kőből, félig fából épült vadászlak a Veszverést Nyilassal összekötő út kb. felénél áll, az országúttól keletre, fák között. 1900 körül épülhetett.

 

 

 

 

 

 

Vinna (Vinne)

Sztáray-kastély: A Sztáray család késő reneszánsz eredetű kastélya a 17. sz. közepén épült, a 18. sz. első felében barokk stílusban építették át és az udvar irányában megtoldották. A 19. és a 20. században is átalakították. Reneszánsz és barokk részletekkel, boltozatain helyenként stukkódíszítéssel rendelkezik. U alaprajzú, egyemeletes épület, két négyzetes saroktoronnyal. A kastély és a park ma rekonstrukció alatt áll.

 

 

 

 

Zemplénújfalu (Zemplinska Nova Ves)

Zemplénkelecsény (Zemplinsky Klecenov): Fáy-Molnár-kastély: A Fáy család építtette, valószínűleg a 18. sz-ban. Tőlük 1852-ben megvette a Molnár család. További sorsa egyelőre ismeretlen.

 

 

 

 

 

 

Zétény (Zatin)

Klobusiczky-Szirmay-kastély: Az egykori vár maradványaiból építtette gróf Klobusiczky Ferenc a 17. század végén, barokk stílusban. A 19. században a gróf Szirmay családhoz került, valószínűleg ők építik át e században klasszicista stílusban. A várkastély a II. világháborúban súlyosan megsérült és maradványait a lakosság széthordta – nyoma sem maradt.

 

 

 

 

 

 

Zsarnó (Zarnov)

Koós-kastély: Borovszky: "Itt van Koós József nagybirtokos, a régi Torna-vármegye volt alispánjának kastélya, mely a Bódva-völgy fölött mintegy 60 méter magas dombtetőn áll és gyönyörü kilátást nyújt a Bódva-völgyén át Szepsi, Torna, a szádelői és áji völgy felé. A kastélyt Koós Károly építtette 1822-ben, klasszicista stílusban. Kies fekvésü parkjában, melyet a Bódva szel át, egy 30 méter mély elzárt barlang van, továbbá egy sziklába vájt remetelak az eremitázsokban szokásos kőpaddal és tüzhelylyel. Ez üregben emberi csontmaradványokat találtak. A kerti kápolnában a tulajdonos egy 1520-ból való zászlót és oltárdiszt őriz, melyek a késmárki Thököly-vár kápolnájából származnak. A sárosi Rákóczy-várból egy aranyozásokkal diszitett karosszéket és egy sisakot találunk itt, továbbá számos régi fegyvert, czimert és egyéb érdekes régiségeket, képeket, térképeket. Koós József birtokához tartozik még az itteni fekete márványbánya és a homokbánya, melynek homokját a dernői és meczenzéfi vasöntők használják." 1998-ban tetőzete leégett, de azóta modernet kapott. További felújítása folyamatban van.