FELVIDÉK ("szlovákia") - NAGYSZOMBATI KERÜLET KASTÉLYAI

Alsódiós (Dolne Oresany)

Szolirov (Solirov): Pálffy-vadászkastély: A Solirov nevű hegyen áll gróf Pálffy János 19. sz-i, alpesi stílusú vadászkastélya. Alsódióstól kb. 6 km-re nyugatra található az erdőben, pontosan a nagyszombati-pozsonyi megyehatáron. Ma vadászház.

Bohata (Bohatá): Pálffy-vadászkastély: Gróf Pálffy József 19. sz. második felében épült földszintes vadászkastélya mára megsemmisült. 1881-ben még több fotó készült róla. Sátortetos, téglány alaprajzú épület volt, kiugró középrizalittal, melyet két faoszlop tartott.

Alsókorompa (Dolna Krupa)

Brunszvik-kastély: Az angolparkkal körülvett klasszicista kastély jelenleg a Zeneszerzők Háza. A szájhagyomány szerint Ludwig van Beethoven többször vendégeskedett falai között, aki a kastély tulajdonosának, Brunswick (Brunszvik) József családjának barátja volt. Itt keletkezett néhány szerzeménye, itt kapott inspirációt a Holdfény szonáta megírására. Borovszky: " Mostani nagyobb birtokosa Chotek Rezső gróf, kinek itt nagyobbszerű kastélya és ritka terjedelmű, szép parkja van. A kastélyt, mely kiváló műemlékeket és híres mesterektől származó számos régi festményt tartalmaz, még a Brunswik család építtette. Az első emeleti nagy terem érdekes freskókkal van díszítve. A kastélyban Beethowen is több izben megfordult és néha hosszabb időt töltött itt. Közelében külön színházépület is van. Az ide tartozó parkban áll Ferenczy szobrász emlékműve, melyet Brunswik József grófné, férje iránti kegyeletből emeletetett." A kastély a 1793-95-ben, klasszicista stílusban épült, egy 18. sz. első feléből származó kúria helyén, annak átépítésével. A bécsi Hausmann volt az építőmester. 1820-ban némileg módosítják. Parkját a belga Nebbien alakította ki a 19. sz. első harmadában. Ma is megtekinthető dísztava, barlangja és fakülönlegességei, pl. egy mamutfenyő. 1978-as felújítása óta zenei múzeum.

Alsónyárasd (Dolne Topolniky)

Pálffy-kastély: Nyomát nem találtam, feltehetően már nem áll.

Alsóvásárd (Dolne Trhoviste)

Jellinek-kastély: Gellénfalui (szk. Jelenová vagy Galanová) részén késő klasszicista kastélya 1855-ben épült. Építtetője a szentharaszti Jellinek Mózes zsidó származású nagybirtokos volt. U alaprajzú, földszintes épület, főhomlokzatán négyoszlopos portikusszal, udvari homlokzatán timpanonnal koronázott bejárati középrizalittal. Helyiségei síkmennyezetesek, angolpark övezi. Ma a postának, könyvtárnak és borozónak ad otthont.

Alsózélle (Dolne Zelenice)

Szúnyogh-kúria: A 19. sz-ban, klasszicista stílusban épült. A kommunista érában iskolává alakították, így mára teljesen elvesztette eredeti megjelenését. A falu keleti szélén, parkban áll.

Apácaszakállas (Opatovsky Sokolec)

Lóránd-kastély: A 19. század vége felé épült, neoklasszicista stílusban. Építtetője Lóránd Leó, budapesti üzletember. Angolpark övezi. A 20. sz-ban többször is átépítették. Ma fogyatékos otthon.

Ábrahám (Abraham)

Esterházy-kastély: A község szecessziós kastélya 1899-ben épült Lechner Ödön tervei szerint. Feltehetően az Esterházy család építtette. Mára teljesen átalakították, elvesztette homlokzati elemeinek zömét, csak tömegalkotásában emlékeztet egykori megjelenésére. A település mellett keletre, hatalmas kiterjedésű parkban áll. Ma gyermekszanatórium. Borovszky: " Esterházy Károly gróf e községben a vármegye legszebb és legérdekesebb kastélyainkat egyikét bírja. 1883-ban a gróf 140 holdas park közepén csinos emeletes vadászkastélyt építtetett, mely azonban rövid idő után szűknek bizonyulván, ennek közelében és a régivel folyosóval összekötve, 1890-ben új, díszes, századvégi modorban épült kastélyt emeletetett, melyben sok műkincs és különösen Egyiptomból származó számos tárgy van elhelyezve, sőt a gróf műterme, minthogy ő maga kitűnő festő, majdnem teljesen arabs módon van díszítve és berendezve. A kastélyhoz tartozó és a vele összekötött téli kert, kairói főrangú egyén udvarát ábrázolja."

Bacsfa (Bac)

Apponyi-kastély: A rendház mellett áll a 19. sz. elején épített Apponyi-kastély. Az Apponyi család után Rudolf Wiener Welten birtokában volt. Egyemeletes, U alaprajzú kastély. Földszinti helyiségei boltíves mennyezetűek, az emeletiek sík födémesek. Angolpark övezi. Magánkézben van.

Bánka (Banka)

Erdődy-kastély: Egyelőre nincs róla információm, ismeretlen időben épült, és pusztult el.

Besenyőpetőfalva (Pecenady)

Uzsovics-kastély: Pollack Mihály tervei szerint épült klasszicista stílusban, 1820-tól 1825-ig. A kastélyt Uzsovics, sz. Kvassay Franciska kezdte építtetni, de csak Uzsovics János fejezte be 1825-ben. Egy leégett, fából épült udvarház helyén áll. Kétszintes, szigorú szimmetria szerint épült kastély, hangsúlyos, timpanonos, négy ión oszlopos portikusszal. Parkjában 200 éves platánokat is találunk. 1913-tól 1945-ig gróf Mailáth István tulajdonában volt. Miután ő a közeledő oroszok elől elmenekült, a kastélyt teljesen kifosztották. 1950-től mindmáig gyermekotthonként működik.

Béke (Mierovo)

Kastély: Késő barokk stílusban épült a 18. sz. második felében. A 19. sz. második felében átalakították és bővítették. Ma panzió és étterem.

Bikszárd (Bukova)

Zichy-vadászkastély: A vadászkastélyt gróf Zichy Ferenc Pál építtette 1900-ban. Mára elpusztult.

Bős (Gabcikovo)

Amadé-kastély: A kastély elődje egy 15. századi „vízivár” volt. Ezt építették át reneszánsz stílusban a 17. században. A 18. században Amadé Tádé gróf barokkizálta, ekkor kapta homlokzatából kiugró saroktornyait. A kastély „U” alaprajzú, egyemeletes épület. A főhomlokzaton tagolt attikafal hangsúlyozza ki a bejáratot. Az elterjedt, de vélhetőleg minden valóságalapot nélkülöző legenda szerint déli bástyájának emeletén szülte Mária Terézia királynő a későbbi II. József királyt. Az viszont tény, hogy 1703-ban itt, ebben a kastélyban született báró Amadé László költő. Az épületben ma öregek otthona működik. Az egykori kastélypark kiterjedt zöldterületéből még sok megvan, de az egykori park erősen leromlott.

Varjas (Velke Vranie): Amadé-kastély: A 18. században épült, barokk stílusban, az erdő mélyén, kb. 3 km-re délre Bős városától, a Varjas (Velké Vránie) majorban. A családtagok ideiglenesen használták, elsősorban vadászkastélyként funkcionált. Később klasszicista stílusú átépítésen esett át, majd a 19. sz. első felében romantikus stílusban átalakították. 1950-től gépállomásnak használták. 1965-től bolt és kocsma működött benne. Állapota közben annyira leromlott, hogy 1980-ban lebontották.

Bresztovány (Brestovany)

Alsószil (Malé Brestovany): Traun-Zamoysky-kastély: A 19. század közepén épült klasszicista stílusban. Jozef Zamoysky, lengyel gróf építtette. A grófi család erősen kötődött a zenéhez, a kastélyban megfordult Chopin, és talán Liszt Ferenc is. A Zamoyskyak sokat tettek a falu fejlődéséért. A maradék parkjában, dombon álló kastély ma iskola.

Bucsány (Bucany)

Zay-kastély: Fényes Elek: "Ékesíti a paroch. templom, s gr. Zay csinos izlésü kastélya, egy gyönyörü angol kerttel együtt, mellyet a Bláva vize nedvesit. A kastélyban találtatik egy könyvtár, többnyire ujabb classikus munkákból összeállitva." A 18. sz. második felében épült, késő barokk stílusban. Északi szárnya jó minőségű téglából, a déli kőből készült. Főhomlokzata 60 méter, oldalhomlokzata 26,7 méter hosszú. Pongrácz Mihály építtette, tőle vásárolta meg 1770-ben gróf Zay Péter. Mintegy 100 évig birtokolta a Zay család, majd 1887-ben a Fould-Springer famíliához került. Ők átépítéseket hajtottak végre rajta. Eredeti nagy parkja elpusztult. A kastély ma romos állapotú, tető nélkül áll, hátsó homlokzata részben már hiányzik.

Búrszentgyörgy (Borsky Svaty Jur)

Fekete-kastély: 1844-ben épült, klasszicista stílusban. Építtetője Fekete György. 1929-ig volt a családé, ekkor Mexikóba vándoroltak ki, és a kastély üresen maradt. 1946-ban óvodát helyeztek el benne. Az 50-es években szociális otthon lett, ma is öregek otthona. Nem látogatható.

Büdöskő (Smrdaky)

Vietoris-kastély: Az első fürdőépületet a büdöskői forrásokra birtokosa Vietoris József nyitrai alispán építtette 1833-ban. Később, 1839-ben épült fel az impozáns kastély családja és vendégei számára, majd a fürdő környezetét is kiépíttette. Igazi funkciója mindig is fürdőház volt. A környező mocsaras terület helyére szép parkot építtetett, ahová értékes fákat telepített. Neki köszönhetően ma 16 hektáros park szolgálja a vendégek kényelmét. Gyógyfürdője, 12-17 °C-os sós, kénes, jódos forrásainak száma 14. A fürdőt szlovák Holt-tengernek is nevezik különösen magas sótartalmú kénes vize miatt. Gyógyiszapja nagyon jó reumás láz és bőrbetegségek ellen.

Cífer (Cifer)

Zichy-kiskastély: A 18. század második felében, késő barokk stílusban épült. A 20. században alakították ki mai formáját. Zichy Pál Ferencz gróf nagyszabású kastélyát a báró Schlossberg család építtette, melytől azt Zichy Károly gróf a 19. század elején megvette, átalakíttatta és megnagyobbíttatta. Később 1890-ben alakították át. Földszinti helyiségei donga boltozattal fedettek, az emeletiek sík födémesek. Jelenleg nincs használatban, vevőre vár.

Zichy-nagykastély: 18. század közepi késő barokk kastély, a 19. században rokokó bővítést kapott, majd 1932, 1939, 1940 az átépítések évei. 1945 után baromfifeldolgozó üzem működött benne. Egyemeletes, három szárnyú, tetőtérbeépítéses épület, főhomlokzata középtengelyében erkéllyel. Egy 19. században épített kápolnát is magában foglal. A Zichy család építtette, később a Pálffyaké lett. A földszinti helyiségek donga boltozattal fedettek, az emeletiek sík födémesek.

Csenke (Cenkovce)

Csörgepuszta (Cörge): Pálffy-kastély: Csörgepuszta kb. 2 km-re, délkeletre fekszik Csenkétol. A major néhány épületbol áll, ezek egyike a kastély, melyet gróf Pálffy Blanka építtetett, klasszicista stílusban, a 19. sz-ban. A tole délre futó, 1409 sz. foút közelében áll, attól hátrébb vonva, déli oldalhomlokzata fordul az út felé. Egykori parkja már csak mutatóban van jelen.

Décskelecsény (Klacany)

Kastély: Szecessziós stílusban épült a 19. sz. második felében. Egyelore többet nem tudni róla, ismeretlen idoben pusztult el.

Dejte (Dechtice)

Erdődy-kastély: A jókői határban, Dejtétől északnyugatra áll az Erdődyek 18. századi kastélya az Erdőház. 1774-75-ben gróf Erdődy József építtette. Az 1808-as vadászaton I. Ferenc császár is részt vett feleségével együtt. Kapuoszlopain kő vaddisznókat helyeztek el. Melléképületei a főhomlokzatával szemben, patkó alakban helyezkednek el. Jelenleg az objektumot nyáron gyerek-táborozás céljaira használják.

Diószeg (Sladkovicovo)

Esterházy-Zichy-kastély: Eklektikus épület, neogótikus-reneszánsz elemekkel. 1885-ben épült. A helyén egy reneszánsz kastély állt, melyet a 18. sz-ban barokkizáltak, később ennek átépítésével jött létre a mai épület. 1945-ben kisebb módosításokat végeztek rajta. Építtettője a diószegi cukorgyár-részvénytársaság, mely gróf Zichy Józseftől bérelte a falut. A település keleti részén található, főhomlokzata közvetlenül az előtte húzódó utcára néz. Mögötte egykor hatalmas park terült el, mely részben még ma is megvan. Napjainkban kollégium és képzési központ, nem látogatható.

Dunaszerdahely (Dunajska Streda)

Sárga-kastély: A ma kis park közepén álló, barokk kastély építését 1770-ben fejezte be Kondé Miklós nagyváradi püspök. A 19. század során klasszicista stílusban átépítették. A főhomlokzat előre ugró középrizalitját uralja a középpontban lévő barokk oromzat, közepén a püspök címerével. A kétszintes épület szárnyai függőleges falpillérekkel tagoltak. Az épületben régészeti, néprajzi, művészettörténeti kiállítás van. 1970-72-óta a Csallóközi Múzeum (Žitnoostrovné múzeum) található a kastélyban.

Fehér-kastély: A 19. század végén épült, neoklasszicista stílusban, romantikus stílusjegyekkel. Lebontották.

Vermes-kastély: A Dunaszerdahelyről Sikabonyba vezető úton az 1800-as években az 1102 helyrajzi számú parcellán állt egy alacsony kis zsellérház, amely Bíró Dániel egykori városbíró (1860-1886) cselédeinek a lakása volt. Tőle vásárolta meg Vermes Ferenc volt földbirtokos és járási szolgabíró a házat, melyet lebontott és a helyébe 1905-ben egy földszintes, az akkori stílusnak megfelelő lakóházat építtetett.
1909-ben az akkori tulajdonos az épületet korszerűsítette és további hozzáépítéssel megnagyobbította. Ekkor építették a tornyokat, s az épület ekkor nyerte el jelenlegi alakját. A házi vízvezeték a vizet a kertben épített kútból kapta. A vizet szélkerék meghajtású szivattyú készülék emelte a kútból a 14 m magas állványra épített tartályba.
A villában a II. világháború alatt lakott a német katonai városparancsnok, majd az orosz parancsnok is. A városba betóduló orosz katonák a villát sem kímélték. A Vermes család gazdag könyvtártermének közepén tábortüzet raktak és a kertből kihúzott paradicsomkarókon sütötték a baromfikat. Bútorait felélték, majd szétkapkodták. A Vermes család még a II. Világháború után is a villában lakott, majd később el kellett hagyniuk az épületet.
A szocializmus évtizedeiben úttörő otthonként szolgált, majd 1988-2002-ig a Szlovák Nemzeti Galéria kihelyeztt részlegének adott otthont. 2005-ben Dunaszerdahely Város Önkormányzata megvásárolta és az átalakítások után a Kortárs Magyar Galéria költözött a város egyik legpatinásabb épületébe.

Felbár (Horny Bar)

Amadé-kastély: Itt épült az Amadé grófok várkastélya, amelyet Bél Mátyás idejében még négy torony erősített. Egyesek szerint Bél Mátyás itt írta összes történeti művét. A várkastély lakója volt a XVIII. században Amadé László báró, költő is. A XIX. század elején a Zichy grófok voltak a község földesurai: ezektől Ulmann, későbbi nevén Szitányi Adolf, tőle pedig Batthyány József gróf vette meg a birtokot. A gróf özvegye még a XX. század elején is a legnagyobb birtokos volt itt. A kastélyt, amelyben lakott, Szitányi Adolf építtette. Ma magánkézben van, nem látogatható.

Felsőatrak (Horne Otrokovce)

Vranovich-kastély: Barokk-klasszicista kastélya a 18. század második felében épült. A 19. sz-ban a helyi földbirtokos, Vranovich átépítette, később Gyürky grófnő nyári rezidenciája volt. A 20. sz-ban felújították. Ma üresen áll, felújítása folyamatban van. A falu északnyugati szélén, parkban áll.

Felsőszeli (Horne Saliby)

Kastély: Talán az Esterházy családhoz köthető, mára elpusztult.

Kúria: Ugyancsak ismeretlen időben épült és pusztult el.

Felsővásárd (Horne Trhoviste)

Jeszenszky-kastély: A falu közepétől észak felé áll a Jeszenszky család kastélya. Reneszánsz eredetű épület, négyszárnyas, zárt udvaros várkastély volt. Az 1758-as barokk átépítés során Jeszenszky Antal háromszárnyasra módosította. Azóta U alaprajzú. Ugyanekkor alakítottak ki kápolnát az egyetlen megmaradt, kerek északi bástyában, és ekkor telepítették parkját is. Ma itt működik a posta.

Galánta (Galanta)

Esterházy-kastély: Két Eszterházy kastélya közül a reneszánsz stílusút 1600 körül építtette Esterházy Ferenc. 1992-ben fejeződött be teljes felújítása. Ma házasságkötő terem, a Városi Galéria és a Honismereti Múzeum működik benne.

Esterházy (Koller)-kastély: A korábbi, 17. század első felében épült reneszánsz épületet az 1730-as években barokkizálták. Mai neogótikus-tudor stílusát az 1861-ben lezárult, Esterházy Józsefhez kötődő átalakítás során nyerte el. Az impozáns épület jelenleg pusztuló állapotban van, a tulajdonosa az önkormányzat, amely befektetőt keres a hasznosításra.
A kastélyhoz tartozó parkban áll Kodály Zoltán mellszobra. Kodály gyermekként töltött hosszabb időt a településen, s ennek emlékére komponálta a Galántai táncokat. Az Esterházyak régi, saroktornyos kastélyát, amely valószínűleg a 17. században épült, a 19. század közepén gróf Esterházy József (1799-1879) birtokolta. A családi krónika szerint a gróf „mint senior familiae, pozsonyi levéltárunk őre volt”. Aligha véletlen, hogy a korábbi évszázadok nagy Esterházy-féle kastélyépítéseinek árnyékában jelentéktelenségre ítélt, de mégis csak a család nemesi előnevét adó épületet épp a „senior familiae” építtette át, éspedig a középkor világát és – hatalmas tornyának szimbólikus jelentése révén – a család dicső múltját sugalló formában. Az átépítésre 1860 körül került sor, amihez a terveket Weber Antal készítette. A megújított galántai kastély sok rokonságot mutat Weber másik, ugyanebben az időben épített kastélyával, a vörösvárival, leginkább a hangsúlyos, sarokra helyezett, felső részén megvastagodó toronnyal, bár a két épület stílusa eltér, hiszen az egyik gótizáló, a másik félköríves stílusú. A hosszú, egyemeletes főszárnyat egy-egy hegyesszögű saroktorony fogja közre. Közülük a jobb oldali szinte vésztjóslóan emelkedik három emeletnyi magasságba; legfelső szintjét csúcsíves loggia, ívsor, lőréses sarokpillérek és kilátóterasz gazdagítja. A főhomlokzat közepét három hasonlóan kialakított oromzat tagolja. A torony és a rizalitok dús architektúrája és ornamentikája az épületnek szinte keleties jelleget kölcsönöz. A földszint és a torony csúcsíves nyílásaival szemben az első emeletiek egyenes záródásúak és szemöldökpárkányúak, valószínűleg még a kastély előző építési periódusának termékei. Az épületnek a főhomlokzathoz hasonló módon kialakított hátsó homlokzatához az 1860-as években illesztettek szamárhátíves kocsialáhajtót. Alatta nyílik a lépcsőház, melynek gótikus-bordás lefedésű terében a lépcső három karját dús mintázatú, gótizáló öntöttvas rács kíséri. A fontosabb termeket neogótikus és neoreneszánsz stukkóboltozat fedi. A főlépcsőn kívül a szárny két végén további egy-egy melléklépcső vezet az emeletre, a toronynak saját csigalépcsője van. A kastély a faluban áll, de a főutcától előkert választja el. A főszárnyhoz hátulról két földszintes mellékszárny, az egykori gazdasági épületek kapcsolódnak, melyek tágas hátsó kertet fognak közre. Ezt gótizáló öntöttvas kerítés és lőréses záródású pillér zárta el a külvilágtól, benne a századforduló körül kerek, domború virágágy és szobor kapott helyet.

Galgóc (Hlohovec)

Erdődy-várkastély: A Habsburg-párti Erdődy család 1715-ben a romos, 14. századi eredetű erődépületet kastéllyá alakította át, amelynek egyes részein ma is látszik az erődítmény jelleg. 1802-ben a parkban színházterem épült, ahol Beethoven is adott hangversenyt. Borovszky: " A mostani várkastély az 1665-iki török foglalás és a vár lerombolása után épült annak helyén. A várhegy oldalán az ország egyik legszebb parkja terül el. A kastélyhoz, erősen emelkedő, gyönyörű, egyenes, széles út vezet, melynek két oldalán sűrű, gondosan nyesett fasor vonul végig, utat engedve a kastélyból a szabad kilátásnak a városra. A várkastély terjedelmes plateaun áll, előtte, jobbra, terrasz-szerű kiszögellések, honnan elragadó kilátás nyílik a Vág völgyére. A kastély udvara az épület legrégibb része, különösen a jobb szárny, a hol a kápolna is van, melynek faragott, középkori oltárképe valóságos műremek. A bejárattól balra van a tágas főlépcső, melynek egyik ablaknyílásában van elhelyezve az a mult századbeli, remekül dolgozott, aranyozott szán, melyet Mária Terézia királynő is használt. Az emeleten levő tágas és díszes könyvtár, a mellette levő kis múzeum és a családi kincstár, oly kiváló történeti becsü emlékeket, műtárgyakat, ötvösműveket, régiségeket, festményeket, bibliografiai ritkaságokat stb. rejtenek magukban, melyek akármelyik múzeumnak díszére vállhatnának és a melyek e főúri család nagy izléséről és tudományszeretetéről tanúskodnak. E helyiségekhez csatlakoznak a lakószobák és termek, melyek előkelő izléssel vannak berendezve és a melyekben már több ízben szálltak meg uralkodók; így legutóbb I. Ferencz József József király is, kinek hálószobáját művészi kivitelű arczképe díszíti. Érdekes néhány tisztán magyar ízlésben berendezett szoba is, melyeknek berendezése és bútorzata az utolsó darabig a galgóczi uradalmi asztalos- és kárpitosműhelyben készült. A várkastély közelében van a hatalmas terjedelmű, födött lovaglóhelyiség, továbbá a grófi család színházépülete, mindenkor készen álló színpaddal, melyet a család engedelmével, a galgócziak jótékonyczélú hangversenyekhez és színi előadásokhoz gyakran használnak. Lejebb, a hegyoldalon, a kastélyhoz vezető úttól balra van a hires galgóczi narancsos, melynek narancsfái a szakértők előtt unikum-számba mennek, jobbra pedig a pálmaház, melynek hatalmas pálmapéldányai a ház tetejét áttöréssel fenyegetik. A kastélyból egy másik, gyönyörű részletekben gazdag út, egyenesen a Vág folyó előtt elvonuló országútra vezet; ezen túl egy a víz folyása által működésben tartott óriási vízikerék emeli a vizet egy csatornába, melyen át a parkba ömlik. Tovább balra a Vágon és annak két széles ágán át két hatalmas fahíd vezet, melyeken túl, visszatekintve, remek képet nyujt a sűrű fákkal borított hegytető sötétzöldjéből kifehérlő impozáns kastély."

Gány (Gan)

Kastély: 17. századi eredetű reneszánsz épület, a 18. században átalakították. A 20. században teljesen átépítették, eredeti külsejét megváltoztatták.

Holics (Holic)

Habsburg-kastély: A jelenlegi együttes helyén álló első kővárat a 13. század közepén, a tatárjárás után emelték. Azt egy 57 x 38 méteres, szabályos téglaalap alaprajzú kőfal övezte. A kutatók ezen belül egy öregtornyot feltételeznek, míg a 14. század közepétől eredeztetik a déli, 49 x 12 méteres három helyiségbol álló lakóépületet. Mindezt mély vizesárok kerítette. 16. század folyamán, mivel a tüzérségi eszközök, főleg az ágyúk egyre nagyobb szerephez jutottak az ostromokban, Holics várát is nagymértékben modernizálták. Ekkoriban emelték a nagyobb területű külsővárat, aminek sarkait ó-olasz és új-olasz típusú bástyákkal látták el. Lehetséges azonban, hogy nem egyszerre készültek el ezek a védőművek, mivel az ágyúbástyák egymást követő, modernebb változatairól van szó. Mivel a török hódoltság véres hadszíntereitől távol esett, mindvégig megmaradt magánvárnak, csak, mint földesúri birtokközpont szerepelt. 1736-ban a Habsburg uralkodói család kezére került, akik a belsővárat pompás, barokk stílusú, kétemeletes palotává alakíttatták át, itt rendezve be nyári nyaralójukat. A reprezentatív, U-alaprajzú, keletről nyitott udvarú épületnek 98 szobája volt, pompás berendezése, bútorai az akkoriban uralkodó divat legpompázatosabb alkotásai közül kerültek ki. 1780 és 1790 között az egykori várat körülvevő külső sánc árkát II. József császár utasítására lecsapolták és betömték földdel. Kiszárították a belső vizesárkot is, de ez megmaradt eredeti formájában. 1919-ig szolgált Holics várkastélya a Habsburg uralkodók nyári pihenőhelyéül. Az azóta jelentősen leromlott épületegyüttest az elmúlt években kezdték el felújítani. Múzeumként és koncertteremként hasznosítják.

Hódi (Hody)

Andrássy-kastély: Kastélya a 17. században épült, 1780-ban klasszicista stílusban építették át. Ma a szalézi rend tulajdonában van.

Ispáca (Spacince)

Majláth-kúria: Soros beépítésu, téglány alaprajzú, földszintes épület, a Kaštielska nevu mellékutcában. A 19. század elso felében (más forrás szerint 1780-ban) épült, klasszicista stílusban. 3+1+3 tengelyes fohomlokzatának közepén, enyhén kiugró középrizalitban a bejárati, félköríves keretelésu kaput találjuk, fölötte timpanonos oromzattal. A timpanonban napóra látható. Talán a gróf Révay család építtette. Utolsó nemesi tulajdonosa volt gróf Majláth Emánuel (1926-50 között). Ma családi házak vannak benne.

Jablánc (Jablonica)

Apponyi-kastély: Az egykori Apponyi-kastély 1663-ban épült a lerombolt korábbi, reneszánsz kastély helyén. Az 1770-es években barokk-klasszicista stílusban építették át. 1897-ben megújították és részben átépítették. 1928-ban tulajdonosai külföldre távoztak, ekkor banki tulajdonba került. A II. vh alatt gabonatároló és német szálláshely volt, majd iskolát alakítottak ki benne. 1968-ban az iskola kiköltözött, és a kastélyból raktárat kreáltak. A kommunizmus után, a 20. sz. végén magánkézbe került.

Jászló (Jaslovske Bohunice)

Apátszentmihály (Bohunice): Dezasse-kastély: Neobarokk kastélyát 1787-ben Dezasse Ferenc építtette, akinek 1825-ben épített sírboltja a temetőben látható. Ma wellness szálloda étteremmel.

Jóka (Jelka)

Farkas-kastély: 1800 körül épült, klasszicista stílusban. A település keleti szélén, a foút északi oldalán áll, a benzinkút közelében. Szépen felújított földszintes épület, melynek fohomlokzati középrizalitját átalakították eredeti állapotához képest. Melléképületei is épen megmaradtak. A kommunista érában gyermekotthonként használták. A Farkas család után az Olgyai, a Latinovits és a Csemez famíliáké volt.

Udvarnoky-kúria: Nagyjából a Farkas-kastéllyal egy idoben épült, egyelore ismeretlen történetu épület. A katolikus templommal szemben áll, a Kostolná nevu úton, a település NY-i oldalán, a Nová Jelka településrészen.

Kaplat (Koplotovce)

Gosztonyi-Frideczky-várkastély: Várkastélyát Gosztonyi Tamás építtette 1616-ban reneszánsz stílusban, egy 15. sz-i vár alapjaira. A 18. sz. második felében klasszicista stílusban építették át. A déli oldalán álló két kerek torony még reneszánsz emlék. A 20. sz. végén üdülővé alakították. Ma magántulajdon, vevőre vár.

Királyfiakarcsa (Kralovicove Kracany)

Bartal-kastély: A damazérkarcsai falurészben, parkban áll Bartal György 1841 és 1843 között építtetett klasszicista stílusú kastélya. Téglalap alaprajzú, jó tömegű épület, főhomlokzatát négy ion oszlopos, timpanonnal koronázott portikusz díszíti. A közelmúltban még szociális otthon volt, ma magánkézben van.

Kislúcs (Mala Luc)

Pálffy-kastély: 17. századi eredetű, két saroktornyos, késő reneszánsz kastély. Végleges formáját 1833 körül nyerte el, amikor klasszicista átépítést végeztek rajta. Bejárata fölött máig megmaradt a Pálffy címer. A község központjához közel áll.

Kismagyar (Maly Mager)

Pálffy-Batthyány-kastély: A 18. sz. elején, barokk stílusban épült, később, 1899–1900-ban historizáló stílusban alakítottaát új tulajdonosa, Pálffy Béláné, aki Batthyány grófnő volt. Utolsó átépítésére 1930 körül került sor. A kastély Kismagyar falu déli szélén, egykori parkjának maradványai közepén áll. Tévesen tonkházai (Tonkovce) kastélynak is említik a szlovák források. A helyiségek donga boltozattal, és fagerendás síkfödémmel fedettek. A kommunista érában méltatlanul használták, állapota nagyon leromlott, pusztulással fenyegetett. A 20. sz. végén egy Kollár nevű milliárdos vette meg, és teljes felújítását és részbeni átépítését is önköltségen végezte, ennek köszönhetően modernebb arculatot kapott. Állapota kiváló. Nem látogatható.

Lég (Lehnice)

Benyovszky-régi kastély: 16. századi reneszánsz kastélyát 1929-ben lebontották, csak egy nyolcszögű épületrész maradt meg belőle. Benyovszky Rudolf bontatta le, mert nem volt képes ekkora épületet fenntartani.

Benyovszky-új kastély: A falu déli szélén, hatalmas parkban található. A lerombolt régi kastély helyén 1930-ban Benyovszki Rudolf építtetett új kastélyt skót mintára, melyet hatalmas erdőpark övez. Tőle délre áll a régi kastélyból megmaradt épületrész, ugyancsak a parkban. 1948-ban államosították, és politikai iskolát helyeztek el benne. 1954-óta tüdőszanatóriumként működik.

Lészkó (Lieskove)

Windisgraetz-kastély: A falu ma Korlátkő (Cerová) településrésze. A reneszánsz-barokk kastélyt - régi alakjában - Korlátkeoy István 1700 körül építtette. Később Motesiczky Istvánra szállott, akitől 1846-ban a Windischgraetz család vette meg. A 19. században átépítették klasszicista stílusban. Parkjában tó is volt. Alfred von Windischgraetz halála után annak jogi képviselője szerezte meg, aki 1935-ben a kastély értékeit teherautókra rakatta, és elvitette. Az üresen álló kastélyt Ravasz István pozsonyi ügyvéd vette meg, de hamarosan elkobozták tőle, és államosították. 1948-tól mezőgazdasági iskola lett, 1966-tól gyermekotthon. Ma a katolikus egyház szociális otthona.

Magyargurab (Velky Grob)

Pálffy-kastély: Késő reneszánsz kastélya a 17. század második felében épült. Fennmaradt egy érdekes terv 1853-ból, mely szerint emeletet akartak ráépíteni, ám ez sosem készült el. 1908-ban meghalt Pálffy János, és vele kihalt a család ezen ága. Ekkor Andrássy Gabriella örökölte, tőle pedig Széchenyi Natália. Az államosítás után lakásokat helyeztek el benne, minek következtében nagyon leromlott az állapota. A 20. sz. végén magánkézbe került, és felújítása is sikeresen lezárult.

Majtény (Majcichov)

Esterházy-kúria: Kora barokk kúriaépület volt, a 17. sz. második feléből, valamikor 2003 után bontották le.

Esterházy-kastély: A 19-20. század fordulóján épült, neoklasszicista stílusban. Ma egészségügyi központ.

Maniga (Malzenice)

Kastély: 1890 körül épült, eklektikus stílusban. A falu északi részén található. Egyemeletes, téglány alaprajzú épület. Koalapzata van, és 60 cm vastag téglafalai. A földszinti helyiségei síkfödémesek, az emeletiek gerendázottak. Eredeti tulajdonosa egyelore ismeretlen. Jelenleg vevore vár.

Moraván (Moravany nad Váhom)

Csáky-kastély: A kastélyt a Csáky család építtette eredetileg reneszánsz stílusban. A 16. sz. végén épült a várkastély, melyet a 18. sz. elején barokkizáltak. Ekkor bontották le keleti bástyáját, és építették a kápolnát. 1881-ben húzták rá a második emeletet. Az I. vh során katonai kórház volt. A II. vh. során szovjet katonák szállása volt, majd később iskola, óvoda is lett belőle. Jelenleg alkotóház és üdülő van benne (1962 óta).

Vadászkastély: A mára elpusztult vadászkastély háttere még felderítetlen. Legvalószínűbb, hogy a Csákyaké volt.

Morvaszentjános (Moravsky Svaty Jan)

Zichy-kastély: A Zichy-kastély 1866-ban épült barokk stílusban, később leégett és a birtokos Hirsch család kétemeletesen építette újjá. 1917-ig a Hohenlohe hercegi család birtoka volt. 1965 óta szociális otthon működik benne.

Nagyabony (Velke Blahovo)

Ordódy-kastély: Az Ordódy család kastélya 1760 és 1765 között épült, ma már nem látható.

Nagylúcs (Velka Luc)

Jiringer-kastély: A 19. század elején épült klasszicista stílusban. 1884-ben eklektikus átépítésen esett át. Utoljára 1950-ben építették át. Egyemeletes, L alaprajzú épület, a földszinti helyiségei gerendás mennyezetűek, az emeletiek sík födémesek. Ma mezőgazdasági szövetkezet irodái vannak benne.

Nagymegyer (Velky Meder)

Kálnoky-kúria: A 19. sz. második felében épült, neoklasszicista stílusban. Késobb átépítették. Téglány alaprajzú, földszintes, kontyolt nyeregtetos épület, fohomlokzatán négyoszlopos portikusszal, melyet timpanon zár le. A városközpontban, a foút északi oldalán, a városháza mellett áll, parkjának maradványai között.

Nagyszarva (Rohovce)

Illésházy-kastély: Négyszárnyú, zárt udvarú épület, főhomlokzatán, a főbejárat fölött terasszal, melyet 4 toszkán oszlop tart. E fölött a középrizalit háromszög oromzatban végződik. 1570 körül épült reneszánsz stílusban, a Sárkány család ősi várának Illésházy István általi átépítésével. 1723-ban Illésházy József parkosította. 1730-ban barokk, a 19. sz. első felében klasszicista átépítéseket végeztek rajta. 1838-ban a Batthyány családhoz került, majd a Pongrácz család örökölte. Az államosítás után iskola lett 1971-ig. Ezután romlani kezdett az állapota, mígnem a 2000-es évek elején szociális otthont alakítottak ki benne idős korúaknak.

Nagyudvarnok (Velke Dvorniky)

Kondé-kastély: A 17. században épült, reneszánsz stílusban, egy magas rangú tiszt építtette. 1769-ben nagy tűzvész pusztította el a falut. Ezért a kastélyra a „Kondé” család zsindelyes tető helyett cserepes tetőzetet csináltatott. A XIX. század elején klasszicizálták, új homlokzatot kapott, az utca felől falpillérek és festett falsávkeretek, valamint egyenes záródású ablakok tagolták homlokzatát, az udvar felőli árkádos folyosója sokkal ékesebb volt. Mára teljesen összeomlott, és nyoma sincs.

Nemesgomba (Hubice)

Wiener-Welten-kastély: Más néven kis kastély a 19. század első felében épült. Közvetlenül az Udvarnoky-Nyáry-kastély mellett áll. Kerek főtömbjéhez két téglalap alaprajzú szárny csatlakozik. Üresen áll, Boris Kollár vállalkozó tulajdona.

Udvarnoky-Nyáry-kastély: Udvarnoky-Nyáry kastély, vagy nagy kastély 1830 körül épült klasszicista stílusban, reneszánsz alapokon az Udvarnoky család megrendelésére. Elődje egy négytornyos várkastély volt. 1882-től 1948-ig a lovag Wiener-Welten család tulajdona volt. A kastélyt nagy park övezi. Állapota leromlott, amikor a 20. sz. végén megvette egy Kollár nevű milliárdos vállalkozó. Most az ő tulajdona.

Nemeskosút (Kosuty)

Ábrahámffy-kastély: A parkban álló kastélyt 1896-ban Ábrahámffy Gyula építtette neoklasszicista stílusban. 1945-ig volt a család tulajdona. 1953-ban nyugdíjas otthont rendeztek be benne. Ennek megfelelően 1992-ben bővítették.

Nemeskürt (Zemianske Sady)

Thury-Appel-kúria: A 18. sz. végén építtette a Thury család. Tolük a 19. sz. elso felében a Henczyekhez került, majd a század 2. felében Appel Gusztávhoz, aki itt nagy birtokkal és szeszgyárral is rendelkezett. Ma magánkézben van, irodaépületként muködik. A falu déli részén áll, a foút nyugati oldalán, az Y-elágazásnál. T alaprajzú, földszintes, nyeregtetos épület.

Nemesnebojsza (Nebojsa)

Balogh-kastély: 1600 körül épült reneszánsz stílusban. A 18. században átalakították. Borovszky: " A Balogh-féle kastélyt, mely ma Gülcher Árminé, Bél Mátyás szerint, még Zsigmond király építtette várkastélynak. Tényleg nagy, négyszögü, emeletes épület, magas falakkal. Védőműveit Bél Mátyás is említi. Első átalakítását Szluha Ferencz későbbi birtokosától nyerte. Azután a birtok és a kastély a Viczay családé, később Schlossberg László pozsonyi alispáné lett, majd a szalabéri Horváth családé, egy darabig Draveczky báróné és Amadé gróf zálogosbirtoka, míg végre az egész birtok a kastéllyal együtt Galgóczy Antal birtokába jutott. A Galgóczy családtól 1849-ben Gülcher Jakab Tivadar vette meg. Ma ennek fia, Gülcher Ármin a tulajdonosa." Olyannyira rossz állapotba került, hogy a közelmúltban földig bontották (valószínűleg nem kívánt önkéntesek...).

Nyárasd (Topolniky)

Pálffy-vadászkastély: Nyárasdtól 3 km-re délkeletre, saját majorjában áll a vadászkastély, ma is használatban.

Nyékvárkony (Vrakun)

Amadé-Pfeiffer-kastély: A falu központjában található. A 18. sz. második felében épült, a 19. századi átalakításkor nyerte el klasszicista formáját. 1904 körül neobarokk stílusban alakították át. Az átalakítások dacára több helyiségben megmaradt a boltíves mennyezet, az újabbak sík födémesek. Legnevezetesebb tulajdonosa az Amadé család. 1954-55-ben átalakították és idősek otthonát helyeztek el benne. Ma magánkézben van, 2010 óta szállodaként üzemel.

Ószombat (Sobotiste)

Nyáry-kastély: A kastély a korábbi reneszánsz várkastély átépítésével, a 17. sz. elején épült. Ekkor négyszárnyas, zárt udvaros volt. Röviddel a befejezése után leégett. Reneszánsz-barokk stílusban építették újjá 1663-ban, gróf Nyáry Lajos megbízásából. A 18. század közepén rokokó-klasszicista stílusban építették át. Ekkor bontották le három szárnyát is, létrehozva a mai téglány alaprajzot, feltöltötték a vizesárkot, és kialakították a parkot. Végleges alakját a 19. század végi átépítéskor nyerte el. A 20. század kezdetén Kuffner Károlyé volt. A II. vh után is átépítették. Középső tömbje kétemeletes, oldalszárnyai egyemeletesek. Az 1980-as évektől múzeum.

Padány (Padan)

Kuffler-kastély: A mai Padány területén feküdt egykor Petény falu is, mely a török időkben pusztult el. Helyén a késobbiekben major volt, mely a 18. században királyi tulajdon. 1905 és 1945 között Kuffler Viktor volt a birtokosa, aki kastélyt is építtetett ide. A major 1948-ban a Nagymegyeri Állami Gazdaság tulajdona lett. A Petény (Peten) majorban, Padánytól nyugatra található a Kuffler család neogótikus kastélya. A kastélyt 1906-ban Kuffler Viktor építtette. 1945-ig volt a család tulajdonában. Ma a Nagymegyeri ÁG farmjának irodaépülete. A majorban máig megmaradt az eredeti szeszfőzde és élesztőgyár épülete, valamint 20. század elején épített tehénistálló eredeti épülete.

Pozsonycsákány (Cakany)

Szelepcsényi-kastély: Négy saroktornyos barokk kastélyát Szelepcsényi György hercegprímás építtette 1712 körül, később a cisztercita rendnek adományozta. 1902-ben az állam vásárolta meg ma gyermekotthon.

Pozsonyfehéregyház (Biely Kostol)

Brunszvik-kastély: 1719 körül épült, kora barokk stílusban, feltehetően egy korábbi erőd átépítésével. Négyszárnyas, zárt udvarú kastély, udvari homlokzatán árkádos folyosó fut körbe. Az északi szárny közepéhez kápolnát építettek. A 20. sz-ban több átalakítást is megért, funkciója is sokat változott. Ma több cégnek is székhelye.

Pozsonynádas (Trstin)

Motesiczky-várkastély: A 17. században, reneszánsz stílusban épült, ezt a 18. században barokk stílusban alakították át. 1866-ban került Krischker Nándor birtokába. E kastély kertjében állott volna - a hagyomány szerint - Mátyás király vadászkastélya. 1848-ban magyar huszárok voltak itt hat hétig és a Krischker-féle kastély volt a kórházuk, a hol többen kolerában haltak el. Az 1848-49-es szabadságharc után Alfred Windischgraetz herceg tulajdonába került. 1919-ben Csernus Ferencé lett, egészen az 1950-es évekig. Felújítása nemrég fejeződött be.

Motesiczky-kastély: A 18. század első felében építtette a Motesiczky család, barokk stílusban. Mai formáját a 20. század eleji átalakításkor nyerte Windisgraetz Alfréd herceg jóvoltából. Ma szociális intézmény működik benne.

Pöstyén (Piestany)

Erdődy-kúria: 1890 előtt épült. U-alaprajzú, földszintes, nyeregtetős épület volt, nagy park övezte. Az 1950-es években bontották le.

Pusztafödémes (Puste Ulany)

Zichy-kastély: Barokk kastélyát 1749-ben építtette a Zichy család. Később a Farkas család lett a tulajdonosa. 1948-tól közigazgatási célokra használták. Ennek megfelelően szinte a felismerhetetlenségig átalakították. Boltíves helyiségek maradtak meg napjainkra is. Egykori parkja eltűnt. Több funciót is betöltött, jelenleg vevőre vár.

Rákfalu (Rakovice)

Mednyánszky-kastély: A községben van Kornfeld Zsigmondnak csinos, elegánsan berendezett kastélya, mely körül igen szép angol park terül el. A kastély nagyon régi eredetu reneszánsz építmény és alapja még a templáriusok idejéből való. Az 1675-bol fennmaradt összeírás szerint, akkoriban már mint "régi kastély" szerepelt; 1760 körül barokk átépítés történt, majd 1808-ban felújították. Az 1830-as években klasszicista stílusban építették át. 1856-ban azonban báró Mednyánszky Dénes, az akkori tulajdonos, átépíttette. 1918-ban és 1945-ben is kifosztották. A két vh között báró Kornfeld Móric volt a tulajdonosa. 1954-ben leégett, ekkor felújították. Ma szakközépiskola működik benne.

Rohó (Rohov)

Horeczky-kastély: Klasszicista kastélya a 19. sz. elején épült. „A községben van Herber Lipót lovag csinos régi kastélya, melyet báró Horeczky Ferdinánd építtetett. Ugyanő volt a község földesura is.” Valószínűleg egy barokk kúriát építettek át, erre utal a csehsüveg boltozatos folyosó is. A szobák sík födémesek. 1953-tól állami gondozott fiatalok otthona. Nem látogatható.

Sasvár (Sastin)

Kastély: Az egykori reneszánsz-barokk kastély a 17. század első felében épült, a 18. században textilüzemmé, majd az 1870-es években cukorgyárrá építették át. Mára felismerhetetlenségig átalakították, és egy vállalkozás területén áll, több más, modern épülettel körülvéve. Nem látogatható.

Ság (Sasinkovo)

Kastély: Eklektikus (neobarokk) - szecessziós stílusban épült a 20. század elején. Téglány alaprajzú, egyemeletes épület, manzárdtetővel. Helyiségei sík födémesek. Mára teljesen felújították, igazi ékessége a településnek. Magánkézben van.

Salgócska (Salgocka)

Dávid-Sándor-Dezasse-Appel-kúria: A 19. század második felében kegyura Appel Gusztáv, kinek itt nagyobb birtoka és szép parkkal övezett, régi nemesi kúriája van. Ezt a XVIII. század első felében a Dávid család építtette. Később a gróf Sándor-család vásárolta meg, melytől a gróf Dezasse-család örökölte. Ezektől vásárolta meg Appel. Ma rossz állapotban, magánkézben van, felújítása megkezdődött. Tekintélyes ősparkja nagyobbrészt még megvan.

Sárosfa (Blatna na Ostrove)

Bittó-kastély: A 17. sz. első felétől lesz itt birtokos a Bittó család, később egyedüli birtokosai lesznek a településnek. Az épület mögött, ahol ma a kultúrház áll, volt egy díszes istálló is, amit lebontottak. Az ovális szalon előtt a park is szép lehetett. Nyomait még látni. Sárosfán több Bittó kúria is létezett, de volt még a család "fekete" ágának Vajkán, Doborkazon, Keszölcésen, Tejfalun stb. is "úrilakuk". Ma magánkézben van. A sárosfalvi "kastély" L alaprajzú ház, belső felén ovális ebédlővel. A két szárnyban voltak a lakószobák, vendégszobák, konyha, kamra, cselédszoba. Az ovális ebédlőtől kétoldalt húzodott a pitvar, amit oszlopok tartottak. A pitvar előtt volt a díszkert. Hátul a gazdasági épületek sora, majd pedig a kert, a gyümölcsös zárta be a sort. A kúria értékesebb berendezése nemzedékről nemzedékre öröklődött. Az ebédlőben egy nagy tölgyfa asztal állt, a fal mellett a pohárszékek, a kandalló, körben székek és kártyaasztalok. A falakon az ősök portréin kívül csataképek, szentképek függtek a falióra társaságában.

Siposkarcsa (Siposovske Kracany)

Bossányi-kastély: Bartalné Bossányi Hortenzia építtette, saját használatra a 19. században. 2006-ban lebontották, és 2007-ben újraépítették, ez lett az összesen 12 Karcsa nevet viselő falut egyesítő faluközösség faluháza. Itt működik a községi hivatal, a könyvtár és a nyugdíjas klub is.

Sopornya(Soporna)

Kövecsespuszta (Strkovec): Esterházy-kastély: Kövecsespuszta Sopornyától délre található, aprócska település. Kastélya 1860-70 között épült, neoklasszicista stílusban. Kétszintes épület. Az emeletes tömbhöz egy földszintes szecessziós szárny csatlakozik. Ma fogyatékosok szociális intézménye működik benne.

Süly (Sulany)

Várkastély: A falu központjában található. Késő reneszánsz stílusban épült a 17. században. A 19. században átépítették. Később kolostor, majd gabonatároló lett. Felújítását megkezdték, manzárdtetőt kapott. Csak az alapfalai maradtak eredetiek. Földszinti helyiségei dongaboltozatúak, az emeletiek sík födémesek. Magántulajdon, nem látogatható.

Szárazpatak (Sucha nad Parnou)

Pálffy-várkastély: Reneszánsz várkastélyát 1551-ben említik eloször. Öröklés útján jutottak hozzá a Pálffyak, és az övék is maradt 1928-ig, amikor Odescalchi László szerezte meg, aki még élt a II. vh idején. A háborúban annyira megrongálódott, hogy 1952-ben lebontották, most alapiskola áll a helyén.

Szenice (Senica)

Amadé-kastély: Gróf Amadé Tádé építtette, később több tulajdonosa volt, a századfordulón báró Schmertzing István. Késő barokk kastélya Franz Anton Hildebrandt tervei szerint 1760-ban épült, az 1970-es években teljesen felújították. 1985 óta az Erdőháti Galéria található benne. Kis kápolnájában barokk freskók láthatók. Eredeti szép parkjának mára csak egy része maradt meg.

Havor-Nyáry-kastély: Havor spanyol tábornok építtette, később a Nyáry család birtokolta, tőlük Kálmán Imréné lett a tulajdonosa. Ma is áll a Fajnorova és Hollého utcák kereszteződésében, átellenben az evangélikus templommal. Teljesen átalakították, minden eredeti homlokzati dísze eltűnt, de jellegzetes tornyáról ma is könnyen felismerhető.

Kuffner-kastély: Kuffner Károly kétemeletes kastélyát lebontották, egy tömbház áll a helyén.

Szered (Sered)

Esterházy-kastély: A kurucok visszavonulása után a vár és az uradalom Esterházy József birtokába került, ki a 13. századi várat átalakította és abból 1742 körül modern, barokk kastélyt építtetett. A vár egyik tömör őrtornyát csak a XIX. század elején bontották le. Később több tulajdonosa volt. Az Esterházy-kastély az egykori semptei vízivár helyén áll. 1840-ben klasszicista stílusban újjáépült, később empire stílusban átépítették. Jelenleg leromlott állapotban új tulajdonosra vár, aki majd felújítja. Területén 1981 és 1992 között régészeti feltárások folytak, melyek során feltárták a középkori vár alapfalait.

Szomolány (Smolenice)

Pálffy-várkastély: Várkastélya a falutól északra emelkedő hegyen áll, értékes fafajtákból álló nagy park övezi. Vára 1438-ban már állt, A 16. sz. elején az Országh család birtokolta. A család férfiági kihalása, 1567 után sűrűn cserélődtek tulajdonosai. A Bánffyaké, majd a Nyáryaké volt, majd a 16. sz. végén házasság útján Erdődy Tamásé lett. Adósságai miatt ő 1777-ben eladta Pálffy Jánosnak. A 19. sz. elején leégett. A romos várat 1880-90 között gr. Pálffy József neogótikus stílusban újjáépítette. A II. vh után 1947-ben a Tudományos Akadémiáé lett, 1971-73 felújították, és kis mértékben alakítottak rajta. Történelme teljes feltárásához további kutatások szükségesek. Ma a Szlovák Akadémia Konferenciaközpontja van benne.

Tallós (Tomasikovo)

Esterházy-kastély: Barokk-klasszicista stílusú monumentális épület. A 17. században az Esterházy család építtette.  1762-ben rokokó stílusban építik át Fellner Jakab tervei szerint. A 19. sz. elején kisebb módosításokat végeztek rajta, ekkor telepítették köré az angolparkot. Északnyugat-délkeleti tájolású szimmetriatengelyű, zárt udvaros, összetett alaprajzú épület. Fő szárnya az északnyugati részen található, egyemeletes reprezentatív épület, amelyhez két végén csatlakoznak a gazdasági épületek, hozzávetőlegesen patkó alakban zárva a belső udvart. Teljes kiterjedése kifejezetten nagy, udvarával együtt meghaladja az egy hektárt. A mai épület helyén egy 17. századi reneszánsz kastély állt, ám annak az alaprajzi kiterjedése sem ismert. A ma látható kastély 1760-ban lett készen, az építtetője Esterházy Ferenc lehetett, s feltehetően a család házi építészei, Fellner Jakab és/vagy Tallherr József tervezte. Nem sokáig volt a család használatában, hiszen 1763-ban árvaházat (ez volt az első magyar állami árvaház) alapítottak benne, majd az árvaház Szencre költöztetése után fenyítőházként használták. Ez sem maradt sokáig itt, a büntetőintézet 1785 és 1790 között Szegedre költözött. Ezután évtizedekig hivatalosan elhagyatva állt, ám feltehetően időközben ide költözött a kastély iskolája. Az Esterházy-család nyilván azért nem sietett a kastély újbóli belakásával, mert rezidenciájukat Cseklészen tartották, a tallósi kastély legfeljebb nyaranta, vadászatok idején vették használatba. 1825-ben Esterházy Mihály Tallóson angol telivér ménest alapított, amely a század második felében világhírűvé lett. 1910-ben korszerűsítették a kastélyt, nagy részében központi fűtést építettek ki, mert 1906 után Mihály gróf özvegye két lányával tartósan beköltözött a kastélyba. A második világháború után elhagyták az Esterházyak, az állami gazdaság irodája és óvoda költözött be. A kerti építmények nagy részét lebontották a század második felében. A kastélytól északnyugatra található az egykori kastélypark, amely védettséget élvez.  

Udvarnok (Dvorniky)

Pannónia (Panonia): Fussmann-kastély: Fussmann Ferdinánd zsidó borász és kereskedo építtette 1924-ben, nyári rezidenciaként. Udvarnoktól 1 km-re, északra található, az általa 1916-ban alapított Pannónia nevu borászat központjaként. Nagy park veszi körül, melybe már modern épületek is lettek építve. A kastélyépület (helyesebb rá a kúria kifejezés) L alaprajzú, földszintes épület, kiugró középrizalittal. Miután Fussmannt 1944-ben deportálták a németek, a borászata is összeomlott, állami gazdaságot költöztettek a kastélyba. 2005-ben unokája visszakapta a kastélyt, de eladta egy kft-nek, amely újraindította a pannóniai borászkodást.

Úszor (Kvetoslavov)

Esterházy-kúria: A falu DK-i szélén áll az egyemeletes, L-alaprajzú barokk épület, melyet a 18. sz-ban építettek az Esterházyak, egyelőre nem tudni, a család mely tagja. Később a Pongrácz családé lett, majd 1922-től Reicher Lajos vásárolta meg, akinek örökösei birtokolják napjainkban.

Fakópuszta (Fakov): Pongrácz-kastély: Az Úszorral összeépült Fakópuszta nevű falu mellett DK-re áll a neobarokk kastély, melyet a 19. sz. végén Pongrácz Frigyes építtetett. Az épület téglány alaprajzú, középtengelyében fából faragott verandával. Eredetileg díszpark övezte. 1945 után árvaház lett, 1990-től magánkézben van. Eredeti fa verandáját időközben vasra cserélték.

Vajka (Vojka nad Dunajom)

Csentepuszta: Lippay-Molnár-kastély: Kastélya a korábbi, 1523-ban épített kastély alapjain a 19. sz. első felében épült, klasszicista stílusban. Építtetője Lippay György esztergomi érsek. Az emeletes kastély a nyaralókastélya volt. Később a Molnár család lett a tulajdonosa, akik nem értvén a gazdálkodáshoz, a korábbról örökölt vagyont felélték és elszegényedtek. A kastélyt az 1950-es években bontották el.

Vágbori (Borovce)

Ocskay-kúria: Ocskay Rudolf kúriájának sorsáról nincs egyelore információm.

Wattenvyll-kúria: A báró Wattenvyll-kúriáról jelenleg semmit nem tudok.

Vágszakály /Szokolócz/ (Sokolovce)

Nyáry-kastély: A 18. sz. elején, barokk stílusban épült, a 19. sz. második felében klasszicista stílusban átépítették. A kastélynak több birtokosa is volt, a Nyáry, a Skarbal, az Amadé, a Windischgratz, a Degenfeld és Hirschwerk családok. Később Horn Dávid és Blum Bernát, valamit a Gyulay család. A kastélyt kiterjedt park övezi halastóval és számos faritkasággal. A kastélyban ma pszichiátriai gyógyintézet működik.

Vásárút (Trhova Hradska)

Popper-kúria: Popper Emil káptalani bérlo a 19. sz. második felében létesített itt szeszgyárat, ekkor épült kúriája is, mely a falu déli részén állt. Mára elpusztult.

Vedrőd (Voderady)

Zichy-kastély: A 18. században, rokokó stílusban épült, 1860-70 között empire stílusban átalakították. Borovszky: " A kastély, a hagyomány szerint, hajdan állítólag a templáriusoké volt. Földszinti helyiségeinek boltozatai mindenesetre nagyon régi korra utalnak. Id. Zichy Ferencz gróf építtette föl és alakíttatta át az épületet és vetette meg a 150 holdas nagyszerű park alapját, a mint azt a parkban álló hatalmas obeliszk felirata is bizonyítja. E parkról egy 1797-ben Lipcsében megjelent "Taschenbuch für Gartenfreunde" czímű munka is nagy dícsérettel emlékszik meg. A kastélyban kiváló műérzékkel összeválogatott, nagybecsű mutárgyak vannak, melyeket nagyobbrészt id. Zichy Ferencz gróf a XVIII. század 70-es éveiben Franczia-, Német- és Olaszországban, valamint Hollandiában tett utazásai alkalmával szerzett össze. E gyűjteményt hasonló nevű fia és unokája, valamint dédunokája, Zichy József gróf, a mostani birtokos, tetemesen bővítették. A fölszinten jobbra egy Louis quinze-stilű szobában a Miksa császártól és nejétől ajándékozott, őket magukat ábrázoló, olajfestésű arczképek láthatók. A második szobában számos nagybecsű japán porczellán- és bronz-tárgy, közöttük 45 különféle gyertyatartó és gyönyörű nagy vázák, melyeket mostani tulajdonosuk maga hozott Japánból. A harmadik szobában remekmívű berakott ajtó, egy eredeti Tintoretto, Van der Helet, továbbá értékes szekrények és egy bot, melyet tulajdonosa a sziámi császártól kapott és ennek gyémánt-monogrammjával van ellátva. Az emeleten levő könyvtárban 10-12,000 kötet könyv van elhelyezve, melyeknek nagyobb része franczia történelmi munka, memoirok, utazások, földirati művek, továbbá sok magyar történelmi és földleírási munka. E mellett van a dolgozószoba, számos eredeti régi festménynyel, egy 98 alakkal diszített és szicziliai diófagyökérből faragott szekrénynyel. Látható itt egy, a Szent Márk templomból származó mozaikfej is, továbbá egy dombormű Fischer Pétertől és Deák Ferencz arczképe Barabástól. A hálószobát remek berakott szekrények és régi, híres mesterektől származó képek díszítik. A nagyterem fődísze az a vert ezüstből készült 17 remek relief-kép, melyeket augsburgi ötvösművesek a XVI. és a XVII. században készítettek. Itt van Zichy Ferencz gróf arczképe Blaastól; továbbá remekművű berakott szekrények, hollandi, olasz, német, indus, japán, kinai dobozok, olasz renaissaince-szekrény, ébenfa és elefántcsont berakással, érdekes régi herendi porczellánváza, egy páduai, egy karthausi és egy olasz szekrény ébenfa-, gyöngyház- és teknőscsont-kirakással, számos érdekes, régi festmény, két régi remekmívű, óriási velenczei csillár, régi német szekrények márványlapokkal kirakva, öt váza, melyek Pompadour asszony lakásából származnak egy régi milanói asztal és tükör, a Visconti czímerrel díszített, csontbetétes olasz ébenfaszekrény, egy remek Boul-óra, ékkövekkel kirakott és bronzalakokkal díszített XVI. századbeli szekrény és egy római mozaikasztal; a falakat pedig szebbnél-szebb régi festmények díszítik. A kisebb szalonban inkrusztált, selyemvirágokkal díszített és unikumszámba menő, nyolcz-szárnyú kinai lakk-ellenző van elhelyezve, továbbá XV-XVI. századbeli elefántcsontmunkák és ugyanilyen kehely a ravennai katakombákból a kereszténység első századaiból, mely Lonovics érsek ajándékából került a családhoz. Gyönyörű porczellángyűjtemény, a leghíresebb régi gyárakból, berakott szekrények, kinai kőfigurák, kinai bútorok és a falakon több festmény, régi híres mesterektől. Az u. n. kinai szalon valódi kinai tapettákkal van bevonva és eredeti kinai bútorokkal berendezve. Itt számos kinai zománcz és porczellán látható, az előbbihez hasonló lakk-ellenző, kinai népmondákkal, mely ellenzőt I. Napoleon ajándékozta a Melzi herczegnek, kinek unokájától Zichy Ferencz kapta. Ez a lakk-ellenző 12 szárnyú és a visszája tájképeket ábrázol. A grófkisasszony írószobájában egy meisseni service látható, mely Mária Krisztina ajándéka, továbbá egy indus és egy velenczei szekrény és értékes festmények mellett 17 miniatur, végre érem-, medaillon- és pecsétnyomó-gyűjtemény. A vendégszobák is mind régi, érdekes bútorokkal vannak berendezve. Az egyikben 68 különféle régi rézmetszet van, melyek mind Pozsony városát ábrázolják, továbbá régi gauche-festmények és Zichy Ferencz grófnak és családjának az 1809. évi nemesi felkelés idejéből való 10 képe. Egy másik szobában régi mesterek festményei, remek faragott ágy, 1700-ból való dombormű és különféle márványokkal kirakott szekrény látható. Egy kisebb kabinetben régi magyar fayence-ok vannak elhelyezve. Az u. n. keleti szobában Miksa császár nyerge látható, továbbá régi vadászfegyverek, régi japán fegyverek, cloisonné-tárgyak és több megkapó festmény. Az ebédlőben 680 drb rendkívül érdekes és becses japáni és kinai porczellán van elhelyezve, a tálaló szobában pedig két eredeti urbinói fayence, régi korsók, tálak és vázák, régi rhodusi és mór tányérok. A felső étterem falait családi képek díszítik. Van itt 107 drb. régi japáni és kinai edény és egy pekingi váza, mely a XIV. századból való. A lépcsőház japán bronzokkal és edényekkel van díszítve. A kastély kápolnájában régi fafaragványok vannak, Dürer iskolájából származó képek, famozaikok, az oltáron elefántcsontból készült gyönyörű feszület, mely Fenelon franczia érsek ajándéka; XIV. és XV. századbeli régi festmények, ezenkívül Szent Gellért, Szent István, Szent László és Szent Erzsébet szobrai."

Vittenc (Chtelnica)

Pálffy-kastély: 1583-ban (1603-ban?) báró Ungnad Kristóf horvát főúr, Jókő várának ura nagyszabású reneszánsz várkastélyt épített itt, mely a település meghatározó épülete lett. A kastélyt később többször átépítették, melyek közül a legjelentősebb az 1769-es barokk átépítés volt. A kastély alatt tágas pince húzódik. A 19. század közepén Pálffy József a kastély köré szép angolparkot építtetett értékes faritkaságokkal és halastóval. A kastély egyszerű, de nemes ízléssel volt berendezve. Rendkívül érdekesek voltak az ott nagy mennyiségben elhelyezett régi acélmetszetek, vadászati képek és trófeák.

Zavar (Zavar)

Majláth-kastély: Klasszicista stílusban építette a Majláth család a 19. század első felében, 1894 körül átalakították. A II. vh után jelentősebb átalakításokat szenvedett el. Ma szociális intézmény működik benne.