FELVIDÉK ("szlovákia") - NYITRAI KERÜLET KASTÉLYAI

Alsópél (Dolny Pial)

Hunyady-kastély: Klasszicista kastélya a 19. század közepén épült. A XVII. század végén a birtok Bercsényi után a Hunyadyak kezébe kerül és azoké marad azután mindvégig. A községben levő régi kastélyt is gróf Hunyady Ferenc építtette, habár mások szerint annak régi, udvar felőli részét még Bercsényi idejében emelték.

Alsószemeréd (Dolne Semerovce)

Koháry-kastély: A falu közepén álló kastélyt a Koháry család építtette barokk stílusban. 1883-ban akkori tulajdonosa Stainlein Leontin emelettel bővítette és az irgalmas rendi nővéreknek adta. 1948-ig kolostorként működött.

Appony (Oponice)

1. Apponyi-kastély: A 16. században épült reneszánsz stílusban. 1700 körül bővítik, majd 1844-46 között klasszicista-neogót stílusban átalakítják. Benne található a híres 26 000 kötetes Apponyi-könyvtár, melyet 1774-ben alapított gr. Apponyi Antal Bécsben, 1855-ben ide költöztették át, számos könyvritkasága és pazar berendezése van. 

2. Apponyi-kastély: Eredetileg L, ma már szabálytalan U-alaprajzú, egyemeletes épület, egyik sarkán kerek, másikon négyszögletes toronnyal. Falfelületeit csak az ablakok tagolják (a főépület esetében téglalap alakú, a torony esetében csúcsíves neogót), míg az épület sarkait kváderezés emeli ki. A földszinten boltozottak a helyiségek, az emeleten sík a mennyezet. Az Apponyi múzeumnak ad napjainkban otthont. A kastélyt, akkor még mint reneszánsz kúriát, a Horvátországból származó Bartakovich Ferenc építtette a 16-17. század fordulóján. A 18. században barokk, a 19. században empire-neogótikus átalakításon esett át. Az épület kis megszakításokkal a 19. század derekáig a család tulajdonában volt, ekkor került sor átfogó neogótikus átalakítására is. 1850-től az Apponyi-családé volt, majd a 20. század elején a község tulajdonába került. Az államosítást követően volt kórház is, felújítására 1977-78-ban került sor.

Aranyosmarót (Zlate Moravce)

Migazzi-várkastély: 17. századi, eredetileg reneszánsz Migazzi-várkastély, 1789-ben barokk-klasszicista stílusban építették át (Migazzi Kristóf, bécsi bíboros). Családi címerük a főhomlokzat oromzatán látható. U alaprajzú épület, két hátsó szárnya egykori parkjának maradványaira néz. Ma a városi művelődési központ van benne.

Assakürt (Nove Sady)

Ghyczy-kastély: Reneszánsz kastélyát a 17. században építették egy korábbi vár helyén. Reneszánsz emlékek a boltíves mennyezetek. Jelenlegi formájában barokk, a 18. sz. végi, és 19. sz. eleji átépítések nyomait viseli, megőrizve ugyanakkor a késő reneszánsz összképét: téglalap alaprajzú két kerek saroktornyos épület. Főhomlokzatán toszkán oszlopokon nyugvó kovácsoltvas korláttal ellátott erkélyt találunk, fölötte timpanonnal. A II. világháború után a kastély a helyi általános iskolának adott otthont, amíg az 1960-as években fel nem épült az iskola új épülete a kastély közvetlen szomszédságában. 210-ben teljesen felújították, ma kiváló állapotban van, kulturális célokat szolgál.

Bajcs (Bajc)

Érseki kastély: Az egykori érseki nyári kastély L alaprajzú, emeletes épület. 1867-ben nyerte el alakját az érseki nagybirtok 19. század elején épült intézői épületének átépítésével, ma nagyon rossz állapotban van. Az érsek főleg a nyári hónapokban tartózkodott a kastélyban, ahol saját kápolnája is volt. 1945 után számos célra használták (lakások, raktárak, vendéglő), 1950-ben a kultúrház épületével bővítették ki. A kastély mögötti angolpark is elhanyagolt állapotban van. A kastély előtt rózsaszín márványoszlop áll, melynek rendeltetése nem ismert, felirata alapján 1877-ben állították.

Bajka (Bajka)

Pély-kúria: Késő barokk kúriája a 18. század végén épült, a 20. században átépítették. Már nem áll, minimális romjai lelhetők fel csupán.

Baka (Devicany)

Felsőbaka (Horny Devicany): Hajdu-Leidenfrost-kúria: A korábban itt álló Esterházy-kúria átépítésével Hajdu Ferenc építtette klasszicista stílusban, mellette nagy parkot is kialakítottak. 1880-90 között akkori tulajdonosa, Leidenfrost Aurél átalakíttatta. A 20. sz-ban több tulajdonos váltogatta egymást. Ma magánkézben, romosan áll. A falu legészakibb épülete, közvetlenül a főút mellett áll, egykori parkja maradványai között. Mögötte van a focipálya.

Schöller-vadászkastély: Schöller Rudolf lovag építtette, egykori erdőbirtokán. Baka falutól északnyugatra, az erdőben áll. A háború után államosították, és raktárként használták, ezután leromlott az állapota. 1990-ben újították fel, azóta vadászházként működik, Zuhracka néven.

Barsbaracska (Bardonovo)

Kelecsényi-kastély: A Lévához közelebb fekvő, de már az Érsekújvári járáshoz tartozó település egyik büszkesége az 1888-ban épült nemesi kúria és az azt körülölelő park. Az épületben 1979-ig működött az alapiskola, ezután kulturális eseményeket rendezett itt az önkormányzat. 1986-ban életveszélyessé vált, a mennyezet több helyen beszakadt. 1991-ben műemlékké nyilvánították, és 1993-ban elvégezték a legszükségesebb munkákat. 1995-ben megint megtorpant a felújítás, mivel a faluban a víz- és gázvezetéket kezdték kiépíteni. 2000-ben ismét folytatódott a rekonstrukció, ekkor már ismét birtokba vehették a kúriát a falusiak. A kastély jobb szárnyában kávéház üzemel, a bal szárnyban hat vendégszobát alakítottak ki, a középső részben pedig bálterem van.

Cseresznye (Cerenova): Knapp-kastély: Barsbaracska mellett kb. 700 m-re kelet felé található a Ceresnova (cseresznye) nevu pusztában. Ma szociális otthon, ennek megfeleloen modern épületek állnak mellette, és maga az úri lak is erosen átépített. Építési stílusa századforduló környéki eredetet sugall.

Barsendréd (Ondrejovce)

Kelecsényi-Mirbach-kastély: A 19. században, klasszicista stílusban épült. 1934-ben a Szlovák liga megveszi Mirbach grófnő kastélyát a szlovák iskola részére. Állapotromlás miatt lebontották.

Dombay-kúria: Dombay Gáspár építtette 1860-ban. A kommunista időkben cigányokat költöztettek bele, ezek pedig szó szerint teljesen elpusztították. Minimális romjai még láthatóak a Horn-kúria parkjában.

Litassy-kúria: A 19. sz-ban épült, klasszicista stílusban. A falu közepén, a főúttól északra áll. U alaprajzú, 2+3+2 tengelyes főhomlokzatú, nyeregtetős épület. Ma lakások vannak benne.

Horn-Hunyor-kúria: A 19. sz-ban, klasszicista stílusban épült. Elnyújtott téglalap alaprajzú épület, az északkeletre néző rövid oldalhomlokzatához félköríves toldalék csatlakozik. Ma felújítva kultúrházként funkcionál.

Barsfüss (Travnica)

Balogh-kastély: Tarisch Kajetán kastélya a 19. század elején a Balogh-családé volt. 1848 után Dissebarth báró tulajdonába került, kitől 1858-ban báró Rüdt kezére jutott, s ettől vásárolta meg 1890-ben Tarisch Kajetán. Az épület klasszicista stílusú, több átépítésen esett át, a templom mellett áll. Utolsó tulajdonosa Rudolf Tarisch idejében, 1928-ban alaposan átalakították. A közelmúltban speciális gyermek egészségügyi intézmény és klinika volt, ma vevőre vár.

Bencsik-Rudnyánszky-kastély: Késő barokk stílusban épült a 18. sz-ban, majd a 19. és a 20. sz-ban is átalakították. L alaprajzú, földszintes épület, központi tömbje egyemeletes. Főhomlokzata széléhez kápolna csatlakozik. A Barbó-féle kastély a Bencsik családé volt. Ennek egyik leánya Bencsik Irma, Barbó Miksa grófhoz ment férjhez s ennek révén került a gróf Barbó Miksa tulajdonába. 1916-tól lett a Rudnyánszky családé. A közelmúltban a Rudnyánszky örökösök visszakapták, majd eladták a kastélyt, mely így ma magánkézben van.

Barlanghy-kastély: Elbogen Károly kastélyát Barlanghy László építtette 1862-ben, eklektikus, neoklasszicista stílusban. Tőle házasság útján Lipthay Ágoston örökölte, ettől pedig 1896-ban a morva gróf, Elbogen Károly vette meg. Később egy helyi földbirtokos szerezte meg, és 1944-ig birtokolta, amikor kórházzá alakították. 1946-1987 között iskola volt. A rendszerváltás után a leromlott épület magánkézbe került, új tulajdonosa 2006-ra teljesen felújíttatta.

Báb (Bab)

Shey-kastély: Szecessziós kastélya a 20. század elején épült, más forrás szerint 1870-80 körül. Minden bizonnyal a Shey család építtette, a falu birtokosai mindenesetre a 19-20. sz. során ők voltak. Ma üresen áll, vevőre vár.

Bánkeszi (Banov)

Bát (Bátovce)

Lévai Cseh-kúria: Egyemeletes, négyzet alaprajzú kúriája a 17. sz-ban épült, reneszánsz stílusban. Északkeleti homlokzata elott rövid, árkádos folyosó van, innen nyílik a bejárat is. A falu központjában található, a polgármesteri hivatal mögött.

Bátorkeszi (Batorove Kosihy)

Pálffy-kastély: Bátorkeszin két kastély is állott. Az egyik Pálffy herceg kastélya. A család az akkori Esztergom megyében a XVII. Század közepén szerzett Bátorkeszin birtokot, ami a XVIII. Században Pálffy Miklós nádor örökösei birtokába került. A Pálffy család a 18. század elso felében egy barokk stílusú kastélyt építtetett. A 19. század végén az uradalmat herceg Pálffy Miklós bérbe adta Stein Manónak és Félixnek. A kastély állapota évről-évre romlott, és 1940-50 között nagyrészt le is bontották.

Kobek-kastély: Bátorkeszi másik földbirtokosa a lengyel származású Kobek Kornél családja volt, aki a XIX század hetvenes éveiben költözött Bátorkeszire, s birtokot szerzett. Említésre méltó Kobek Kornél új kastélya is, melyet Kobek István építtetett 1894-95 között francia neobarokk stílusban. A kastély egyszintes téglalap alakú épület volt. Esztétikumát növelte a négy rizalitos homlokzat és a kiemelkedő manzárdtető. A két kastély már nem található meg, csupán a Pálffy-kastélyból vannak még meg a melléképületek.

Béla (Bela)

Baldácsy-kastély: A kastély építését 1770 körül Török András kezdi el, a munkálatok irányításával Mayer Jakab esztergomi építőmestert bízza meg. A kastély a francia vidéki barokk stílusában épült. Elsőként a kápolna (ma templom) készült el, amelyet 1780-ban szentelnek fel. 1834-ben az özvegy Szerdahelyiné Hunyady Anna bárónővel kötött házasság útján a korzikai eredetű Baldácsy (Baldacci) család tulajdonába kerül. Baldácsy Antal életében a kastély fejedelmi fényben pompázik. Az ő személye nagyon érdekes, igazi kényúr volt, aki a környéken a XIX. század első felében szinte mint kiskirály uralkodott. Máig fennmaradtak róla a faluban olyan történetek, mint például az, hogy a jobbágyokkal nagyon keményen bánt, és amikor a vármegyétől, Esztergomból jöttek ezt kivizsgálni, a hatóság embereit a saját börtönébe záratta. Azt mondják, hogy féltékenysége miatt még saját (második) feleségét, Makovszky Adél grófnőt is bezáratta ide egy időre. Emellett talán a vármegye legcsodálatosabb kastélyát építette fel, amelynek főleg a belső termei voltak különlegesek. Elsősorban azért, mert a termek egész falát beborító freskókat festetett. Ezek többnyire görög mitológiai jeleneteket ábrázoltak (sajnos, a kommunista időkben megsemmisültek). 1892-ben Bródy Zsigmond vásárolja meg a kastélyt a teljes berendezéssel együtt, aki a községben iskolát építtet. 1910-ben a kastély tulajdonosa báró Ullmann Adolf , 1925-ben a birtokot a báró fia, Ullmann György örökli. György nevéhez fűződik a Muzsla felől a faluba vezető út mentén állított Szent Kristóf emlékkereszt, melyet egy szerencsésen végződött kocsibaleset után hálából állíttatott a báró 1939-ben. Az Ullmannok nagyon jó kapcsolatban voltak a falubeliekkel, volt egy autójuk, amivel a megbetegedett falubelieket vitték a párkányi orvosi rendelőbe. Ullmann György 1945-ben kényszerült elhagyni az országot lányával, a ma Svájcban élő Erzsébettel. A II. világháború után a kastélyban pár évig mezőgazdasági iskola, majd javítóintézet működött. Egy ideig börtönként is szolgált. Ezután 1990-ig motoralkatrészek, mezőgazdasági gépek raktáraként használták, mígnem annyira tönkrement az épület, hogy életveszélyessé vált. 2000 decemberében az Ullmann család leszármazottai, Ilona von Krockow grófnő és Matthias gróf visszavásárolták az ősi birtokot és elindították a kastély szakaszos felújítását, ami nem kevesebb, mint 50 millió euróba került. A birtokot kovácsoltvas kerítéssel elkerítették, a tetőt, és részben a kastély épületét is felújították. Kialakítottak egy ízlésesen berendezett borozót. 2001-ben a pincét nyolcmillió szlovák korona értékű modern szőlőfeldolgozó technológiával szerelték fel. Azóta valószínűleg itt érlelődnek Szlovákia (a Felvidék) legjobb borai. Az újonnan felújított bélai kastélyban kétszáz fő részére nagyszabású esküvőt szerveztek 2007 októberében: Yvonne von Krockow grófnő és Gonzala Mahou házasodott össze. Az egyházi ceremóniára az esztergomi bazilikában került sor.

Bélád (Beladice)

Szent-Iványi-kastély: A Szent-Iványi család béládi kastélya a 18. sz. végén épült barokk stílusban. 1874-ben Henrik Lindelóf báró neoklasszicista stílusban átalakíttatta és megnagyobbíttatta. Szép parkkal rendelkezik, melyet 1874 körül alakítottak ki. Hatalmas hársfáinak kora becslés szerint 250-600 év. Parkjában áll a Szent-Iványi család romantikus stílusú, reneszánsz ihletésű mauzóleuma. A kastély alaprajza L alakú. Egyemeletes épület, mely eredeti állapotából fakazettás mennyezetet, fa falburkolatot, kályhákat is megorzött. A kommunista érában mezőgazdasági iskola volt, ma üresen áll.

           

Nagyheresztény (Velke Charastany): Malonyai-kastély: A faluban a 19. sz. elején a Malonyai család volt birtokos. Malonyai Teréz ekkor építette ide a ma is álló kastélyt, szép parkkal, benne ma is állnak a hatalmas gesztenyefák. A malonyai birtokot 1837-ben gróf Sziráni József vásárolta meg, lánya Lili Majláth Istvánhoz ment feleségül, házasságuk azonban gyermektelen maradt. A klasszicista kastély ma romos állapotban van, tető nélkül áll.

Pusztahatár (Pusty Chotar): Jeszenszky-kastély: A falut 1808-ban Jeszenszky Károly királyi tanácsos és barsi alispán alapította saját birtokán. 1820-ban ide építette klasszicista kastélyát. 1945-98 között a község tulajdonában volt, általános iskola, majd 1980-tól művelődési központ volt. Időközben elvesztette két oldalszárnyát. Állapota leromlott. Ma magánkézben van, szépen felújítva kastélyhotelként üzemel.

Bény (Bina)

Pálffy-kastély: A 19. sz. közepén épült. Nem akadtam nyomára, feltehető, hogy már nem áll.

Borfő (Brhlovce)

Kastély: Dombon álló kétszintes kastélya 1756-ban épült késő barokk stílusban. Egy szintén kétszintes gazdasági épület is tartozik hozzá. A kastély 1917-ben leégett, majd a kommunista érában lakások voltak benne. Állapota ettől teljesen leromlott, de mára német tulajdonosa felújította. A tervek szerint étterem lesz benne.

Bori (Bory)

Bory-kastély: A Bory-kastély a 19. században épült klasszicista stílusban. A támpillérekkel megerősített és magas kőkerítéssel körülvett Osvald-kastély klasszicista épületét feltételezhetően a XIX. század elején emelték. Lakója volt Biller báró, egy Winkler nevű földbirtokos, egy Weis nevű zsidó, egy Dalotti nevű birtokos is. Utolsó tulajdonosai az Osvaldok voltak, akik eredetileg szemben laktak az épülettel. A településen a Községi Hivatalt elhagyva forduljunk balra. Az enyhén emelkedő út mellett találjuk az egykor szebb napokat megért kiskastélyt. Ma két család lakik benne.

Cabajcsápor (Cabaj-Capor)

Wágner-kastély: A 18. században épült késő barokk stílusban. Építtetője a Majthényi család. Ma egészségügyi központ. Lényegében a falu központjában található.

Peres (Peres): Kastély: A 18. században épült barokk stílusban. Más forrás szerint 1905-ben. A Cabaj-Csáportól délnyugatra fekvő kicsiny Peres faluban áll, mely ma Cabaj-Csápor településrésze. A kastély a falucska déli szélén áll, nagyobb parkban. U alaprajzú zömök kastély, mindkét főhomlokzatán hangsúlyos középrizalittal. Utolsó polgári tulajdonosa egy Gőgössy nevű orvos volt, aki itt lakott a családjával, és itt volt a rendelője is. Az államosítás utáni sorsa egyelőre nem ismert, ma üresen áll.

Csabb (Cab)

Lahne major: Kúria: A 19. sz. végén épült, ma felújítva és részben átépítve lakásként funkcionál. A Csabbtól délre eso, ma Lahne nevu majorban áll.

Csallóközaranyos (Zlatna na Ostrove)

Magyari-Kossa-kúria: Az 1769-ben épült kúria homlokzatán építésének évéből származó, a Magyari-Kossa-család címerét ábrázoló, gerecsei vörösmészkőből készült emléktábla található. Alatta 1867-es, magyar nyelvű emléktábla jelzi javíttatását.

Zichy-kúria: A felaranyosi Zichy-kúria 1800-ban épült klasszicista stílusban, 1899-ben egy lakószárnnyal bővítették. Szép park tartozik hozzá.

Karcsay-Schwarz-kúria: Nagylélen épült a 19. sz. közepén klasszicista stílusban.

Nagylél: Révész-kastély: Nagylélen áll az 1935-ben épített Révész-kastély is (ma a mezőgazdasági szövetkezet használja).

Ontopa: Ghyczy-kúria: Ontopa puszta Csallóközaranyostól kb. 2 km-re nyugatra, Nagyléltol kb. 1 km-re északra található. A 19. század elején Ghyczy Mátyás (Komárom megye kir. törvényszéki bírája. Meghalt 1888. jún. 11. Puszta-Ontopán, Komárom megyében 40. évében) földszintes kúriát épített itt. A kommunista idokben valamiféle üzemet helyeztek el benne. 1985-ben még állt, bár már rossz állapotban volt, és azt követoen lebontották.

Csejkő (Cajkov)

Kastély: Későbarokk kastélya 1756-ban épült.

Csekely (Cakajovce)

Erdődy-kastély: Erdődy-kastélyát 1880-ban elbontották. A ma a helyén álló épület főhomlokzatába építették be a kastély egykori attika falát.

Csicsó (Cicov)

Zichy-Kálnoky-kastély: Jelenlegi formájában kétszintes, három szárnyból álló, nyugatról nyitott kastélyépület. A szárnyak díszudvart fognak közre. Ezt a kialakítását két 19. századi átépítés során nyerte el. Az első csicsói kastély alapjait 1630 után rakhatták le, ekkor vette ugyanis Zichy Pál bérbe a komáromi váruradalom hét települését. A reneszánsz várkastélyt I. Zichy István építtette fel 1657-ben, az épületről Bél Mátyás is leírást adott. 1764-ben árvíz rongálta meg a kastélyt, majd leégett, ezért 1766 és 1776 között barokk stílusban új kastélyt építettek, úgy, hogy a reneszánsz központi épületet lebontották, s az egykori várfal mellett húzódó gazdasági épületekből alakították ki a négyszögletű, zárt belső udvaros kastély szárnyait. A következő - klasszicista - átalakításra a 19. század elején került sor, ekkor nyugati szárnyát lebontották, megnyitva a díszudvart. A 19. század végén romantikus, neobarokk stílusban újították fel ismét az épületet. 1945 után iskolává építették át. A rendszerváltás után a Kálnoky-család visszakapta és felújítatta az épületet. A kastélyhoz értékes park tartozik, melyet a 19. század második felében létesítettek.

Csiffár (Cifare)

Schöller-kastély: Vadászkastélyát 1911-ben Gusztáv Adolf Schöller építtette, később oktatási célokat szolgált. Csiffártól jóval délebbre, az erdőben található.

Csúz (Dubnik)

Csúzy-kastély: A Csúzy-kastélyt 1680 táján késő reneszánsz stílusban Csúzy Pál építtette. A 18. sz. végén klasszicista stílusban átépítették. 1945 után néhányszor átalakították: lakásokat képeztek ki benne, később pékség és üvegezőműhely üzemelt falai között. A lebontásra szánt épületet 1998-ban eredeti alakjában felújították, régi fényét visszaállították. A nyilvánosság számára 2001 novemberében nyitották meg. A Műemlékvédelmi Hivatal 2002-ben védett műemlékké nyilvánította. A kastély 2003 óta színvonalas előadások, kiállítások, konferenciák színhelye. A kastélyban állandó kiállításként szolgál a „Szlovákiai kastélyok és templomok maketten” című kiállítás. A kastélyba költözött a Művelődési és Kultúrtörténeti Intézet és itt működik a Szlovákiai Magyar Honismereti Egyesület is. Bél Mátyás Komárom vármegye leírásában már a 18. század elején említi Csúzy Imre kúriáját. Egy évszázaddal később Fényes Elek utal Csúzy Zsigmond kastélyára és a gyönyörű angol parkra, amely sok egzotikus fafajtájával ékessége a messze környéknek. Ez a kastély ma is áll a község felső végén. Földszintes, klasszicista, "L" alaprajzú épület, a főhomlokzat közepén portikusszal (nyitott oszlopcsarnokkal), amelyet háromszögű timpanon zár le. A főhomlokzatot félköríves lezárású, domborúan keretelt hosszúkás ablakok tagozzák, a homlokzatmélyedést angyalalakok díszítik. A kastély homlokzatait valamikor sávos rusztika tagozta. A koronázópárkány fogazatos kiképzésű, csak a portikuszt díszítik mértani ábrák. A keleti szárny udvari részén üvegezett veranda volt. A homlokzati emléktábláról megtudhatjuk, hogy Csúzy Pál alapítványt létesített az érsekújvári kórház építése céljára. A 19. század 2. felében Csúzy Páltól Hönig Ödön vette meg a kastélyt, s az o családjáé volt 1945-ig. Később az oktatásügy rendelkezett vele (pedelluslakás volt), jelenleg a Poprádi Vagongyáré, és üvegező műhelye működik benne. Egyébként az épület állaga nagyon rossz. 1848 után a Csúzyak egykori terjedelmes parkjában több úri lak épült. A parkot ugyanis - amelyben sok szép szobor volt - a 19. század 2. felében megvette a fűri Steiger György, aki azután eladta Markstein bérlőnek. Ő kivágatta és tűzifaként eladta az erdei és díszfákat, a park területét pedig felparcelláztatta. Markstein ezzel nagy nyereségre tett szert.

Szombathelyi-kastély: A község nyugati részén, az új alapiskolától nem messze áll a falu legnagyobb kastélya. A Szombathelyi család építtette a 19. század elején klasszicista stílusban. Később a Balogh család örökölte. A 20. század húszas éveiben megvette a katolikus egyház, és megnyitotta benne az Árpád-házi Szent Erzsébetről elnevezett leányiskolát. Az "L" alaprajzú földszintes épületen semmiféle építészeti érdekesség nem található a déli homlokzatnak a háromszögű timpanonnal lezárt rizalitján kívül. A sokszor átalakított épület ma rossz állapotban van. Mellette megmaradt az eredeti park egy része is.

Ölveczky-kúria: A Szombathelyi kastéllyal szemben álló kúria 1926-ban épült szecessziós stílusban, a Pyber-család 19. századi kúriájának alapjain. Az építőanyagot Jászfaluból szállították a Kálmán család lebontott kastélyából. A kúria ma is az Ölveczky családé, s jelenleg folyik a rekonstrukciója. A hosszabb szárny homlokzatának közepén ívelt toldaléképület van, felső részén háromszög alakú csúccsal. A homlokzatokat falsávkeretek és háromszögekkel díszített domború keretekbe foglalt hosszúkás ablakok tagozzák. Az udvari oldalon árkádos, részben beüvegezett folyosó van. A kúriához a 20. század elején épített emeletes magtár is tartozik.

Szilley-kúria: Az utca másik oldalán, a Hunyady kastéllyal szemben egyszerű, "L" alaprajzú kis kúria található. Ez a terület is a Csúzy-parkhoz tartozott. A kúriát a 19. század 1. felében építtette a Szilley család, a 19. század végén Hönig József szerezte meg. 1948 után az épületet bolttá és lakásokká alakították át. Jelenleg vendéglő működik benne, s a hátsó részét raktárként használják. Az egyszerű, már korszerűsített főhomlokzatot csak a hosszúkás ablakok tagozzák.   

Petrovics-kúria: A református templommal szemben található a Petrovics család kúriája. A 19. század végén építették. 1945 után pedagóguslakásokat rendeztek benne. Jelenleg a 256-os házszám jelöli. Magas földszintes, "L" alaprajzú épület. A fő szárnyának három sarkát betonváza díszíti. Az ablakokat szemöldökpárkányos domború keretbe építették. Az udvari részen üvegezett árkádos folyosó és fedett bejárat van. A kúriát már bizonyos mértékben korszerűsítették.

Káptalanmajori kúria: A káptalanmajori kúriát - a községtol délnyugatra - a 19. század végén az esztergomi érsekség építtette érseki nyaralónak, valamint intézoi lakásnak. 1945 után is lakásként használták. Téglalap alaprajzú, földszintes épület, mindkét homlokzaton enyhén kiugró rizalittal. A főbejárat teteje két pillérre támaszkodik. A mellékhomlokzaton bábkorlátos veranda van. A kúria középső részét a rizalitokkal együtt manzárdtető fedi.

Hunyady-kastély: A Csúzy-kastélytól délre állt. A 19. század elején építtette a Hunyady család klasszicista stílusban. Az L alakú épület a Csúzy-kastélyhoz hasonlított, főhomlokzata közepén háromszögű timpanonnal lezárt portikusszal. A 19. század 2. felében Hunyady Anna eladta a kastélyt Schwartz vállalkozónak, ez továbbadta Weisz Ödönnek. 1945 után (egészen 1961-ig) a csúzi iskolának adott otthont. 1970-ben, az új iskola játszóterének kibővítésekor bontották le.

Hammerstein-kúria: Az a 19. század elején épült kúria, amely a Csúzy-család egyik rokonáé volt, a 19. század végén Hammerstein Richárd báró családi fészke lett. Az 1970-es években lebontott kúria helyén épült fel a csúzi művelődési ház. A kúria "L" alaprajzú egyszerű földszintes épület volt, az udvari részén nyitott árkádos folyosóval.

Kálmán-kastély: A volt községháza mellett megmaradt egy parkrész a Kálmán család kastélyától. Ezt a kastélyt a 19. század elején a Szalacsy család építtette, s ebbe a családba nősült be id. Kálmán Rudolf. Utána fia, ifj. Kálmán Rudolf örökölte a kastélyt, azután itt laktak a testvérei is: Ferenc és András. Kálmán Ferenc a kastély előtt 1919-ben kialkudta, hogy ne tizedelje meg a csehszlovák hadsereg a község férfi lakosságát, amely államellenes akcióba keveredett. A sikeres tárgyalás után az elítélteket 44 000 korona óvadék ellenében szabadon engedték. 1938-tól az épület különféle célokra szolgált: leventeotthon volt, 1948 után kultúrházat és mozit rendeztek benne. 1980 után lebontották, s a helyén iparcikkáruházat építettek. A kastély "L" alaprajzú földszintes épület volt, egyszerű homlokzatokkal. A főhomlokzat egyhangúságát kisebb rizalit törte meg, a koronázóparkányt fogazatosra alakították ki. Az udvari részen üvegezett veranda volt. 1980 után bontották le és a helyén iparcikkáruházat építettek.

Bathó-kastély: A református templomtól délkeletre állt a Bathó család kastélya, amely a 19. század 2. felében épült. Hatalmas, magas földszintes, "L" alaprajzú épület volt. A rövidebb szárnya szélesebb volt a másiknál. 1945-ig lakott itt Bathó Lajos, Komárom vármegye főjegyzője, utána a kastélyt kultúrháznak rendezték be. 1970-ben lebontották, és a helyén családi házak épültek.  

Paál-kúria: A Szilley-kúriától délre egy másik kúria állt, de még szintén a Csúzy-féle park területén. 1849 után hosszú ideig járásbíróság működött benne. Azután Csúzy Pál a feleslegessé vált épületet eladta Paál Dénesnek. Az 1931 és 1945 közötti években Dr. Szegedy Károly orvos lakott benne. 1945 után lakások voltak benne. Noha 1982-ben javították, az agyonhasznált épüet már összedőlt. A kúria egyszerű, téglalap alapú volt, a parki homlokzat közepén uvegezett verandával. Az utcai rész kéttengelyes homlokzatú volt.

Bathó-kúria: Az a kúria, amely a Bathó család eredeti lakhelye volt, egy enyhe magaslaton épült az országút kanyarulata fölött, a 19. század elején. 1945-ig itt lakott Bathó Aladár, Bathó Bálint örököse. Lakott e kúriában az Ezüstkard Renddel kitüntetett Bathó István is, aki 1848-ban a tisztikar országgyűlési követévé választottak. 1945 után a mezőgazdasági szövetkezet raktára és gépesítő csoportjának műhelye volt az épületben. Egyszerű, téglalap alaprajzú földszintes épület volt, amelynek homlokzatait csak a hosszúkás ablakok tagozták.

Polka-kúria: A Bathó-kúriától nem messze, keleti irányban, a római katolikus templom felé vezető út mellett állt még egy kúria. A Steinej család építtette gazdasági telepének részeként. 1920-ban Polka Pál vette meg, s az ő örökösei laktak benne egészen 1990-ig, utána az épületet lebontották. "L" alaprajzú földszintes épület volt nyolctengelyes főhomlokzattal, a sarkán kváderkirakással tagozva. Az udvari részen nyitott árkádos folyosó volt, amelyet később részleges falazással tettek zártabbá. A kúriához hatalmas emeletes magtárt építettek. 1990 után bontották le.

Fehérváry-kúria: A Vaskapu nevű dűlőben a 19. század 2. felében Fehérváry László építtetett kúriát, de a 20. század elejétől birtokának intézői laktak benne: előbb Fuchs, később Szugyi. Egyszerű, téglalap alaprajzú épület volt. 1970-ben lebontották. 1970-ben bontották le.

Dalmad (Domadice)

Kazy-kastély: Kazy Margit báróno építtette eklektikus stílusban. A II. vh alatt pusztulhatott el, melléképületeibol több is áll még, így magtárja is.

Deménd (Demandice)

Simonyi-kastély: A Simonyi-kastély 1700 körül épült, építtetője Simonyi Ferenc császári kamarás volt. A 19. sz-ban átépítették. Később a Baross család tulajdona lett, majd a Szabadhegyi családé, ezután iskolaként használták. Hosszú, téglalap alaprajzú épület, egyik rövidebb oldala két nyolcszögű saroktoronyban végződik. Két szobája dongaboltozatú, a többi fagerendás mennyezetű. Ma lakások vannak benne.

Jancsó-kastély: A Jancsó-kastély a 20. sz. elején épült szecessziós stílusban.

Sántha-kastély: A Sántha-kastély a 18. sz. második felében épült késő barokk stílusban.

Majthényi-kastély: A Majthényi-kastély szintén a 18. sz. második felében épült késő barokk stílusban. Később a Paczolay és a Novotny családé.

Benyovszky-kastély: A Benyovszky-kastély a 18. század végén épült, a 19. században a Winkler családé. A mellékelt fotón 1900-as állapotában látható, mára felismerhetetlenné változott, részben lerombolták, a maradék részt teljesen átépítették.

Berger-kastély: A Berger-kastély a 19. sz. második felében épült neoklasszicista stílusban. Mára lerombolták, helyére, a dombtetőre kispályás műfüves focipályát építettek.

Derzsenye (Drzenice)

Disznós (Kmetovce): Bathy-kúria: A Derzsenyétől kb. 2 km-re délre lévő Disznós falu központjától északabbra, parkban áll a klasszicista kúriaépület, valószínűleg üresen. Magtárja is megvan még. Eredeti tulajdonosai egyelőre nem ismertek, de több nemesi család is lakta. A források kastélyként említik, de méretei azoktól elmaradnak.

Egeg (Hokovce)

Földváry-Oberndof-kastély: A lakatlan Királyfiapusztát (Královicej) települést a 18. században a Földváry család telepítette be újra, akik nagy kastélyt építettek ide. A kastély a 18. században épült, a Földváry család által, mely egy ideig a herceg Coburg családtól bírta zálogban; majd Zmeskall szerezte meg, utóbb a Fülöpp család és attól Migazzi révén gróf Oberndorf. A kastély végül 1944-ig a Horn családé volt. 1763-ban és 1820-ban átépítették. Utóbbi átépítésekor emeletet húztak rá. A klasszicista épület ma is áll, jó állapotban, felújítva. A kastélyt szokták felsőszemerédi kastélynak is említeni, de lényegesen közelebb fekszik Egeghez, ezért említjük itt.

Ekel (Okolicna na Ostrove)

Csécsy-Csorba-kúria:  A 18. sz-ban épült Csorba-kúriát 2006-ban felújították és ide költözött a községi hivatal. A falu északi részén, a foút nyugati oldalán, keresztezodésben találjuk. L alaprajzú, földszintes, nyeregtetos épület, fohomlokzata az elotte futó mellékutcára néz. Parkja megsemmisült, és beépült.

A faluban található még egy kisebb, Erdélyi-kúria is, valamint itt állt a már elpusztult a Jókay-kúria.

Elecske (Aleksince)

Dezasse-kastély: Gróf Dezasse Imre eklektikus kastélya a közelmúltban még állt, de mára teljesen széthordták, csak romjai maradtak.

Jánossy-kastély: Jánossy Rafael lovag építtette a 19. században a főút mellé, dombra, így már messziről látszik. Klasszicista stílusban épült, téglából, cserépfedésű nyeregtetővel. A helyiségek síkfödémesek, pincéje boltozott. A szobák száma a földszinten 10, az emeleten 8. A kastély szélessége 16,5 méter, hossza 25,6 méter. A hagyomány szerint alagút kötötte össze a már elpusztult Dezasse-kastéllyal. Az államosítás után iroda, majd magtár lett. Ma magánkézben van, felújítása megkezdődött.

Kúria: L alaprajzú, 3 kerek saroktornyos kiskastélyát ma több család lakja. Megjelenése akár reneszánsz eredetet is sugallhat, elképzelhető, hogy eredetileg négyszárnyas, négy saroktornyos volt.

Fajkürt (Dedinka)

Kürthy-kúria: A 19. században épült klasszicista stílusban. Mára elvesztette legtöbb homlokzati díszítését.

Fakóvezekény (Plave Vozokany)

Kürthy-kastély: A ma már csak romjaiban látható épületet 1920-ban kezdte el építeni báró Malcomes Béla, ám az építkezés befejezése előtt csődbe jutott. A kastélyt 1934 után fejezte be az új tulajdonos, Hecht Imre. 1945-ben a szovjet csapatok, majd a mezőgazdasági idénymunkások szállása volt. A későbbiekben a kastélyt nagyrészt elbontották építőanyagnak. Fénykorában T-alaprajzú, kétemeletes épület volt, egy hozzá csatlakozó földszintes építménnyel, igényes építészeti részletekkel. Főhomlokzata tizenöt tengelyes volt, a sarkokon háromtengelyes rizalitokkal, pilléres, portikuszos bejárattal. Építészeti stílusa romantikus volt. Mára egy faldarabja maradt mementóként. Az épülethez angolpark is tartozott, amely ma már szintén rossz, elvadult állapotban van. A kastély romjai Alsóármán (Arma), a főút mellett vannak, ami Fakóvezekény és Málas között fekszik, közigazgatásilag azonban nem Fakóvezekény, hanem Málas része.

Felsőbodok (Horne Obdokovce)

Stummer-kastély: Az eredetileg reneszánsz várkastélyt Berényi György gróf építtette 1650-ben. A négyszögletes alaprajzú, emeletes, belső udvaros épületet 1877-ben a Stummer család vásárolta meg, ezután felújították, illetve 1804-ben és a 19. század végén átépítették. Borovszky: " Van a faluban egy régi várkastély, melyet karancsberényi Berényi György gróf 1650-ben építtetett. 1877 óta báró Stummer Sándor bírja, ki azt alaposan 80 restauráltatta. E várkastélynak különösen udvari része érdekes. Belseje előkelő ízléssel és fényesen van berendezve. Különösen szép az emeleti ónémet stilű nagy társalgó-terem. Érdekesek a család birtokában levő Makart-ereklyék, valamint a régi, eredeti festmények. Említésre méltó a kastély kápolnája is. Kis magánmuzeuma is van a kastélynak, ebben megtaláljuk azokat a különböző leleteket, melyeket a kastélyban, környékén, a községben és határában találtak. A kastélyt gyönyörű park veszi körül. Báró Stummer Sándornak itt nagy kiterjedésű mintagazdasága, szeszgyára, ló- és marhatenyésztése van. A tulajdonos a községben jól felszerelt kórházat tart fenn." 1946 óta szociális otthonként működik. Parkja megtekinthető, de az épület nem látogatható.

Felsőelefánt (Horne Lefantovce)

Jezerniczky-várkastély: A kétszintes, négyzet alaprajzú, belső udvaros épület reneszánsz stílusban épült a 17. század elején, a források az elkészültét 1618-ra datálják. Ekkor, s még a 19-20. század fordulóján is négy kerek saroktornya volt, mára már csak kettő maradt meg a nyugati, bejárati front két oldalán. Reneszánsz jegyeit ettől függetlenül a mai napig őrzi.
A Jezerniczky-család építette, később a Charada-, majd az Edelsheim-Gyulay-családhoz került. A kastélyt jelenleg is terjedelmes park veszi körül.

Edelsheim-Gyulai-kastély: Dombon áll a középkori pálos kolostor kastéllyá alakított tömbje, körülötte kiterjedt angolpark található. Az első pálos kolostort Elefánti Mihály, a település birtokosa alapította 1389-ben. A nyilván gótikus épület későbbi építési periódusai nem tisztázottak (vélhetően volt reneszánsz periódusa is), ám (ismert) barokk átalakítására 1760-1770 körül került sor a források szerint (a mai alaprajzát is ekkor nyerhette el). A T-alaprajzú épület, amelyben a felső száron a források szerint háromszintes kolostor, míg a csatlakozón a keletelt templom helyezkedett el, nem sokáig maradt a pálosok birtokában, hiszen a rend II. József-kori feloszlatásakor elhagyták. Ezután az épület - amely korábban tartományfőnöki székhely volt - évtizedeken át pusztult, mígnem báró Edelsheim-Gyulay Lipót a 19. század utolsó éveiben kastéllyá alakíttatta át. „A templom tágas boltíves hajója, remek, régi freskóival képezi a kastély csarnokát, melyből két oldallépcső és két ajtó vezet az emeleti és földszinti lakosztályokba, melyek pazarul vannak berendezve” - írják róla az átépítéssel egykorú, Magyarország vármegyéi és városai című, dr. Sziklay János és dr. Borovszky Samu által szerkesztett kiadványban. A kastélyon a mai napig felismerhető az egykori pálos múlt emléke, hiszen a hajdani templom szentélyénél még a támpillérek is megmaradtak átépítve (a szentély keleti felén bejárat nyílik, fölötte a felső szinthez csatlakozó erkély található). A kalandos sorsú épület fontos történelmi emlék, hiszen egy ideig az itteni klastromban élt Ányos Pál szerzetes-költő, magyar felvilágosodás jelentős alakja, s a kastélyban nevelkedett Horthy Miklós fiának Horthy Istvánnak a felesége, Edelsheim-Gyulai Ilona grófnő. E zárdában adta meg magát Ocskay László a császáriaknak. Ma tüdőszanatórium.

Bartakovics-kúria (kiskastély): 1616-ban említik először az udvarházat, amit Keresztúry András építtetett. Lánya Bartakovics Ferenchez ment feleségül, aki így nagy birtokokra tett szert. Ezt követen sokáig a Bartakovicsoké maradt a kastély, melyet a 17. sz. második harmadában jelentősen átépítettek és bővítettek. Az 1840-es években nagy tűzvész pusztított a faluban, melyben a kastély is megsérült, ekkor a Bartakovics család felújította, és háromszárnyú kastéllyá építtette át. A 18. század végén és a 19. század elején az udvarházat újfent átalakították. Bővült a majorsága is, úgy területileg, mint új melléképületekkel. 1891-ben már új tulajdonosa volt, a legutóbbi átépítés már hozzá köthető. Később még több tulajdonosváltás is történt. A II. világháború után fedél nélkül maradt családok elszállásolására használták, állaga lassan teljesen leromlott. 1990-ben a romos épület magánkézbe került. 2017-ben több kiállítás is nyílt benne. Felújítása már megkezdődött. Az objektum tömegében egy meghatározó barokk épületet reprezentál, amely a díszudvar körüli szimmetrikus háromszárnyú kompozíciójával az északi oldalra nyílik. A déli fohomlokzat megemelt lábazata, a nyílások sorrendjének összességében szimmetrikus koncepciója, valamint az egyszeru és áttekintheto elrendezés a fofolyosóval, T betus alaprajzzal egységes barokk koncepcionális és kompozíciós szándékot mutatnak. Az épület értékes klasszicista építészeti átalakításai mellé a homlokzatok vonalas ritmusú tagolása is hozzáadható. Tipológiai típus szempontjából a vizsgált objektum a vidéki udvarházakhoz tartozik. Egy téglaépület, melyben domináns a kobol készült vegyes falazat, égetett tégla és téglafalazat.

Kúria: Klasszicista stílusban épült a 19. században. A falu déli részén, a főút mellett áll.

Egy jelentéktelenebb, ugyancsak 19. századi kúria is található még a településen.

Felsőhelbény (Horne Chlebany)

Motesici-kastély: Barokk kastélya a 18. században épült, a 19. században átépítették. 1839-ben helbényt a Zay grófi család vásárolta meg. A 19. században a Fink, majd a Motesiczky család volt a község földesura, a kastély 1952-ig az ő tulajdonukban volt.

Felsőszemeréd (Horne Semerovce)

Hellenbach-Wilczek-kastély: A Wilczek-kastély 1763-ban épült barokk stílusban, a 19. században klasszicista stílusban alakították át. Eredetileg a Hellenbach családé volt, akik élénk társadalmi életet éltek. Több neves személyiség, köztük Széchenyi István és Erkel Ferenc is megfordult falai között. A Hellenbach család birtokát gróf Steinlein Ottó örökölte, a kastéllyal együtt, melyet a birtokkal gróf Wilczek Vilmos bérelt. Ma romos állapotban van, teteje is hiányzik.

Ivánka-kastély: Szép klasszicista kastélya és mintagazdasága volt itt még Ivánka Lászlónak a századfordulón. A család klasszicista kastélya feltehetően a 19. sz. közepe táján épült. Mára elbontották, helyére épült az általános iskola.

Felsőtúr (Horne Turovce)

Laky-kúria: 1800 körül épült klasszicista stílusban. A falu közepén, a főút nyugati oldalán áll, középrizalitos, teljesen modern stílusban átépített főhomlokzatával egykori parkja felé fordulva. Enyhén kiugró középrizalitja előtt kétoszlopos portikusz található. A főútra 6 ablaktengelyes hátsó homlokzata néz.

Móser-kúria: A 19. század első felében (1830 körül) klasszicista stílusban épült. A falu nyugati szélén találjuk, a főút nagy kanyarulatán túli mellékutcában. Megjelenése és színezése is nagyon hasonló a Laky-kúriához, ez is „háttal fordul” az útnak. Főhomlokzata előtt négy toszkán oszlopos portikusz található.

Fűr (Ruban)

Horváth-Jankovich-Steiger-Zichy-kastély: A kastélyt a 18. sz. 2. felében valószínűleg a Horváth család építtette klasszicista stílusban. 1830-ban a Jankovich család átalakíttatta. 1887-ben az uradalom új tulajdonosa, Steiger Gyula neoklasszicista stílusúvá építtette át, mai formájára. 1910 körül az uradalmat a kastéllyal együtt dr. Weisz Fülöp pesti bankár vette meg. Az ő unokáját vette feleségül gróf Zichy Aladár, és az övék volt a kastély 1945-ig. Majd UNRRA-raktár lett a kastélyban, később gyermekotthon működött benne. 1960 óta szeretetotthon. Bár a kastélyt sokszor javították, ma üres, és rossz az állaga. Hosszúkás földszintes épület, folyosó köti össze a szomszédos, négyzetes alaprajzú házzal, amelyet az uradalom személyzete használt. A főhomlokzat közepén oszlopos, timpanonnal befejezett portikusz van. Az udvar felőli homlokzat közepén kupolával fedett árkádfolyosó látható. A délkeleti homlokzat közepébe négyzetes torony van beépítve, az északnyugati sarkon pedig kör alaprajzú torony áll. A homlokzatokat falsávkeretek, valamint kezdőköves, könyöklőpárkányos keretelésbe ágyazott hosszúkás ablakok tagolják. Az udvari homlokzat sarkain félkör alakú rizalitok vannak. A kastély helyiségei egyenes mennyezetűek, és a középfolyosó mentén sorban helyezkednek el. Egy helyiségben megmaradt a fekete márványból készült, dombormű-díszítésű kandalló. Az udvari homlokzattal szemben még áll a személyzeti lakásokat magába foglaló épület a három, faragással díszített verandájú bejárattal s az északi homlokzaton a toronnyal. Hatalmas ősparkja elhanyagolt állapotban van.

Vargha-kúria: A 17. sz. végén építette Akács Imre a kúriáját, valószínűleg a templom közelében álló Újfalussy-kúria építőanyaga egy részének felhasználásával. Valamikor a 18. sz. közepén szerezte meg az épületet a Szalay család, és átépíttette klasszicista stílusúvá. A 19. sz. első felében benősült a családba Vargha József, feleségül véve Szalay Teréziát (1798-1855). A 19. szd. végén a Vargha családba benősült Pristyák Antal földbirtokos, utána következett mint örökös a kúria utolsó tulajdonosa: özv. Aranyossy Kálmánné szül. Kishindi Sándor-Vargha Emma (1864-1949), valamint Sándor Erzsébet, akik itt éltek 1949-ig. Azután a birtokot és a kúriát átvette az állami birtok, később midkettőt a helyi mezőgazdasági szövetkezet foglalta el, a kúriában kultúrház is működött. 1968 óta többször átalakították, s megfosztották építészeti díszeitől. Az udvari részhez egy szárnyat is építettek, merőlegesen a régi épületre. Ennek előtte a kúriának téglalap alakú alaprajza volt. Egykor az épületet falsávkeretek és egyszerű plasztikus keretelésű ablakok tagolták. Ma kultúrház.

Garamszőlős (Rybnik)

Érseki kastély: Jelenlegi formájában az utcafronttal párhuzamos, téglalap alaprajzú, emeletes, barokk épület. Az utca felőli homlokzatát csak az ablakok tagolják (11 tengelyes), kert felőli homlokzatán a sarkok (3-3 tengely) erőteljes rizalitként ugranak ki. Az épületben levéltár működik.
Az érseki kastélyt még az esztergomi érsek építtette 1750 táján, de csak 1771 után lettek készen vele. Akkor még egy szintes épület volt, a 19. század elején bővítették emelettel. Sorsa meglehetősen színes volt, használták püspöki nyaralóként, katonai raktárként, üzletként és kocsmaként, majd iskolaként is.

Garamújfalu (Nova Dedina, korábban Tekovska Nova Ves)

Lipthay-kastély: A báró Lipthay család építtette 1908-ban. Különlegességét fatornáca jelentette. Mára lebontották, az iskola épült fel a helyén.

Gímes (Jelenec)

Forgách-kastély: A barokk Forgách-kastélyt 1722-ben kezdték építeni (Forgách Pál érsek), 1760-70 között jelentősen bővítették. Mai formáját a 20. század elején érte el. L alakú alaprajzi elrendezése van, domboldalba épült szárnya egyemeletes. Helyiségei többsége boltíves mennyezetű, gyakran freskókkal, vagy stukkókkal díszített. Az államosítás után több funkciója is volt, ma múzeum.

Hontalmás (Jablonovce)

Esterházy-kastély: A 19. sz. elso felében épült klasszicista stílusban, még a 20. sz. közepén is jó állapotban volt, majd árvízkárosodást szenvedett. Ekkor egy szárnyát lebontották. A megmaradt töredék magánkézben van.

Hontbagonya (Bohunice)

Régi Nyáry-kastély: A 17. században épült, a 19. század közepén Nyáry Antal romantikus stílusban építtette át. Téglalap alaprajzú, észak-déli hossztengelyű, emeletes épület, egy sarki toronnyal. Bejárata nyugati irányba nyílik, a főhomlokzat közepén kiugró portikusszal és ikeroszlopokkal. Félköríves, körbefutó fríz tagolja az emeleti homlokzatokat az attika alatt.
A birtok a 17. században a lévai várhoz tartozott. Ekkor épült fel a Csáky-kastély is, reneszánsz stílusban. A 19. század közepén építették át (immár az új tulajdonosok, a Nyáry-család) romantikus-gótikus stílusban, ám ekkor már nem ez szolgált lakhelyül, hanem a tőle északra korábban felépített klasszicista épület.

Új Nyáry-kastély: A korábbi, reneszánsz kastély mellett 1816-ban építtette fel a Nyáry-család az új, klasszicista épületet. A kastély téglalap alaprajzú, emeletes, a tőle délre álló korábbi épülettel megegyezően észak-déli hossztengelyű, főbejárata nyugatra nyílik. Ez a portikusz erősen kiugró, emeleti szintjén lodzsa van, tetején timpanon. Manzárdtető fedi, amely a kortárs tetőablakok beépítésével lényegesen megváltozott napjainkra. A kastély a Nyári-család legfontosabb székhelye volt a 19. században, a família magyar történelemben, művelődéstörténetben is szerepet játszó alakjai (Gyula, Albert, Jenő) is itt születtek. Az épületet a 19. század legvégén eladták, azután az államosításig több tulajdonosa volt. A rendszerváltás utáni években a korábbi kastéllyal együtt magánkézbe került.

Hontbesenyőd (Pecenice)

Kastély: Kastélya 1693-ban épült késo gótikus stílusban. Később barokk stílusban építették át. Alaprajza L alakú. Eredetileg jezsuita kolostor volt, de sosem készült el teljesen, mert a jezsuiták eredeti terve szerint négyszárnyas, zárt udvarú épületnek kellett volna lennie. Csak nagyon rövid ideig tölthetett be valódi kastély funkciót, a II. vh előtt. A kommunizmus idején magtár lett, később oktatásügyi célokra használták. Ma üresen áll.

Hontvarsány (Kalinciakovo)

Nyáry-kastély: A Nyáry-kastély a 18. században épült barokk stílusban, 1820 körül klasszicista stílusban építették át. Régebben a Majthényi családé volt.

Hull (Hul)

Motesiczky-kastély: A Motesiczkyek a 19. sz. elején építették klasszicista kastélyukat, tőlük 1862-ben vásárolta meg a hozzá tarozó birtokkal együtt a Dóra család. Benne donga -és, porosz boltozatot, és síkfödémes helyiségeket is találunk. A romos állapotú, földszintes, U alaprajzú kastélyt 2009-ben elkezdték felújítani.

Ipolybél (Bielovce)

Csécsi Nagy („sárga”-) -kastély: Az ún. "sárga kastélyt" a 20. század elején építette Csécsi Nagy Miklós neogótikus stílusban, ma művelődési ház van benne.

Bossányi-kastély: A Bossányi-kastély a 19. század végén épült neoklasszicista stílusban, 1950-ben emeletet építettek rá. Ma magánkézben van.

Ipolykiskeszi (Malé Kosihy)

Prímási kastély: Az esztergomi káptalan alá tartozott sokáig, ők építtették valamikor a nyaralókastélyt, amely nem maradt fenn.

Ipolypásztó (Pastovce)

Plachy-kastély: Kastélyát - az Agyagásó-dűlőben készített téglából - Plachy György építtette 1888-ban, neoklasszicista stílusban. Egyelőre nem tudtam lokalizálni.

Ipolyszakállos (Ipelsky Sokolec)

Plachy-kastély: Kastélyát Plachy Gyula építtette 1888-ban neoklasszicista stílusban. Később a Huszár családé lett.

Ipolyvisk (Vyskovce nad Iplom)

Koháry-kastély: A nagyobbik kastélyt a 17. század végén Koháry III. János építtette klasszicista stílusban. A 19. század végén átalakították, 1945 után a községi hivatal működött benne. A település központjában áll.

Esterházy-kastély: A kiskastélyt a 19. század elején gróf Esterházy János építtette birtokának intézői számára. A településen kívül, északnyugatra, a főút mellett áll.

Jattó (Jatov)

Esterházy-kúria: A hagyomány szerint Esterházy I. Mihály építtette a 19. sz. elején, klasszicista stílusban. Földszintes, összetett alaprajzú épület, főbejárata előtt félköríves, négyoszlopos portikusszal. A falucska északi részén, parkban áll. Elhanyagolt, rossz állapotú épület, magánkézben van.

Kalász (Klasov)

Weisz-kastély: A parkban található az a neogótikus kastély, amelyet 1866-ban báró Weisz Pál építtetett. 1886-ban leszakadt a merészen épített boltozata. A kastély gyönyörű berendezéséről egy leírás maradt ránk a 19. század végéről. A leírás megállapítja, hogy a kastély kimagasló ízléssel és kényelemmel van berendezve. A földszint helyiségeit arab stílusban díszítették, a berendezés is stílusos, antik, értékes arab és perzsa darabok vannak itt. Itt volt elhelyezve a tulajdonos értékes gyűjteménye, amely kb. 1000 darabból állt, köztük számos értékes arab, perzsa és egyiptomi edény, római régiségek, értékes gemmagyűjtemény és szkarabeusok, régi aranydíszek, kőkorszaki és bronzkorszaki tárgyak, érmék és más értéktárgyak. Nagy művészi értéke volt a különböző helyiségekben elhelyezett képeknek is, a gyűjtemény kb. 100 darabból állt, köztük számos 15. századból származó festmény Rafaello, Coreggio iskolájából, Lucas Cranach és más mesterek művei. 1945 után az épületet elkobozták, és az értékes gyűjtemény tönkrement. A megjavított kastélyban 1958 után nyugdíjasotthon működött, 1965 után fogyatékos gyermekek intézete, ezért az épületet hozzáépített szárnnyal bővítették. A kastély L alakú kétszintes épület, a háromszintes torony az épület tengelyén kívül helyezkedik el romantikus mellvéd befejezéssel. A kastély homlokzatait téglalap ablakok tagolják ablakeretekben, és falsávkeretek. A főszárny két traktusában egymás után következnek a helyiségek. A neogótikus belső térben stukkóhálós és csillagbordázatú boltozatok vannak, a szecessziós figurális és ornamentális falfestés a legutóbbi felújításoknál tönkrement.

Weisz-kúria:A park szélén álló kúriát a 18. és a 19. század fordulóján Weisz József építtette. 1866-ban, a kastély megépítése után ebben a kis épületben volt a nagybirtok intézőjének lakása, ma egy gyermekotthonnak ad helyet. A kúria klasszicista téglalap alapú földszintes épület, nyolctengelyes főhomlokzattal, amelynek négytengelyes középrizalitja van háromszögű timpanon díszítéssel. A homlokzatot téglalap ablakok tagolják ablakkeretekben, amelyek azonban csak a rizalit oldalain vannak kiképezve, maga a rizalit falsávkeretekkel tagolt. A park felőli homlokzatnak teraszos bejárata van.

Wild-kúria: Az egykori jegyzőség épülete eredetileg a nagybirtokos Wild Mór úriháza volt. A 19. század második felében építették, 1882 után kétszer leégett. A házat 1908-ban a jegyzőség számára vásárolták meg, később a községi hivatal működött benne. L alakú földszintes épület, a főhomlokzaton két rizalittal, amelyeken nagy ablakok vannak félköríves befejezéssel. Az udvarban pilléres, üvegezett folyosó húzódik. Ma a községi önkormányzat működik benne.

Karva (Kravany nad Dunajom)

Láng-kastély: A 19. sz. második felében épült az a kastély, melyet Láng Gusztáv  budapesti gyáros 1908-ban szecessziós stílusban alakíttatott át. Jelenleg a szakmunkásképző iskola diákotthona. Értékes kastélypark veszi körül.

Szarvassy-kastély: A 18. század második felében épült, 1894-ben Szarvassy Sándor romantikus stílusban építtette át, ma a mezőgazdasági szakközépiskola működik benne.

Kosztics-kúria: A Kosztics család a 18. század végén épült kúriája a Duna partján fekszik, 1904-ben bővítették, 1935-től a Hroššo család tulajdona volt. A tervek szerint épületében idegenforgalmi központot létesítenek.

Kuzmik-kastély: 1908-ban épült szecessziós stílusban, 1938-ban korszerűsítették.

Botka-kúria: 1880 körül épült, ma egy mezőgazdasági farm területén áll.

Kálmánfalva (Kamanova)

Tocsek-kastély: A Tocsek család késő klasszicista kastélya a 19. század második felében épült. Később a Steipor, majd az Apponyi család tulajdona. Utolsó birtokosa Weisz Alfréd volt, aki Izraelbe vándorolt ki. A kommunista érában egészségügyi központ és óvoda volt, ma üresen, rossz állapotban áll.

Kálna (Kalna nad Hronom)

Pély-kastély: A kiskálnai kastély a 18. században épült, barokk stílusban.

Kerencs (Krnca)

Gosztonyi-kastély: A 19. század második felében épült neoklasszicista stílusban.

Gosztonyi-kúria: A családnak egy kúriája is állt a faluban.

Ordódy-kúria: Az Ordódy család kúriáját a 20. század hetvenes éveiben szétszedték. További kúriák voltak: Knogler (Thuránszky)-, Szalay-, Mérey-, Szoltsányi-, Majthényi-kúria.

Kereskény (Krskany)

Simonyi-kastély: A nagykereskényi kastély a 17. században épült barokk stílusban, építtetője a Simonyi család, később a Majláth, majd az Ordódy család tulajdona volt.

Majláth-kastély: A kiskereskényi kastély a 19. század első felében épült klasszicista stílusban, később többször átépítették, 1953-tól szociális otthonként működött.

Kétfegyvernek (Zbrojníky)  

Felsőfegyvernek (Horne Zbrojniky): Weisz-kastély: Kétfegyvernek közepén, a főúttól beljebb, keletre, a főútra merőlegesen áll. Eklektikus épület, ma ez a községháza. Főhomlokzatából háromtengelyes középrizalit ugrik ki, melynek két oldálan nyílik a két főbejárat. Hátsó homlokzata sík, kiugró elemek nálkül. Csaknem szemben vele áll egy kisebb kúria, ami az Adler családé volt, és a Szulovszkyaknak is volt itt egy kis kúriájuk.

Kicő (Skycov)

Keglevics-várkastély: A községben található az eredetileg 1663 körül épült, 1888-ban neoreneszánsz stílusban újjáépített várkastély, mely 1945-ben leégett, de egyes részletek napjainkra helyre lettek állítva. Felújítása és újjáépítése 1997-re fejeződött be. 2000-től magánkézben van.

Kiskoszmály (Male Kozmalovce)

Paluska-kastély: Klasszicista kastélya a 19. sz. elején épült, a kommunista idokben árvaház volt, majd lebontották.

Kistapolcsány (Topolcianky)

Habsburg-várkastély: Várkastélya a 15. században épült, a Kistapolcsányi család építtette. 1662-ben akkori tulajdonosai a Rákócziak átépítették. A 18. század végén tovább bővítették, majd 1830-ban Hild József klasszicista stílusban tervezte át. Több tulajdonos után 1890-ben Habsburg főhercegi birtok lett. Masaryk csehszlovák köztársasági elnök nyaralója volt. Szabálytalan négyszög alaprajzú, emeletes, belső udvaros kastély. Három szárnya reneszánsz stílusú, loggiával övezett. Főszárnya és homlokzata klasszicista. A ma látható kastély elődjét még védelmi-hadászati célból a Kistapolcsányi család építtette a 15. században. Az eredetileg gótikus vízivárat később reneszánsz stílusban átépítették, majd néhány részletét barokkizálták. Több tulajdonosváltás után a 18. század közepén került a Keglevich-családhoz. A főszárny klasszicista átépítésére 1818 és 1825 között került sor Alois Pichl osztrák építész tervei alapján. A korszak általános klasszicista kastélyépítészetétol eltérően, ahol a fő terek a földszintről nyíltak (pl. Dég), a díszterem a korábbi adottságoknak megfelelően az emeleten, közvetlenül az erősen kiugratott középportikusz mögött helyezkedik el. Jelenleg múzeum.

Vadászkastély: Négyszögletes alaprajzú, szecessziós vadászkastély (kiskastély), keleti homlokzatán két saroktoronnyal. Gerster Kálmán tervei alapján épült 1910-ben. A nagy kastély mellett, attól keletre, közös parkjukban áll.

Kisvezekény (Male Vozokany)

Bacskády-kastély: Bacskády Pál alispánnak építtette Bars vármegye 1750 körül barokk stílusban. Középrizalitos, L alaprajzú, udvari homlokzatán árkádos folyosóval ellátott földszintes épület. Az 1850-es években a Bacskády-féle birtok vétel utján Botka István és Tivadar nemcsényi és kis-endrédi földesurak birtokába jutott, kiktől az utóbbinak fiai örökölték. 

Botka-kastély: 1904 körül épült historizáló stílusban. A 17. századi francia barokk stílust utánozza. Építtetője a Botka család. Manzárdtetős, középrizalitos épület, portikusza fölött erkéllyel.

Kolozsnéma (Klizska Nema)

Zámory-kúria: Késő barokk, ma már nyeregtetős épület. A 18. sz. második felében épült. Nyeregtetejét feltehetően a klasszicista átalakításakor kapta. A falu központi útelágazásától délre áll, főhomlokzatával az útra nézve. Egykori parkja megsemmisült, ill. részben beépült. Ma kultúrházként üzemel.

Kolta (Kolta)

Kürthy-kúria: Kürthy István úrilakja volt. Az egykori Kürthy-kúria egy a török megszállás alatt elpusztult várkastély helyén, az egykori kerekszállási templom anyagából épült a 18. század elején.

Mészáros-kastély: A Mészáros család 1905-ben építtette eklektikus, neogótikus stílusban. Felújítása folyik.

Szombathelyi-kúria: A falu egyik gazdag családjának rezidenciája, mely szeszfőzdét üzemeltetett itt. Sorsa még ismeretlen, valószínűleg elpusztult..

Jaross-kúria: Jaross Vilmos kúriája a többivel egyidős. Egyelőre még ismeretlen a sorsa, valószínűleg elpusztult.

Dunkly-nyárilak: Lovag Dunkly nyaralója eklektikus stílusban épült. Sorsa ismeretlen, valószínűleg elpusztult.

Komáromszemere (Semerovo)

Engel-Halassy-kúria: A 18. században épült, a 19. sz-ban átalakították. U alaprajzú, földszintes kúria, a falu központjában található.

Komáromszentpéter (Svaty Peter)

Zichy-kastély: A 18. században épült, jelenleg rossz állapotban van, üresen áll. A falu északi részén található, a főút mellett. Eredetileg téglány alaprajzú volt, egy modern északi szárny hozzátoldásával ma L alaprajzú. Főhomlokzati portikusza a kommunista érában megsemmisült. A háborús időben megyeházként, majd később katonakórházként szolgált. A kastélyt körülvevő parkot a Zichyek létesítették a 19. század végén. A védett park területe 4,41 hektár.

Komját (Komjatice)

Wodiáner-kastély: 1663-ban a törökök lerombolták a várat. A vár megmaradt részére később barokk kastély épült, amelyet 1872-ben átépítettek a Wodianer bárók. 1858-ban a komjáti uradalmat Wodianer Móric báró vásárolja meg és egy fényűző kastély építésébe kezd, melyet 1872-ben fejeznek be. 1913 után a birtok a Nemes családé lett. Nemes László gróf távozása után a németek a helyi lakosokkal együttműködve kirabolták és felgyújtották a kastélyt, majd 1945-ben a még mindig impozáns épületet széthordták építőanyagnak. A kastély parkjának néhány részlete rossz állapotban még ma is fennáll.

Kovarc (Kovarce)

Apponyi-kastély: Kastélya eredetileg barokk stílusú, 1880-ban átépítették és bővítették. A település északkeleti szélén, nagy parkban áll.

Könyök (Kynek)

Uzovich-kastély: Klasszicista kastélya 19. századi, 1802-ben Uzovich Pál építtette. Szép angolparkja a század második felében készült. 1951-től gyermekek háza volt, ma szanatórium működik benne.

Köpösd (Hajske)

Starhemberg-Piret-kastély: A bárói kastélyt eredetileg a Starhemberg család építette 1766 táján. A 19. század végén Piret Bihay Gyuláé lett a kastély, melyet Csehszlovákia megalakulása után Mauthner Anna prágai hölgynek adott el. O a kastélyt bérbe adta. 1942-ben Mauthnernét mint zsidót deportálták, a kastélyt államosították, elobb elpusztították a parkját, majd 1947-ben lebontották az épületet is.  

Tolvay-Cary-kastély: A grófi kastély feltehetoleg a Tolvay családé volt, késobb a Caryaké lett. 1918 után ez egy vágpattai zsidó hölgy kezébe került, akit a második világháborúban szintén deportáltak. Ezt a kastélyt 1949-ben bontották le a helyiek.

Lajos (Ludovitova)

Nyáry-Ghyllányi-kastély: A 18. sz-ban épült, 1950 után különbözo állami intézmények kaptak helyet benne, ma szociális intézmény. A falucska déli szélén, kis parkban áll. Fényes Elek: "A községben van egy csinos úrilak, mely Ghyllányi Alfrédé, kinek itt birtoka is van; ez a 18. században a gróf Nyáryaké volt és késobb került a Ghyllányiak birtokába."

Lakács (Lukacovce)

Sándor-várkastély: A kastély kétszintes, négyszárnyas építmény a sarkokon tornyokkal. Az 1571-ben épített földszintes délkeleti gazdasági épület napjainkra teljesen elpusztult. A homlokzatok simák, az északkeleti szárnyat festett sgrafittók gazdagítják. Kiemelkedik az 1620 után épített északkeleti lakószárny bejárati emeletes rizalitja. A déli és nyugati bástyát összekötő védőfal részeiben épségben maradtak a kulcslyuk alakú lőrések, hasonlóan mint a nyugati és az északnyugati falban. Alatta találunk még egy sor négyszögletes torkolatú lőrést. Az épületnek kontyolt- és félnyeregtetős-, a bástyáknak manzárd tetőzete van. Az északi traktus helyiségei fiókos dongaboltozatúak, a bástyák bordás keresztboltozatúak. A jelenleg is folyó felújítási munkálatok során előkerültek olyan régészeti leletek, melyek jól mutatták a kastély fejlődési szakaszait. A késő gótikus kúriát, a mai kastély alapjait a 15. század végén építtette a helyi Lakácsy nemesi család. 1496-ban az épületet és a birtokot Lakácsy Boldizsár adományozta Sankovszky Antal nyitrai püspöknek. A 16. század első felében a kúriát L alakú átlós szárnnyal bővítették. Az épületet 1571-ben átalakították négy védőtornyú török elleni erődre, ezzel elnyerve mai alakját. Az 1601-ben pusztító tűzvész tönkretette a kastélyt, melyet ezután felújítottak. 1620 táján az itteni birtokokat és a kastélyt a szlávnicai Sándor család szerezte meg. Az épületet I. Sándor László és felesége, Tőkésújfalussy Erzsébet díszes családi székhellyé alakíttatta. Fia, II. Sándor László, aki Nyitra vármegye alispánja és országgyűlési követ volt, itt rendezte be székhelyét. A család végül 1733-ban eladta a nyitrai érseknek. A püspökség itteni uralma idején a nagybirtok intézője lakott benne. Az épületet többször is átalakították, 1948-ig a püspökség tulajdona volt. Ezután az államé lett, és megkezdődött pusztulása. Adminisztrációs épület, majd traktorállomás működött benne. 1989-ben, az állami birtok feloszlását követően (1989 után) az elhagyatott épület immár rohamosan pusztulni kezdett. A kastélyt visszakapta a nyitrai érsekség, amely eladta a községnek, de az épület megmentése csak 2000 után, az ALEXU egyesület kezdeményezésére kezdődött el. Tetőszerkezetét már helyreállították.

Lakszakállas (Sokolce)

Amadé-Giczy-kastély: A kastély a római katolikus templom szomszédságában áll, és a református templom mellett jelentős műemléke a községnek. Az eredetileg barokk stílusú épületet Amade Tádé bősi gróf építtette a 18.század második felében. Nyilván nem lakott e kastélyban, ez valószínűleg a birtok intézőinek lakhelye volt. Később az Amadék bérbe adták birtokuknak az itteni részét a Ghyczy családnak. Ghyczy József a földeket a kastéllyal együtt megvette. A kastélyt átépíttette a 19.század első felében klasszicista stílusban, így ez a Ghyczy család itteni ágának központi helye lett. A 20.század elején Ghyczy Terézia, Ordódy Pál felesége eladta a birtokot és a kastélyt dr. Nagy Vilmosnak, s az ő tulajdonában volt 1945-ig. Utána az épület különböző adminisztratív célokat szolgált. Ma bolt és a rendőrség körzeti osztálya van benne. A kastély melletti park megszűnt. A kastély hosszúkás földszintes épület, közepén emeletes kiugróval - rizalittal. A főhomlokzatot ma csak a falsávok és a hosszúkás ablakok tagozzák, ez utóbbiakat eredetileg ablak alatti párkánnyal ellátott falkeretek övezték. Az eredeti pilaszterek jón párkányzatot és gerendázatot tartottak, s az ablakok mellvédjein mértani ábrák voltak. A kastély területére egykor boltíves barokk stílusú kapun át lehetett belépni, e fölött Amade Tádénak és feleségének, Nyári Angélának a címere volt. A folyosót boltív fedi, a kastély belsejét teljesen átépítették.

Lekér (Hronovce)

Apátsági kastély: Az egykori apátsági kastélyban ma elmegyógyintézet működik.

Léva (Levice)

Schöller-kastély: A lévai várat az uradalommal együtt 1867-ben vásárolta meg az Esterházy grófoktól egy bécsi bankár testvérpár, a Schöllerek. Ők voltak a vár utolsó tulajdonosai egészen a II. világháború végéig. Az 1900-as évek elején a nagybirtokos Schöller testvérek megrendelésére Carl Gustaf Swennson svéd kertépítész tervezte meg a parkot, 1984-ben védett területté nyilvánították, de a nyolcvanas évek végétől alig jut pénz a karbantartására. A járási székhelyen élő mintegy 12 százaléknyi magyar kisebbség számára fontos hozadéka a projektnek, hogy olyan információs táblát helyeztek el közterületen, amelyen magyar szöveg is olvasható. A Schöller-kastélyt, Léva „elveszett emlékeinek” egyikét mutatja be a négynyelvű tájékoztató panel, amelyen a szlovák mellett, magyarul, angolul és németül szerepelnek a legfontosabb információk a 19. században épült, a második világháború alatt megsérült, majd az ezt követő időszakban fokozatosan pusztuló, végül 1948-ban lebontott ingatlan.

Lontó (Lontov)

Majthényi-kastély: A Majthényi-kastély 1760-ban épült barokk stílusban, ma romos állapotú. Egykori gazdag műtárgyai, szobrai az enyészet martalékai lettek. Borovszky: " Három régi kastély van a faluban, ezek közül a Majthényi-féle jelenleg Thék Endrének, az ismert budapesti gyárosnak a tulajdona, a ki művészi ízléssel restaurálta a régi épületet, meghagyván annak eredeti, érdekes jellegét. Thék kastélyában gazdag könyvtár van. A kastély termeit Zsigmond és Mátyás királyok korabeli kőfaragványok és festmények, továbbá régi velenczei műtárgyak, Mária Terézia korabeli kőszobrok díszitik. Thék számos történelmi emlékű kő- és bronztárgyat őriz itt a török világból is, valamint régi fegyvereket is, a melyek részben a régi királyi várból kerültek ide. A másik két régibb kastély a Rakovszkyak és a Szabadhegyiek kúriái voltak."

Jekelfalussy-kastély: A századfordulón épült Jekelfalussy-kastélyban ma szociális otthon működik. Jekelfalussy József és neje építtették.
            A településen két kúria is áll.

Marcelháza (Marcelova)

Kurtakeszi (Kratke Kesy): Baranyay-kastély: 1699-ben a Bodorfalvi Baranyayak kapják adományba, de voltak itt más birtokosok is, de rövid időn belül a Baranyayak lettek a falu kizárólagos urai. Volt itt két kúriájuk is, a máig is álló felső kastélyt Baranyai József építette. Ma egy része felújítva vállalkozást szolgál.

Kurtakeszi (Kratke Kesy): Baranyay-kúria: Az alsó kúriát Baranyai János lovassági tábornok építtette, aki fogadta itt Mária Teréziát is. Az alsó kúriát 1945 után fokozatosan lebontották, most házak állnak a helyén.

Málas (Malas)

Rainprecht-kastély: A Hecht-féle emeletes kastélyt Rainprecht Ignác, volt barsi alispán építtette.

Motesiczky-kúria: A Motesiczky-féle házat az Ordódy család építtette klasszicista stílusban, a 19. században.

Mánya (Mana)

Nagymánya (Velka Mana): Koller-kastély: A falu egyik birtokosa a 17. századtól a gróf Koller család, akik a kastélyt építették barokk stílusban a 18. sz-ban. Később több tulajdonosa volt, így gróf Bellegarde, ettől megvette báró Hirsch és ez úton jutott Ehrenfeld Antal birtokába. Időközben klasszicista átalakítást kapott, és a 20. sz-ban is végrehajtottak rajta módosításokat. Földszinti helyiségei dongaboltozatosak, az emeletiek sík födémesek. Nagy park övezi. Ma szociális otthon, fogyatékosok lakják.

Megyercs (Calovec)

Boschán-kastély: 1903-ban épült neoklasszicista stílusban. Ma a falu tulajdona. Romos állapotú volt a közelmúltban, a tervek szerint helyreállítása után faluházat rendeznek be itt.

Menyhebédszalakusz (Podhorany)

Kastély: A 19. században épült, neoklasszicista stílusban. Jelentősen átépítették, de timpanonos, négyoszlopos portikusza a főbejáraton megmaradt. Ma általános iskola működik benne.

Kúria: Ugyancsak eklektikus épület, a 19. századból. Ez is jelentős átalakításokat szenvedett. Eredetileg füzérdíszekkel gazdagon ékesített homlokzatai és manzárdtetőzete volt. Ma óvoda működik benne.

Mocsonok (Mocenok)

Püspöki-kastély: 1850-ben, klasszicista stílusban épült, építtetője a nyitrai püspökség, mely a falu birtokosa volt. A szép emeletes kastélyt Palugyay Imre, volt nyitrai püspök építtette. Valószínűleg egy régebbi kastélyépületet építettek át. Ma a katolikus egyházé, árvaház működik benne. Parkja látogatható.

Muzsla (Muzla)

Kismuzsla (Mala Muzla): Luczenbacher-kastély: Muzslától kb. 3 km-re északnyugatra található a néhány házból álló Kismuzsla, ahol még áll a századfordulós eredetu, U alaprajzú, romos kastély. Méretei alapján inkább kúriának nevezheto.

Nagykeszi (Velke Kosihy)

Fejérváry-kastély: Zámory Károly építtette és női ágon, örökösödés útján került a Fejérváryak birtokába. Az 1830-as években épült késő klasszicista stílusban. Főbejárati portikusza teraszt tart. A 20. századi átalakítások miatt eredeti ornamentikája elveszett. Jelenleg bérházként funkcionál.

Érseklél (Arcibiskupsky Lél): Malovecz-kúria: A terület ma már csak puszta, lakosság nélkül. Nagykeszi településrésze. A 19. században három kúria is állt itt, ebbol a legnagyobb volt a Malovecz családé, a másik ketto a Rakovszkyaké volt. Nyom nélkül tuntek el, ismeretlen idopontban.

Nagyrépény (Velke Ripnany)

Simkó-kúria: A faluban több kúria is állt, főként a 19. sz-ból. Közülük kettő ma is áll, de ezek kicsi, jelentéktelen épületek. A már elpusztult, eklektikus Simkó-kúria volt közülük a legmutatósabb.

Nagysalló (Tekovske Luzany)

Kastély: A kissallói kastély a 17. században épült reneszánsz stílusban, 1927-ben neoklasszicista stílusban átépítették.

Nagysurány (Surany)

Berchtold-kastély: Klasszicista, egyemeletes épület volt, 1926-ban elbontották, helyére iskolát építettek.

Nagytapolcsány (Topolcany)

Nagybölgyén (Velke Bedzany): Forgách-kastély: Kastélya 1600 és 1610 között épült reneszánsz stílusban, az itt 1601-ben birtokot szerzett Forgách család által. Később klasszicista stílusban építették át. 1945-ben leégett és elpusztult.

Nagytúr (Velke Turovce)

Kistúr (Dolne Turovce): Plachy-kastély: A kistúri kastélyt Plachy Zsigmond építette (1900-1905), szecessziós stílusban.

Kistúr (Dolne Turovce): Ivánka-kastély: A falu másik kastélya eredetileg késő barokk stílusú volt, a 18. század második felében épült, a 19. században klasszicista stílusban építették át. Ez a századfordulón Ivánka Lászlóé volt, ebben lakott Somogyi Béla vármegyei főjegyző.

Nána (Nana)

Kastély: A falu keleti szélén áll, közvetlenül a katolikus templom mellett. Egyemeletes, zömök épület, főhomlokzatán előreugró, háromtengelyes, többszögű középrizalittal. A közelmúltban lakás volt, jelenleg felújítják.

Nemcsény (Nemcinany)

Kosztolányi-kastély: A XVII. század végén már a Kosztolányi családot találjuk itt. A Kosztolányiak kastélyának épitésére nincs biztos adat. András fia: László átalakíttatta, azután Józsefé lett és végre Sándoré, a ki a birtokkal együtt most is bírja. A kastély egyik ajtajának párkányán a következő felirat van: "In nomine Jesu. cur. fie. Andreas Kosztolani A. 1728 sit nomen D. benedict." A kastély sorsáról nem tudok, feltehetően elpusztult.

Bottka-kúria: Bottka ödön udvarháza ismeretlen időben épült és pusztult el.

Nemesoroszi (Kukucinov)

Kazy-kúria: Parkkal övezett nemesi kúriája a 18. sz. végén épült, klasszicista stílusban. A falu központjában, a foút mellett áll, mögötte található a park. Elnyúlt L alaprajzú, nyeregtetos épület.

Néver (Neverice)

Tolvay-kastély: Kastélya 17. századi, eredetileg reneszánsz stílusú, a Tolvay család építtette. 1820-ban klasszicista stílusban építették át. A Tolvayak után a Mattyasovszky, az Erdődy, majd a Kubinyi család a tulajdonosa. Végül báró Henrik Lindeloff vette meg, és fél éven keresztül teljesen felújíttatta. Földszinti helyiségei stukkódíszítésűek, boltívesek, az emeletiek sík födémesek. Az államosítás után családokat költöztettek bele, ettől nagyon leromlott az állapota, és 1974-től üresen áll.

Nyírágó (Nyrovce)

Sipeky-Esterházy-kastély: A falu nyugati szélén, a főút északi oldalán áll. Klasszicista stílusban épült 1816-ban, egy korábbi kúria átépítésével. Később is több átépítésen esett át (1825, 1829). 1845-ben eladták az Esterházyaknak, és ez is a zselízi birtok része lett. A 19. sz. közepén kisebb átalakításon is átesett, immár az Esterházyak jóvoltából, akik az intéző számára alakíttatták át. 1912-ben az oroszkai cukorgyárhoz került, 1923-ban újfent átépítik. A világháború után államosították, ezt követően hamar leromlott az állapota. Ma üresen áll, de felújítását megkezdték.

Nyitrabajna (Bojna)

Kisudvar (Male Dvorany): Erdődy-kastély: A 17. században épült reneszánsz kastélya, melyet 1817-ben átépítettek. Földszinti helyiségei dongaboltozattal voltak fedve, az emeletiek sík födémesek voltak. Az épület huzamosabb időt töltött fiú nevelőintézetként. Romos állapota miatt a közelmúltban lebontották.

Nyitragerencsér (Nitrianske Hrnciarovce)

Alsó Malánta (Dolna Malanta): Ocskay-kastély: 1839-44 között épült klasszicista stílusban. A nagy parkban álló kastély az Ocskay család nyári rezidenciája volt. Később a Zamoyski családé lett, majd több tulajdonosa is váltotta egymást. 1976-82 között a termelőszövetkezet felújította. Ma különféle nagyobb szabású rendezvényekre lehet bérbe venni, egyébként zárt a látogatók elől. A kastély egyszintes (talapzattal emelt magasföldszintes), téglalap alaprajzú épület. Két bejárata a hosszanti homlokzatokból keletre, illetve nyugatra nyílik. Sarki- és középrizalitja erosen kiugrik, utóbbi korinthoszi oszlopos portikusz, amelyet timpanon zár. A homlokzatot az ablakok is erősen tagolják. A kastély 1839 és 1844 között épült Csasztka Ferenc tervei alapján, Ocskay Ignác megbízásából. A birtok maga felesége, Zerdahelyi Judit hozományaként került a birtokába. A kastélyt 15 hektáros park övezi, díszcserjékkel, egzotikus fákkal.

Nyitraivánka (Ivanka pri Nitre)

Tóth-kúria: Zékelyi Tóth Vilmos főrendiházi elnök kúriája a 18. században épült és 1873-ban átalakíttatott. Tágas lakóhelyiségei a tulajdonosát jellemző szolid ízléssel, uri egyszerűséggel voltak berendezve, előtte kisebb virágoskert volt. Tóth Vilmos 1871-1873 között Magyarország belügyminisztere volt a Lónyay-kormány alatt. Ma állami levéltár működik benne.

Nyitrakoros (Krusovce)

Berényi-kastély: A Berényi-kastély 1830-ban épült, mai formáját az 1906 évi átépítéssel nyerte el. Jelenlegi formájában neoreneszánsz stílusú, téglalap alaprajzú, emeletes épület, tizenöt tengelyes főhomlokzattal, közepén és két sarkán oktogonális rizalittal, vagyis kis nyolcszögletű tornyot formázó elemmel. A középső torony a főbejárat. A nyitrakorosi kastély hosszú és változatos történelemre tekint vissza. A szájhagyomány szerint a helyén egykor a templomos lovagrend kolostora állt volna (ezt a templom közelségével igyekeznek bizonyítani). A rend betiltása után a Korossy-család alakíthatott ki családi rezidenciát az épületből. A kastély kolostor elődjét kutatásokkal nem sikerült igazolni, az azonban nagyon valószínű, hogy a Korossyak a 15. században már álló várkastélyukat korábbi épület átépítésével hozták létre. A család a 17. századig volt jelen a településen, a század végén már a Berényieké lett Koros. A kastély átépítésére a 18. század első felében került sor, barokk stílusban (később Forster Gyula ezt az épületet a nagybossányi kastélyhoz hasonlította). 1830-ban, majd 1862 után átalakításokat hajtottak végre a barokk épületen. A Forster-család 1901-ben vásárolta meg a kastélyt, azonban az 1904-ben leégett. Az újjáépítésére, neoreneszánsz stílusban 1906-ban került sor. Jelenleg iskola működik az egyébként jó állapotú épületben.

Nyitrakozma (Kuzmice)

Vitkóc (Vitkovce): Szulyovszky-kastély: Vitkócot 1903-ban egyesítették Nyitrakozmával, az utóbbi nevét tartva meg. Itt, Nyitrakozmától délre található nagy parkban a kastély, melyet minden bizonnyal barokk, ill. rokokó stílusban építettek, majd a 19. században klasszicista stílusban módosították. A Szulyovszkyaknak egy kúriájuk is volt a településen, ezt lebontották.

Nyitraludány (Ludanice)

Kastély: Fényes Elek a 19. sz. második felében említi, hogy van itt egy kastély, ám errol egyelore nincs egyéb információm. Talán az Erdodyeké lehetett.

Nyitramalomszeg (Lipova)

Elek-kastély: A falu keleti szélén, parkban szabadon álló, eklektikus (neogót) kastély, ma fogyatékos otthon muködik benne. 1903-ban épült, 1934-ben felújították, majd 1945 után már modern stílusban alakították át részben a belsejét.

Nyitraperjés (Prasice)

Duchonka: Haupt-Stummer-kastély: Duchonka üdüloterület Nyitraperjéstol 1 km-re, északra található. Ennek északi szélén, erdoben áll a kastély, melyet 1930-31-ben épített báró Haupt-Stummer Auguszta és férje, dr. Stefan von Buchenrode. 1945-ben államosították, 1950-ben iskolává alakították át.

Nyitrasárfő (Nitrianska Blatnica)

Szerdahelyi-várkastély: A községben áll az 1578-ban épült Szerdahelyi-várkastély épülete. A hosszú és változatos múltra visszatekintő kastély jelenlegi formájában egyemeletes, téglalap alaprajzú tömbépület, magas manzárdtetővel, a főhomlokzat és a parti homlokzat közepén kiugró rizalittal, amelyek felül háromszöglezű tört oromzattal záródnak. Az épület északnyugati sarkán négyemeletes pártázattal zárt torony áll. A régi várfalból két bástya maradt meg. A kastély elődjét a 14-15. század fordulóján építtette a Ludányi család. Zsigmond király 1403-ban hűtlenség miatt elkobozta a birtokaikat, ezután gyorsan váltották egymást a tulajdonosok, egy időre az ismét kegyet nyert Ludányiak is visszatértek, ám a 15. század közepe előtt végleg elvesztették a birtokot. Az épület egyik nagyúri családtól a másikhoz került, eközben vélhetően a 16. században reneszánsz stílusban átépítették. Ekkor már elnyerte mai tömegét, illetve arányait (bár háromszintes volt). Rajcsányi Ádám birtokossága során, 1720 után barokkizálták, illetve a század végén lebontották az övező védőfalat, valamint feltöltötték a vizesárkot. A kastélypark kialakítására ezután került sor. A 19. század elején az épületet részben átépítették klasszicista stílusban. 1860 után egy új tulajdonos Haase Alajos romantikus stílusban építtette át. Kisebb átalakításokat még a 20. században is végeztek rajta.

Nyitraszerdahely (Nitrianska Streda)

Zerdahelyi-régi kastély: 1537 körül épült reneszánsz stílusban, a korábbi várkastély helyén. Rákóczi itt pihent meg a trencséni csatavesztés után. A 18. században barokk stílusban alakították át. A 19. században is bővítik. A település északi részén, a főút mellett áll.

Zerdahelyi-új kastély: A 19. sz. közepén, klasszicista stílusban épült. U alakú épület, nagy parkkal övezve. A település központjában áll.

Kúria: A barokk stílusú, nyújtott téglány alaprajzú kúria közel található az U alaprajzú nagy kastélyhoz, attól nyugatra áll, nem túl messze a főúttól.

Nyitrateszér (Tesare)

Kakasfalu (Kokosova): Kastély: Kakasfaluban parkkal övezett kastély áll, a közelében a 18. században épített Nepomuki Szent János kápolnával. A kastélyt a 17. sz-ban építették, 1770-ben klasszicizáló késő barokk átépítést kapott. Ekkor kapta oldalszárnyát, és portikuszát. 1895-ben szintén átépítették. Az államosítás után a tsz használta, majd napjainkra magánkézben találjuk. Alapterülete 720 m2, parkja 2,5 ha.

Nyitraújlak (Velke Zaluzie)

Esterházy-Forgách-kastély: Esterházy-kastélyát a gróf Forgách család építtette, és női ágon, öröklés útján jutott gróf Esterházy István birtokába. Az eredeti épületet 1756 körül emelte gróf Forgách József. Gróf Forgách Miklós a 18. sz. második felében módosításokat hajtott végre rajta. Az ő halála után earl Alojz Forge örökölte meg a kastélyt, aki a 19. sz. elején átépíttette. Ekkor kapta empire stílusjegyeit. A kétszintes U-alakú épületet 1869-ben szerezte meg az Esterházy család. Értékes berendezése, könyvtára, fegyvergyűjteménye a II. világháború során megsemmisült – miután az utolsó Esterházy 1945-ben disszidált, a lakosság pillanatok alatt kiürítette a kastélyt. Az államosítás után sok funkciót ellátott, laktanya, képzési központ, iskola, majd 1957-től pszichiátriai szanatórium lett, mindmáig.

Ógyalla (Hurbanovo)

Konkoly-Thege-kúria: A 19. század elején épült klasszicista stílusban. Mára jelentősen átalakították, alig ismerhető fel. A főút mellett áll, a település központjában, közvetlen mellette észak felé a Feszty-kastély, amellett pedig északra a Steiner-kastély áll.

Szeszélyes-puszta: Majnik-kastély: Szeszélyes Puszta eredetileg Baranyay-féle birtok volt, melyet Baranyay Ilona, férjezett Tahyné örökölt és itt érdekes, fantasztikus kastélyt építtetett, tisztán szeszélye szerint való beosztással, sülyesztőkkel, titkos bejárókkal, csapóajtókkal és bizarr berendezéssel, a pusztát magát is Szeszélyes pusztának nevezvén el. Tőle vásárolta meg e birtokot a kastéllyal együtt báró Hirsch Móricz, a híres emberbarát, lebontatta a szeszélyes kastélyt és helyébe több százezer forint költséggel, nagyszabású, párját ritkító vadászkastélyt szándékozott emeltetni. Építkezés közben azonban itt érte a halál és a birtok a befejezetlen kastélylyal ismét eladásra került. Igy vette meg Majnik Béla, m. kir. honvéd-vezérhadbiztos és neje Konkoly-Thege Juliska. Az új tulajdonosok a félig kész kastélynak reájuk nézve fölösleges részeit lebontatták, a többit megfelelően átalakították és abból kényelmes, csinos kastélyt hoztak létre.

Feszty-kastély: A 19. század elején épült klasszicista stílusban. Ma geofizikai kutatóintézet.

Steiner-kastély: A 1901-ben szecessziós stílusban épült. A rendszerváltás után vendéglővé alakították át.

Jankovich-kúria: A 19. század második felében épülhetett. Ma már nem áll.

Balogh-kúria: Balogh Imre táblabíró eklektikus kúriája a századfordulón épülhetett. Mára elpusztult.

Csúzy-Ehrenfeld-kúria: A falu legrégibb nemesi kúriája, még barokk elemeket hordozott. A századfordulón került Ehrenfeld Antal birtokába. A kommunista korszakban kultúrház volt. Mára lebontották.

Bagota (Bohata): Ordódy-kúria: A 19. század végén az Ordódy családnak már kilenc kúriája volt Bagotán, a két világháború közötti időben ezerhektáros mintagazdasága volt itt. Az utolsó Ordódy családtagok akik a faluban laktak báró Thoroczkay Lászlóné Ordódy Ilona, és testvére Ordódy Mária voltak. 1971-ben Ógyallához csatolták, ezzel egyidőben az egyesített község városi rangot kapott. Az Ordódyak három klasszicista stílusú kúriája a 19. században épült. Bagota déli részén fennmaradt az értékes park is.

Őrsújfalu (Nova Straz)

Zichy-kastély: Az egykori klasszicista kastély (ma: szociális otthon) köré 1894-96-ban sok faritkaságot tartalmazó parkot telepítettek. A kastély 1785-ben épült, majd 1815-ben átépítették. 1890-ben hozzátoldották az északi szárnyat. A 20. sz. során többször is átalakították, ezért elvesztette eredeti ornamentikáját, és kastélyszerű megjelenését.

Palást (Plastovce)

Palásthy-kastély: Barokk Palásthy-kastélya 1730-ban épült, a 19. században klasszicista stílusban alakították át. Palásthy Ferenc tábornok építtette. Később Reuss herczegé volt, kitől Rothkugel Arnold lovag és ettől Roszvadovszky Jenő lovag szerezte meg. U-alaprajzú, kétszintes épület, egy kelet-nyugati fő-, valamint két kisebb északi irányú mellékszárnnyal (a kastély belső udvara így északról nyitott). Főhomlokzata 13 tengelyes, déli falán hangsúlyos középrizalittal. A szárny északi, kert felé nyitott homlokzatán az oromzat közepén látható a Palásthy-család címere. A kastélyt a 18. század első harmadában építtette Palásthy Ferenc császári tábornok, az épület használatba vételére 1730-ban került sor, néhány vármegyegyűlést is tartottak benne. A barokk épület ma látható klasszicista átalakítására a 19. század elején került sor. A század közepétől több birtokos is váltotta egymást, például a Batthyányiak, az Esterházyak és az Ullmann-Szitnyaiak.   Az épületet sikerült a kilencvenes években a Palásthy Pál Alapítványa segítségével felújítani, jelenleg magyar tannyelvű egyházi iskola működik benne. A kastélyhoz egykor tartozó csaknem hathektáros park nagy részét kiparcellázták, fennmaradt viszont a főhomlokzat előtt, attól délre húzódó kőfal, ahonnan bejárat nyílik az épület alatt húzódó pincébe.  
            A településen több nagyobb kúria is áll /Ivánka, Zmeskall, Nedeczky (a főúton áll, eredeti magtárja is megvan még), Vajda (ma iskola), Luka (erdészeti iroda)/. Mind 19. századi klasszicista épületek.

Ivánka-kúria: A település központja közelében találjuk. Ma a Magyar Cserkészszövetség székel benne.

Zmeskall-kúria: A település északi részén található, romos állapotban.

Perlep (Prilepy)

Szent-Ivány-kúria: A falu ma Aranyosmarót (Zlate Moravce) településrésze, attól 3 km-re, délkeletre fekszik. Klasszicista stílusban épült a 19. sz. során, de csak nagy vonalakban orzi eredeti megjelenését, mert a kommunista idokben muvelodési ház lett, és ezért komoly átalakításokat szenvedett el. Hosszan elnyúló, téglalap alaprajzú, nyeregtetos, földszintes épület, fohomlokzatán kétoszlopos portikusszal. A falu központjában, a foút keleti oldalán áll, nagy parkkal övezve.

Pográny (Pohranice)

Egerpuszta: Jánoky-kastély: Egerpuszta tanyán fennmaradtak annak a kastélynak egyes részei, melyet nyilván a 17. sz. kezdetén épült Pogrányi-kúria helyére építettek fel. E család volt a puszta eredeti birtokosa. 1724-től lett Jánoky Györgyé. A Jánokyak a 19. sz. elején a korábbi kúria felhasználásával klasszicista kastélyt építtettek. A 19. század 2. felében a családba benősültek a Madocsányiak, így a Jánoky-Madocsányi kombinált családnevet kezdték használni. A kastélyt Jánoky-Madocsányi Gyula feleségétől, szül. Weisz Natáliától (+1961) kobozták el. Az épületbe 1948-ban Kislapás község alapiskoláját helyezték, de a kastély rossz állapota miatt 1953-ban ki is költöztették onnan. Az épületet a tulajdonos asszony visszakapta, és 1955-ben nagyobb részét lebontatta. Ma már csak a jobb szárnya, és középső szárnyának kis része áll. Ma a kastély maradványain kívül egy volt nagy szövetkezeti borospince és nagy kiterjedésű gyümölcsöskert található itt. A kastély földszintes, U alaprajzó épület volt, udvari homlokzatának két kiugró falszakaszát deszkaborítás díszítette. A főhomlokzat középső részén erkélyes oszlopos portikusz volt. A kastély homlokzatát falsávkeretek és téglalap alakú ablakok tagolták. A pincelejárat fölött a Madocsányi-címer domborműve látható. A kastély épületéből egy sarokrész és a középső épületszárnynak egy kis része maradt fenn. A kastély belsejében az eredeti berendezés részben megmaradt. Gyakori vendég volt itt Berecz Gyula szobrász.

Tarkó-kúria: Barokk-klasszicista kúriája a 18. század második felében épült. Korábbi udvarház alapjaira építették, amely még a 17. sz. második feléből maradt meg. A Tarkó család eredetileg Barkónak írta a nevét. A 19. sz. elején a Majhényi család lesz a tulajdonosa. Utánuk a Jánokyak, majd a Luchkovicsok következtek, utolsó tulajdonosa Czilling László helyi lakos volt, aki 1930-ban a községnek adta el a kúriát, mely jegyzői hivatalként használta fel azt. Ma egy Agrocentrum nevű cég székel benne. A kúria többször is új homlokzatot kapott. Földszintes, három traktusú, téglalap alaprajzú, manzárdtetős épület. Homlokzatát téglalap alakú keretezett ablakok tagolják. Háromtengelyű középrizalitja timpanonban végződik. A hátsó homlokzat árkádos, üvegezett. A helyiségekben teknő -és poroszsüveg boltozatokat találni, gipszstukkókkal.

Aujeszky-kúria: A malom mellett 1925 körül Aujeszky József, a nyitrai malom tulajdonosa építtetett neoklasszicista kúriát. Ez földszintes, téglalap alakú épület, héttengelyes főhomlokzattal, melynek középső kiemelkedő rizalitja falazott oromban végződik. Ablakai keretezettek, oldalaikon közös ablakpárkányokkal, a kiugró rizalit keretei félkörívben végződnek. 1945 után a kúriát a helyi efsz használta, ma az épület üres.

Radosna (Radosina)

Püspöki kastély: Eredetileg reneszánsz kastélya a 16-17. század fordulóján épült. Forgách Ferenc nyitrai püspök (később esztergomi érsek) 1602-ben már engedélyezte Pázmány Péternek, hogy itt írja meg az egyik művét, vagyis a kastély építtetője talán még Forgách elődje, Fejérkövi István lehetett. A kastélyt 1706-15 között átépítették. 1795-ben renoválták, majd 1896-ban Bende Imre püspök teljesen felújíttatta. 1948-ban elkobozták a püspökségtől. 1993-ban kapták vissza, a mai állapot az azután kezdődött felújítás eredménye. 1948-tól állami iskola működött benne. A rendszerváltás után újra a püspökség tulajdona lett.

Récsény (Risnovce)

Kastély: A falu közepére épült, a templom mellé. Zömök téglány alaprajzú épület, kiugró rizalitok nélkül. 1945 után iskola volt 1965-ig, azután állapota leromlott. A közelmúltban újították fel. A kastély jellegzetességeit tekintve talán késő reneszánsz, vagy kora barokk stílusú lehet, vagyis kb. a 17. században épült. Volt egy 16. sz-i reneszánsz várkastély is a faluban, melyet a 20. században bontottak le.

Románfalva (Rumanova)

Andrássy-kastély: Az Andrássy-kastély késő klasszicista stílusú, a 19. század közepén épült. Később 40 évig az Esterházyaké lett zálogban, majd visszakerült az Andrássyakhoz. Utolsó polgári tulajdonosa Maximilian Schwarz volt. 1948-tól iskolát helyeztek el benne. 2001-től magánkézbe került.

Sárkányfalva (Sarkan)

Renner-kúria: Klasszicista kúriája a 19. század elején épült. A falu egyik akkori birtokosa, a Koller család építtette. Az épület Sárkány-kúriaként, Renner-kúriaként, illetve kastélyként is ismert! Téglalap alaprajzú, észak-déli hossztengelyű, földszintes épület, a parkra néző nyolctengelyes homlokzaton oktogonális rizalit terasszal, (erősen sérült) bejárati portikusszal, fölötte timpanonnal. A török kiűzése utáni több mint száz esztendőben több birtokos család váltotta egymást a sárkányi uradalomban. 1827-ben Koller Lipót vásárolta meg a birtokot, a ma álló kúria/kiskastély felépítésére is ezután kerülhetett sor. Az épület előterét a század végén Boronkay Jenő neogótikus stílusban építtette át. A Renner-családhoz (innen a másik név) 1928-ban került, ám 1945-ben a birtokkal együtt elkobozták. Méltatlan funkciókban, vagy épp funkció nélkül, üresen állt, így romlott le az állapota. A kúriánál látványosabb az attól kelete húzódó kerítés, illetve pártázott oromzatú kerek bástya romja, amely romantikusan várszerű látványt nyújt.

Sáró (Sarovce)

Gyurcsányi-Hunyady-kastély: Reneszánsz-barokk kastélya a 17. században épült, a Gyurcsányi család építtette. A 19. század elején klasszicista stílusban építették át a Hunyadyak. Ma már nyoma sincs, a II. világháborúban szenvedett súlyos károkat, majd a romokat építőanyagnak hordták szét. Parkját még a német katonák vágták ki.

Beniczky-Hunyady-kastély: Másik kastélya 1757-ben épült, Beniczky Farkas és neje Máriássy Klára építtették. Később a Hunyadyak lettek tulajdonosai. 1901-ben bővítették. Már nem áll.

Surányka (Surianky)

Jeszenszky-kúria: Gróf Jeszenszky István úri lakja 1893-ban épült. Az Emody-kúria helyétol bo 100 méterre északra található, jó állapotban, ma kocsma muködik benne Bistro Real néven.

Emődy-kúria:  A falu gazdaszövetsége a 19. sz. végén alakult. Ennek elnöke volt Emődy József, akinek kúriája 1884-ben épült a centrumba, a főút nyugati oldalára, méretes parkba. Ez utóbbi nagyobbrészt még megvan, a kúria azonban nincs, ma egy jellegtelen szocreál épület áll a helyén.

Szántó (Santovka)

Hévmagyarád (Malinovec): Somogyi-kastély: A kisebbik kastély, 1775 körül épült barokk stílusban. 1810 körül klasszicista stílusban építették át. A közelmúltban iskola működött benne.

Hévmagyarád (Malinovec): Nyáry-kastély: A nagyobbik kastély, 1750 körül épült barokk stílusban. A 19. század közepén klasszicista stílusú átalakítást kapott. Ma szociális otthon.

Százd (Sazdice)

Hellenbach-kúria: A falu elején állt a  18. században épített, eredetileg barokk Hellenbach-kúria, melyet a 19. században klasszicista stílusban alakítottak át. Ma már csak romhalmaz.

Szelezsény (Slazany)

Felsőszelezsény (Horne Slazany): Kastély: Felsőszelezsény reneszánsz-barokk kastélyát 1691-ben építették, a 18. század végén Barokk stílusban átépítették. A 19. században klasszicista átépítésen esett át. Déli homlokzatán a bejáratot magába foglaló négyoszlopos portikusz timpanonnal. Északi homlokzata közepén enyhén kiugró 3 tengelyes, timpanonos lezárású középrizalit, a nyílászárókat lizénák választják el egymástól. A helyiségek síkfödémesek, az alagsorban reneszánsz kripta található. Ma magántulajdonban van.

Szentmihályúr (Michal nad Zitavou)

Dióssy-kastély: 1900 körül épülhetett, szecessziós stílusban. Ma rossz állapotban, üresen áll. A falu keleti szélén, parkjának maradványai között található.

Szeptencújfalu (Hajna Nova Ves)

Szerdahelyi-kastély: A település közepén álló, nagy parkkal övezett reneszánsz várkastély. A négyzet alaprajzú, egyik sarkán kerek toronnyal erődített, zárt belső udvaros, kétszintes, loggiával övezett épületet a Szerdahelyi-család (más forrás szerint a Vízkelety család) építtette 1609 körül. 1816-ban és 1924-ben romantikus (gótikus-reneszánsz) stílusban átépítették. Tulajdonosa volt még az Ocskay, a Zamojsky és a Steiger család is. A kastélyt angolpark övezi értékes fafajtákkal. Egyemeletes épület, belső udvarán minkét szinten árkádsor fut körbe. A kommunista érában speciális iskola volt, ma magánkézben van.

Kiskastély: A nagy kastély mellett, attól északra áll, annak parkjában. A birtok intézője számára építették. A II. vh után lakásként funkcionált, ma magánkézben van, szépen felújítva.

Szilas (Brestovec)

Pázmány-kastély: 1905-ben szecessziós stílusban építtette Pázmány Zoltán. A Pázmány-kastély mögött található régi park részben megmaradt napjainkig. A kastélyban ma óvoda működik.

Szodó (Svodov)

Berinkey-kastély: A hajdan önálló településként létezo Szódó ma Zselíz városrésze. A kis településen egy bájos parkocska közepén egy neoklasszicista kastély áll elrejtve a külvilág kíváncsi tekintete elol. A birtok és a kúria magánkézben van, ezért elszigetelt, de korábbról sokan emlékeznek rá, hiszen a II. világháborút követo években szülészetként muködött, így az 1945-1964 között születok közül a legtöbben Zselíz és szukebb környékérol itt látták meg a napvilágot. Azt már kevesebben tudják, hogy kik is építették a szódói kastélyt, és hogyan kötodik egy magyar miniszterelnökhöz. Egyes szakirodalom szerint a 19. században Mészáros Lászlónénak állt Szódón nemesi kúriája, aminek a helyén 1870-ben borsosberinkei Berinkey Antal felépíttetett egy neoklasszicista kastélyt.  Berinkey Antal, 1899-es, illetve felesége, Szabó Erzsébet 1911-es halálát követoen, miután gyermekeik nem itt telepedtek le, a birtokot Bergl Mór szerezte meg. 1920 környékén pedig dr. Jozef Holubek ügyvéd vásárolta meg, aki az épületet egy terjedelmes elkerített terasszal és kerti lépcsovel egészítette ki. 1938-1945 között az Érsekújvárban lakó dr. Staudt Gábor nagybirtokos tulajdonában volt. 1945 után az épületben szülootthont rendeztek be, ez ido alatt 1950-ben fel is újították, késobb 1964-tol idosotthonként muködött. A kastélyépíto Berinkey Antal és a szódói Hangai Szabó Erzsébet fia volt az a Berinkey Dénes – polgári radikális politikus,aki az I. világháború lezárását követo évben 1918. november 4-étol 1919. január 18-áig Károlyi Mihály kormányának Magyarország igazságügy minisztere, majd Károlyi Mihály köztársasági elnökké választását követoen 1919. január 11-étol névlegesen, január 19-étol 1919. március 21-éig ténylegesen miniszterelnöke lett. Ez ido alatt 5 napon keresztül pedig saját kormánya külügyminiszteri tisztségét is betöltötte (január 19-24). Március 20-án Ferdinand Vix francia alezredes átadta neki az antant jegyzékét (a híres Vix-jegyzéket), amelyben követelik a Szatmárnémeti–Arad vonaltól keletre lévo magyar csapatok visszavonását a Tiszáig. Mivel ez számára elfogadhatatlan feltétel volt, hiszen az ország területi integritást sértette, kormányával együtt lemondott. Ezzel lehetové vált az ország egyik legsötétebb idoszakát idézo Tanácsköztársaság megalakulása. Bár Berinkey Dénes a család korábbi rezidenciájának helyén, Csúzon született 1871. október 17-én, de a szódói Berinkey-kastély éppen ez ido tájt készült el, így vélhetoleg gyermekkorát már itt töltötte, amit Juhász Gábor lekéri helytörténész kutatásai is alátámasztanak. A korabeli sajtó is egyértelmuen szódóiként emlegeti. Édesanyja, hangai Szabó Erzsébet, édesapja második felesége ugyanis szódói születésu volt. 1834. február 27-én született Szódón és itt is hunyt el 1911. december 9-én. Az o édesapja, Dénes nagyatyja az a Szabó János (1794.9.18., Szódó-1868.9.13. uo.) volt, aki Bars vármegye alispánja, országgyulési követe volt. Berinkey Dénes követve a családi hagyományokat ugyancsak a jogi pályára lépett. Tanulmányai befejezése után Budapesten törvényszéki aljegyzoként (1898–1901), az Igazságügyi Minisztérium Nemzetközi Jogi Osztályának munkatársaként, majd miniszteri tanácsosaként (1901–1918) is tevékenykedett. A Huszadik Század címu folyóirat egyik alapító tagja, a Keleti Akadémia közgazdaságtan és a nemzetközi jogi eloadója volt 1904–1916 között. 1902. július 23-án Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette Takács Mária Eugénia Kamilla Ida Jozefa Antóniát. Rövid, három hónapos miniszterelnöki lemondása után a politikai élettol visszavonultan élt. 1914–1918-ig a Keleti Kereskedelmi Akadémia tanára, majd 1920-tól ügyvéd volt. Tanulmányai jelentek meg a nemzetközi, a bünteto- és a magánjog tárgykörébol. 1944. június 25-én hunyt el. A miniszterelök édesapja, Berinkey Antal 1827-ben született a Csallóköbzen, Csilizpatason. Földbirtokos, köz- és váltó ügyvédként tevékenykedett, a Komáromi Református Egyházmegye tábla ügyvédje, tanácsbírája, lelkész-jelölo bizottság tagja volt, 1899. február 14-én halt meg Szódón.

A kastély emeletes téglalap alakú U alaprajzú épület. A héttengelyes fohomlokzatot ablakok keretekben tagolják kezdokövekkel és könyöklopárkánnyal, a földszinten gömbölyu-,  az emeleten félkör végzodéssel. Az épületet kváderezés emeli ki. A középso egytengelyes bejárati rizalit háromszögu timpanonnal végzodik. Az ívelt bejáratból az emeleten a parkba egykarú baluszteres lépcso vezet. Hasonló korlát övezi a fohomlokzat elotti teraszt is. Az egytengelyes kiugró sarki rizalitok szintén timpanonnal végzodnek. Hasonló megoldású az utcai homlokzat is, de kiugró sarokrizalitok nélkül. A földszinti helyiségek dongaboltozatúak. A folyosó fiókos dongaboltozatú. A többi helyiség egyenes mennyezetu – áll a Felvidéki Kastélyok Lexikona címu kötetben. A kastély építésének idején létrehoztak egy kisebb díszparkot is, melyet mai 2,5 hektár nagyságára és szabályos francia park alakzatára dr. Holubek bovítette ki 1928 táján. A parkban mintegy 61 egzotikus fa- és cserje-különlegességet találunk, többségében tuleveluek. A park fontos részét képezték a szobrok, közülük kettot 1861 és 1866 körül szállítottak ide Milánóból. Ezek az alkotások már a 20. század második felében meglehetosen rossz állapotban voltak, mai állapotukról nincs információnk. 

Szolcsány (Solcany)

Odescalchi-kastély: Az Odescalchi-kastélyt herceg Odescalchi Anna, szül. Zichy grófnő építtette. 1818-ban épült klasszicista stílusban, a 20. század elején átépítették. Ma üresen áll, rossz állapotban. Parkja látogatható.

Szomorlovászi (Koniarovce)

Siebert-kúria: A kúriát, a család összes ingatlanjával együtt a második világháború után kobozta el az állam a Siebert családtól, a rendszerváltás után pedig nem nekik, hanem a lovászi önkormányzatnak adta „vissza”. Több mint tíz évig tartó pereskedés után végül 2000. márciusában a Nagytapolcsányi Járási Bíróság úgy döntött, hogy a ház a Siebert örökösöket illeti, és Siebert Éva néni, a tulajdonos azóta kifogyhatatlan energiával a felújításán munkálkodik. „Ketten örököltük a házat, én és az Amerikában élő unokatestvérem, Borbála, de mivel ő külföldi állampolgárként nem kaphatta vissza a vagyonát, az ő részét meg kellett vásárolnom az önkormányzattól. Még el sem akarták adni, biztos más terveik voltak az épülettel, de aztán a bíróság kötelezte őket erre. Egy Németországban élő ismerosöm anyagi segítségével végre visszaszerezhettem a házat. Negyven évig megtűrt albérlőként éltünk a nővéremmel abban a házban, amelyet a nagyapánk építtetett és amelyben felnőttünk. Tehetetlenül néztük a pusztulását, de a Jóisten megadta, hogy még lássam, hogyan nyeri vissza a régi szépségét. Csak a kertet sajnálom, mert lassan kiszáradnak a fák, pusztulnak a rózsabokrok, és tudom, ha meghalok, senki nem fogja már olyan szeretettel ápolni az öreg növényeket, mint én.” – mondja szomorúan az idős hölgy. A századfordulón telepített, muemlékvédelem alatt álló kert még pusztuló mivoltában is lenyugözo. Az emlegetett nagyapa, Siebert Lipót, a franciaországi Grinonban és magyarországi Keszthelyen tanult kertészetet, majd a szigetvári Biedermann-birtokon volt gazdatiszt. Itt ismerte meg későbbi hitvesét, Duchon Emmát, akinek az apja a Nyitra melletti Egerszegről származott. Kézenfekvő volt tehát, hogy az 1883-as házasságkötés után az ifjú pár szintén Nyitrához közel, Lovásziban vásárolt birtokot: 325 magyar hold termőföldet és egy 1794-ben épített faluszéli kúriát. A házat Sierbert Lipót teljes egészében átalakíttatta, beépíttette az oszlopos tornácot és egy német kertésszel olyan parkot telepíttetett, amelynek az egész környékrol a csodájára jártak. De nem csupán a kert idézi Lovásziban a letunt úri világot; a kúria berendezése, a falakon a régi képek és a szobákban minden apró tárgy azokról az évekről mesél, amikor Sieberték népes családja a sors csapásai ellenére is boldog volt e falak között. A lovászi kúrián úgy teltek a napok mint a többi úri családnál – mindennek megvolt az ideje, módja, rendje és ennélfogva a kiszámítható bizonyossága is. Siebert Évikének és a vele egykorú kislányoknak akkor még eszükbe sem jutott, hogy nem az vár rájuk, mint az édesanyjukra és a nagyanyjukra: zsúrok, esküvő, gyermekszülés, vendégfogadás, majd békés öregkor a cserépkályha melletti hintaszékben. Siebert Erwin 1942-ben bekövetkezett halála után ismét csak nők maradtak a lovászi birtokon: a megözvegyült Borbála négy fiatal lányával és idős édesanyjával vészelte át a háborús éveket. "A front alatt katonai kórházat rendeztek be a házunkban, mi nappal az üvegházban húztuk meg magunkat, éjszakára pedig a gazdatisztünk fogadott be. A háború után a falubeliek kirabolták a kúriát, ott maradtunk nincstelenül, a mama nyugdíjat sem kapott, bennünket pedig sehol nem akartak alkalmazni. Dódi nagy nehezen a kerületi hivatalban kapott állást, de 1947-ben azt is elvették tőle – ekkor kiálltak mellettünk a volt béreseink, azt mondták, csak akkor lépnek be a szövetkezetbe, ha ő lesz a könyvelő. Később visszakaptuk haszonbérbe a szőlőnket, varrtunk a falubelieknek, lakodalmakba süteményt sütöttünk, tengődtünk, ahogy tudtunk. A mama 1980-ban halt meg, Dódi 1988-ban, azóta itt vagyok egyedül a nagy csendben."

Szulányvicsáp (Hrubonovo)

Kisvicsáp (Vycapky): Szlávy-kastély: A falu nyugati részén található kastélyát Korontály Gáspár építtette a 17. század második felében késő reneszánsz stílusban. 1732-ben a később bárósított Vay György tulajdonába került, ő még ez évben barokk stílusban átépítteti. A 18. sz. második felében klasszicista stílusban átalakították. 1808-ban báró Malonyayé lett, ettől házasság útján a báró Nyáry családnak jutott és 1884-ben ment át Szlávy József koronaőr birtokába, kiknek itt nagyobb kiterjedésű uradalma volt. 1948-ban államosították, ekkor mezőgazdasági raktár lett 1970-ig. Állapota nagyon leromlott, ma üresen, romosan áll.

Tajnasári (Tajna)

Tajnay-kastély: 1840-ben épült klasszicista stílusban, eredetileg 60 holdas angolparkkal övezve. Tajnay János építtette, halála után lánya Ilona, és férje, báró Révay Simon örökölte. Oldalszárnyai miatt U alaprajzú. A 19. század második felében Justh Zsigmond többször tartózkodott a kastélyban gróf Révay Simon barátjaként. Tajnai élményeibol született a Fuimus című regénye. A kastélyt 1944-ig a Révay család lakta; az épület és a park maradványai ma is láthatók a községben. A kastélyban született és nevelkedett gróf Révay József filozófus. A kommunista érában gyermekotthon volt, 2009-ig.

Tardoskedd (Tvrdosovce)

Juhász-kúria: A falu alsó részén álló kastély reneszánsz eredetű, a 17. században épült. A 18. század közepén átépítették barokk stílusban. A második világháború után lebontották a hátsó szárnyát. A Juhász család kúriaként használta a kastélyból megmaradt szárnyat. Eredeti, hatalmas angolparkjának egykori területén épült fel a focipálya és egy medence. Ma kávézó működik benne.

Taszármalonya (Tesarske Mlynany)

Ambrózy-Migazzi-kastély: A kastélyt Ambrózy-Migazzi István építette 1895-ben neoklasszicista stílusban. Ma a Szlovák Tudományos Akadémia kutatóintézete. Legjellegzetesebb a neogót stílusjegyeket felvonultató, a kastélyépület tömegétől elkülönülő torony és a szintén neogótikus üvegház, melyek a korabeli angol mintát igyekeznek utánozni. A kastély leginkább az azt körülvevő 67 hektárnyi parkról ismert, amelyben Ambrózy-Migazzi István egy mind saját korában, mind ma egyedülálló, jelenleg körülbelül 2300 növényfajt (főleg örökzöldek) számláló arborétumot hozott létre. A terület öt részre tagolódik: Ambrózy-park, kelet-ázsiai rész, koreai rész, észak-amerikai rész és van még egy elzárt kísérleti terep is. Ma is ez a park Európa egyik legnagyobb botanikus kertje. Ambrózy az I. világháború után Vas megyébe költözött, ahol a Jeli arborétumot alapította meg, ott is van eltemetve. A kastély nem Malonyán áll, hanem Barskisfalud (Vieska nad Zitavou) mellett egy nagy parkban!

Tavarnok (Tovarniky)

Stummer-kastély: Kastélya 1600-1610 között épült reneszánsz stílusban, a 18. század közepén Franz Anton Hildebrand tervei szerint barokk stílusban építették át. Jelenlegi formájában három szárnyas, dél-délkeleti irányból nyitott, sarkain tornyokkal erősített, emeletes, manzárdtetős, külsőre barokk-klasszicista kastélyépület. A középső szárny közepén, az emeleten található a magasított díszterem, túloldalán a parkra nyíló erkéllyel. A kastélyt a nyitrai püspök (később esztergomi érsek) Forgách Ferenc építtette a 17. század első évtizedében. Ez a reneszánsz kastélyépület négy szárnyból állt, közepén udvarral, a sarkokon fülesbástyákkal. A reneszánsz elemek egy része a mai napig megvan a kastélynál, a saroktornyokon kívül ebből a korszakból származik a földszint egy része is. A kastély – a család más birtokaival együtt – a 18. század elejéig volt a Forgách-család birtokában, a Rákóczi-szabadságharc után elkobozták a kurucok oldalán komoly szerepet vállaló Forgách Simontól. Ezután a Berényi-, majd az Erdődy-család birtokába került 1770-ig. Ezután az Abendsberg Traun, majd ismét az Erdődy-család birtokában volt. Már az Erdődyek építettek a kastélyban egy kápolnát, a nagy barokk-klasszicista átépítésre azonban a 18. század utolsó harmadában került sor. Az épület iskolapéldája annak, ahogyan a reneszánsz kastélyokat „modernizálták”: elbontották a déli szárnyat, díszudvart alakítva ki, míg az északi szárnyat rizalittal és társzervezéssel főszárnnyá építették át. A belső terek rokokó enteriőrt kaptak. A kastélyt övező parkot a 19. században alakították ki. A második világháború után az épület leégett. Erősen romosodott, már bontási kérelmet is beadtak rá, ám 1975-ben elkezdődhetett a felújítása, amely teljességgel még nem fejeződött be. Jelenleg magánkézben van.

Tornóc (Trnovec nad Vahom)

Kastély: A felsőjattói kastély a 17. században épült reneszánsz stílusban, a 19. században átépítették.

Tótmegyer (Palarikovo)

Károlyi-kastély: 1725-ben a falu a Károlyi család birtoka, akik a régi Kaunitz-kastély helyén új, késő barokk kastélyt építettek ide 1737 körül. A kastélyt a 19. század elején klasszicista stílusban építették át. A kastélyt 52 hektáros szép angolpark övezi. A Károlyi család egészen 1945-ig volt birtokos a községben. A tótmegyeri kastély U-alaprajzú, eredetileg barokk épület. Oldalszárnyait földszintes toldaléképületek alkotják. A középső szárny bejárata előtt oszlopos portikusz és erkély található. Udvari homlokzatának héttengelyes rizalitján attika látható tornyos ráépítéssel, timpanonnal, benne a Károlyiak címerének domborműve. A kastélyt 1737 táján építtette Károlyi Ferenc. Az épület alaprajza már megfelelt a mainak, a belső udvart (északkeleti irányban) fallal zárták le. A középső szárny déli részére 1855-ben építettek kapcsolódó ebédlőt. A kastély késő klasszicista átépítésére Károlyi Alajos korában került sor 1866 táján. A terveket id. Henrich Koch osztrák műépítész készítette, halála miatt azonban Ybl Miklós vette át a kastély átépítésének levezénylését. A kastély parkját a 18. században létesítették, mai formáját 1866 és 1871 között nyerte el. A 18. században egy színházat is építettek ide, amit a 19. század elején lebontottak. Ma kastélyhotel.

Csík (Ciky): Károlyi-kúria: Tótmegyertol szuk 2 km-re keletre található a Cíky nevu egykori uradalmi major, ahol a Károlyiak egyemeletes, kastély méretu kúriáját találjuk. Az egyszeru, téglány alaprajzú épület erosen átépített, mára minden homlokzati díszétol megfosztottan, üresen áll fohomlokzatával az elotte elhaladó 75 sz. foútra nézve. A kúriához a déli oldaltól nyugat felé hozzáépített melléképületek csatlakoznak, együttesen U alaprajzot képezve a kúriaépülettel.

Felsőkeresztúr (Horne Krizovany): Engel-vadászkastély: A 20. sz. elso negyedében épülhetett Felsokeresztúr-pusztára, egy 1960-as fénykép alapján akkor még kiváló állapotban volt, késobb mégis elpusztult.

Tótsók (Salgovce)

Sándor-Sulkovszky-kastély: Kastélya 1767-ben épült barokk stílusban, 1871-ben átépítették. Eredetileg a Csery család ősi fészke volt, ez a birtokkal együtt a slavniczai Sándor-családra szállott, kiktől Sulkovszky Sándor herceg tulajdonába ment át. Ma kastélyszálló.

Tőre (Tura)

Kazy-kastély: E községtől vette előnevét az ősrégi Kazy család, melynek itt is van régi birtoka, a hol Kazy János főispán az utolsó években nagyobb szabású, szép kastélyt építtetett a Garam közelében. A kastélytető teraszáról remek kilátás nyílik az egész vidékre. Valószínűleg elpusztult.

Udvard (Dvory nad Zitavou)

Boncz-kúria: Az egykori Boncz-kúria épülete ma különféle üzleteknek ad otthont.

Schwarz-kúria: Az egykori Schwarz-kúria ma panzióként működik (Zsitva panzió).

Ürmény (Mojmirovce)

Hunyady-kastély: A kastély története az 1721-es évben kezdődik, mikor is a kis-krestyeni és kéthelyi gr. Hunyady család, egy barokk kastélyt építtetett. Azonban a tűzvész miatt később klasszicista átépítést kapott. A kastélyban valamikor üvegházas botanikus kert is volt. A Hunyadyak a kastély mellett lótenyésztéssel is foglalkoztak, nagy méntelepet tartottak fent. Itt tartották Magyarország első lóversenyét 1814-ben. Ennek előzménye volt a sikeres lótenyésztés. 1814 és 1821 között pedig a birtokához tartozó keszi síkon országos hírű lóversenyeket rendezett. Gróf Széchenyi István 1828-ban „A Lovakrul” című könyvét, mely a magyar lótenyésztés alapműve gróf Hunyady József emlékének ajánlotta. 1866-os tűzvészt követően barokk-klasszicista stílusban építették át. Parkja a korabeli Felvidék egyik legszebb kastélyparkja volt sok egzotikus faritkasággal és dísznövénnyel. 1910-ben a család utolsó férfitagja gróf Hunyady László a kastélyt és a birtokot a nagysurányi cukorgyárnak adta bérbe. Az első világháború után a birtokot felparcellázták. A család utolsó nőtagjai egészen 1945-ig éltek itt. A második világháborúban az épület súlyos károkat szenvedett. Ezután különféle célokat szolgált, végül 1953-ban felújították és az 1960-as évek végéig iskolaként működött. 1974-ben a széleskörű rekonstrukció után művelődési intézeti központ lett. Korunkban konferencia központ, kulturális, és oktatási központ is. Szálláshelyet is ad.

Ürményi-kastély: A kiskastély, mely az Ürményi, majd herceg Aldobrandi Kamilló tulajdona volt. Ma konferencia központ.

Kúria: A településen egy szépen felújított klasszicista kúria is található, mely 1812-ben épült, valamint egy jelentéktelen másik, amely ma a posta épülete.

Vajkmártonfalva (Lucnica nad Zitavou)

Vajk (Vajka nad Zitavou): Boronkay-kastély: A vajki Boronkay-kastély a 18. század közepén épült késő barokk stílusban. Nagy park veszi körül. U alaprajzú kastély, melléképületeit a 20. sz-ban lebontották. A kastélyt utoljára 1950-ben újították fel, azóta állapota nagyon leromlott, ma üresen áll.

Vágfarkasd (Vlcany)

Lun-kastély: A 20. század elején épült. Ma is áll, a főút keleti oldalán, a központban, kissé északabbra a katolikus templomtól, a parkkal szemben. Az erősen átalakított, de még jól felismerhető épületben ma vendéglő működik.

Vágsellye (Sala)

Pázmány-kastély: A városka központjában áll a 16. századi átalakított egykori várkastély, melyben a 18. század kezdetén jezsuita kollégium működött. Eredetileg vízivár volt. Jelenleg az Állami Levéltár vágsellyei fióklevéltára található falai között. A levéltár gyűjteményének legkorábbi oklevele, Károly Róbert egyik 1340-ben kiadott adománylevele. A kastély egyemeletes, négyszárnyas, zárt udvarú, kerek saroktornyokkal. Udvarán árkádsorokat találunk. A 18., 19. és a 20. sz-ban is végeztek rajta átalakításokat, mégis megőrizte reneszánsz megjelenését. Az épület felújítási munkálatai 1999-ben kezdődtek el. A városi társadalmi események színhelye.

Hetmény (Hetmin): Hunyady-vadászkastély: Ürményi Hunyady József gróf építtette neoklasszicista stílusban vadászkastélyát a Vágsellye településhez tartozó Hetmény-majorban, az 1800-as évek végén. A major a család birtokában maradt egészen 1945-ig. A kastély ma romos állapotban van.

Vágsellye-Vágvecse (Veca)

Horváth-kúria: A 19. sz-ban vásárolta fel az itteni birtokokat Horváth Ajtics Dezső, majd felépítette klasszicista kúriáját. A II. vh. után kobozták el birtokait és kúriáját. Egyelőre nem tudok további sorsáról.

Bordács-kúria: Eklektikus épület. Ugyanakkor kobozták el, mint a Horváth-kúriát.

Valkház (Vlkas)

Kúria: A központtól, és egyben a református templomtól nyugatra, egy mellékutcában álló, egyszeru, téglalap alaprajzú, kontyolt tetos épület. Fohomlokzatával az elott húzódó útra néz. Parkja megsemmisült. Magánkézben van, rossz állapotban, használaton kívül.

Verebély (Vrable)

Boronkay-kastély: Borovszky: "A mostani plébánia szép, emeletes épületét a XVIII. század végén Vass Miklós emelte. A Vass család ezen ága Miklósban kihalván, a caducitásba jött kúriákat Boronkay Imre kapta adományul. Ennek örököseitől vette meg a kastélyt Szcitovszky János primás plébániának (1821-ben?), a régi plébániát pedig népiskolának és kántorlaknak használta fel. Az érdekes plébánia épület egyik termében látható egy kályha, mely barsmegyei Ujbánya város agyagiparát dícséri a mult század elejéről. Ezen a Boronkay és a Baross családok czímerei láthatók." A barokk kastély a falu nyugati szélén áll, a katolikus templommal szemben.

Vicsápapáti (Výcapy-Opatovce)

Hohenzollern-kastély: A 18. sz. közepén, barokk stílusban épült, a 19. sz. közepén eladták a Nozdroviczky családnak. A 20. sz-ban, 1945-ig Kácser Jenő, zsidó földbirtokos bérelte. Az államosítást követően irodák, üzletek, klubok voltak benne. 2007-ben felújították, és ide került az önkormányzati hivatal.

Virt (Virt)

Pyber-kastély: A 17. század első felében egy meglévő régi kúria helyén a Pyber család épített itt reneszánsz-barokk stílusú kastélyt, mely még a 20. század elején is az övék volt. A XVIII. században a Nedeczky család barokk stílusban átépítette, a XIX. század elején a Pyber család klasszicista stílusban átalakította. A mai napig megmaradt. A kastély mellett rekreációs terület található, termálforrásokkal, többnyire a pozsonyi Közgazdasági Egyetem használja.

Farkas-kúria: A klasszicista Farkas-kúria a 19. században épült, akárcsak a Pyber-kastély, szintén a Zsitva-tó mellé. Mára elpusztult.

Zselíz (Zeliezovce)

Esterházy-kastély: 1720 körül épült késő barokk stílusban. Az Esterházy család építtette.1900 körül a gróf Brunner családé volt. „1720-ban Eszterházy itt a nagyterjedelmű angol parkban kastélyt is építtetett, mely több becses tárgyat tartalmaz, többek között Eszterházy János zongoráját, melyen Schubert, a híres zeneköltő tanította a gróf leányait 1818-ban és itt írta zeneműveinek egyik legszebbikét, a „Schöne Müllerin”-t. Ezenkivül a kastélyban sok érdekes régi butor és metszet van. Az uradalomhoz tartozó kis erdőben egy kb. 800 évesre becsült élő fa van, melyet fakastélynak is neveznek. Kerülete oly terjedelmű, hogy a belsejében álló asztal körül 12 ember foglalhat helyet.” Ezt az 1930-as években villámcsapás érte, és elpusztult.

Zsember (Zemberovce)

Felsőzsember (Horné Zemberovce): Késő barokk kúria: A 18. század első felében épült. Ma panzió.

Alsózsember (Dolné Zemberovce): Zsembery-kastély: A Zsemberyek kastélyának építési évét a XIV. századra teszik. Falán helyezték el a Zsembery-család címerét e körirattal: Aedificatum Anno 1255. Renovatum 1812. Ennek a kastélynak pincéjéből mintegy kilencven méter hosszú titkos alagút vezetett hosszan a hegyoldalba. 1595-ben itt tartotta a vármegye közgyűléseit. A 20. századra Rudnay Béla lett a tulajdonosa. L alaprajzú épület, 1,2 hektáros parkban áll. A földszintjén 6 szoba található, emeletén 3, mindhárom alapterülete nagyobb 100 m2-nél, egyikhez erkély csatlakozik. Az épületben két lépcsőházat találni. 1993-ban visszakapta eredeti tulajdonosa.

Zsitvagyarmat (Zitavce)

Dőry-kastély: A Dőryek kastélya a 18. sz. végén épült klasszicista stílusban. Később átalakították. Kétszintes, összetett tömegű, szabálytalan L alaprajzú kastély. Helyiségei síkfödémesek. A Dory család 1929-ben a Kufler családnak adta el. 1951-ben gyermekotthon költözött bele. 

Zsitvaújfalu (Nova Ves nad Zitavou)

Klobusiczky-kastély: Borovszky: "Klobusiczky János két, emeletes kastélya közül az egyiket a gróf Berchthold család építette, a másikat pedig 1872-ben mostani tulajdonosa, ki az új kastélyban lakik, mely kiváló ízléssel van berendezve. Előcsarnokában érdekes fegyver- és nagyon gazdag agancs-gyűjtemény van, étkezőjében pedig érdekes porczellán- és majolika-tárgyak." A kastély eklektikus-neoklasszicista stílusban épült. Helyiségei síkfödémesek, angolpark övezi.

Berchtold-kastély: Barokk kastély, a 18. század elején épült, a 19. században klasszicista stílusban építették át. Építtetője gróf Berchtold József. Ez később szintén a Klobusiczky családé lett.

Szörényi-kastély: Báró Szörényi József építtette a 19. században, klasszicista stílusban. A Szörényiektől a Szlávy családhoz került. 1900 körül átépítik. A 20. sz. elején építették hozzá a hatszögletű saroktornyokat, és a homlokzatát is módosították. Alaprajza U alakú. Angolpark övezi.