FELVIDÉK ("szlovákia") - POZSONYI KERÜLET KASTÉLYAI

Bazin (Pezinok)

Pálffy-kastély: Egykori vára kastéllyá átalakítva áll, a kastély alatti pincékben érlelik a környék híres borait, benne borozó van és étterem. A kastélyt a 20. század elején gróf Pálffy János restauráltatta, parkjában strandfürdő van. A várkastély reneszánsz eredetű, az 1271-ben épült vízivár átépítésével jött létre. Két vizesárok övezte, melyen két híd vezetett át. A két árok közötti töltésen álltak a melléképületek. A várat tulajdonosai folyamatosan alakították, bővítették, különösen sokat tett Illésházy István a 16. században, majd a 18. sz. elején Pálffy János. 1844-ben jelentősen átépítették a Pálffyak, majd ugyanok 1875-ben romantikus, neoreneszánsz stílusban teljesen átalakították. Ez időben alakították ki a kastély körüli angolparkot is.

Grínád (Grinava): Pálffy-kúria: Grínád ma Bazin délnyugati városrésze. E terület északi részén áll az L alaprajzú Pálffy-kúria, a Stúrova és a Za panskou záhradou utak között. Tájolása ÉNY-DK-i, a délkeleti oldalon csatlakozik hozzá egy oldalszárny, ÉK-DNY tájolással, mely magtár volt eredetileg. A kúria rossz állapotban, üresen áll.

Grínád (Grinava): Hodossy-kúria: A zömök L alaprajzú Hodossy-kúria az 502. sz. főút déli oldalán áll, egy söröző szomszédságában. Szintén nincs túl jó állapotban. Ma lakások vannak benne.

Báhony (Bahon)

Jezerniczky-kastély: Késő barokk kastélyát 1759-65 között a Jezerniczky család építtette, saját 16. századi kúriájának átépítésével. 1816 körül klasszicista stílusban átalakították. 1935-36-ban bővítik, ekkor alakult ki végleges formája. A kastély U alaprajzú, egyemeletes, az emeletet párkány választja el a földszinttől. Bejárata szegmentíves keretezésű, udvari homlokzatán is ilyen volt, de itt befalazták, ill. ablakot tettek a helyére. Fölötte erkély van, mindkét oldalán. Homlokzati díszítése szegényes, legjelentősebbek az említett erkélyek, és az udvari homlokzat fő tömbjének emeleti ablakait elválasztó féloszlopok. Ma idősek szociális otthona működik falai között.

Cseklész (Bernolakovo)

Esterházy-kastély: 1714-22 között az Esterházyak építtették barokk stílusban, a cseklészi vár anyagát is felhasználva. A 18. század közepe táján Fellner Jakab tervei szerint átépítik. 1911 körül neobarokk stílusban bővítik. A cseklészi kastélyt talán A. E. Martinelli építette Esterházy József számára (1714-1722), hiszen egész pályája során kapcsolatban állt az Esterházy családdal. A húszas években szinte udvari építészükként dolgozott Bécsben, Süttörben (a későbbi Eszterházán) és Köpcsényben. Itteni szereplésének lehetőségét erősíti az a régebbi hagyomány, hogy a terveket Joseph Emmanuel Fischer von Erlach, Martinelli hivatali főnöke készítette. Lehetséges, hogy a családi építész terveit - a kor szokásának megfelelően - egy másik építésszel nézették át; ez esetben főnökével, a Hofbauamt vezetőjével. A két építész „munkamegosztása" hasonló lehetett, mint a pesti Invalidus-palota tervezésében: Martinelli készítette a terveket és irányította a kivitelezést, míg a munkák legfelsőbb felügyelete, a tervek jóváhagyása Fischer von Erlach feladata volt. Az U alakú, cour d'honneurös, emeletes kastély előreugró szárnyait elöl alacsony (talán későbbi) épületszárny köti össze. A főkapun belépve bontakozik ki az épület teljes szépségében: feltűnik kétoldalt az alárendelt helyiségeket rejtő oldalszárnyak homlokzata, hátul pedig a főépület kiemelkedő középrizalitja és tornya.

Cseszte (Casta)

Pálffy-várkastély /"Vöröskő vára"/: A 13. században épített vöröskői vár a Magyar Királyság nyugati határait őrző védvonal fontos eleme volt. Építtetését IV. Béla király rendelte el. A királyi várat később Csák Máté vette meg, majd volt a Thurzók birtoka is. 1535-ben megvették a Fuggerek, akik komoly erődítménnyé építették át a várat. A régi védműveket elbontották. A rézbányászatot is uraló család hatalmas raktárhelyiségeket építtetett a rézérc tárolására. A védművek ez időben a legmodernebbeknek számítottak, s ekkor készült el a ma is látható külső és belső vár, amiket vizesárok választ el egymástól. 1583-tól az 1945-ös államosításig a gróf Pálffy-család a vár tulajdonosa. A család a barokk korban pompázatos kastéllyá építette át a várat. Ekkor készült például a Sala Terrena, amelynek gazdag freskózata ma is megtekinthető. A nagy kiterjedésű, teljes épségben megmaradt várban ma a Szlovák Nemzeti Múzeum kiállítótere van. Gazdag fegyvergyűjtemény, bútorgyűjtemény valamint az Arany Sas gyógyszertár berendezése tekinthető meg a várban. A várban étterem, kávézó és borozó is található.

Csölle (Rovinka)

Kastély: A 18. század második felében épült klasszicista stílusban. 2006-ban felújították. Ma kultúrház. Az egyemeletes kastély földszinti helyiségei porosz boltozattal, az emeletiek síkfödémmel rendelkeznek. Valószínűsíthető építője a Pálffy család.

Csukárd-Terlény (Vinosady)

Pálffy-kastély: 1776 körül épült késő barokk stílusban, 1884 körül eklektikus átépítésen esett át. Az építtető, Pálffyak címere ma is látható a főbejárat fölött. Később több tulajdonosa volt. Az államosítás után gyermekotthon, bank, múzeum is volt, többek között. Ma magántulajdon. A kastély kétszintes, szabálytalan téglalap alaprajzú. Tornya háromszintes.

Detrekőszentmiklós (Plavecky Mikulas)

Pálffy-vadászkastély: 1898-ban épült, vörösfenyő gerendákból, 2 km-re délkeletre a településtől, az erdő belsejében, a ma Mon Reposnak nevezett helyen, mely a Pálffy grófok kedvelt vadászterületének számított. Egyemeletes épület volt, beépített tetőtérrel. A család 1918-ban elhagyta a vadászkastélyt, amely ekkortól kedvelt idegenforgalmi célponttá vált. 1969. december 5-én tűz következtében leégett, és csak a kőből készült alapja maradt meg. Eredetileg a bal szárnya mellett, arra merőlegesen állt a kőből épült kiszolgáló épülete, ami ma vadászházként funkcionál. Ennek homlokzatán máig megmaradt a Pálffy család címere.

Detrekőváralja (Plavecke Podhradie)

Pálffy-várkastély: Pálffy Miklós építtette a 17. század során, reneszánsz stílusban. A 18. században parkosították, később, a 19. és a 20. században is átépítették, de eredeti stílusa megmaradt. Monumentális, négyszárnyú, egyemeletes, zárt udvarú kastély, sokszögű saroktornyokkal. A nyugati szárnyában kápolna is található, mely a 17. sz. végén épült. 1974 óta a belügyminisztérium állami levéltára működik benne.

Dévény (Devin)

Késő reneszánsz kastély: 15. sz-i várkastély átalakításával, bővítésével fokozatos átalakításokkal 1670 körül épült késő reneszánsz stílusban. Alaprajza L alakú, eredeti sarokbástyái a 18-19 sz. folyamán tűntek el. A19-20. század fordulóján romantikus átalakítást kapott. Később jezsuita kolostor, majd sörfőzde lett. Kétszintes épület, beépített tetőtérrel. Ma magántulajdon, nem látogatható.

Korai barokk kastély: A 17. század második felében épült, a 18. sz. első felében barokk stílusban bővítik, átépítik. Állapota a közelmúltban még romos volt, felújítása megtörtént.

Dunacsún (Cunovo)

Zichy-kastély: Klasszicista stílusban épült a 18. században, 1757-81 között. Birtokosa a gróf Zichy család volt, de építtetője talán a gróf Szapáry család. Földszintes, téglány alaprajzú épület, síkfödémes mennyezetekkel. Eredeti parkjából csak néhány fa maradt.

Dunahidas (Most pri Bratislave)

Hideghét (Studené): Forgách-kastély: A Forgách család kastélya a 17. században épült. Eredetileg reneszánsz stílusú volt, és egy elképzelés szerint a Hideghéti család építtette, a másik variáció szerint kolostor volt. Ez utóbbi a valószínűbb. Ezt a 19. sz. elején Balassa János alakíttatott át klasszicista kastéllyá. Földszinti helyiségei dongaboltozatosak, az emeletiek sík födémesek. Tulajdonosai folyton változtak. 1948 után árvaház, majd lányiskola volt. 1998-99-ben bővítették ki U alaprajzúra, két oldalszárnnyal. 2000-től egy cég tulajdonában, mint képzési és rekreációs központ működik. A Dunahidastól délkeletre fekvő kicsiny Hideghét falucska főutcáján található.

Éberhárd (Malinovo)

Apponyi-kastély: 1677 körül, neoreneszánsz stílusban épült, a 13. sz. eleji vár helyén. Ennek vizesárka nyomokban még látható. Építtetője Szelepcsényi György hercegprímás. A 19. század első felében gróf Apponyi György jóvoltából klasszicista átalakítást kapott, így alakult ki mai formája. Angolparkjában 200-nál is több fafaj volt megtalálható. Mai nagysága csupán 5 hektár. Négyszárnyú, zárt udvaros, egyemeletes kastély. Több tulajdonosa volt, így az Apponyi, Balassa, Jeszenák, Illesházy családok is birtokolták. Ma mezőgazdasági szakközépiskola.

Feketenyék (Cierna Voda)

Pálffy-kastély: A 17. században épült vadászkastély céljából. Az építtető a Pálffy család volt. Az U alaprajzú épületre a barokkos stílus a jellemző, persze a modern szállodai formai jegyek erősen dominánsak. Ma Hotel Kamila. Pozsonyszőlős északkeleti szomszéd falujában, Feketenyéken található.

Fél-Majorháza (Tomasov)

Jeszenák-kastély: Báró Jeszenák János építtette barokk stílusban 1766-69 között. Folyamatosan bővítik és alakítják, így a 19. sz. első és második felében is, ennek köszönhetően klasszicista jegyeket is visel. A Jeszenák család férfiági kihalása után házasság révén került a Draskovics családhoz a 19. sz. közepén. Ők építtetik át. 1908-ban (vagy 1914-ben) Strasser Lajos vásárolta meg. Az első világháború alatt katonai kórházat rendeztek be benne. 1935-től Strasser Lajos fia, Rudolf örökölte. Ő az 1940-es években szállodát nyitott benne. Az államosítás után iskola volt, majd 2006-ban magánkézbe került, és 2010-től újfent szállodaként működik.

Főrév (Prievoz)

Csáky-kastély: 1900-1902-ben épült eklektikus-romantikus stílusban, építtetője gróf Csáky Jenő, aki nyári rezidenciának használta. Valószínűleg egy korábbi kúriát építettek át. 1933-ban eladták egy apácarendnek, akik kolostornak rendezték be. 1954-ben államosítoták, 1956-ban átalakították, és idősek otthonát rendeztek be benne. 1989-ben a rend visszakapta.

Gidrafa (Budmerice)

Pálffy-kastély: A falu a középkorban Vöröskő várának uradalmához tartozott. A 16. századtól a Pálffy család birtoka. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, később halászattal, fuvarozással, fazekassággal és molnár mesterséggel foglalkoztak. A Rákóczi-szabadságharc idején uruk, gróf Pálffy János seregében a császáriak oldalán harcoltak. A kastély egykori felépítéséről elterjedt, közkeletű legenda szerint Pálffy János gróf egy francia hölgybe lett szerelmes. Annak érdekében, hogy e hölgy kezét elnyerje, egy "francia mintájú" kastélyt építtetett, de mire elkészült az építkezéssel, már elkésett: a hölgy keze másé lett. Kutatók szerint e történet több más Pálffy-kastéllyal kapcsolatban felbukkan, ugyanakkor többek szerint a történet eredetileg Gidrafán született. A ma álló - kétség kívül némi franciás jelleget hordozó - gidrafai kastélyt gróf Pálffy János Ferenc gróf építtette eklektikus-romantikus stílusban 1889-ben, Franz Neumann bécsi építész tervei alapján. A sokszorosan összetett tömegű, magastetős kastély homlokzatát gazdagon díszítették plasztikus díszekkel, szobrokkal, párkányzat fölé emelkedő, csúcsos attikákkal. Neobarokk jellegű főkapuja fölött a Pálffy-család címere mellett János Ferenc gróf hitvese, gróf Schlippenbach Erzsébet családi címere jelenik meg. A kapu fölött emelkedik az egész kastély leglátványosabb eleme, a díszes torony. Utolsó tulajdonosa Pálffy Pál gróf volt, akinek 1945-ben menekülnie kellett az országból. Az épületet az újjáalakult csehszlovák állam elkobozta és államosította. Legutóbb a szlovák írószövetség használta alkotóházként. Jelenleg nem működik, tulajdonosváltáson esik át és elzárt a látogatók elől. A kastélyt jelentos kiterjedésű angolpark övezi, amely a többnyire elzárt kastélytól külön is látogatható.  

Gutor (Hamuliakovo)

Czichert-kastély: Eklektikus, neoklasszicista kastélya már nem áll. 1860-ban épült. Dr. Robert Czichert, a Zichy család orvosa építtette, a Szapáríaktól megvásárolt birtokon. Halála után a kastély Bukowsky, majd Leonardhi birtokába került. Ezután egy budapesti orvos, Hűvös vásárolta meg. Utolsó magán-tulajdonosai a pozsonyi Antonín Drašár és örökösei voltak. 1945 után kultúrházzá alakították az épületet, majd 1955-ben érthetetlenül lebontották. Kapuja sokáig megmaradt.

A faluban több kúria is állt, így a Földes családé, a Takácsoké, a Sághyaké, a Szmrtnikeké és Nagy József erdőmérnöké. Nagy Miklós kúriája a templom közelében ma is áll.

Királyfa (Kralova pri Senci)

Pálffy-kastély: A 17. században mindkét település a Pálffyak birtoka lett, akik 1712 és 1715 között barokk kastélyt építettek ide. A kastélyhoz angolpark és szép barokk híd is épült. Pálffy János 1726-ban átalakíttatja. A Pálffyak kastélykápolnájában volt egykor a Boldogságos Szűzanya kegyképe, amely 1683-ban Bécs török megszállása idején sokak szeme láttára sűrű könnyeket hullatott. A csodás eset hírére a kápolna búcsújáróhely lett. A 20. század háborús viharában a kegykép eltűnt, sorsa ismeretlen. A kastély a II. világháború során megsemmisült, egyik szárnya maradt meg, ebben volt a kápolna, ma templom. Borovszky: " Ma is id. Pálffy János grófnak van itt nagyobb birtoka és fejedelmi kastélya, melyet Pálffy János nádor 1712-ben építtetett. E kastély tele van rendkívüli műizléssel és szakértelemmel összeválogatott műkincsekkel. Már a főlépcsőházban nagybecsű mutárgyak és festmények vannak elhelyezve. Carrarai márványváza, régi japán edények és berakott mívű márványasztalok, remek gobelinek, török zászló, török lófark és Lesczinszky Szaniszló lengyel király s VI. Károly olajfestésű arczképei. A folyosón a Pálffy család 28 tagjának olajfestésű arczképei függenek és számos egyéb olajfestmények között Kupeczky eredeti arczképe. Vannak még itt remek szekrények, japán és egyéb értékes edényekkel, továbbá régi nagybecsű órák. Az ú. n. pompéji terem falszőnyegei ódonszerűen, kézzel vannak festve és a terem stilszerű régi bútorokkal berendezve. Benne két művészi kivitelű, életnagyságú, fekvő női szobor van elhelyezve, melyeket carrarai márványból Tantardini olasz szobrász faragott. Itt van József császár márványszobra és két vert ezüstből készült, embernagyságú görög váza. A gróf háló- és toilette-szobájában 84 régi, eredeti festmény és számos régi bronzszobor foglal helyet. A nagy hálószobában remek roccoco-stilű, I. Napoleon korabeli óriási ágy áll, továbbá remekmívű ékszerszekrény, teknőscsonttal és gyöngyházzal kirakva. E szoba márvány-kandallója ezüsttel van lemezelve és felszerelve. Van itt egy remek szép, régi olvasó-állvány is és két karszék, melyeket Mária Terézia ajándékozott Pálffy Miklós nádornak. Végre nyolcz régi, eredeti nagybecsű festmény. Az u. n. zeneteremben álló zongorát régi, remekbe készült japán selyemterítő födi. E terem falai tele vannak eredeti régi festményekkel és itt van elhelyezve az I. Napoleon ajándékozta empire-stilu falióra is. Az u. n. kék-szalonban rendkívül becses asztalka áll, melyen 11 antik kamea 219 darab brilliánskő közé van foglalva. E teremben gyönyörű bútorok állanak és a falakon régi mesterektől való festmények függnek. Az u. n. tükörszobában ritka becsű vázák, bútorok, órák és festmények vannak elhelyezve. A nyári ebédlő velenczei tükör-csillárokkal van díszítve és vörös bársony-bútorokkal bútorozva. Az u. n. sárga-szalonban nagybecsű japán-szekrények és az ott elhelyezett velenczei csillárok vonják magukra a szakértők figyelmét; az u. n. Mária Terézia-teremben pedig japán-szekrények és állványok és két nagyértékű álló óra. Az u. n. zöldszalonban gyönyörű régi roccoco-butorok láthatók, és a falakon régi nagybecsű festmények függenek. A 10. számú vendégszoba vörös brokáttal és ugyanilyen bútorral van berendezve. A 11. számú vendégszoba kék falszonyegű és itt 83 régi eredeti aczélmetszet van a falakon elhelyezve, a szekrények pedig nagyértékű meisseni edényeket rejtenek. Az e szobához tartzó hálószobában 41 régi metszet függ. A 12. számú vendégszoba falai régi, préselt bőrszőnyegekkel vannak bevonva. A 13. számú vendégszoba ablakait valódi brüsszeli csipkefüggönyök díszítik, ugyanígy a 14. számúét is, a hol még egy nagybecsű velenczei tükör vonja magára a figyelmet. A kis lépcsőházban számos metszet és festmény van elhelyezve. A dolgozó-szobában feltünik egy remekmívű óra, porczellánvirágokkal, és egy régi, értékes szekrény. A kápolna-folyosón több ritka becsű régi szekrény, bútor és régi mesterektől való nagyértékű festmények tűnnek szembe. Az oratorium falait vörös selyem faliszőnyeg fedi és itt is régi becses szentképek vannak elhelyezve. Az u. n. hosszú folyosó falai tele vannak régi híres mesterek festményeivel, ezek közt Rubens, Van Dyk, Wouwermann, Guidó Reni stb., stb. A folyosót remek bútorok, japán órák és családi képek ékesítik. A földszinti téli nagy ebédlő falai majolikával vannak kirakva. Itt is életnagyságú, remek márványszobrok állanak, mozgatható talapzatokon, továbbá óriási nagyságú japán cloisonné-vázák, a legnagyobbak, melyeket eddig Európába hoztak. Az u. n. ezüst-kamarában őrzik a nemes gróf nagyszámú és nagybecsű ötvösműveit, melyeket világkörüli utazásaiban nagy műérzékkel vásárolt össze. A községnek nincs temploma, csak temetői kápolnája; a kastélynak is saját díszes kápolnája van."

Konyha (Kuchina)

Furat (Vyvrat): Pálffy-vadászkastély: 1855-ben épült romantikus stílusban, Konyhától keletre, messze bent az erdőben. Építtetője Pálffy Károly. A fotón 1935-ös állapotában látható. Erdőbe épült, így nem parkosították külön. Kis tavát a közeli patak vize táplálta. Szabálytalan alaprajzú, egyemeletes épület volt, zömök tornya két emelettel rendelkezett. Az első világháború után rekreációs célokat szolgált, majd a második után erdészeti iskola lett. Ebben az időben átalakították. Az iskola kiköltözése után állapota romlani kezdett, bár egy ideig még kedvelt kirándulóhelynek számított. Végül 2011-ben lebontották.

Magyarbél (Velky Biel)

Csáky-kastély: Itt áll Szlovákia legnagyobb kastélya, amelyet gr. Csáky Imre püspök építtetett 1722-25 között barokk stílusban. 1945-ben találat érte, ekkor a homlokzat megrongálódott, a tető leégett. 1958-61 között állították helyre. A kastély sarkain egy-egy toronnyal, egy főtoronnyal, pazar lépcsőcsarnokkal és díszteremmel, korabeli freskóival pompás látnivaló. 2006-ig szociális otthon működött benne, a tervek szerint képtárat alakítanak itt ki. A magyarbéli kastély - A. E. Martinelli műve - U alakú tömbjével, középen kiemelkedő és manzárddal, valamint oromzattal hangsúlyozott rizalitjával előrevetíti a század legelterjedtebb kastélytípusának sajátosságait. A sarkokhoz diagonálisan csatolt, a falból erősen kiugró tornyok azonban később nem honosodnak meg. Talán a korábbi évszázadokban általános, négy sarokbástyás vártípus emlékét őrzik. Az udvari oldalon a rövid összekötőszárnyak is a négy oldalról traktusokkal körülzárt vártípusra utalhatnak. A saroktornyoknak bizonyára volt védelmi szerepük is, de építésüket elsősorban az indokolta, hogy hozzátartoztak a „kastély", az „erősség" fogalmához - messziről jelezték tulajdonosuk rangját, hatalmát. A homlokzat kiemelkedő középrésze, az egyes szintek eltérő funkciójának jelzése a bécsi városi paloták építészetében már a XVII-XVIII. század fordulóján megjelent. Eredetileg a római Palazzo Chigin valósult meg, majd a bécsi Palais Lobkowitz tervezője is átvette. Lényege, hogy a külső nem független a belsőtől, elárulja annak hangsúlyait. A földszint alárendelt, egyszerű kialakítású (mert a kevésbé előkelő termek, kiszolgálóhelyiségek vannak ott), az emelet viszont - ahol a reprezentatív terek és az építtető lakosztályai találhatók - a külsőn is hangsúlyosabb, díszesebb kiképzést mutat. A középrizalit külső alakítása is jelzi például, hogy a belsőben két szint belmagasságú dísztermet alakítottak ki. A magyarbéli kastély középrizalitja is „minőségileg" más, mint az oldalszakaszok.

Malacka (Malacky)

Pálffy-kastély: 1620-24 között építtette herceg Pálffy IV. Pál, kora barokk stílusban. Még a 17. sz-ban bővítették, majd 1807-08 között alakították át klasszicista stílusúra. Ez idő tájt kaphatta nagy parkját is. Később is módosításokat végeztek rajta, a 20. sz. első felében is. A századfordulón 106 holdas angolparkja volt. Négyszárnyas, zárt udvarú, egyemeletes kastély. Mai tulajdonosa Malacka település. Felújítása után kulturális célú felhasználását tervezik.

Pálffy-kiskastély: A település központjában állt, a Na Brehu utca mellett, saját parkjában. A Pálffyak építtették a 17. sz-ban. Elnyúlt téglalap alaprajzú, egyemeletes épület volt, a fotömb két oldalához egy-egy oldalszárnyat csatlakoztattak. 1888-ban herceg Pálffy XIII. Miklós, és felesége, gróf Zichy Margit egy apácarendnek adományozták. 1890-ben katolikus elemi lányiskolát helyeztek el benne, ill. a bejárattól jobbra található újabb szárnyban óvodát. Az I. vh során katonai kórházat rendeztek be a kastélyban, melynek kolostor jellege is megmaradt. Ezt csak a II. vh-t követo államosításkor vették el a rendtol. 1955-tol speciális iskola, majd muvészeti iskola lett a kastély. Az 1970-es években közvetlen az épület elé építették a ma is meglévo felüljárós autóutat, ekkor tették tönkre a parkot, és parcellázták fel a területét. 1995-ben a kastélyt visszakapta az apácarend, de a rossz állapotú épületet hamarosan eladták. Ezután néhány évig még használaton kívül állt, majd máig tisztázatlan körülmények között leégett, ami hozzájárult a lebontásához. Ma egy szupermarket áll a helyén.

Máriavölgy (Marianka)

Schwartzenberg-kastély: Reneszánsz stílusban épült a 16-17. sz-ban, mint pálos kolostor. Borovszky: "1786-ig a Pálosok bírták, de József császár alatt az állam tulajdonába ment át. Ettől megvette Schwartzenberg Sándor herczeg, ki a kolostort kastéllyá alakíttatta át. A Schwartzenbergektől Schafgottsche Frigyes gróf vásárolta meg, azután Wolkenstein Osvald grófé lett, majd gróf Stockau Györgyné szül. Baltazzy Eveliné, kitől 1900-ban a birtokot a kastéllyal együtt Stockau Matild grófné örökölte, s ő itt ma is birtokos." Ma az egyház tulajdona, lelkigyakorlatokat, képzéseket, konferenciákat tartanak benne. Kérésre látogatható.

Modor (Modra)

Fogell-kastély:A város legrégibb építménye az egykori vár helyén épült fel a 16. sz-ban. Eredetileg malom volt. A 17. sz-ban alakították át először, ekkor bővítették is, majd a 18. sz-ban ismét. A 18. sz-ban Antonius de Fogell tulajdona volt, majd sorozatos tulajdonosváltásokon ment át. A 19. sz-i legfontosabb tulajdonosa Arthur Polzer lovag. Az államosítás után kertészeti és szőlészeti szakiskola lett. Ma itt van a Kis-Kárpátok Oktatási Központ.

Nagylévárd (Velke Levare)

Kollonich-Wenckheim-kastély: 1723 körül építtette a Kollonich család barokk stílusban, a korábbi reneszánsz kastély átépítésével. A 18. sz. második felében barokk kastélyparkot is kialakítottak körülötte. A 19. században a Wenckheim családé lett, Wenckheim István alakíttatta át még e század végén, ill. a 20. sz. elején eklektikus stílusban. Angolparkját a XIX. század első felében már ők létesítették. Johannes Damiani gyakorlatilag ismeretlen a barokk építészettörténeti kutatás előtt. Nem kizárt, hogy Damiani volt az 1723. körül épült, U alaprajzú, cour d'honneurös elrendezésű nagylévárdi Kollonich-Wenckheim-kastély építésze. 1930-ban vezették be az elektromos áramot. 1941-ben az állam felvásárolta, és pszichiátriai betegek otthonát alakított ki benne. A II. világháború során német, majd orosz katonai kórház volt. Később visszakapta pszichiátriai intézményi funkcióját. Emiatt nem látogatható.

Oroszvár (Rusovce)

Zichy-kastély: A 18. századi épületet 1841-44 között gróf Zichy Emánuel építtette át brit stílusú kastéllyá, Franz Beer tervei alapján. 1872-ben Hugo Henckel vásárolta meg. 1876-ban a település alsó része leégett. 1906-ban a kastélyt gróf Lónyay Elemér vásárolta meg. Az angol gót Tudor-stílust utánozza, a windsori kastély szolgált mintául. Mivel az épület barokk volt, még nem tiszta Tudor stílusú, hiszen alaprajzilag elődjét idézi a cour d honneur-ral (az U-alaprajzból adódó nyitott díszudvar). Berendezése neogót stílusú.
A maga korában az első magyarországi kastélyépület volt, ahol ez az új stílus megjelent. A katonai pályán induló gróf Zichy-Ferraris Emánuel (1808-1877) 1837-ben kötött házasságot az angol Charlotte Strachannel, de csak apja halála után (1839), a katonai szolgálattól megválva gondolhatott kastélyépítésre. Politikai szerepet a kiegyezés után vállalt az országgyűlésben. Angolos stílusú kastélyát egy korabeli megemlékezés szerint „lelkes angol neje, sz. Strachan Saroltának ízlése s honi emlékek iránti gyöngédség s kegyelet befolyása alatt" alakította ki, s hagyomány úgy tartja, a nagy és díszes kastély költségeit a nagy hozományból fedezte. Bár az alapkőletételi emléklap a régi kastély lebontásáról beszél, valószínű, hogy az előző, cour d'honneur-ös barokk kastély alapfalait megtartották, és 1841-44-ben ezt felhasználva készült az új kastély. Terveit Franz Beer bécsi építész rajzolta, a kivitelezést Feigler Ignác pozsonyi építőmester irányította. Az ünnepélyes és jelképes alapkőletétel - valószínűleg a munkálatok jelentős előrehaladtával - 1843. június 11-én történt meg, jeles személyiségek jelenlétében. Az angolos stílusában úttörő jelentoségű kastélyt sajátos kettősség jellemzi: hagyományos, cour d'honneur-ös alapelrendezése – ami az elődépület örökségének tűnik – ellentétben áll festői hatásra törekvő architektúrájával. „Várszerű" megjelenését lapos tetősík, a főpárkányzat lőréses pártázata, valamint az épület fontos pontjait található lőréses saroktornyocskák biztosítják. A középrizalit földszintjéhez bordás boltozatú kocsialáhajtó csatlakozik, melynek emelete lőréses mellvédű terasz. Az épület dobozszerű középtömbjét koronázó, viszonylag kicsi, két lépcsőben vékonyodó torony meglehetősen bátortalan, nem aknázza ki az építészeti formában rejlő lehetoségeket. Megoldása szerényebb léptékben hasonló az ugyancsak Franz Beer által tervezett frauenbergi (Hluboká, Csehország) kastélyéhoz. A várszerű forma az „egyházi gótiká”-ra inkább jellemző, kőrácsos erkélyekkel és csúcsíves nyílásokkal párosul, melyek közül a nagyterem hátsó, parkra néző ablaka a leghatalmasabb. A középrizalitban található, tágas főlépcsőház az épület belső világában mind elhelyezkedés, mind művészi kialakítás szempontjából fontos szerephez jut. Benne a pillérekre támaszkodó, kétágú lépcsőt gótizáló motívumkokkal faragott fakorlát kíséri, terét gótikus jellegű, de lapos fabordázat fedi. Az emelet hátsó traktusának közepét két szint magasságú nagyterem foglalja el. Kialakítása rendkívül gazdag: falait és mennyezetét függőgyámokkal és csúcsívekkel kialakított faburkolat borítja, nagy, csúcsíves ablakát színes betétek töltik ki. A terem különleges dísze a faburkolatba foglalt, a lovagkor világát megidéző, magas művészi színvonalú pannó-ciklus. A terem az alsó helyiségben található öntöttvas támaszokon nyugszik. A többi termet részben faburkolat, részben stukkómennyezet díszíti. A földszinten található az egykori könyvtár, ahol a faragott fa mennyezeten – a helyiség rendeltetéséhez illeszkedő ikonográfia jegyében - írók és költők domborművű mellképei sorakoznak. A kastély eredeti terve a bal oldalszárny végén csillagboltozatos kápolnát jelöl. A 20. század elejé, már gróf Lónyay Elemér tulajdonossága idején a kastélyban volt egy pazarul berendezett török szoba is. A tájképi jellegű kastélyparkot az országúttól kerítés választja el, a bejárat mellett portáslak áll. A kastély főhomlokzatával szemben, annak főtengelyében valamikor a századforduló után oroszlánszoborral koronázott oszlopot állítottak fel, az egykori egységes tájkert élénkítésére a főépület közelében süllyesztett partert alakítottak ki. A parkban nyolszögletes alaprajzú, lőréses mellvédű víztornyot és gótizáló virágházat emeltek, az utóbbi falába római köveket illesztve. A parkhoz a 19. század közepén híres kertészet tartozott. 1991-től a Szlovák Nemzeti Galéria birtokába került. 1995-től a kormány vette meg.

Pozsony (Bratislava)

Pálffy-várkastély: A város felett már messziről kiemelkedik a négy saroktornyos vár épülettömbje, mely egy 85 m magas dombon áll. Már a 9. században is erőd állt itt, ezt folyamatosan átépítik. A 17. sz. közepén, az akkorra már romos reneszánsz várat Pálffy III. Pál nádor építi újjá, az országgyűlés megbízásából. A Pálffyak tették kellemes lakhellyé a palotát és az öreg tornyot. Nevük évszázadokra egybeforrott a vár történetével. Mária Terézia királyno szívesen tartózkodott a várban, és az o idejében épült a kút melletti nagy víztározó. Mária Terézia leánya, Mária Krisztina 1766 -ban költözött férjével, Albert herceggel a várba. A vár vízvezeték rendszerét Kempelen Farkas tervezte; a vizet lovak által hajtott szivattyúk nyomták fel a Duna szintjérol vezetékeken keresztül a várudvar alatti alagsorban létesített tartályokba. II. József idejében a várban börtönt, és papnevelo intézetet létesítettek. A vár 1811. május 28-án leégett, a legenda szerint hazájukból elhurcolt itáliai katonák gyújtották föl. A tuz által megkímélt épületrészeket a késobbiekben a katonaság laktanyaként használta. Az I. vh után a szlovákok le akarták bontani, hogy a magyar emléket eltüntessék, de a II. vh után végül mégis újjáépítették. 1953-ban kommunista csehszlovák hatóságok döntöttek a rekonstrukciójáról. A palotának kész kellett lennie 1968. október 28-ra, hogy ott aláírhassák a cseh–szlovák föderációról szóló törvényt. A pozsonyi várban ma a Szlovák Nemzeti Múzeum állandó kiállításai (bútorkiállítás, Felvidék régmúltjának kincsei), és a Szlovák Nemzeti Tanács reprezentációs termei muködnek.

Mogyorós (Lieskovec): Batthyány-kastély: Németújvári gróf Batthyány József Félix János Nepomuk Ádám (Bécs, 1727. január 30. – Pozsony, 1799. október 23.) esztergomi érsek, bíboros, hercegprímás Pozsonypüspöki mellett, a Mogyorós (Lieskovec) határrészben vadasparkot létesített. A parkban 1779–83 között nyaralókastélyt építtetett, melynek dísztermét orientalizáló falképek díszítették, az épület többi helyiségében pedig az prímás műgyűjteménye kapott helyet. Állapota már a 19. sz. során romlani kezdett, a 20. sz. elején raktárnak használták, majd baromfi gazdaság működött benne. Ma magánkézben van, de még mindig csak raktár.

Pozsonyivánka (Ivanka pri Dunaji)

Grassalkovich-kastély: A Grassalkovich család építtette a 18. században rokokó stílusban. 1841-ben eladták a szerb Michal Obrenovic hercegnek. Ezt követően leégett, és 1856-ban építették újjá. Ekkor épült a tornya, eredetileg víztoronynak. A herceg halála után a gróf Hunyady család lett az új tulajdonosa. A 20. század elején a Hunyady család alakíttatta át neogótikus-szecessziós stílusban (gróf Hunyady Júlia és második férje, Arenberg Károly herceg). 1943-ban eladták a jezsuitáknak, akik iskolát és kollégiumot működtettek benne. 1948-ban államosították. A 20. sz. végén kárpótlásként visszakapták a jezsuiták, ma is az ő tulajdonuk.

Pozsonypüspöki (Podunajske Biskupice)

Érseki kastély: Pozsony délkeleti városrészét alkotja a Kis-Duna jobb partján, a város központjától 7 km-re délkeletre. Kétemeletes barokk érseki kastélya a 18. század második felében épült, a korábbi Palugyai-kúria átépítésével. Az ekkori tulajdonosa, az Ormosdy család építtethette. A 19. és 20. században is átépítették. Ma állami tulajdon, 1961-től általános iskola működik benne.

Kúria: Klasszicista stílusban épült, a 18. században.

Récse (Raca)

Barokk kastély: A 18. század elején épült. A késő reneszánsz kastéllyal van összeépülve.

Késő reneszánsz kastély: A 17. században épült. A "dupla kastély", a falut nyugatról kerülő Alstrova utcán áll, ott, ahol a Detvianska utca beletorkollik.

Pálffy-kúria: A 18. század elején épült barokk stílusban. Az előző két kastélytól délebbre áll, szintén az Alstrova utcán, a Barónka úti kereszteződésben. A Barónka út felé modern lakótömböt toldottak hozzá.

Stomfa (Stupava)

Pálffy-várkastély: Pálffy Pál építtette a 17. században, kora barokk stílusban, egy 16. századi kúria átalakításával és bővítésével. 1867 körül akkori tulajdonosai, a Károlyiak átalakították romantikus stílusban. Ekkor alakították ki az angolparkot is. A II. vh során megrongálódott, 1956-58-ban felújították. Ma szociális otthon.

Szenc (Senec)

Esterházy-kastély: A „Nagy Stift” 18. századi épülete eredetileg földesúri kastélyként szolgált, de később volt női javítóintézet, lelencház és katonai akadémia is. A 19. században romantikus stílusban átalakították. Egykori megyegyűlések helyszíne volt. A leromlott épületet 1994-ben újították fel, ma étterem és múzeum.

Szentgyörgy (Svaty Jur)

Illésházy-Pálffy-kastély: 1609 körül építették az eredeti épületet reneszánsz stílusban, ezt először 1746 körül barokk stílusúra alakították át, majd a 19. században teljes átépítés után romantikus külsőt nyert. Eredeti építtetője Pálffy Katalin és férje, Illésházy István. A 20. sz-ban rengeteg funkciót betöltött, lakások voltak benne, majd kórház is volt. Ma borászati üzem működik benne.