FELVIDÉK (szlovákia) - TRENCSÉNI KERÜLET KASTÉLYAI

Adamóckohanóc (Adamovske Kochanovce)

Vágkohány (Kochanovce): Ottlik-kastély: A vágkohányi Ottlik-kastély a 19. század elején épült klasszicista stílusban. Parkjának alapterülete 7272 m2. Elképzelhető, hogy egy reneszánsz kastély alapjaira épült. 1905-ben gróf Bissingen vásárolta meg, majd 1922-39 között hadirokkant otthon volt. A későbbiekben is hasonló funkciói voltak, mígnem árvaház lett, napjainkig.

Ádámfalva (Adamovce): Sizzla-kastély: 1760 körül épült késő barokk stílusban, nagy parkkal. Feltételezhető, hogy a helyi birtokos Ambró család építette. Legismertebb polgári birtokosa az olasz Noris Sizzla volt, aki 1925-ben hunyt el. Ma értelmi fogyatékosok otthona.

Alsólelóc (Dolne Lelovce)

Tarnóczy-kúria: A falu jelenleg Nemeskosztolány településrésze, a mellett ÉNy-ra fekszik. E községben van id. Tarnóczy Béla cs. és kir. kamarás kastélya, melyen 1898-ban nagyobbmérvű átalakítás történik.

Alsómogyoród (Dolny Lieskov)

Lieszkovszky-Leszkóczy-kastély: Kastélya a 17. században épültreneszánsz stílusban. A 18. században újjáépítették, a 19. század végén átépítették. 1957-59 között új épületrészt építettek hozzá. Ma szociális otthon.

Alsóozor (Dolne Ozorovce)

Ozorovszky-kastély: A falu ma Bán ÉNY-i településrésze. A kastély 1817-ben épült, klasszicista stílusban, egy 17. századi kúria átalakításával.

Bajmóc (Bojnice)

Pálffy-várkastély: Fő nevezetessége 1899-1809 között átalakított vára, mely teljes épségben áll. Megközelítőleg tíz film forgatásának helyszíne. A Pálffyak végig karban tartották egyik legfőbb birtokközpontjukat, majd a 20. sz. elején pompás, 365 ablakos várkastéllyá varázsolták. A Bajmóc {Bojnice} városának Ny-i részén, egy kisebb magaslaton emelkedő, jelenlegi formájában francia várkastélyt formázó erősségbe a hatalmas parkon keresztül egyre emelkedő sétaúton juthatunk el. A sziklaszirtet széles vizesárok övezi, melybe az itt feltörő források vizét vezették be az egykori várépítők. A külsővár négyszögletes kapujánál kell megváltani a belépőjegyet, majd az időközönként induló idegenvezető nyomában járhatjuk végig a nagyméretű épület helyiségeit. Bár az épületeket jelentősen átalakították a XIX. század végén a tulajdonos kérésére, de az alapok így is megőrizték a középkori formákat. A sokszögletű külső védőmű sarkait magas tornyok tagolják, a falak mentén épületek sorakoznak. Hajdanán itt tárolták az élelmiszert, tüzelőfát, itt sorakoztak a lovak istállói, valamint a nagy létszámú személyzet szállásai.
A belsővár épülettömbje is szabálytalan sokszöget formáz, sarkain magas tornyok emelkednek az ég felé. Mindenütt a francia várkastélyokra jellemző konzolos, támpilléres oromdíszeket, neogótikus építészeti részleteket láthatunk – ahogy azt Hubert József budapesti műépítész megálmodta a XIX. – XX. század fordulóján. Az évtizedekig tartó munkálatok az akkoriban hatalmas összegnek számító 2 millió aranykoronát tettek ki és sajnos teljesen meghamisították az eredeti középkori várat.
Az eddig végzett régészeti kutatások szerint Bajmóc XIII. századi korai magja a sziklaszirten egy 30 – 35 méter átmérőjű, ovális területet kerítő vár lehetett. Az országosan ismert várépítési gyakorlat alapján egy kerek öregtorony és a meredek szélét övező kőfal lehetett a korai rész, míg az udvaron gazdasági épületek és istállók emelkedtek. Ezt bővítették ki a XV. században egy nagyobb méretű külsővárral, amit vastag falú tornyokkal erősítettek meg. A XVI. században, amikor tömegesen kezdték alkalmazni a lőfegyvereket, elmaradt a mindvégig magánkézben lévő erődítménynek a korszerű védelmi követelmények szerinti átalakítása, vagyis nem építettek ki ágyúbástyákat. Ez a középkori erősség, köszönhetően Habsburg császárhű birtokosainak, túlélte a magyar várakra kimondott felrobbantási parancsot. 1889 – 1908 között azonban gróf Pálffy János tulajdonos utasítására igen jelentős mértékben átalakították falait és épületeit. A jelenlegi formájában, meghamisítva az eredeti képét, egy francia várkastélyt tekinthetnek meg a kíváncsi látogatók, amiben 182 helyiséget alakítottak ki, ebből közel 50 a lakószoba. Eredeti, középkori formájában csak a várkápolna, aminek kriptájában, vörös márvány szarkofágban nyugszik a várpalota egykori ura Pálffy János gróf, és a lovagterem maradt fenn, a többi részlet azt tükrözi, hogy az építész és a tulajdonos gróf milyennek álmodott meg egy „lovagvárat”. Lejuthatunk még a sziklaszirt mélyén lévő barlangba is, ahol tisztavizű forrásokból olthatták a várbeliek a szomjukat.

Bán (Banovce nad Bebravou)

Illésházy-kastély: 1470 körül építette a Podmaniczky család. 1628 körül az Illésházy család építette át. Mára elbontották és helyén modern iskola épült.

Bánluzsány (Podluzany)

Schumacher-kastély: Bánluzsány Bántól északra található. Kastélya 1865-ben épült, a Zay-birtokot bérlo Schumacher jóvoltából. Késobb tulajdonosai váltakoztak, végül a Zay család adósságai fejében a Prágai Bankhoz került. Az 1948-as államosítás után 1995-ig volt irodaépület, iskola és óvoda is. 2002-ben egy kft vette meg, és azóta ennek az irodaépülete. A kommunista érában megjelenését teljesen megváltoztatták, csak nagy vonalakban emlékeztet eredeti külsejére. Ma írószerbolt muködik benne. A falu központjától délre, a foút keleti oldalán áll, az útra merolegesen.

Bánudvard (Dvorec)

Talián-kastély: Rokokó kastélya a 18. század második felében épült. A 19. században bővítették, 1902-ben átépítették. L alaprajzú épület, park veszi körül. A Csarada család építtette.

Beckó (Beckov)

Dubniczky-kastély: Beckov 3. A vár alatt, a kolostor mellett, gyakorlatilag a központban áll. A reneszánsz kastély 2003 óta magánkézben van, állapota romlik, üresen áll.

Mednyánszky-kastély: Beckov 5. A 17. században épült. Itt született Mednyánszky László festo, 1852-ben. Az épület késobb megyei árvaházként muködött. A belso teret 18. századi falfestmények díszítik mitológiai jelenetekkel. Közvetlenül a Dubniczky-kastély mellett áll, a kolostor alatt. Ma szálloda és bár.

Ambrov-kúria: Beckov 16. A 17. század elso felében épült, kulturális muemlék. Az utolsó tulajdonos Ambrov Zoltán volt. 1988-ban a Trencséni Múzeum kezelésében lévo épületben megnyílt a Beckov Múzeum. Az épületben a környezo kastélyok és kastélyok bútorai is megtalálhatók. Az épület értékes eleme a kobol épült reneszánsz kandalló, a Mednyánszky család címerével. A kolostortól északabbra, a vár alatt áll.

Beckókisfalu (Beckovska Vieska)

Kúria: A falu ma Kocsóc településrésze, attól északra fekszik. Kúriája a  19. sz.  elso felében épült, a  20. sz.  elején  szecessziós stílusban  építették át. Valószínuleg elbontották.

Bolesó (Bolesov)

Kastély: Kastélya a 17. században épültreneszánsz stílusban, a 18. században varokk stílusban építették át, majd 1870-80 között megújították. Ma magánkézben van, egy cég irodájaként funkcionál.

Borcsic (Borcice)

Borsiczky-kastély: Kastélya barokk alapokon 1815-ben épült klasszicista stílusban. Impozáns parkját ma már autóút szeli ketté. Főhomlokzata így pontosan az útra néz. Iskola és tsz iroda volt, ma magánkézben van, étterem és kávézó.

Bosác (Bosac)

Erdődy-kastély: Az 1760-as években épült, 1908-ban elbontották.

Bossány (Bosany)

Bossányi-várkastély: Az egykori Bossányi-várkastély a 16. században épült, 1550 körül, amikor a már meglévő várat átalakították. Elsődleges cél a török elleni védelem volt. A 17. században megújították, majd 1776-ban új barokk kastély épült helyette, de mivel a régit is végig lakták, ma is épen áll. 1793-ban módosítottak a homlokzatán. 1982-ben végezték el az épület teljes helyreállítását. Ma üresen áll.

Bossányi-kastély: A család korszerűbb igényeit kielégítendő épült 1776-ban késő barokk stílusban. Később klasszicista módosításokat végeztek rajta. 1940 körül iskola lett, majd 1990-től magánkézbe került.

Bacskafalva (Bastin): Bacskády-kastély: Bacskafalva Bossány településrésze, attól kb. 1 km-re délre található. A falu 1413-tól 1848-ig a Bacskády családé volt, valószínuleg övék volt a mára már nem látható kastély is.

Brogyán (Brodzany)

Brogyáni-várkastély: Borovszky: "A XVII. században a Krassay család is birtokos itt, késobb pedig báró Friesenhof Gusztáv, kinek örököse Friesenhof Natália, özv. herczeg Oldenburg Elimárné a jelenlegi tulajdonos. A herczegnének itt szép és nagyobbszerü kastélya van, gazdag és érdekes könyvtárral. A kastélyt még a Brogyániak építtették és 1844-ben került vétel utján a Friesenhof-család birtokába." Az egykori Brogyáni-várkastély a 1669-ben épült, a 18. században barokk stílusban átalakították, a 19. században megújították és bővítették. A reneszánsz kastély 1979 óta Puskin-múzeum, melynek kiállításán a Friesenhof család története, kulturális élete, valamint Puskin itteni kapcsolatai és a szlovák irodalom jeles személyiségeinek dokumentumai tekinthetők meg. Puskin, a nagy orosz költő többször megfordult a kastély falai között feleségével, aki húga volt a kastély úrnőjének.

Brunóc (Brunovce)

Mednyánszky-kastély: A Mednyánszky-kastélyt Bercsényi Miklós építtette 1687-89 között és többször járt ott. 1708. július 31-én, a trencséni csatával végzodo hadjáratának idején II. Rákóczi Ferenc fejedelem is megtekintette a kastélyt. A szabadságharc után átalakították, védofalait és vizesárkát a 18. században tüntették el. A 19. században lett a Mednyánszkyaké, akik gondját viselték. 1983-ban restaurálták. Ma a Nemzetbiztonsági Felügyelet képzési központja, nem látogatható.

Császtó (Castkovce)

Révay-kastély: Kastélya 1640-ben épült, késo reneszánsz stílusban, a 18. század második felében késo barokk stílusban építették át. Egyemeletes, U alaprajzú épület, fohomlokzatán a bejáratot is magába foglaló, enyhe kiugrású középrizalittal. Földszintjén szegmentált boltíveket találunk, lapos lunettákkal. Emeletén, a díszteremben barokk stukkókkal díszített tükörboltozat fogad. Angolparkjából alig maradt valami. Valószínuleg a 18. sz. végi átépítéskor alakították ki a parkot is. A II. vh. után a nemzeti bizottság székhelye lett, ekkor született meg a parkjából a focipálya. Jelenleg vevore vár.

Csejte (Cachtice)

Nádasdy-kastély: A 16. századi Nádasdy-kastély, melyet 1668-ban reneszánsz stílusban építették át (Draskovics Miklós), majd a 17. század végén bovítették (Forgách család). Az államosítás után különféle funkciója volt, 2007-tol múzeumként muködik.

Országh-kastély: 1772 körül barokk stílusban épült, a Drugeth család 16. századi kúriájának átalakításával. Leégett, csak romjai maradtak.

Drugeth-kúria: A gróf Drugeth család építtette reneszánsz stílusban a 17. században. Későbbi tulajdonosa a Jeszenszky család. Parkja megsemmisült, ma több család lakja.

Cserenye (Cerenany)

Majthényi-kastély: Reneszánsz várkastélyát Majtényi Pál építtette 1640 körül, késobbi birtokosa a Hunyadi család lett. A 18. század végén barokkizálták. A 19. században a kastély birtokosai a Kaltenbach család, késobb Shemper grófné, majd az I. világháborút megelozoen Vépy Wongronitsch Ödön voltak. Borovszky: "Majthényi Mihály báró építette 1640 körül a községben álló szép kastélyt, mely késobb a Hunyadyakra szállott, kiktol gróf Vasquez vásárolta meg, ettol pedig 1866-ban Kaltenbach Manó." 1949-ben államosították, 1989-ben kárpótlásként visszakerült utolsó tulajdonosának leszármazottjához, aki 2002-ben eladta jelenlegi tulajdonosának, aki ma éttermet muködtet benne.

Demény (Domaniza)

Esterházy-kastély: Utolsó tulajdonosa, báró Schwáb Melánia 1936-ban gyermekkórházii célra adományozta a településnek. 1940-42 között a hitlerjugendet képezték itt, 1949-től szanatóriumként, majd később gyermekotthonként működött, de annak 2011-es kiköltöztetése óta üresen áll, sorsa bizonytalan.

Divékújfalu (Diviacka Nova Ves)

Rudnay-várkastély: 1380-1401 között épült gótikus stílusban. E várkastély, mely akkoriban az Ujfalussy és a Rudnay-családé volt, a XVI. században az Ujfalussyak birtokába került és gróf Ujfalussy Károly halálával a Rudnay-családra szállott. 1586-ban építették át reneszánsz várkastéllyá. 1818 óta Rudnay Elek (Rudnay Sándor prímás testvére) bírta, róla a családon belül szállt tovább. A 18. században átalakították.

Ujfalussy-várkastély: A másik várkastélyt az Ujfalussyak már mint bárók, 1610-ben építtették reneszánsz stílusban, a XVIII. században pedig kibővítették; később, örökség útján, Rudnay Dénesre szállott, aki 1886-ban eladta. Későbbi tulajdonosa szeszgyárrá alakította át belsejét.

Ujfalussy-Rudnay-várkastély: Gróf Ujfalussy Mátyás özvegye, Károlyi Éva, a XVIII. század közepén építtette, neoreneszánsz stílusban. 1685-re készült el. Később szintén a Rudnayakra szállott és örökség útján került Rudnay Jusztin birtokába.

Drétoma (Drietoma)

Rakovszky-Chorinsky-kastély: A faluban áll a Chorinsky család 1827-ben épült kastélya, melyben ma a községháza székel.

Felsőozor (Horne Ozorovce)

Ottlik-kastély: Reneszánsz kastély a 17. században épülhetett, a 18. században barokkos átalakítást kapott, alaprajza L alakú, manzárdteto fedi. 1982-ben rekonstruálták, ma hotel és étterem.

Horóc (Horovce)

Madocsányi-kastély: Reneszánsz kastélya 1594-ben reneszánsz stílusban épült, késobb többször átépítették, legjelentosebb változtatást 1797 körül végezték rajta (Madocsányi Gáspár). Ekkor egészítették ki kápolnával. 1805-ben a Madocsányiaktól Vietoris László vette meg, és 1840-ben felújította. 1934-ben is átépítették. Kétemeletes, négyzet alaprajzú épület, földszinti helyiségei donga boltozatosak, a magasabban lévok sík födémesek. Valaha nagyobb angolpark övezte, ma már csak mutatóban maradtak meg ebbol fák. 1968-99 között gyermekklinika muködött benne, 1999-tol üresen állt 2004-ig, ekkor megvette egy vállalkozó, majd 2011-ben egy másik. Ma magánkézben van.

Hőlak (Trencianska Tepla)

Prilesz (Priles): Kastély: A 19. század elso felében épült klasszicista stílusban. Teljesen átépítették, eredeti külseje megváltozott. Utolsó tulajdonosa egy morva báró volt, akinek 1914-es halálával megszunt a kastély nemesi korszaka. 1924-ben szanatórium, majd üdülo lett a II. vh-ig. A háború után 10 család költözött be illegálisan, és a kastély lassan pusztulni kezdett. Lakói elkezdték szétbontani az épületet, és ez statikai problémákat okozott, ami miatt végül összedolt. Romjai még láthatóak. Egykori melléképületeibol még áll néhány, ezek szintén lakásokként funkcionálnak.

Jeszence (Jasenica)

Szúnyogh-kastély: A Szúnyogh család kastélya eredetileg a 15. században épült. Késobb többször átépítették, eloször 1618 körül reneszánsz stílusban. A 18. sz-ban barokkizálták. Jelenlegi formáját a 19 és 20. századi átépítések után nyerte el. L alaprajzú épület, földszintjén gerendás mennyezetu, emeletén síkfödémes helyiségekkel. Ma kulturális és csoportos eseményekre bérelheto (esküvok, konferenciák stb.)

Kisbélic (Male Bielice)

Rudnay-kastély: Nyitra vármegye monográfiája szerint: "Itt van a Pollák testvérek régi kastélya, mely valaha a Batthyányiaké volt. Ezektol került a Rudnay-család birtokába. Gosztonyi Jánosné szül. Rudnay Izabellától került vásárlás útján a Pollák testvérek tulajdonába, kiknek itt nagyobb birtokuk és gazdasági szeszgyáruk is van." A 19. században, klasszicista stílusban épült, ma is áll a falu északi részén. 1953 óta egyházi tulajdon.

Kispróna (Pravenec)

Bossányi-kastély: Reneszánsz épület volt, a 17. században építették, és a 18. században alakították át barokkos stílusban. 1955-ben lebontották.

Kastély: Késő barokk kastélya 1787-ben épült, L alaprajzú, a 19. században megújították.

Kisugróc (Male Uherce)

Kastély: Kastélya a 18. században épült barokk stílusban, a 19. század második felében újjáépítették, klasszicizálták.

Klobusic (Klobusice)

Sipeky-kastély: Klasszicista stílusban épült 1840 körül, 1930 körül megújították, ma étterem. Angolpark veszi körül. Esküvők, céges rendezvények kedvelt helyszíne.

Kocsóc (Kocovce)

Rakovszky-kastély: Kastélya 1730-ban épült. 1880-ban tulajdonosa, nagyrákói és kelemenfalvi Rakovszky Géza országyűlési képviselő Steindl Imre, az Országház építőjének tervei szerint romantikus stílusban átépíttette. Utolsó tulajdonosa Rakovszky Antal volt, akitől 1948-ban kobozták el. 1967-72 között felújították. Ma a pozsonyi Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karához tartozik. A képzés mellett konferenciákat, szemináriumokat tartanak benne.  

Latkóc (Latkovce)

Kastély: A falu ma Zayugróc településrésze, de attól pár kilométerre délre található. Klasszicista kastélya a 19. sz. elso felében épült, 1918-ban felújították, bővítették. Téglány alaprajzú épület, középső 3 tengelyszakasza emeletes, a földszinti rész előtt négyoszlopos portikusszal. Helyiségei sík födémesek, park övezi. Napjainkban üresen áll.

Lednicróna (Lednicke Rovne)

Rákóczi-kastély: Eredeti építtetője Telekessy István lehetett. Az eredetileg egyemeletes 16. századi reneszánsz épületet a 18. század második felében barokk stílusúvá építették át, és jelentősen megnagyobbították. 1860 körül romantikus elemekkel bővítették. Angolparkja volt, és főhomlokzatával szemben álltak gazdasági épületei. Egyemeletes, téglány alaprajzú kastély, a település központjában áll. A földszinti nagyterme keresztboltozata még őrzi a reneszánsz stílusjegyeket. A 20. sz. elején Schreiber József volt a tulajdonosa, aki restauráltatta a kastélyt. A II. vh után a tulajdonosai által elhagyott kastélyt a lakosság kifosztotta. 1947-től iskola lett, 1950-től óvoda is. 1981-88 között felújították, és üvegipari múzeumot nyitottak benne.

Kiskastély: Az eredetileg klasszicista stílusú kisebb kastélyát a kommunista érában csúnyán átalakították.

Lédec (Ladce)

Motesiczky-kastély: A községben álló kastélyt a gróf Motesiczky család építtette 1747-ben, reneszánsz alapokra. 1792-ben barokk stílusban építették át. Ekkor épült rokokó kápolnája is gr. Motesiczky Judit jóvoltából. Később Popper gróf vásárolta meg a lánya számára nászajándékul, így házasság révén a Senk grófi családé lett, tőlük Vlach mérnök vásárolta meg. A kastélyt négy hektáros park övezi. Az 1960-as évektől 2009-ig fogyatékosok otthona, iskolája és kollégiuma volt. Jelenleg vevőre vár.

Máriatölgyes (Dubnica nad Vahom)

Illésházy-kastély: Az egykori Illésházy-kastély a helység közepén áll. Emeletes, tornyos, egyszerű, barokk. A 16. században, reneszánsz várkastélynak épült, amit a 1623-ban (vagy 1637-42-ben) átépítettek, Illésházy Gáspár megrendelésére. 1676-ban kora barokk stílusban építették át, majd 1719-23 között (Illésházy Miklós), majd 1780-ban is bővítették. 1818-20-ban építették hozzá az új szárnyat. Az utolsó Illésházy 1835-ben elhunyván, Dubnicot is a dúsgazdag báró Sina család vette meg 1838-ban, majd kisebb módosításokat végeztettek rajta 1876-ban. Értékes berendezése és műgyűjteménye a II. világháborúban pusztult el. Innen származik az ún. Dubnici krónika, amelyet a magyarok történelmérol Nagyváradon egy szerzetes írt 1479-ben. Ma történetírásunk egyik becses forrása. A 18. sz. közepén francia kert vette körül, nyírt labirintussal, tóval, műbarlanggal, kilátóval és kisebb állatkerttel. A 19. sz-ban ezt angolkertté alakították. A 20. századi tulajdonosváltások miatt a kastély állapota leromlott. Mára ismét jó állapotban áll, múzeum és turisztikai információs iroda működik benne.

Reneszánsz kastély: Reneszánsz kastélya a 17. század első felében épült, mai formáját a 18. században nyerte el. Ma az Astoria Lux szálloda működik benne.

Medne (Medne)

Mednyánszky-kastély: A kicsiny falu Lednicrónától kb. 2 km-re északra található. Déli szélén áll a kastély, melyet a 18. század végén építettek klasszicista stílusban. A 19. és a 20. században is átalakításokat végeztek rajta. Főhomlokzatán 4+3+4 tengelyes, téglány alaprajzú épület. A középső 3 tengelyszakasz nagyon enyhén előrelépve középrizalitot képez, timpanonos lezárással. Hátsó homlokzatán nem visel rizalitot, és itt található a bejárat. Parkja megsemmisült. Ma magántulajdonban van.

Motesic (Motesice)

Felsőmotesic (Horne Motesice): Motesiczky-kastély:A falu északi részén áll, a főút kanyarulatában. 1620-ban, reneszánsz stílusban épült. A 18. század első felében késő barokk stílusban átalakították. 1792-ben újabb, ezúttal klasszicista átépítést kapott. Négyszárnyas, zárt udvarú, négy saroktornyos várkastély, belső udvarán későbbi épületrészekkel. Egykori impozáns méretű parkja részben ma is megvan. Az 1945-ös államosítás után előbb nyugdíjas otthon lett, majd 1961-től a hadsereg használja.

Nagyugróc (Velke Uherce)

Bossányi-kastély: Gróf Keglevich János (1786-1856) viselt ugyan a rangjával járó néhány közhivatalt - Bars megyei adminisztrátor, majd főispán volt, az országgyűlés munkájában is részt vett -, leginkább azonban a tudomány és a művészetek érdekelték. Foglalkozott a botanikával, a történelemmel, az 1850-ben létrehívott bécsi Central-Commission konzervátoraként az építészeti emlékekkel; külföldi utazásokat tett, könyveket és műtárgyakat gyűjtött.   Mint szenvedélyes építő két kastély fűződik nevéhez: a klasszicista kistapolcsányi (1818-25) és a gótizáló-romantikus nagyugróci. Az utóbbit második (gyermekként elhunyt) fiának szánta, aki második, ifjú feleségétől, Folliot Crenneville Viktóriától született. A belső udvaros, négy sarokbástyás nagyugróci várkastély eredetileg a 16-17. században épült. A leromlott állapotban lévő építményt Keglevich a bécsi Alois Pichl tervei szerint 1844-50-ben teljesen átépíttette. Közvetlen előképe az oroszvári kastély volt, de tervezéséhez felhasználtak angol rézmetszetet is. A kivitelezést a környéken működő Császtka József építőmester irányította, maga Keglevich mind a tervezésben, mind a kivitelezésben aktív szerepet vitt. Az átépítés nyomán az egyemeletes kastély alap- és tömegelrendezése lényegében nem változozott, de teljes egészében gótizáló-várszerű architektúrát kapott. A bástyák vaskos, lőréses gyűrűvel egészültek ki, a homlokzatra is lőréseses mellvéd került, az ablakokat csúcsívesre formálták át. A főhomlokzahoz aszimmetrikus elhelyezéssel trapéz alaprajzú, az angol zárterkélyeket idéző középrizalitot illesztettek, melyet hat fiál és sokszögű, meredek sátortető koronáz; ez a rész a várszerű épületnek kötetlenebb jelleget ad. A bejáratot a jobb oldalszárnyon alakították ki, gótikus ívében mívesen faragott, hatalmas fa kapuszárnyakat helyeztek el. E szárny hátsó bástyájára fa kilátótorony került (amely ma már nem áll). A kastély főbb helyiségei az emeleten sorakoztak, ahová a kapualjból balra nyíló, egykarú főlépcső vezet. Itt az előszoba után következett a legfontosabb terem, az ebédlő. Ettol jobbra sorakoztak a kastély legdíszesebb termei, éspedig az ifjú grófné szobái: a zárterkélyes nappali terem, az írószoba, az öltöző-szoba, a saroktoronyban található könyvtárszoba; az öltözőszobából nyílt a hátsó traktusban elhelyezkedő hálószoba is. A hálószobából lépcső vezetett a földszinti fürdőszobába. Az ebédlőből balra helyezkedett el a gróf kisebb és szerényebb lakosztálya, amely a nappali szobából, a hálószobából és (a toronyban) a fegyvertárból állt. A termek többségét díszes faburkolat borítja, az ebédlő mennyezete kazettás, a zárterkély és a könyvtár mennyezetéről függőgyámok csüngnek. A faburkolat, a márványkandallók, a bútorok egy részét - ideértve az ebédlő gótizáló csillárját is - felvidéki, pozsony és bécsi asztalosok, díszítőszobrászok, sőt szobrászok készítették (Brandl Antal, Andreas Schrott). A csúcsíves ablakok egy részét színes, részben figurális ablaktáblák töltötték ki. A termekben a legkülönbözőbb műtárgyakat és régi bútorokat helyeztek el, melyek nagy részét Keglevich európai utazásai során szerzett be; ezek a tárgyak tovább fokozták a belső kialakítás által keltett ódon hangulatot. A kastélyban vendégszobák is sorakoztak, a hátsó szárnyában a gótika világát idéző, kőbordás, boltozott kápolna kapott helyet. A kastély az épülettel egy időben kialakított tájképi kertben áll. A kastélyparkot a közeli főutca – ténylegesen országút – felől fal határolta. A parkba gótizáló kapuépítményen át lehetett bejutni, melynek közelében kapusház áll.

Nemeskosztolány (Zemianske Kostolany)

Kosztolányi-várkastély: Legrégibb reneszánsz kastélyát 1600 körül építette a Kosztolányi család. A 18., 19. és 20. sz-ban is módosították. Az eredetileg négy saroktornyos épületből mára kétemeletes kétsaroktornyos kastély maradt.

Karolin-kastély: A Karolin-kastély a 17. sz. első felében épült reneszánsz stílusban, a 19. sz. végén újjáépítették. Kosztolányi Izabella tulajdona volt, majd 1945 után óvoda, később iroda működött benne. Ma újra magántulajdon.

Kisasszony-kastély: A Kisasszony-kastély 1727-ben épült, 1815-ben empire stílusban építették át. Kosztolányi Anna tulajdona volt, ma oktatási célokat szolgál.

Nemesmogyoród (Zemianske Lieskove)

Szilvay-kastély: A falu legrégibb kúriája a Szilvay család barokk-klasszicista kastélya, eredeti állapotában van helyreállítva. Szép angolpark övezi. Reneszánsz alapokra épült a 18. sz. második felében. Ma egyházi tulajdonban van.

Zsámbokréty-kastély: A Zsámbokréty-kastély az egykori Kiszsámbokréten áll. A 19. század közepén épült későklasszicista stílusban.
A településen két kúria is található, a Nedeczky-kúria és az Osztrolúkai-kúria.

Nemesváralja (Zemianske Podhradie)

Osztrolúkai-kastély: A falu legrégibb épülete a 17. században épített kéttornyú reneszánsz kastély, melyet 19. században klasszicista-empire stílusban építettek át. Tulajdonosai a Prileszky és Osztrolúkai családok voltak. A kastélyt angolpark övezi. Két tornya között ion oszlopcsarnok húzódik. Kápolnája 1744-ben épült. Ma szociális szolgáltatások muködnek benne.

Nemsó (Nemsova)

Kulcsos (Klucove): Illésházy-kastély: A 17. század második felében épült reneszánsz stílusban. A 19. sz. elso felében klasszicista stílusban átépítik. A 19. sz. végén romantikus átépítésen esett át. Földszinti helyiségei és a folyosó donga boltozattal fedettek, az emeletiek sík födémesek. Magántulajdonban van.

Nevigyén (Nevidzany)

Perényi-kastély: A falu keleti szélén áll, a legszélso épületként. Valamikor Alsómajor volt ez a terület, melyet a Perényiek bírtak, ők építtették a kastélyt is. Ezt később gróf Ambrózy-Migazzi István szerezte meg.

Nyitranovák (Novaky)

Rakovszky-kastély: A 17. században épült, többször is átépítették, így a 19. század második felében, amikor elnyerte mai külsejét.

Majthényi-kastély: Mai formájában klasszicista, többször átépített épület. Egyemeletes, L alaprajzú, főhomlokzatán széles erkéllyel. A település központjában, a főtér szélén, a főút mellett áll.

Majthényi-kúria: A település közepén, a főúttól balra található, emeletes házak takarásában. 18. századi barokk épület, klasszicista portikusz hozzátoldásával. Ma irodák működnek benne.

Albertovszky-kastély: A 17. században, reneszánsz stílusban épült, a 19. századi átépítéskor nyerte el végleges formáját.

Tarnóczy-kastély: Reneszánsz épület a 17. századból, a 19. században átalakították. Utolsó tulajdonosa volt a Tarnóczy család.
            A településen még egy sor kisebb jelentőségű kúria is áll (ill. részben állt).

Nyitraszeg (Chalmova)

Majthényi-kastély: Két saroktornyos ódon kastélya a 17. század elso felében épült. A 19. században bovítették és átépítették klasszicista stílusban. A 20. sz. elején is módosították. A Majthényi család az utolsó birtokosa volt. Két kerek saroktornyos, szabálytalan U alaprajzú épület. Ma fiatalok nevelointézete muködik benne.

Ófelfalu (Horna Ves)

Hunyadi-kastély: Az eredeti erődépület a 15. századból származik, ezt a 16. és a 17. században is átalakították. Utolsó átépítése a 19. században történt. Az épület mára megsemmisült, néhány falrészlete maradt.

Poroszka (Pruske)

Kastély: Reneszánsz kastélya a 16. század végén épült, kiterjedt angolpark övezi. Négy kerek saroktornyos, egyemeletes, négyszárnyú épület, zárt udvarral. Eredetileg vizesárok övezte, amit késobb feltöltöttek. Elso átalakítása a 17. sz. elején a Jakusics családhoz fuzodik. 1787-ben az Esterházyak késo barokk stílusban átalakították. Ekkoriban épült kápolnája is. Tolük a gróf Königsegg családhoz került, akik 1843-45-ben átépítették Königsegg Gusztáv). 1946-52 között apácazárda muködött benne. 1954-tol gazdasági iskola muködik benne.

Puhó (Puchov) 

Rákóczi-kastély: A város műemléke volt egy barokk kastély és templom, mely a XVII. században a Rákócziaké volt. A 18. században épült barokk stílusban, a 19. században klasszicista átalakítást kapott. A Marczibányi család volt leghosszabb ideig a kastély tulajdonosa. 1988-ban lebontották, helyére tömbházak épültek.

Rozsonymitta (Roznove Mitice)

Madacsányi-kastély: Rozsonymitta reneszánsz kastélya a 18. század elején épült. A 19. században neoklasszicista stílusban alakították át. Az átalakításokat feltehetően Madacsányi Antal rendelte, mivel a családi címer mellett a neve is szerepel a homlokzaton.

Sándori (Ostratice)

Kissándori (Male Ostratice): Kastély: Kissándori kastélya eredetileg két kastély. Az első a 16. század második felében épült reneszánsz stílusban. A másik a 18. század végén barokk stílusban. 1820 körül empire stílusban építették át és ekkor építették egybe a két kastélyt, együttesen L alaprajzot formálnak.

Kúria: A településen egy klasszicista kúria is található.

Simony (Partizanske)

Várkastély: Várkastélya eredetileg gótikus stílusú, a 16. sz.-ban megújították és a 19. sz.-ban restaurálták. Híres levéltára volt középkori oklevelekkel és iratokkal. Ma csoportos események lebonyolítására használják.

Sissó (Sisov)

Kastély: Kastélya 1870-ben épült korábbi alapokon, késő klasszicista stílusban. Többnyire síkfödémes mennyezetei között boltíveset is találunk. Vevore vár.

Szalonca /Szlavnicza/ (Slavnica)

Sándor-kastély:

Térnádasd (Trstie)

Kastély: Késo reneszánsz kastélyát 1740 körül építették át barokk stílusban. A 18. század második felében átalakították. 1953-54-ben elbontották szárnyait, csak a központi tömbje maradt. Ma magánkézben van, lakásként funkcionál.

Tőkésújfalu (Klatova Nova Ves)

Várkastély: Reneszánsz várkastélya a 16. század végén épült négytornyos emeletes kastélyként, a 18. században átépítették, majd 1800 körül és 1860-ban késő barokk stílusban építették át. Sörgyár működött benne, majd magtárrá építették át és ennek során a nyugati oldalán bővítették. Ma az épület kulturális és szociális célokat szolgál. Az épület régészeti kutatása során az i. e. 6. és 7. századból a lausitzi kultúra emlékei kerültek elő.

Huszár-kastély: Tőkésújfalu későbarokk kastélya a 18. század második felében épült barokk stílusban. A kastélyt a Huszár család építtette, későbbi tulajdonosai a Migazzi, Marcibányi családok, végül a Haupt-Stummer családé lett, akik a 19. század végén bővítették és későbarokk stílusban építették át. Utolsó tuladonosa 1915-45 között dr. Biedermann Tibor volt. 1945 után iskolaként működött, majd 1977-ben a Szlovák Statisztikai Hivatal tulajdona lett. 1986 óta középiskolaként működik.

Jánosújfalu (Janova Ves): Bossányi-Haupt-Stummer-kastély: Jánosfalu (ma már Tőkésújfalu településrésze) kastélya elődje a Bossányi család 16. századi reneszánsz kúriája volt, melyet a 18. században barokk kastéllyá építettek át. Birtokosa a 19. század második felében a Langhammer család lett. A birtokot 1870-ben vásárolta meg a Langhammer családtól Haupt-Stummer Lipót legidősebb lánya Gertrúd és annak férje dr. Edmund Nessner számára. A községben ő kezdte meg a kőfejtést, saját fűrésztelepe volt, amelyről kisvasút szállította a fát Nagytapolcsányba. A virágzó Stummer-gazdaság évtizedekig több száz embernek adott munkát, Auguszta bárónőnek köszönhetően pedig a faluban 1902-ben óvoda létesült. 1906-ban a kastély bővítették és átépítették. Nyugati irányban szecessziós villát építettek, és hatalmas angolparkot alakítottak ki hozzá nagy halastóval melyet a Hradska-patak táplált. A kastélyt férje halála után az özvegy az államnak adta és 1967-ben szanatóriumot létesítettek benne. Később az önkormányzat szerezte meg és 1998-ban nemzeti kulturális emlékhely lett.

           
Trencséntölgyes (Dubodiel)

Pallavicini-kastély: Pallavicini Sándor gróf építtette 1937-ben, klasszicizáló stílusban, angolkerttel övezve. Ma iskola. A kastély pontosan félúton van két falu, Trencséntölgyes (Dubodiel) és Ölved (Trencianske Jastrabie) között, ezért mindkét településhez kapcsolhatják a források.

Vágbánya (Bohunice nad Váhom)

Mednyánszky-kastély: A Mednyánszky család építtette 1866-ban a két szárnyú, azt nyitott folyosóval összekötött kastélyt. Nagy park övezte, szökőkutakkal. A kastély teljes felújítása után a Fehér Kárpátok Múzeum kapott benne helyet.

Vágbeszterce (Povazska Bystrica)

Vágzsigmondháza (Orlove): Balassa-kastély: A vágzsigmondházi kastélyt 1612-ben Balassa Zsigmond építtette a Vág folyóparti teraszán reneszánsz stílusban. 1616-ban leégett. 1733-ban bővítették és barokk stílusban építették át. Kápolnája Nepomuki Szent János tiszteletére van szentelve. A 19. sz. elején kisebb módosításokat eszközöltek rajta, majd a 20. sz. elején felújították. Négyszárnyas, zárt udvarú épület, udvarán árkádsorral. Impozáns park övezi. 1955-ben kollégium lett, majd múzeum, de az a közelmúltban kiköltözött, és ma magánkézben van.

Vághéve (Povazska Tepla)

Kastély: Vághéve ma Vágbeszterce településrésze, attól északkeletre fekszik. Földszintes, manzárdtetos, barokk kastélya volt. 1912-ben átépítették, 1918-ban leégett.

Vághorka (Horka nad Váhom)

Szokolóczy-kastély: A család kastélya 1905-ben épült fel, a község keleti részén, a házaktól távolabb, saját parkjában áll, mely természetes vegetációba megy át. A parkban a családi sírkápolna is megtalálható.

Vágluka (Luka)

Sándor-kastély: A Sándor család kastélya 1674-ben épült késő reneszánsz stílusban. 1684-ben itt tartották a Nyitra vármegyei közgyűlést. A 1756-ban barokk stílusban építették át. A Sándor családtól a Ghyczyek birtokába került, azután gróf Degenfeld-Schomburg Adolf tulajdona lett, majd ismét a Sándor családé, végre Tóth Jánosnéé, akitől báró Mednyánszky Imrére szállt. Ma magánkézben van.

Vágrákó (Rakoluby)

Kastély: Vágrákó kastélya 1650-55 között épült késő reneszánsz stílusban, 1728-ban átépítették. Több tulajdonosa volt, így a Pongrácz és a Révay családok. Ma magánkézben van, de a közelmúltban leégett. Tetőzete hiányzik, falai is omlásnak indultak. Állapota kritikus.

Vágszabolcs (Zablatie)

Szörényi-Serényi-kastély: Késő reneszánsz stílusban épült a 17. században, a 18. században barokk átalakítást kapott. Ekkor épült kápolnája is. Angolparkját a 19. sz. elején alakították ki. A 2. vh végén kifosztották, majd az államosítás után mezőgazdasági iskolát költöztettek bele. Annak kiköltözése után egy erősen lelakott kastély maradt, melynek állapota azóta is romlik. Kápolnáját ma is használják.

Vágváralja (Povazske Podhradie)

Balassa-várkastély:Reneszánsz stílusban épült a 17. században. Építtetője Balassa Simon 1631-ben. A 18. században átalakították, parkosították.

Mérey-kastély:1750-75 között épült késő barokk-rokokó stílusban.

Vágzamárd (Zamarovce)

Zamarovszky-kastély: Alexander Liska utca. A Zamarovszy család kastélya a 19. sz. elso felében épült klasszicista stílusban. A portikusz fölötti timpanonban máig megvan a családi címerük. 1998 szeptemberében leégett, azóta fokozatosan állítják helyre. Ma magántulajdonban van.

Egy 19. századi klasszicista kúria is van a faluban, mely a Friml családé volt.

Viszocsány (Vysocany)

Kastély: Kastélya a 17. században épült reneszánsz stílusban, 1821 körül klasszicista stílusban építették át. Gazdasági épületei a 18. és 19. században épültek

Viszolaj (Visolaje) 

Csáky-kastély: Kastélya eredetileg reneszánsz stílusú volt a 16. század második felében épült, később, a 18. században Csáky gróf barokk stílusban átépíttette. 1981-ben sérült állapota miatt lebontották.

Zayugróc (Uhrovec)

Zay-kastély:A Zay család kastélya 1613-ban épült, eredetileg késő reneszánsz stílusban, 1767-ben átépítették és emeletet húztak rá, de maradtak reneszánsz részletei. A kastély kápolnája 1746-ban épült empire stílusban. 1904-ben romantikus stílusban építették át. Híres volt könyvtára, mely az oldalszárnyban működött. Gazdag 18. és 19. századi zenei gyűjteménnyel büszkélkedett. Ma egy részében a Matica Slovenska könyvtára működik. A kastély épületeit 1977-ben teljesen megújították. Körülötte szép park található számos értékes faritkasággal.