FELVIDÉK ("szlovákia") - ZSOLNAI KERÜLET KASTÉLYAI
Alsóricsó (Dolny Hricov)
Esterházy-kastély: Kastélyát 1566-ban építették, ma kulturális célokat szolgál. Jelentős átépítései miatt eredeti külsejét elvesztette. Földszinti helyiségei máig megőrizték a reneszánsz boltíveket. Thurzó György építtette, de nem saját részre, hanem az adóbeszedői székhelyéül, mintegy vámházként. Eredetileg négy kerek saroktornyos, reneszánsz kastély volt 1868-ban akkori tulajdonosai, az Esterházyak Popper Lipót fakereskedőnek adták el, akitől a 20. sz. elején megvette a falu. Ekkor bontották le három tornyát. Az utolsó tornyot 1955-56-ban bontották le, amikor művelődési házzá alakították.
Benefalva (Benice)
Beniczky-kúria: A falu a Beniczky család birtokában volt a 19. századig. Kúriájuk a 16. században épült reneszánsz stílusban, később átépítették. Ma különféle rendezvényeknek ad otthont, egyben szálloda. Parkban áll a falu keleti szélén.
Besenyőfalu (Besenova)
Dvornik-kastély: A falu nyugati részén álló, eredetileg reneszánsz, négy saroktornyos kastélyát a 17. században a Dvornikok építették, a 18. században barokkizálták. A 19. században klasszicista átalakításokat is végeztek rajta. Utolsó jalentősebb átalakítása 1922-ben történt. Ma a Liptói Múzeum vadászgyűjteménye van benne.
Bélagyulafalva (Bela-Dulice)
Révay-kúria: A báró Révay család kúriája a 18. sz. közepén épült, ez manzárdtetős, eredetileg rokokó stílusú volt. Nem tudni, nagyobb volt-e valaha, de a modern kori átalakítás miatt minden jellegzetességét elvesztette.
Velics-kúria: A falu másik 19. századi birtokosa a Velics család volt. Kúriájuk ma is áll, a modern átépítés miatt teljesen jellegtelen külsővel. Tetőzete érdekes módon az erdélyi kúriákéra hasonlít.
Blatnica (Blatnica)
Révay-kastély: Barokk-klasszicista kastélya a 18. sz. első felében épült. A Prónay család építtette. 1785-ben építették hozzá a kis, kör alakú portikuszt. A 20. sz-ban többször is felújították, ma múzeum.
Klobusiczky-kastély: Késő barokk stílusú kastélya 18. századi. Közvetlenül az előbbi kastély mellett (szemben) áll.
Budatin (Budatin)
Balassa-Csáky-várkastély: Budatin várát a Balassa család építtette a 13. sz. második felében, egykor egy mesterséges csatorna miatt valójában szigeten állott. Kezdetben egyetlen toronyból állt, majd a 14. sz.-ban palotaszárnyak épültek hozzá. Zsigmond király 1397-es vágvölgyi hadjárata során leromboltatta, de újra felépült. A 15. sz.-ban a Szúnyogh családé, majd a Csákyaké lett, akik 1944-ig birtokolták. A 18. sz.-ban ők építették fel a várhoz csatlakozó hatalmas kastélyszárnyat, melyet pompásan berendeztek.1848. december 4-én itt verte meg, majd a Jablonka-hágón át kiszorította az országból a magyar sereg Hurban szlovák felkelő seregét. 1849. jan. 2-án Hurban vereségének megbosszulására Götz osztrák tábornok felgyújtotta. Ekkor pusztult el gazdag könyvtára és levéltára. 1870–1918 között laktanya, Csáky Géza 1930-ban helyreállíttatta és művészien rendezte be. Jellegzetessége hat emeletnyi magas lakótornya. Ma múzeum.
Csicsmány (Cicmany)
Kastély: A 18. században, barokk-klasszicista stílusban épült. A főút mellett áll, a település központjától délnyugat felé. A 20. sz-ban felújították, ma szálloda, étterem és söröző.
Egbelény (Gbelany)
Zichy-kastély: A 18. században, barokk stílusban épült. U alaprajzú, egyemeletes épület. 1812-ben a Szerényi családhoz került. 1863-ban újra a Zichyek tulajdona, majd 1883-ban a gróf Majláth családé lett. 1926-ban már ők renováltatták. A Fátra Nemzeti Park székhelye volt, ma már magántulajdonban van.
Nyáry-kastély: A faluban egy 19. század első harmadában épült klasszicista kastély is áll. Nyáry Lőrincé volt. Ezt az államosítás után kultúrháznak használták, ma üresen áll, de felújítása megkezdődött.
Volt még egy Nyáry-kúria a faluban, amely Nyáry Emánuelé volt, de ezt ismeretlen időben lebontották.
Felsőkubin (Vysny Kubin)
Kubinyi-kastély: A nemes Kubinyi család 17. századi késő reneszánsz várkastélya, melyet a 19. század elején klasszicista stílusban átalakítottak. Háromtornyos, hagymakupolás, földszintes épület, a falu nyugati szélén áll a főút mellett.
Kubinyi Árpád-kastély: A 18. század második felében épült késő barokk stílusban. A 19. sz. második felében klasszicista átépítést kapott. A falu északi részén találjuk. Ma kiállítás látható benne.
Kúria: Rajtuk kívül még egy 19. századi, klasszicista nemesi kúria is áll itt, melyet a közelmúltban erősen átépítettek.
Felsőlehota (Horna Lehota)
Abaffy-kastély: A reneszánsz Abaffy-kastély16. századi, a 18. században klasszicista stílusban építették át. A falu északi szélén található. Az Abaffy családnak síremléke is áll itt. A II. vh után erősen romos állapotú volt, üresen állt, mígnem 1990-ben megvette és felújította egy cég. Ma vendégházként funkcionál.
Kastély: A falu másik kastélya a 18. században épült. 1707-ben már állt. Elképzelhető, hogy egy 16. sz-i reneszánsz erődítmény átalakításával született. Az 1820-as években klasszicista módosításokon esett át. 1945 után lakásokat alakítottak ki benne. A közelmúltban még bérházként működött, jelenleg üresen áll, felújítása zajlik.
Háromudvar (Turie)
Széghy-kastély: A 19. sz. végén, eklektikus stílusban épült. 1890-ben dr. Milcho János zsolnai ügyvéd vásárolta meg, majd egy Bacher nevű zsolnai bankár, akinek leszármazottai birtokolják napjainkban is. Ma kocsmaként funkcionál.
Hibbe (Hybe)
Lányi-kastély: A Lányi család építtette, eklektikus stílusban, 1914-ben. A főút mellett áll, a falu nyugati részén.
Isztebne (Istebne)
Csillaghy-kastély: Barokk kastélyát a 18. sz. második felében a Csillaghy család építtette. 1950-55 között némileg módosítottak rajta, elsősorban belül. Ma gyermekek házaként működik.
Klasszicista kastély: A 18. században épült, a 19. században átalakították. 1950-től moziként funkcionál, jelentősen átépítették, eredeti külsejét mára teljesen elvesztette.
Jaszenova (Jasenova)
Dobák-kastély: Klasszicista kastélya 1830-ban épült. A 19. sz. végén a Dobák család eladta a Pivkov családnak, mert az itt született gyerekeik meghaltak, és valamiféle átoktól tartottak. 1965-ben közösségi ház lett, ma a felújított épület magánkézben van.
Karasznyán (Krasnany)
Pongrácz-kastély: A falu közepén áll kerek saroktornyos, nagy parkkal övezett várkastélya, amely eredetileg két udvarház volt, melyek közvetlenül egymás mellé épültek. Korábbi, U alaprajzú része 1667-78 között épült, egy 15. sz-i reneszánsz várkastély átépítésével, a későbbi, L alaprajzú kúria a 17. sz. végén. A 18. sz-ban egyesült a két kúria, egy összekötő szárny betoldásával. A 18. században bővítették, majd 1898 és 1912 között teljesen felújították, neoreneszánsz stílusban. A régi kastélyból máig fennmaradt a keresztboltozat és a reneszánsz portál. A boltíves helyiségek mellett sok a fagerendás mennyezet (az emeleten). 1948-ig a Pongrácz családé volt, ekkor múzeum lett, majd a leszármazottak 1995-ben visszakapták, de 2004-ben eladták egy Gadotti nevű olasz üzletembernek. Ma az ő tulajdonában van, szépen felújítva, elsősorban kulturális célokat szolgál.
Kenyered (Kunerad)
Ballestrem-vadászkastély: 1873-ban Popper Lipót birtokán a német Ballestrem Ferenc gróf vásárolta meg, aki 1914-16 között a falutól 2 km-re délkeletre pompás vadászkastélyt épített a birtokon. A család 1946-ig maradt a kastély birtokosa, melyet ezután államosítottak. A II. világháború idején Štefanik partizáncsoportja állomásozott benne, ezért a németek 1944. szept. 25-én felgyújtották. 1945 után lassan helyreállították, majd 1959-ben átépítették. 1974 után gyógyászati célokat szolgál. 2010-ben a kastély leégett, de mára újra felújították.
Királylehota (Kralova Lehota)
Lehotszky-kúria: Nemesi múltjára 8 klasszicista kúria emlékeztet, köztük a Lehotszky-kúria is, mely nagyobb méretű, ezért látványosabb épület. A többi kúria, melynek zöme szintén a Lehotszkyaké volt, annyira kicsi és jelentéktelen, hogy nem érdemes velük foglalkozni. A legnagyobb Lehoczky-kúria 19. sz-i klasszicista épület, ma óvodaként működik. Útkereszteződésben áll, L alaprajzú, sátortetős kúria. Főbejárata az udvari fronton található.
Stróbl-kastély: A régi Lehotszky-várkastélyból építtette át nyaraló -és vadászkastéllyá a szobrászmester, Stróbl Alajos 1891-ben. Ma is aránylag jó állapotban található, magas toronnyal, korábban kilátó-toronnyal rendelkező, eklektikusan kiképzett, kisebb kastélyépület. Ehhez közel, Liptóújvárban /Liptovsky Hrádok/ született 1856-ban az a világhírű szobrászművész, akinek modellt ült Ferenc József császár, aki jó barátságban volt az olasz zeneszerzővel Ciacomo Puccini-vel, akit a mai napig is a magyarság szobrászfejedelmeként emleget. Az alkotó 1891-ben építette át a kastélyt amolyan művészlakká, itt volt található egyik műterme, s mivel nagy vadász hírében állt, a kimerítő budapesti alkotói időszakai után itt pihent, itt fogadta nemcsak a művészeteket kedvelő barátait, művésztársait, hanem – vadászvendégeit is. Ez a kastély jelenleg a Szlovák Hajózási -és Kikötői Vállalat /Slovenská plavba a prístavy/ tulajdonát képezi. Mivel számukra a Kotva nevet viselő üdülő feleslegessé vált, eladásra kínálják fel. Stróbl annak idején sok pénzt hagyott itt a szegény emberek körében, hiszen a vadászatokon a helyiek vettek részt hajtókként, s ők gondozták a kastélyhoz tartozó erdőrészeket is, a parkot. Aztán már a szobrász halála után az épület 1929-ben leégett, s a torony kilátó-párkányait már nem újították fel, hanem egy hagyományos tetővel látták el. Özvegye 1942-ben adta el a villa-kastélyt.
Kisbiszterec (Maly Bysterec)
Szmrecsányi-kastély: Kastélya a 19. sz. első felében épült empire stílusban. 1995-től vendéglő és panzió.
Kisdivény (Divinka)
Csáky-kastély: A reneszánsz kastély a 16-17. század fordulóján épült. 1723-ban bővítették az északi szárnnyal. Alaprajza azóta L alakot formáz. Az államosítás után múzeum volt, ma már üresen áll, elhanyagolt állapotban.
Kispalugya (Paludzka)
Palugyai-kastély: 1283-ban a Palugyai család szerezte meg és a család birtoka volt egészen 1848-ig. Barokk-klasszicista kastélyuk a 18. sz. második felében épült. Sokáig étteremként működött, ma üresen áll.
Reneszánsz kastély: 1612-ben épült reneszánsz stílusban, egy 15. sz-i udcarház átépítésével. A 17. sz-ban barokk átépítést kapott, mely főleg a belsejét érintette. A 19. sz. második felében is átesett némi módosításon. Az 1970-es években teljesen felújították, majd 1981-től múzeumot helyeztek el benne, ami 1997-ig működött. Ezután az eredeti tulajdonosok leszármazottai visszakapták, és ma már magánkézben van.
Kisselmec (Turcianska Stiavnicka)
Révay-kastély: A Révay család 1527-től lett a falu birtokosa, reneszánsz eredetű kastélyuk a 16. század második felében épült. A közelében ásványvízforrás található. Kiterjedt szép parkját a 19. sz. elején telepítették. A 18. sz-ban barokkos átépítésen esik át. A 19. sz. végén felújítják, kissé átépítik. Ma üresen áll, nagyon rossz állapotban.
Kistorboszló (Trebostovo)
Révay-kastély: A Révayak reneszánsz kastélya a 17. században épült, egykor vizesárok övezte. Ma már U alaprajzú, sarkain négyszögletes tornyokkal. Helyiségei keresztboltozattal fedettek, a szobák egymásból nyílnak. Találunk itt épen maradt reneszánsz stukkót, és barokk kandallót is. 1936-48 között a Kubik család lakta, 1948 után magtárként használták, több belső falát eltávolították. 1994-ben visszakapta a Kubik család, azóta az ő tulajdonukban van.
A faluban egy 18. századi kúria is áll.
Kostyán (Kostany nad Turcom)
Ruttkay-kúria: Korábbi, reneszánsz eredetű udvarház átalakításával épült rokokó-klasszicista stílusban. Turóc vármegye egyik legősibb nemesi családja, a Ruttkay család építtette. Alaprajza L alakú. Udvari, egykor árkádos, nyitott folyosóját mára részben befalazták. Főhomlokzatán háromtengelyes, timpanonos középrizalit található, ez rejti a főbejáratot. Az államosítás után irodákat helyeztek el benne, 2001-ben magánkézbe került, és elkezdődött a felújítása. Ma étterem működik benne.
Kotessó (Kotesova)
Kastély: Gótikus eredetű kastélya a 15. sz. végén épült, a 16. század végén reneszánsz stílusban átépítették. Helyiségei elsősorban a reneszánsz építészet emlékeit őrzik. Boltívek, kandallók, kőpárkány is található itt. A 19. század második felében lebontották és újra felépítették.
Kvacsan (Kvacany)
Hosszúrét (DlhaLuka): Kastély: A 16. században épült reneszánsz stílusban. A 19. században némiképp átépítették, modernizálták. Kétszintes épület volt, téglány alaprajzzal, hozzátoldott oldalszárnnyal. Homlokzatán megmaradt néhány eredeti kőkeretes ablak és párkány. A fennmaradt fotók szerint még 1959-ben lakták, de 1972-ben már romosan, tető nélkül állt. Mára elpusztult.
Laszkár (Laskar)
Révay-várkastély: Késő reneszánsz várkastélya a 17. században épült. A 18. századtól a Révay család birtokolta. A kastély hajdan sáncokkal és vizesárkokkal körülvett vár volt. A laszkári, bajmóci és kesselőkői várak urai szükség esetén elzárták a völgyet a közös ellenség előtt és együtt védelmezték. Később, az Erdődyek alatt, az árkokat betemették, a megrongált várfalakat széthordták és egyik részét átalakították kastélynak, melynek falai még az emeleten is közel 2 méter vastagságúak voltak. 24 helyisége volt, ezek közt egy freskókkal díszített nagy terem és egy kápolna. Emeletén széles, nyitott, oszlopos erkély húzódott végig. Az uradalom és a kastély a Laszkáry családé volt, azután átment a Berényiek , majd a gr. Erdődyek birtokába, végre a báró Braunecker családé lett és vásárlás útján került Tarnóczy Kázmér atyjának kezébe. 2001 körül lebontották.
Lestin (Lestiny)
Zmeskal-kastély: A Zmeskal család kastélya a 18. század végén épült késő barokk stílusban, 1840-ben klasszicista stílusban átépítették.
Zmeskal-kúria: Van itt egy 17. sz.-i nemesi kúria is, melyet a 19. sz. elején építettek át.
Liptószentmiklós (Liptovsky Mikulas)
Illésházy-kúria: Az Illésházy-kúria volt a 17. század végén és a 18. század elején Liptó vármegye székhelye; a 19. sz. második felében és a 20. század elején átépítették, ma Irodalomtörténeti Múzeum van benne.
Pongrácz-kúria: A 15. sz-ban épült reneszánsz stílusban, később barokk átalakítást kapott (1713-ban?). A két kúria lényegében egymáshoz épült, mindössze egy tömbház ékelődik közéjük. A város központjában állnak.
Liptótepla (Liptovska Tepla)
Dvornikovics-kastély: Késő reneszánsz várkastélya a 17. sz. második felében épült, de a 18. században barokk stílusban átépítették. Találunk benne reneszánsz keresztboltozatot, és díszes, rokokó kályhát is. Ma szálloda.
Liptóújvár (Liptovsky Hradok)
Várkastély: A liptói vár folyamatos átépítésével jött létre. Már a 15. sz-ban háromszárnyasra bővítették a kezdetben téglány alaprajzú várkastélyt, majd melléképületekkel látták el (Balassa család). 1709-ben súlyosan megrongálódott. 1721-ben megszerezte a Lichtenstein család. 1774-75-ben sor került a barokk felújításra, manzárdtetőt kapott az épület. Utolsó magán tulajdonosa Emanuel Lichtenstein a Királyi Kamarának adta el 1800 körül. 1803-ban leégett, nagyobb részét nem lehetett megmenteni, ennek romjai ma is láthatóak, kisebb részét felújíttatta a Királyi Kamara. 1960-90 között benne működött a Felső-Liptói Néprajzi Múzeum. 1990-től 2001-ig üresen állt, ekkor magánkézbe került, tulajdonosa szállodát akar létrehozni benne.
Litvailló (Lietavska Lucka)
Pongrácz-kastély: 1820-ban, klasszicista stílusban épült. Téglány alaprajzú, egyemeletes épület, főhomlokzatán négy nagy ion oszlopos, timpanonos portikuszt találunk.
Madocsán (Madocany)
Madocsáni-Kubinyi-kastély: Klasszicista kastélya 1830 körül épült. A Madocsányi család építtette, később megvették a Kubinyiak. Korábban park és gazdasági épületek övezték. A 20. sz. elején kisebb módosításokat hajtottak végre rajta. Más forrás szerint állt egy másik, 18. sz-i Kubinyi-kastély is a faluban, melyet a 20. sz-ban lebontottak, de ez nem bizonyítható.
Marsófalva (Marsova-Rasov)
Marsovszky-kastély: Eklektikus, késő gótikát utánzó kastélya a 19. sz. második felében épült. A Marsovszkyaktól a Móry család vette meg, és 1944-ig lakták. Az államosítás után a helyi nemzeti bizottság költözött bele, ettől nagyon leromlott az állapota. Az 1980-as években végezték el a felújítását. A kastélyt övező parkban 100-200 éves hársfákból álló fasor található, a fák törzse 150-360 cm átmérőjű. Ma magántulajdonban van.
Miksófalva (Miksova)
Mednyánszky-kastély: A falu ma Nagybiccséhez tartozik. A községben a Mednyánszky család szép kastélyt birtokolt, mely ma romokban áll. 1830-ban épült, klasszicista stílusban. Később a Marsovszky és a Novák család is birtokolta. Helyiségei síkfödémesek voltak, de akadt benne donga –és csehsüveg boltozat is. Kontyolt nyeregtető fedte. Mára sorsa megpecsételődött.
Mokrágy (Mokrad)
Abaffy-kastély: A településen az Abaffy család pompás 1600 körül épült késő reneszánsz, két saroktornyos várkastélya áll. A kastélyt 1758-ban barokk stílusban építették át, ekkor készült el a kápolnája is. 1930-ban és 1947-ben is végeztek kisebb módosításokat rajta. Polgármesteri hivatal lett, majd 1990-től idegenforgalmi hivatal. 1999-től a cserkész szövetség tulajdona. Különböző rendezvények, képzések helyszíne.
Mosóc (Mosovce)
Révay-kastély: A 18. század második feléből származó rokokó stílusú kastély. Zsindellyel fedett manzárdtetős, egyemeletes zömök épület. Díszes főhomlokzatát hangsúlyozza a bejárat fölötti erkély, az ablakpár és a címerrel díszített timpanon. A valaha díszes kastélybelső a családi arcképcsarnokról - a Révayak ismert, 18. sz-i eredetű arisztokrata család volt -, értékes régiségeiről, szép kályháiról volt nevezetes. Mögötte gyönyörű park található dendrológiai értékekkel, s a kastélyhoz közel igényes pálmaházat is építettek. 1945-től iskola működött benne, 1963-ban leégett eredeti zsindely tetőzete. Az 1990-es évek végétől kastélyhotelként működik.
Nagybiccse (Bytca)
Thurzó-várkastély: A központban álló egykori vízivárát 1454 előtt Szentmiklósi Pongrác építtette, majd 1571-74-ben Thurzó Ferenc nyitrai püspök négyzet alaprajzú, kerek sarokbástyás, kiemelkedő kaputornyos, belső udvaros reneszánsz várkastéllyá építtette át Kiliano Syröth de Mediolano olasz (milánói) mester vezetésével. A kerek sarokbástyás várkastélytípus első magyarországi megjelenése. Az épület belső udvarát földszintén pilléres, emeletén oszlopos árkádsor övezi falképekkel. A 17. sz. elején utódai tovább építették és szépítették, palotája mellé Thurzó György egy külön nászpalotát is építtetett, ahol a lakodalmakat ülték. 1611-ben itt ítélte várfogságra Thurzó György a szadista őrültnek nyilvánított Báthory Erzsébetet. A Thurzók kihalása után az Esterházyaké lett, a 19. századig, akik elhanyagolták, de ebben az állapotában is figyelemre méltó. 1862-ben megvette a Popper kereskedő család, akik kisebb módosításokat eszközöltek rajta. 1950-ben államosították. A felújított esküvői palotájában ma múzeum működik, és étterem, valamint levéltár is található a kastélyban.
Rabó (Hrabove): Hrabovszky-kastély: Reneszánsz eredetű kastély, későbbi átépítéssel. 1690-ben épült egy régebbi udvarház átalakításával. L alaprajzú egyemeletes épület. Földszinti helyiségei boltívesek, az emeletiek síkfödémmel fedettek. 1951 óta szociális otthon működik benne.
Nagyfalu (Velicna)
Reviczky-kúria: 18. századi kúriáját a 19. században átépítették. A 19. sz. közepén Fényes Elek említi. Revisnye volt a Reviczkyek ősi fészke. Kastélyuk ma is áll, iskola működik benne. A kastély nem a Nagyfalutól északra található, és annak részét képező Revisnyén (Revisne) áll, hanem Nagyfalu kellős közepén, a főút elágazásában. L alaprajzú egyemeletes épület, nyeregtetővel. Főhomlokzatán 4+1+3 tengelyes, középen a félköríves bejárattal, melyet faragott kőkeret övez.
Nagyolaszi (Vlachy)
Kubinyi-kastély: A központban áll a 16. századi reneszánsz eredetű kastély. A 17. sz. közepén és a 18. sz-ban is átépítették, ennek megfelelően barokkos megjelenést kapott. A 19. sz. végén újra átépítik. Egyemeletes épület, egyetlen megmaradt, hagymakupolás, kerek saroktoronnyal. Manzárdtető fedi. Helyiségei reneszánsz és barokk boltívesek, néhány stukkó is épen maradt. Gazdasági épületeiből csak a magtár maradt. Utolsó nemesi tulajdonosa a Bohus család 1899-ben szerezte meg. Ma üresen áll, rossz állapotban.
Nagyrákó (Rakovo)
Rakovszky-kúria: A 16. századtól a 20. századig a Rakovszky és más nemesi családok birtoka volt. Még a 21. században is Rakovszky néven voltak (vannak) birtokok a telekkönyvben. 17. századi kúriája eredetileg reneszánsz stílusú volt, a 18. század végén és a 19. század közepén átépítették. Zömök, L alaprajzú, manzárdtetős épület volt, mára elpusztult.
Beniczky-kúria: 18. századi kúria 1763-ban épült barokk stílusban, a 19. század első felében átépítették. Zömök, téglalap alaprajzú épület, a közelmúltban reljesen felújították.
Nagyselmec (Liptovska Stiavnica)
Rakovszky-várkastély: A központban áll egy késő reneszánsz 17. századi várkastély, melyet 1750-ben barokk stílusban átépítették, majd 1880-ban két további toronnyal bővítették, így ma négy kerek saroktornya van. Tetőzete fazsindelyekből készült, manzárd jellegű. A közelmúltban cserélték le modern borításra. Utolsó tulajdonosa Rakovszky Egon volt, 1946-ban kobozták el tőle a kastélyt. 1999-ig a falu vártemplomként használta az épületet, ekkor magánkézbe került, és új tulajdonosa szépen felújíttatta.
Necpál (Necpaly)
Justh-várkastély: Négyzet alaprajzú, kétszintes, főhomlokzatával délnyugat felé tájolt épület. Ennek két sarkát egy-egy torony zárja le, bejáratai északkelet és délkelet felé nyílnak. Utóbbi kőkeretes, reneszánsz alkotás (fölötte erkéllyel), keretében 1673-as évszám, amit egyúttal a kastély építési dátumának is tartanak. 17. századi felépítésekor talán nyitott belső udvaros épület volt, jelenleg is látható manzárdteteje a 18. századi átalakítás eredménye. A kastélyt több funkcióváltással használták a 20. század második felében is, miután a Justh család elvesztette a 19. század végén. Évek óta üresen, pusztulva áll. A reneszánsz kastélytól északnyugatra kisebb romos épület, feltehetően korábbi tiszttartói ház, északkeletre épületromok, feltehetően korábbi gazdasági épületek maradványai állnak. Komoly tudományos kutatás sem a környezetben, sem az épületben nem folyt. A Justh család birtokosként a 15. század második felében jelent meg birtokosként Necpálon. Itteni ága ezen a településen, majd a 19. századtól Tótprónán székelt, így feltehető, hogy a jelenlegi reneszánsz kastély felépítése előtt is volt itt udvarházuk, a kastély talán ennek a kibővítésével jött létre.
Alsó-kastély: Az ún. alsó kastély eredetileg reneszánsz stílusú volt, de a 18. sz. második felében barokk-klasszicista stílusban építették át. Egy századforduló környéki képeslapon Moskóczi Ferencné kastélyaként említik. A 20. sz. elején Révay Ilona bárónő vásárolta meg, majd házasságával férjének, Justh Ödönnek adta át és az ő tulajdonában volt 1948-ig. Később mezőgazdasági iskola működött benne, majd az 1960-as évektől gyermekek házaként funkcionált. 2002 óta új tulajdonosa van. Szép angolpark övezi.
Franklin-kastély: A Franklin-kastély a település felső részén található. A 19. században épült és egészen az 1960-as évekig lakott volt. Ma a Matica Slovenska tulajdona.
Kék kastély: A falu központjában áll, szemben a várkastéllyal. L alaprajzú, manzárdtetős barokk kastély, főútra néző homlokzatán kis erkéllyel a középső tengelyszakaszban. A Justh család építtette a 17. században. A 18. sz. második felében kapta jellegzetes kék, barokk-klasszicista megjelenését, amiről a helyiek csak kék kastélyként emlegetik. A 20. sz. elején Justh György volt a tulajdonosa. Az államosítás után árvaház lett belőle, aminek kiköltözése óta üresen, kihasználatlanul áll.
Okolicsnó (Okolicne)
Okolicsányi-kastély: A falunak 17. század eleji reneszánsz eredetű, de 1714-ben barokk stílusban átalakított Okolicsányi-kastélya van. 1955-től színházi célokra majd könyvtárként használták.
Visnyovszky-kastély: A Visnyovszky-kúria 1780 körül épült rokokó stílusban. A 19. században átalakították, új homlokzatot és manzárdtetőt kapott. Az 1848-as forradalom idején udvarán elégették a derest, mint a jobbágyság jelképét.
Kubinszkovszky-kastély: A Kubinszkovszky-kúria 1850 körül épült klasszicista stílusban.
Ócsad (Oscadnica)
Ballestrem-kastély: Emeletes kastélyát 1910-13 között birtokosa a porosz származású gróf Ballestrem építtette. Festői park övezi. Már 1918-tól változtak a tulajdonosai, az államosítás után az erdészeté lett. 1976-tól a csacai Kiszucai Galéria a birtokosa.
Peredmér (Predmier)
Kastély: Klasszicista kastélya a 19. sz. közepén épült. Helyiségei fagerendás mennyezetűek.
Pottornya (Podturen)
Pottornyai András-kastély: Pottornyai András a 16. században reneszánsz kúriát építtetett ide, ezt Pottornyai Simon a 18. században barokk stílusban építtette át és nagy angolparkkal vette körül. Az ekkori átépítés nyomát őrzi a középrész kiemelése, és a mára elpusztult manzárdtető. A 20. sz. elején is módosították. Ma üresen, romosan áll.
Pottornyai Pál-kastély: Pottornyai Pál a 17. század elején egy másik kúriát is építtetett a községbe, ez ma jó állapotban van.
Pottornyai József-kastély: 1845-ben Pottornyai József klasszicista kúriát épített ide, keleti homlokzatán oszlopokon álló timpanonnal.
Pribilina (Pribylina)
Dvornikovits-kastély: Az egykori Párisháza (Parizovce) kastélya 1490-1510 között épült késő gótikus stílusban. A 17. század első felében reneszánsz stílusban építették át. 1965-75 között megépült a Szentmária-víztározó, mely Szlovákia legnagyobb víztározója. Nevét az egykori Liptószentmária község után kapta, amelyet több más településsel együtt (Alsórásztok és Felsőrásztok, Csemic, Dechtár, Nagypalugya, Párisháza és Szokolcs) elárasztottak az építésekor. A tározótól jóval keletebbre eső Pribilina (Pribylina) faluban múzeumot létesítettek, ahová az elpusztult falvak értékeit mentették át. Ide költöztették át és építették újjá a víztározó által elárasztott párisházai gótikus-reneszánsz kastélyt is, mely így ma eredeti helyétől távol, újonnan felépítve, Pribylina északi részén áll.
Pribóc (Pribovce)
Kastély: Reneszánsz kastélya a 16. században épült, a 17. és a 18. században átépítették. Mára elbontották.
A faluban két klasszicista kúria is áll, egyik talán az egykori Neuhausz-nyárilak, másik egy reneszánsz eredetű, saroktornyos, klasszicista átépítésű romos kúria.
Prószék (Prosiek)
Kastély: Kúriája a 16. században épült reneszánsz stílusban, a 19. században klasszicista stílusban újították fel. Reneszánsz boltíveket találhatunk benne. Ma lakás, rossz állapotban van.
Radola (Radola)
Szúnyog-kastély: Kastélya az egyik legrégibb építmény a Kiszuca vidékén. A 16. század második harmadában épült, korábbi, gótikus alapokra. Tulajdonosai gyakran cserélődtek. A 18. sz. végén átépítették. 1926-tól bérlakásként funkcionált, az 1970-es években költözött bele a Kiszucai Múzeum.
Révayfalva (Priekopa)
Révay-kúria: A falu ma Turócszentmárton (Martin) településrésze, attól 3 km-re északra található. Saroktornyos kúriájának megjelenése reneszánsz eredetet sejtet, barokkos átépítéssel. Feltehetően elpusztult.
Rózsahegy (Ruzomberok)
Zofie-kastély: A gótikus vízivárat Krusith János és neje, Pálffy Kata 1577-ben átépíttette, melyről a jobb oldali szárny emeletén kőből faragott festett címer és felirat emlékezett meg (Divald Kornél a 20. század elején még látta és feljegyzést készített róla). 1586-ban Illésházy István és neje második kaput készíttetett a várkastélyhoz. Illésházy itt vendégelte meg Báthory Gábor erdélyi fejedelmet. Báthory István nádor özvegye, utóbb Pekry Lajos liptói főispán felesége, mazóviai Zsófia hercegnő is építkezéssel alakított a kastélyon, mely az idők során egyre inkább vesztett erődítmény jellegéből és inkább kényelmes, megerősített főúri laknak számított. 1616-ban, mikor Bethlen Gábor eljegyezte Brandenburgi Katalint, a menyasszony, aki Trencsén és Liptó vármegyéken keresztül utazott Kassa felé, útjában egy éjszakát itt töltött. A várkastély a Rákóczi-szabadságharcban nem sérült meg, de régi pompája fokozatosan elenyészett. Az 1850-es években a termek sóraktárul szolgáltak, majd részben kaszárnya, részben törvényszéki épület lett belőle. Napjainkra a kastély nyugati felét az olaszbástyát utánzó, lőréses saroktoronnyal együtt elbontották, helyén egy üzletház parkolója áll. A megmaradt épületek helyiségei többségében ma is romosan állnak, azonban a keleti és a déli épületrészek külső homlokzatát már felújították. Az udvaron a kastély kútja is megtekinthető.
Stubnyafürdő (Turcianske Teplice)
Platthy-kastély: Turócdivéken 17. századi késő reneszánsz várkastély áll, melyet 1762-ben barokk stílusban átépítettek. 1952-58 között restaurálták, ma múzeum. Építtetője Platthy Ferenc. Tőlük a 18. sz. végén a Pongrácz grófokhoz került, ők voltak utolsó tulajdonosai, a II. vh-ig (gr. Pongrácz Károly), bár közben egy rövid időre a Batthyányak kezén is megfordult. A 20. sz-ban többször renoválták, ma könyvtár működik benne.
Kastély: Ugyancsak Turócdivéken áll. A 18. sz. közepén (1767) épült rokokó stílusban. Parkja is 18. századi. Ma magántulajdonban van.
Szedernye (Svedernik)
Markófalva (Marcek): Ordódy-kastély: Markófalva 1911 óta Szedernye településrésze. A klasszicista épület a 19. sz. közepén épült. A falu főutcáján áll, ma magánkézben van.
Szentandrás (Liptovsky Ondrej)
Andreánszky-kastély: A falunak egy 16. századi reneszánsz kastélya van. A 18. és 19. században is átépítették. A falu északi széléhez közel, a templom mellett áll. Zömök téglalap alaprajzú, egyemeletes, manzárdtetős épület, mindenféle homlokzati dísz nélkül. Valószínűleg lakják.
Szentiván (Liptovsky Jan)
A Szent-Iványi családnak a faluban három kiskastélya áll, ezek reneszánsz, barokk és klasszicista stílusúak. Legismertebb a 17. században épített fürdőházas kastély, melyet később klasszicista stílusban felújítottak.
Kaszinó-kastély: A központtól délebbre áll, a Starojánka út keleti oldalán, nem közvetlenül az út mellett. A 17. században épült reneszánsz stílusban, majd a 19. század második felében és a 20. század elején is renoválták.
Nyáry-kastély: A Starojánka út mellett, kevéssel a Sándor-kastélytól délre áll. Reneszánsz stílusban épült a 16. század végén, a 17. és a 19. században is átépítették. 1955-ben modernizálták.
Szentiványi Jenő-kastély: A falu déli részén találjuk. A Starojánka úttól nyugatabbra, egy kis utca, a Jána Cajaka nyugati oldalán áll. Barokk épület, klasszicista átépítéssel.
Sándor-kastély: A Starojánka és a Jána Kalinciaka utcák találkozásánál áll. Nyugati rövid homlokzatához modern szárny csatlakozik. A 17. században épült, 1830-ban klasszicista átalakítást kapott. A 20. században modernizálták.
Pálovszky-kastély: A falu déli széléhez közel, a Starojána út és a Frana Krála találkozásánál áll. A 17. századból származó kéttornyú reneszánsz kastély.
Szentiványi-kúria: A település északi részén, a Markovszky-kastélytól délre, annak szomszédságában található. Hátsó homlokzatához modernkori toldás csatlakozik ettől alaprajza ma zömök T alakú. Szintén modernkori hozzáépítésként emelet lett ráhúzva.
Markovszky-kastély: A 19. században épült. A falu északi részén, a főúttól kb. 100 méterre áll, 8052 m2-es telken. Ez a legészakibb kúria a településen. Maga a kastély 858 m2-es. Főhomlokzata 4+3+4 tengelyes, melyből a középső 3 szakasz rejti a főbejáratot, ez oromzatos középrizalitként lép előre a homlokzat síkjából. Hátsó homlokzatáról ugyanez hiányzik. Tetőterét a közelmúltban építették be.
Gáborovszky-kastély: A Jána Kalinciaka és a Na Jankovskom utcák találkozásánál áll. A 17. században épült, majd a 18. század közepén és a 19. században is átépítették. Mai megjelenése barokk-klasszicista.
Kázmér-kúria: A Pálovszky-kastéllyal szemben, a Starojána út keleti oldalán áll, ez a legfiatalabb kúria a településen. A 19. sz. első felében épült. 1950-ben modernizálták, ekkor veszített eredeti megjelenéséből.
Bohumir-kúria:
Nemes-Barnovszky-kúria:
Szentiványi-fürdős kastély: Id. liptószentiványi Szent-Ivány József kastélya volt.
Pisztovszky-Lubovszky-kúria:
Pottornyai-kúria:
Ruttkay-kúria:
Szentiványi-Gömöry-kúria:
Tamás-kúria:
Szklabinyaváralja (Sklabinsky Podzamok)
Révay-várkastély: A falu határában egy hegyvonulat előhegyén állnak Szklabinya várának romjai. A vár közelében találhatók az egykori reneszánsz várkastély romjai. Építését a 15. sz-ban, korábbi alapokon kezdték meg, majd 1610-12-ben a Révayak reneszánsz várkastéllyá építették ki. 1944-ig lakott volt, ekkor a németek felgyújtották, azóta rom, bár 1970-ben végeztek némi felújítási munkát rajta.
Szmrecsány (Smrecany)
Szmrecsányi-kastély: A Szmrecsányi család kastélya 1750-ben épült rokokó stílusban, 1810-ben klasszicista stílusban átépítették. 1950-55-ben átalakították, 2009-tol szociális otthon működik benne.
A településen több kisebb méretű kúria is áll.
Szucsány (Sucany)
Nyáry-kastély: 1541-ben I. Ferdinánd király Nyári Lőrincnek adta, akinek utódai egészen 1848-ig birtokolták azt. A család kúriája a város déli részén a Skala domb alatt állt, majd a 18. század második felében új kastélyt építettek, mely egészen 1966-ig fennállt, ekkor lebontották.
Szulyóváralja (Sulov)
Hradna: Podmaniczky-kastély: Hradna reneszánsz kastélya 1600 körül épült sarokbástyákkal erosítve, a 20. században átépítették. Eredetileg négyszárnyú volt, de csak egy szárnya maradt meg, ennek két végén találjuk a kerek saroktornyokat. A 20. sz-ban folyton változtak a tulajdonosai, az 1944-es államosítás után a funkciója is, ezért fokozatosan romlott az állapota. Ma üresen, romosan áll.
Szulyovszky-kastély: Szulyón épült reneszánsz stílusban. Építési periódusait több, az épület különböző helyein látható faragott dátum jelzi: 1591, 1603, 1618, 1660. Ez utóbbi már barokkos módosításokat takar. A 19. és a 20. században az ablakokat nagyobbították meg. A 20. sz. első felében folyton cserélődtek a benne lakók. Az 1980-as évek óta üresen áll, állapota romos.
Podmaniczky-kastély: Szulyón még egy reneszánsz kastély áll, mely1603-1608 között épült.
Tótpróna (Slovenske Pravno)
Prónay-kastély: Rokokó kastélya 1754-ben épült az Amadék 1630-ban épült reneszánsz kastélyának alapjain. A falu keleti részén található, rendkívül rossz állapotban, a végpusztulás szélén.
Turapatak (Turik)
Thuránszky-kúria: 18. századi barokk kúriája van, melyet a 19. sz. elso felében klasszicista stílusban átépítettek. Kicsiny épület, 5 helyiséggel: előszoba (16 m2), konyha (24 m2) és egy hálószoba (32 m2), 2 nappali (34 és 22 m2).
Turócábrahámfalva (Abramová)
Kontsek-kúria: a 19. században, klasszicista stílusban épült. A falu központjától kissé keletre, a foút északi oldalán áll, leromlott állapotban, üresen.
Turócszentpéter (Turciansky Peter)
Nyáry-kastély: Reneszánsz eredetű kastélya a 16-17. században épült, a 19. század elején empire stílusban átépítették, majd a 19. sz. végén is módosították.
Valcsa (Valca)
Kastély: Klasszicista kastélya a 19. sz. közepén épült. Soros beépítésű kastély, két kapuval, melyből a bal oldalit befalazták, és két ablakot vágtak ide. Valószínű, hogy sosem volt kastély, hanem módos polgárház.
Vágnedec (Nededza)
Pongrácz-kastély: Késő reneszánsz várkastélya a 16. században épült. A falu közepén, a főút mellett áll, erősen leromlott állapotban. Ma a falu tulajdona, felújítása elkezdődött.
Kúria: Nagyobbik klasszicista kúriája a 19. század első felében épült, egy korábbi reneszánsz kastély helyén. Ma üzletek működnek benne, valószínűleg lakják is egy részét. A falu központjában áll, L-alaprajzú földszintes épület. Kisebbik klasszicista kúriája túl kicsi ahhoz, hogy bővebben foglalkozzunk vele.
Vágtapolca (Teplicka nad Vahom)
Dersffy-várkastély: Központjában 16. századi késő reneszánsz, négy saroktornyos várkastély áll. A kastélyt a 16. század végén Dersffy Miklós, és felesége, Perényi Barbara építtette, ekkor még csak a keleti szárnyat. A 17. század második felében és a 18. század második felében (nyugati szárny) bővítették. Ma négyszárnyú, kétemeletes épület, nyugati szárnya sarkain egy-egy négyzetes saroktoronnyal. Joseph Windischgrätz gróf a kastély mellett gazdasági épületeket emeltetett és ezekben gyolcs- és gyapjúüzemet alapított. Ő nyitotta meg a kápolnát a nyilvánosság számára 1764-ben. Tőle a genovai köztársaság vette meg a kastélyt, majd az olasz Solignac grófé lett. Ezután Sina György báró vette meg és a 19. század közepén Sina Simon volt a birtokosa. Ma rossz az állapota, egy részét lakásokként használják.
Zaturcsány (Zaturcie)
Révay-kastély: Felső és Alsó Zaturcsa között fekvő kastélyát Révay Ferenc eredetileg evangélikus templomnak építtette 1640-ben. A templomot 1894-96 között Révay Ferenc kastéllyá építtette át. 1921-ben iskolát nyitottak benne, később állami gazdaság központja működött itt. 1989-ben az épület újra magánkézbe került, 2002-től szálloda és étterem működik benne.
Zsolna (Zilina)
Zsolnabánfalva (Banova): Kastély: Klasszicista kastélya a Bosco Szent János tér északi oldalán áll, a 19. század első felében épült. Alaprajza L alakú. 2005-ben renoválták.
Biccsefalu (Bytcica): Révay-kastély: U alaprajzú kastély, nagy park övezi. Barokk stílusban épült 1725-ben, Révay Erzsébet, és férje, Kalis Fülöp jóvoltából. A 19. sz. közepén házasság útján a Zay családhoz került. Utánuk gyakrabban cserélődtek a tulajdonosai. 1916-ban vette meg Jan Kubelik hegedűvirtuóz, akinek halála után fia a vöröskeresztnek ajánlotta fel. 1920-tól gyermekkórház volt, ma pszichiátriai otthon.
Biccsefalu (Bytcica): Klasszicista kastély: Ma panzióként üzemel.
