Elokelo régi magyar nemzetség: Márton a ménfoi csatában esett el, István I. Béla udvari embere, András Kálmán király asztalnoka. Jónás, ki eloször használta az Alagi nevet, 1159. trencséni várparancsnok volt. István II. Endre egyik hadvezére; Pál királyi fopohárnok volt, Gáspár a mohácsi ütközetben mint Szabolcsmegye foispánja esett el, testvére János, a zemplénmegyei muskétások vezére volt s megmenekülvén, Ferdinánd hívei közé állott; mint ilyen a regéci és tállyai uradalmakat kapta (1560). E két uradalom Alagi Katalin utján, ki Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem hitvese lett, a Rákócziakra szállott át, nem minden háborúskodás nélkül, mert Katalin nénje Judit, Mágócsi Andrásné lévén, a két nagy uradalom eloször Mágócsi Ferencre, fiára szállott át, ki azokat magtalan nejére, Dersffy Orsolyára hagyta. I. Rákóczi György családi javait így idegen kézre szállani nem engedvén, az özvegy második férje, Esterházy Miklós nádor ellen hadat kezdett s váltakozó szerencsével folytatta azt, míg végre kezére kerítette a pörös uradalmakat. Az Alagiak közt legnevezetesebb ember volt Menyhért, fo-ajtónálló, a felvidék fovezére és országbíró. Római katolikus vallása dacára Bethlen Gábor elott is igen kedvelt volt, ki Bethlen ellen több csatában szerencsésen hadakozott mint II. Ferdinánd vezére. Benne halt ki 1631-ben a bekényi Alagi-család fiágon.