A zsadányi és törökszentmiklósi nemes és gróf Almásy család /helyenként Almássy alakban is szerepel a családnév/ egy XVII. századbol eredo, magyar nemesi család. A legenda szerint ez a család az Almási nemzetségbol ered, ez azonban nem bizonyítható. Egy másik feltételezés szerint az eörsi és kukolyi Almásy családból ered, mégpedig a Kálmán király idejében élt Péter leszármazottai lennének. E második feltételezés szintén nem bizonyítható. Az elso oklevelekkel is kimutatható ose az Almásyaknak az 1666 -ban nemesi címerlevelet kapott Almási János. János 1701 -ben zsadányi birtokára kapott adománylevelet, de az, hogy az említett két János egy és ugyanaz lenne, kérdéses. Az adománylevél után kezdték viselni elso elonevüket. A családtagok közül egymás után többen is megkapták a grófi címet: Ignác tábornok 1771 -ben, Ignác jászkun kapitány 1815 -ben, Pál földbirtokos pedig 1910 -ben.

Jelenleg vannak a családból grófok, és nemesek. A grófi ág ismét két ágon áll. Az idosb ág és a másik ág, mely a közös elonéven, fölül czimében magát Sarkad örökös urának is nevezi, késobb lett gróffá.

Zsadány, – melyet a család egyik közös eloneveul használ, Zemplin megyében fekszik, hol az Almássyak a Rákóczy-mozgalmak után a Rákóczy-birtokok közol a szerencsi uradalomnak 3/4 részét szerzék meg, ugy, hogy azt elobb gr. Illésházy Miklós kanczellár kapta adományul, ki gr. Grassalkovics Antalra, ez Szirmay Tamásra, ez pedig az Almássy családra ruházta át a birtokot. * Ezen Almásiakon kivül van még más Almássy család is honunkban, mely „ Filitzi “ elonevet használ, ebbol Lajos Szepes vármegyei alispán volt. (1815–25.) Szintén Almásy nemzetségre találunk már a XVI. században Hont vármegyében is, hol Mihály akkor szolgabiró volt; * leányát pedig Siroki Egry András birta feleségül. * Végre a tudósok között is találunk e névre. Ezek közol A. András erdélyifi iktari gr. Bethlen István költségén Belgiumban iskolázott 1640-ben és ott két hittani latin értekezést nyomatott. * Ugyanonnan a gyulafehérvári iskolából 1700-ban Almásy Benjamint az angol török követ Erdélyen keresztül utaztában Angolhonba vitte magával tapasztalás végett, de visszakerülve nem felelt meg a várakozásnak. Mihály hasonlóan Erdélyben az unitárok superintendense 1692-ben. Kolozsvárott az o idejében vallási felekezetét érzékeny veszteségek értek kivált az iskolát illetoleg. Meghalt 1724. mart. 23. – 1694. Kolozsvárott latin munkát nyomatott az egyházi fegyelemrol. Kiadott egyéb latin értekezéseket is. – Az irók közt emlitendo Almássy János is ki 1708-ban Franekkerában vitatkozott a tudori koszoruért; és értekezése, valamint egyéb alkalmi verse és halotti beszéde is világot látott * .