-család. A mese szerint a Szt. István korában élt Andorás nevu leventétol származik, ki az elso koronázás ünnepén egy idegen viadort lovagjátek közben kettéhasított. A. Bertalan Hunyady János válogatott páncélos lovasainak alvezére volt s mind a szendroi (1441), mind a szebeni (1442) ütközetekben Mezetbég ellen kituntette harcias bátorságát, s a török vezérrel, Mezettel összecsapván, ezt levágta. Hunyady havasalföldi hadjáratában súlyos sebeket kapott, de késobb a Rigómezon (1448) ismét ott harcolt a kormányzó oldala mellett s ott hullott el hosi halállal. Fia, Boldizsár, a székelyek fovezére, Mátyás királlyal Moldvában harcolt s veszedelmes sebet kapott. Késobb Mátyás összes hadjárataiban részt vett. Márton. 1514-ben Szapolyai György oldalán harcol Dózsa pórnépe ellen, majd SzapolyaiJános híve haláláig; mint a székelyek és szászok vezére foglalja el Almás és Diós várakat 1540-ben János számára. Tole kezdodik a család hiteles genealogiája. Fia Péter átszármazik Magyarországra s Rudolf királytól a krasznahorkai kapitányságot nyeri, miután mint Békesy Gáspár híve, a gyoztes Báthory István pártja által «megnótáztatik». Hasznos szolgálataiért Krasznahorkát örökös adományul nyeri a királytól. A. István kuruc-tábornok volt II. Rákóczi Ferenc alatt s oly befolyású ember, hogy hatalmaskodásáért csak «Andrássybasának» nevezték. O építette a betléri kastélyt.
Az o nevéhez füzodik a locsei fehér asszony regéje,amennyiben az o kedvese, egy locsei hires szépség, lopta volna el a várfalon levo titkos ajtó kulcsát és bocsátotta be a labancokat a városba. A kalitkát, melybe a dühös kurucok aztán az asszonyt zárták, ma is láthatni Locsén a Probstner - kertben,valamint az ajtót is a locsei asszony reáfestett képével. A grófi rangot A. Károly kapta Mária Teréziától 1779 dec. 17.
A csíkszentkirályi és krasznahorkai Andrássy család egy ezer éves székely eredetu fonemesi magyar család.
A család hitelesnek elfogadott leszármazása Andrássy Mártontól ered, aki jó viszonyt ápolt Izabella királynével , ennek bizonyítéka egy levél 1543 -ból „ Izabella királyné megparancsolja Andrássy Mártonnak, hogy a török szultánnak küldendo ajándékok, élelmi szerek és adó ügyében tartandó tanácskozmányra aug.15-dikére teljes fölhatalmazással jelenjék meg nála Gyalu várában.” Az 1568 -as tordai országgyulés után János Zsigmond egész falvakat adományozott az ot huségesen szolgáló foembereknek és lófoknek fejedelmi oklevéllel. Egy 1569 -es keltezésu oklevéllel Andrássy Mártonnak és fiának Péternek adományozza az egész Csíkszentimre helységet és a csíkszentkirályi 42 jobbágytelekbol álló részjószágot. Ettol kezdve használják a csíkszentkirályi elonevet. Péter a „rossz oldalon”, Báthory ellen harcolt, ezért elveszítette az összes eddig szerzett vagyonát. Számuzetése után, 1578 -ban Krasznahorka vára kapitánya lett, majd huséges szolgálataiért 1585-ben örökös adományul kapta a várat. Innen ered a második, a krasznahorkai elonév. Andrássy Péter és felesége Betz Zsófia 1676 -ban bárói rangot kaptak, majd a Rákóczi-szabadságharc idején a család két részre szakadt, amikor a kurucok és a labancok oldalán is harcoltak. A család, a két testvér ( István és György ) szétválásával a betléri és a monoki ágra szakadt. A 18. században érdemei elismeréséül mindkét ág grófi címet kapott. A betléri ágnak három kisebb ága volt, a homonnai (megalapítója Andrássy Aladár ), a toketerebesi (megalapítója Andrássy Gyula) és a betléri foág (megalapítója Andrássy Manó ).
Az Andrássy család az elbeszélések szerint Eros Andorás vitéztol származik, aki I. István magyar király idejében élt. A legenda szerint Andorás az egyik honfoglaló vezér leszármazottja volt. Nemesi rangra emelését azonban a már Szent Istvántól nyerte el, amiért annak koronázásán egy harcjátékon legygyozött egy külföldi lovagot. Prokuj erdélyi gyula legyozése után – amihez Andorás is hozzájárult – o lett a székelyek fobírója. Andorásnak három ismert fia született: Józsa, Vid és László. Józsa és Vid I. András magyar király seregében szolgálva haltak hosi halált 1051-ben, illetve 1061-ben. László örökölte apja méltóságát, és a történet szerint az o ivadékai voltak a ma közismert grófi Andrássy család. Andorás legendáját Benedek Elek mesébe foglalta.
A többek által hamisítványnak tartott Csíki székely krónika 18., 19 és 27. versében is felbukkan Andorás vitéz mint Uopuolet fia és Uopour Sándor öccse, de mivel ez az írás a történészek szerint nem hiteles, ezek az információk is csak fenntartással fogadhatóak el.
Legközelebb 1217-ben bukkant fel Andrássy Simon, aki II. András magyar király oldalán harcolt a Szentföldön . Hosi halála után emlékoszlopot állítottak fel számára.
Andrássy Zsigmond temesi bán Nagy Lajos alatt tunt fel a nápolyi, a moldvai hadjáratokon és 1350-ben Canossa ostrománál. Gróf vajai Vay Sarolta szerint Zsigmond egyik fia volt az, aki Itáliába költözött, és ott alapított családot, amely Andreasi néven a XVI. században hercegi rangra emelkedett, legjelesebb képviselojük mégis Mantovai Boldog Andreasi Hozsanna (1449–1505), Mantova városának védoszentje. Szintén Vay Sándor információi szerint 1725-ben az olasz rokonság meg akarta erosíteni családi kapcsolatait a magyar Andrássyakkal, de ok hazafias okokból elutasították felkérésüket.