-család (de Nagy-Appony), egyike Magyarország legkiválóbb foúri családjainak.
Eredetét a Péc nemzetségre viszi vissza, oseinek sorrendje IV. Béla idejéig állapítható meg. Nagy - Appony helységét, melytol nevét veszi, a XIV. század vége óta bírja. A. Pál már mint four vesz részt a bécsi békét megelozo és követo tárgyalásokban. A. Miklós Buda ostrománál esett el. Ennek fia Lázár nyerte 1718-ban a bárói, 1739-ben grófi rangot. A család tagjai azóta különösen a diplomáciában és a közigazgatás terén váltak ki, és a legtöbb igen eros hajlamot mutatott az irodalom és muvészet iránt. A család birtokai Pozsony-, Nyitra-, Tolna- és Békésmegyében terülnek el. Jelenleg öt A. tagja a forendi háznak. Lázár unokája Antal György 1751-1817. egyike volt kora legmuveltebb fourainak. II. József nagyon kituntette, de mégsem bírhatta reá, hogy a királybiztosi hivatalt elvállalja. Finom epikuréus módjára a tudományokat és muvészeteket muvelte. Mint a Theresianum növendéke különösen egyházpolitikai tekintetben igen szabadelvu, nyomtatásbán is megjelent téziseket védett (1772). O alapította a híres családi könyvtárt. Második fia Antal, 1826-1849 császári követ volt Nápolyban, Londonban és Párisban. Ennek fia Rudolf (1812-1876) Párisban, majd Londonban képviselte a monarkiát. Rudolf fia A. Sándor (l. o.). Antal György elsoszülött fiának Györgynek fiai Károly és György (l. o.).
A nagyapponyi Apponyi család , eredetét a Péc nemzetségre vezeti vissza. A 16. századtól kezdodoen Nyitra vármegye egyik legjelentosebb nemesi családja.
A család elso ismert ose Vörös Tamás ( 1317 - 1349 ) csejtei várnagy volt, aki Gyor vármegyébol Nyitrába költözött és Appony várára királyi adományt kapott. Vörös Tamás 1344 -ben és 1346 -ban követ volt Avignonban , a pápai udvarnál, s az o fia, Miklós viselte elsoként az Apponyi nevet.
Felmenojük sztrázsai Péter mester, aki az apponyi vár és uradalom egy részét cseklészi Miklós egyik lányával való házassága révén szerezte meg. 1392-ben királyi adományt kapott az uradalomra, melyet 1395-ben felosztottak. Fiai lettek az Apponyi család megalapítói.
Apponyi Pál (1564-1624) bars vármegyei foispán, már mint foúr vett részt a bécsi békét megelozo és követo tárgyalásokban. Testvérével Apponyi Péterrel 1606-ban bárói rangott kapott. A család másik kihalt ágából Apponyi Balázs Bars vármegyei alispán kapott 1624-ben bárói rangot.
Apponyi Miklós Buda ostrománál esett el. Fia, Lázár , 1718 -ban a bárói, majd 1739 -ben grófi rangot kapott. A jablánci kihalt ág Apponyi József kamarás révén 1808-ban szerzett grófi rangot.
A család tagjai, különösen a diplomáciában és a közigazgatás terén váltak ki, és a legtöbb igen eros hajlamot mutatott az irodalom és muvészet iránt. A család birtokai Pozsony-, Nyitra-, Tolna- és Békés vármegyében terültek el. Lázár unokája Antal György ( 1751 - 1817 ) egyike volt kora legmuveltebb fourainak, kedvelte a tudományokat és a muvészeteket. II. József kitüntette, de a királybiztosi hivatalt nem vállalta el. Mint a Theresianum növendéke különösen egyházpolitikai tekintetben igen szabadelvu, nyomtatásbán is megjelent téziseket védett ( 1772 ). O alapította a híres családi könyvtárt. Második fia Antal , ( 1782 - 1852 ) császári követ volt Nápolyban , Londonban és Párizsban . Antal fia, Rudolf ( 1812 - 1876 ) Párizsban, majd Londonban képviselte a monarchiát.
Címereik leírását legutóbb Peter Keresteš foglalta össze.