Beckers család. (Westerstetteni gróf, 1802-ben honositott). Eredt az alsó-rajnai vesztfali kerületbol. Elodei a Nassau-oraniai háznál jelentékeny hivatalt viseltek * . János Kristóf (szül. Siegenben 1666-ki oct. 9-kén), udvari kamarai igazgató, majd a kurpfalzi szolgálatban titkos tanácsos, Mannheimben telepedett meg. A spanyol örökösödési háborúban mint kurpfalzi követ járt savoyi herczeg Jenonél, és Rastadtban 1714-ben az elso békealkudozás terveinél jelentékenyen muködött. O reá bizatott XIV. Lajostól a hadi foglyoknak kibocsátását eszközleni, és ezután is egész a badeni egyezményig a császári ház és birodalom érdekében nem kevés érdemet szerzett. Czimerébe ez idoben adatott a liliom. Fia Henrik Antal (szül. 1695-ki oct. 26-kán Siegenben) Bettolsheim közörökös ura, továbbá Kisselbach, Haardti Dürkheim, Ramingen és Westerstetten ura, a rajnai és sváb lovagegylet val. tagja és tanácsosa, fohivatalnok Simmernben, 1738-ban kurpfalzi követ volt VI. Károly császár udvarában, azután más udvaroknál, 1748–1756-ban pedig Mária Teréziánál. A család 1742-ben birodalmi báró, 1790-ki sept. 24-kén birodalmi grófi rangra emeltetett. Magyarországban már 1681-ben * báró Beckers Miklós Gillyén honositatott; de ennek ága valószinüleg kihalt. Az emlitett Henrik Antal utóda gróf Beckers József az 1802-ki országgyülésen * kapta magyarországi honositását. (Ugyan ez 1816-ki május 11-kén Bajorországban is immatriculaltatott). Czimere a családnak rézsútosan négy udvarra osztatik. Az elso (felso) ezüst-kék szin. A második (jobbra) ezüst mezoben koronás fekete sast, a harmadik (balra) vörös mezoben koronás ezüst sast, a negyedik (alsó) kék mezoben zöld dombon arany bak-kecskét mutat. Az egészen át fekete vérten koronás arany leopard-féle oroszlán látható. A közép koronás paizs vizirányosan kétfelé oszlik. Felül ezüst és vörös szinekkel harántosan szinezve. Alúl pedig kék mezoben három arany liliom látható.