A karancsberényi nemes, báró és gróf Berényi család egy osi magyar család, mely a 13. században kapott nemesi rangot. A család osei várjobbágyok voltak, akik már a hubéri kötelezettségeik teljesítése mellett valamelyest szabadok is voltak. Bertalan nógrádi várjobbágy fiaival, Kemcseddel és Jóbbal együtt 1266 -ban nemességet kapott V. Istvántól katonai érdemeikért. Harmadik testvérük, Ders, a Bizánci Birodalom ellen vívott harcokban hosi halált halt. Ders fia, András, a gyori vár visszafoglalásánál vitézkedett, ezért 1274 -ben IV. Lászlótól kapott a családban másodikként nemességet.

Címerüket János és testvérei, Balázs és István budai kanonok kapták 1341 -ben. A 15. század végén élt Ferenc fia, András, aki a 1526 után a nemzeti párt híve lett, majd I. Ferdinándot támogatta a trónra lépésében. Emiatt Szapolyai lefoglaltatta birtokait, de Ferdinánd király megjutalmazta. 1558 . január 18 -án Kezi, Mihály-Geregye, Nagyarán és Tarnóc nógrádi falvakat kapta adományként. 1560 -ban újabb adományokat kapott Hontban , Onory Katalinnal kötött házasságával pedig Bodok községet kapta hozományul.

A 17. században Berényi Ferenc hithu katolikusként és huséges királypártiként a Bocskai vezette forradalmi mozgalmak elol bodoki várkastélyába vonult el. 1606 . március 1 -jén Karancsberény, Kisbárkány és Tench régi birtokaira újabb adománylevelet kapott. A családból György a bárói címet 1655 -ben, a grófi rangot pedig eloször Imre, majd 1720 -ban György is megkapta.