A 12. században élt Lorinc fia Betlen, a Bethlenek és az Apafiak közös ose. Betlen egyik fiától, Pétertol a Bethlen-ág származott, míg a másik fiát Olivérnek hívták, akinek unokájától, Apától, illetve annak fiától, Apafi Miklóstól eredt az Apafi-ág. A Bethlen család két részre bontható a betleni-, és az iktári-ágra.
Elonevét ez az ág a Temesi Bánságban fekvo iktári (Ilkar, korábban Aktár) uradalomról kapta, amelyet több helységgel együtt bírt egészen addig, amíg a török el nem foglalta. A török Magyarországról való kiuzése után a család többször is megpróbálta visszaszerezni osi birtokát.
Ez az ág a másiktól címerében is különbözik. Bethlen János Zsigmond királytól kapta a címerét, melyen két szemben álló hattyú látható, nyakukon nyíllal átlove. A leszármazottak folyamatosan ezt a címert használták.
Ez az ág az iktári mellett külön családot alkot, noha a rokonságot sokáig fenntartották.
Az osi címert használták, melyen egy koronás kígyó található, szájában az országalmával .
A Bethlenek bethleni ága már a 1315. század folyamán megszerezte a családi vagyon alapját képezo legfontosabb birtokközpontokat: Bethlent , Keresdet , Betlenszentmiklóst , Bonyhát , Dobokát , Borgót, amelyek mellé utóbb különösen Bethlen János kancellárnak sikerült újabb birtokadományokat nyerni. Az Apafiakkal kötött 1584. évi szerzodés mely szerint az egyik család kihalása esetén minden vagyon a másikra száll Apafi (III.) Mihály halálát (1713) követoen, 1776-ban újabb birtokokat hozott, melyek közül Árokalja és Kerlés volt a legfontosabb.
A 1718. század élvonalbeli fonemesi családja már a fejedelemség idején is foleg annak második szakaszában kulcsszerepet töltött be az erdélyi közéletben, és vezeto szerepét sikerrel konzerválta az 1690-es rendszerváltást követoen is, a Habsburg-adminisztráció keretei között. A Bethlen család a 1718. század fordulóján birtokait, politikai befolyását, közéleti súlyát tekintve a losonci Bánffyakkal , a hallerkoi Hallerekkel, a göncruszkai Kornisokkal és a széki Telekiekkel együtt a legfontosabb erdélyi fonemesi családok között említheto: közéleti szereploket, politikusokat, katonákat, iskola-, muvészet- és egyházpártolókat adott az évszázadok során Erdélynek és Magyarországnak . Bethlen (VI.) Miklós , a család egyik legkiemelkedobb tagja, nemcsak íróként alkotott maradandót, hanem mint építész is: az o tervei alapján készült ugyanis a bethlenszentmiklósi kastély , az erdélyi reneszánsz kastélyépítészet egyik legjelentosebb emléke.
Az iktári Bethlen ág elonevét egykori Temes vármegyei uradalmáról vette, amelynek birtokosa a török hódoltság 1552. évi beköszöntéig volt. Ekkor a család a Keleti Magyar Királyságba, a késobbi Erdélyi Fejedelemségbe menekült, ahol 1576-ban szerezte meg a marosillyei uradalmat. Az iktári Bethlen család tagjai - akik között a leghíresebb Bethlen Gábor (1580 1629), erdélyi fejedelem volt - még további három évszázadon át éltek Erdélyben.
A Bethlen család számos kastélya közül sok még ma is áll különbözo funkciókat betöltve, azonban akad közöttük olyan is, mely sok más erdélyi kastélyhoz hasonlóan már menthetetlen állapotban van.