Crouy-Chanel

A magyar genealogiának van egy sokat vitatott kérdése, melyrol biztosan ma sem tudjuk: el van-e már döntve, vagy továbbra is nyilt kérdés marad? Kihalt-e III. Endrével az Árpádok dicso nemzetsége vagy maradt egy mellékhajtása, mely idegenbe szakadt s ma is él a hg. Croy-Dülmen és gr. Crouy-Chanel családban? Mindegyik családból van egy ág, mely az utóbbi félszázad alatt visszatelepedett hazánkba. Nevezetesen hg. Croy-Dülmen Vilmos (sz. 1869.) a neje, zombori Rónay István, aradi pénzügyi tanácsos leánya Desideria révén, kit 1898. vett noül, torontálmegyei birtokos lett; gyermekei: István (1899), Dorottya (1900), Ilona (1902) és Erzsébet (1904.) Noi ágon pedig hg. Croy-Dülmen Rudolf két leánya került vissza, ú. m. Frigyes fohg. neje, Izabella foherczegno s a novére, Eugénia, hg. Esterházy Pál második neje. A gr. Crouy-Chanel családból pedig Miklós Henrik, Claudius Ferencz fia s a magyar trónkövetelo szerepében a hatvanas évek alatt föllépett Ferencz Claudius Ágost hg (1793-1873) öcscse már 1844-ben folyamodott az országgyüléshez s kérte, hogy vegye föl családját a magyar nemzet tagjai közé, mert az a magyar nemzetet alapitó Árpádoktól származott, magyarországinak neveztetett és a magyar czimert használta családi czimerül. Ezen Crouy Miklós Henrik aztán Péczelen telepedett le, fia Kelemen Pál (sz. 1823) pedig huszárfohadnagy és Nógrád megyében notincsi birtokos volt; ennek fiai moisfalvi Gyurcsányi Teréztol István és Endre. A Crouy-Chanelek különben nagyon jelentéktelen szerpet vittek. Chanel Ferencz Laurent, a család hitelesen kimutatható ose, 1642-ben a barrauxi vár ornagya (sergeant majorja), unokája Claudius, a grenoblei adóvetési hivatal jegyzoje volt, s ivadékai, János Claudius és Ferencz Miklós ügyvéd, Claudius fiai, csak 1790-ben álltak elo az Árpádoktól való eredetük igényével. Ezen év február 25-én ugyanis leszármazásukat igazoló pört inditottak a francziaországi Dauphiné tartomány grenoblei törvényszéke elott, hol 135 oklevelet mutattak be, melybol «il y a 128 titres originaux enregistrés r la chambre des comptes de Dauphiné» és «7 titres originaux dans les archives et les cartulaires de Nôtre-Dame d'Amiens». Ezek alapján azt vitatták, hogy egyenes fiágon azon Crouy Felixtol származnak, kinek atyja III. vagy Velenczei Endre magyar király, nagyatyja István, szépatyja pedig II. Endre magyar király volt. A 135 oklevél közül a nôtre-damei káptalanban levo hetet közölte a « Chronologie historique des ducs de Croy » cz. a. Grenobleban 1790-ben négyrét alakban megjelent munka, a többire csak hivatkozik. Ezekbol 59-et (vagyis az amiensiekkel együtt 66-ot) Érdy János adott ki « Magyarországi Crouy nemzetségnek története, nemzedékrende és oklevéltára. Budapest, 1848. 4.-r.» cz. müvében. Sokkal elokelobb szerepet vitt a hg. Croy-család, mely Francziaországon kivül (Picardia és Artois) Németalföldön (Gennegau) is meghonosodott. 1470-ben megkapta a Chimay-grófságot, 1486. ápr. 9. pedig a birodalmi hercegséget, de ez az idosb hgi ág már 1527. szept. 11. kihalt. A Chimay Károlynak adott oklevelében (1486) azt irja Miksa császár, hogy ez a Croyak kiváló nemzetségébol, a magyar királyok igaz és törvényes ivadékai közül származik (ex illustribus de Croy descendentibus, ex 50 vera et legitima progenie seu origine Regum Hungari c ). 1590-ben kapták a solrei grófságot Francziaországban. Csakhamar ezután, 1598-ban, IV. Henrik franczia király herczegséggé emelte a Croy-uradalmat, 1677-ben Solre is herczegség lett, 1803-ban pedig Vesztfáliában a dülmeni herczegséget kapták. Ma a család el van terjdedve Német- és Francziaországban s Németalföldön. Egyes ágai közül csak a solrei maradt fenn, mely Croy Fülöp chimayi gróf († 1546) harmadik fiától, Antaltól származik; a többi ág kihalt. A család régebbi tagjai közül Károly Eugén (sz. 1651 † 1702) élénk részt vett az 1687–1693-ki Magyarországi török háboruban, sot az 1693-ki hadjárat alatt o volt a fovezér. A Croy herczegekrol tehát már nagyon korán el volt terjedve az a vélemény, hogy az Árpádoktól származnak egyenes férfiágon. Miksa császár csak általánosságban emliti; többet tudunk meg Pontus Heuterusnak a Valois-házbeli burgundi herczegekrol irt müvébol (Delft. 1583.), melyben azt mondja, hogy Magyarországi András herczeg és Sybilla Cumana fia, Márk 1266-ban Velenczébol Francziaországba ment, hol III. Fülöp udvarában megszerették s noül vette Katalint, az araini és croyi báró egyetlen leányát és örökösét. Idosb fia volt a gyermek nélkül elhalt János, araini báró, ifjabbik fia Vilmos, croi báró. Ez utóbbi neje Guines Anna. Fiuk János, araini és croy báró, ennek fia Antal. Egy más adatra egy régi históriai kézirat után Moreri Lajos hivatkozik históriai szótárában (Amsterdam, 1740), a mely szerint IX. Lajos franczia király 1248-iki egyiptomi hadjáratában résztvett egy magyar herczeg is, kinek mellékneve «Sansterre» (föld nélküli) volt. A brabanti Rubempré-család osének émondja s »Prince Alexandre de Hongrie» néven emliti, mint IV. Béla király és estei Beatrix fiát. Hogy nem IV. Béla fia volt: azt fölösleges vitatni; ez azonban nem zárja ki, hogy ne harczolhatott volna Sz. Lajossal egy számkivetett magyar királyfi, a kinek Sándor nevét alighanem a görög Alexios névbol formálták. Miért gondolok görög névre, alább majd látni fogjuk. Moreri szerint e földnélküli magyar hg résztvett a damiettei és massurai ütközetekben s a Nilus torkolatnál elsonek ugrott ki a hajóbul és többeket levágott a muzulmánok közül, úgy, hogy köröskörül véres lett a föld, innen kapta aztán a Rubemprérie (vörös rét) nevet. Neje Erard de Brienne, seigneur de Rameru leánya Izabella volt. 1 A Croy-család hagyományszerü Árpád-házbeli eredetérol nálunk is tudomást vettek még a XVIII. század folyamán, mielott eloálltak volna a Chanelek hasonló igényeikkel. Legelobb Koppi Károly egyetemi történettanár vitatta 1790-ben ( Ius electionis quondam ab Hungaris exercitum, historia stirpis Arpadianae. Cum tab. genealogica Ducum Croviacorum. Viennae. 1790. 8-r.), hogy az Arpádok férfiága nem halt ki, hanem él a Croy-családban. Állitásainak czáfolatába Schwartner Márton bocsátkozott. ( De gente Croviaca Hungariae Regum stirpis Arpadianae haereditario successionis juri non adversa. Pestini. 1791. 8-r.) Ettol fogva a kérdés nem került le a szonyegrol, ha idoközönként szünetelt is. Uj alapot szolgáltatott a kérdés tárgyalásához Érdy János, midon föntebb már idézett muvében 66 oklevelet közölt azok közül, melyekre hivatkoztak a Chanelek 1790-ben meginditott igényperük alkalmával. Ezen oklevelek annak az igazolására szolgálnának, hogy a Chanelek II. Endre király legkisebb fiától, Utószülött Istvántól származnak, kinek fia, a késobbi III. Endre magyar király megszerezte a dauphinei chaneli és a picardiai croyi várbirtokokat. Két fia maradt, ú. m. Felix, a Crouy-Chanel család és Márk, a hg. Croy-család ose. Ezekre vonatkoznak a következo oklevelek: a) 1279 márcz. 1. Crouy Chanel nemes és nagyságos urának nevezett Felicius, Crouy Chanel urának, a királyi ostül származott Andrásnak fia megengedi a dalmácziai Brastol lakosainak, hogy lovaikat továbbra is a Veyga nevu berekben legeltessék. Keltezve van az oklevél Brastolban, az emlitett Crouy Chanel ura szépapjának, András királynak arczképe fölött. (Super venerandum regis Andreae proavi dicti Domini Crouy Chanelis.) b) 1282 febr. 9. Crouy Chanel urának nevezett 51 Felicius, croviacumi részbirtokos és öcscse, Crouy Chanel Marcus, Velenczei András úr fiai, amaz Antal, emez János nevu fia nevében is, megosztoznak a Crouynak nevezett croviacumi kastély uradalmán, melyet nagyatyjuk, méltóságos István fejedelem szerzett s atyjukra, Andrásra hagyott s megesküsznek osük, András magyar király szellemére (per animam sanctum et terribilem Illustris Regis Hungari c Andre c proavi dictorum fratrum), hogy megtartják az osztályt. c) 1282 ápr. 27. Crouy Chanel ura, Felicius és testvére, Marcus egymást nyugtázza s ujólag megesküsznek osük, András magyar király szellemére. d) 1286. Guigona asszony, az alavardi torony urnoje, Crouy Chanel Felicius lovag özvegye Dedin Vilmost némely örök áron szerzett szollo birtokába iktatja. e) 1308. A nemes és méltóságos Crouy Chanelis Péter ur, a nemes Crouy Chanelis Antal ur és a nemes Ambrosine de Commeriis asszony fia és Agnesia de Cassenatico dicta de Veraciensi nevü kisasszony közti házasság-szerzodés II. János dauphin (1307–1319) hitvese Magyarországi Beatrix (Martel Károly czimz. magyar király leánya, II. Károly nápolyi király és Magyarországi Mária unokája, V. István király kisunokája) jelenlétében, a ki rokona Crouy Chanel Péternek, «mindketten a magyar királyok vérébol származván». A föntebb említett Crouy Chanelis Antal Felixnek volt a fia egy másik oklevél szerint, t. i.: f) 1309. Ambrosia de Commeriis, a nemes Crouy Chanel Felicius fiának, nemes Chanel Antal lovagnak a neje nyugtázza Alavardi Commiers Vilmost, ki hitbéréért kezeskedett. Az itt idézett oklevelek kronologiai képtelensége kézzel fogható. 1235-ben halt meg II. Endre s 1236 elején született István, kinek fia III. Endre, állitólag ezé volt Felix, ezé Chanel Antal, ezé pedig az 1308-ban nosülo Péter. Ezek szerint Utószülött István 72 éves lett volna 1308-ban, ha t. i. életben marad, a mikor dédunokája – unokájának az unokája – már megnosül. Erre a képtelenségre fölösleges több szót vesztegetni, annál is inkább, mert ugy Bottka Tivadar, mint Horváth Mihály meggyozoen kimutatták, mily kronológiai és erkölcsi lehetetlenségek vannak az említett oklevelekben. * Semmi kétségünk sem lehet, hogy szemenszedett hamisitás valamennyi okmány, mely Croy Felix és Márk leszármazását II. Endre királytól vezeti le. S ha Utószülött István 1271-ki végrendeletének fölfedezése elott okkal-móddal elképzelheto volt is, hogy úgy István, mint III. Endre már 15–16 éves korában apa volt s igy a szintén korán nosülo Felixnek és Márknak is lehettek 1286–90-ben gyermekei: a végrendelet azon szavai után, melyek Endrét serdületlen gyermeknek (impuber) mondják, * ezen föltevés lehetosége is megszünt. Endre ekkor nem lehetett több 6–7 évesnél, 1286-ban tehát legfölebb 22 éves volt, már pedig ezen évbol egyik oklevél állitólagos fia, Felix özvegyét, Guigona asszonyt említi, a kitol Felixnek három fia maradt. Ki hisz el ilyen képtelenséget? A hamisitott oklevelek ezen képtelenségei aztán homályt vetettek azon oklevelekre is, melyek Felix és Márk apjáról csupán annyit mondanak, hogy az Magyarországi András herczeg volt. Ezek a következok: a) 1284. Magyarországi Émárk (Marcq de Honguerie), Endre ur, Magyarországi herczeg (Segneur Andrieu, duc de Honguerie) és a Somme fölötti Croy részbirtok urának (sire en partie de Croy de seur Soume) fia, megadományozta testvére, Magyarországi Felix (Felix de Honguerie) beleegyezésével az amiensi káptalant. Az oklevél eredetijét az amiensi Nôtre-Dame székesegyház káptalanának birtokában orizték a forradalom elott. b) 1290. Az amiensi törvényszék itéletlevele Croy és Dawaine uradalmak felol egyrészrol a nemes Magyarországi Felix ur (noble segneur Felix de Honguerie) a nemes fejedelem, Endre Magyarországi herczeg ur (noble prince mon segneur Andrieu duc de Honguerie) fiának özvegye, Guigone de le Chambre, a dauphinéi allevardi torony uradalma egy részének urnoje és kiskoru gyermekei, Antoine, Andrieu és 52 Jehan de Honguerie, másfelol Felix testvére, Magyarországi Márk ur (Segneur Marcq de Honguerie), a Somme fölötti Croy és Araines részbirtokának ura között. Eredetijét a forradalom elott szintén az amiensi káptalan orizte. c) 1292. Siciliai Margit, Károly Valoisi gróf ur neje (Marguerite de Sicile, feme de mon Segneur Charles Quens de Valois), II. vagy Sánta Károly nápolyi király és Magyarországi Mária leánya misealapitványt tesz az amiensi káptalannál nagybátyja (notre chier oncle), az igen nemes Magyarországi Endre herczeg fiának (fiex de tr c s noble prince Andrieu de Honguerie), hirtelen elhunyt unokatestvére (notre cousin) Magyarországi Felix nemes lovagnak (noble chevalier Felix nemes lovagnak (noble chevalier Felix de Honguerie), a Somme fölötti Croy és Aisne részurának (segneur en partie de Croy de seur Soume et Aisne) lelkiüdvéért. Eredetijét a forradalom elott ugyancsak az amiensi káptalan orizte. Ezen nevezetes oklevél igy kezdodik: «Mi, Siciliai Margit, Károly Valoisi gróf ur neje adjuk tudtára minden jelenkorinak és jövendobelinek, hogy boldogult unokatestvérünk, Magyarországi Felix nemes lovag, a Somme fölötti Croy részbirtok néhai ura és az igen nemes Magyarországi Endre herczeg kedves nagybátyánk idosb fia, mint gyanithatni, cselszövény következtében hirtelen meghalt élte virágkorában, neje három kiskoru gyermekkel maradt özvegyen; és mi meggondolván, hogy vérrokonunk volt az elhunyt, mind kedves anyánk, Magyarországi Mária, mind kedves atyánk, Károly siciliai király által sat.» Ezekhez járulnak az amiensi Nôtre-Dame székesegyház káptalana halotti könyvének bejegyzései. d) az igen nemes lovag, Magyarországi Felix (Felix Hungarie), a Somona fölötti Croyacum részbirtokosának, az igen nemes Magyarországi András herczeg (princeps Andreas Hungari c ) és a Velenczeiek közül való Sibylla Cumana asszony idosb fiának haláláról és Siciliai Margit mise-alapitványáról; e) az igen nemes Magyarországi Marcus lovag, a Somona fölötti Croyacum részbirtokosának, a méltóságos Magyarországi András herczeg és Velenczei Sibylla Cumana asszony ifjabb fiának haláláról, kiért mise-alapitványt tett Marcus fiacskájának, az igen nemes Guillelmus de Croy urnak neje, Elisabeth de Renti; f) a Chanelnek, máskép Croynak nevezett igen nemes lovag, Magyarországi András, a méltóságos Magyarországi Felix lovag és Guigona Camera asszony, az allevardi toronyrész urnoje fiának haláláról, kiért mise-alapitványt tett Guillelmus de Crovaco kanonok. Az amiensi káptalan nekrologiumának egy késobbi adata emliti még a Magyarországi Chanelnek vagy Croynak nevezett Jánost (Hungarie dictus Chanelis alias Croy) is, a ki az 1346-ki Crecyi ütközetben elesett Guillelmus de Croyaco-Chanelis Miles fia, ez Péteré, ez Antalé, Magyarszági Felix legidosb fiáé. Ezen adatokban nincs már semmi olyan tárgyi és erkölcsi lehetetlenség, mint a föntebb idézett hamisitásokban s még a kifejezésmódban is, a hogy emlegetik Magyarországi Endre herczeget, szemmelláthatólag különböznek a nyilván koholt adatoktól. Erre nem gondolt sem Horváth Mihály, sem Bottka Tivadar, midon kimutatták a III. Endrétol való származás képtelenségét úgy idorendi, mint erkölcsi tekintetben. Nem vették figyelembe sem ok, sem Nagy Iván, midon nagy müve XII. kötetének végén amazokhoz csatlakozva, törlendonek mondta a III. kötetben még fölvett Crouyakat a magyar nemesi családok sorából, hogy Magyarországi Endre herczeg lehetett más Árpád-ivadék is s nem kell szükségkép III. Endrére gondolni. Azokat az okleveleket, melyek a leszármazásra vonatkozó minden közelebbi meghatározás nélkül emlegetik Magyarországi Endre herczeget, hiteles helyen, az amiensi káptalanban orizték meg; ezek adatai azonban ugy az Árpádokra vonatkozó kapcsolat, mint a késobbi ivadék szempontjából hézagosak. Még a hg. Croyak sem köthetok össze szakadatlanul Magyarországi Endrével, mert az amiensi káptalan halottas könyvében Márk fiának mondott Guillelmus de Croy s a hg. Croyak közvetlen ose, az 1350-ben föltünt és 1384-ben elhalt Vilmos semmiesetre sem lehet egy személy. Annál több a homály a Chaneleknél. bizonyos, hogy Raoul allevardi várnagy 1443-ki és Hektor 1488-ki végrendelete már több, mint gyanus. A hamisitott oklevelek arra valók voltak, hogy a magyar királyokról való leszármazást izrol izre be lehessen bizonyitani 53 s koholt adatokkal kitöltsék azon hézagokat, melyek a hiteles oklevelekben mutatkoztak. Külön kell tehát választanunk az amiensi káptalan nekrologiumát és a káptalan levéltárában orzött okleveleket azoktól, melyek a Chanelektol kerültek elo. S ha most már csupán amazokat veszszük figyelembe, Heuterus és Moreri hivatkozásaival kiegészitve, a következo eredményre jutunk. A XIII. század közepe felé megtelepedett Francziaországban egy András nevü magyar herczeg, ki 1248-ban résztvett Szent Lajos szentföldi hadjáratában s ott ugy emlegették, mint «föld nélkülit». Nejének az amiensi Nôtre-Dame székesegyház káptalanának halotti könyve a velenczei Sibylla Cumanát mondja. Egy Cumano vagy Gumani-család csakugyan volt Velenczében. Ebbol származott Péter, ki a XIII. század közepe táján szenátor volt. Pontus Heuterus a Valois házbeli burgundi herczegekrol irt müvében (Delfi. 1583) az o leányának mondja Sybillát. A nejével kapott pénzen aztán Sz. Lajos szentföldi hadjárata után András hg. Francziaországban, Picardiában megszerezte a Croy-kastélyhoz tartozó részbirtokot. Az o szolgái közé tartozhatott az a «Maître Jacque de Hongrie» (Nyáry Albert sz. Maître jacque = béres gazda, jószágkezelo), ki az 1252-ki picardiai pórlázadásnak volt a vezére. * Az a kérdés: ki lehetett ezen «földnélküli» Magyarországi András herczeg? Heuterus után sokan II. Endre hasonnevü fiára gondoltak, ki a bátyja, Kálmán után, 1227-ben halicsi fejedelem lett, miután noül vette Misztiszláv leányát. De midon Misztiszláv 1228 elején meghalt, Danilo foglalta el Halicsot Endre is fogságba esett, Danilo azonban szabadon bocsátotta. Változó szerencsével folyt aztán a háború Halics miatt, a mely helyett Endre herczeg az atyja 1217-ki rendelkezésénél fogva neki szánt, de 1226 közepe táján a bátyjának, Kálmánnak adott Tótországot akarta elfoglalni. Maga Kálmán emlékszik meg errol egy 1232-iki oklevelében, melyben ezt irja: «testvérünk, András herczeg némelyektol gonosz szándékra csábittatva, országunkba, nevezetesen Szlavóniába eroszakosan berontott.» (Eo tempore, quum frater noster dux Andreas a quibusdum vesano ductus consilio, in regnum nostrum videlicet Slauoni c violenter corruisset. Fejér Cod. Dipl. III. 2. 286.) Könnyen azt lehetne gondolni, én magam is azt hittem egy ideig, hogy Endre e sikertelen támadás után Velenczébe ment s megnosült. De e föltevést kizárja az, hogy csakhamar a támadás után, 1234-ben meghalt ugy az orosz évkönyvek, mint a hazánkban is járt egykoru Albericus Monachus szerint (Pertz. Mon. Germ. Hist. XXIII. 934.), a ki világosan azt mondja az 1234-ik évnél, hogy ekkoriban halt meg András hg, az ékes formáju férfi, András király fia tehát semmiesetre sem lehetett az a földnélküli Endre herczeg, ki Szent Lajos 1248-ki hadjáratában vett részt. Hogy ekkor már nem volt életben, ezt tudjuk IV. Béla egy 1245-ki oklevelébol is, melyben a Guth-Keled nembeli István országbiró érdemei közt «a mi igen kedves testvérünk, a kiváló emlékü András galicziai hg» iránt tanusitott huséges szolgálataira is hivatkozik. (Árp-Új Okl. VII. 187.) A francziákhoz való csatlakozás azonban egy olyan körülményre hivja fel figyelmünket, mellyel eddig nem számoltak. A görög császárság európai területén ezen idoben a francziák voltak az urak. Konstantinápolyban latin császárok székeltek. A régi Hellas területén franczia hübérbirtokok keletkeztek. S épen itt, Görögországban éltek egy számkivetett magyar herczegnek a fiai. II. Géza hasonnevü fia 1189-ben I. Fridrik német császár keresztes hadseregéhez csatlakozott s midon Angelos Izsák görög császár és Fridrik csapatai közt viszály tört ki, Géza – úgy látszik – Konstantinápolyban maradt s ott meg is házasodott. Legalább fiai Görögországban tartózkodtak 1210-ben, midon az elégületlen magyarok összeesküdtek II. Endre ellen s követeket küldtek hozzájuk. Maga II. Endre mondja egy 1210-ki oklevelében: «Midon Magyarország némely fejedelmei hamis szándékkal lévén ellenünk, levelet és követeket küldtek Görögországba, Geicha fiaihoz , hogy tanácsukkal és segitségükkel bitorolják országunkat.» (Cum quidam principes Ungariae iniquum adversus nos machinantes 54 consilium, in Graeciam, ad filios Geichae cartas et nuncios transmisissent, ut in Ungariam venientes, eorum consilio et auxilio adjuti Regnum nostrum usurparent. Fejér Cod. Dipl. III. I. 101.) Ezekrol igazán mondhatták a francziák, hogy földnélküliek s az András és Alexius név használatát is megmagyarázza a görög földön való tartózkodás, a hogy András hg. fiának Márk neve is összefügg a velenczei Cumani-családba való beházasodással. Minden valószinüség arra vall tehát, hogy az a föld nélküli Magyarországi András herczeg, ki 1248-ban résztvett IX. Lajos franczia király szentföldi hadjáratában, II. Géza fiától, Géza herczegtol származott; lehetett a fia is, de még inkább az unokája. Már most hogyan kapcsolódnak hozzá a hg. Croyak és gr. Crouyak: ez egy további kérdés, melyet a két család okleveleinek tüzetesebb ismerete után lehet eldönteni.