lévai Cseh

Kimondás szerint a család neve Cseh. Eredetét Csehországból származtatják, és nevét is innen magyarázzák eredettnek. Egy cseh iró szerint azon jeles nemzetségnek ivadéka, mely vörös vagy fehér mezoben egy sas-szárnyat arany lábbal viselt czimerül * . Ki által s mikor szakadt hazánkba, nem tudatik. Már Zsigmond király korában Cheh Pétert az ország zászlósai között a legmagasb polczok egyikén látjuk. A családfának törzse Péter Zsigmond királynak, foleg letartóztatása idején, nagy szolgálatokat tett, ezért kapta Lévát a hozzá tartozandókkal, és folovász-mesterré, 1427-ben machói bán, nemsokára pedig Erdély vajdája lon. Bodrog vármegyében több zálogba vetett faluját 1435-ben váltá ki Koroghi Jánostól * . Fia László atyja hivataláról Vajdafinak is neveztetett. Ez I. Ulászló és V. László korában a hazában pusztitó csehekkel csatlakozva a sághi conventet kifosztá, kipusztitá, melyért 1446-ban éles panaszt emelt a convent prépostja * . Fia maradt I. János Mátyás király korában élt. 1487-ben az esztergami érsekség tisztjei ellen volt vámfizetés iránt pere * . Három neje volt. Az elso Hedvig (Kompolthi Miklós özvegye) 1476. táján. A második pákosi Paksy (irva gyakran Paxy ) Anna . Negyedik guthi Országh Magdolna, ki azután Haraszthi Ferenczné lon. Ez utolsótól született leánya Cheh Borbála Podmaniczky Jánosné. Paksy Annától lett fia Zsigmond , ki barsi foispán volt. 1503-ban huszonhét ezer frtot kellett kölcsönöznie osi javainak kiváltására, ugymint Vas vármegyében Németh-Ujvár , Bars vármegyében Revistye , Pozsegában Óvár és Tomicza, Valkó vármegyében Nevna várának s jószágainak – melyeket atyja és nagyatyja elidegenitettek * . Élt még 1530-ban is. Elso neje Haraszthy Ferencz leánya Katalin , a második némelyek szerint Petrovich Anna, mások szerint a Pászthói családból volt. Az elsotol négy, a másodiktól három gyermeke maradt. Gábor atyjának Zsigmondnak a barsi foispánságban utóda, I. Ferdinand király hive, követségben járt a birodalmi fejedelmeknél, hová indulta elott mint még notlen végrendeletileg mindenét novéreinek hagyá, azonban szerencsésen visszaérkezvén, megnosült, noül vevén Thurzó Annát . 1539. és 1540-ben Dubraviczky János nagykereskényi birtokán elkövetett hatalmaskodásokért idézteté ot * . Elesett Pestnél 1542-ben * . Özvegye Balassa Menyhérthez ment ujra férjhez, ki II. János fiának is gyámja lon. Ez okból idézteté meg Balassa Menyhért nagylucsei Dóczy Miklóst a revistyei várnak kiváltása végett, melyet 1514-ben I. János (az árvának szép atyja) Maróthi János bánnak elzálogitott, és ettol Dóczy kezébe került * . Ez oklevélbol az egész leszármazás is kitünik, de egyszersmind az is, hogy a törzs Péter Léváról és Sáróról is irta magát, és a Cheh nevet ugy látszik I. János vette föl. Oklevelekben gyakran csak is de Leva iratnak a család tagjai. Emlitett II. János Bécsben tanult, s ott elhalt 18 éves korában 1553-ban. Eltemettetett az Ágoston szerzeteseknél. Sir-iratát közli Wagner * . Benne a lévai Cheh család fi-ága kihalt. A családfán nincs meg Cheh Ferencz , kinek leánya Anna lévai Cseh Gábort, Kálnai Imrét, és a Dóczyakat Sarló, Felso- és Alsó-Bölgyén stb. nyitrai vármegyei faluk legeloinek használatától tiltá 1538-ban * . Ezenkivül Wagner közöl egy sir-iratot, mely egy barátjának értesitése szerint a Csepel szigeti Tököl mezováros egyházában találtatik, és igy hangzik: Sepultura Egregii Michaelis de Cheh insulae huius Chepeliensis Comitis, qui obiit in festo S. Andreae Apostoli Anno Salutis MDXVIII. * . Szintén a lévai Cheh családhoz tartozott-e ezen 1519-ben meghalt Cheh Mihály? azt egyéb adatok föl nem világositják.