Csernovics

A mácsai és kisoroszi nemes és gróf Csernovics család egy középkori eredetu, vagyonos nemesi család, mely a 18. században kapott magyar nemességet. A család eredete bizonytalan, török vagy görög osöket valószínusítenek. Az Oszmán Birodalomban és Velencében is a nemesek között tartották a Csernovicsokat számon. Annyi biztos, hogy Csernovics Mihály már I. Lipót idejében Magyarországon élt, és 1682 -ben három ezredet állított fel a király részére. Mihály fia, János, szintén három ezredet toborzott az uralkodónak 1713 -ban. Az említett apa és fia 1720 . április 29 -én kaptak nemesi címerlevelet III. Károlytól . Mihály özvegyen maradt, 1772 -ben feleségül vette özv. Szirovicza Jankóné Kováni Annát, ezután 1742 -ben újdonsült feleségének elso házasságából született két fiát, Szirovicza Arzént és Györgyöt örökbefogadta, majd nevére is vette oket. Késobb az eredeti Csernovics vérvonal megszakadt, így az örökbefogadott gyermekek vitték tovább a család nevét. Az említett Arzén legidosebb fia, Lázár, 1793 . március 7 -én grófi címet kapott. Sajnos a grófi ág egyetlen leányával, Júliával ki is halt. Két másik családtag, Pál és János, 1804 -ben királyi adományként az Arad vármegyei Simándot , Mácsát és Újfalu pusztát kapták. Nevezetesebb Csernovics volt még Péter, aki sokat utazott Ázsiába , itthon pedig a politikában tevékenykedett. 1848 -ban Temes vármegye foispánjaként és Nagykikindára királyi biztosként iktatták be.

19. század végi leírás a nemesi címerrol:

Címere kék mezoben zöld tér fölött fehér lovon zöld nyeregtakaró fölött ülo magyar vitéz, fahéj szín csizmában, vörös nadrágban, zöld dolmányban, prémes kalpagban vörös bársony lefüggovel, jobb kezében kardot villogtatva. A pajzs tetején a sisak koronáján ló nélkül ugyan olyan vitéz nyúlik fel. Foszladék jobbról ezüst-vörös, balról arany-kék.

Alább a grófi címer leírása:

Címere négy részre oszlik, középen az osi címer a kétfejü sas félig fehér, félig vörös mezoben, a mezo színeivel ellenkezoleg színezve. Az egész vérten balról kezdve fölülrol lefelé rézsút egy sárga csikolat (fascia) vonul át, úgy hogy az a második és harmadik osztályon megy keresztül. A pajzs elso és negyedik osztályában ezüst mezoben pej lovon vörös nyeregtakaró fölött kék magyar ruhás, prém-kalpagos vitéz vágtat, kardja hegyén törökfej van. A második és harmadik osztály kék mezejében két arany csillag és ezüst hold látható. A pajzs fölött grófi korona, és azon három koronás sisak áll. A jobb oldali sisak fölött két elefánt-ormány között a pajzsbeli vitéz ló nélkül, jobbjában kivont karddal, és annak hegyén törökfejjel; a középso sisakon félig vörös, félig fehér kétfeju sas, a bal oldalin két kék szárny, azokon egy-egy arany csillag, közben pedig ezüst hold látszik. A pajzsot telamonok gyanánt két oroszlán tartja.