Bereck IV. László (Kun László) királytól – egy évszám nélküli oklevél szerint – „hu szolgálataiért” kapta adományba Abram , Bátur és Kis-Bakta helységeket. Bereck ekkor elhagyta régi (de Rakomaz) elonevét és Bátorról (Batur), birtokai központjáról kezdte nevezni magát, ebbol alakult ki a Bátori családnév. Bátori Bereck gyermekei közül I. János és Lökös lettek az osei a két fo ágra szakadt Báthory családnak. I. János László nevu fia, a késobbi szabolcsi foispán, feleségül vette Medgyesy Annát, alapítója lett a Somlyai Báthory családnak. Lökös Péter nevu fia 1345-ben Itáliában tanult és 1347-ben, mint 15—17 éves gyermek, váradi kanonok lett, de mivel a testvére meghalt, kilépett az egyházi rendbol (még nem volt fölszentelve sem), és késobb tole származott le az Ecsedi-Báthory család. 1325 -ben Bereck fiait Károly Róbert király megerosítette az apjuk által nyert javakban, és még ebben az évben megkapták Ecsedet is. 1325 -bol származik a Báthory-család címere. 1334-ben kapták meg Bereczk fiai az engedélyt arra, hogy Ecsed mellett a mocsárban várat építhessenek s azt »Huség«-nek nevezhessék.
1330 -ban Bereck fiai és utódai abban – a késobb úriszéknek nevezett – kiváltságban részesültek, hogy a birtokaikon élo népek felett a megyés ispán helyett ok bíráskodhattak, és akár halálos ítéletet is hozhattak. 1332 -ben névadójuk, Bátor városa árumegállító jogot kapott, mégsem ez, hanem a mocsarakkal körülvett, jobban védheto Ecsed lett késobb a család központi birtoka.
Az Ecseden felépült vár köré rövid idon belül hatalmas uradalom alakult ki. 1335 -ben a Gutkeled nemzetség Farkas-ágától megszerezték a sárvármonostori kegyuraságot, amellyel együtt járt Szentmárton , Vállaj és Kálmánd helységek haszonélvezeti joga is. 1338 -ban csere útján megszerezték Szaniszlót , 1341 -ben Fábiánházát , 1348 -ban elnyerték a királytól Mérket is.
A család a 14. század elso évtizedeiben két ágra szakadt. Az egyik Szilágysomlyót kapta birtokul és ettol kezdve somlyai Báthorynak nevezte magát. A másik ágból származó, Itáliában tanult Péter a szabolcsi Ecsedet szerezte meg, leszármazottai nyíri vagy ecsedi Báthoriaknak hívták magukat.
A somlyói ág megmaradt katolikusnak, az ecsedi ág viszont a 16. század közepén áttért protestáns hitre.
Van olyan könyv, amelyben mindegyik Báthori i-vel szerepel. Vannak olyan könyvek, amelyek a somlyaiakat y-nal, az ecsedieket pedig i-vel adják meg. Van olyan könyv, amelyik mindegyik Báthoryt y-nal írja.
A történelmi tulajdonnevek helyesírásáról a magyar helyesírás szabályai itt találhatók. Eszerint (157.a) elsosorban a saját vagy a család írásmódját kell használni, méghozzá a hozzánk legközelebbi korból (157.b). Úgy tunik, ebben a család nem egységes a 16. és 17. század fordulóján (Aláírások: István Kristóf Gábor Boldizsár Zsigmond ), ami a hozzánk legközelebb eso kor. A következo a már kialakult szokás (157.c), ebben a szakirodalomban úgy tunik, hogy az ecsedieket és a koraiakat inkább i-vel, a somlyaiakat inkább y-nal írják. Legutoljára a kialakulatlan írásmódnál (157.d) minimálisan hagyományos, mai szemmel sem zavaró alakot kell használni.
A szakirodalom zömével összhangban a korai Bátoriakat teljesen fonetikusan, i -vel és h nélkül, az ecsedi Báthoriakat h -val és i -vel, a somlyói Báthoryakat h -val és y -nal írja. De ettol is lehetséges eltérés, amikor bizonyítható, hogy az újkorban, magyar nyelvu levélben o másképpen írt.
