Brankovich család. E családot Brankovics György Ráczország despotája tevé ismertté történeteinkben, foleg Hunyadi János korában. Nevezték Györgyöt Vuknak is, Zsigmond királyhozi husége jeleül 1422-ben Belgrádot adá át, és ezért feles adománynyal jutalmaztatott. Kapta Szolnokot, Világosvárt, Szalánkemént, Tokajt, Munkácsot, Regéczet, Szathmárt, Böszörményt, Debreczent, Túrt, Tisza-Varsányt és egyebet. O épité Szendro várát, Amurat Szultán engedélyébol, mert huga a nagy úr neje volt. Késobb 1439-ben a török elfoglalja Szendrot, és György legidosb fiának szemeit is kiszuratja. György Magyarországba menekült, Albert király ótalma alá, és itt lakott egy ideig birtokán. 1443-ban a török elleni magyar hadjáratban Hunyadyt kiséré, és a gyozelem után ennek átirja Világos várát, maga pedig tartományát Szendro várával együtt a töröktol visszakapta. A következo 1444-ben ugy viselé magát színes barátságával, hogy egyik elomozditója lon a várnai csapásnak. Ekkor Hunyadyt is elfogá, s csak fia László kezesül hagyása mellett bocsátá szabadon. Hanem 1449-ben Hunyadi földulá tartományát, és igy adá ki fiát Lászlót is. Azután ismét barátul mutatá magát a Hunyadi házhoz, sot unokáját Cillei Ulrik leányát is eljegyzé Mátyásnak, mert Hunyadi ismét fölszabaditá ot a török ostroma alól. Azonban ezután is tettleg a Hunyadiak ellen volt. Szilágyiakat elfogatá, Mihály elillant, László ott veszett. Hunyadi János halála után vejével Cilleivel agyarkodott a Hunyadi ház ellen; és Cillei neki irá: hogy (H. László és Mátyás fejére czélozva) két lapdát küldend. Halála elott Ráczországot a pápának véghagyományozá, de ez kiismervén ehez Magyarország jogait, arról lemondott. E György által látjuk, hogy a Brankovics család már a XV. században szerepelt hazánk történeteiben; utóbb egy másik György I. Leopold alatt 1683-ban szabad báróságra, 1688-ban * pedig grófságra emeltetett. Czimere a családnak négy részre osztott paizs, és közepén az ugynevezett sziv-vért. Az elso vörös udvarban arany egyfejü sas, és azon öt kereszt. A második ezüst udvarban bivaly-szarvak közt koronás vörös oroszlán. A harmadik udvarban ugyanaz. A neyedik vörös udvarban nagy fehér kereszt, és ágai közt négy fehér B. betu egymásnak visszasan (háttal) forditva. A grófi koronával födött közép-vért kék mezejének alján hármas zöld halom látszik, a paizs felso részének közepébol pedig A. betü alakban fehér gerenda nyulik a paizs mindkét oldalához, és azon három kis vörös kereszt áll. A paizs tetején herczegi korona, és azon három koronás sisak áll, ezek középsojén a paizsbeli arany sas, a jobboldalin koronás ezüst oroszlán, a baloldalin pedig kék bivaly-szarv között koronás vörös oroszlán áll. Az egész czimert herczegi kék palást aranynyal szegélyezve veszi körül, alul családi jelszavul „Amicus Amico“ olvasható