Fugger család. Ámbár jelenleg nem él e család hazánkban, de mert egykor a XVI. század elso felében hatalmas tozséri szerepet játszott e ház nálunk, és a kihalt Thurzó családdal nemcsak üzéri, de vérséges viszonyban is állott, kell hogy róla itt is emlités tétessék. Azok, kik hazánkban szerepeltek: Fugger Jakab és Antal , II. Ulászló és II. Lajos király korában a királyi bányák haszonbérloi voltak. A gazdagságáról világhires augsburgi Fugger házból származtak, melynek elso törzse Fugger János takács és vászon-kereskedo 1370-ben nyert Augsburgban polgári szabadalom levelet. A beszterczei bányai királyi rézbányákat Fugger Jakab vette ki haszonbérbe a vele rokon Thurzókkal együtt. A lelkiismeretlen kezelés és csalás gazdagodásukat roppantul elomozditá. A csalás azonban számos évek lefolyta után 1524-ben napvilágra jövén, a bányák lefoglaltattak, és a bérlok kárpótlás fizetésre itéltettek; sot az 1525-ki országgyülés a Fugger -eket (kiket a nép Fukarok -nak nevezett) az országból kiüzetni rendelé * ; s ennek folytán jószágaik is elkoboztattak, és ügyvivoje fogságba vettetett. Azonban a minden europai fejedelmek elott tekintélylyel biró Fugger ház hatalmas pártfogókat tudott magának szerezni, kiknek közbenjárásával jószágai megtéritését és kárpótlást követelt; minél fogva a királyi bányák haszonbérletét tizenöt évre, évenkinti 15 ezer forintért ujra megnyerte, ötven ezer forintnak elolegezése mellett. Ekkor már Jakab meghalván, e szerzodés Fugger Antallal köttetett * . A Fugger család Magyarországban többi közt birta Pozsony megyei Vöröskeo várát s uradalmát, mely Thurzó Elek után szállott a báró Fuggerekre ; – Pálffy Miklós pedig noül vevén Fugger Máriát , 1583-ban jelentékeny összegekért vette meg azt Fugger sógoraitól * . A Fugger-Babenhausen család jelenleg is él herczegi és grófi ranggal, és lakhelye Augsburg , meg Babenhausen .