Hatzfeld , hesseni család , mely a XIII. sz. elején tünt föl a történelemben s csakhamar nagy jelentoségre emelkedett az oroszlánrend vitézeivel vivott hosszu harcokban. A család a rajnai nemességhez tartozott s osi fészke H. vára (mely ma romokban hever), az Eder mellett feküdt. A XV. sz. közepe táján két ágra szakadt, u. m. a wildenburgi és a wildenburg-hesseni ágra, s H. Menyhérttel ugyanezen idoben grófi rangra emelkedett. II. Frigyes porosz király H. Ferenc Fülöp Adorján gróffal a család egyik ágát hercegi rangra emelte (1741), I. Ferenc szászár pedig 1748. ugyanezen ágnak a birodalmi hercegi cimet adományozta oly megszorítással, hogy azt csak az uralkodó herceg és neje viselhesse, mig a család többi tagjait a grófi cim illesse. A hercegi ág 1794. kihalt. Az ekként megüresedett gleicheni uradalmat a mainzi érsek nyerte le, más birtokokat pedig Schönborn gróf; a trachenbergi grófság a wildenburgi ágra szállt, mely ettol kezdve az idosebb wildenburgi s az ifjabb schönsteini ágra szakadt. Ez utóbbi örökölte Trachenberget a hercegi méltósággal együtt, de 1870 óta az idosebb ág is viseli a hercegi cimet. - A család jelesebb tagjai: H. Menyhért , gleicheni gróf, szül. 1593 okt. 10., megh. 1658 jan. 9., mint császári titkos tanácsos és vezérornagy Povicko várában, Trachenberg mellett. Császári szolgálatba lépve, Gallas parancsnoksága alatt csakhamar kitünt. Kiváló része volt a duttlingeni gyozelemben (1643 nov. 25.). 1657. I. Lipót császár Kázmér János lengyel király segítségére küldte a svédek ellen. Utolsó haditénye Krako bevétele volt. - H. Ferenc Lajos herceg, szül. Bécsben 1756 nov. 22.,megh. u. o. 1827 febr. 3. Midon 1806. a porosz csapatok a franciák elol Berlinbol meghátráltak, apósa, Schulenburg-Kehnert gróf (a kormányzó és államminiszter) a kormányt rábizta. Okt. 24. (nehány órával a franciák bevonulása elott) a királynak küldött, de elfogott tudósítása miatt a franciák elfogták, neje közbenjárására azonban csakhamar kiszabadult. Késobb több diplomáciai küldetésben járt Hágában, Bécsben stb. - A hercegi méltóság nagyobbik fiára: H. Frigyes Hermann Antalra szállott, ki 1808 okt. 2. szül. és 1874 jul. 20 megh. A H.-Trachenberg család jelenlegi feje ennek fia, Hermann herceg, a porosz urakházának és a birodalmi tanácsnak tagja. - Ferenc Lajos herceg ifjabb fia, Miksa gróf, (szül. 1813., megh. 1859.), diplomáciai pályán mködött, 1838. Párisban porosz követségi titkár, 1849. mint rendkivüli küldött u. o. részt vett az 1856-iki békekongreszszus munkálataiban. 1. H. Hermann , trachenbergi herceg, szül. 1848 febr. 14. Jogot tanult és azután a porosz igazságügyi szolgálatba lépett. 1870-71. résztvett a franciák elleni háboruban s 1874. (atyja halála után) a család trachenbergi ágának feje lett. Az urakházában mint örökös tag 1878. foglalta el helyét. 2. H. Pál Menyhért Hubert Gusztáv gróf, porosz diplomata, szül. 1831 okt. 8. Állami szolgálatba lépvén, több izben képviselte Poroszországot a külföldi hatalmaknál, Washingtonban, Párisban, Madridban (a karlista felkelés idejében). 1878-ban konstantinápolyi német követ lett, hol mint a diplomáciai testület doyenje o vezette az európai hatalmaknak a Dulcigno-kérdésben és a görög határrendezés tárgyában a portával folytatott tanácskozásait. 1881. külügyminiszteri államtitkár lett, 1885. londoni nagykövet. 3. H. Zsófia grófno, szül. 1805 aug. 10., megh. Wiesbadenben 1881 jan. 25. Miksa gróf novére. 1822. H. Wildenburg Ödön gróffal lépett házasságra, kitol 1851. elvált. Hosnoje annak az okiratlopási bünpörnek, melyben Oppenheim- és Mendelssohnnak 1846. Mainzban (állítólag Lassalle kezdeményezésére) részük volt. Azóta a grófno Lassalle pártfogója s anyai barátnoje volt és maga is tevékeny részt vett a szociálista mozgalmakban.