Kaunitz család. Gróf Kaunitz Rudolf az 1647-ki országgyülésen a 155. törvény-czikknél fogva magyar honfiusitást nyert; és innen e család tárgyalása is e könyv körébe tartozik. A Kaunitz család morvaországi eredetü, és a brüni kerületben fekvo osi birtokuktól Kaunitz mezovárostól, és hegyi kis várától veszi a család nevét. Nem terjeszkedve ki a család eredeztetésének a régi századokba nyuló homályaiba, csak a nevezetesb pontokat adom elé. 1400-ban Venczel Csehország királya a Kaunitzokat a cseh uri rendbe emelé. 1484-ben Kaunitz Zsigmond IV. Kazmér lengyel királytól czimerbovitést nyert. – Báró Kauntiz Leo Vilmos (szül. 1614. † 1655.) és unokaöcscse Rudolf († 1689.) III. Ferdinand király által 1640-ki máj. 16-án grófságra emeltetnek. Ezen Rudolfnak fia János Vilmos († 1721.) pedig 1700-ki dec. 17-én birodalmi grófságot nyer. A család jelenleg két vonalon virágzik, az egyik vonal herczegi , a másik grófi czimmel bir.