A csábrághi és szitnyai herceg és gróf Koháry család egy osrégi magyar nemesi család, neve a magyar történelemben elokelo helyen szerepel.
Hont vármegye keleti határán, ott, ahol az Ipoly a vármegye területére lép fekszik a mai Kóvár helység. Kóvár, mint általában az Ipoly vidéke, a Hont-Pázmány nemzetség osi birtoka. E nemzetség elso tagjairól, Hont és Pázmány lovagokról kapta nevét (habár csak Hont leszármazottai alkották ezt a nemzetséget, ugyanis Pázmánynak nem volt utóda), akik 983 körül érkeztek hazánkba. Sokáig német származásúnak tartották oket (ez a feltevés még ma is igen népszeru), de valójában inkább itáliai lovagokról van szó, hiszen a családban fellelheto nevek (Bény, Lampert, stb...) ezt valószínusítik, ezenkívül a források sehol sem említik oket német származásúnak (A Hunt-Patzman név csak a jóhiszemu másolók elírása volt). Késobb elso királyunk, Szent István testorségének parancsnokaiként harcoltak annak oldalán Koppány ellen. Szolgálatukért cserébe, István király hatalmas birtokokat adományozott nekik a Felvidéken .
Említésre méltó, hogy Hont egyik dédunokája, Lampert olyan magasra emelkedett a ranglétrán, hogy elnyerhette Szent László magyar király húgának a kezét. Késobb Lampert, ahogy az a korabeli gazdag családoknál szokásban volt, kolostort alapított, mégpedig Hont vármegyében, Bozókon.
Az évszázadok során a nemzetség egyre nott és ágakra vált szét. Míg egyes ágak tagjai az ország leghatalmasabb földesurai közé emelkedtek, mások beleolvadtak a köznemesség soraiba. A tatárjárás után tunik fel a Kóvári és Kicsalomjai ág, melynek ose Lampert egri püspök (1246-1275) testvére Miklós. Miklósnak két fia közül Pázmány a Kóvári, Miklós, pedig a Kiscsalomjai család osatyja. Pázmány fia László 1338-ban királyi emberként már a Kóvári nevet viseli. Unokája Pál (1388-1425) Garai Miklós nádor ítélomestere volt. Az o unokáját, Györgyöt (aki 1472-ben Mátyás király udvarnoka volt) tartják a források a mai Koháry család osének (Nobilis Georgius Koháry Matthiae Corvini Regis Hungariae Aulicus) .
A mohácsi vész nemcsak hazánk politikai történetének szomorú fordulópontja, hanem egyúttal jelentékeny hatással volt egy új, hatalmas fonemesség kialakulására is. Az ellenkirályok korszakában dúló pártküzdelmek, a török hatalom rohamos terjeszkedése, a folytonos harcok számos, a középkorban virágzó nemzetség sírját ásták meg. A sors számos új és addig ismeretlen családot segített fényhez, hatalomhoz, de a régi nemzetségek sarjai közül is többnek sikerült hatalmat, vagyont, tekintélyt szerezni, e korban, melyben a bátorság, a személyes vitézség, kitartás mindenkinek utat nyitott az emelkedésre.
Benedek: Nem sok adatunk van róla, Koháry György fia, mint II. Ulászló udvari nemeseként említik. (Benedictus Kohary sub Uladislai Regis Hungariae Aulae familiaris 1510.)
Imre: Egy osi nemzetség leszármazottjaként, köznemesként lép elénk, de kardjával hamar tekintélyt szerez nevének. Amikor Koháry Imre a szereplés terére lépett a Dunántúlt láng és vérözön borította el. A Duna-Tisza köze pedig már török iga alatt nyögött. Eloször az egri hos Dobó István alatt szolgál Léván . Ezután Korpona alkapitánya, majd Csábrág várába kerül. Itt hal meg 1574 -ben. Gazdag házassága révén (ráhói Jákóffy Kata) jelentosen növelte a családi birtokokat.
A Koháry család számos jeles katonát, országnagyot és foispánt adott Magyarországnak .
A bárói rangot 1616 . február 15-én II. Mátyás király adta Koháry I. Péternek .
A grófi rangemelésre 1685 . július 15-én került sor, amikor I. Lipót Koháry II. Istvánt , Koháry I. Farkast és Koháry I. Jánost egyaránt grófi ranggal jutalmazta. A fent említett három fiún kívül volt még egy fiú testvér Koháry I. Gábor , aki ekkor mint bencés szerzetes a világtól elvonultan élte életét, így a grófi rangot az uralkodó nem terjesztette ki rá.
Az utolsó rangemelésre 1815. november 15-én került sor, amikor is Koháry Ferenc József grófot I. Ferenc király osztrák birodalmi hercegi rangra emelte.
1826 -ban Koháry Ferenc József halálával férfiágon kihalt a Koháry-család, mert az osiség törvénye szerint a lánya, Koháry Antónia nem örökölhetett, és így a Koháry-család öröksége, birtokai, címei a királyra, I. Ferencre szálltak, aki viszont 1827 -ben Koháry Ferenc József vejének, Koháry Antónia férjének, Szász-Coburg-Gotha-i Ferdinánd hercegnek adományozta mindezt, honfiúsította és a magyar fonemesség soraiba emelte, aki így tagja lett a forendi táblának is. Koháry Antónia legidosebb fia, Ferdinánd 1836 -ban feleségül vette II. Mária portugál királynot , és fiuk, Péter születése után, 1837 -ben megkapta a Portugália királya címet, és utódaik 1910 -ig uralkodtak Portugáliában . II. Ferdinánd portugál király 1836 -ban lemondott a Koháry-örökségrol Ágost öccse javára, akinek a legkisebb fia, Ferdinánd herceg 1887-tol Bulgária hercege lett, majd 1908 -tól királya (cár), és ez az ág vitte tovább a Koháry nevet. A család 1946 -ig uralkodott Bulgáriában , II. Simeon trónfosztásáig, aki 2001 -tol 2005 -ig Bulgária miniszterelnöke is volt.
A Koháry család mindig igyekezett családi birtokait növelni. Az uralkodók iránti huség jutalmaként az évszázadok folyamán hatalmas kiterjedésu birtoktest alakult ki. Koháry II. István a Wesselényi-összeesküvés leleplezése után darabokban megszerezte magának a Wesselényi és a Péchy család elkobzott birtokait, többek között Murány várát is.
(1 katasztrális hold = 0,575456 hektár )
Az összes terület Gömör megyében 112 000 kat. hold
Ezenkívül nagy birtokokkal rendelkezett a család Alsó-Ausztriában (Walterskirchen, Ebenthal), Szepes vármegyében , Bars vármegyében . A család tulajdonában hatalmának csúcspontján (1831-ben lezárult idoszak, amikor Kecskemét kiváltotta magát az úrbéri fennhatóság alól), összesen körülbelül 260 000 kat. holdnyi (150 000 hektár) terület volt.
A család számos várat bírt örökös adományként úgy, mint Csábrág, Szitnya, Murány , Fülek , Drégely , Szécsény várát. Ezen kívül sok kastélyt birtokolt úgy, mint Szentantal, Pohorella , Edelény , Jolsva , Vámosbalog , Kistapolcsány , Walterskirchen, Ebenthal stb . Palotát Pozsonyban , Bécsben , kettot Pesten (az egyik az Andrássy út 96. szám alatt még ma is áll, a másik palotát, amely egykor a Ferenc József (ma Roosevelt) téren állt 1906-ban lebontották). Magyarországon 1920 elott birtokállományát tekintve a második, a monarchia 3. legnagyobb birtokteste jött létre. A trianoni békeszerzodés miatt a családi birtokállomány a hatodára csökkent az 1943-as birtokösszeírások szerint ekkor már „csupán” 43 000 kat. holdat tettek ki.