A Montenuovo család felmenoi nem olaszok, hanem magyarok és osztrákok. Bár többen is a török elleni harcokban tüntették ki magukat, a legismertebb felmeno minden bizonnyal Mária Lujza , Napóleon császár második felesége volt. Miután Napóleont számuzték, az osztrák titkosszolgálat megbízta a Vak Ámorként is ismert híres félszemu tábornokot és legendás amorózót, gróf Adam Albert Reinhard von Neipperg tábornokot, szegodjön Mária Lujza mellé, nehogy nevezett visszatérjen Napóleonhoz. A gróf elkísérte Mária Lujzát Olaszországba, a hercegno ugyanis Párma, Piacenza és Guastalla úrnoje lett, és ott többször is sikeresen gyermeket nemzett neki. Késobb, Napóleon halála után feleségül vette, ám Mária Lujza rangon aluli házassága miatt a gyerekek „név nélkül” maradtak.

Ferenc József császár 1864-ben engedélyezte, hogy a frigybol származó Wilhelm felvegye a Neuburgból lett Neipperg név helyett annak olaszos tükörfordítását, a Montenuovót. Arra a mai napig nincs válasz, hogy a szabadságharc leverésében segédkezo Wilhelmhez miért ment hozzá Batthyány Júlia , akinek a rokonai, Batthyány Lajos és Batthyány Kázmér éppen hogy a Habsburgoktól való függetlenségért harcoltak.

Wilhelm von Montenuovo fia, Alfred , Ferenc József legbizalmasabb embere lett, állítólag a rokonokon kívül csak o tegezhette a császárt, a bécsi udvarban a foudvarmesteri pozícióval gyakorlatilag a csúcsra került. Rejtély, hogy ezek után az o fia (Mária Lujza dédunokája), az 1888-ban született Montenuovo Nándor miért ragaszkodott a magyar állampolgársághoz, és döntött úgy, hogy 1921-tol mintagazdaságot farag a közel 10 ezer hektáros dél-baranyai Batthyány-birtokból.

Nándor osztálytársa volt a leghíresebb bécsi gimnáziumban a késobbi, utolsó magyar királynak, IV. Károlynak . Ötven hónap frontszolgálat után 1918-ban szerelt le, hatszor kapott magas katonai kitüntetést.

A herceg búzát, árpát, takarmánynövényeket termesztett magyarországi birtokán, modern tehenészetet vitt, a németbólyi rokfort messze földön híres volt. A föld kizsigerelése nélkül, fenntartható gazdaságra törekedett. Ennek érdekében utakat, telefonvonalat épített ki, a lakosságot is kiszolgáló víztornyot állított, traktorokat, gozekét, kéveköto gépet használt. Az állatok ivóvize minden istállóba csovezetéken érkezett, egy gozgép szivattyúzta a központi kútból a kitisztított etetovályúkba. Villánykövesdi borászatából budapesti éttermekbe szállított minoségi vörösborokat.

1927-ben kötött házasságot Solymosy Ilona bárónovel, aki négy gyereket hozott új házasságába. Nándortól még három lánya született (Júlia, 1930, Mária, 1931, Franziska, 1934). A nyilasok letartóztatták, elobb Sopronkohidán raboskodott, majd átszállították Dachauba. Az amerikai csapatok adták vissza a szabadságát, s bár minden józan ismerose igyekezett lebeszélni, o mégis visszatért Magyarországra, mert meggyozodése volt, hogy semmilyen bunt nem követett el.

1944 végén érkeztek meg az oroszok a németbólyi kastélyba. „Az elso orosz csoport vasárnap éjjel feltörte a pincéket és minden innivalót megivott.” Leszaggatták a csillárokat, a drága festményeken céllövészetet gyakoroltak. 1945 után minden földjét elvették, ebbol késobb 33 holdon gazdálkodott. Máig tisztázatlan körülmények között, 1951-ben, egy feljelentés nyomán elrejtett vadászfegyvereket talált a rendorség, ezek egyikén rajta volt a hercegi monogram. Ot is perbe fogták, végül életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. Elszállították Márianosztrára, de már a szállítás másnapján meghalt tüdogyulladásban. A márianosztrai rabtemetobol 1966-ban kerültek át a földi maradványai a németbólyi családi mauzóleumba. Feleségét és lányait 1951-ben kitelepítették Besenyszögre. A család notagjai 1956-ban elhagyták Magyarországot, és Ausztriában kezdtek új életet. Montenuovo Nándor unokája, Franziska Kübeck-Montenuovo Grazban él, magyar szépirodalmat fordít németre, dédunokája, Alexander Kübeck-Montenuovo Margarethen am Moos-ban a mintegy 100 hektáros maradék Montenuovo-birtokon bioszóját és búzát termeszt, és a család történetét kutatja.

A herceget az 1990/XXVI. tv. alapján rehabilitálták. Bóly középiskolája 1996-ban felvette a nevét, legidosebb leánya, Júlia 1993-ban Bóly díszpolgára lett. Montenuovo Nándor legrészletesebb történetét Rózsás József dolgozta fel, részben a Baranya Megyei Levéltár iratai alapján. Monográfiája 2009-ben jelent meg „ Egy baranyai arisztokrata a XX. századból. Herceg Montenuovo Nándor ” címmel.