l. a német birodalomhoz tartozó nagyhercegség, amelynek három egymástól elkülönített része van; ezek: O. hercegség Jever és Kniphausen uradalmakkal, Lübeck (l. o.) fejedelemség és Birkenfeld (l. o.) fejedelemség. A nagyhercegség területe 6423 km, amibol Lübeckre 541, Birkenfeldre 503 esik. A tulajdonképeni O. az Északi-tenger, illetoleg Jade-öböl, Hannover és Bréma közt fekszik; felülete sík. Három részt lehet rajta megkülönböztetni. Az egyik, amely az Északi-tenger partján és a Weser-torkolat és egyéb folyó körül terül el, a Marsch; ezen termékeny, csatornáktól átszelt részt gátak védik az áradások ellen. A másik rész a sovány, puszta, tozeges területekben gazdag Geest, amely a Dammi-magaslatokban 100m-nyi magasra emelkedik és amelyet O.-i és münsteri Geestre szoktak fölosztani. Amannak lakói protestánsok, emezéi katolikusok. A Marsch területe 1148 km, az O.-i Geesté 2086 és a münsterié 2145. A hercegség a Weser és Ems vizkörnyékéhez tartozik. Amabba ömlik a Hunte. A kisebb folyók, valamint a számos vizlevezeto csatorna a gátakban levo zsilipek megnyitásával vagy az Északi-tengerbe, illetoleg Jadéba vagy a Weserbe vezetheto le. Az Ems vizkörnyékéhez tartozik a Haase, Soeste és a Marka. A vizlevezeto csatornák közül a legfongosabb a Hunte-Ems-csatorna. A tavak közül a legjelentékenyebb az u. n. Zwischenahner Meer. Az éghajlt mérsékelt, de a Marschon sok helyen egészségtelen. A lakosság száma (1895) 373,662. Az 1890. összeszámlált 279,008 lak. közt volt férfi 138,579, no 140,429, evangelikus 207,601, kat. 69,460 és izraelita 947, akik nagyobbára kis helységekben laknak,mert O.-on kívul nics város, amelynek 10,000-nél több lakosa volna. A lakoság szaporodása részben a kivándorlás miatt nagyon gyenge. 1871-90. Átlag éveként 8678 ember született és 5627 halt meg. A lakosok fo foglalkozása a mezogazdaság és állattenyésztés, a lakosság 48?06%-át foglalja el; iparrral foglalkozik 28?07 és a forgalom meg kereskedés szolgálatában áll 11?54%. A földbirtok nagyon egyenletesen van megosztva. A 100 ha.-nyi vagy annál nagyobb birtoko száma már igen csekély.
Anyagi muveltség. A földnek csak mintegy 3/5-e áll muvelés alatt. Szántó-, rét-, kert- és legeloföldeka tterületnek 49?98%-át teszik; erdokre esik 7?56% és az inproduktiv területre 42?46%. A meg nem muvelt területek legnagyobbak a münsteri Geesten. A Marschona gazdálkodás foképen a ló- és marhatenyésztésre fordítja a gondot, azonkivül kivitelre termel búzát, árpát, zabot, babot és repcét. A Geesten ellenben a tulajdonképeni foldmívelés a tulnyomó, mellette csak a sertéstenyésztés jöhet számításba. Az egykoron jelentékeny juhtenyésztés (Heidschnucken) nagyon el van hanyagolva. A földmivelés fo termékei itt a rozs, azonkivül a zab és köles. Az állattenyésztés adatai 1892-ben 32,384 darab ló, 196,825 szarvasmarha, 129,588 juh, 113,501 serés és 26,677 kecske. Az ipar csaknaem kizárólag kisipar és a helyi szükséglet szolgálatában áll; aránylag iparosabb helyek Delmenhorst dohány- és dugógyártással, jutaszövéssel; továbbá O. Osternubrg külvárossal, azután Lohne és Varel környéke. A kereskedelem foképena föld termékeinek gyarmatárukért és iparcikkekért való kicserélésére szorítkozi. Újabban a tengeri forgalom elomozdítására a kikötok javítására nagyobb gondot fordítanak.
Alkotmány, közigazgatás és szellemi muveltség. A trónörökösödés az elsoszülöttség rendje szerint Péter Frigyes Lajos herceg (megh. 1829.) férfiágár a szorítkozik; a noi ág az öröklésbol ki van zárva. A nagyhercegség törvényényhozó testülete egy kamarából áll, amelybe O. hercegség 26, Lübeck 3 és Birkenfel 4 képviselot választ. A válaztás közvetett. A tartománygyülésnek minden harmadik évben kell összejönnie; idoközben egy állandó tartománygyülést a törvényhozás és adómegszavazás jogán kívul megilleti a miniszterek vád alá helyezési joga is. A végrehajtó hatalmat a nagy herceg öt minisztere által gyakorolja; ezek: 1. a nagyhercegi és külügyi miniszter; 2. belügyi, 3. pénzügyi, 4, igazságügyi és 5. egyházi és iskolaügyi miniszter. A nagyhercegség 12 járásra és 3 városra (O., Jever és Vare) van osztva. A nagyhercegség 3 részének pénzügyeit egymától külön váltan kezelik; ezekhez járul mint 4-ik rész az egész nagyhercegség pénzügye. O. hercegség bevételei 1895-ben 5.307,350, Lübecké 597,171, Birkenfeldé 474,450 és az egész nagyhercegségé 2.796,000 márkára volt eloirányozva. Az államadósságból minden lakorsa 119?9 márka esik. Az iskola felekezeti kezekben van. Összesen 301 evang. És 124 kat. népiskola és középiskola van a nagyhercegségben.
Története. A már legrégibb idokben két részre (Ammer- és Lerigau) osztott O.-it, mely a szász hercegek birtokához tartozott, kezdetben a chaukok, késobb a frizek lakták; O. várát (alten Burg) régi nems család birta, mley Wittekindtol vezette le oseit. Okmányokban O. elso urául (1108) Elimar mutatható ki; ennek unokája, Keresztély, 1156. grófi rangot kapott és 1180. Birodalmi választó lett. Az O.-i grófi, késobb hercegi család foágának megalapítója, IV. Keresztély (megh. 1440) fia Gerhard a civakodó volt; ennek fia XVI. János, behozta az elsoszülöttséget, unokája pedig,Antl Günther, a rendsburgi egyezség (1649) értlmében a dán királyt s a helstein-gottorpi herceget tette örököseivé. Ezekrol Delmenhorst és O. grófság Pál orosz nagyhercegre szállt, aki birtokait (1773 dec.) Frigyes Ágost lübecki hercegérsekre ruházta, mit a következo évben II. József császár is megerosített, s ugyanakkor O.-ot hercegségre emelte. O.-ot 1806. németalföldiek és franciák szállták meg, de a tilsiti békében a család ismét visszakapta, s 1808. a rajnai szövetséghez csatlakozott; de midon a herceg 1810. nem akarta O.-ot Erfurtért elcserélni, Napoleon a dinasztiát trónvesztettenk nyilvánította s 1811. francia déparementná tette. De már 1813. ismét a régi kormány jutott uralomra s az 1815-iki bécsi kongresszuson O.-ot nagyhercegségre emelték; ekkor hozzácsatolták Dammet Hannovertol, 1817. Birkenfeld hercegséget, 1818. pedig Sándor cár ajándékát, Jever uradalmat. 1823 szept. 2. megh. Vilmos herceg s ekkor 1829-ig I. Péter volt a kormányzó, kinek halála után Frigyes Ágost következett, ki 1836. Hannoverel és Braunschweiggel az u. n. adó-egyezményt kötötte; Birkenfeld 1830, a porosz vámegyesülethez csatlakozott, 1848. pedig egy forradalmi mozgalom kieroszakolta az 1879 február 18-iki demokrata szinezetü alaptörvényeket, melyekek késobb reviziója az 1852 nov. 22-iki alkotmányt eredményezte. Ágost nagyherceget (megh. 1853 febr. 27.) fia II. Miklós Frigyes Péter követte, ki ápr. 11. az alkotmányt kihirdette, s amég ugyanazon évben belépett a porosz vámszövetségbe, s átengedett eg területet Poroszországnak Jadebusenben hadi kiköto építésére. 1866. O. szövetséget kötött Poroszországgal, aug. 18. Belépett az É-német szövetségbe, szept. 27. Lemondott Schleswig-Holsteinre formált igényeirol, amiért Poroszorszától 1 millió tallért kapott, továbbá Ahrensboek kerületet, mely Lübeck hercegséghez csatoltatott. 1867 jun. 15. O. hadi szövetségre lépett Poroszországgal; az 1870-71-iki háboruban az O.-i csapatok már Frigyes Károly porosz herceg alatt harcoltak s O. azóta a német birodalom részét teszi.
2. O., az ugyanily nevü nagyhercegség székes fovárosa, a hajózható Hunte, a Hunte-Ems-csatorna és vasút mellett, (1895) 25,551 lak., üveghutával, vasöntéssel, dohány-, bor-, szappan-, gép-, hanszergyártással; élénk hajózással a Huntén és jelentékeny lóvásárokkal. Jelentékenyebb épületek: az evang. Lambert-templom a XIII. sz.-ból;a nagyhercegi kastély a XVII. és XVIII. sz-ból,Tischbein, Preller, Verboekhoven stb.-féle képekkel, faragványokkal, a nagyheregi könyvtárral (55,000 köt.), jelentékeny rézmetszet- és éremgyüjteménynel és nyilvános könyvtárral (109,329 köt., 500 kézirat); az Augusteum régi mestereknek közel 4000 festményével; a Dannecker muveivel ékesített hercegi sírkápolna; az új városháaz stb. Muemlékek: a Herbart-szobor, Péter Frigyes Lajos herceg bronzszobra és a békeoszlop, amelyet az 1870-71. elesettek emlékére emeltek. O. 1345. kapott eloször városi jogokat; 1667. Tették a hercegek székhelyökké, 1773. Dán birtok volt és 1774. Ismét hercegi, 1815-tol nagyhercegi székhely.
3. O. in Holstein, az ugyanilyen nevü járás székhelye Schleswig porosz kerületben, vsút mellett, (1890) 2472 lak., gozmalommal. A IX. sz.-ban az obotrikáknak volt fohelye. I. Ottó 952. Itt püspökséget alapított, amelyet 1163. Lübeckbe tettek át.