A Perényi család osei a XIII. században emelkedtek egy Hernád -völgyi német hospesfalu - az Abaúj vármegyei Perény - lakói közül a köznemesek sorába. A magyar történelem évszázadai alatt számos fontos tisztséget töltöttek be.

Elso említett osük, Dobos Orbán (†1318 elott) (comes Urbanus de Dobos) III. Andrástól kapta birtokul a névadó helységet, 1292 táján.

A család három nagy ágra oszlik, mely 3 ág Orbán három fiától vezetheto le. Az elso a rihnói (másnéven krompachi vagy karászi) nevet viselo ág Orbán, Miklós nevu fiától vezetheti le családfáját. A Rihnói és Perényi nevet felváltva viselo Miklós lovászmester (1420) vagyona halála után a krompachi ágra szállt. A kárászi nevet a család utolsó tagja viselték, például a késmárki kapitány Perényi Pál is.

A másik ág a bárói vagy nyalábvárinak nevezett ág, melyet Orbán másik fia, János alapított. Leszármazottak között felbukkan még a Kisperényi jelzo is, tekintve, hogy a Perényi osi földbol a saját részüket a Nagyidai várhoz csatolták. Az o birtokaik Abaúj megyében, Nagyida központtal, és Ugocsában, Nyalábvár és késobb Nagyszolos központtal. Miklós és János elso említése 1311-re teheto, ugyanis ekkor szerepelnek az Amádék és a király között kötött megegyezés kezeseiként, Purini, Puryni és Peren névalakban.

A harmadik ág az István által alapított nádori, vagy terebesi ág volt. Mind befolyásban mind, birtokaik számában messze felülmúlták a másik két ágat. Engel Pál számításai szerint a XV. században a hetedik leggazdagabb család volt Magyarországon, az o tulajdonuk volt Terebes, Sztropkó, Füzér, Újvár, Csorbako, Sáros, Fülek vára és a hozzájuk tartozó falvak.