régi frank nemes, jelenleg hercegi család, melyet eredetileg Seinsheim-nak hivtak. Elso ose 1172. említtetik. 1429. a család a birodalmi bárói rangot 1670. kapta. Ez a család II. Mihály halála után két ágra szakadt, még pedig a stephansbergi (késobb u. n. németalföldi vagy rajnai ágra) és a hohenlandsbergi ágra, mely 1528-ban ismét két mellékágat hajtott. De miután a frank mellékág 1588-ban, a bajor mellékág pedig 1646-ban kihalt, ezeknek családi birtokai is a rajnai ágra szállottak. (V. ö. Mörath, Beiträge zur Geschichte der rheinischen Linie des Hauses S., Düsseldorf 1877). A S.-család tagjai közül említendok: Adolf báró, aki a török háborukban vett részt, 1598-ban Pálffy Miklós közremuködésével visszafoglalta Gyort, azután Buda visszavívását kisérelte meg, ami nem sikerült, de Tatát, Palotát és Veszprémet visszafoglalta. Pápa elott azonban életét vesztette (1600). Hosi tetteiért Rudolf császár és magyar király 1599. a grófi rangot adományozta Adolfnak és megengedte, hogy családi címerében egy török fejet viselhessen. - S. Ádám, az elobbinek fia, gróf (l. o.). - János Adolf gróf, az elobbinek fia, 1670. I. Lipót császár kamarása, akitol a maga és házának mindenkori feje részére a birodalmi hercegi méltóságot nyerte, mire 1674. a fejedelmek kollégiumába is fölvétetett. Meghalt 1683. János Adolfot az 659. CXXXI. t.-cikkel a magyar rendek honfiusították. - Unokája Ádám Ferenc anyjától (Sulz grófnotol) a sváb földön fekvo Kleggau grófságot örökölte; 1723. pedig megkapta az Krumau hercege címet, melyet ez idotol fogva a család feje szokott viselni. VI. Károly császár ot 1732. a vadászaton véletlenségbol agyonlotte. I. Ferenc császár az utódokra is kiterjesztette a hercegi címet. A rajnai államok szövetsége S.-et és Kleggaut is mediatizálta; ezt az utóbbit aztán S. József Badennek adta el (1812). 1703 óta a S.-ház két majorátusra oszlik. Az egyik majorátushoz tartozik: a bajor fönhatóság alatt álló S. és Hohenlandsberg, és az osztrák fönhatóság alatt álló Krumau hercegség, sok más Csehországban és Stájerországban fekvo birtokkal. E majorátus jelenlegi ura S. Adolf József herceg, aki 1832 márc. 18. született, az osztrák urakházának tagja. Neje Ida, Liechtenstein hercegno. Legidosebb fia János, szül. 1860., dragonyos fohadnagy. A második majorátus birtokai Csehországban és Magyarországban vannak. Jelenlegi uruk S. Károly herceg, aki 1824 jul. 5. született, az osztrák urakházának tagja és a csehországi gazdasági tanácsnak elnöke. Politikai tekintetben ez az ág a csehekkel tart. Neje Vilhelmina, Oettingen-Wallenstein hercegno. Legidosb fia Károly, szül. 1859., osztrák miniszteri fogalmazó. A S. család birtokai Csehország 30-ad részét teszik, mikhez még a Bajorországban, Alsó-Ausztriában, Salzburgban és Stiriában levo birtokok is, összesen 204 388 hektárral, járulnak. V. ö. Berger, Das Fürstenhaus S. (Bécs 1866); Die Archive des fürstlichen Hauses S. älterer Linie (1873).