régi német nemesi, utóbb grófi és hercegi család, mely Grätz stíriai várostól kapta nevét. A család elso nevesebb tagja Ulrik volt (1240 körül). Utódai közül pedig Ruprecht említendo, aki 1468. Waldstein várát vette meg perneggi Vilmostól. 1551. a család a «zu Waldstein und Thal» prédikátummal bárói rangot kapott. 1577. Erazmus és Pongrác a birodalmi grófi rangot nyerték el, mellyel azonban nem éltek. 1565. a család Stíriában az örökös folovászmesteri állást kapta. 1658 aug. 2. Gottlieb báró újonnan elnyerte a grófi rangot, melyet I. Lipót császár azután az egész családra átruházott. 1840. a család mint a közvetetlen birodalmi rangban álló Siggen és Egloff uradalmak birotkosa, hercegi rangra emeltetett, mely méltóság Alfréd Kandid herceg családjában az eloszülöttségi jog szerint örökössé tétetett. 1822. pedig a hercegi méltóság Alfréd Kandid herceg valamennyi utódára, nemkülönben Veriand gróf összes leszármazóira kiterjesztetett. A család jelenleg két ágra oszlik; az idosb ág feje Alfréd herceg (szül. 1851 okt. 31.), Alfréd herceg (1819-76) fia, osztrák államférfiu (l. o.); az ifjabb ág feje Hugó herceg, szül. 1823 márc. 26. Amaz Tachauban és Prágában székel, emez rendesen Bécsben. A magyar honfiusítást a W.-család az 1655. évi CXIX. t.-c.-kel kapta. Ez évben Ádám és Gottlieb egyenes leszármazóikkal honfiusíttattak.