(Ratiszláv), cseh herceg, utóbb király, I. Brzetiszláv cseh herceg és Judit schweinfurti grófno fia, szül 1033 táján, megh. 1092 jan. 14-én. Már nos volt 1055., midon bátyja, II. Spitinjev a kormányzása alatt álló Magyarország ellen nyomult. V. Olmützben hagyván feleségét, segítséget keresni András királyhoz Magyarországba menekült; elhagyott neje Olmütz kapuit önként megnyitotta Spitijev elott, ki azonban orizet alá tétette és csak egy hónap mulva bocsátotta szabadon. Mielott azonban a no férje után Magyarországba mehetett volna, a sok izgalom következtében meghalt. András király rövid ido mulva saját szép leányát, Adelhaidot adta feleségül V.-nak, mire Spitinjev visszahivta öccsét s Morvaországot is visszaadta neki. 1061. V. lett Spitinjev utóda a cseh trónon. Adelhaidot, kitol két fia és két leánya született, már 1063. elvesztette; 1063. harmadik házasságra lépett Szvatavával, I. Kázmér lengyel fejedelem leányával. Mivel V. IV. Henrik német-római császárt minden háborujában hiven segítette, a császártól 1086. királyi koronát kapott, mellyel magát 1086 jun. 15. Csehország elso királyává koronáztatta. Luzsicát, Bautzent néhány meisseni vidékkel s Reichenberg és Rumburg vidékével o kapcsolta Csehországhoz, s leverte néhány foúrnak és Adelhaidtól született fiának, II. Brzetiszlávnak lázadását.