-család. Az idosebbik a Csák-nemzetségbol ered, osük Pós mester IV. Bélának mint kiskirálynak tábornokmestere volt. Fia Ugrin 1268. szörényi bán, 1273. folovászmester, szerémi foispán, 1277. tárnokmester volt. Az Árpád-ház kihaltával Róbert Károly hive, s 1304-11. újra tárnokmester. Fia Miklós 1250. Aversa ostrománál súlyosan megsebesült; 1358-59. országbiró volt. 1360 körül László nevü fiával együtt meghalt s velök az Ú.-család idosebb ága sírba szállott.
Az ifjabb Ú.-család ose Kont Miklós volt, ki 1364. Lokös fia Lászlóval együtt kapta a kihalt idosb Ú.-család valkóvármegyei (ma szerémvármegyei Illok) Újlak birtokát. Kont Miklós fiai közül Miklós 1395 körül utódok nélkül halt el, Bertalan vitézi hirnévre tett szert s 1380. Hedvig és Osztrák Vilmos eljegyzésénl az országnagyok sorában foglalt helyet. Nemsokára elhalt, László és Imre (macsói bánok 1404-18) fiakat hagyván hátra. László fia Miklós erdélyi vajda, macsói bán, Bosnyákország királya volt. Kezdetben Hunyadi János gyozelmeinek részese, 1445. az országot kormányzó országtanács tagja, tekintélyes foúr s az ifju László király kiszabadításának legfobb mozgatója volt. Nagyravágyása és a Cilleiek izgatása ellenségévé tette annak a Hunyadi-háznak, mellyel kezet fogva nagy dolgokat vitt véghez. Mátyás király trónját is megdöngette, de ennek gyozelmei meghódolásra birták. Mátyás kedvezéssel kötelezte le magának; fiának keresztapja lett, ot magát 1471. Bosnyákország királyává nevezte ki, s megengedte, hogy magát Jajcában megkoronáztassa. Meg is maradt hu lélekkel ezután Mátyás mellett s kiérdemelte a népszerü királytól azt a figyelmet, hogy ez halálos ágyán is meglátogatta. Gazdaságát és hatalmát örökölte kalandos életü fia Lorinc szerémi herceg. Szereplését még Mátyás korában megkezdte mint huséges kiséroje háborus útaiban. Korvin János támogatásában hu maradt Mátyáshoz, de ebben, az eredményt tekintve, elég hálátlan dologhoz fogott, pedig elég nagy lelkesedéssel látott hozzá. Elfoglalta Korvin János számára a budai várat is, de innen kénytelen volt távozni, s visszavonulásában Kinizsi és Báthory üldözo hadai elol futásnak eredni. Elkeseredésében Ulászló királyt s az ország törvényeit semmibe sem vette, a déli püspökök jószágait pusztítgatta, sot arra a gyanura szolgáltatott okot, hogy a törökkel cimborál. A király idézésére nem jelent meg s ezért 1494-95. elobb az erdélyi vajda, majd Somi Józsa temesi ispán hadai megbüntették, mig végre kegyelemért esedezett, mit Ulászlótól meg is nyert. 1511. belgrádi bán és használja a macsói bán címet is, 1517. országbiró. 1524. bekövetkezett halála után az utolsó U. gazdag öröksége hires pert támasztott. O maga kölcsönös örökösödési szerzodéssel Szapolyai Istvánnak igérte oda vagyonát még ifju korában, s 1525. a kir. törvényszék ezt Szapolyainak meg is itélte. A koronaügyész perújítására 1526. a törvényszék Verboczy elnöklete alatt a korona javára döntött, mert egy ízben csak azon feltétel alatt menekedett meg Lorinc a jószágvesztéstol, ha birtokai halála után a koronára szállanak. Miklós és Lorinc síremlékei a Ferencrendiek újlaki (illoki) egyházában ma is láthatók. V. ö. Turul (III., 119-22); Századok (1870, 139-154); Archeologiai Értesíto (1889); Pór és Schönherr; Az Anjou-ház és örökösei; Fraknói, A Hunyadiak és Jagellók kora.