HORVÁTORSZÁG -

SZISZEK-MOSLAVINA

Kuténya (Kutina)

Erdődy-kúria: A XVIII. század közepén építették fel az Erdődy grófok, Kutényában, azt a kicsiny, település közepi, vidéki kastélyukat, amit néhányan kúriának is neveznek. Ennek a földszintes épületnek hosszan elnyúló alaprajza van, melynek fő, bejárati homlokzata keletre, a kicsiny park és a Havas Boldogasszony plébániatemplomhoz vezető utca felé fordul. A kúria eredeti barokkos kinézetét, a az 1895-ös években végrehajtott felújítás során, a jellegzetes oromfalakkal, historizálóra változtatták. Miután a kúria megkapta ezt a kinézetét, csak jelentéktelen mértékben változtattak rajta máig. A barokk kúriának, szabályos téglalap alakú alaprajza volt, kb. 26x11 méteres nagyságban, egy kicsiny oszlopcsarnokkal a keleti homlokzaton lévő, bejárat felett. Az épület mai hossza 37,57 méter, a szélessége a legszélesebb részén 16 méter. Ezt úgy érték el, hogy a barokk kúria végeihez, két kisebb szárnyat építettek, melyek tejesen egy csatlakozó rizalithoz hasonlítanak. A pincében és néhány más helyiségben is fennmaradtak a barokk boltozatok. A homlokzatokat különböző histórizáló stílusú részletekkel töltötték meg, mint ahogy az a XIX-XX. század fordulóján, gyakran megfigyelhető más, kisebb épületeknél. A kúria belső alaprajza némileg megváltozott a későbbi módosítások során, különösen 1960-ban, amikor is múzeummá alakították át. Ettől az időtől kezdve a kúriában található meg a Monoszló és környéke Múzeum. Az Erdődyek valamikori kúriáját egy kicsiny park is övezte, melynek kert építészeti elgondolása, az épület együttesnek, érdekes történelmi képet ad. A kúria keleti (bejárati) homlokzata előtt, létrejött kisebb romantizáló-historizáló történeti park felszíne, kb. 3,900 m2 -t tett ki. Az 1861-es kataszteri térképen feltüntetetthez képest, 1902-ben kibővítették. A park alaprajzi mintáját, a kör alakú virágágyással, a kúria bejáratának a tengelyébe helyezték el. A park északi és déli szegélyében, valamiféle kisebb épületek álltak (a kataszteri térképre is felrajzolták), melyek talán üvegház, kápolna, kertészlak vagy pavilon lehetettek. Pár évvel ezelőtt, a park északkeleti részén egy fából készült pavilon is megtalálható volt, de az öregsége és a nemtörődömség miatt romba dőlt. A kastély historizáló megújítása után, a járási királyi tisztviselő, dr. Hohach József, utasítást adott a kúriától északra, nyugatra és délre egy új park felemeltetésére. A XX. század ötvenes éveire, mindkét park, a régi és az új is elpusztult, de a hatvanas években, a kastély körül újra faféleségeket ültettek, amivel kialakították a mai ligetet.

Popovaca

Erdődy-kastélyok: I. (nagy) kastély: A monoszlói uradalmat évszázadokig az Erdődyek bírták, akik a saját vezetéknevükhöz, a monoszlói nemesi előnevet is viselték. Ez is jele annak, hogy ez a tekintélyes és tehetős család, Monoszlót tekintette a család, horvátországi székhelyének. Magyarországon ezt a szerepet, Monyorókerék vára és uradalma töltötte be. Az Erdődyek származásuk szerint magyarok voltak, akik a középkorban, a Szatmár vármegyei, Erdőd birtokon éltek. II. Pétertől ered a család horvátországi ága (a jasztrebarszkói uradalmáról vált ismerté), mely 1703-ban halt ki. II. Tamás fiától, Kristóftól ered a család magyarországi ága, mely a horvát ág kihalása után, az összes horvátországi birtokot megörökölte, sőt néhányat közülük egészen 1945-ig bírták. Az Erdődyek, 1493-tól, 1887-ig bírták, egy megszakítással, 1545. és 1591. között, amikor is török uralom alatt volt. Popovacon, az egykori monoszlói uradalmi birtokon, három kastélyt is építettek, melyek máig fennmaradtak: az első, nagy (a legrégebbit) kastélyt, 1746-tól, 1754-ig emelték fel (I. kastély), a második, középső kastélyt 1812-1818-ig építették (II. kastély), a harmadik, kis (vadász) kastélyt, 1839-et megelőzően építették fel, amit 1938-1941-ben kibővítettek és építészetileg átalakítottak (III. kastély). Építészetileg és történetileg a legérdekesebb és legjelentősebb, a nagy kastély (I. kastély), amit Erdődy György, valamint testvérei, László és Lajos grófok építettek. A kastély építését, 1746. körül kezdték meg, amit Markovich Mátyás, Erdődy György szlavóniai és a sziszeki Száva menti jószágainak igazgatója vezetett. A kastélyon kívül felépített egy majort számos gazdasági épülettel és egy kerttel. Munkaerőként, a legidősebb testvér, György jobbágyait használta, míg László és Lajos, alávetettjei nem működtek közre az építkezéseknél. Ezzel is, mint annyi mással, György alaposan megterhelte a jobbágyait, ami azok elégedetlenségéhez és lázongásához vezetett. A kastély alaprajzi alakja szabályos négyzet, oldalanként 46 méterrel, és egy 23x23 méter nagyságú belső udvarral. Az alaprajza még késő reneszánszról árulkodik, de már a kora barokkhoz kapcsolódik, ami a négyszárnyú kastély, javasolt elnevezés alatt ismert. E hatalmas barokk kastély külső homlokzatának, három szintje van (földszint, első és második emelet), míg az udvari homlokzatok egyszintesek, mivel az épület földszintjét teljesen feltöltötték földdel. A bejárati homlokzaton, a portállal és a felvezető lépcsővel, tizenöt, a csatlakozó, szintén külső homlokzatokon, tizennégy ablaknyílás van. A külső homlokzatok földszintjén egy vízszintes, rusztikus felületet alakítottak ki, az emeletek pilaszterei között, egy-egy ablak mutatkozik. Az udvari homlokzatokon hét-hét ablaknyílás van. Eredetileg itt egy nyitott árkádos, négyszárnyú folyosó volt, ez ma is világosan megfigyelhető, annak ellenére, hogy utóbb felfalazták és ablakot tettek bele. A kastély együttes északnyugati homlokzatához kapcsolva, egy kicsiny, kb.18 m 2 alapterületű kápolna   található, melybe az első és a második szintről is be lehet menni. Annak ellenére, hogy megváltozott a hasznosítása, a kastély alaprajzi elgondolása, nem változott jelentősen. Felhúztak néhány válaszfalat a kórház szükségleteinek megfelelően, de az 1851-es alaprajzot nem háborgatták jelentősebben. Ezzel a megvalósult alaprajzzal összevetve, a már említett 1742-es rajzokat, láthatjuk, hogy az ötlettől a megvalósulásig, sokat változtattak rajta, legelőször is az építészeti és az alaprajzi elgondolásokon. Az 1742-es terveket túlságosan megterhelte reneszánsz-kora barokk tradíció, de a három testvér között megosztott tulajdon, hasznosítási követelményei is, ahogy ezt a rajzokon is jól megfigyelhetjük. A XVIII. század közepi rajz, a megvalósult állapothoz képest, a kastélyt toronnyal, az L betű alakú belső udvaron folyosóval, kisebb számú helyiséggel, máshova helyezett lépcsőházzal, kisebb számú ablakokkal és egyenetlen ritmusú homlokzatokkal, valamint teljesen aszimmetrikus alaprajzzal javasolta. A nagy kastély (I. kastély) bejárati (délkeleti) homlokzata elé, vele egy időben, tole 24 méter távolságra, egy földszintes, hosszúkás épületet emeltek, ami valószínűleg lóistállóként, kocsiszínként és gazdasági hivatalként szolgált. Ezt a 68,65 méterre elnyúló, három rizalitos épületet, az eredeti állapotához képest átalakították: egy emeletet építettek rá és az egészet 1942-ben a kórház szükségleteinek megfelelően alakították át, az újabb időkben, a fölszint udvari homlokzatához, egy rossz minőségű toldaléképítményt készítettek. Az épület főhomlokzatát, a felépítésének, 1754. és a bovítésének a kora, 1942. is jellemzi.

II. (középső) kastély: Kétszáz méterrel, a nagy kastély (I. kastély) északnyugati homlokzatától található, az un. középső kastély (II. kastély), amit a XIX. század húszas éveiben emeltek az uradalom igazgatási székhelyének. Ez egy egyszerű, késő barokk-klasszicista épület, melynek alaprajzi alakja, alacsony szárú U betű. A kastély nem élt meg semmilyen jelentősebb építészeti átalakítást. A fő (déli) homlokzata, 33,13 méter széles, a csatlakozó szárnyak, 15,62 méter szélesek. Az alaprajzi képe nagyon egyszerű: a közepén egy folyosó halad át, melyről öt, a fohomlokzatra néző, szobába lehet bemenni, a lépcsőház és néhány kisebb kisegítő helyiség, a folyosó másik oldalán, a kastély csatlakozó szárnyaiban található. Jelenleg ez az épület a kórház igazgatósága.

III. (kis) kastély: A középső kastélytól, kb. 125 méterrel található a harmadik, a kis kastély (III. kastély), amit 1839. előtt emeltek, majd egy évszázad múlva átépítettek. Annak ellenére, hogy katonai és vadásztrófeák is találhatók benne, az irodalom gyakran, vadászkastélynak nevezi.

Topolovac 

Keglevich-kúria: Zömök, téglány alaprajzú egyemeletes épület, középen toronnyal. Feltehetően barokk eredetű, klasszicista átépítéssel.