HORVÁTORSZÁG -

TENGERMELLÉK-HEGYVIDÉK MEGYE

Bakar /Szádrév/ (Bakar)

Frangepán-várkastély: A városka legmagasabb pontján áll a Frangepánok 16. században a török ellen épített várkastélya, mely mai formájában a 18. században épült ki. Az építésre emlékeztet a bejárati kőkapuzat fölé elhelyezett glagolita írás az 1530-as évszámmal. Szabálytalan négyszög alaprajzú épület három hatalmas félköríves fedett bástyával. Három emeletes zömök falakkal emelt épületszárnyai kisméretű belső udvart fognak közre, melynek közepén ciszterna található. A kastély helyén már korábban is erődítmény állt, melynek alapjai a késő római-kora középkori időkbe nyúlnak vissza. Az 1288-as vinodoli törvénykönyv Bakart erődített városként említi, melyet a Frangepánok megbízásából várkapitány igazgatott. 1557-től 1671-ig a Zrínyiek voltak az urai, majd ezt követően az épület romlásnak indult. 1750-ben és 1751-ben földrengések okoztak benne súlyos károkat. A felső emeletek és a pártázatos torony leomlottak, a falak megrepedtek, a tetőn több lyuk tátongott. Mai formáját a helyreállítás után nyerte el. Kamarai, majd katonai igazgatás alatt állt. 1848-ban keleti falában Jellasics bán rendeletére új bejáratot nyitottak, ezért ezt báni kapunak is nevezik. 1849-ben itt nyílt meg a tengerészeti iskola. Ma a kastély egy részében szálloda, másik részében kultúrház működik.

Brod na Kupi

Zrínyi-Frangepán-kastély: Brod a Zrínyiek és a Frangepánok közti 1550-es egyezség után valószínűleg még Frangepán István kezén maradt. Zrínyi Miklós csak 1557-ben, Frangepán halálakor szerezte meg. 1651-ben Zrínyi Péter a régi udvarház helyére új kastélyt építtetett, mely a védelmi funkció mellett palotaként is szolgált. A Wesselényi összeesküvést követően 1670-ben a Zrínyi és Frangepán birtokok a királyi kamara igazgatása alá kerültek. Csak Zrínyi Miklós fia Zrínyi Ádám tarthatta meg birtokait. 1692-ben Zrínyi Ádám özvegye Lamberg Katalin grófné brodi, cabari és ozalyi birtokait is a kamarának adta el. Egy 1725 és 1727 között elhúzódó eljárás után Brodot a kamarától Perlas Rajmund gróf vásárolta meg. Fia Ferenc 1766-ban Grobnikkal és Ozallyal együtt Batthyányi Tódornak adta el. Tőle 1812-ben fia József Antal, majd 1828-ban fiai Gusztáv és Kázmér örökölték. 1848. december 28-án mint magyar párti főúr birtokát a grobniki és ozalyi uradalommal együtt a horvátok elvették, de Batthyány Gusztáv kérésére 1849 szeptemberében Jellasics bán visszaadta. Batthyány Kázmér gróf Baranya vármegye főispánja 1849-ben Törökországba emigrált, majd onnan Párizsban telepedett le, ahol 1854-be halt meg. A Batthyányiak 1872-ig voltak birtokosai, amikor az uradalmat Turn-Taxis Viktor hercegnek adták el, akik Regensburgból igazgatták birtokaikat. 1928-ben itteni birtokukat a Horvát Sárkányrendnek ajándékozták, akik 1945-ig birtokolták.

Cabar

Zrínyi-kastély: Birtokosai 1193-tól 1577-ig a Frangepánok, majd 1670-ig a Zríínyiek voltak. Fejlődését főként Zrínyi Péternek köszönheti, aki 1651-ben vaskohót építtetett ide. A Wesselényi-féle összeesküvést követően az itteni Zrínyi birtok a kincstár igazgatása alá került. 1798-ban a Paravic, majd 1866-ban a Ghyczy család vásárolta meg, akik egészen 1945-ig voltak a birtokosai. A Zrínyi-kastély a település nyugati részén található, ahol már a 16. században nagyobb település állt. Közelében vasérc bánya működött, melyhez a 17. században a Zrínyiek vasolvasztót építettek. A kastély építése a vasüzem és a munkáslakások építésével együtt kezdődött. Ebből a időből származik a falak egy része, a torony és az alsó szint központi része. A kastélyt a 19. és 20. században is átépítették. A szájhagyomány szerint a kastélytól egykor alagút vezetett a város feletti Tropetar sziklákhoz, ahol a kijárat volt. Az öregek elbeszélése szerint az egykori bejáratnál játszó gyerekek régi fegyvereket és csontokat találtak.

Crikvenica

Frangepán-kastély: Nevezetessége a kolostorból átépített, hófehérre meszelt, saroktornyos Frangepán-kastély, ma szálloda. A „Kaštel” szálló az egykori pálos kolostor épülete a város keleti szélén a tenger és a Dubracina között áll. Eredetileg a teljes területét fal vette körül, ennek maradványai még ma is láthatók. A Dubracina torkolatánál álló Szűz Mária-templomocska mellett 1412-ben Frangepán Miklós kolostort építtetett, ahova pálos szerzeteseket hívott. A nagyméretű, öt emelet magas épület kerek saroktoronnyal, belső zárt udvarral és nagy ciszternával. A pálos rend egészen megszüntetéséig, 1786-ig volt a kolostor birtokosa, utána a vinodoli kapitányság székhelye lett. A mellette álló templomot 1659-ben bővítették és barokk stílusban építették át. A templom északi falához épült hozzá a kerengő, melyben két, kávával ellátott ciszterna található. A kolostor belső elrendezése megfelel eredeti funkciójának: kisméretű szobák, szűk folyosók, refektórium, könyvtár stb. Sajnos az épületet a szálloda kialakításkor kissé átépítették, hogy jobban megfeleljen a szálloda funkciójának.

Fiume (Rijeka)

Habsburg-Lotharingiai-kastély: József Károly foherceg 1881-ben, Fiuméban megvásárolta az Adriai-tenger partján elterülo, késobb  Villa Giuseppe  néven emlegetett kastélyt. A foherceg az elkövetkezendo években jelentos átalakításokba kezdett. A környezo kisebb kastélyokat megvásárolta és leromboltatta így nyerve több hektáros területet a kialakítandó park számára. Magát a kastélyt 1892 és 1895 között újítatta fel és bovítette ki Pietro és Raffaelle Culotti horvát építészekkel. A kastély egészen 1916-ig volt a fohercegi család téli tartózkodási helye, amikor is az özvegy Klotild fohercegné eladta azt. József foherceg orvosai tanácsára töltötte a teleket az enyhébb levegoju Adria melletti kastélyban. Ez a fiumei kastély volt a foherceg halálának színhelye 1905-ben. Fia, József Ágost és családja a teleket szintén e vidéken töltötte voloscai villájában  (Villa Gisellina).  A kormányzói palota szomszédságában terül el József foherceg gyönyöru kertje; benne nyaralója, a Villa Giuseppe. A foherceg, mint híres és szakavatott botanikus, ebbol a kertbol valóságos mintatelepet és paradicsomot alkotott. Nagyszeru a pálmaháza. De nemcsak a pálmák remek példányai ragadhatják el a szakértot és mukedvelot egyaránt, hanem a tropikus növényzet számtalan fajtája is, melyek némelyikét a fohercegnek nagy áldozattal és gondossággal sikerült meghonosítani fiumei kertjében. A villa, melyhez legújabban toldalékszárnyat építettek, az utcáról nem látható, mert a kert növényzete eltakarja szemünk elol. Hajdan a híres velencei dogaressáé, Capello Biankáé volt, a kinek mellszobra ma is látható a kertben. Idok jártával a Ciotta-család birtokába került s ettol vette meg a foherceg. A fohercegi park elott egy kis befásított nyilvános tér terül el, a Stajo vecchio. Ma üresen áll.

Kraljevica

Zrínyi-kastély: Az Öreg várkastélyt (Stari grad) a 17. század első felében a Zrínyiek építették a középkori kikötő felett. Itt állt egykor közel a mai plébániatemplomhoz a középkori Szent Miklós templom is. A kastély két részből és két átriumos udvarból áll. Háromszintes épület, épületszárnyakkal mindkét, árkádokkal ellátott belső udvara körül. Az udvarokat kőlapokkal burkolták le. Az egyik udvar közepén egy ciszterna található, melynek káváján a C.P.A.Z (comes Petrus a Zrinio) felirat olvasható. A ciszternát egy alacsony, kőből épített fallal vették körül. A kastély főhomlokzatán, egy 1790-ben épített harangtorony áll, míg a főhomlokzat mellett a Szent Miklós templom egyhajós épülete található, melynek hajóját utólag keresztboltozattal boltozták be. A templom eredetileg sóraktárnak épült és csak a 18. században alakították át szakrális célokra. Az idők során többször átépített kastélyban alakították ki az új plébániát is. Később több közigazgatási hivatalnokot is itt szállásoltak el, aminek következtében a közigazgatási hivatal is ténylegesen ide költözött. A közigazgatási hivatal ma is az Öreg kastélyban található, de mellette számos üzlet és egy étterem is itt nyert elhelyezést. A kastély felsőbb emeleteit, lakások céljára alakították át. Az épületegyüttes a II. világháborúban bombatámadás következtében súlyosan megsérült, de később teljesen megújították. A munkálatok során visszakapta egykori kora barokk formáját. Mára annyira körbeépült a városka központjával, hogy nehéz észrevenni. Kastély volta is alig kivehető kívülről.

Frangepán-kastély: Frangepán-kastély (Novi grad) egy a tenger felett emelkedő dombon áll, látványa uralja a környezetét. A négyszögletes alaprajzú várkastélyt 1650-ben Zrínyi Péter kezdte el építtetni sarkain hengeres tornyokkal késő reneszánsz stílusban, de többnyire barokk részletekkel. Építője nem ismert, de Zrínyi Péter gazdasági és politikai kapcsolatai alapján feltételezhetően velencei főépítésze volt. Az alagsorban raktárak voltak elhelyezve, míg a földszintet és az emeletet pompás átrium övezte. Belső udvarának közepén ciszterna található káváján a Frangepánok és a Zrínyiek címerével. A kastély nyugati szárnya alatt boltozott földalatti helyiségek találhatók, melyek valószínűleg börtönként szolgálhattak. Az egykor főúri pompával berendezett kastély berendezéséből mára semmi sem maradt. A Zrínyi-Frangepán összeesküvés után teljesen kifosztották, a berendezést, a képeket, a szobrokat, a faragott köveket, a mázas cserépkályhákat, a diófa ajtószárnyakat, de még az ablaküvegeket és a nyílászáró vasalatokat is ellopták. Zrínyi Ádám halála után kaszárnyává, majd katonai kórházzá alakították át. A jezsuiták akik 1883-tól voltak tulajdonosai egy második szintet építettek rá és megváltoztatták alaprajzi elrendezését. A kastély mai formájában egy meglehetősen tágas épületegyüttes. A külső udvarát egy külön fallal övezték. A főbejárat az északkeleti homlokzaton található, de a jezsuiták a város felé néző homlokzat előtt egy kiskaput is kialakítottak egy előudvarral.

Omisalj, Krk sziget

Frangepán-várkastély: A 14. és 15. században épített régi Frangepán-kastélyt a 19. század elején bontották le. A gótikus épület némi maradványai a Pancirov utcában találhatók. Mellette áll az iskola épülete, melyhez az időközben lakóházzá átépített egyik vártorony csatlakozik. Az iskolával szemben található a ciszterna, melybe az esővizet gyűjtötték össze.

Stara Susica

Frangepán-Nugent-Neuberger-kastély: A mai Frangepán-kastély helyén a török korban kisebb erősség állt.1568-ban a település templomát felgyújtotta a török, a várat azonban nem tudta elfoglalni. A 19. században Laval Nugent gróf vásárolta meg. 1890-ben Felix és Josip Neuberger fiumei kereskedők tulajdona lett, akik romantikus stílusban építették át. Ma gyermeküdülő működik benne.

Terszat (Trsat)

Nugent-várkastély: Trsat várát a Frangepánok építették a 13. században. A település északnyugati részén, a Recsina kanyarulata feletti 138 méter magas dombon áll. Miután 1577-ben Frangepán István örökös nélkül halt meg birtokai a Zrínyieké lettek. A vár azonban mint stratégiai fontosságú erődítmény ténylegesen császári kézben volt a katonai határőrvidék részeként a zenggi kapitányoknak alárendelve. A török veszély elmúltával katonai fontosságát elveszítette és 1826-ban gróf Laval Nugent vásárolta meg, aki 1827-től kezdődően Pavonuzzi olasz építész tervei szerint kényelmes várkastéllyá építtette át. Az átépítés során a vár minden középkori jellegzetességét elveszítette.1843-ban a várban megnyílt a Nugent múzeum az akkori Horvátország első múzeuma.