-Család, igen elokelo szerepet játszott Magyarország történetében. - Bertalan vegliai comes III. Béla magyar királytól 1193. Modrus vármegyét kapta adományul. O lett a Frangepánok magyar ágának ose. Mivel Béla utódok nélkül hunyt el, II. András 1209. testvére fiának, Jerindónak adta Modrust s a Spalato alatt levo (Fara, Brazza, Curzola és Langursta) szigeteket, 1223. pedig Vinodolt is. 1241. Veglia-szigeten a Frangepánok hüséges védelme alatt keresett menedéket a tatárok elol bujdosó IV. Béla, kit az elpusztult országba azután haza is kisértek. 1246. Babenberg Frigyes ausztriai herceget egy Frangepán szurta keresztül s ezzel a magyarok részére döntötte el a csatát.
Szolgálataikat tekintve, 1251. minden eddig való adományokban és kiváltságokban megerosítette IV. Béla Frigyest, Bertalant és Jerindót. 1260. pedig Zengg városával ajándékozta meg Frigyest és Bertalant. A család késobbi tagjai közül nevezetes János, 1391. Dalmácia, Tót- és Horvátország bánja és Zsigmond király sógora; Miklós bán, ki 1412. Cirkvenicán zárdát építtetett a pálosoknak; János bán és István bán, kitol a tersáci ág származott; Márton (megh. 1479), ki egyidoben Frigyes császárhoz pártolt ugyan, Mátyás azonban ismét kegyeibe fogadta; Zsigmond, az ottocsáci - rövid életü püspökség alapítója; Bernát, ki gyakran hadakozott ugyan a törökkel, de volt ido, mikor mégis a basákkal való egyetértésrol vádolták; Kristóf, korának egyik legkitünobb hadvezére (l. o.); György kalocsai kanonok, majd székesfehérvári prépost, 1499. veszprémi püspök, 1503. kalocsai érsek (megh. 1522.); János, ki 1493. az udvinai csatában esett el; Beátrix (l. o.); Katalin, Perényi Gábor felesége, ki 1533. kinyomatta Sz. Pál leveleit Komjáthy Benedek fordításában; Ferenc, (l. o.) bácsi és kalocsai érsek; György, ki 1553. gyozött a velikai és gradiskai törökök ellen; Ferenc, Horvát-, Tót- és Dalmátország bánja, «Illyria pajzsa és kardja», ki 1571-ben egyetlenegy napon három diadalt aratott a törökökön (megh. 1573); Miklós, 1616-22. Horvát-, Tót- és Dalmátország bánja, 1626, a gyarmati békekötésnél II. Ferdinánd követe (megh. 1647); Farkas bán, jeles hadvezér; György, zenész, festo, szobrász, hadi építész és jeles katona, megh. 1662. mint I. Lipót foudvarmestere; Ferenc Kristóf 1671 ápr. 31. mint a Wesselényi összeesküvés egyik foembere szenvedett halált, novére Anna Katalina pedig fogságot. A F. család a szent korona területén négy ágban virágzott. Ezek közül István ága a hires Kristóf bán unokahugával, Zrinyi Katalinnal a XVI. sz.-ban kihalt; a cetinjai ág 1542. Ferenc egri püspök és kalocsai érsekkel, a szlunyi ág pedig 1572. Ferenc bánnal fiágon kifogytak, mig az utolsó, a tersattói ág, Ferenc Kristóffal, akit Bécs-Ujhelyen 1671 április 30. Zrinyi Péterrel lefejeztek, szintén kihalt és vele a F. család sirba szállt.