Gvadányi család. (Gróf †). Tisztelt név! melyet egyike viselt azon családoknak, melyek külföldrol szakadva hazánkba, a legrövidebb ido alatt testestol lelkestol magyar hazafiakat mutatott föl; és közülök József tábornok mint költo eredeti magyar népies költészetével évszakot alapitott irodalmunkban. Az olasz eredetü Gvadagni család a XVII. század vége felé származott honunkba. A legelso, kit I. Leopold király korában hazánkban lelünk, gróf Gvadagni Sándor Szendro végvár kapitánya volt, ki 1684-ben gróf Forgách Ádám Borsod megyei foispán leányát Forgách Borbálát noül vévén, ez által egyéb fekvo birtokokon felül Ruda-Bánya birtokába jutott. Igy szorosabban csatoltatván a magyar nemzethez, 1687-ki sept. 24-én Szendron kelt levelében kéré fel Borsod vármegyét, hogy ez a magyar honfiusitásért az országgyülésnek benyujtott folyamodványát pártolja * . Kérelme teljesült. Az 1687-ki országgyülési 28. törv. czikke „ Gvadagni Sándor orgrófot, cs. k. kamarást“ az ország honfiusitottjai közé bevevé. Ruda-Bányán született emlitett nejétol három fia: II. Sándor 1707-ben gróf Forgách Simon ezredében Rákóczy pártján kapitány; Ádám , kinek neje gróf Bedeker Anna-Mária volt; és János . Ez utóbbinak nejétol báró Pongrácz Esztertol Ruda-Bányán 1725-ben született I. József magyar lovas tábornok, és magyar jeles költo (Rontó Pál és a Peleskei Nótárius szerzoje) * . Meghalt Szakolczán 1801-ki dec. 21-én. Egyetlen fia II. József mint nyugalmazott alezredes 1815. táján Pozsonyban halván el, családját sírba vitte.