A Pallavicini család elso írásos említése 960 -ból származik. A família 1360 . június 2-án kapott orgrófi rangot, amelynek magyarországi és ausztriai használatát 1868 -ban erosítette meg az uralkodó. Érdekesség, hogy ez volt az egyetlen foúri család, amely az idegen eredetu orgrófi címmel élt huzamosabb ideig Magyarországon .

A Pallavicinieknek négy foága volt – a lombardiai , a varanói , a genovai és a rospigliosei . A família talán legismertebb tagja Sforza Pallavicini bíboros volt, aki megírta a tridenti (trentói) zsinat történetét. A család elso tagja, aki kapcsolatba került Magyarországgal , szintén a Pallavicini Sforza nevet viselte – o a család lombardiai ágából származott, és az 1540 -es erdélyi hadjárat egyik vezetoje volt. O hajtotta végre Fráter György meggyilkolását. 1552 . augusztus 11-én a palásti csatában török fogságba került és csak négyévnyi fogság után szabadult. 1585-ben halt meg.

János-Lukács orgróf

A hazánkban jelentos birtokossá váló Pallaviciniek a család genovai ágából származtak. János-Lukács orgróf 1731 -ben a Genovai Köztársaság követeként került Bécsbe , ahol III. Károly király szolgálatába lépett, és az 1738 1739 -es török elleni hadjárat idején már a dunai hajóhad parancsnoka volt. 1746 -ban Parma ostrománál megsebesült. Ezután a visszafoglalt észak-itáliai tartományok helytartójává nevezték ki, a posztot 1753 -ig töltötte be.

Pallavicini János-Károly

Pallavicini János-Károly ( 1741 - 1789 ) orgróf. Szülei, orgróf Alessandro Pallavicini ( 1676 - 1762 ), Yebes második grófja, és Livia de' Mari ( 1700 - 1780 ) voltak. Pallavicini János-Lukács orgróf unokaöccse. János-Károly született 1741-ben, a császári haderoben 1773-ban elérte az ezredesi rendfokozatot , majd tábornokká nevezték ki. Habelschwert ostrománál szerzett érdemeiért 1779 -ben megkapta a Katonai Mária Terézia-rendet (MMThO) . 1786 . december 23-án feleségül vette zichi és vázsonykoi Zichy Leopoldina ( 1758 - 1840 ) grófnot, akitol egyetlen fia, Eduárd született. Pallavicini 1788 . szeptember 13-án az Örményes melletti, karánsebesi csatában olyan súlyos sebeket szerzett, hogy 1789 . március 3-án Temesvárott elhunyt.

Pálinkás Antal (szül. Pallavicini Antal orgróf)

( Budapest , 1922 . július 30. Budapest , 1957 . december 10. ) honvéd ornagy, az 1956-os forradalom kivégzett mártírja. Az 1989-es rendszerváltás után rehabilitálták és posztumusz eloléptették ezredessé. Hátrahagyott családtagjait a Kádár-rendszer politikai rendorsége továbbra is figyeltette, gyermekei elol elzárták a foiskolai tanulmányok lehetoségét. Kétszer házasodott, elso feleségét, Székely Juditot (1924–1999), 1947. május 24-én vette feleségül Budapesten. A házasságot 1952-ben bontották fel. Házasságukból egy fiú született, orgróf Pallavicini András, 1948-ban, aki 1973 -ig itthon élt, majd disszidált, ma Torontóban él, csak a rendszerváltás után látogatott haza. Pálinkás-Pallavicini Antal 1953-ban, Dudás Ilonával (*1931) kötött házasságából egy leánya született, Borbála 1954-ben, aki máig Budapesten él. Özvegye itthon élte meg a rendszerváltást. András Budapesten , 1969 . december 6. -án elvette a csehszlovák származású Papulajova Tamarát ( 1951 1991 ), akitol született Pallavicini Zita újságíró, eredeti szakmáját tekintve színészno.