Nógrád megye kastélyai

Alsópetény

Andreánszky-kastély: Hajdan a Csák nemzetség birtoka volt, majd a 16. század elején Werbőczy István tulajdonába került a terület. Werbőczy volt a szerzője a "Hármaskönyv"-nek, a mindenki által "Tripatitum"-ként ismert műnek. Alsópeténybe a 2-es útról Bánkon keresztül juthatunk el. A település közepén szép barokk kastélyt találunk, de nem ennek a parkja védett. Néhány száz métert kell még Nézsa felé megtenni és ekkor érkezünk egy ma már kastély nélküli parkba, ahol a 19. században épült egy klasszicista stílusú kúria. A kúria tulajdonosa báró Andreánszky István volt. Itt született báró Andreánszky Gábor professzor, a magyar paleobotanika legkiemelkedőbb - nemzetközileg is elismert - egyénisége. Elsőként ő dolgozta fel a Magyarországról ismert harmadidőszaki szarmata korú flórát és vizsgálta az Eger-kis-egedi, valamint az Eger-Wind-gyári oligocén őslénytani lelőhelyek anyagát. A Wind-gyári flóráról megjelent monográfiája a hazai oligocén flórák első tudományos feldolgozása. A körülbelül 2 hektáros parkban az idős facsoportok inkább erdőre, mint parkra emlékeztetnek. A park közel ötven esztendeje nélkülözi a szakszerű gondozást, kezelést, ez magyarázza a parkjelleg eltűnését. A hatalmas fák, hazai nyárak, platánok arra engednek következtetni, hogy itt valaha szép park lehetett.

Prónay-kis -és nagykastély: Az impozáns barokk kastélyt a Gyurcsányi család emeltette, később lett a Prónayaké. Az épület a falu főutcáján található, kerítés veszi körül, kutyával őrzött. Az épület magánkézben van, lakóházként funkciónál, nem látogatható. A kastély földszintes, téglány alaprajzú, a homlokzat közepén oszlopos portikusszal, és háromszög alakú oromzattal. Az épület felújított, a kert és a benne található medence egyaránt gondozott. A manzárdtetős barokk épület a 18. század közepén épült. A megyében egyedülálló módon rendelkezik egy belső udvarral. A kiskastély a nagykastély mögött található, a bejárat is ebből az irányból közelíthető meg. Az épületet fonalgombolyító üzemként használták, emiatt állapota leromlott.

Alsótold

Mészáros-Veres-kúria: A klasszicista jellegu, földszintes, kontytetos házat Veres Lajos építtette 1830-ban, csak késobb került a Mészáros család tulajdonába. Az épület középso része négyoszlopos, oromzatos. A korábbi években óvoda, szociális konyha, majd az iskola muködött itt, de 2014-ben már üresen állt.

Bátonyterenye

Kisterenye: Gyürki-Solymossy-kastély: A Zagyva és a Tarján-patak találkozásánál fekvő Kisterenye ma már Bátonyterenye város része. A kastélyt 1790-ben gróf Gyürky Pál építtette, majd tőle báró Solymossy Jenő nagybirtokos vásárolta meg. A kastélyhoz tartozó tájképi parkba többnyire a környékben honos fafajokat telepítettek. Az egykori park hírmondói a megmaradt hatalmas koronájú kocsányos tölgyek, magas kőrisek, szilek. Solymossy báró, a park kis tavában egy időben fókákat tartott és a park vasút felőli részén a vízszintet alagcsövezéssel szabályozták (A csöveket Solymossy mátranováki téglagyárában készítették). A park fái közül a második világháborút követően sokat kitermeltek. Különösen a fenyők sínylették meg a pusztítást. Az ötvenes évek elején nemesnyárakat telepítettek a parkba. Később az ingyenes fásítási anyagból tervszerűtlenül betelepített, többnyire fasorokat képező sokféle fafaj, díszcserje és sövény inkább rontott a park képén. A gondozás nélkül maradt széleken megindult a beerdősülés folyamata, ezt az erdőszerűen telepített lucfenyőfoltok nagymértékben elősegítették. Összesen létező mintegy 120 fafaj példányai közül említést érdemlő fafajok a fehéres-sárgás levelű korai juhar, a tavasszal vörös levelű korai juhar, a tavasszal-ősszel piros levelű juhar, a vörös levelű, sárga levelű és a bronzlevelű hegyi juhar, a csüngőágú nyír, a szelídlevelű bükk, a rózsaszín szegélyes levelű bükk, a kanadai vasfa, a páfrányfenyő, a magyal, a dúsvirágú díszalma, a vérszilva, a vöröslő tűztövis, a jezsámen, a piramis alakú kocsányos tölgy, az ecetszömörce vagy ecetfa, a szomorúfűz, a spanyol jegenyefenyő, az aranyos és kékes álciprus, a páfrányfenyő, a kínai borókafenyő. A parkot és területét a sok károsítás és tervszerűtlen ültetés ellenére az 1975-ben védetté nyilvánították. Ezt követően a betelepített nemesnyárak kitermelésévei kezdődött a park rekonstrukciója. A közel 400 köbméter nyárfa kitermelésekor le kellett zárni a park bejáratait. A fakitermelést a lakosság nem nézte jó szemmel, különösen azok ellenezték, akik részt vettek az ültetési munkákban. Néhány év alatt közel 470 taxon telepítésével egy új park körvonalai bontakoztak ki. A teljes rekonstrukciót máig nem sikerült befejezni, tájképi park jellegét csak később lehet visszaállítani. Az eddigi gondos munka alapján már ma is kedvelt pihenőpark. A felújított kastélyépületnek nincs igazi gazdája. Rendeltetése sem tisztázott. Szerencsés megoldás lenne, ha egy tulajdonosa lenne a kastélynak és a parknak. Az utóbbi években szinte megszűnt a több mint negyvenéves pávaállomány és a park egyes részei kezdenek újra elvadulni. A védetté nyilvánítást követően helyreállított tó medre kezd feltöltődni, őrzés hiányában a mederben és környékén gyakori a rongálás, pusztítás. A kisterenyei kastély a vidéki kastélyépítkezés szép példája. A középrizalitos kastély a 18. századból származik, 1790-ben épült, késő barokk stílusban. Építtetője a Gyürky család. Egyemeletes, két hagymakupolás, zsindellyel fedett, saroktornyos épület. Nyugati homlokzatán láthatóak a saroktornyok. A kastély a vasútállomás mögött található. A földszinten és az emeleten 3-3 szoba nyílik boltíves mennyezetekkel, az oldalszobák toronyerkéllyel vannak kibővítve. A keleti házrészben egy-egy sarokszoba található. Az épületet körbefutó párkány díszíti, manzárdtetős, tornyain zsindelyes hagymasisakok vannak. A kastélyt az 1840-es évek végéig a Gyürky család nyári lakként használta. Az 1900-as években házasság révén a Solymossy család birtokába került a kastély és a kastélypark, amely átépítésre került. A II. világháború után az épület sorsa viszontagságos volt, majd sorsára hagyták, a földszinti boltozatának egy része beomlott, a zsindelyfedés valamint a kastély eredeti berendezése elpusztult. 1982-ben szerkezetileg helyreállították és a salgótarjáni Kohászati Üzemek oktatási központja működött itt. A kastélyt Bátonyterenye Város Önkormányzata 1996 végén vásárolta vissza igen leromlott állapotban. Visszavásárlása óta sikerült a kastélyt kívül-belül felújítani, az emeleti szintet funkcióval megtölteni. Jelenleg kiállításoknak, és különféle rendezvényeknek ad otthont. A park kedvelt pihenőhely. Az angolkertet Solymossy igen következetesen gondoztatta, egy részét lovak futtatására használta A parkot a második világháború után sok rongálás érte, főként a fenyők sínylették meg ezt az időszakot. A park legfőbb értéke a kanadai vasfa (Gymnocladus dioica). A 13 hektárnyi parkot 1975-ben nyilvánították védetté. Ezután kezdődött meg a bozótos terület rekonstrukciója, mintegy 470 taxon telepítésével elkezdődött körvonalazódni a park új képe. A teljes rekonstrukciót még mindig nem sikerült befejezni, és a park egyes részei kezdenek újra elvadulni.

Tiribespuszta: Almássy-kastély: A kastély romantikus stílusban épült Tiribes pusztán. Ma azonban már csak a romjai láthatóak, erősen növényzettel benőtt környezetben.

Becske

Balás-kúria: A 19.századból származó klasszicista épület, későbbi eklektikus átalakítással nyerte el mai formáját. Szabadon álló, téglalap alaprajzú épület kontytetővel, cserépfedéssel. Telkének szélén gazdasági épületek állnak: két földszintes, nyeregtetős, cserépfedésű, egymással összeépült ház. A főépületben óvoda és orvosi rendelő, a melléképületek utca felőli, felújított részében a polgármesteri hivatal működik, a másik rossz állapotban lévő rész raktár, illetőleg használaton kívül van. Az épület jól láthatóan két részből, az eredetiből és egy, a nyugati oldalhoz hozzáépített bővítésből áll. (A régi házban van az óvoda, az "új"-ban a rendelő.) A kúrián a lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe, északi homlokzatát nyolcoszlopos tornác, délit négyzetes pillérek tartotta, négyzet alaprajzú, kontytetős nyitott veranda tagolja. A hosszabbik homlokzatok 8, a rövidebbek 3 tengely hosszúságúak. Az ablaknyílások állótéglány alakúak, keretelésükben 3 típus különböztethető meg: a nyugati, a déli és a keleti homlokzaton sima szalagkeret, fölötte félköríves, tagozott szemöldök, az északi homlokzat szélein keret nélküli ablakok vízszintesből induló és oda érkező, szegmentíves tagozott szemöldökpárkánnyal, szélein lecsüngő, kannelúrázott ráccsal, a tornácon kereteletlen ablakok ráccsal. Az ablaktengelyek között a falmezőt több-kevesebb rendszerességgel toszkán pilaszterek tagolják. A tornác félköríves lezárású nyílással közlekedik az utca felé, a félkörív tagolt szalagkeretes. Szabadon álló, téglalap alaprajzú épület kontytetővel, cserépfedéssel. Telkének szélén gazdasági épületek állnak: két földszintes, nyeregtetős, cserépfedésű, egymással összeépült ház.

Bercel

Bene-Teichmann-kastély: A Bene család valóságos várkastélya, jellegzetes bástyaszerű tornyokkal a 17. század végén kora barokk stílusban épült. Később a Balogh, majd a Teichmann, végül a Schönaigner család tulajdona volt. Egyik szobájában egy 1700 táján festett falikép is fennmaradt. Szabadonálló, egyemeletes, négy saroktornyos kastély, hátsó homlokzatán háromszög-oromzatos középrizalittal. Konty- ill. nyeregtetős, cserépfedéssel. Kossuth tér felőli homlokzata 7, az átellenes homlokzat 1 + rizalit + 1 tengelyes, az oldalhomlokzatok 2-2 tengelyesek, mely tengelyszámokhoz minden oldalon hozzájön minden sarkon a tornyok 1-1 tengelye. Az épületen lábazat és egyrészes párkány fut körbe, a tornyok esetében efölött még egy kis attika-szerű képzodmény is van. Kossuth téri-, oldal- és toronyhomlokzatain állótéglány alakú ablakok, alul-fölül füles szalagkerettel, fölötte vízszintesen induló és oda visszatérő, szegmentíves, tagolt szemöldökpárkánnyal, melyet a keret felső szélével kis építészeti elem köt össze; az így kialakuló zárt mezőben legyezőmotívum, vagy ennek egyszerűsített változata, egyenes szemöldökkel, legyező nélkül, vagy még egyszerűbben: csak füles szalagkeret. A Kossuth téri homlokzat bejárata újabb: szegmensíves boltajtó, melyet ívesen lenyesett sarkú vakolatarchitektúra hangsúlyoz. A hátsó homlokzat szélső tengelyeinek modern, kilencosztatú, nagyjából négyzet alakú emeleti ablakai szalagkeretesek. A hátsó rizalit nyílásait széles kosárív fogja egybe, fölötte egyenes szemöldök, melyet az ismert elemek támasztanak alá. Oldalhomlokzatain álló, timpanonjában fekvő ovális alakú, tagolt szalagkeretes ablak(ok). A kastély magántulajdonban van, és lakóépületként funkcionál, nem látogatható. Az épület és a hozzá tartozó kert állapota is jó. A kert a nagy szintkülönbség miatt teraszos megoldású, de csak egyes elemekben fedezhető fel a barokk kert jellege.

Berczelly-kúria: A késő klasszicista épület 1840-1850 körül épült. A kúria a templom mögötti hegyoldalban található. Jelenleg ideggondozó és ápoló otthon, nem látogatható. Parkban szabadon álló, földszintes + alagsoros, téglalap alaprajzú épület, keleti (3 + 3 + 3 tengelyes) homlokzatán négy négyzetes pillér tartotta, háromtengelyes háromszögoromzattal koronázott, kocsialáhajtós portikusszal, nyugatin (2 + 3 + 2 tengely) hasonló szélességű és kialakítású középrizalittal, a délin és az északin (1 + 2 + 1 tengely) nagyon csekély kiülésű, kéttengelyes középrizalittal. Az épület sarkait és a rizalitok széleit rusztikus armírozás hansúlyozza. Konty- ill. nyeregtetős, cserépfedéssel. A terepviszonyok miatt a nyugati homlokzat két-, a keleti egyszintesnek mutatkozik. Az alsó szint gyakorlatilag a felső lábazataként jelenik meg, vakolatkváderes felületében a nyílások keretelés nélkül mélyednek; részint fekvő téglalap, részint állótéglány alakú ablakok és a nyugati homlokzat középtengelyében elhelyezkedő, szintén állótéglány alakú ajtó. A nyugati homlokzat nyílásai fölött rusztikus zárókő. Az alagsort és a földszintet osztópárkány választja el egymástól. A földszint nyílásai állótéglány alakúak, tagolt, záróköves szalagkerettel, könyöklő- és szemöldökpárkánnyal. A rizalit ablakkeretei szegmentívvel záródnak (szemöldökpárkány), zárókő az ív alatt. Az épületet háromrészes párkány koronázza. A főbejárat a kocsialáhajtó középtengelyében nyílik, kereteletlen, félköríves záródású kapu. A timpanonban tagolt szalagkeretes körablak.

Kállay-kastély: A barokk stílusú, négyzetes saroktornyos, emeletes kastély egyike a legnagyobb kastélyoknak a megyében. A homlokzatot rizalit, és portikusz teszi díszesebbé. Ma szállodaként és menedzserképző iskolaként működik, korlátozottan látogatható. Az épület felújított és a kerttel együtt is jól karbantartott. A kastély a Bercel hegy oldalában, a település legmagasabb pontján áll. A Bercel Kastély a Kállay család tulajdonában volt a századfordulón, a 19. században épült. Kállay Béni, Bosznia-Hercegovina kormányzója, majd az Osztrák-Magyar Monarchia pénzügyminisztere volt. A Kállay család nagyon szerette Bercelt és a kastélyt, mely békét és nyugalmat jelentett a számukra.

Mühlrád-kúria: A Béke úton álló földszintes késő barokk épületének két kis saroktornya van. Előreugró középső, verandaszerű része zárt. Kéményén az 1782-es évszám látható, ez a legkorábbi adat amely a kúriával kapcsolatban felmerült. Legismertebb tulajdonosa, és egyben névadója Mühlrád Mór volt, aki részt vett az első világháborúban, és mint főhadnagy szerelt le. Aktív tagja volt a falu társadalmának, mind a megyei bizottság, mind a község képviselőtestülete soraiban tudhatta. 73 évesen egy koncentrációs táborban halt meg. Ezt követően az épületet államosították.

Bér

Lázár-kúria: A klasszicizáló épület a településtől mintegy 2 km-re található, keskeny és nem túl jó minőségű aszfaltúton közelíthető meg. Eredetileg vadászkastélynak épült. A kúria, és a mellette található épületek Andezit-fogadó néven szállodaként és élményparkként hasznosított. A fogadó kisebb rendezvények, iskolai táborok lebonyolítására is alkalmas. A kúria és a melléképületek is jó állapotban vannak, bár a szabadtéri medence elhanyagolt. Az L alakú kúria épületéhez újabban épített részek kapcsolódnak, amelyek már nem klasszicizáló stílusban épületek. Az épületegyüttest nagy park veszi körül, amelyben a vidéken előforduló vadak mellett, egzotikus és őshonos állatok is találhatók, elzárva, és szabadon is. A park gondozott, hatalmas fák állnak benne, de a történelmi park jellegzetességeit nem mutatja.

Borsosberény

Tihanyi-Mocsáry-kúria: Az utcavonaltól beljebb épült, szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, kontytetős ház, K-i oldalához nyaktaggal alacsonyabb toldalék kapcsolódik. Ny-i homlokzata előtt oszlopokra, két végén pillérekre támaszkodó tornác. Belseje átalakítva, síkmennyezetes helyiségekkel, nyílászárók 1888-ból. Pincéje tégladongás, lejárata a K-i homlokzaton. Építtette Tihanyi Tamás 1826-ban, a 19. század második felében a Mocsáry család tulajdonába került. 1888-ban átalakították és megnagyobbították. Ugyanezen a helyrajzi számon áll egy téglalap alaprajzú, földszintes, nyeregtetős melléképület, D-i homlokzata előtt négy pillérrel. Az utca vonalától beljebb, kert közepén, az utcára merőlegesen, szabadon álló, "T" alakú alaprajzú, földszintes, cseréppel fedett kontyolt tetejű klasszicista kúria. Utcára néző rövidebb homlokzata ablaktalan. Kerti főhomlokzata előtt 2 pillérre és 7 oszlopra támaszkodó tornác fut végig. Mögötte a ház homlokzata 8 tengelyes: a + b + a + a + b + a + a + b ( b = bejáratok, melyek kétszárnyúak; a = ablakok, melyek osztottak). Udvari rövidebb homlokzat két tengelyes, két osztott ablakkal. Udvari hátsó hosszú homlokzat eredetileg 9 tengelyes volt osztott ablakokkal, de kb. 1950-60-as években az utca felőli 3. tengelybe öltözőnek szolgáló toldalékot húztak fel.

Mocsáry-vadászkastély: A falu közelében található a Makkos-kastély, mely egykoron Mocsáry László vadászbirtoka volt. A vadászkastély a falu nyugati szélétől kb. 5 km-re található az erdőben, a Derék-patak mellett, egy kis tisztáson. Ezen az úton továbbmenve lehet eljutni a Nagyoroszihoz tartozó Wenckheim-vadászkastélyhoz is.

Buják

Pappenheim-vadászkastély: 1884-1934. Gróf Pappenheim Siegfidné Károlyi Erzsébet tulajdona. 1934-44. Pázmány Péter Tudomány Egyetem tulajdonába került. 1945-46. Budapesti Magyar Szabadságharcosok Szövetsége veszi át. 1946-56. Budapesti Konzervgyár üdüloje. 1956-64. SZOT tulajdona. 1962. Decemberében a központi futés korszerusítése miatt leégett.1966. MH Erdészet tulajdona. 1969. Decemberétol MN. 5. számú üdülo, ma már a felismerhetetlenségig át/újraépítve. Most Honvéd Üdüloként muködik.

Sasbérc: Pappenheim-kilátó (vadászkastély): Alpesi stílusú épület, gyönyöru környezetben. A kilátóként is ismert sasbérci vadászházat gróf Pappenheim Szigfrid felesége, gróf Károlyi Erzsébet megbízásából egy német építész vadászháznak építette 1910-ben. A leromlott épületet 2002-ben felújították, számos rendezvénynek biztosít helyszínt, felso szintje kilátóként is muködik. Ma szállóként üzemel.

Cered

Radvánszky-Humayer-kúria: Az egykori  Radvánszky-Humayer-kúria, amely ma faluház, 1891. elott épült, majd 1986-87-ben Gergely Zsolt és Sattler Anna tervei alapján átalakították át, amitől teljesen elvesztette kúria jellegét. A  körülötte elterülo park gesztenye és platánfái az épülettel egyidosek lehetnek.

Csécse

Bélahalompuszta-Sándormajor: Keglevich-kastély: Az 1923-24-ben épített kastélyt eklektikusan bővítették. Az épület a közeli Bélahalompusztán található. A megközelíthetőséget, egy meglehetősen rossz állapotban lévő kőút és két fahidacska biztosítja. A Csécse községben tett látogatáskor keressük fel a községhez tartozó Bélahalompusztát, az egykori Sándor-majort. A község délkeleti szélén a temető mellett találjuk meg az odavezető utat. A pusztában ma már csak egy régebben szebb napokat látott, majd elhanyagolt, azután félig újra felújított és ismét szétvert kastélyépületet, egy tető nélküli kápolnát és több gazdasági épületet láthatunk. A kastélyt valamikor szépen gondozott park övezte, ahol az épület főhomlokzata előtt 5 szépen fejlett tiszafa árnyékában egy kis vízmedence bújik meg. Ez és a hajdani park meglévő vadgesztenyéje, a nagylevelű hársak, hegyi juharok, zöldjuharok, tujafélék, a piramistölgy és a parkot a gazdasági udvartól elválasztó akácfasor, valamint a parkot határoló tövises lepényfa igényes telepítésre enged következtetni. Hasonló gondossággal létesítették a domboldalon összefogott források vizéből táplált vízvezetékrendszert. A kastély körüli látogatás után érdemes felkeresni a kastélytól körülbelül egy kilométer távolságra délkeleti irányban lévő kis tavacskát és a rét íriszes virágtengerét. Egy főépületből és több melléképületből álló, fallal körülkerített barokk jellegű épületegyüttes. A körítőfal bizonyos szakaszai hiányoznak és a melléképületek elbontásából pótolja az új tulajdonos. A főépület kert közepén szabadonálló, téglalap alakú alaprajzú, földszintes, palával fedett manzárdtetős, barokk kúria, északi sarkain, valamint az északi oldal középtengelyében rizalittal. Északi homlokzata 9 tengelyes: 1+2+3+2+1. A tornyonkén kiugró sarokrizalitokban 1-1 téglalap alakú ablak, a többi nyílászáró félköríves záródású. A középrizalit középtengelyében volt a félköríves bejárat, melyhez néhány lépcső vezetett, ami a rizalit előtti teraszra érkezett. A középrész egyébként két szintes, az emeleti rész 3 tengelyes, ezek talán téglalap alakúak voltak egykor, a középső nyílás előtt konzolok tarotta erkély. A rizalit emeleti szintjének megfelelően beépített tetőtér, melyen a sarokrizalitokon 1-1, a rizalitok között 2-2 szegmensíves padlásablak volt. A nyugati rövidhomlokzata két tengelyes: a viszonylag magas lábazatban északról egy kis téglaalakú pinceablak, majd 1 kétszárnyú pincelejárat található, felettük két téglalap alakú ablak. A déli, kerti homlokzat szintén 9 tengelyes: 3+3+3. Középső 3 tengelye ismét kiemelkedik és ez a rész kétszintessé válik. Az oldalsó tengelyekben 3-3 téglalap alakú ablak, a talaj lejtése miatt nyugatról az első két tegnely alatti téglalap alakú pinceablak a lábazatban. A középső 3 tengelyben 2 téglalap alakú ablak között félköríves kétszárnyú bejárat. A bejárat két oldalán 1-1 oszloppal alátámasztott erkély volt a második szint közepén, ennek maradványai a kertben, a homlokzat előtt szétszórva megtalálhatók. Az emeleten 3 félköríves nyílás közülük a középső volt a kétszárnyú erkélyajtó. A kiemelkedő középrész timpanonban zárul. A keleti homlokzat 2 tengelyes, két téglalap alakú ablak. A melléképületek közül figyelemre méltó a téglalap alaprajzú földszintes, barokk kapuépítmény, szépen ívelt volutás orommezőkkel, főhomlokzatán két félköríves záródású feltehetőleg később átalakított ablakokkal. Az épület jelentős része romokban áll. Ami a legrégebben megmaradt: emeletes magtár és egy 9 tengelyes, talán század eleji istálló. A cselédlakásokat már elbontották, nagyon sok bélyeges tégla került elő. A bontás dokumentálatlan.

Fráter-kastély: Csécse a legkönnyebben a 21-es főútról a 2127-es számú bekötőúton érhető el. Hatvan irányából érkezve a Pásztó-Hollókői elágazás előtt körülbelül egy kilométerrel balra kell letérni Csécse felé. Salgótarján felől érkezve a hollókoi elágazás után jobbra kell letérni. A községben az iskolát kell keresni. Ma iskola működik abban az épületben, melyet Fráter Pál földbirtokos az 1770-es években építtetett. Ebben a házban nevelkedett nagybátyja családjában a tragikus sorsú Fráter Erzsébet. Az ő emlékét őrzi az "Erzsike-park" és az "Erzsike-fasor" elnevezés is. A mindig vidám, derűre és fényre vágyó Fráter Erzsébet, innen kocsizott Balassagyarmatra, hogy a megyebálon a kikapcsolódott és földre hullott karperec - amelyet a fiatal táblabíró, Madách emelt fel és adott vissza - megpecsételje mindkettőjük sorsát. Az épület körüli idős fák tanúi lehettek a kibontakozó szerelemnek és az 1845-ben megtartott esküvőnek. Az Ecsegen 1854-ben megtartott válás egyezséget követően a költő így vélekedett: "Csak az a vég! csak azt tudnám elfeledni!" Fráter Erzsi és Madách Imre tragikus végű története a balassagyarmati megyebálon kezdődött és a losonci megyebállal fejeződött be. Az egykori kúriát többször átépítették, az eredeti épületből csak kevés látszik. A park sem teljesen a régi, de van mit helyrehozni, felújítani és parkként kezelni. Az Erzsike-fasor megszűnt, kivágták, a helyén utcát építettek, ezt Erzsike utcának nevezik. Az egykori kúriát többször átépítették, így eredeti jellegét elveszítette. A kastélykert Erzsike-park néven természetvédelmi terület.

Cserhátsurány

Jánossy-kastély: Építészeti szempontból Cserhátsurány legértékesebb épülete a Jánossy-kastély. A 2008-ig nagyrészt helyreállított saroktornyos épület hétszögű őrtornyos kerítésével és címerpajzsot tartó oroszlánfigurás kapubálványaival egyike a környék legharmonikusabb épületeinek. Építésének idejét illetően egymásnak ellentmondó adatokat találunk: T. Pataki László szerint az épület már több mint négyszáz éves. A Borovszky-monográfia szerint közel kétszázötven éves épület (a 20. század elején) boltíves szobákkal. Az épület egyike a ritka reneszánszkori várkastélyoknak. Az épület stílusa barokk, klasszicista udvari homlokzattal. Az épület téglány alaprajzú, földszintes. Az épület kőkeretes ajtó- és ablaknyílásokkal rendelkezik, szobái bolthajtásosak. A kastély a település központi dombján található. Jelenleg további felújítás alatt áll, valószínűleg lakóházként, vendégházként és lovastúra-szálláshelyként fog működni. A saroktornyos kastélyt a 17. század elején építették, a Jánossy család számára. A 19. század elején a téglalap alakú, földszintes, négy saroktoronnyal kiképzett épületet a pillérek beépítésével bővítették. Bejárata az udvari homlokzatán van. Ajtaja és ablakai füles kőkeretekkel készültek. A reneszánsz korban épült kastély bejárata az udvari homlokzatán van. Az épület északi sarka alápincézett, a pince az udvarból nyílik Dongás és keresztboltozatos helyiségeit jórészt kőkeretes, igen szép, kazettás, faragott ajtók kötik össze. Az épületegyüttesnek várkastély jelleget kölcsönöznek a kerítés sarkán álló, hétszögletű bástyaszerű tornyok, amelyek valószínűleg még néhány évtizeddel a kastély előtt épültek. A kastély további három oldalát és a kis előkertet téglafal veszi körül, sarkain egy-egy hétszögletű tornyocskával. A meredek domboldal aljában egy külső kőfal is felfedezhető. A műemléki környezethez tartozik még az észak-keleten lévő fallal körülvett veteményeskert, a volt kertészlakással, valamint néhány volt cselédház. A keleti kapu mellett lévő istálló leégett, ezért lebontották. A terület központi épülete a 17. századi, majd a 19. században bővített, volt Jánossy kastély, melynek udvarát az észak-keleti oldalon két L alakú gazdasági épület zárja le. A keleti épület eredeti jellegét megtartotta, ma irodaként használják. Az északi gazdasági épületként funkcionál. Az udvar két oldalán pilléres kőfal helyezkedik el, a kapupilléreken egy-egy pajzsos oroszlánnal. A keleti kapurészt az 1970-es években egyszer már helyreállították, de teljes felújítását új tulajdonosa most végzi. Az épület magántulajdonban van, lakás céljára újítják fel, eredeti állapotnak megfelelően.

Sréter-kúria: A klasszicista stílusú kúriát 1920-30 körül építették. Lábazata a korra jellemző kialakítású volt, így amennyiben nem alakították volna át, építészeti szempontból értékes épület maradhatott volna. Jelenleg iskolaként működik.

Simonyi-kastély: A 18. századi épület eredetileg barokk stílusú volt, de átalakították. A kúria a Jánossy-kastéllyal szemközti dombon áll. Az emeletes épületet nagy park veszi körül, melynek jellemző fái az óriási vadgesztenyék és a hársak. Szabadon álló, téglalap alaprajzú, egyemeletes épület, kontytetővel, cserépfedéssel. Kerti homlokzatának középtengelyében néhány lépcsőfoknyi magas, sokszögű teraszról emelkedő oszlopok (4 db) hasonló alaprajzú erkélyt tartanak, átellenes homlokzatának földszinti középtengelye előtt két oszlop tartotta kocsialáhajtó van. Hosszabbik homlokzatai 7-7, rövidebbik homlokzatai 4-4 (3+1 vaktengely) tengelyesek. Az épületen lábazat és a két szint közötti osztópárkáy fut körbe. A falakat bemélyedő faltükrök tagolják, felső sarkaik ívesen záródnak. A nyílások állótéglány alakúak, keret nélkül, kifelé-befelé nyíló szárnyaik között apácaráccsal. Az emeleti nyílások fölött vízszintes szakaszról induló és oda visszatérő szegmensíves szemöldökök vannak. Bejáratai a két hosszabbik homlokzat középtengelyében és a DK-i rövidebb homlokzat harmadik tengelyében nyílnak. A topográfiában még említett melléképületek már nincsenek meg.

Csesztve

Majthényi-kastély: A két nemesi lak igen közel, mintegy 100 m távolságra helyezkedik el egymáshoz képest. A barokk stílusú kastélyt 1770 körül Majthényi Károly építtette. Az épület később a Madách családé lett, 1945 után volt itt iskola, könyvtár, később itt kapott helyet az óvoda és a polgármesteri hivatal is. Az L alakú földszintes épület jó állapotban van. A kastély mellett csak egy igen kis méretű kert található. Jelenleg óvoda és a község polgármesteri hivatala működik benne. Szabadon álló, L alaprajzú, földszintes épület felül kontyolt nyeregtetővel, cserépfedéssel. Az épületen lábazat és egyrészes párkány fut körbe. Az út felé néző két homlokzatát fekvő téglalap alakú tükörben elhelyezkedő, szegmentíves, beüvegezett tornácnyílások tagolják, a hosszabbikat hét, a rövidebbiket kettő. A homlokzatok külső szélét az előbbin vaktükör, az utóbbin tükörben foglalt ajtó zárja le. A hátsó homlokzat 3+3+1+3+3 tengelyes, középütt ajtóval, a szélső 3-3 tengely és az ajtó új, az iskola idejéből (1965 előtt), a belső 3-3 tégi, kifelé-befelé nyíló. Az oldalhomlokzatok 2-2 tengelyesek.

Madách-kúria: Csesztvére Balassagyarmatról Szügyön keresztül lehet a legegyszerűbben eljutni. Szügyről kiérve az első vasúti kereszteződésnél jobbra kell Csesztve felé letérni. Ezen az úton először Bakó-pusztát érjük el, és utána következik Csesztve. Egy patkó alakú völgy tárul elénk, ahol csendesen húzódik meg a dombok ölelésében a nevezetes kis falu. A Madách-család Majthényi Anna révén házassággal jutott a birtokhoz. Madách Imre az "Ember tragédiája" című halhatatlan mű írója 1845 és 1853 között lakott a csesztvei birtokon. Közvetlenül a csécsei házasságkötés után költözött fiatal feleségével a kúriába. Ebben a házban rejtegette Madách a halálra ítélt szabadságharcost, Rákóczi Jánost, Kossuth bizalmas emberét. Ezért a tettéért hurcolták el Madáchot a pozsonyi börtönbe, miközben Fráter Erzsébet magányosan, segítség és pénz nélkül hónapokat töltött Csesztvén. A gőgös nagyasszony, Majthényi Anna, Erzsi anyósa februártól júniusig nem törődött vele. Így lett Csesztve egyszerre a házaspár boldogságának és szenvedésének színhelye. Mindennek tanúja volt a kúria előtti krími hársfa, amelyről azt tartja a szájhagyomány, hogy alatta írta Madách nagy művét, Az ember tragédiáját. Ez a feltevés nem felel meg a valóságnak, mert pontos ismereteink vannak arról, hogy a mű Alsósztregován született. A krími hárs (Tilia euchlora) mintegy 200 éves, tehát ülhetett a költőóriás is a fa árnyékában. A hatalmas, 30 méter lombkoronájú hárs egy tőből öt önálló törzset fejlesztett. Az egyes törzsek átmérője: 100. 80, 70, 30 és 15 cm, ezek együttesen adják a nagyméretű, szabályos lombkoronát. A kapubejárat jobb oldalán erdei fenyővel erdőszerűen beültetett kisebb foltot találunk. A park többi részén akác, cser, luc, gesztenye, fekete dió és nyír fafajok díszlenek. Különleges a szépen fejlett és időnként bő termést hozó narancseperfa. Az épület közelében nyugati tuják sorakoznak. Az épületben működő Madách emlékmúzeum gondnoka a helyszínen lakik. A múzeum megtekintésének lehetőségét tőle lehet kérni. Az épület a 19. század végén épült késő klasszicista stílusban. Az U alakú épület tornácát beüvegezték. A kúria emlékmúzeumként működik, hét kiállítóteremmel. Az épület állapota jó. A kúria körül elterülő 3,5 hektárnyi park természetvédelmi terület. Dombon szabadon álló U alaprazjú földszintes épület, hátsó homlokzatán háromszög oromzatos középrizalittal, elülsőn öt szakaszos, pilléres, beüvegezett tornáccal. Kontytetője cseréppel fedett. Az épületen lábazat és kétrészes párkány fut körbe, a nyílások állótéglány alakúak, egyenes záródusúak. Az ablakok tagolt szalagkeretesek, a rizalit középtengelyében a DK-i oldalhomlokzaton nyíló három ajtó kereteletlen, a főhomlokzat D-i sarkán nyíló pincelejárat fakeretes. A bejáratok néhány lépcsőfokkal megemelve. A homlokzatok és a rizalit széleit toszkán pilaszterek zárják le, a tornác pillérei ugyanilyen típusúak. A rizatit timpanonjában ovális alakú, tagolt szalagkeretes vaknyílás. A főhomlokzat 2+1+5 pillérköz+1+2, az oldalhomlokzatok 3, a hátsó homlokzat 4+3+4 tengelyes.

Diósjenő

Sváb-kastély: Diósjenő szép fekvésű, régi település. Az első írásos emlékek a 13. századból ismertek. A település szélén álló kastélyt a század elején Sváb Sándor földbirtokos építtette. A kastélyépületben ma fogyatékos betegeket gondoznak, ezért a park területe nem látogatható. Közvetlenül a parkhoz csatlakozik az egykori 22 hektáros parkerdő, ezt érdemes felkeresni. Az idős tölgyek, bükkök, cserek hatalmas törzsei megkapó látványt nyújtanak. Sok közülük már a végnapjait éli, de megtörten, csonkán is lenyűgözőek. A sok idős, odvas fa számos madárfajnak és még annál is több rovarfélének nyújt otthont. A terület az egyéves csemetétől a 300 éves aggastyánig csaknem minden korosztály jelen van. A kúria a 20. század elején épült szecessziós stílusban. Az épület többszintes, tornyos, terméskővel díszített. A közelben találhatók a gazdasági épületek.

Sváb-vadászkastély: A község utolsó földesura, Sváb Sándorné, övé volt a közeli Nyírréten álló gyönyörű vadászkastély, melyet báró Falkenhause Ernő épített 1906-ban. A vadászati idényben a bárónő ide költözött vendégeivel, s ezen az úton hordták számukra naponta az élelmet a falu határában ma is álló szecessziós stílusú kastélyából. (Ma szociális otthon.) Maga a vadászkastély sajnos 1945-ben leégett.

Ecseg

Forgách-kastély: A török hódoltság megszüntetésével ismét a Forgáchok birtokába került, a kik a XVII. század második felében itt kastélyt építtettek, melyet a 20. sz. elején özv.  Plachy   Tamásné tulajdonában találunk. Sajnos ez nem maradt meg.

Horváth-kúria: Késobb  Horváth   Ödönnek volt itt birtoka 1863-ig; 1830-40 között úrilakot építtetett itt magának, mely most szintén özv. Plachy Tamásnéé. A 20. sz. elso negyedében o volt a legnagyobb birtokos itt.  Utána a legnagyobb falusi birtokos az Osztroluczky család volt. Az úgynevezett Horváth-kúriát vették birtokukba, amely ma az általános iskola felso tagozatának ad helyet. 

Egyházasgerge

Mocsáry-kastély: A 17. században épült kastély emeletes volt, de a felső szintet lebontották, és az épületet is átalakították. A kastélyt a templommal egy ma is létező földalatti folyosó köt össze, amely nincs feltárva. Az épület alatt egykor börtön volt. A kastély a falu központjából, csak gyalogosan, egy 100-150 m-es sétával érhető el. A kastély előtti terület kaszált részben egynyári és évelő növényekkel beültetett, részben pedig mezőgazdasági hasznosítású. Az épület nem különösebben reprezentatív, rálátás nem biztosított. Az épület jelenleg lakóházként funkcionál.

Erdőkürt

Wilczek-kastély: Az 1800-as évek végére a Wilczek földbirtokos család kezébe került a terület, akik kastélyt építettek a falu mellett. A II. világháború alatt a bombatalálatot kapott Wilczek-kastély megsemmisült, törmelékét széthordták, napjainkra nem maradt nyoma. A kastély egykori parkjának helyén, 1999-ben apácakolostor épült.

Erdőtarcsa

Szentmiklóssy-Kubinyi-kastély: Erdőtarcsa az 1633-34-es években csaknem elnéptelenedett. Azután új erőre kapott és kastélyok sora épült ebben a kis faluban. Az öt kastély után kastélyos falunak nevezték. Ékes bizonyítéka annak, hogy Nógrád egykor a kisbirtokok, kastélyok, kúriák, úrilakok birodalma volt. A második világháborút követően a gazdátlanul maradt épületeket feldúlták, kifosztották. Az épületekhez tartozó kertek, parkok elvadultak, a fák jórészét kivágták. 1975-ben a megyei vezetés úgy döntött, hogy a meglévő parkok jelentős részét védetté nyilvánítja, noha abban az időszakban alig akadt Nógrád megyében szépen gondozott kastélypark. A védetté nyilvánítás nagy segítséget jelentett, mert így sikerült elérni, hogy a parkok területét más célra nem lehetett igénybe venni és nem vághatták ki a meglévő fákat. Az 1770-ben épült barokk kastély jellegzetessége a két nyolcszögletű pavilon, amely a kőből épült támfal két végében áll. Az emeletes épületet nemrég újították fel, jelenleg az MTA alkotó- és üdülőháza. A kastélyparkban medence is van. A park legnagyobb része gyepes, néhány idős facsoportot, és az épület környékén Buxus sempervirenseket találhatunk. Az épület jól megközelíthető, a falu főutcáján, közvetlenül a község határában található. Az épület előtt parkoló is van. Település szélén, kert közepén, egy téglalap alakú főépületből és két sokszögű melléképületből álló barokk épületegyüttes. Az épületeket a közöttük húzódó támfal és a főépülethez vezető híd köti össze. A terepváltás miatt a főépülethez vezető hídról az épület emeleti helyiségeibe érkezünk. A főépület téglalap alakú alaprajzú, emeletes, cseréppel fedett manzárdtetős. Déli főhomlokzata mind a földszinten, mind az emeleten 2 + 3 + 2 tengelyes. Középső 3 tengely enyhe kiülésű rizalitban, itt északról az 1. tengelyben kétszárnyú téglalap alakú bejárat, a többi tengelyben - rizaliton kívül is - téglalap alakú kétszárnyú, osztott ablakok. A földszinti rész sávozással díszített minden oldalon, a sávozásban faltükörben találhatók az ablakok, körülöttük füles szalagkeret. A két szintet hangsúlyos osztópárkány választja el egymástól. Az emeleten, mely a támfal miatt ezen az oldalon tulajdonképpen földszint, szintén 7 tengely: 2 + 3 + 2. Középső 3 tengely rizalitban. Rizalitban két félköríves záródású ablak között egy félköríves záródású kétszárnyú bejárat. Rizaliton kívül téglalap alakú ablakok. Ablakok alatt geometrikus köténydísz és minden nyílászáró felett tagolt, ívelt szemöldök. A rizaliton kívüli, téglalap alakú ablakok körül füles szalagkeret. A tengelyeket lizénapárok választják el egymástól. A rizalit felett timpanon, benne az Uza-Szentmiklóssy családok kettős címere. A timpanon két oldalán 1-1 félköríves záródású tetőablak. A nyugati rövidebb homlokzat mind a földszinten, mind az emeleten 4 tengelyes. Földszinten északról az 1. tengelyben kétszárnyú, téglalap alakú bejárat, a többi tengelyben téglalap alakú ablakok. Emeleten 4 téglalap alakú ablak. Minden nyílászáró körül füles szalagkeret, földszint sávozása és díszítése, mint a főhomlokzaton, emeleten szintén, csak a lizénák nem párosak. Kerti homlokzata mind a földszinten, mind az emeleten 7 tengelyes: 2 + 3 + 2. Középső 3 tengely rizalitban. Földszinten a középső tengely kivételével minden tengelyben téglalap alakú ablak, földszinten középső tengelyben kétszárnyú, téglalap alakú kapu félköríves felülvilágítóval, erőteljes, díszes kőkerettel, barokkos szemöldökkel, mely az osztópárkányt is áttöri. Ezen a homlokzaton a kapu kivételével minden tengelyben kicsi, téglalap alakú pinceablak. Emeleti ablakok a rizalitban félköríves záródásúak, rizaliton kívül téglalap alakúak. A homlokzat díszítése és tagolása megegyezik a déli hosszú homlokzat elrendezésével és tagolásával. Keleti rövidebb homlokzat mind a földszinten, mind az emeleten 4 tengelyes, mindenhol ablakok. A homlokzat díszítése és elrendezése megegyezik a nyugati rövidebb homlokzattal. A rövidebb homlokzatokon 2 tetőablak található, míg a két hosszú homlokzaton a timpanon két oldalán 1-1. A két toronyépítmény négyszögű, de a négyszög sarkait levágták, így 4 hosszabb és 4 rövidebb homlokzatú 8 szög alakú építmény jött létre, melynek sarkához érkezik a támfal. Az észak felé néző földszinti részen a két hosszú oldalon 1-1 téglalap alakú nyílás, a keletre, a kastély felé néző oldalon szalagkeretes bejárat, a nyugatra néző oldalon ablak. Az emeleti részen a délre néző oldalon kétszárnyú, téglalap alakú bejárat, a többi hosszú homlokzaton téglalap alakú ablakok. Az építmények földszintje sávozott, így a nyílászárók faltükörben helyezkednek el. Az emeleten a sarkok levágásából keletkezett rövid homlokzatokon páros lizénák, a hosszú homlokzatokon faltükörben az ablakok köténydísszel és ívelt szemöldökkel. Tehát a földszint díszítése megegyezik a főépület tagolásával, az emelet az emelettel. A melléképületeken is cseréppel fedett manzárdtető.

Végh-kúria: A kúria a 19. század elején épült klasszicista stílusban. Település belsejében, utca vonalától beljebb, kertben, szabadonálló, téglalap alakú alaprajzú, földszintes, cseréppel fedett nyeregtetős klasszicista kúria. Főhomlokzata előtt 4 felfelé keskenyedő, egyszerű fejezetű (toszkán) oszlop tartotta portikusz. A portikuszhoz a homlokzatból kiforduló, arra merőlegesen induló lépcső vezet két oldalról. A talajviszonyok miatt magasabban fekvő portikusz alatt a középtengelyben félköríves záródású pinceajtó. A portikuszon kívül eső falszakaszokat kétoldalt enyhe kiülésű falpillérek tagolják. A homlokzatszakaszok közepén 1-1 téglalap alakú osztott ablak. Közvetlenül a portikusz szélén, a szélső oszlopok takarásában keskeny téglalap alakú ablakok. A portikuszban az oldalhomlokzatokon 1-1 téglalap alakú bejárat, majd a főhomlokzaton középen 1 téglalap alakú, kétszárnyú bejárat, két oldalán 1-1 keskeny téglalap alakú és 1-1 kétszárnyú téglalap alakú ablak. Északi és déli oldalhomlokzat 4 tengelyes, a lábazatban 4 téglalap alakú pinceablak, a pinceablakok felett pedig az ablakoknál alig nagyobb, enyhe mélyedésű faltükörben téglalap alakú osztott ablakok. A déli oldalhomlokzaton, nyugatról a második tengelyben vakablak. Hátsó homlokzat 5 tengelyes, középen kétszárnyú téglalap alakú bejárat, melyhez néhány lépcsőfok vezet. A kapu két oldalán 1-1 enyhe kiülésű, egyszerű fejezetű falpillér. A kapu két oldalán továbbá 1-1 téglalap alakú ablak, alattuk pinceablak. A kapu és a két kétosztású ablak enyhe kiülésű rizalitban, melyet a sarkain hasonló enyhe kiülésű falpillér díszít. A rizaliton kívül mind a két oldalon 1-1 téglalap alakú 3 osztású ablak, alattuk pinceablak. A homlokzatot a széleken ismét falpillér zárja. A kúriához viszonylag nagy területű park tartozik, ahol, több idős fa is található, de a park történelmi jelleget nem mutat. Az épület felújítása folyamatban van, amelynek befejezése után lakóházként hasznosítják.

Kubinyi-Márkus-kúria: Az 1820-ban épült kastély klasszicista stílusú, de jelentősen átalakították. Az épület és a hozzá tartozó kert rendezett. Jelenleg a község általános iskolájának használják, a park is ennek megfelelően játszószerekkel van tele. Település belsejében, egykor parkban, szabadonálló, "L" alakú alaprajzú, földszintes, cseréppel fedett, kontyolt nyeregtetős, klasszicista kúria, déli rövidebb homlokzata előtt négyoszlopos portikusszal. Déli, egykori főhomlokzatán négy egyszerű oszlop tartotta timpanon, az egész portikuszt alkot, melyhez 12 lépcsőfok vezet. A portikusz nyílásait beüvegezték, így az ma egy külön helyiséget alkot. A timpanonban kettős címer. A portikusz két oldalán a lábazati részben 2-2 kicsi pinceablak, illetve felettük 2-2 téglalap alakú, szalagkeretes ablak. A talaj lejtése miatt volt szükség ezen az oldalon a magas lábazatra és a portikuszhoz vezető lépcsőkre. A homlokzat nyugati részén a portikusz tövében téglalap alakú pincelejáró. Körbefutó tagolt főpárkány. Keleti rövidebb homlokzat 2 tengelyes, két téglalap alakú ablak szalagkerettel, alacsony lábazat. Északi homlokzat 3 tengelyes, 3 téglalap alakú, szalagkeretes ablak, egészen alacsony lábazat. Keleti hosszú homlokzat 7 tengelyes: a + b + a + a + b + a + a. Délről a második, illetve 5. tengelyben kétszárnyú téglalap alakú bejárat, szalagkerettel, a többi tengelyben téglalap alakú, szalagkeretes ablakok. Nyugati homlokzat 7 tengelyes, délről: a + b + a + a + a + a + a. Délről a második tengelyben ismét kétszárnyú bejárat, melyhez 6 lépcsőfok vezet, a 4. tengelyben téglalap alakú ikerablak, a többi tengelyben téglalap alakú ablak. Minden nyílás körül szalagkeret. Északi rövid homlokzat 2 tengelyes, 1 ablak, 1 ajtó.

Dabasi-Halász-kastély: A védelem alá helyezett parkokhoz tartozott a Dabasi-Halász Elemér-féle kastélypark is. A kastélyt 1896-ban építették. Parkját a világ minden tájáról beszerzett fafajokkal telepítették. Az arborétum növényanyagának fajlistáját 1957 majusában Papp József kertészmérnök állította össze, 108 fás növényfajt és változatot sorolt fel, néhány közülük: görög jegenyefenyő, páfrányfenyő, kínai boróka, henye kínai boróka, csüngőgallyú lucfenyő, szürkefenyő, hegyifenyő, aranyos tiszafa, vöröslevelű korai juhar, szomorú gyertyán, hasogatott levelű mogyoró, kínai gyöngycserje, vérbükk, varázsmogyoró, magyar tölgy, amarikai mocsártölgy, muzsdalytölgy, aranyos tölgy, tornyostölgy, szaggatott levelű bodza, fodros sárga szil, szomorú szil. Az első telepítésből még jó néhány fa megmaradt. Szépek és egészségesek a kocsányos tölgyek, a platánok, a japánakác, a kertben és a gazdasági udvar körül a virágos kőris, a vérbükk, a fekete- és erdeifenyő, a duglászfenyő, a teltvirágú vadgesztenye. A park hosszú idő óta gondozatlan, elvadult. Védett a 2 hektáros Dabasi-Halász arborétum, a kastély már nem áll. A település északkeleti részén volt a kastély, mögötte a parkja, mely a természetes vegetációban folytatódott.

Felsőpetény

Almássy-kastély: Felsőpetényt a 2-es úton Bánkon vagy Nőtincsen át érjük el. Felsőpetény régi település. Az első feljegyzések a 13. századból származnak, ekkor a Csák nemzetség birtokában volt, később számos birtokos váltotta egymást. A kastélyt csak 1902-ben építtette Spett Vince, ezért nincs nagy múltja. A parktelepítés is ebben az időben kezdődött. A meglévő idős hársak, juharok, vadgesztenyék, japánakácok jól megtervezett telepítésről vallanak. A II. világháborút az épület és a park is szerencsésen vészelte át. A további pusztulástól is megmenekült, mert az ötvenes években ebben a kastélyban őrizték Mindszenty bíborost. A park legszebb fája egy közel 20 méter magas tulipánfa, pompás virágzásában gyönyörködhetünk minden tavasszal. Hatalmas méretű tiszafabokrok, szép erdei- és feketefenyő, vörös- és jegenyefenyő példányok teszik hangulatossá a területet, amelyet simafenyők és ezüstfenyők szegélyeznek. A kellemes fekvésű területen szépen tájolt a kastélyépület, amelyet igényesen tervezett és telepített park övez. Az épületben ma gyermekotthon működik. A község legjelentősebb épülete az 1902-ben épült, a falu szélén található kastély. A saroktornyos, felújított épület impozáns látványt nyújt a körülötte elterülő parkkal. A park szerencsésen vészelte át a két világháborút, jó állapotban maradt. A közel 20 m magas Liriodendron tulipifera a kert különlegese dísze. Hatalmas méretű tiszafa bokrok, erdei- és feketefenyő csoportok, vörösfenyők, jegenyefenyők teszik hangulatossá a kastélypark egészét. A nagy méretű hársak, juharok, vadgesztenyék, japánakácok szintén a jól megtervezett telepítésről tanúskodnak. Az épületben gyermekotthon működik, de a park szabadon látogatható. A kastélyt a Spett család építtette 1905-ben, vegyes eklektikus stílusban, 18 hold védett park veszi körül. Később a Spett családtól az Almásy grófok vásárolták meg a kastélyt, akiknek 1949-ig, az államosításig volt az otthona. Az államosítás után pedagógusüdülő, úttörőtábor, majd börtön volt. 1955 novemberétől 1956. október 29-ig itt őrizték Mindszenty bíborost. A bíboros távozása után, 1956. december óta lakják állami gondozott gyermekek a kastélyt.

Herencsény

Lisznyay-kúria: Ebben az épületben született Lisznyai Damó Kálmán költo, akinek népies hangú alkotásai rendkívül népszeruek voltak a XIX. század második felében. A kúriában ma a község polgármesteri hivatala található. 

Bolza-kúria: A népes Bolza család békési ága ismertebb, ok alapították a szarvasi és a tiszakürti arborétumot. Gróf Bolza Rudolf és családja Trianon után Pozsonyból érkezett a kis nógrádi faluba. Bár nem voltak módosak, a környék megbecsült arisztokratái közé tartoztak. Három gyermekük közül Ilona a Magyar Vöröskereszt egyik vezeto aktivistája volt, a két fiútestvér közül a fiatalabb, Antal huszártiszt lett, az utolsó évfolyamok egyikében végzett a Ludovikán. A család rokoni kapcsolatot ápolt a Bethlen családdal, Antal elso feleségének az esküvoi tanúja a miniszterelnök volt. A kalandokban bovelkedo történetet eloször Bolza Ilona vetette papírra részben a saját, részben Antal visszaemlékezései alapján. Itt bújtatták egy márciustól októberig gróf Bethlen Istvánt, amikor a Gestapo le akarta tartóztatni 1944-ben. Bár a Bolza családnak nem volt földbirtoka, úrias életvitelük miatt kulákká nyilvánították oket, a kúriát el kellett hagyniuk. A családot a parókia és Vraskó István és családja fogadta be. Egészen 1957-ig, amíg, az országot elhagyták, a falu adományaiból éltek. Bolza Rudolf 1955 no­vemberében halt meg a parókián. A két fiú még a negyvenes években emigrált, Antal eloször Olaszországban élt, majd Klagenfurtban telepedett le. 1972-ben jelent meg ismét Herencsényben. A hatalom bizalmatlansággal szemlélte, de a falu lakossága nagy örömmel fogadta Anti grófot. A családjával heteket töltött évrol évre a faluban, a felesége és a gyerekei is megértették magukat magyarul, sot Péter, Géza fia, Magyarországon telepedett le. Bolza Antal Herencsény díszpolgára lett, majd 2001. szeptemberében halt meg.

Horpács

Mikszáth-kúria: Mikszáth Kálmán Szontágh Páltól 1904-ben vásárolta meg ezt a ma is meglévő épületet, amelyet eredetileg nyári laknak szánt, de később annyira megkedvelte a környéket, hogy 1906-ban görög stílusban kibővítette és családjával ideköltözött. Ebben rendezték be az író emlékszobáját. A park az épületeket körbefogja, az épületek mögött egészen a domb elejéig húzódott. A park után következett a gazdag gyümölcsöskert. A régi épülettől északkeletre egy kis dombon kerti ház állt, ide az épület mögötti, ma is létező lépcső vezetett. Az elmúlt évtizedekben a parkban két szolgálati lakást építtettek és egyes részein fákat ültettek. Az eredeti park területére az épületek előtti és a déli rész emlékeztet. A park idősebb fái: erdei- és feketefenyő, japánakác, fekete dió, szivarfa, vadgesztenye, ezüstös fenyő, nagylevelű hárs, nyírfa, korai juhar, lepényfa, szomorúfűz, platán. A parkban nincsenek különleges fák, az épületek sem kívánnak különleges védelmet. A védettség annak az irodalomtörténeti emlékhelynek szól, amelynek célja a nagy anekdotázó, a kiváló parasztábrázoló, a felvidéki kisvárosok polgárait és a pusztuló társadalmi osztályt, a dzsentrik és a vármegyei urak tragikomikus világát nagyszerűen bemutató Mikszáth emlékének megőrzése. Arra a Mikszáthra emlékezünk itt, aki prózában folytatta Arany munkásságát, aki átvette Jókai mesemondó hangját és mindezt ötvözte a mikszáthi derűvel és humorral. Az emlékszoba meghatározott nyitvatartási rend szerint tekinthető meg. A kúria 1906-ban, eklektikus stílusban épült, görögös, neoklasszicista elemekkel. Az épületben az író bútoraival és egyéb használati tárgyaival berendezett emlékmúzeum található. A kúria helyreállított bútorai közül például itt van a gyümölcs- és állatmintákkal díszített ebédlőszekrény, a sokágú facsillár s több olyan képzőművészeti alkotás, köztük Szinyei Merse Pál Virágzó almafák című festménye, melyek egykor Mikszáth otthonának falát díszítették. 1999-ben helyezték el a karos lócán üldögélő Mikszáth-szobrot, amely a megye jeles szobrászának, ifj. Szabó Istvánnak az alkotása. Település középpontjában, nagy kertben, szabadonálló, "L" alakú alaprajzú, földszintes, eredetileg eklektikus, de nagyon átalakított kúria, rövidebb szára előtt 4 jón oszlop tartotta portikusszal, rövidebb szárán korcolt horganyzott acéllemezzel fedett félnyereg, hosszabb szárán nyeregtetővel. Portikuszos főhomlokzata kváderkövekből rakott, melyek az oldalhomlokzatok sarkain armírozást hoznak létre. Nemcsak a portikusz emelkedik ki a homlokzatból, hanem a homlokzat középső része a portikusz szélességében rizalitot alkot, így nemcsak a portikusz két oldalán a homlokzaton helyeztek el 1-1 ablakot, de a rizalit oldalhomlokzatain is van 1-1 ablak. A portikuszhoz két oldalról mellvédes lépcső vezet fel a két téglalap alakú kétszárnyú bejáratokhoz. A homlokzatot tagolt főpárkány és bábos attika zárja. A rövidebb szár oldalhomlokzata 1 tengelyes 1 téglalap alakú ablak vakolt szalagkerettel, eredeti ablakráccsal. A hosszabbik szár északi oldala 7 tengelyes, 7 téglalap alakú osztott ablak vakolt szalagkerettel és eredeti ráccsal, törtkő lábazattal.

Szontágh-kúria: Ezen a telken található a Szontágh-kúria is, ezt az épületet 1908-ban emelték klasszicista stílusban. Mindkét kúria rendben tartott, bár a Mikszáth-kúria felújítása hamarosan szükségessé válik. A park az épületeket körbefogja, egészen a domb elejéig húzódott. A park után következett a gyümölcsöskert. A kúria védett parkjában különleges növényritkaság nem található, a védettség az irodalomtörténeti emlékhelynek szól. A park idősebb fái: erdei- és feketefenyő, japánakác, fekete dió, szivarfa, vadgesztenye, ezüstös fenyő, hárs, nyírfa, korai juhar, lepényfa, szomorúfűz, platán. Település belsejében, nagy kertben, szabadonálló, "T" alakú alaprajzú, emeletes, cseréppel fedett kontyolt tetős, eklektikus lakóház. Főhomlokzata mind a földszinten, mind az emeleten 6 tengelyes, földszint: b + a + a + b + a + a; emelete: 6a. Alacsony lábazat fut körbe, délről az első tengelyben egyszárnyú, szalagkeretes kapu, félkör alakú felülvilágítóval. A következő két tengelyben 1-1 téglalap alakú ablak, majd a kétszárnyú főbejárat, szintén félkör alakú felülvilágítóval, végül ismét téglalap alakú ablakok. Az emeleten téglalap alakú ablakok, a fobejárat feletti ablak nem két, hanem háromrészes. Tagolatlan osztópárkány, melyet megszakít minden tengelyben az ablakok szemöldök-, illetve köténydísze. Az ablakokon is szalagkeret, mely összeköti a földszint és emelet ablakait, így a továbbfutó keret, illetve az ablakok vízszintes zárása fogja közre az összefüggő kötény-, illetve szemöldökdíszt. Az emeleti ablakok felett egyenes hangsúlyosabb szemöldök, mely belelóg a főpárkányba. Az északi rövid homlokzaton csak az emeleten vannak tengelyek, ez a rész két tengelyes, két téglalap alakú ablak szalagkerettel, a tagolatlan osztópárkány itt is folytatódik. A nyugati homlokzaton a rövidebb szár mindkét oldalán vannak ablakok, az északi részen a földszinten egy téglalap alakú, szalagkeretes ablak, az emeleten egy hármas ablak, a két tengely elcsúszva egymástól került kialakításra. Az osztópárkány ezen a homlokzaton megszakad. A homlokzat déli részén a földszinten 1 normál méretű és két kisebb téglalap alakú ablak, szintén szalagkerettel, az emeleten 2 téglalap alakú ablak. A "T" rövidebb szárának 3 oldalán találhatók nyílások, az oldalrészeken mind a földszinten, mind az emeleten 1-1 téglalap alakú ablak, az emeletiek nagyobbak, mind a földszintiek. A nyugati homlokzaton a földszint középtengelyében 1 ikerablak, az emeleten a földszintinél nagyobb 2 ikerablak, míg az orommezőben az északi, emeleti ikerablak felett 1 téglalap alakú ablak és az orommező csúcsában a középtengelyben 1 kicsi, téglalap alakú ablak. Az ablakok körül szalagkeret, itt sincs osztópárkány. A déli rövid homlokzaton a földszinten két kicsi téglalap alakú szalagkeretes ablakocska, az emeleten kb. a középtengelyben 1 téglalap alakú szalagkeretes ablak. Itt van osztópárkány. A lábazat körbefut az egész épületen.

Ipolytarnóc

Bory-kúria (nagykastély): Építtette a Borfői Bory család 1810 körül klasszicista stílusban, később a Lehoczky család birtokolta. 1920-ban megosztották és átalakították. A kúria alaprajza érdekes. Az úri lak hossztengelyében dongaboltozatos folyosó húzódik. Bár eredetileg valamennyi helyisége boltozatos volt, néhányat eltakar a sík mennyezet. A szobákban stukkódíszítés található. Az épület lakóház, a település szélén található egy buszforduló mellett. Az épület melletti terület sivár, mindössze néhány idősebb fenyő alkotja a kertet. Szabadon álló, földszintes, téglalap alaprajzú épület, sarkán egy-egy átlós tengelyű pavilonnal. A főszárny kontytetős, a sarokpavilonok kontyolt nyeregtetősek. DK-i, utcai, homlokzatának közepén rizalit. Bejárat az ÉK-i és a DNy-i (a két rövidebb) homlokzaton. Kéttraktusos, középfolyosóval, a helyiségek boltozottak, helyenként stukkó. A hátsó homlokzaton jelenleg öt ablak van. A jelenleg két önálló lakásra osztott épület bejáratai a két rövidebb oldalon nyílnak. A homlokzatokon alul magas lábazat, felül több részes klasszicista párkány fut körbe. Nyeregteteje palával borított. Pincéje dongaboltozatos.

Jobbágyi

Sréter-kastély: Az épület 1818-ban épült klasszicista, népies stílusban. A hegyoldalban elhelyezkedő kastély megközelítése igen nehézkes a rossz út miatt. Az épület nagyon rossz állapotban van, a közelmúltban is kigyulladt, mégis használják lakásnak. Az épületet gyümölcsös veszi körül.

Karancsberény

Légrády-kúria: A Légrády család építtette vadászház céljára a 19. század legelején klasszicista stílusban, de 1947-ben átalakították. A településtől K-re, a Karancsberényi-patak völgyében épült, szabadon álló, kereszt alaprajzú, kétszintes épület, hosszanti szárán nyereg-, keresztszárán felső csonkakontyolt nyeregtetővel. Alsó szintje kő-, felső faburkolatos; a felső szint a Ny-i oldalon az alsó szint falsíkjától konzolosan előrelép. Az É-i homlokzaton nagyméretű, félköríves záródású nyílások: bejárat és két ablak. Földszintjén gerendamennyezetes helyiségek és a teljes épületmagasságot átfogó nappali, a felső szint kialakítása újabb. A vadászház szabadonálló beépítésű kétszintes (földszint és beépített tetőtér) épület. Alsó szintje ciklopfalazású. Fából készült felső szintje kiugri a homlokzat síkja elé. Nyílászárói a földszinti főhomlokzat nyílászáróinak kivételével, melyek félköríves záródásúak és rusztikus nyíláskerettekkel ellátottak, téglány alakúak. Tetőzete hódfarkú cseréppel borított. Az épületet félkörben kövezett terasz öleli körül. A település szélén található épület ma sós pálcika készítő üzemként működik. Az egykori kúria állapota megfelelő, de az átalakítások következtében építészeti értékkel nem bír. Az épület mellett kisméretű, gondozott kert található.

Berényi-kúria: A 18. században épült barokk kúriát 1951-ben teljesen átépítették. Ma a község polgármesteri hivatala működik benne, a templom szomszédságában. Az épület értékessége az átalakítások miatt megszűnt.

Karancskeszi

Zahorszky-Prónay-kúria: A település DK-i szélén, dombon, szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes ház, manzárdtetővel, utólagos tetőtér beépítéssel. Ny-i homlokzata közepén néhány lépcsőfokkal megemelt, félköríves árkádokkal megnyitott, kontytetős kocsiáthajtóval. Bejárata kőkeretének zárókövében évszám: 1796. Kéttraktusos, a földszinti helyiségek, a síkmennyezetes közlekedő kivételével, csehsüveg boltozatúak. A Zahorszky család építtette 1796-ban, 1830 körül a Prónay család átalakíttatta. Főhomlokzata 9 tengelyes, melyből az első négy egyszerű szalagkeretes, hatszemes egyenes záródású ablak. Az 5. és a 6. nyílás a portikusszban található, az 5. egy copf kőkeretes, záróköves, szemöldökgyámos, törtíves lezárású ajtó, a 6. pedig egy az előzőekben ismertetetteknek megfelelő ablak. A portikusz jobb oldalán lévő további 3 ablak szintén az előzőekkel megegyező. Az oldalt is nyitott portikusz három erős, négyzetes alaprajzú oszlopon és két faoszlopon nyugszik. Az oszlopok között félköríves áthidalás figyelhető meg. A többi homlokzat ablakai szintén az előzőekkel megegyezőek. A falazat sárgára festett, a nyílások szalagkeretelése fehér. A település főutcája mellett található, és mintegy másfél méter magas tömör téglakerítés veszi körül. Az épület felújított, jelenleg magánkézben van, és lakóépületként funkcionál, tehát nem látogatható. Az épülethez tartozó park is gondozott, de a történelmi kert jelleg, csak középtengelyben vezetett útban nyilvánul meg. A park növényzete szegényes.

Karancslapujtő

Mocsáry-Papp-Szász-kúria: A kúria 1820 körül épült klasszicista stílusban, de később átépítették. Az épület a védett park mögött található, jelenleg óvodaként működik. Nagy park végén álló földszintes épület. Főhomlokzata előtt erősen kiugró középrizalit. Főhomlokzata 5-3-5 tengelyes. A rizallittól jobbra és balra eső 5-5 tengelyt egyszerű, modern, tokos egyenes záródású ablakok alkotják. A bal oldali 2-2 ablak fölött mélyített vakolattükör figyelhető meg. A középrizalit homlokzatain neogótikus ablakkerettel ellátott félköríves nyílások láthatók. Az épület főbejárata a rizalit jobb oldalán látható. Az épület hátsó homlokzatán modern kialakítású ablakok, s egy téglapilléreken álló, nyeregtetejű, kis méretű előtető alatti bejárat van. A hátsó homlokzat jobb oldalát fal átjáró köti össze egy másik, teljesen jellegtelen épülettel. A település központjában az egykori Mocsáry-kúria mellett van a hajdanvolt park maradványa. Eredetileg angol tájképi parkot létesítettek, később oda nem illő fafajokat is telepítettek. A védetté nyilvánítás óta a park nagysága csökkent, sajnálatos módon újabb területet építettek be. Az egyre zsugorodó parkban már csak néhány idős fa idézi a gondozott múltat. Ezek az idős fák a park legnagyobb értékei, megőrzésükért mindent el kell követni. A szépen alakuló faluközpont meghatározó kellemes és kulturált része lehetne egy a kertészeti szakemberek segítségével "feltámasztott" park, amely közpark gyanánt a település dísze lehetne.

Itt található az 1740-ben épült Mocsáry-kúria is, mely barokk stílusú, 19. századi átalakítással. Méretei elmaradnak az általunk vizsgált épületekétől, ezért nem érdemes vele bővebben foglalkoznunk.

Karancsság

Kubinyi-Prónay-Purgly-kastély: Az 1794-ben épült kastély késő barokk stílusú. Az U alakú, földszintes épület manzárdtetős. A kastély a falu szélén található, a hozzá vezető út igen rossz állapotú, csakúgy, mint az épület maga. A kastély jelenleg üresen áll. A nemesi lak mögötti vadgesztenyefasor, valamint az idős fák az épület körül arra engednek következtetni, hogy régen jelentős park tartozott a kastélyhoz. A település É-i részén, nagyméretű telken, szabadon álló, U alaprajzú, földszintes épület, manzárdtetővel. Az U két szára között néhány lépcsőfokkal megemelt terasz. A teraszra nyíló Ny-i homlokzaton árkád, a K-i homlokzaton kis kiülésű középrizalit, D-i szélén lőrés alakú nyílással. A szárakban kéttraktusos, az összekötő szárnyban egytraktusos, teknőboltozatos helyiségekkel. Helyenként mennyezeti stukkó, fülkék és kályhahelyek. Pincék a két szár alatt, dongaboltozattal, bejáratuk a Ny-i véghomlokzatokról. Építtette a Kubinyi család 1794-ben, később a báró Prónay család tulajdonába került. Főhomlokzata 2-5-2 tengelyes, a keresztszárnyak (sarokrizalitok) 2-2 ablaktengelye között 5 tengelyes, pilléres tornác húzódik: 2-2 szélső nyílása kosáríves, középső -a bejárat- félköríves záródású. Hátsó homlokzata 3-3-3 ablaktengelyes, alig észrevehető kiülésű középrizalittal. Az ablakok állótéglány alakúak, egyenes záródásúak. A lábazat fekvőtéglány alakú pinceablakok és főhomlokzat 2-2 ablaktengelye között 1-1 kosáríves nyílású pinceajtó helyezkedik el. A hátsó homlokzat középrizalitjának déli szélén kulcslyuk alakú felnyílás. A kastély magántulajdonban van. Kerítéssel vették körbe, mert széthordanák a helyiek.

Keszeg

Huszár-Purgly kastély: A manzárdtetős kastély 1749-ben épült barokk stílusban, copf homlokzattal. Az épületet 1870-ben kibővítették. A kastélyhoz 2 hektárnyi őspark tartozik, amely természetvédelmi terület. Egy főépületből (barokk kastély) és két melléképületből (19. század második felében épült gazdasági épületek) álló épületegyüttes. Kastély: település középpontjában álló, utca vonalától kissé beljebb épült, "T" alakú alaprajzú, földszintes, barokk, illetve a 19. század második felében épült kastélyépület. Palával és cseréppel fedett nyeregtetős, illetve középrizalitja felett manzárdtetős kastélyépület. A főhomlokzat két végszakaszához egy-egy, teljesen egyforma kapuzat csatlakozik, a mélyített tükrös oszlopokon vázákkal, kétszárnyú kovácsoltvas kapui csak kis részletekben térnek el egymástól. A keletre eső kapuzathoz hosszabb kőfal csatlakozik, mely befut a kastély telkét K-ről határoló, az eredeti barokk épületre merőleges K-i gazdasági épülethez. A nyugati kapuzat Ny-i oszlopához közvetlenül nekiépült a főépületre szintén merőleges, nyugati gazdasági épület. Kastély főhomlokzata 11 tengelyes, középső 3 tengely enyhén kiugró rizalitban. Tengelyosztás: a, a, a, b, b, b, a, a, a. Körbefutó alacsony lábazat, minden tengelyben 1-1 kicsi, fektetett téglalap alakú pinceablak. Zömében vakablakok, mivel az épület csak egy része, a keleti alatt találunk pincét. Pinceablakok felett a rizalitban félköríves záródású ablakok vakolt szalagkerettel, alattuk egyszeru téglalap alakú kötény. Ablakok zárókövéből füzérdísz indul, mely ráfekszik a keretre. Az ablakok felett ovális ablakok szintén vakolt kerettel, zárókővel és füzérdísszel. Rizalit szélén 1-1 pillér bojtdísszel. Pillérek felett 2-2, illetve a tengelyek között 1-1 enyhén kiugró gyám szintén füzérdísszel. A rizalit két oldalán a tengelyekben téglalap alakú osztott ablakok, vakolt szalagkerettel, ablakok sarkához lenyúló füzérrel összekötött gyámokkal. Nyugati oldalhomlokzat 3 tengelyes, északon egy kétszárnyú ajtó és két téglalap alakú ablak. Északnyugati rövid homlokzat: 2 tengely, két ablak. Nyugati, az utólagosan épített szárny homlokzata: 7 tengelyes, ablakok, északról a második tengely a padlásfeljáró (egy szárnyú). Északi rövid homlokzat: 2 db 3 tengelyes, 1960-as évekbeli ablak. Keleti hosszú homlokzat: 8 tengelyes, délről a 4. tengely utólagosan vágott ajtó, a 8. tengelyben egyszárnyú, múlt századi kőkeretes bejárat. Északkeleti rövid homlokzat: 2 tengelyes, 1 ablak és 2 elfalazott múlt századi egyszárnyú bejárat. Az északi homlokzat keleti részén, illetve a bővítményen lévő bejáratok felülvilágítós, kőkeretes ajtók nagyrészt. Melléképületek: utcára merőleges, téglalap alakú, földszintes, cseréppel, illetve palával fedett nyeregtetős múlt századi gazdasági épületek. Nyugati cseréppel fedett, kéttengelyes utcai homlokzattal: 2 téglalap alakú ablak. Keleti homlokzata 12 tengelyes, 3. 6. 8. és 9. tengelyben kétszárnyú ajtó, a többi ablak. Keleti épületen az utca felé nincs tengely, nyugat felé 18 tengelyes, pillérekkel tagolt homlokzat, nyílások felett egyszerű szegmensíves szemöldök. Külső keleti homlokzata 17 tengelyes, tagolás és szemöldök, mint a másik homlokzaton. A nyugati melléképület nyugati külső homlokzatához kis melléképületet építettek, ez a WC. A kastély jelenleg a község általános iskolájának ad helyet. Igen rossz állapotban van, felújításra szorul.

Kétbodony

Brack-kastély: A 20. sz. elején épülhetett, eklektikus stílusban. A falu északi szélén, a foút mellett, dombon áll. L alaprajzú, zömök épület, útra néző homlokzatához alacsony torony csatlakozik. A kastély a 90-es évekig a helyi Termelőszövetkezet irodáinak adott otthont, majd magántulajdonba került. Azóta állítólag nem foglalkozik senki az épülettel, az állapota egyre csak romlik. A kastély egy gazzal benőtt, elhanyagolt területen fekszik, mely valaha a parkja volt. Az épület gondozatlan, a tető és a födém is több helyen beszakadt, életveszélyes.

Kisbágyon

Ondrejovich-kúria: A klasszicista kúriát az 1830-as évek táján építették. A falu főútja mellett elhelyezkedő épület jelenleg magánkézben van, és lakóházként funkcionál. Az épület állapota rossz, a kúriához tartozó nagy park gondozott, bár a növényanyag kissé szegényes.

A település másik kúriája, a Géczy-kúria kisebb méretű, jelentéktelenebb épület.

Kozárd

Kohut-kastély: A harangláb mögött, egy kisebb dombon áll a falu romos kastélya. A körülötte tenyésző idős fák árulkodnak arról, hogy valaha szép parkja lehetett. A kastélyt jelenleg nem használják, a körülötte lévő terület elvadult. Valaha az itt jelentősebb birtokkal rendelkező Kohut Aladáré volt.

Legénd

Káldy-kúria: A barokk, nyeregtetős, földszintes kúriát 1760 körül emelték magasra húzott lábakkal, legömbölyített sarokélekkel, előreugró ambitussal, háromszögű oromzattal. A barokk kori vidéki kastélyépítészet egyik kellemes, ízes emléke. Az épület jelenleg nyaralóként funkcionál, holland tulajdonosa van. Az úri lak frissen felújított, a park is gondozott, bár főleg az épület előtt kevés a növény.  A barokk stílusú kúria 1760 körül, magas lábazatra épült a Káldy család számára. Alaprajza téglalap alakú, a főhomlokzatán három kosáríves nyílás található háromszögű oromzattal lezárt, előreugró tornácrésszel. A főbejárat a tornácról nyílik, melyhez kétoldalról hatszöges, faragott kőlépcsos feljáró vezet. Dongaboltozatos pincéje a tornác alól nyílik. A kúriában hat helyiség van, ezek, valamint a tornác süvegboltozattal vannak fedve. Előcsarnokát négyzetes téglával burkolták. Település középpontjában, nagyobb kertben, utca vonalától jóval beljebb, szabadon álló, téglalap alakú alaprajzú, a talaj lejtése miatt a kerti oldalon földszintes, az utcai fronton magasföldszintes, cseréppel fedett kontyolt nyeregtetős barokk kúria, utcai homlokzatának középtengelyében ambitussal. Utcai homlokzata 5 tengelyes, a szélső 2-2 tengelyben téglalap alakú ablakok, körülöttük vakolt szalagkeret, felette félköríves szemöldök, melyet stilizált, lapos baluszterszerű elemek támasztanak alá, középen pedig stilizált palmetta. A középső tengelyben téglalap alakú alaprajzú, három oldalról kosárívvel nyitott ambitus. Homlokzatán háromszögu oromzattal, nyeregtetővel. Alján szegmensíves záródású pincelejárat. Az ambitus két oldalán 1-1 egyeneskarú lépcső vezet a bejárathoz. A két oldalsó kosáríven zárókő motívum. A homlokzat egészét pikkelydíszes falpillérek tagolják. Gazdagon tagolt homorú ereszpárkány fut körbe. Az épület sarkai lekerekítettek. Délkeleti homlokzat 2 tengelyes, két ablakkal, melynek keretezése és szemöldökdísze az utcai front ablakaival azonos, megvannak a falpillérek és a zárópárkány. Kerti homlokzata 4 tengelyes, egyszerű téglalap alakú ablakokkal, némelyik ablakban apácarács. Lábazaton és főpárkányon kívül dísztelen homlokzat. Másik rövidebb homlokzaton nincsenek nyílászárók. A kertben más jelentősebb épület nem található.

Nyáry-kastély: A barokk stílusú főépület 1750 körül épült. Az épület értékes belsővel rendelkezik. A dombtetőn található kastély mellett néhány idősebb fenyő látható. A kastély felújítása folyamatban van. A barokk jellegű, színvonalas főépületet a Nyáry család építtette 1750 körül. Az L alakú szárnyat már a Balás család építtette hozzá a 20. század elején. A kastély régebbi része téglalap alaprajzú, egyemeletes, udvari és kerti homlokzatán enyhén előreugró középrizalitokkal. Az épületegyüttes az emelet szintjéig érő, sima lábazattal készült. Az eredeti épületrészt lizénák, falmezők, a szegmentíves ablakok vonalát követő szemöldökpárkányok, tagolt koronázópárkány, falsarok legömbölyítések és a rizalit felett címeres, háromszögű oromzat díszíti. Az újabb szárny ablakai felett már egyenes szemöldökpárkányok készültek, ezt nyeregtető, a főépületet manzárdtető fedi. A két épületrész harmonikusan illeszkedik egymáshoz. Dongaboltozatos pincéje túlnyúlik az épületen, a régebbi rész földszinti helyiségei fiókos donga-, az emeleti szobák teknőboltozatosak. Belsejét az utóbbi évtizedekben átalakították. A falu keleti oldalán, dombtetőn, szabadon álló, emeletes, "U" alakú alaprajzú, részben barokk, részben múlt század végi kastély. (A téglalap alakú barokk épülethez "L" alakú szárnyat építettek a múlt század végén, ettől az alaprajz talán "U" alakúnak mondható.) Délnyugati, újabb, rövidebb homlokzat mindkét szinten 1 tengelyes, mindegyik tengelyben téglalap alakú osztott ablak.
Délkeleti homlokzat az újabb részen: mindkét szinten 1-1 tengely ablakok. Délnyugati homlokzat a régi épülethez kapcsolódó szárnyon: földszinten 3 tengely, északnyugatról az első tengelyben füles, záróköves szalagkerettel körülfogott kétszárnyú, téglalap alakú bejárat, valamint 2 téglalap alakú ablak. Emeleten is 3 tengely, 2 darab 3 szárnyú és 1 darab kétszárnyú ablakkal. Ezen az épületrészen minden ablakra jellemző az egyenes szemöldök és cartouche-szerű barokkos köténydísz. Régi épület, északnyugati homlokzat, mindkét szinten 1-1 tengelyben 1-1 ablak, de az emeleti ablak szegmensíves záródású, a földszinti ablak pedig inkább négyzet alakú, vagyis kisebb, mint az új szárny ablakai. Régi épület, a főhomlokzat: Mindkét szinten 5 tengelyes, középső tengely enyhe kiülésű rizalitban, melyet timpanon zár le, benne az egykori címernek feltehetőleg csak részlete. A tengelyeket az emeleten enyhe kiülésű, egyszerű fejezetű falpillérek választják el. Az emeleten rizalitban szegmensíves ikerablak, vakolás alól előtűnik az eredeti kőkeret. Földszinten magas lábazat, tulajdonképpen az osztópárkányig felhúzódó lábazat, s ebben helyezkednek el a kicsi négyzet alakú ablakok. A főhomlokzat magas lábazata a talaj lejtésének köszönhető, az épület a hegy felőli oldalon nem emeletes, ehhez alakították a főhomlokzat lábazatát. Régi épület, délkeleti homlokzata 2 tengelyes, emeleten falpillérek és szegmensíves ablakok. Földszinti rész egyszerű lábazat. Kerti homlokzat (hegy felőli), a régi épületen szintén középen enyhe kiülésű rizalitban, mely háromszögű oromzattal zárul, ablak (téglalap alakú) és 1 kisebb utólagos, keskeny ablakocska. Hasonló rizalit figyelhető meg az újabb részen is. Újabb rész, északnyugati homlokzat: földszinten 3 tengely, téglalap alakú osztott ablakok, egyenes szemöldökkel és barokkos köténydísszel. Emeleten szintén 3 tengely ablakokkal. Cseréppel fedett tető, a régi épületen manzárdtető, az újabb szárnyon kontyolt nyeregtető. Manzárdtetőn, a timpanon két oldalán barokkos padlásablak. Nemcsak az épület, de a környezete is elhanyagolt, hegy felőli homlokzata szinte megközelíthetetlen. Mindenütt legömbölyített sarkok.

Hirsch-kúria: A Hirsch-kúria a XIX. században épült, klasszicista stílusban. A kontyolt, nyeregtetos kúria utolsó birtokosa a Hirsch család volt. Jelenleg a kultúrháznak és a polgármesteri hivatalnak ad helyet.

Szandtner-Györgypály-kúria: Szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes, kontytetos épület. Utcai homlokzatának középso tengelyei enyhe kiülésu rizalitban, udvari homlokzatán árkádos tornác, befalazott nyílásokkal. Kéttraktusos, donga-, teknoboltozatos és síkmennyezetes helyiségekkel. Kályhahely, 20. század eleji kályhával. Pince az utcai traktus alatt, dongaboltozatos. A kúria 1770 körül épült. A Szandtner, Klajtár majd Györgypály család birtokában volt. Tornácának nyílásait 1959 elott falazták be.

Ludányhalászi

Ráday-kastély: Építését Ráday Pál 1700-ban kezdte. Ráday középbirtokos nemes volt, művelt személy. Több nyelven beszélt kifogástalanul. 23 évesen lett Nógrád vármegye jegyzője. 1703-ban Rákóczi hűségére áll, belső titkára lesz. 1707-től az erdélyi kancellária igazgatója. Az épület egyemeletes klasszicista lakóház, főhomlokzaton középrizalittal, 5+3+5 tengellyel. Az épület a történelem során különböző intézmények foglalták el. Volt kolostor, Szövosz iskola, szeretetház, napjainkban pedig szociális otthon. 50 hektáros kertje védett terület a Bükki Nemzeti Park felügyelete alatt. A kastély és kertje engedéllyel látogatható. A község belterületén, az egykori Ráday-féle kastélyépülethez tartozó park 8 hektáros. A felújított kastélyban és egy újabb épületben elmebetegeket gondoznak, ezért a védett terület nem látogatható. Az egységes parkjelleg megszűnőben van, mert különböző elgondolás alapján több építményt létesítettek. Ma a legértékesebb terület az épületek előtt és az épületek mögött található. A konyhakert és az Ipoly felé lenyúló erdős jellegű terület nem illeszkedik szervesen a park területébe. A még meglévő értékesebb fafajok közül említést érdemel a 20 m magas, 80 cm törzsátmérőjű páfrányfenyő, a 12 m magas, 25 cm törzsátmérőjű keleti hemlockfenyő, a szép formájú körülbelül 30 m magas piramistölgy, a 10 m magas török mogyoró, a nyugati platán, a magas kőris, a lepényfa, a nagylevelű hárs és a szép fejlődésű mocsártölgyek.

Magyarnándor

Kelcsénypuszta: Buttler-kastély: Kelecsénypuszta 1379-ben még önálló település volt, de később Nagy Kelecsénypuszta néven már Magyarnándorhoz tartozott. Itt vásárolt birtokot a Prónayaktól Csernyus Andor, melyen 1822-ben kastélyt építtetett, amelyet 1877-ben eklektikusan átalakítottak. 1880-tól báró Buttler Ervin tulajdonába került. Buttler gazdag fegyver- és könyvgyűjteményt hozott létre kastélyában, ebből ma már semmi sem látható. A kastély térbeli elhelyezése kiváló. A fő homlokzaton lévő teraszajtó középvonalát pontosan a szandai vár csúcsára tájolták. Magyarnándortól kb. 3 km-re D-re, a Szandaváraljára vezető út mentén, szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes épület, kontytetővel. DK-i homlokzatának középső tengelyei előtt négyoszlopos, timpanonos portikusz. Kéttraktusos, középfolyosóval, síkmennyezetes helyiségekkel. 1822-ben építtette Csernyus Andor. 1877-ben átépítették. 1880-ban báró Buttler Ervin tulajdonába került, majd a Reviczky családé. Az 1990-es évek végén, felújításakor, ÉNy-i homlokzatával szemben, teljes hosszban új épületet emeltek. Hosszabbik homlokzatai 13, rövidebbek 2 tengelyes. Az épületen lábazat és háromrészes főpárkány fut körbe, ez utóbbi képszékét az ablaktengelyek felett rozetták díszítik. Sarkai nem élben találkoznak, legömbölyítettek. Jelenleg átépítés alatt áll, homlokzatait újravakolták, tetejét kicserélték. Hátsó homlokzatával szemben új, egyelőre garázsnak, tárolónak használt épület épült. Ablakai állótéglány alakúak, kifelé-befelé nyíló szárnyakkal - a régiek mintájára készített új darabok. A kastélyhoz tartozó 3 hektáros egykori park áll ma védelem alatt. Faállománya gondozás hiányában eléggé megfogyatkozott, de a nagyméretű magnóliabokrok, a vérbükkök, a cukor és a hegyi juhar, a nyugati platán és a hatalmas fenyők az igényes eredeti telepítést jelzik A park alapos felújításra szorul.

Mátraszőlős

Jankovich-kúria: A 18. században épült kúria késői klasszicista stílusú, bár a főhomlokzata eredetileg barokk volt. A kastély később Dr. Rónyai Rezső tulajdonába került, aki üdülőt létesített itt Csillag Panzió néven. Magántulajdonban van, állaga leromlott, felújításra szorul. Az épület 1850 körül épült, földszintes, téglalap alakú, közepén négyoszlopos portikusszal. A felújított épület jelenleg nem látogatható. Viszonylag nagy, gondozott kert tartozik a kúriához, de a történelmi jelleg nem látszik.

A településen áll még egy 1850 körül épült késő klasszicista kúria (Schmidt-kúria) is, ám kevésbé jelentős, mint a Jankovich családé, így itt nem foglalkozunk vele bővebben.

Mátraverebély

Almásy-kastély: Almásy János országbíró kastélya műemlék jellegű építmény, melyet a 18. században építettek. Az épület jelenleg az általános iskola napközi-otthonaként működik. Az épülethez tartozik egy focipályával, szabadtéri színpaddal ellátott kastélykert.

Mohora

Zichy-Vay-kastély: A Borovszky-monográfia szerint a kastély négy toronnyal a 17. sz-ban épült. Szombathy Viktor szerint ugyanakkor az 1700-as években emelték barokk stílusban, s az épület az egyik legbájosabb megjelenési formája a vidéki kuriális építkezésnek. Félholdat tartó hagyma alakú saroktornyai afféle török turbánnak hatnak. A népi emlékezet úgy véli, hogy valamelyik török bég építette, azonban ez nem igaz, a Vayak hagymakupolái csupán a barokk kor törökös divatját idézik. A mohorai barokk várkastély egy emeletes, a földszintje valójában magas pincesor. Az épület két szélén egy-egy négyzet alapú, zsindelyes-hagymasisakos torony áll. A tornyokat árkádívek kötik össze. Az épület keskeny aszfaltúton közelíthető meg. Jelenleg magánkézben van, nem látogatható. A közelmúltban teljesen felújították. Az épületet körülvevő park jó állapotban van, gondozott. Parkban szabadon álló, kétszintes épület. Téglalap alaprajzú, sarkaihoz átlósan tornyok kapcsolódnak, hosszabbik homlokzatai középrizalitosak. A kastély törzse és a nyugati homlokzat középrizalitja nyeregetetős, cserépfedéssel; a toronysisakokra zsindely fog kerülni. A nyugati- /fő- / homlokzati rizalitban elhelyezkedő főbejárathoz kétkarú lépcső, a keleti- /hátsó- / homlokzati bejárathoz az e homlokzat előtt húzódó árok miatt hidacska vezet. A főhomlokzat árkádsoros kialakítású. Az árkádok kosárívekkel záródnak, pilaszterekre támaszkodnak, és bemélyedő tükrökben helyezkednek el. Hasonló kialakítású a hátsó homlokzat rizalitja is. Az ablakok állótéglány alakúak, kereteletlenek, egyenes szemöldökpárkányuk középrésze szegmentívesen meghajlik. Ugyanilyen a főbejárati rizalit főpárkánya kváderekből rakott, az ív fölött az orommezőben ugyancsak félkörívvel záródó, kereteletlen nyílás. Az alsó szint bejárata a kétkarú lépcső alépítményében nyílik, félkörívesen záródik és kerete ugyancsak kváderekből készült. A főhomlokzat 1+2+1+2+1 tengelyes, az oldalhomlokzatok 4- 4, a hátsó homlokzat 1+2+1+2 tengelyes.

Nagyoroszi

Starhemberg-Berchtold-kastély: A faluközpontban álló épület az 1700-as évek első felében épült barokk stílusban. A kéttornyos épületet jelentősen átalakították. Az egykori Starhemberg, majd a Berchtold család fényűző kastélya, a sok átépítést, funkcióváltozást követően alig őriz valamit hajdani stílusából, megjelenéséből, mindössze a hátsó kapubejáró, az országzászló és a park tekintélyes fái maradtak fenn. Az épület állapota elfogadható, ma a falu általános iskolája működik benne. A kastélyhoz tartozó gondozott parkban szép, idős fák vannak.

Wenckheim-vadászkastély: A Wenckheim-vendégház elődjét eredetileg a Nagyoroszi felett emelkedő hegyekben több ezer hold uradalmi erdőbirtokkal rendelkező és példaértékűen gazdálkodó  gr. Berchtold Miklós építtette, 1905-ben, romantikus stílusban. Végleges, ma látható formáját 1910-1911 között nyerte el az akkor vadászkastélyként funkcionáló épület. A gróf halála után özvegye az erdőterületet, a vadászati jogot és a kastélyt is a Békés megyei mágnás családból származó, gr. Wenckheim Józsefnek adta el. A szenvedélyes vadász 1930-ban a kastély felett emelkedő 617 méter magas, lapos tetejű Csurgó-fejezet hegyen repülőteret alakítatott ki, első magyar lajstromozású, háromüléses, angol sport magánrepülőgépe számára. A számtalan főúri vadászvendéget látott épületet 1945-ben államosították. 1946-49 között vadásztársaságok kezelték, majd a Börzsönyi Állami Erdőgazdaság birtokába került. Jelenleg a jogutód, az Ipoly Erdő Zrt. a ház gondos gazdája. A boldog békeidőkben emelt ház körül nagyobbik részt bükkfák állnak, a vizet egy közeli, igazi hegyi forrás adja, a földszint berendezése, a falakon lógó fekete-fehér képek, a burkolatok pedig pontosan idézi a 20. század elejének másfelé már rég elveszett hangulatát. A ház fűtése azonban modern, a fa gázosításával, jóformán füst nélkül működik, egyes szobák berendezése is modern... Ez már azt jelzi, hogy valami történt itt, ami modern korunkra emlékeztet ugyan, de a ház eredetiségén semmit nem ront.

Nézsa

Reviczky-kastély: Nézsa Nógrád megye déli részén fekvő település. A 2-es útról Bánk-Alsópetény-Nézsa útvonalon lehet elérni. A park a település észak-nyugati szélén található. A kastély a templomhoz vezető út tengelyvonalában épült. A falu központjában található kastély építését 1740-es években Klobusitzky István kezdte, majd 1896-ban a millenniumi évben Blaskovich Miklós földesúr emeletet és két toronyszobát építtetett rá. A kastélyhoz tartozott egy 10 hektáros angolpark is. Az utolsó tulajdonosa a háború előtt Reviczky Tibor földbirtokos. Róla nevezték el "Reviczky-féle" kastélynak. A kastélyban ma általános iskola van. A kastélyoz tartozó 7 hektáros park védelem alatt áll. A megmaradt idős fák gondos parklétesítés emlékét őrzik. Az utóbbi évtizedekben végzett telepítések nem voltak szerencsések. A park területének csökkentése a más célra történő terület igénybevétel káros volt. Ennek ellenére a meglévő idős faegyedek jó alapot adnak egy remélhetően bekövetkező tervszerű parkfelújításhoz. A közepes gondozás ellenére is a meglévő 24, zömében lombos fafaj (vérbükk, vénic szil, bibircses nyír, ezüst hárs, nyugati platán, kocsányos tölgy, szomorú fűz) számos egyede jól viseli a mostoha viszonyokat. A kastély déli szélén egy kis patak folyik keresztül. A régi meder és medencerendszer rendbetétele a park látványos részének felújítása emelné a park szépségét. A kastélyban nagy ebédlő, vendégszobák, könyvtár, olvasószobák és sportterem volt a bárói lakosztály mellett. A konyha és a személyzet szálláshelye a kastély mellett külön épületben volt, ahol jelenleg az Arany Gyógyszertár működik. A vizet a kastély melletti parkban lévő kútból - a mai fogorvosi rendelőnél volt - juttatták el a két épület padlásterében levő hatalmas tartályokba, majd onnan a megfelelő helyekre. A szivattyúkat lovakkal hajtották, ennek a munkának a gazdája Bíró Ferenc volt. A parkhoz egy kis tó is tartozott, melynek partján üvegházakban növény-nemesítéssel és szaporítással foglalkoztak a kertészek (többek között Hlugyik Ferenc). A kastély világítását saját áramfejlesztovel biztosították. Az áram a gazdasági épületekbe, az uradalomhoz tartozó mesteremberek és az intéző lakásába is be volt vezetve. Az épületet cserépkályhák fűtötték. A kastélynak két bejárata volt, elől a fogadó felől és hátulról azok számára, akik hintóval vagy automobillal érkeztek. Az utolsó tulajdonos Durneiss báró, aki 1944 novemberéig tartózkodott az épületben, innen menekült el Németországba. Édesanyja itt maradt, akit az oroszok űztek el a kastélyból. Barát István fogadta őt be. A kastély erős vaskerítéssel volt körülvéve, a bejáratot díszes kovácsolt vas kapu tette látványossá. A kastély melletti 10 hektáros angolpark volt a pihenőhelye a gróf családjának és vendégeinek. A II. világháború idejében, 1945-ben a kastélyban orosz kórház működött. A háború befejezése után a környék lakói, - látván, hogy a kastélyt senki nem őrzi - kifosztották. A kastély rombolásra volt ítélve, de szerencsére - és Koncz László sok utána járásának köszönhetően - nem bontották le, így jelenleg is látható ez a szép épület. A község akkori vezetői javaslatára alakították át iskolának.

Nógrádgárdony

Mailáth-kastély: Balassagyarmatról Patvarcon keresztül a 22-es útról Őrhalom keleti kijáratánál Csitár felé letérve érhetjük el Nógrádgárdonyt. Eredetileg Csitárral együtt a Kacsics nemzetség ősi birtoka volt. A kastélyt az utolsó tulajdonos, gróf Majláth István Géza a volt Torkos-féle ház helyén építtette 1894-ben. A gróf sokat utazott a világban és sok mindent látott, sok mindent gyűjtött. Fogékony volt a jóra, a szépre. Igényesen épített kastélya mellett az akkori viszonyok között korszerűen létesítette a gazdasági épületeket is. Hasonló igényességgel alakította ki a kastély körüli parkot, hozzáértéssel válogatta a telepítendő fafajokat. Utazásairól nemcsak műtárgyakat hozott, hanem növényeket, facsemetéket és cserjéket is. A világban tapasztaltakat igyekezett itthon megvalósítani. A park kialakításakor a fák telepítésének térbeli rendjét, a park sétaútrendszerét tervrajz szerint végeztette. A növényállomány jelenleg is fajgazdag, bár az utóbbi évtizedekben tervszerűtlenül, oda nem illő fafajokat telepítettek. A parképítésben járatlan, jószándékú beavatkozások inkább ártottak a parknak. A park meglévő fái. a kaukázusi szárnyasdió, a keleti luc, (erős oldalárnyékban az alsó ágai elszáradtak, kár volt a közelébe fákat telepíteni), a török mogyoró, szépek a juharok, a tölgyek, a feketefenyők, a japán és a fehér akácok. Az újonnan telepített fafajok közül fontosabbak a berkenyék, a bejáratnál a liliomfák és a tulipánfa. Végeredményben minden növény, ami a parkban van, segíti a szanatóriumban ápolt betegek gyógyulását, pihenését A fák között fészkelő madarak megfigyelése élményt nyújt a betegeknek, akik különösen nagy szeretettel figyelik a fiókák felnevelését, első repülési kísérleteit. A kastélyban ma rehabilitációs központ és szanatórium működik, ezért csak korlátozottan, előzetes engedéllyel látogatható. Parkja védett.

Nógrádkövesd

Barcza-kúria: A faluban több úri lak is áll, ezek közül a legjelentősebb a Barcza-kúria, amelynek parkjában található piramistölgy (Quercus robur fastigiata) védett volt. Kiszáradása után új fát ültettek a helyére. A 19. században épült eklektikus épület állapota az állami gazdaság épületeként való hasznosítás során leromlott. A parkban található jelentős fák továbbá a három ezüstfenyő, japán akác, néhány vadgesztenye, juhar, hárs és szil.

Nógrádmegyer

Szerémy-Pauncz-kúria: A volt Szerémy–Pauncz-kúriát a Szerémy család építtette barokk stílusban a 17. század második felében. 1950-ben és 1954 után részben átépítették, jelenleg élelmiszerüzlet muködik benne.

Luchkovitz-kúria: A Luchovitz-kúria a 18. században épült, barokk stílusban. 1952-ben átalakították, teljesen elvesztette muemléki értékeit. Ma községháza.

Topolcsányi-kúria: A volt Topolcsányi-kúria 1750 körül épült, majd a Thonka család tulajdonába került, akik 1952-ig lakták. Ezt követoen 1959-ig óvoda muködött benne, majd a termeloszövetkezet központi irodája volt. Jelenleg kihasználatlanul áll.

Nógrádsipek

Balázs-kúria: József A. u. 6. A falu középpontjában található mindkét kúria, melyek neobarokk stílusban épültek. Míg a templom alatt található kúria 9 pilléres, addig a másik kúria 8 pilléres. Mindkét épület műemlék és helyi védelem alatt áll. A templom alatti kúriát 1820 körül építette a Balázs-család, a falu egykori nagybirtokosai. 2008. őszén fejeződtek be a több éve folyamatosan tartó felújítási munkálatok, melyeknek köszönhetően kívül-belül megújult az épület. Itt van 2 szinte teljesen egyforma kúria majdnem az út két oldalán. Ez volt a szerencsésebb, ez lett felújítva, a másik sajnos az összedőlés határán van. Itt működik a község könyvtára is, nyitvatartási időben be lehet menni, mi sajnos hétvégén jártunk itt, amikor is zárva volt.

Nagy Sándor-kúria: Árpád u. 1. Sajnos ez az épület nem lett felújítva, és egyik sarka nagyon meg is van rogyva. Félő, hogy ha ezt nem sikerül felújítani, akkor előbb-utóbb összedől.

Nőtincs

Gyurcsányi-Scitovszky-kúria: A Lőkös-patak melletti kisközség is régi nógrádi település. Az első írásos emléke a 14. századból származik. A századok során sok tulajdonosváltást követően a Scitovszky-család lett a birtokos. A ma iskolaként használt kastély is a család tulajdona volt. A kastélyt övező park területét azzal a céllal nyilvánították védetté, hogy a még meglévő idős fákat megőrizték, ez lehet egy jövőbeni parkrekonstrukció alapja. Az 1809-ben épült kúria klasszicista stílusú. Az épület a falu közepén található. A nemesi kúriákra jellemző L-alakban, hagyományos stílusban épült. Az épületet angolpark veszi körbe, a park területe a falu terjeszkedése következtében mára összezsugorodott, hogy megőrizzék angolpark jellegét és a még meglévő idős fákat védetté nyilvánították. Az oldalfalakat lizénák és faltükrök tagolják. Az épületen széles, tagolt koronázópárkány fut körbe. 1859-től a Scitovszkyak birtokolták, őket a 20. században a Hönich-Madarassy-Beck család követte. 1945-től általános iskola szerepét töltötte be, az épület 1984-től üresen áll, egy ideig részlegesen lakásként hasznosították. 2 hektáros parkja 1975-től természetvédelmi terület. A falu közepén, védett parkban, szabadon álló, földszintes, L alakú alaprajzú, cseréppel fedett nyeregtetős, klasszicista kúria. Keleti főhomlokzata 9 tengelyes: 3-1-1-3-1-3, szélső 3 tengely téglalap alakú osztott ablakok mélyített faltükörben, felettük mélyített téglalap alakú szemöldök. A középső 3 tengely rizalitban, előtte terasz, melyre 4 lépcsőfok vezet. A nyílászárók: két félköríves záródású ablak között félköríves záródású kétszárnyú bejárat. A tengelyeket páros dór féloszlopok választják el egymástól. A homlokzaton végigfutó főpárkány, rizalitban farovattal díszítve. Rizalit felett timpanon hasonló tagolással. Nyugati homlokzatok: Hosszú szár végén: 3 tengelyes, 1-1-1 széleken 1-1 téglalap alakú vakablak, felettük mélyített félköríves szemöldök. Középső kialakítása hasonló, de ebben a tengelyben téglalap alakú egyszárnyú bejárat. Szélső tengelyekben 1-1 fektetett téglalap alakú pinceablak. Pince csak ezen a részen. A tengelyeket dór féloszlopok választják el egymástól. Tagolt főpárkány atikafallal a főhomlokzattal szembeni nyugati homlokzat: 5 tengelyes 1-3-1. Középső 3 tengely rizalitban, felette timpanon, közepén kör alakú ablak. Két szélső tengelyben téglalap alakú ablakok, rizalitban 3 félköríves záródású ablak. A tengelyeket páros pillérek választják el egymástól. Rövidebb szár végén lévő homlokzat egytengelyes, egy téglalap alakú ablakkal. Északi hosszú homlokzata: 13 tengelyes, 3 tengelyben kétszárnyú téglalap alakú bejárat, 6 tengelyben utólag nyitott kétszárnyú bejárat, s a többi tengelyben téglalap alakú, szalagkeretes ablak. Déli rövidebb homlokzat: 3 tengelyes, 2 téglalap alakú ablak között egy téglalap alakú kétszárnyú bejárat, felette utólagos előtető, bejárathoz 6 lépcsőfok vezet. Ablakok felett téglalap alakú mélyített szemöldökök, sarkon, ill. a kapu két oldalán sávozás.

Patvarc

Mailáth-kastély: Az eredetileg klasszicista épület 1830-ban épült, a 19. század második felében romantikusan lett átalakítva. A kastély a falu keleti szélén, a főutcán található. Az éppen a felújítás végéhez közeledő épület magánkézben van, lakóházként használják, nem látogatható. Az épülethez nagy területű, gondozott park tarozik. Nagyméretű telken, szabadon álló, téglalap alaprajzú, földszintes épület, a Ny-i oldalához kapcsolódó bővítéssel és toldalékkal. Az eredeti épületrészt manzárdtető, a toldalékot a Ny-i végén lekontyolt nyeregtető fedi. Bejárata a D-i homlokzaton, kosáríves nyílású. Kéttraktusos, középfolyosóval; a helyiségek boltozottak. Építtette 1830 körül, klasszicista stílusban a Szentiványi család. 1860 körül bővítették, majd homlokzatát romantikus stílusban átalakították. 1880 körül a gróf Majláth család szerezte meg. Egy átalakítás során neobarokk külsőt kapott. A telken új istálló, illetve garázs. Főhomlokzatán az egyenes záródású ablakokat vállpárkánnyal összefűzött rozetta, és csúcsívsor koronázza. Kapuzata kosáríves záródású, ugyancsak rozettás, csúcsíves díszítéssel. A kaputól balfelé haladva: a-b-a-ab-d-jobbra-a-b-ba-b tengelyekben helyezkednek el az ablakok (melyek közül b befalazott ablakot, az a kapcsolt ablakot, a d pedig új ajtót jelent). Ablakokon bejutott rácsok. Oldalhomlokzatokon 2-2 ablak van. A hátsó homlokzaton a-aaa-a-b-a tengelyű, valamennyi ablak rozettás csúcsív díszítéssel és bujtatott ráccsal. Kettős manzárdtető fedi.

Pásztó

Almásy-kastély: Géza fejedelem u. 1. Legnagyobb birtokos a XVIII. század elejétől kezdve az Almásy család, melynek egyik őse, II. Ignácz gróf, a XIX. század elején pásztói birtokából hitbizományt alakított. A kastély ma is áll, bár egy gyár takarásában. Parkja és halastava teljesen elpusztult, beépült.

Jankovich-kúria: Az eredetileg barokk stílusú műemléki kúria 1760-ban épült a Jankovich (Jeszeniczei) család számára, amely később a Balás, illetve a Simay-Jeney családokhoz került. 1820-ban késői klasszicista stílusban lett átépítve, és 1996-ban teljeskörű felújításon esett át. Ekkor épült meg hozzá a télikert; valamint a borospincét, éléskamrát, konditermet, és barkács műhelyet is magába foglaló melléképület. A változatlanul 80 cm vastag falainak köszönhetően nyáron sincsen hőség. A magasföldszintes épület téglalap alakú, közepén négyoszlopos porticussal. A főhomlokzata kettős rizalit, amelyen még mindig megtalálható az eredeti címer. A korabeli bútorok, csillárok, falikarok, porcelánok is mind a történelmi időszak emlékeit őrzik.

Piliny

Nyáry-Perl-kúria: Az 1770-80-as években épült kastélynak több gazdája is volt ezek a Nyáry majd a Perl család, 1945-ben államosították, időnként iskola, kultúrház, könyvtár, mozi fodrász, gödör kocsma volt benne, majd teljes leromlása után TSZ gépszerelő műhely, majd 1970-ben lebontották. A helyén épült L alakú épület a mai iskola. Ebben a kastélyban élt és innen irányította a pilinyi régészeti ásatásokat Nyáry Jenő báró, aki a nagy Magyarország területén végzett ilyen ásatásokat, ebből a legkiemelkedőbb volt a pilinyi.  Ezek a munkák pilinyi kultúra néven híresültek el, mert itt találták a legtöbb és legértékesebb leleteket.

Wattay-kúria: Pilinyt az oszmán hódítás után a Wattayak telepítették újra. A faluban épült kúriájukat a helyiek régi kastélynak hívták, utalva rá, hogy a másik kastély, a Nyáry-féle, ennél később épült. 1949-ben lebontották, a mai keresztényi kertben, a kápolna helyén állt. 

Pusztaberki

Terstyánszky-kúria: Terstyánszky Zsigmond építtette a XIX. század közepén. Ez később Veres Iván tulajdonába került. Mára elpusztult.

Diószeghy-kúria: A Diószeghy család emelte a másik úrilakkal egy időben, de ez sem maradt fenn.

Rétság-Pusztaszántó

Kovács-kúria: Pusztaszántói út. A földszintes, téglalap alaprajzú épület a XIX. század első felében épült, klasszicista stílusban. Az épület főhomlokzata előtt, középen, nyitott előcsarnok áll, rácsdíszes tetőszerkezetét 12 kőlábazatos faoszlop tartja. A főfalon, az előcsarnok tetőzete alatt egyszerű timpanon látható. Az egykori uradalmi kúria ma mint a Szondy Ipari Szövetkezet vendégháza, régi pompájában díszeleg. 

Romhány

Prónay-kastély: A kastély 1770 táján épült késő barokk stílusban. Település középpontjában, részben az utca vonalában, részben utca vonalától beljebb, kertben szabadon álló, földszintes főépületből és rá merőleges, földszintes, szabadon álló melléképületekből létrejött épületegyüttes. Az egykori kastélyparkban gyárépületeket létesítettek, a terület védett, a gyárépületek elbontása reménytelen. Véleményem szerint az egykori park ezen részeinek védelme szintén reménytelen, ezzel csak a meglévő gyárépületek karbantartását, fejlesztését nehezítjük. Főépület: Utca vonalától beljebb, azzal párhuzamosan, szabadon álló, földszintes, palával fedett, kontyolt, ívelt nyeregtetős, késő barokk kastélyépület. Kerti homlokzata 4 + 3 + 4 tengelyes, középső 3 tengely rizalitban. Itt két félköríves záródású kétszárnyú bejárat, melyhez 4 lépcsőfok vezet. Nyílások felett végigfutó egyenes osztópárkány, majd felette a tengelyekben 1-1 kicsi, kétszárnyú, téglalap alakú ablak. A rizalitot főpárkány zárja. Rizaliton kívül lévő tengelyekben téglalap alakú, osztott ablakok. Sarkokon az első tengelyben kváderezés, a következő három tengelyben az ablakok felett összefüggő, mélyített faltükör szemöldökdíszként, illetve a 2-4. tengelyben végigfutó könyöklőpárkány, valamint az ablakok alatt egyszerű geometrikus köténydísz. A tetőn, a rizalit két oldalán 3-3 tetőablak. Délkeleti rövid homlokzat: 3 tengelyes, a + b + a. Két téglalap alakú osztott ablak között a talajszintnél magasabban lévő, téglalap alakú, kétszárnyú bejárat, melyhez két oldalról vezetnek lépcsőfokok kovácsoltvas korláttal. Mindegyik nyílászáró enyhén mélyített faltükörben, a homlokzat többi része kváderezett. Mindegyik nyílászáró felett mélyített, félköríves szemöldök, valamint az ablakok alatt mélyített, téglalap alakú köténydísz. Alacsony lábazat. A bejárathoz vezető lépcső alatt helyezkedik el a pincelejáró. A tetőn két ívelt tetőablak. Főhomlokzat: 4 + 3 + 4 tengelyes, középso 3 tengely rizalitban, melyet timpanon helyett barokkosan ívelt oromzat zár le. A rizalitban a tengelyeket enyhe kiülésű falpillérek választják el egymástól, melyek felfutnak az oromzat tetejéig. Egyébként a homlokzati nyílászárók elosztása, formája, a homlokzat tagolása, díszítése megegyezik a kerti oldallal. Ezen az oldalon is 3-3 tetőablakot helyeztek el a rizalit két oldalán. Északi rövidebb homlokzat 4 tengelyes, a + b + b +a. Középen két egyszárnyú ajtó, széleken két téglalap alakú ablak. A homlokzat egyéb tagolása megegyezik a déli rövidebb homlokzatéval. A kastély felújításra szorul.

Laszkáry-kúria: A klasszicista épület a 19. század elejéről származik. A Prónay-kúriával átellenben található, egy rossz állapotú tömör kerítés mögött. Az épület használaton kívül van. Mind a kastély, mind a körülötte lévő park rekonstrukcióra szorul. Egykori parkjának megmaradt részén, szabadon álló épületegyüttes: kúria és a rá merőlegesen különálló két oldalsó melléképület. A kúria téglalap alaprajzú, földszintes épület kontytetővel. ÉK-i homlokzata előtt dór oszlopos portikusz, címerrel díszített timpanonnal, DNy-i homlokzatán kis kiülésű középrizalit. Kéttraktusos, dongaboltozatos oldalfolyosóval. A helyiségek nagyobbrészt teknő, illetve csehsüveg boltozattal fedettek. A melléképületek téglalap alaprajzúak, földszintesek, nyeregtetősek. Épült a 19. század elején, 1888-ban leégett s a század végén átépítették. Ekkor került a Laszkáry család tulajdonába. Főhomlokzatát az eredeti állapotához képest felismerhetetlenül átalakították. Eredetileg 7 tengelyes lehetett, s a középső 3 tengely előtt állt 4 dór oszlop tartotta, timpanonnal záródó portikusz, benne címer, ma csak nyomai. Jelenleg délkeletről az 1. tengelyben még az eredeti méretű, osztott téglalap alakú ablak, majd a második tengelyben lévő ablakot félig befalazták és közvetlenül mellé egy kétszárnyú ajtót vágtak. A portikusz alatt eredetileg a + b + a tengelyek következtek, vagyis 2 téglalap osztott ablak között egy téglalap alakú kétszárnyú bejárat. Jelenleg délkeletről az ablak helyére egyszányú ajtó került, középen megvan a kapu és mellette az ablak. A homlokzat északnyugati végén, a két tengelyben megvan a két téglalap alakú osztott ablak. A portikuszban lévő nyílások körül vakolt szalagkeret látható, felettük egyenes tagolt szemöldök. Ugyanitt, a portikusz, dór oszlopaival párhuzamosan a tengelyek között a falon négy féloszlop. A homlokzat egyébként teljesen dísztelen, főpárkány és lábazat csak nyomokban. Északnyugati rövidebb homlokzaton eredetileg 3 tengely, minden tengelyben téglalap alakú osztott ablak. Az utóbbi időszakban délkeletről az 1-2 tengely közé egyszárnyú, téglalap alakú ajtót vágtak. Egykori kerti homlokzat 9 tengelyes, mindegyik tengelyben téglalap alakú osztott ablak. A középső 3 tengely rizalitban. A homlokzat sarkai, ill. a rizalit sarkai hornyoltak. Eredetileg a rizalitban lévő nyílások ajtók lehettek, utólagos elfalazás nyomai. Északnyugatról az 1-2. tengely között váltás, de kora nem megállapítható. Délkeleti rövidebb homlokzaton megmaradt a három tengely, 3 téglalap alakú osztott ablak. Mindegyik homlokzaton lábazat és főpárkány nyomokban. Északi melléképület mögött az egykori pince lejárata.

Ságújfalu

Kubinyi-Prónay-kastély: A Kubinyi család feltehetően az 1770 körüli években szerzett jelentősebb birtokokat Nógrád megyében. Mégpedig Kubinyi Gáspár által, aki nőül vette a dúsgazdag F. Wattay W. Farkas egyetlen lányát, Zsuzsannát. A család különböző leszármazottai fontos állami tisztségeket töltöttek be mindig. A kastély még későbbi tulajdonosai a Prónay családból kerültek ki, mégpedig szintén házasság révén. 1826-tól került Ságújfalu a Prónay család birtokába. A kastélyra inkább a kúria jelző illik. Egykor magas kőfal vette körül, melynek ma is látható, felújított darabja az Etes felé vezető út mellett áll. Késő barokk stílusú kastély nagy dongaboltozatú pincével rendelkezik. Az épület két oldalán fából készült nyitott tornác található. Emelkedőn, szabadon álló, téglalap alaprajzú, kontytetős épület, a D-i sarkához kapcsolódó félnyeregtetős toldalékkal. Kétszintes, a terep adottságaiból adódóan az alsó szint félig a földben. Három, egymástól független, külön bejáratú pincéje van. DNy-i és ÉNy-i homlokzatai tornácosak, faoszlopokkal, fűrészelt deszkamellvéddel. Az ÉNy-i homlokzat előtt lépcsőépítmény, pihenője fölött kiugró, lekontyolt tetőrésszel. Kéttraktusos, boltozott és gerendamennyezetes helyiségekkel. Egy gerendán felirat, évszámmal: 1805. Főhomlokzata előtt két irányból megy fel a lépcső a bejárathoz, ennek tengelyében, a lépcsőpihenő fölött előreugró tetőrész. Kontytető, cserépfedés. A földszint mindegyik nyílása keretletlen, szegmentíves záródású. Főhomlokzatán két, délnyugati oldalhomlokzatán egy pinceajtó nyílik. Földszinti nyílásai állótéglány alakúak, az ablakok kifelé-befelé nyílóak, beeresztett ráccsal, faragott fakerettel. A hátsó homlokzaton egy /vagy két?/ szegmensíves záródású ablak. Főhomlokzata 6, oldalhomlokzatai 3, hátsó homlokzata 3 /vagy 4/ tengelyes. Déli sarkához félnyeregtetős toldalék épült.

Szarvasgede

Velics-Virava-kúria: A községbeli úrilakok közul a Virava-félét Velics Antal dr. 1890-ben építtette. Ez később dr.Virava József kúriája lett, késobb Tanácsháza, ma Önkormányzat (Községháza).

Ligárd-Pethő-kúria: Szabados Ignác építtette. A XVIII. századi épület barokk stílusú. Jelenleg lakóépületnek használják, az épület jó állapotban van. A hozzá tartozó kert is gondozott. A kúria mellett gazdasági épületek találhatóak, állatistállónak és mezogazdasági gépek tárolására használják oket.

Ruttkay-Kurmosi-kúria: Ruttkay András építtette, késobb Kurmosi Józsefhez került, aki alatt leromlott, majd elbontották.

Szátok

Révay-kúria: A Lókos patak partján áll, a 17. században építették. Többször átalakították. Falai között megyei gyermekintézmény, diákotthon működik. Itt élt László Imre, a két világháború közötti időszak népszerű nóta énekese.

Szécsény

Forgách-kastély: Az ún. Várkertben, szabadon álló kastély: a hozzá DK-ről kapcsolódó őrségépület, a főhomlokzat előtti pilléres-vasrácsos kerítés, valamint az egykori vár maradványai: a kastélyhoz Ny-ról kapcsolódó fal, melybe bástya ékelődik. A kastély H alaprajzú, egyemeletes épület. Kontytetős, a kiugró épületvégek fölött kisebb gerincmagasságú, merőleges irányú tetőkkel. É-i és D-i homlokzatának háromszintes középrizalitjai között szintén merőleges irányban átfutó, magasabb gerincű, ívesen kontyolt tetővel. D-i homlokzatán a középrizalit lépcsős alaprajzú, kocsiáthajtóval, timpanonos-attikás lezárással. Kéttraktusos belső, D-i oldalfolyosóval. Emeleti díszterme tükörboltozatos, a többi helyiség síkmennyezetes. Lépcsőházában bábos kőkorlát, folyosóra nyíló belső ablakai kőkeretesek, nyílászárói 19-20. századiak. A középkori palotaszárny alatt dongaboltozatos pince. Az őrségépület téglalap alaprajzú, földszintes épület, nyeregtetővel, udvari homlokzata előtt árkád, kosáríves nyílásokkal. A bástya félköríves alaprajzú, emeletes, kilátónak átépítve, kis terasszal. A kastélyt a középkori vár falainak felhasználásával a 17. század második felében a gróf Forgách család építtette, majd a 18. században átépíttette. A kocsiáthajtó fölötti teraszra a rizalit a 19. században épült. 1846-ben Pulszky Ferenc szerezte meg az épületet. Örököseitől 1903-ban Grosz Jenő vásárolta meg, majd 1943-ban báró Lipthay Béla. A parkot gróf Forgách József hozta létre. Az angol stílusban épült tájképi park igen előnyösen tudta kihasználni a táji adottságokat. A kastélyépület alatti tavak partját rendezték, sétautakat építettek, amelyek a magas partfal romantikusan alakított területét is behálózták. Az egykori bástya, mint kerti pihenőház volt használatos, alatta műbarlang épült. A műbarlangban az odavezetett víz cseppkőszerűen kialakított szilákon zúdult alá, majd egy kisebb erecske a tóba vezette a vizet. A műbarlang somoskőújfalui bazalt oszlopkövekből épült, boltozati rendszere bravúrosan megoldott. A kastélypark teljes növényállományát ismerjük az Országos Levéltárban talált 1815-ben felvett növényleltárból. Így többek között japán csüngő akácok - 2 db ma is az előtérben virul -, mórusfajok, vérbükkök, tulipánfák, gingko, piramistölgy, tiszafák jelentek meg a parkban, valamint a három különböző hőmérséklettel tartott üvegházban délszaki növények sokasága volt megtalálható. Az akkori gyűjtemény nagyságát az is jelzi, hogy pl. muskátliból 32 faj volt. A park távolabbi részein jellegzetes építményként megjelent az ún. viadukt, esőbeálló, kilátó. Az igen változatos képet mutató park részbeni helyreállítása építményeivel 1995-ben megtörtént. A parkból felejthetetlen látványt nyújt a csillogó víztükör fölött megjelenő kastély és bástyák, háttérben templomok tornyainak látványa. A Kubinyi Ferenc Múzeumként működő kastély látogatóinak, a település lakosainak egyaránt élményt nyújt az itteni séta. Szécsény hétezer lakosú kisváros, a megye egyik legrégibb települése. Hadászatilag fontos vára és várnépe sokat szenvedett a történelem viharaiban, a 16. században a vár többször cserélt gazdát, hol török, hol magyar kézen volt. Az 1600-as évek közepén pestisjárvány miatt lerobbantották a várat. Ettől kezdve a település hadászati jelentősége megszűnt. A vár romjai alatt, Borjúpáston 1705-ben választották az erdélyi és felvidéki rendek vezérlő fejedelemmé II. Rákóczi Ferencet. Forgách József gróf a 18. században az elpusztult vár falaiból kastélyt építtetett. Ezt követően kezdték kialakítani a kastélyhoz tartozó 15 hektáros területen a megye legnevezetesebb parkját. A telepített és a "lángos házakban" nevelt növényfajok száma elérte a kétezret, az üvegházban az akkor még ritka kávéfa is pompázott a sok egzotikus növény között. A szépen megépített parkban több kisebb tó is volt. A tavakat tápláló vízfolyásokat vezetékrendszerben fogták össze. Még ma is látható a mesterséges barlang, amelyben egykor a vízesések és fénybeszűrődések különleges hangulatot teremtettek. A gondosan kezelt parkot a történelmi viharok nem kerülték el. Ma már csak néhány fa emlékeztet a fénykorra. Nemcsak a kastély, de a park nagy része is tönkrement. Híre sincs már a rózsaligetnek, a "lángos házaknak", a vízeséseknek. A fák tetemes része is elpusztult. A meglévők nagy részét nem az 1800-as években telepítették. A jelenlegi faállományból meg kell említeni az amerikai, magas és virágos kőrist, fehér nyárat, fehér füzet, feketefenyőt, mezei és hegyi juhart, fehér akácot, nyírt, keleti platánt, vadgesztenyét, rezgő nyárat, szürke nyárat, szomorú füzet, mandzsu füzet. A kastély felújítása során rendbehozták a kovácsoltvas kerítést és szépen felújították az előkertet. A szépen gondozott előkert méltó az épülethez. A tervszerűen telepített két alacsony japánakác nem takarja az épületet, észrevétlenül harmonizál a környezettel. A hajdani Forgách-kastély a maga korában egyike volt Magyarország legszebb kastélyainak. Az emeletes, középrizalitos, oldalszárnyas barokk épület a 18. század hetvenes éveiben készült el. Az elpusztult várból egy régi torony és egy bástyafal épület bele a kastélyba, amelynek szárnyépületekkel kitoldott széles homlokzata széles udvarra nyílott. A kastély 10 méter mély pincéje is az egykori várból maradt meg. Az udvar kovácsoltvas kapuját a Forgáchok címere díszíti. Forgách József a reformkorban megnagyobbítatta a kastélyt. A kastélyépület alatti tavakat rendezték, sétautakat építettek, amelyek a magas partfal romantikusan alakított területét is behálózták. A kastélyt 1968-75 között állították helyre. Jelenleg Kubinyi Ferencről, a reformkor lelkes politikusáról elnevezett múzeumnak ad otthont. Nagyon gazdag az állandó helytörténeti és vadászati kiállítás, de sok időszakos kiállítást is rendeznek ebben a kellemes környezetben. A kastélyhoz tartozó, hajdani "kasznár házban" Kőrösi Csoma Sándor-kiállítást láthatnak az érdeklődők.

Benczúrfalva: Benczúr-kastély: A ma már Szécsényhez tartozó Benczúrfalva az egykori Dolány, a Megyer-patak mellett, Szécsénytől mintegy 5 km-re található. Az első feljegyzések Dolányról a 14. századból maradtak fenn. A települést sajnos a törökök 1550-1552-ben teljesen elpusztították. A Wattay-család a 19. század elején építtetett itt egy kastélyt. Az épület szépen illeszkedik környezetéhez, harmonikusan uralja a Szécsényi-medence fölé magasodó domb peremét. A barokk jellegű kastély több átalakítás nyomát viseli. Többszöri tulajdonosváltás után 1910-ben híres festőművészünk Benczúr Gyula - Mikszáth Kálmán rábeszélésére - vásárolta meg a kastélyt. Benczúr élete utolsó éveit itt töltötte és a kastély mellett létesített műteremben dolgozott. 1920-ban bekövetkezett halála után vette fel a kis falu a Benczúrfalva nevet. A híres festő műterme nem maradt árva, az utóbbi években ugyancsak ismert személyiség, id. Szabó István szobrászművész dolgozott a műteremben. A kastélyt jelenleg raktárként használják, a műterem id. Szabó István halála óta lakatlan. A park elhanyagolt, csak az idős fák emlékeznek és emlékeztetnek a gondosabb múltra. Hatalmas méretű diófák sorakoznak a park nyugati oldalán. A kastély előterét nagy méretű, bokros növésű tiszafa tölti ki. A domboldalon egy kocsányos tölgy nyugalmat sugárzóan" tekint" az Ipoly völgyére. A park fás növényeiből említést érdemel a mezei, a zöld, a korai juhar, a vadgesztenye, a nyírfa, a gyertyánfa, a judásfa, a közönséges mogyoró, a keskenylevelű ezüstfa, a sárgalevelű vagy európai bükk, a magas és szomorú kőris, a fekete dió, a fehér nyár, a juharlevelű platán, a kocsányos tölgy, a piramistölgy, a japánakác, akislevelű hárs, a közönséges puszpáng, az atlasz cédrus, az oregoni álciprus, a téli v. közönséges magyal, a tornyos virginiai boróka, a luc és a szerb lucfenyő, a szürkefenyő, a simafenyő, a duglászfenyő, a tiszafa, a bokros, a tornyos tiszafa, a nyugati tuja v. életfa, a keleti tuja. Több próbálkozás történt a park felújítására, kiegészítésére, de gondozás hiányában ezek nem voltak eredményesek. Mindenütt látszik, hogy a kastélyépületnek nincs igazi lakója, gondos tulajdonosa. Az eredeti angol tájképi parkból megmaradt idős fák mellé oda nem illő fafajok is bekerültek, így a parkfelújítás során az eredeti jelleget is helyre kell állítani. A Wattay család által építtetett, 18. századi barokk, klasszicista átalakításokkal bíró kastélyt 1910-ben vette meg Benczúr Gyula. A kastély egy részét műteremmé alakította át, és nyaranta itt festett. Az épület Benczúrfalván található, a településrész 22. számú főúthoz közeli végében, egy kis dombon. Jelenleg használaton kívül áll, igen rossz állapotban. A festőgombák miatt fertőzésveszélyes az épület.

Szirák

Dégenfeld-Teleki-kastély: Szirák régi megyei település. Az ősi településen a Jeruzsálemi Szent János lovagrendnek már 1219-ben volt rendháza. A tatárjáráskor elpusztult, de a rendházat a településsel együtt viszonylag rövid idő alatt újjáépítették. A török időkben a község teljesen elnéptelenedett, a felvidékről tótokat telepítettek ide. A kastélyt Róth Tamás és neje, Wattay Borbála 1748-ban építtették. Jelenlegi formája a 19. század második felében alakult ki. Házasságkötések révén a Teleki, majd a Dégenfeld családok tulajdonába került. Ez az eredete a "Teleki-Dégenfeld-kastély" megnevezésnek. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt támogatásával helyreállított, szépen díszített, barokk épület ma szállodaként és továbbképző központként rangos rendezvényeknek ad otthont. A kastéllyal a ma gondozott és ápolt 3 hektáros parkot is felújították. A park meglévő fái közül a szomorú japánakác, a szomorú kőris a legértékesebb, és említésre méltó a szépen fejlődő nagylevelű hárs, valamint a hegyi szil. A védett terület - a színvonalas rendezvények ellenére - szabadon látogatható. A falu kastélyát a XVII. században kezdték el építeni, majd 1728-ban Roth Tamás teljesen átépítette. A díszes úri lak száz esztendővel ezelőtt nyerte el mai formáját. A kétszárnyú, emeletes épület Nógrád megye legszebb épületét két kis saroktorony ékesíti, melyek némi romantikus jelleget kölcsönöznek az épületnek. A kastélynak középrizalitos oromzata van, kapuja fölött domborműves díszítés látható. A díszteremben megmaradt néhány falfestmény. Ma négycsillagos szállodaként működik, lovaglási lehetőség, lőtér, szauna, teniszpálya várja a vendégeket. Az épület parkjában egyszerű turistaszálló is igénybe vehető. Rendezvények szervezésére is alkalmas az épület. A kastélyt 3,3 hektáros, védett park veszi körül. Jelenleg is meglévő legértékesebb fái: Tilia plathyphyllos, Sophora japonica pendula, Fraxinus chinensis, Ulmus scabra. A park gondozott, faállománya azonban szakszerű felújításra, kiegészítésre szorul.

Szurdokpüspöki

Györgyey-kastély: Valamikor 1900 környékén épülhetett az egykor dombon álló kastély, mely elpusztult, néhány romdarabja még megtalálható az Anna-ligetben. A grófi kastély négy falából kis házak születtek a faluba. Parkjában gyermektábort alakítottak ki. A kastély pincéje ma is megvan.

Szügy

Beniczky-kúria: Az épület 1830-ból származik, klasszicista stílusban épült. Jelenleg használaton kívül van, elhagyatott, rossz állapotú. A kúriát körbevevő kis kert szintén elhanyagolt, gyomos.

Kubinyi-kastély: Az idők során a kastély teljesen elpusztult, pedig ez szolgált a közgyűlések színhelyéül. Az udvaron egy védett hársfa áll. A két barokk ispánépület és a közöttük lévő kőkapu mögött azonban az alapfalak megtekinthetők. Az általános iskola épületét a kastély romjai mögött, úgy tervezték, hogy emlékeztessen a Kubinyi-kastélyra.

Simonyi-kastély: Szügybe legegyszerűbben Balassagyarmatról juthatunk el. A községben az első útelágazásnál balra találjuk a volt megyeházát, ennek udvarán áll a hárs. A jobb oldali út pedig a Simonyi-kastélyparkhoz vezet. A nemesi vármegye a 18. században Szügyben székelt. A vármegyeházát 1700 táján a Beniczkyek építtették. Ma is könnyen felismerhető az épület. A két egymástól különálló épületet egy kerítésfal fogja össze, ennek közepén faragott keretű kosáríves kapu nyílott. Ennek a tengelyében áll az a védett hársfa, mellyel az utókor a régi nemesi vármegye helyszínének kíván emléket állítani. Az 1755-ben épített Simonyi-féle barokk kastélyt és környékét az elmúlt évtizedekben nem úgy gondozták, mint ahogy kellett volna. A kastély bejárati része előtti tér teljesen üres. Az 1988-ban igényesen felújított épület megkívánja, hogy a park felújítása is megtörténjék. Az épület előtti parkban a park gerincét képező idős fák megmaradtak. Jó kiindulási alapot jelentenek a tervszerű pótlásokhoz és az útrendszer helyreállításához. A meglévő fák közül különösen értékes a 6 m magas, 5 m koronaátmérőjű piros liliomfa, a két kaliforniai óriásfenyő, a két tiszafa, a kocsányos tölgyek és a hegyi szilek. A késő barokk kastély 1755-ben épült. A község egy mellékutcájában található, keskeny köves úton közelíthető meg. Magánkézben van, őrzött, kerítéssel körbekerített, nem látogatható. A kastély felújított, és mindeközben szinte maradéktalanul érvényesültek a műemlék- és környezetvédelem követelményei. Hársfákkal beépített parkja természetvédelmi terület. A meglévő fák közül különösen értékes a piros liliomfa (Magnolia liliiflora), a két Sequoiadendron giganteum, a két Taxus baccata. A kastély bejárata előtti üres rész felújítása megtörtént, a kastély épülete a kerítésen kívülről szinte egyáltalán nem látható. A park gondozottsága elmarad az épületétől.

Hanzély-kúria: Az 1886-ban emelt épület romantikus stílusú. Építtetője Hanzély László királyi tanácsos. A kúria a település főútjainak kereszteződésénél áll. Az államosítás után az állami gazdaság irodahelyisége volt. Az épület állapota jó, jelenleg idősek otthonaként működik. A kúria körüli park gondozott, sok értékes, idős fa található benne.

További, kisebb kúriák a faluban: a Paczolay- és a Hisnyay-kúria. Előbbi 5 szobás, teljes mérete 396 m2, utóbbi 6 szobás és 374 m2-es.

Tereske

Frideczky-kúria: A 18. században épült barokk kúria homlokzata 1830-ban klasszicista stílusúvá lett alakítva. A település központjában, utca vonalától kissé beljebb, az úttal párhuzamosan, nagy kertben szabadon álló, téglalap alakú alaprajzú, földszintes, cseréppel fedett kontyolt tetejű, részben 18. századi, részben 19. századi kúria. Utcai homlokzata 6 tengelyes, a két szélső tengelyben téglalap alakú vakablak, a középső 4 tengelyben kétszárnyú, osztott téglalap alkaú ablakok. Ablakok körül szalagkeret, kiugró tagolt könyöklőpárkánnyal, ablak fölött akantuszleveles gyámok tartotta egyenes, tagolt szemöldök. Alacsony lábazat, benne minden tengelyben fektetett téglalap alakú pinceablak. Tetőn három szegmensíves padlásablak. Mindkét rövidebb homlokzat 2 tengelyes a fent leírt ablakokkal. Kerti homlokzat 3+1+3 tengelyes, két szélső tengelyben kicsi téglalap alakú ablak hangsúlyos kőkerettel, vasráccsal, hangsúlyos könyöklővel és szemöldökkel, majd 2-2 fent leírt téglalap alakú ablak, középtengelyben kettős dór oszlopok tartotta portikusz, benne, de nem a középtengelyben kétszárnyú, téglalap alakú bejárat minden dísz nélkül. A bejárathoz 3 karú lépcső vezet fel, a két oldalsó kar enyhén ívelt. A két szélső tengelyben a kisebb ablakok alatt 1-1 szegmensíves záródású kétszárnyú pincelejáró szép szalagkerettel. Erős lábazat, mindkét oldalon a középtengelyben 1-1 fektetett téglalap alakú pinceablak, melyek sarkába belemetsz az íves feljárat lépcsője. Mindkét oldalon a tetőn 2-2 szegmensíves tetőablak. Az épület körül új díszburkolat. Az épület sarkain enyhe faltükörben lekerekítés. A kert még rendezetlen, viszont problémás a helyszínrajz, amely a kertben jelöli a szomszéd épületet is, de azt a kertből leválasztották és elméletileg nem tartozik az ingatlanhoz. A kertben nincs más épület, holott a helyszínrajz még jelzi, egyedül a nyugati oldalon, a kerítéshez közel kettős WC áll. A tulajdonos elmondása szerint a kerítés mellett, szintén ezen a részen 3 gabonavermet találtak mindenféle hulladékkal feltöltve, amit nem szedtek ki. Az épület olyan szabálytalan, semmi sem ott van, ahol kell, biztos, hogy a 18. századtól folyamatosan bővítették, érdemes lenne jobban utánanézni az építéstörténetnek. A teljes épület alatt boltozott, téglapadozatú pince helyezkedik el. Parkja gondozatlan, az utca vonalán lándzsás vaskerítés húzódik. Az épület jelenleg lakóház.

Huszár-kastély: Az épületet 1848-ban emelték, klasszicista stílusban. A kastély a Frideczky-kúriával átellenben fekszik, állapota megfelelő. A főépület téglalap alaprajzú, földszintes. Utcai homlokzatán középrizalit, a kert felé négy oszlopos, kocsifelhajtós portikusz helyezkedik el, mindkettő timpanonnal van lezárva. A homlokzatot egyszerű fejezettel formált falpillérek tagolják. Az épület középfolyosós, belső előcsarnokos elrendezésű. A két oldalszárny különböző méretű, a baloldali a terep lejtése miatt dél felől emeletes kialakítású. Homlokzatuk két-két féloszloppal díszített. A főépülethez négy-négy oszloppal tartott, eredetileg nyitott nyaktaggal kapcsolódnak. Ezeket újabban elfalazták, kis toldalékok is épültek. Új, magas kazánkéményével a műemlék összképét teljesen elrontották. Jelenleg a helyi nyolcosztályos általános iskola működik az épületben. Parkja védett.

Tolmács

Szentiványi-kúria: A kúria a vasút mellett fekszik. A barokk jellegű kastélyt a Szentiványi család építtette a 18. században. Az új tulajdonos Herzfeld Frigyes 1893-ban átalakította. Napjainkban a téglalap alaprajzú, földszintes épület elhanyagolt állapotban van. Az épülethez tartozó park is elhagyatott. Kertben szabadon álló, téglalap alakú alaprajzú, földszintes, cseréppel fedett, kontyolt nyeregtetejű, eklektikus kastély. Az épület nagyon rossz állapotban van, egyetlen homlokzatán sincs vakolat. Jól látszik a 18. századi lakóépület falmagassága, illetve a rá- és melléképítések, átalakítások. Jelenlegi főhomlokzata 9 tengelyes: a + a + a + A + B + A + a + a + a. A középső 3 tengely rizalitban, itt a két téglalap alakú kétszárnyú bejárat. A rizalit két oldalán, attól távolodva 1-1 téglalap alakú nyílás, az erkély egykori bejárata. A rizalit két oldalán 1-1 szegmensíves tetőablak. Az erkély nyílásait ívelt szemöldök fogja össze. A homlokzat előtt nyomokban látható még a 19. században épített talán kétkarú feljáró, egyben erkélyépítmény nyomai. ÉK-i rövid homlokzat 2 tengelyes, egy téglalap alakú bejárat és egy ablak, a tetőn ugyanaz a nagyméretű szegmensíves tetőablak. Kerti homlokzata 10 tengelyes b + a + b + a + b + A + a + a + a + b. Az első nyílás egy egyszárnyú bejárat, majd téglalap alkakú ablak és egyszárnyú bejárat váltja egymást. A középső két tengely rizalitban, az egyik egy kétszárnyú téglalap alakú bejárat, a másik egy kicsi téglalap alakú ablakocska, talán a villanyórának. A maradék három nyílás ismét a rizaliton kívül 3 téglalap alakú kétszárnyú ablak, végül ajtónyílás. A rizalit egyenes oromzatában kétszárnyú ikerablak. A rizalit két oldalán a tetőn ugyanazok a szegmensíves záródású tetőablakok. DNY-i rövid homlokzat 3 tengelyes, 2 ablak és egy egyszárnyú bejárat. Az egykori kastélykertbe épült bele az újabb, jelentéktelen óvoda.

Vanyarc

Dessewffy-Bánffy-kúria: Emelkedőn szabadon álló, U alaprajzú épület, kontytetővel. A terep adottságai miatt az U szárai magasföldszintesek, az összekötő középső szárny földszintes. Az U szárai között terasz. A középső szárny D-i és É-i homlokzatán rizalit. A belső teraszról nyíló bejáratai fölött újabb védőtető. Az alsó szint bejáratai a szárak véghomlokzatain nyílnak. A Ny-i szemöldökén felirat: Alexander Ilgo de Drasrotz, 1763. Egytraktusos, csehsüveg boltozatos folyosóval, csehsüveg- és teknőboltozatos, valamint síkmennyezetes helyiségekkel. Sok helyen barokk nyílászárók. Draskovics Ilgó Sándor építtette 1763-ban. Az 1800-as évektől a Dessewffy család tulajdonába került. Az 1870-es években átépítették és bővítettek U alakúra. Bal oldali oldalszárnya rövidebb volt, csak 1967-ben építették ki jelenlegi hosszúságára. Az előre ugró szárnyak homlokzata (déli) mind az alsó mind a felső szinten 1 tengelyes, a nyugati szárnyon az alsó része tulajdonképpen az alsó rész mind a két esetben lábazat, egyszárnyú téglalap alakú bejárat, felette a sarkokon páros falpillérek között, enyhe kiülésű faltükörben téglalap alakú osztott ablak finoman sávozott szalagkeretben. Ablak felett finoman indul majd ívelt szemöldök. Tagolt főpárkány fut körbe. A K-i szárny déli homlokzata hasonló elrendezésű, itt enyhén ívelt (szemöldökgyámos) kétszárnyú, szalagkeretes, záróköves pincelejárat a lábazatban, felette hasonlóan tagolt homlokzaton téglalap alakú ablak a már leírt szemöldökkel. 11 lépcső vezet az emelt teraszra, az oldalszárnyak helységeibe innen lehet bejutni a szárnyak keleti ill. nyugati homlokzatán 1-1 téglalap alakú egyszárnyú ajtó nagyon csúnya fából épült palával fedett előtetővel. Az összekötő szárny déli homlokzata 4 tengelyes, nyugatról a 2. tengelyben kétszárnyú téglalap alakú főbejárat a már fent leírt előtetővel. A többi tengelyben téglalap alakú osztott ablakok szalagkerettel. Nyugatról az utolsó tengely előtt felváltás, a homlokzatnak ez az utolsó szakaszra hátrább ugrik. A főbejárat 2 oldalán elhelyezett ablakok felett a már leírt ívelt szemöldök, a 4. tengelyben nem ívelt, hanem törtvonalú szemöldök. A homlokzatot ugyanúgy falpillérek tagolják és az ablakok enyhe kiülésű faltükörben helyezkednek el. Keleti homlokzat 3 tengelyes, alul a lábazatban 3 pinceablak, felettük téglalap alakú osztott ablakok törtvonalú szemöldökkel. Sarkokon páros falpillérek, ablakok kiülő faltükörben. Északi homlokzat 2 tengelyes, keletről a 2. És 3. tengely enyhe kiülésű rizalitban. Mindegyik tengelyben téglalap alakú osztott ablakok. A rizalitban lévő ablakok szemöldöke ívelt, a többi törtvonalú. A homlokzat és rizalit szélein páros falpillérek, ill. a rizalit ablakai között L falpillér. Nyugati homlokzaton a lábazatban 2 nagyobb téglalap alakú ablak, jelzi, hogy nem pincének használják ezt a részt. A lábazat felett eltérő tengelykiosztásban 3 téglalap alakú, osztott ablak, délrol az 1. szemöldök nélküli, a másik 2 ill. törtvonalú szemöldökkel. A sarkokon páratlan, az ablakok között páros falpillérek, ill. lizénák. Az ablakok már megszokott kiülő faltükörben.

Beniczky-kúria: A 19. század elején épült klasszicista kúria irodalomtörténeti emlékhely. Veres Pálné otthona volt az épület és gyakran megfordult itt Madách Imre, Mikszáth Kálmán és Szontágh Pál is. Az épület magántulajdonban van, épp felújítás alatt van. Az átépítés jelentős mértékű, szinte csak az oromzat marad eredetiben. Az épülethez kis kert tartozik.

Varsány  

Tábpuszta: Tábi-kastély: Itt található a Tábi kastély romja. A 32 szobás kastély valószínűsíthetoen 1938 körül készült el, amely a Schnetzer-gazdasághoz tartozott. (A tulajdonos a Glück-testvérektől vásárolta meg)
A pusztán élők visszaemlékezései alapján szépen berendezett, vízzel, lifttel ellátott épület volt, amelyet a tulajdonosai csak nyaranként laktak. (A birtok ügyeit az intéző végezte). A II. világháborúban a német és az orosz csapatok szálláshelyévé, fosztogatásaik martalékává vált. A háború után pusztulásra ítéltetett, hiszen az épület 50%-os károsodást szenvedett, ekkor veszett el berendezésének nagy része is. A berendezéseket, használati tárgyakat a katonák tették tönkre, valamint a helyi lakosság hordta szét. Az államosítás után időnkét magánszemélyek lakták, majd 1982-től 1989-ig a helyi Termelő Szövetkezet használta méreg raktárként. Állagmegőrzés hiányában gyorsuló ütemben pusztult a kastély, ma már lebontásra van „ítélve”.