SOMOGY MEGYE KASTÉLYAI

 

Ádánd

Csapody-kastély: Az épület a Perneszi család 17. századi kastélya helyén épült 1820 és 1827 között, klasszicizáló késő barokk (copf) stílusban. Építtetője, Csapody Pál volt a község utolsó (jobbágyfelszabadítás előtti) földesura. A szabadságharcban nemzetőr századosként vett részt. Csapody Pál halála után, 1856-tól több birtokosa is volt a kastélynak, így gróf Wickenburg, majd a Tallián család, később az osztrák Satzger család vásárolta meg a kastélyt és annak birtokait, melyeken kiterjedt gazdálkodást folytattak nemzedékeken át, jelentős részt vállalva a falu felvirágoztatásából. A II. világháború alatt a Satzger család külföldre menekült. Üresen maradt kastélyukat napok alatt kifosztották, értékes berendezését széthordták, az épület is megrongálódott. A háború után után a kastélyt és birtokait államosították, majd itt kezdődött meg a mezőgazdasági szakmunkásképzés. A páfrányfenyőkkel és piramistölgyekkel beültetett, híres kastélypark nagyrészt elpusztult – helyén ekkor mezőgazdasági gépállomás és szocialista stílusú barakkházak épültek. 1980-85 között a kastélyt átépítették, akkor egyszerűbb tetőzetet kapott, 2000 nyarán pedig belső átalakításra került sor. 2007-ben megszűnt a Csapody kastélyban működő Mezőgazdasági Szakiskola – a kastély azóta üresen áll.

 

 

 

 

 

Tallián-kúria: A Vizeki Tallián család csinos, barokk kúriáját Tallián János építtette a 18. század közepén. Ma a település legrégebbi lakóépülete, mely hosszú nemzedékeken át adott otthont a Tallián család ádándi ágának, később birtokaik intézőinek. A család számos kiválósága itt született, néhányan az általuk építtetett, szomszédos katolikus templom sírboltjában nyugszanak. A kúriát a 19. században klasszicista stílusban átépítették. Ekkor falazhatták be az eredetileg a park felé nyitott tornácot is (a Kis-Koppányra és a túlparti dombokra néző valamikori park ma az általános iskola udvara), illetve ekkor bonthatták el a fölötte álló timpanont, mely talán az egykorú, és azonos stílusban épült vámosmikolai Esterházy kúriáéhoz lehetett hasonló. Az épület az átépítéskor a kor divatjának megfelelő, laposabb tetőzetet kapott. A kúriát a második világháború után államosították. Benne kapott helyet a község általános iskolája, az új iskolaépület elkészültével pedig az iskola konyhája és ebédlője. Szép, faragott bejárati ajtaja ma az épület belsejében látható. Ugyancsak megmaradtak a mennyezet barokk stukkói, a meszelés alatt pedig vélhetően az eredeti freskók is. Alig száz méterrel arrébb, bár romos állapotban, de máig áll a Tallián uradalomhoz tartozó, ugyancsak 18 századi, öreg magtár.

 

 

 

 

Alsóbogát

Festetics-kastély: E gyönyörű tájat színesíti a műemlék Festetics-Inkey kastély mintegy 9 hektáros parkja, ahol a Magyarországon őshonos fák közül majdnem az összes megtalálható, amelyek több százévesen hirdetik a múlt letűnő emlékeit. Tovább haladva a lombok közül lassan kibontakozik az 1853 körül klasszicista stílusban - a jelenlegi állapot szerint - épített, magánkézben lévő műemlék, a község legjelentősebb látnivalója és címerének egyik fő eleme, a Festetics-Inkey kastély. A kétszintes - tetőtér beépíthetőséggel és pincével együtt - mintegy 2500 négyzetméteres épület még így lepusztult állapotában is lenyűgöző látványt nyújt. Az emeletes kastélyt a Festetics család építtette az 1830-as években. Az építkezéssel párhuzamosan folyt a park kialakítása. A kastélypark különleges dendrológiai értékei: páfrányfenyő, kolorádófenyő, tiszafa, simafenyő, vasfa, pirosvirágú galagonya. A kertben jelentős számban fordulnak elő nagyméretű faegyedek. A platánok törzskerülete meghaladja az 5 m-t, de nem sokkal kisebbek a tölgyek, az ezüst hársak, a hegyi és korai juharok és a magas kőrisek. Szép méretet értek el a luc- és erdeifenyők, valamint a tiszafák is. Sajnos az 1966. évi nagy vihar jelentős kárt okozott a parkban. Nyomait már rendbehozták, a patakparti gyönyörű platánfasor viszont szinte teljesen megsemmisült.

 

 

 

 

 

Alsóbogátpuszta: Kiskastély: Felsőbogát a Lengyel család után Vrancsics tábornok birtokába került, aki itt kastélyt építtetett. Később báró Puteány Sándor, majd a Gludovácz és Inkey családok birtokába került. 1856-ban gróf Zichy Károlyé volt. A 18. században épült az egyszintes barokk kiskastély, a település szélén áll, magántulajdon. Volt fogadószobájának mennyezetén és oldalfalán érdekes freskók találhatók.

 

 

 

 

 

 

Andocs

Nagytoldipuszta: Kúria: Klasszicista stílusban épült a 19. sz-ban. Napjainkban Nagytoldipusztán egy romos klasszicista kúria és régi majorsági épületek találhatóak. A kastély épülete és az előterében álló szép régi fák rögtön szembe tűnnek, ha közúton közelítjük meg a települést. A Kaposvár-Siófok vasutat keresztezve egyenesen haladjunk tovább és a kis temető után balra fordulva a romos kastély épülethez érünk. Gépkocsival a kőszórásos bekötőútra fordulva az épület mellé mehetünk, megfordulási lehetőség van. A kastély mögött laknak így legyünk óvatosak a kereséskor. A kastély az egykori pálos kolostor helyén épült, az épület D-i oldalán a közlekedés veszélyes, mivel a régi kolostor pincéje az épület mellett folytatódik és a teteje beomlott, a pincébe zuhanhat az óvatlan nézelődő. Erre egy kis tábla is figyelmeztet! Az épület zárva van, csak az ablakon lehet benézni. 2009-től megkezdodött a kúria felújítása, építési terület. Körbe is van kerítve, de nincs lezárva. Leverték a vakolatot, kivették a régi nyílászárókat, a régi pálos-pince környéke változatlanul veszélyes!

 

 

 

 

 

Babócsa

Prinke-kastély: Az egykori vártól délnyugatra áll a Prinke-kastély. 1800 körül épült, a századfordulón gróf Somssich Béla és Adolf tulajdona volt. Az épület 1983-ig általános iskolaként működött, majd a Babócsáért Egyesület Helytörténeti Gyűjteményként nyilvántartott, úgynevezett falumúzeumot hozott létre a termeiben.

 

 

 

 

 

 

Somssich-kastély: Orvosi rendelő és lakások, volt Somssich-kastély, neoklasszicista. Gróf Somssich Viktor építtette 1880-ban. Középső része a második világháborúban elpusztult. Timpanonját az 1960-as években bontották el. Eredetileg U alaprajzú kastély volt, melynek ma is áll két oldalszárnya, viszont látványosan hiányzik a középső tag, így ma a két szárny egymástól független.

 

 

 

 

 

 

 

Balatonboglár

Bárány-kúria: A balatonrendesi (akkor Zala vármegye) Bárány család (1726-tól 1856-ig birtokuk volt Bogláron) 1752-ből fennmaradt okiratában újra megemlítették a boglári révet. Hitelesen datálható műemlék-építményként az ő klasszicista kastélyuk, a Bárány-kúria maradt ránk. (1836. Építtető: Bárány Pál.)

 

 

 

 

 

 

 

Acsády-kastély: Az Árpád utca első háza, ma zeneiskola. Az Acsády-kastély pincéjében működik immár másfél évtizede a Pincetárlat.

 

 

 

 

 

 

 

Balatonkeresztúr

Festetics-kastély: A földszintes, barokk stílusú kastély - északi oldalán manzárdtetős emeletes szárnnyal - a 18. század húszas éveiben épült. A Hofstädter Kristóf által tervezett kastély (inkább kúria) szállóként üzemel. Itt lakott 1731-ben, Festetics Kristóf vendégeként Bél Mátyás, kora kiváló polihisztora, aki itt vetette papírra Somogy megyei utazásának emlékeit. Az épület falán pirogránitból készült Zsolnay-táblán a híres tudós arcképét láthatjuk. A keszthelyi kastély elkészülte után az uradalom intézői laktak falai között.

 

 

 

 

 

Balatonlelle

 

Szalay-kúria: Művelődési ház, volt Álgya-Papp-, azelőtt Szalay-kúria. Régebbi épület helyén építette Szalay József 1838-ban. Klasszicista.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Jankovich-kúria: Általános iskola és napközi otthon, volt Jankovich-kúria, Jankovics Xavér építtette 1812-ben. Erősen átépítve.

 

 

 

 

 

 

 

Balatonszemes

Hunyady-kastély: Az 1733-ban birtokossá vált gróf Hunyady család építette barokk stílusban. Nyaralókastélyként használták a 12 köríves, tornácos L alakú nemesi udvarházat. Környezetében kiszolgáló épületei a magtár, cselédházak, istálló együttesen stílusában harmonikus egységet alkot. A birtokközpont volt gazdasági épülete is védett műemlék. A kastély udvarában értékes idős fákból álló parkban sétálhatunk. Ma iskola működik a kastély épületében.

 

 

 

 

 

 

Balatonszentgyörgy

Csillagvár: Az egykori dokumentumok szerint bizonyossággal állítható, hogy a nevét négyágú, csillag alakú alaprajzáról kapó épületet csak jóval a török háborúk után, 1820-21 között emelték. Stílusa korai romantikus. Tulajdonosa Festetics László gróf, eredetileg a környező erdőségekben élő vadállatok miatt vadászháznak rendezte be. Az akkori romantikus korszaknak megfelelően, négy esztendő múltán már árokkal és magas sánctöltéssel egészítették ki, így már valóban egy középkori végvárra hasonlított az objektum. Körülötte másfél hektáros park van. Ma kiállítás tekinthető meg falai között.

 

 

 

 

 

 

 

Battyánpuszta: Festetics-kastély: A kastély a közelmúltban lett felújítva, jelenleg magántulajdon, eladásra vár.

 

 

 

 

 

 

 

 

Bálványos

Satzger-kastély: Satzger Keresztély Dániel 1853-ban építtette. Parkban szabadon álló téglány alaprajzú épület. A város közepén áll, főhomlokzata a Kossuth utcára néz, mögötte azonban már a parkja terül el. Főhomlokzatán ötoszlopos portikusz, hátsó homlokzatán kiugró középrizalit található. Az átalakítások miatt eredeti ornamentikáját elvesztette.

 

 

 

 

 

 

Barcs

 

Belcsa: Kremsier-kastély: A volt Kremsier-kastély, eklektikus (neoreneszánsz), 1880 körül épült. A kastély állapota ma már nagyon rossz. Hiányzik az egész tetőszerkezet, az összes nyílászáró. Tilos a belépés, életveszélyesnek nyilvánították. A falak omladoznak.

 

 

 

 

 

 

Középrigóc: Széchenyi-kastély: Barcstól nem messze, az erdőben szép kis neobarokk kastély található, amelyet Széchenyi Ferenc építtetett 1925-30-ban. A II. világháború után egy ideig gazdátlan volt, 1960-tól Erdészeti és Vízügyi Szakközépiskola működik benne. Parkja 35 hektáros. Az iskola a hatvanas évektől folyamatosan telepíti az egzótákat az épület környékén, így valóságos kis arborétumot alakítottak ki. A fiatal fák természetesen még nem olyan mutatósak, mint az idősek. A kastélyt és az épületet övező park gondozott, ez elsősorban az ott tanuló diákok és az őket irányító pedagógusok érdeme. Mint oktatási intézményhez tartozó terület, csak engedéllyel látogatható.

 

 

 

 

 

Bárdudvarnok

Bárdibükk: Goszthonyi-kastély: Idegenforgalmi látványosságként terül a látogató elé a Goszthonyi-kastély, impozáns parkjával. A neobarokk épületet az 1890-es években építették. Kaposvártól 12 km-re, Bárdudvarnok belterületén található a védett park, melynek területe 7 hektár. A parkban lévő műemlék jellegű neobarokk kastélyépületben a Bárdibükki Állami Gazdaság irodája működött.  A park széles dombhát tetején terül el, amely kelet felé élesen megtörik és a Zselic erdős-dombos tájára nyit nagyszerű kilátást. A park területe valamikor 15-20 hektár lehetett Most a bekerített területhez szervesen csatlakozik egy külső erdőrész. A park legszebb része a műút vonalát követi. A szép tiszafa cserjék, tujafélék és különféle fenyőfajok között is feltunő látványosság két gyönyörű ezüstös cédrusfa, egy mamutfenyő, magnóliák és más növényritkaságok, valamint a somogyi flórára jellemző, termetes szelídgesztenyefa. A külső park évszázados tölgyek karéjával veszi körül a kerített belső részt.

 

 

 

 

 

 

 

Bárdibükk: Goszthonyi-kúria: A kastéllyal szemben áll a Goszthonyi-kúria az üveghutával, amelyben évek óta nemzetközileg elismert alkotótelepként funkciónál. Hatalmas tiszafák, két ezüstcédrus, egy mamutfenyő és több tuja látható többek között a kastély hét hektár alapterületű védett parkjában. A magnóliabokrok, termetükkel pedig a platánok és a kocsánytalan tölgyek tűnnek ki szépségükkel a zárvatermők közül. Különösen dekoratívak a hatalmas lombkoronájú a Zselicre jellemző szelídgesztenyefák. A kúria a 19. században épült. A zárt terület engedéllyel látogatható, bejelentkezéssel.

 

 

 

 

 

 

Baté

Gaál-kastély: A falu szívében fekvő Gyulai-Gaál kastély, amely a II. világháború előtt nagy és gondosan ápolt park közepén állt, ma múzeumi műtárgyak raktárépülete. A kastélyt 1796-ban, copf stílusban építtette Gyulai-Gaál Kristóf, aki Somogy megye főispánja volt a 18. század végéig.

 

 

 

 

 

 

Berzence

Festetics-kastély: Szociális betegotthon, volt Festetics-kastély, barokk, 18. sz. Átalakítva a 19. sz.-ban. Borovszky: "1776-ban gróf Niczky Kristóf, 1835-ben gróf Festetics László volt a helység földesura. Jelenleg herczeg Festetics Tassilónak van itt nagyobb birtoka és szép emeletes kastélya, a melyhez a herczeg csinos vendégházat építtetett. A kastélybeli termek falait Pausinger-féle hatalmas vadászati festmények és erdőrészletek borítják."

 

 

 

 

 

 

Bodrog

Pongrácz-kastély: A klasszicista épület szabadon áll, nagy park övezi. A 18. században szerzett itt birtokot a Pongácz család. Az 1860-as évek elején Felső-Bőn megépül a Pongrácz-kúria, amit a helyiek kastélynak hívtak. A 20. század első éveiben a kastélyhoz tartozó birtok gazdálkodása tönkrement. Az alsó-bői birtokra (amely a nyugati irányban található Hidegér egy részét is magában foglalta) tulajdonos halála után, 1904-ben az örökösök nem tartottak igényt. A történtek után mindkét nagybirtokot kiparcellázták. 1985-ben a Menedék Alapítvány vásárolta meg az egykori, romos állapotú Pongrácz kúriát, melyet utolsó tulajdonosa, Dr. Nádasdi Sárközi Béláné, született Prann Aranka után helyben Sárközi-kastélynak hívnak. A felújított kastélyban szociális intézmény működik.

 

 

 

 

 

 

Bolhás

Tallián-kúria: Kultúrház, könyvtár, volt Tallián-kúria, klasszicista, 1830 körül.

 

 

 

 

 

 

 

Böhönye

Illésmajor: Festetics-kastély: Volt Festetics-kastély, romantikus, 1886.

 

 

 

 

 

 

 

Csokonyavisonta

Erdőcsokonya: Széchenyi-kúria: Borovszky: " Jelenleg gróf Széchenyi Gézának van itt nagyobb birtoka és szép úrilaka, melyet 1895-ben tisztilakból alakítottak át és toldottak meg egy emeletes szárnynyal és az úrilak szomszédságában ugyanolyan stílusú vendégházat emeltek. A kastély tele van a gróf afrikai és amerikai vadásztrofeumaival. Van itt több tigris, párducz, bison, vadbivaly, orrszarvú, antilop, zsiráf, oroszlán, lajhár, rénszarvas, zebra, hiéna, nagy barna medve, muflon, afrikai vaddisznó, krokodil, struccz és számos más exotikus madár. Van itt még a nagy gróf Széchenyi Istvánnak egy szoba bútora és egy gyertyatartója, továbbá egy kb. ezerkötetes könyvtár, sok érdekes régi bútor, régi színes metszetek és sok meisseni és Alt-Wien porczellán."

 

 

 

 

 

Csombárd

Pongrácz-kúria: A falu egykori birtokosa, a Csák család építette 1780 körül a barokk stílusú kúriát. A műemlék jellegű épület termeit, kápolnáját díszítő festmények hasonló művészeti irány jegyeit viselik. A domboldalon, díszes fák között álló épület középrizalitja mögött található a kupoláján freskókkal díszített kápolna, s a folyosón felfedezhető még egy-egy mívesen díszített ajtó is. Parkjában több idős platánfa fogadja a vendégeket. A nemrég felújított épület ma panzióként, kastélyszállóként működik.

 

 

 

 

 

 

Csurgó

Meller-kastély: A helyiek által kastélynak titulált igen szép és impozáns épület egy tornyú. A kastély szecessziós és eklektikus elemekkel is rendelkezik, és a 19. század végén épült. Szecessziós stílusú a kapurács, és az eozinos csempékkel kirakott folyosó is. A házban találunk korabeli padlólapokat, a faburkolat is eredeti, a lépcsőkkel és a parkettával együtt. A régi korok emlékét őrzi a vaskályha is, ami a földszinti teremben található. Az épületet 1994-ben újították fel, iskolai feladatkört is ellátott, de jelenleg nincs használatban.

 

 

 

 

Felsőmocsolád

Kacskovics-Bánó-kastély: Az első családi írásos emlék 1723-ból származik, amikor a család egyik felmenője, Vázsony György megvette Mocsoládot és Piacos Mernyét. Ő építette a Vázsony kúriát., amely ma is a családhoz tartozik, s három szobájával kellemes önellátó ház. A második családi hajlék a mellette álló épület az Eröss-kastély (ma a Katolikus templom) volt, majd 1810-14 között építette Kacskovics Mihály a nagykastélyt. A családi elbeszélések szerint, Kacskovics Mihály az Esterházyak ügyvédje volt, s amikor egyszer Esterházy Pál meglátogatta, felajánlotta neki, hogy kiküldi a főépítészét, hogy egy tisztességes házat tervezzen Mihálynak. A ház egészen tisztességesre sikerült, mert Csehországból hozták a kőműveseket, akik a cseh boltíves gyönyörű, 180 m2-es pincét, valamint a szintén boltíves szobákat falazták. A régi rész tetőszerkezetének gerendái eredetiek, s annak ellenére kibírták az idő és a történelem cseppet sem bársonyos vasfogát, hogy sok fát és gerendát az ötvenes években egyszerűen kifűrészeltek a tetőzetből. Az óriási kémények, méter vastag falak, egyszerű szerkezet jellemzi a majd 200 éves részt. 1819-ben készült el a kápolna traktus, mely a szépen festett, délre néző pipázóból, kőbalkonos szalonból és nyitott verandából, a földszinten (pinceszinten) pedig a kápolnából, előtérből, s "barátszobából" állt. Ehhez a részhez építette hozzá 1924-ben a családba Felvidékről benősült Bánó Iván a legújabb részt, melyben a földszinten a konyha, spejz, iroda, házvezetőnői szoba, német házikisasszony szobája, az emeleten a sárga, a kék szalon, az ebédlő, s a két vendégszoba volt található. Az épület meglehetősen hosszúra sikeredett az átépítések miatt. A teljes épülethossz jelenleg 57 m. A kastély a háború után osztotta a kastélyok sorsát: államosították, volt iskola, óvoda, szociális lakás, majd TSZ iroda, varroda, nyugdíjasok otthona. 1997-ben vásárolta vissza egy árverésen Bánó Sándor szülőházának egyik részét. 2002-ben a családi vállalkozás megvette a rosszabb állapotban lévő másik felét., s elkezdték a véget nem érő munkát: a kastély és környékének helyreállítását. Ma kastélyszállóként üzemel.

 

 

Fonyód

Boros-kastély: A Boros Kastély a Balaton déli partján, Fonyódon, a közkedvelt üdülovárost körülölelő Nagyberek természetvédelmi területén, 30 hektáros birtokon fekszik a környék jelentősebb vadászterületeinek és a csisztapusztai gyógyfürdő szomszédságában. Gróf Zichy Béla gazdag földbirtokos család sarja az 1890-es években felkarolta a Balaton-kultusz eszméjét és átadta a fonyódi Várhegyen lévő 100 holdas erdejének egy részét abból a célból, hogy a Balaton part talán legpatinásabb villatelepét hozza létre. Ennek egyik máig fennmaradt és 2000-re rekonstruált épülete a mai Boros Kastély. A 30 ha-os természetvédelmi területen épült vadászkúriából a főúr vadász és lovas szenvedélyének egyaránt hódolhatott. A kastély körüli érintetlen természet a mai napig jelentős vadászterület maradt. Az egykoron Zichy gróf családja által birtokolt kúria a 80-as évekig a helyi tőzegbánya irodájaként funkcionált miközben állapota évtizedeken keresztül jelentősen romlott. A kilencvenes évektől kezdve a helyreállításnak köszönhetően hamarosan visszakapta régi, a múltat idéző hangulatos vadászkastély jellegét. A családi kézben működő kastély a család összetartó, áldozatkész munkája nélkül aligha születhetett volna újjá jelenlegi formájában. Az épület saját kezűleg, a házigazda töretlen lelkesedésével, óriási munkabírásával, szakmai hozzáértésével és kitartásával épült újjá. Egy ilyen sikertörténet részeként talán kevesen mondhatják el magukról azt, hogy a tulajdonos valaha ezen a birtokon még kubikusként, felesége pedig napszámosként dolgozott. Az épület újjáépítését követően, melyben a család minden tagja részt vett, – ahogy a nyolcvan esztendős nagymama is- az építőmester úr mára, mint saját kastélya tulajdonosaként mesél érdekes történeteket az épület és környezete korábbi sorsáról, miközben nagy szeretettel vezeti körbe vendégeit az épület ódon falai között. A Boros Kastélyt azon vendégeink számára ajánljuk, akik valódi, pihentető kikapcsolódásra vágynak távol a nagyvárosok zajától, a zsúfolt üdülővárosok nyaralóinak tömegétől, akik szeretnék a természetet igen közel engedni magukhoz, miközben nap mint nap élvezhetik a Balaton páratlan szépségű vidékét, a fonyódi hegyeket és közben hódolhatnak a balatoni vízi sportok széles választékának is.

 

 

 

Gálosfa

Festetics-kastély: Kastélyszálló, volt Festetics-kastély, késő barokk, 1760 körül. Most idősek otthonaként működik.

 

 

 

 

 

 

Görgeteg

Rinyatamási: Széchenyi-vadászkastély: Ez a Lábod és Görgeteg között félúton található, a Széchenyi család által az 1800-as évek végén létrehozott épület eredetileg is vadászkastélynak készült, ezért amikor a Lábodi Állami Gazdaság renováltatta az épületet, nem tett mást, csak visszaadta annak eredeti funkcióját, így az első külföldi vadászvendégeket 1966-ban tudták itt fogadni. A Görgeteg község határában található vadászkastély parkja és a területet övező erdő a Dél-somogyi Mezőgazdasági Kombinát kezelésében van. A parkban sok idős faegyed található, közülük különösen értékesek az 1,0- 1,2 m törzsátmérőjű kocsányos tölgyek és a lucfenyők. A park keleti és északi részéhez fiatalabb erdőállomány csatlakozik. A vadászkastélyt a Széchenyi család építtette, jelenlegi tulajdonosa vadászati célokra hasznosítja. Nem látogatható terület.

 

 

 

 

 

 

Gyugy

Kacskovics-kúria: A 19. század első felében épült, de 1865-ben részben átépítették a klasszicista stílusú kastélyt. A régi gazdasági épületekkel, parkkal övezett kastély magántulajdonban van. Kacskovics Ignác építtette 1865-ben s ez a századfordulón Kacskovics Kálmáné volt, kinek itt kb. 7000 kötetes nevezetes könyvtára volt. A családnak egy kisebb kúriája is volt Béndek pusztán, ez már nem áll.

 

 

 

 

Hács

Béndekpuszta: Kacskovics-kúria: 1853-ban a Pongrácz családtól a mocsoládi ügyvéd, táblabíró és földbirtokos Kacskovics Mihály (1776-1855) fia, második Kacskovics Mihály (1826-1908) vásárolt meg  800 magyar holdat, ezzel együtt Kis Béndek-pusztát. 1854-ben úri lakot, kúriát építtetett. Nagy Béndek-puszta 1854 körül gróf Niczky Emmanuel tulajdonába került. Harmadik Kacskovics Mihály (1859-1932) magas kormányzati funkciókat töltött be, az ő idejében volt a legélénkebb társadalmi élet Béndeken. Negyedik Kacskovics Mihály (1896-1941) látván, hogy a bankot nem tudná kifizetni, 1936-ban - közel egy évszázados gazdálkodás után - a szántókat és a legelőket haszonbérbe adta a mocsoládi rokonnak, Bánó Ivánnak. Ő maga az erdőművelést és a gamási malom üzemeltetését tartotta meg.  Dió és mogyoróültetvényt telepítettek.  A család a kúriát is megtartotta, szerény személyzettel. Halála után a tíz gyermeke egyenlő részben örökölte meg az akkor 530 kataszteri holdas birtokot, amit Bánó Iván továbbra is bérelt. 1945-ben birtokait elvették, 100 kh-at hagytak meg Örs pusztán, ott gazdálkodott. 1949-ben az adókkal tönkretették, így 85 holdat kénytelen volt felajánlani a dalmandi állami gazdaságnak. 1950 tavaszán már csak 3 holdat hagytak meg, elvették a gépeit és a jószágait is. 1951 júniusában családjával együtt kitelepítették az Alföldre. Jászalsószentgyörgyön mindenesként dolgozott egy kuláknak nyilvánított gazdánál, Tolvaly Jánosnál. A kitelepítés 1954 telén ért véget. Előbb Érdre, majd Budakeszire költöztek. A budakeszi erdészetnél dolgozott favágóként. Ötödik Kacskovics Mihály (1919-1999) a bérlet 1945-ös megszűnése idején hadifogságban volt, a birtokon mostohaanyja és a testvérei gazdálkodtak. 1949 után már Mihály is bekapcsolódott a munkába. Az 1951 decemberében történt kitelepítésükig gazdálkodtak, de a birtok 1950-ben állami tulajdonba került, a Lengyeltóti Állami Gazdaság egyik kerülete lett.

 

 

Glabárpuszta: Niczky-kúria: A Niczky-kúria a közeli Glabár pusztán volt. 1857-ben gróf Niczky Emmanuel volt Nagy-Béndek puszta tulajdonosa, feltehetően ő építtette a kúriát. 1922-1932 között a birtok ura gróf Niczky Pál, majd gróf Niczki Niczky László (1905-1992) volt. Minden évben több alkalommal tartózkodtak a birtokon, de nem ők gazdálkodtak, azt intézőjükre, Grebenár Ferencre bízták. A Niczky család 1942-ben véglegesen haza költözött az ausztriai Nebersdorfból (Ligvánd) a glabári kastélyba. 1945-ben Niczky gróftól elvették a birtokát. 10 holdon gazdálkodva még maradhattak a kastélyban, de 1951-ben menniük kellett. Hácsra, egy cselédházba telepítették ki őket is. Béndek puszta lakói 1945-ig a két család szolgálatában állottak. Legtöbbjük hosszú, három-négy családot befogadó cselédházakban élt, de volt olyan cselédház is, amelyben tíz család lakott.  A cselédség és a birtokos családok között patriarchális, jó viszony volt. 1945-ben fölosztás volt, mindenki kapott a volt Niczky birtokból öt kataszteri hold földet és a család nagyságától függően még egy-két holdat. Az új gazdák 1955-ig gazdálkodhattak saját földjükön. A gazdálkodás legfőbb akadálya itt is az uradalomtól elvett eszközök és az igavonó állatok kevés száma volt. Sok család közösen birtokolt egy-egy pár lovat, vagy ökröt. Traktort a lengyeltóti gépállomásról igényelhettek a gazdák munkára. Az ötvenes években a települést közigazgatásilag Hácshoz csatolták.

A két kastélyt engedély nélkül lebontották, a bennük lévő ingóságokat és az anyagukat széthordták a környékbeliek és mások is.

 

 

 

 

Háromfa

Festetics-vadászkastély: Eredetileg, a török hódoltság idején sóházként funkcionált az épület.

 

 

 

 

Hencse

Márffy-kastély: Kadarkútról Szigetvár felé haladva már messziről feltűnik a hencsei kastélypark. A közútról nem is sejteni, hogy a két földszintes, szép épület mögött milyen nagy dendrológiai értéket képviselő park terül el. A terület eredeti tulajdonosa Kiss József volt, aki a Rákóczi-szabadságharcban a kurucok oldalán állt, ezért birtokait elkobozták. A birtokkal az osztrák érzelmű Márffy családot jutalmazták. Ők építtették fel a múlt században a park északnyugati sarkában az úgynevezett "kiskastélyt", majd később a délnyugati részen álló "nagykastélyt". Egyik sem jelentős építészeti érték. Valószínű, hogy az utóbbi épülettel egy időben létesítették a parkot is. Feltételezhető, hogy a völgyben lévő tó és a mögötte lévő facsoport gyönyörű látványa késztette a földbirtokost arra, hogy a régi kastélyból - ahonnan nem volt panoráma kiköltözzék és egy új felépítéséhez kezdjen. A park északi, körülbelül 1 hektáros sarkát a "kiskastéllyal" együtt egy új utca elvágta a körülbelül 7 hektáros nagy parktól. A park legmélyebb pontján egy szivárgó ér felduzzasztásával kialakított tó a rendszeres kezelés hiányában eutrofizálódott. Sürgősen fel kellene újítani. A tó mellett a párás helyi klímában jól fejlődnek a mocsárciprusok. A növényeket legalább három különböző időpontban ültették. A legidősebbek valószínűleg a múlt század elején épített kiskastéllyal egyidősek. Lehetséges, hogy eredeti legelő erdő maradványai az idős kocsányos és csertölgyek, a hegyi juhar, a korai juhar és az ezüst hárs példányok. A második telepítési időszak a múlt században a kiegyezés kora utáni időre tehető. Legszebb példánya a szoliterként nőtt, fa alakú, kétágú tiszafa. Valószínű, hogy az ország legnagyobb tiszafája. Törzskerülete 385 cm , ágai egyenként 245 cm és 250 cm vastagok. A fa magassága 17 m , feltehetően hasonló korú a platán, több jegenye-, sima-, luc-, erdei- és duglaszfenyő, a csúcstörött mamutfenyő stb. A két világháború között tovább gyarapodott a park. A fenyők közül ebben a korban telepíthették a mocsárciprusokat, amelyekből még most is 40 darab díszíti a parkot. Valószínűleg ekkor telepítették a tulipánfákat is. Az arborétum az őszi lombszíneződés idején rendkívül színpompás látvány. Jelenlegi tulajdonosa nagyszerű nemzetközi golfpályát alakított ki a park mellett. Előzetes bejelentkezés után látogatható a terület.

 

 

 

Hetes

Somssich-kastély: A kastélyt gróf Somssich Imre alakíttatta ki a korábbi kúria kibővítésével 1880-ban. Itt volt valaha a Somssich család grófi ágának levéltára. Az egykori Somssich kastélyból kialakított iskola parkja a falu közepén helyezkedik el, szép környezetben. Az öreg fák koronájának árnyékában egy füves és egy betonos futball pálya is található közvetlenül a lakópark szomszédságában.

 

 

 

 

 

 

 

Homokszentgyörgy

Széchenyi-kastély: Az egykori földbirtokos, a Széchenyi család kastélyát átalakították, teljesen elvesztette eredeti ornamentikáját, ma iskolaként működik. Az iskola körüli szépen gondozott parkot természetvédelmi területként őrzik.

 

 

 

 

Iharos

Inkey-kastély és kiskastély: 1860-ban báró Inkey Lajos háromszintes kastélyt építtetett szecessziós stílusban. Eredetileg egy kb. 5 hektáros park tartozott a kastélyhoz, ez francia park elrendezésű sövényeket, gruppokat és nagyon sok fakülönlegességet tartalmazott. A park nyugati szomszédságában helyezkedett el az úgynevezett „kertészkert”, ahol bolgárkertészet folyt. Ha Csurgóról közúton megyünk Iharosberénybe, Iharos községben az út két oldalán két parkból fenyőóriások szökkennek a magasba. Jobb oldalon az erdészet épülete mellett található néhány nagyméretű fenyő, közülük kiemelkedik egy 435 cm törzskerületű mamutfenyő. Az út bal oldalán mintegy 5 hektár nagyságú, füves tisztásokkal tarkított park várja a látogatókat. Az itt található faállomány valószínű egyidős az iharosberényiekkel. Különlegesség a kínai szúrósfenyő, 14 m magasságával és 143 cm törzskerületével e fafaj egyedülálló magyarországi példánya. Szépek és méretesek a páfrányfenyők, a császárfa, de lenyűgözőek a jegenye- és duglaszfenyők, valamint a liliomfák hatalmas csoportjai. A hagyományok szerint az Inkey-családban sok problémát okozott egykor két családtag, akiket "két néma uraság"-nak nevezett a környék lakossága. A család elhatározta, hogy a szomszéd községben kastélyt építenek számukra, így épült az iharosberényi anyakastély után mintegy 100 évvel 1860-ban Iharosban is kastély. Az épület a századfordulóra jellemző szecessziós stílusban létesült. A kastély mellett kiskastélyt is építettek a családdal rokonságban lévő Eötvös Józsefné részére, aki férjével gyakran tartózkodott Iharosban. Sajnos a kastélyt az épület rossz állaga, balesetveszélyessége miatt a 1970-es évek végén le kellett bontani. A parkra jellemző kettősség a "két néma uraság" vitáiból adódik. Mindketten rajongtak a botanikáért, így azután mindegyik saját elképzelése szerint szerette volna a parkot kialakítani. Ebből adódik, hogy a kastély előtti rész franciakert jellegű, amelynek folytatásában minden átmenet nélkül tájképi kert következik. A kert pompás díszei a spanyol jegenyefenyők, a duglaszfenyők, a liliomfa és a császárfa méretes példányai. Iharos szép környéke, vonzó parkja idegenforgalmi lehetőségekre is alkalmas lenne.

 

 

Iharosberény

Inkey-kastély: A kastély és a park a község központjában található. A kastély épülete műemléki védelem alatt áll, parkja helyi jelentőségű természetvédelmi terület. A terület 1726-tól az Inkey család birtoka. A kastélyt 1750-ben Inkey Gáspár építtette, ekkor kezdték meg a park telepítését is. Az 1800-as években Mária-Terézia udvartartásának tagjai Iharosberényben szóvá tették, hogy az épület és az erkélyek aránya a tiszta barokk stílustól eltér. Az Inkey család ekkor azonnal lebontotta az erkélyeket és haladéktalanul átépíttette a kastélyt. Feljegyzések szerint az Inkey-kastélyban körülbelül 5000 kötetes könyvtár, családi levéltár volt. A felhalmozott sok érték közül a szép biedermeier bútorokat, Deák Ferenc faragványait, az értékes porcelánokat és régi festményeket külön említették. A parkban dór oszlopokon nyugvó csodálatos télikert volt, nyomai még fellelhetők. A park meghökkentő méretű fái lenyugöző látványt nyújtanak. A szép fekvésű park kevés, de igen méretes és különleges fát tartalmaz. Elsőként lehetne kiemelni a himalájai cédrust, törzskörmérete 510 cm. A kertben található legnagyobb mamutfenyő 670 cm törzskerületű, de "testvérei" is 595 és 483 cm vastagságúak. A méretesebb fák közül említést érdemel a tulipánfa, a vadgesztenye, a vasfa, a simafenyő, az erdeifenyő, a páfrányfenyő. A műemlék kastély megfelelő állagú, ma általános iskolának ad otthont. A parkban szolgálati lakást, garázst és melléképületeket emeltek, sőt egy kisebb sportpályát is létesítettek. A park csak engedéllyel látogatható. Az épületet Inkey Gáspár császári tábornagy építtette, az Inkey család iharosberényi ágának lakóhelye és uradalmi központja 1945-ig. Az épületben a háború alatt katonakórház működött, 1950-ben általános iskolát alapítottak falai között, amely ma is itt működik. A SOMOGYTERV tervei szerint 1970-ben átalakították, (vízellátás, csatornázás, konyha, pince külső bejáratának megszüntetése, elektromos vezetékek szabványosítása), majd 1978-ban az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség tervei szerint talajnedvesség ellen injektálásos módszerrel alászigetelték. 1980-ban központi fűtéssel váltották ki az egyedi kályhás fűtést, a pincében alakítva ki a kazánházat. 2001-ben állami támogatással átfogó konyhai korszerűsítést végeztek el az intézményfenntartó önkormányzatok, amelyet 2003-ban a fűtési rendszer gázüzemű korszerűsítése követett. A Kanizsai utca vadgesztenyefái közül átnézve a kovácsoltvas kapun, elénk tárul az épület, amely hajdan reprezentatív külsővel, ápolt franciakertet körülölelő szárnyaival fordult a látogató felé. A kastélyhomlokzat középső szakaszán, a falsíkból előugró hangsúlyos részen helyezkedik el a báró Inkey család címere, amely fölött timpanonos párkánylezárás és manzárdtető épült. A tető fölé érdekes, középen kör alakú áttöréssel kialakított kémény magasodik. A homlokzaton -a korabeli fotók tanúsága szerint- eredetileg óra volt, amely a háború óta nincs a helyén. A földszinti szakasz egyszerű: -a barokk művészi felfogás szerint az emelet a díszterem és a lakosztályok számára a legméltóbb, legalkalmasabb, míg a földszintet a személyzet és a kevésbé hangsúlyos helyiségek foglalták el. Az emelet itt is a fő szint, ezt tagolása, ablakainak mérete és díszítése is elárulja. Az U alaprajz két szárnya közötti udvarra nyíló főbejárat előtt kőoszlopokon nyugvó előtető áll a kocsival érkezők védelmére, amely valamikor erkélyként is szolgált. Ez az épület szimmetriatengelye. A barokk kastélyok általános tagolása alapján a mi épületünk esetében is hangsúlyos szerepet kap a lépcsőház, amely az előtérből induló két lépcsőkarnak ad helyet, melyek a díszterem előtti térben találkoznak. A díszterem, amely az egész középrizalitot elfoglalja, az épület legreprezentatívabb helyisége volt fénykorában, lekerekített sarkokkal, melyek díszes kályhákat vagy szobrokat rejtettek. Kiterjedt családi kapcsolataik révén az Inkeyek kastélyában a századelő arisztokráciájának számos kiemelkedő tagja (gr.Apponyi Albert, br.Eötvös József, gr.Széchenyi Zsigmond...) fordult meg, jelezve a család szerepét és tekintélyét. A 18-19. századi főúri rezidencia elengedhetetlen része volt a könyvtár: az iharosberényi kastélyról szóló visszaemlékezések 5000 kötetes könyvtárról, családi levéltárról, szép biedermeier-bútorokról, keleti porcelánokról, értékes festményekről, kuriózumként Deák Ferenc faragványairól és br. Eötvös József karosszékéről tesznek említést, melyeket a világháború forgószele repített az enyészetbe... A kastélyépülethez az előkelő udvartartás kellékeként gazdasági épületek csoportja tartozott, esetünkben az istálló, a kocsiszín, a konyha és a jégverem, valamint a lovaglóiskola: a nyomtalanul eltűnt előbbiekkel ellentétben ez méltóságteljes, kettős platánfa gyűrűvel szegélyezett közterületként (Platános) ma is látható a kastély kovácsoltvas kapujából. A parkot Metzl Kamill urasági erdőgondnok telepítette. Az ő nevéhez fűződik a közeli - közigazgatásilag Csurgónagymartonhoz tartozó, de az iharosi erdészet kezelésében lévő - Ágneslaki Arborétum, valamint az iharosi Inkey-kastély parkjának tervezése és kialakítása. A megyei védettség alatt álló park számos nagyméretű és szép faritkasággal büszkélkedhet. A lombos fajok közül a vadgesztenye (Aesculus hippocastaneum) országos második 474 cm-es törzskerületével, tulipánfa (Liliodendron tulipifera) szintén országos második 552 cm törzskerülettel és számos vasfa (Gymnocladus dioicus). De igazi ritkaságok a tűlevelűek közül kerülnek ki. Egy óriási mamutfenyő uralkodik a park képén a 38 m magas és 712 cm törzskerületű példány a hazai rekorder. Más messziről feltűnik termetével és gyönyörű vörösbarna, nagyon vastag és bordázott kérgével. Az már csak ráadás, hogy az országos második is az arborétumban található 663 cm kerülettel. A másik hazai rekorder egy 200 éves himalájai cédrus 537 cm törzskerülettel a park délkeleti sarkában. Ez a fa az összes hazai cédrus között is rekorder a nálunk sokkal gyakoribb atlasz-cédrusok között sem akad vetélytársa. Ez utóbbi faj talán nem marad mindig egzotikus növény nálunk sem fájának értékes tulajdonságai miatt erdőgazdasági művelésére idehaza is folynak üzemi kísérletek.

 

 

Inke

Szegedy-Ensch-kúria: Borovszky: "1733-1757-től mindvégig a Szegedyek voltak az urai. Szegedy Károly halála után (1859), a család itteni birtokai, báró Szegedy-Ensch Imrére szállottak, a ki a család régi kúriáját 1860-ban kibővíttette. Tőle fia, báró Szegedy-Ensch Károly, majd ennek testvére, Sándor, örökölte a családi birtokokkal együtt, melyeket 1912-ben herczeg Hohenlohe Keresztélynek adott el, a kastély azonban báró Szegedy-Ensch Sándor özvegyéé maradt. Van itt gazdag exotikus fegyvergyűjtemény, régi, értékes bútorok, berakott mívű szekrények a XVIII. századból, remek Alt-Wien, biscuit-szobrok, meisseni és Alt-Wien porczellánok, empire-vázák, angol és franczia metszetek, értékes szőnyegek, gazdag pénzgyűjtemény és kb. 6000 kötetes könyvtár. A határban, az ú. n. Alivár helyén, földhányás alkalmával, egy érdekes vasládát találtak, festett oldalakkal, mely most a kastélyban van."

 

 

 

Kadarkút

Vótapuszta: Somssich-kastély: 1912-ben épült a Somssich grófok vadászkastélyaként. Borovszky: "Kopaszhegy-puszta jelenleg gróf Somssich Gézáé és testvéreié. Ez régi, gróf Somssich Pongrácz-féle birtok, mely örökösödés és részben vétel útján került a Somssichok birtokába, a hol a jelenlegi tulajdonos 1912-ben kényelmes kastélyt építtetett. Van itt nagyobb könyvtár is, egy nagyértékű és ritka becsű, több száz darabból álló japán képgyűjtemény, sok meisseni parczellán, modern magyar mesterek festményei és az ide tartozó Vota-pusztán talált kokori régiségek." Funkciója nyaraltatás, vadásztatás volt. A Közösség 1983-ban vásárolta meg teljes romos állapotban, 1985-ig csak állagmegőrzést végzett, 1985-87 között újította fel. A vótapusztai - egykori főúri kastélyban - működik ma az Evangéliumi Pünkösdi Közösség szeretetotthona. (A város központjától közúton megközelíthető.) Bejárati hársfasor helyi természetvédelmi védettség alatt áll, aminek kezelője az Otthon.

 

 

 

 

 

Kálmáncsa

Széchenyi-kastély: A terület egykori birtokosai, a Széchenyi család kastélyát 1891-ben építette Széchenyi Imre. A műemlék jellegű épület szociális otthonnak ad helyet. A kastélyt ősi park veszi körül, számos védett fával.

 

 

 

 

 

 

 

Kaposmérő

Gaál-kastély: Az iskola udvarán álló kis kastélyt az iskola ebédlőként használja. Korábban az iskola épülete volt.

 

 

 

 

 

 

Kaposújlak

Szarkavár: Somssich-kastély: A kastélyt Somssich Pongrác építtette 1831-ben klasszicista stílusban, ami a jelenlegi épület középső tömbjét képezi, később gróf Somssich József eklektikus stílusban megnagyobbíttatta, ő építtette a kastély melletti Víztornyot is, aminek a tetejéről szép kilátás tárulhatna az ember szeme elé, ha nem lenne romos állapotban. A kastélykertben van egy római katolikus családi kápolna négy oltárképpel, ami szintén Somssich Józsefnek köszönhető. Nem messze az erdőben épült meg a Somssich család díszes mauzóleuma, amelyhez gesztenyefasor vezet.

 

 

 

 

 

 

 

Kaposvár

Toponár: Festetics-kastély: A Festeticsek 18. század elején, barokk stílusban épített kastélya ma általános iskola. A műemlék épület és a hozzá tartozó hathektáros, szépen gondozott park helyi védettséget élvez. A kastély parkjának kovácsoltvas kapuja valaha a szigetvári várban állt. Festetics Lajos 1769-ben vásárolta meg Szigetvárt, majd a katonai kincstártól a híres várat is, ahonnan a kaput Toponárra szállíttatta.

 

 

 

 

 

 

Karád

Kopácsy-kúria: A Kopácsy-kúria az 1890-es években épült, klasszicista stílusban. A Kopácsy család tulajdona volt. Régebben itt volt a jegyzőség, a közelmúltban ipari üzemként hasznosították. Ma üresen áll, vevőre vár.

 

 

 

 

 

 

Igmándy-Hegyessy-kúria: Vitéz boldogasszonyfai Igmándy-Hegyessy László Viktor (1884-1941) testoralezredes, Somogy vármegye foispánja volt. 1929-ben nyugállományba vonult mint testoralezredes, és karádi birtokára vonult vissza, ahol 400 holdnyi földjén gazdálkodott. A kúria a 20-as években épülhetett, esetleg a 30-asban. Egyelőre semmit nem tudok róla, azon kívül, hogy eredeti alaprajzát napjainkra megváltoztatták. L, vagy U alaprajzú lehetett, mára nem maradt fenn oldalszárnya, egyszerű téglalap alaprajzú, főhomlokzata közepén a bejáratot rejtő kis toronnyal. Kissé rejtve, az önkormányzati hivatal és a posta mögött található. Egykori parkja javarészt megsemmisült.

 

 

 

 

 

 

 

Kastélyosdombó

 

Ivankovics-kastély: Dombó csinos kastélyának régi épületét még az Ivankovics család építette, ezt későbbi tulajdonosa gróf Erdődy Rezső átalakíttatta és kibővítette. 1957-től a Dráva Kastély szociális otthon székel benne.

 

 

 

 

 

Kaszó

Hohenlohe-vadászkastély: Herceg Hohenlohe Oehringen Kraft Keresztély Ujest hercege, porosz nagybirtokos,   a nagy híru javorniai birtok tulajdonosa, 1909-ben megszerezte a vadászati bérlet jogát az esztergomi fokáptalantól Kaszóban, majd megvásárolta a Somogyszob–Kaszó-birtokot a keszthelyi Festetics Taszilótól hárommillió aranykoronáért. Az uradalom központjában nem volt lakható épület, csak egy csárda, ahonnét mindig messzire hallatszott a muzsikaszó. Hát ezért a név a legenda szerint. Itt építette fel 1912-ben azt a vörösfenyobol ácsolt épületet, melyet az 1910-es ausztriai világkiállításon látott. Mondják, hogy míg nem épült föl a kaszói kastély, Somogyszobon lakott az akkori posta épületében ( Nagy Jeno-600 éves Kaszó)  (ma önkormányzat). A birtokán és Kaszóban modern körülményeket alakított ki, bevezettette vizet, a ma is álló víztornyot 1913-ban építették, a telefont is bevezettette, villanytelepet csináltatott, elobb volt közvilágítása Kaszónak, mint Somogyszobnak vagy Nagyatádnak. A herceg birtokához tartozó majorságok Somogyszobon szintén igényesen, és jól muködtek. A mai Szabadság utca bal oldalán a majorsághoz a malom, a mérlegház (helyén ma egy kráter van), szolgálati lakások, muhelyek , cselédház és kutak tartoztak. Maga az utca a háború után épült ki. A mostani iskola és udvara helyén, jó minoségu, Zsolnay- cserépkályhás lakások voltak ,itt lakott  Kummel, a herceg fotitkára is. Több szolgálati lakás is volt itt még, ahhoz ólak, istállók, pajták és kutak tartoztak. Volt egy nagy magtár, asztalosmuhely, lakatosmuhely, gépészmuhely az udvarban. A porta a patakig lenyúlott, ott üvegházak voltak. Sok puszta, gazdaság tartozott még a hercegséghez. Mindegyiken más-más féle gazdaság muködött, sertés, marha, juh stb telepekkel .  Sok embernek adott munkát a gazdaság. Odafigyelt a felekezetek szükségleteire is. A katolikus templomot 1922. tavaszán, bérmálás elott kifestette, a református templomnak vett egy 2o4 kg súlyú Cis hangú harangot, ezért a reformátusok megválasztották örökös presbiternek. 1926. május 14-én kaszópusztai kastélyában meghalt herceg Hohenlohe Oehringen Kraft Keresztély, Javorinán temették el. A birtok János fivérének a fiára szállt, akit végrendeletében jelölt meg.1927. február 15-én egy kandallóból kipattant szikra miatt kigyulladt a kaszói vadászkastély, és porrá égett. Helyére késobb egy koépületet húztak fel, amibol az új vadászház lett. A háború után hercegi család elhagyta az országot. A kastély berendezése megsemmisült, széthordták. Néha a herceg, mikor már lehetett, visszajött, az öreg kocsisát is meg-meglátogatta Somogyszobon.

 

 

 

Kercseliget

Maár-kastély: Dr. Maár Gyula úrilakát Mattavovszky Andor, Maár Gyula, volt megyei alispán sógora, 1860-ban építtette. Lakás, posta, klub, volt Maár-kastély, klasszicista, 1860. Nagyon érdekes a kastély állapota. A szokásos kastély sorsokkal ellentétben az államosítás után a rendszerváltásig nagyon jó állapotban a falu kulturális központja volt, majd a tulajdonos visszakapta, eladta, azóta pusztul a kastély. Jelenleg teljesen elhagyottan pusztuló állapotban van!

 

 

 

 

Kereki

Satzger-kastély: A 18-19 sz. során a régi vár romjainak köveit, tégláit széthordták, és részben belole építették 1830-ban az új kereki templomot, és a közelében egy vadászkastélyt is, mely a II. világháborúban elpusztult.

 

 

 

 

Kéthely

Sári-puszta: Hunyady-kastély: Sáripusztán a gróf Hunyadyak egykori barokk stílusban megépített kastélya. Az 1760-as években épült barokk kastélyt 1912 és 1920 között neobarokk stílusban átépítették. Tízhektáros parkjában több ritka fafaj is megtalálható (jegenyefenyő, kolorádófenyő, ostorfa, császárfa, platán, bükk). A kert védett - természetvédelmi terület. Értelmi fogyatékosok szociális otthona volt, ma üresen áll. Az 1986-os tűzvész óta ideiglenes tetőszerkezet fedi. A családi kastélyt gróf Hunyady József 1760 körül építtette Sári-pusztán. A Sári pusztai kastélyt legutóbb kibővítették és átalakították.

 

 

 

 

 

 

Hunyady-kastély: A községbeli egyemeletes kastélyt (kiskastély)1850 körül építtette a gróf Hunyady család. Jelenleg az Aranykalász Mezőgazdasági Szövetkezet irodaépülete.

 

 

 

 

 

 

Kisasszond

 

Sárközy-kastély: a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban. Ma pihenőház.

 

 

 

 

 

 

 

 

Kisgyalán

Gázlópuszta: Festetics-kastély: Göllétől távolabb, Gázlópusztán ma is áll a Festetics család 19. század végén épült eklektikus kastélya. Az épület felújításra vár. Jelenleg magántulajdonban van. Parkjában idős fák sorakoznak, különösen szépek a platánok, a korai juharok, a tiszafák, az oszloptuják, a kislevelű hársak és a japánakácok. A kissé elhanyagolt park hangulatát fokozzák a fákra felfutó borostyánok.

 

 

 

Kötcse

A településen egykor 19 kisnemesi kúria állt, ebből 9 ma is megvan. Általában igyekeztek a nagy kastélyokhoz hasonlóan építkezni, és parkosítani, méreteik azonban elmaradnak azoktól, ezért itt nem foglalkozunk velük bővebben.

 

 

 

 

Kőröshegy

Széchenyi-kastély: Az eredeti kastélyt a 17. században Széchenyi György építtette, ami elpusztult, s a maradványait felhasználva épült meg a jelenlegi késő barokk stílusú, 1780 körül. Széchenyi Zsigmond 1923-tól 1931-ig élt, s alkotott itt. 

 

 

 

 

 

 

Kutas

Kozmapuszta: Hertelendy-kastély: A részben kétszintes volt Hertelendy-kastély klasszicizáló eklektikus stílusban épült a 1920-as és 30-as években. Belső Somogy különleges, egyedülállóan szép természeti környezetében található Kutas-Kozmapuszta. Itt élt jelentős birtokkal, igényes gyümölcs és agrárkultúrával rendelkező Hertelendy Andor és családja építtette a kastélyt és ekkor alakították ki a kastély díszparkját is. A kastély helységei tükrözték a kor hangulatát és a kialakult életformát azzal, hogy külön könyvtárszoba, a birtok és a családfő dolgainak intézésére dolgozószoba állt rendelkezésre. Az igényesen megépített házat a család a háborúig lakta, a leszármazottak az államosításig, 1951-ig gondozták. Ma kastélyszálló.

 

 

 

Lad

Németlad: Hoyos-kastély: A hajdani Magyarlad és Németlad határán, ma a falu közepén található a Hoyos Miksa-féle grófi kastély és az azt övező park. A kétszintes, ötszáz négyzetméteres építmény alatt nagy, kétszáz négyzetméteres pincerendszer is van. A néhai tengerészkapitány egzotikus növényeket is telepített 28 hektáros parkjába, amelyet 1943-ban védetté nyilvánítottak. Rendkívül értékes növényritkaságok teszik egyedülállóvá az épület környékét. Hoyos Miksa, aki megszállott gyujtő is volt, a kocsányos tölgy és a juhar mellé Kelet-Kínából származó szillevelű gumifát, tiszafát telepített és megtalálhatjuk a fenyőfákat is számtalan örökzöld társaságában. A 30 hektáros parkerdő a Zselicség és a Somogyi-homokvidék határán fekszik, területén a mocsárciprustól a mamutfenyőig csaknem minden egzóta termőhely igénye kielégíthető. E területen a római birodalom idején lóváltó állomás volt. Tőle északra vezetett a Pécset (Sophianae), Szigetvárt (Limusa) , Hencsét (Silacenia) és Fenékpusztát (Mogeptinaea) összekötő kemény burkolatú római hadi út. A honfoglalás után koronabirtok lett, így tulajdonosai sűrün változtak, aminek nyomai megmaradtak. A parkban ma is meglévő kastély 1910-ben épült, stílusa eklektikus, a gót, a román és a klasszicista stílusok ötvözete. Az építő gróf Hoyos Miksa osztrák származású tengerészkapitány volt, aki a kényelme érdekében saját vízművet, villanytelepet, központi gőzfűtést létesített. A századforduló tájékán, a földesurak közötti versengés eredményeként - különösen Somogy megyében - sok szép park létesült. Miksa gróf túltett szomszédain. Hajóútjai során a föld különbözo tájairól összegyűjtött fás növényeket Guba nevű kertésze szakszerűen meghonosította. A parkban található 300 évnél idősebb tölgyek, platánok, hársak, juharok kivételével az egzóták ültetési ideje a századfordulóra esik. A parkban található fafajok: kocsányos tölgy, mezei juhar, erdeifenyő, gyertyán, ezüst hárs, bükk. Szórtan simafenyő, bálványfa, akác, vadgesztenye, lucfenyő, korai juhar, nagylevelű és kislevelű hárs, kocsánytalan tölgy, magas kőris, fehér és szürke nyár is előfordul. A cserjeszintet fekete bodza, mezei juhar, gyertyán, fagyal és vörösgyűrű alkotja. Sok a száradt, kidőlt, sérült egyed. Bozótirtással, a sétautak kitisztításával, egészségügyi gyérítéssel ismét szép parkot lehetne kialakítani. Jelenleg magántulajdonban van. Az elmúlt két évben kritikus állapotba került. Jelenleg árulják.

 

 

 

 

Lengyeltóti

Zichy-kastély: A Lengyel család a 19. század elején építtette, de az Inkey család a 19. sz. végén neobarokk stílusban átalakíttatta és megnagyobbította. A volt Zichy-kastély épülete később pszichiátriaként, rendelőintézetként működött, míg idén a kórház bezárásoknak köszönhetően elnéptelenedett, s a nép kitiltatott. Új gazdára várva kutyás őrökkel őriztetik, s még külső megtekintése sem engedélyezett.

 

 

 

 

 

 

Horváth-Zichy-kastély: A régebbi kastélyt a Horváth család építtette a 17. sz. végén barokk stílusban. Ez a századfordulón járásbíróság volt.

 

 

 

 

 

 

 

Pusztaberény: Kúria: Volt kastély, istálló, magtár, major, park. A kastély klasszicista, romantikus bővülettel. Irodák, vendégház.

 

 

 

 

 

 

 

Libickozma

 

Háromház: Vadászkastély: Szép természeti környezetben áll a felújított, valamelyest átalakított vadászkastély, ma vadászház apartmanként üzemel, 12 szobával. Libickozmáról kanyargós földúton közelíthető meg, NY-i irányban.

 

 

 

 

 

 

 

Marcali

Széchenyi-kastély: Marcali város belterületén (a Széchenyi kastély előtt) található védett  3 hektáros közpark. A városképet díszítő terület változatos növény anyaggal rendelkezik. A város lakói és az idelátogatók szívesen időznek, pihennek a kellemes parkban. A mostani eklektikus stílusú kastély 1912-ben épült, a 18. századi barokk kastély felhasználásával. Jelenleg kórház.

 

 

 

 

 

 

Mernye

Piarista kastély: A Mernyén 1905-ben épített Piarista Jószágkormányzósági Kastély a település közepén, az országút szomszédságában áll. A 20. század első felében a térség oktatási és gazdasági központja volt, innen irányították a vidék gazdaságát. Szerény építészeti kialakítású, a késő klasszicista és eklektikus jegyeket hordoz. Az épület teljes egészében alápincézett, egy emeletes. Az épület szerkezeti érdekessége, hogy teherhordó falai kisméretű téglából készültek. A kastélyt a világháború után iskolává alakították, hosszú évtizedeken keresztül iskolaként funkcionált, most már több éve üresen áll.

 

 

 

 

 

 

 

Mike

Somssich-kastély: 1821-ben épült fel a ma is álló Somssich-kastély, tíz évvel később pedig évi hat vásár tartására kapott engedélyt Mike. Somssich Pongrác építtette. A földbirtokos gróf 1838-ban alapította az iskolát, melyet 1889-ben két tanteremmel bővítettek. Abban az időben mezővárosi rangja volt a településnek A kastélyt körülvevő parkban számos értékes, védett fa áll. A helybeliek az utóbbi évtizedben fokozott gondossággal ápolják, szépítik ezt a parkot. Mike területén folyik keresztül a Rinya-patak, a falut erdők, halastavak övezik. A parkerdő büszkesége egy 200 éves bükkfa, amely helyi védelmet élvez. Változatos az élővilág, a lombok között védett madarak fészkelnek.

 

 

 

 

 

 

Mosdós

Pallavicini-kastély: A skót lovagvárakat utánzó kastély építését 1892-ben fejezték be. Építtetője, Pallavicini Ede a falu földesura volt, akinek nagyobb birtokai Szeged környékén voltak, mosdósi uradalmára vadászni járt. Az őrgróf asztmás betegségben szenvedett és úgy határozott, hogy a környék klímája könnyít a betegségén. A kastély a gróf 1932-ben bekövetkezett haláláig, otthonául szolgált. A nagy értékű ingatlan, benne a 4000 kötetes könyvtárral, értékes szarvasagancs-gyűjteménnyel fia, György tulajdonába került, aki az intézmény sorsát intézőjére bízta. Az értékes ingatlant 1936-ban megvásárolta Somogy Megye Törvényhatósága, majdan kialakítandó gyógyintézet céljára. 1939-ben lengyel katonai menekülttábor, 1944 decemberében szovjet hadikórház. 1947-ben görög menekült gyermekek otthona. A Somogy Megyei Tüdő - és Szívkórház 1949. november 16-án kezdte meg mai rendeltetésének megfelelő működését. 2002. július 1-től a Magyarországi Református Egyház kezelésébe került. A kastélyban van a székhelye a Magyar Gyermekgyógyászok Társaságának is.

 

 

 

 

 

Nagyatád

Simongát: Mándy-kastély: Lábod felől érkezve Nagyatád belterületén található a közel 5 hektár területű védett park. Sajnos a helyismerettel nem rendelkező nehezen találja meg. A kastélyt egy Mándy nevű földbirtokos építtette 1935-ben klasszicista stílusban. Ekkor kezdodött a park kialakítása is, egyik felében gyümölcsöst létesítettek. Ez azonban a II. világháborúban majdnem teljes egészében tönkrement. 1950-ben a terület kezelését az erdőgazdaság vette át, és ekkor kezdték meg a park újratelepítését örökzöldekkel és lombos fafajokkal. A park különösen örökzöld fafajokban gazdag. A hamisciprus-féléket több faj és ezen belül tucatnyi kertészeti változat képviseli. Szép növésűek a lucfenyőfélék, különösen a balkáni és a keleti luc. A lombos fafajok közül a kocsányos tölgy érzi jól magát. Sajnos az oszlopos növésű örökzöldeket a hó gyakran földig nyomja és ez a deformálódás a nyár folyamán sem múlik el. Ezért igen bizarr formájúak.

 

 

 

 

Kivadár: Somssich-kastély: Kivadár Nagyatádtól öt kilométerre fekszik. A kastély három részletben, 1864-1888 között épült. Rossz állapotban van. Egy része omladozik, életveszélyes. A tető hiányos, beázik. Nyílászárók részben hiányzanak. A kastélyt átépítették, eredetileg egy bástyaszerű tornya is volt. A terület gondozatlan, de a szomszédos fűrésztelep használja raktározásra. Egy nagy park szélén állt, szinte beépítve a pusztába. A nyugati szárny emeleti ablakából kitekintve a parkot kettészelő kavicsos út vezette a szem sugarát a szőlőhegyig, a présházig s azon túl a méhesig, a hagyományos öreg hárssal, malomkő asztallal és a gyümölcsössel körülötte.

 

 

 

 

 

Nagybajom

Sárközy-kastély: Ma múzeum. Kiemelkedő szerepet játszott, Sárközy István földbirtokos (1759-1845) a város életében, gazdasági és kultúrtörténeti fejlődésében. Somogy megye jelentős közéleti személyisége - többek között Berzsenyi Dániel és Csokonai Vitéz Mihály - fordult meg a kastélyban. Az épület északi szárnya - a község ma még álló legrégibb épülete - több mint háromszáz éves múltra tekint vissza. Az idők folyamán egyszer 1800-ban, majd 1896-ban bővítették.

 

 

 

 

 

 

 

 

Pálóczy-kúria: Ma művelődési ház. Az épület 1000 m2 alapterületű. A jelenlegi művelődési ház épülete egy klasszicista földesúri kúria volt. Az épület átalakításáról, 1958-ban döntöttek. Helyére 1959. november 7-én készültek el az új épületszárnyakkal.

 

 

 

 

 

 

 

 

Igmándy-kúria: Az Igmándy kúria a város központjától kb.500 m-re található egy 7 ha területen, melybol 2ha gondozott, 100 éves fák biztosítják a jó levegot. A fennmaradó rész erdos terület. A környékbeli erdokben gombázni, kerékpározni lehet. A közeli horgásztavon országos versenyeket is rendeznek. Maga a kúria 1801-ben épült, századforduló stílusban berendezett. 

 

 

 

 

Nagyberki

Vigyázó-kastély: A park értékes növényállománnyal rendelkező történelmi kert. Az idők folyamán az állomány megritkult, de még így is számos különlegességet tartalmaz. Említést érdemlő fafajok: platánfa, lucfenyők, japánakácok, fekete dió, nyírek, hársak, vadgesztenyefák, tuják, tamariskák. A park tervezett rekonstrukciója révén visszanyeri majd eredeti szépségét, északi részén egy újonnan létesítendő arborétummal egészül ki. A parkban lévő kastély felújítása az elmúlt években megtörtént, következő feladat a park rendbetétele lesz. A kastélyban jelenleg a Somogy Megyei Levéltár nagyberki osztálya működik. Somogy megyében, Kaposvártól 23 km-re található a nagyberki Vigyázó-kastély. A kastély műemlék, a magtár műemlék jellegű épület. A kétszintes, középrizalitos kastélyt, rokokó stílusban építtette 1760-ban a vidék legnagyobb földbirtokosa, a Schmidegg család. A kastély és birtokai az 1860-as években kerültek a Vigyázó család birtokába a hozzá tartozó magtárral együtt. A kastély alapterülete 1.100 m2. Az épület U alaprajzi elrendezésű, részben alápincézett, egyemeletes, nagyméretű kastély. Középső részében falképekkel díszített, két szint belmagasságú, boltozott díszterem, korabeli kályhákkal. A háború után 1978-ig iskolának használt épületet felújították, tulajdonjoga 1980-ban került a Községi Tanácstól át a SM.-i Tanácshoz, és ekkortól került ide a SM.-i Levéltár kihelyezett anyaga, illetve ekkor, a 80-as évek elején újították fel az épület. Levéltárként 1985-ben nyitották meg, adták át, ahol azóta földhivatali iratokat, községi tanácsi, termelőszövetkezeti iratokat tárolnak. 1986-tól - mint a SM.-i Levéltár legújabb kori osztályát.  megnyitották a kutatók számára is. Az épület kívülről nagyon leromlott állapotba került. A kastély parkja is védett, benne Nepomuki Szent János szobra található. A kastélyparkot az 1990-es évek közepén felújították, ma már ennek nyomai sem láthatók. A park területe 2 hektár  mely természetvédelmi terület a benne lévő, sajnos már csak néhány darab ritka fafajtára, cserjére tekintettel , rajta egy kultúrházzal, megmaradt a helyi Önkormányzat tulajdonában. Az önkormányzatok jelenleg eladásra hirdetik az épületeket illetve a parkot is. Szabadon nem látogatható, a kutatásokra és a kastély megtekintésére a Kaposváron lévő igazgatóságon lehet engedélyt kérni.

 

 

 

Nágocs

Zichy-kastély: A kastélyt 1714-ben a Zichy-család építtette barokk stílusban, majd 1820 körül emeletráépítéssel bővítették. A park kialakítása a kiegyezés utáni években kezdődött. Az épület körül több egzóta található, így egy csoport fekete dió, valamint egy gyantás cédrus. A legidősebb fák kora meghaladja a 110 évet. A parkot hátul erdő jellegű terület zárja, ebben néhány egzóta és vasfa található.  Előzetes bejelentéssel látogatható. Korábban gyermekotthon működött az épületben. Évek óta üresen áll. A Zichy család barokk stílusú kastélya 1714-ben épült meg majd az 1830-as években a földbirtokos emeletet építtetett a kúriára, és klasszicista stílusban átalakította. A kastély értéke volt többek között könyvtára is, amely 1945 után elkallódott, sorsa ismeretlen. Maga az épület is több használó kezébe került. Volt itt iskola, tsz-iroda, orvosi rendelő, gyermekotthon, közben az épület külső és belső állaga egyre romlott. A parkban több termetes fa található, közülük a legszebbek a fekete diók, a magas kőrisek, a szivarfák, a tiszafák, a platánok és a magas kőrisek, de van itt egy-egy hatalmas gyantás cédrus és mamutfenyő is. A legidősebb fák kora meghaladja a száztíz évet.

 

 

 

 

 

Nikla

Berzsenyi-kúria: A kúria 1811-ben, klasszicista stílusban épült. A park védetté nyilvánítását a kultúrtörténeti emlékhely - a Berzsenyi Dániel Emlékmúzeum - indokolta. A kertben Berzsenyi és Wesselényi által ültetett vadgesztenyefák és egy szép somfagyűjtemény maradt ránk. "Dani uraság" - így hívták Berzsenyit a falubeliek - szívesen üldögélt pipázgatva kertjében. Niklán élt 30 éven át, ahol a környék elismert gazdájaként írta halhatatlan elégiáit és episztoláit.

 

 

 

Osztopán

Tallián-kastély: Osztopán főútja mellett el sem lehet téveszteni a község valamikori urainak birtokát. 1910 körül épült eklektikus stílusban, és a falu legnagyobb büszkesége. A kastély tornyát szinte mindenhonnan látni a faluban, viszont az épületet eltakarják a körülötte lévő park ősi fái. Elsőként ezt lehet észrevenni, s a kaputól egy 30-40 méteres út vezet az impozáns kastély bejáratáig. A parkban örökzöldek, gesztenyefasor vezet körbe. Az épületben jelenleg az egykori alispán-tulajdonosról, Tallián Andorról elnevezett általános iskola működik, ám szívesen látják a vendéget is. A homlokzaton címerek, a kapu fölött egy oroszlánfej domborműve látszik. A könyvtárat könnyen megtaláljuk, az közvetlenül a torony alatt található. Innen vezet a lépcső a padláson berendezett helytörténeti tárlathoz, majd tovább a toronyba. A történet szerint a kastélynak ez a része jóval később épült fel. A Tallián család akkori tulajdonosa nem tudta elnézni, hogy a cselédei télen-nyáron úgy hordják a vizet az udvarról. Épp ezért emeltette a magas tornyot, s benne egy víztartályt. Ezzel a kastély elveszítette szimmetrikus alaprajzát, viszont egy újabb előnnyel szolgált. A körteraszáról fantasztikus látványt nyújt egész Osztopánra és a környékére. Még a Balaton, illetve a Badacsony kettős teteje is látszik. Ha elképzeljük, hogy egy évszázada a tó hullámai egészen Somogyvárig benyúltak a Nagyberekbe, s nem volt ennyi országút és adótorony, igazán fenséges lehetett a kilátás már akkoriban is. A főutca szemközti oldalán, az uradalom egykori lóistállóját alakították át az önkormányzat, a körjegyzőség és a művelodési ház részére. A kastély parkja és a régi uradalomhoz kapcsolódó két magtár épület is helyi védettség alatt áll.

 

 

 

Öreglak

Jankovich-kastély: A világháborút követően az egykor 32 holdas szép angolparknak sok gazdája lett, amely állapotának fokozatos romlásához vezetett. A megmaradt növények közül elsősorban az örökzöldek érdemelnek figyelmet. A magasra növő, karcsú piramistölgyeket csoportosan ültették, majd cserjékkel vették körül őket. Rajtuk kívül nagy méreteket értek még el az ostorfák, de lenyűgözőek az ezüst hárs-, a platán-, a korai juhar- és a vasfacsoportok is. Orsisch Kristóf és Tahi Margit leánya, Heléna lépett házasságra Jankovich Györggyel, ezzel került Öreglak a Jankovich család birtokába. 1687-től a Jankovich család lett a földbirtokos és maradt is több évszázadon keresztül. Jankovich József az uradalom értékét nagyszerű építkezésekkel és beruházásokkal emelte. Ő építtette a ma is álló laki kastélyt is, a falu legimpozánsabb épületét, mely a család állandó lakóhelye lett. A kastély festői környezetben, ősi fáktól körülvéve az 50 kh-as őspark helyén épült a múlt század közepén. Mivel az épület iratait széthordták, ezért pontosabb adatokkal erről nem rendelkezünk. A kastély több épületszárnyból áll. A főépület egy olyan manzárdtetős kastély, amely nyolc ablaktengely szélességre nyúlik és nála valamivel alacsonyabb és egyszerűbb szárnyban folytatódik. A főépülethez jobbról és balról is hosszú, földszintes épületszárnyak csatlakoznak. A baloldali szárny össze is van építve a főépülettel, ez volt egyébként a múlt század előtti kastély. Ma itt a Somogy megyei Általános Iskola és Diákotthon konyhája működik. A jobboldali épületszárny gazdasági célokat szolgált. A második világháború előtt a gróf meghalt. A háború után a grófi kastély először állami általános iskola volt, majd pedig 1948-50 között mezőgazdasági szakiskola céljára vették igénybe. A volt grófi kastély épületében 1976-ig működött 80 fő elhelyezésére alkalmas Ifjúsági Leányotthon, majd ehelyett jött létre a Somogy megyei Általános Iskola és Diákotthon néven működő oktatási intézmény enyhe fokban eltérő értelmi képességű, tanköteles korú gyermekek részére. Jankovich kastély parkja a világháborút követően az egykor 32 holdas szép angolparknak sok gazdája lett, amely állapotának fokozatos romlásához vezetett.

 

 

 

Ötvöskónyi

Chernel-Czindery-kastély: Az 1895-ben épült Chernel kastélyban - melynek utolsó tulajdonosa a Novák család volt - 1954-55-tól tüdőgyógyintézet működött, majd az 1986-87-es felújítás után új feladatot kapott. Ma a nagyatádi kórház pszichiátriai osztályának rehabilitációs részlege működik az ódon falak között. Az intézmény 80 beteget lát el, van gyógyszeres kezelés, egyéni és csoportos pszichoterápia, valamint foglalkoztató terápia. A gyógykezelés célja, hogy a betegeket hozzásegítse eredeti munkaképességük visszaszerzéséhez, illetve a családi környezetbe való beilleszkedéshez. Az intézmény jelentős foglalkoztató a településen, miután 15 helybélinek biztosítja a megélhetését.

 

 

 

 

 

Patalom

Gyulai Gaál-kastély: A Gyulai Gaál család eklektikus kastélya a 19. század második felében épülhetett. A szép parkkal körülvett, és felismerhetetlenné átalakított épületben 1972-től szociális otthon működik.

 

 

 

 

 

 

Patosfa

Somssich-kastély: A 19. század elején a gróf Somssich család birtokába került, akik itt 1872-ben kastélyt is építtettek, a főút mellé, a központba. A kastély ma már nem áll, de a nagyjából egy hektáros kastélypark ma is megvan. Különleges értéke a védett vadgesztenyesor. A park közepén található egykori nyárilakban ma kultúrház és könyvtár muködik.

 

 

 

 

 

Polány

Békeffy-kúria: A közelmúltban vadászházként, majd panzióként működött a klasszicista stílusú épület. Ma magántulajdonban van. Szerkezetei, térelrendezései majdnem mind fennmaradtak eredeti formájukban.

 

 

 

 

 

 

 

 

Pusztakovácsi

Bogyay-kúria: Négy kastélyából három ma is látható. A Bogyay uraság egykori - meglehetősen szerény - kúriája ma a művelődési otthonnak ad helyet.

 

 

 

 

 

 

 

Márffy-kastély: Egykor a Márffy család által lakott "kiskastély" - amely aztán több állami gazdaság központjául is szolgált - néhány év óta Kastély Szálló néven hét szobával, étkezési lehetőséggel várja a kirándulókat, üdülőket. 3 hektáros parkja van, mely eredetileg 5 hektárnál nagyobb volt.

 

 

 

 

 

 

 

Maár-kastély: Szövetkezeti iroda. 1848-ban épült, klasszicista stílusban.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Ördöngös-kastély: Az Ördöngös- vagy Szellem-kastélyt eléggé megroggyantotta az idő.

 

 

 

 

 

 

 

Segesd

Széchenyi-kastély: Az egyedi hangulatú épület 1901-ben épült gróf Széchenyi Bertalan világjáró megbízásából, eklektikus stílusban, szecessziós részletekkel. Délnyugat-Magyarország legnagyobb kastélya bonyolult alaprajzú, egyes épülettömbök 3-4 emeletesek. Díszes francia ablakok, manzárdtető, impozáns torony jellemzi. A toronycsúcs vaszászlója pelikánt mintáz. Egykori fényűző berendezéséből kiemelkedtek vastag falikárpitjai, perzsaszőnyegei, különleges kandallói, könyvtára és értékes műtárgyai. A kastély nagyságához méltó a parkja is, változatos faállománnyal, platánokkal, fenyőkkel, mesterséges tóval. Érdekes a két épület közötti összekötő "híd". Ma a kastélyban szociális otthon működik. Jelentős természetvédelmi érték a kastélypark.

 

 

 

 

Somogybabod

Inkey-kúria: Az egyik itteni földbirtokos építette az épületet. Az 1800-as évek elején készült el az Inkey-kúria, amely 1992-ben került magánkézbe. Az épületet 1995-1996-ban felújították, ma vadászházként üzemel.

 

 

 

 

 

 

Somogybükkösd

Somssich-Perczel-kastély: A somogybükkösdi egykori Somssich-kúria parkja belterületi díszkert. A park különleges értékét szép körpanorámás fekvése, a ritka fenyőfajok, az örökzöld bambuszok és két "matuzsálemi" gesztenyefa jelenti. Értékes fafajok az atlanti cédrus, a kolorádófenyő, a kaukázusi jegenyefenyő, a simafenyő, a lucfenyő, a tiszafa, a kislevelű hárs, a tatárjuhar, a madárberkenye. A kastély 1,8 hektáros parkja 1985 óta természetvédelmi terület, a belterületi körpanorámás díszkert. A kert fekvése és az ott található fenyőfajok teszik értékessé Somogybükkösd e kis, örökzöldekkel és lombos fafajokkal telepített területét. Itt találhatóak az I. és II. világháborús emlékművek is. Az 1800-as években a Domaniczky és Hochreiter, illetve a Kálordy és a Perczel családok váltották egymást. A 20. században gróf Somssich Jánosnak volt itt némi birtoka. 1772-ben vásárszabadalmat nyert a település.

 

 

 

 

Somogyfajsz

Kund-féle hitbizomány kastélya: A Kund Vince által 1872-ben épített L alaprajzú, eklektikus stílusú kastély építészeti műemlék. A kastélyt több mint 14 hektáros park veszi körül, évszázados fákkal. Hozzá tartozik még a család temetkezési helyéül épült Szent-Vendel kápolna.

 

 

 

 

 

Somogygeszti

Jankovich-Bésán-kastély: A 7 hektáros kastélyparkot Somogygeszti község belterületén találjuk. A park által körülvett kastélyt 1926-1927-ben építtette gróf Jankovich Bésán József, valószínű, hogy a Botka János által 1823-ban építtetett kúria átalakításával. A park növényfajai kiemelkedő botanikai értéket képviselnek. Csoportosan és sorosan ültetett faegyedei közül említést érdemelnek a hatalmas platánok, a hársak, a lucfenyő- és erdeifenyő-csoportok. A gyalogösvényt hamisciprusok, keleti tuják és a tulipánfa szegélyezik. A park jelenleg magántulajdonban van, ezért csak előzetes bejelentkezés alapján látogatható.

 

 

 

 

 

Halmos-kastély: Halmos Imre építtette 1900-ban eklektikus stílusban. Ma már nyoma sincs.

 

 

 

 

 

 

Somogysárd

Somssich-kastély: A település központjában feltűnik a szép téglakerítéssel határolt nagy park. Az emeletes, neobarokk műemlék jellegű épületet a Somsich család építtette. Jelenleg a Kutasi Állami Gazdaság lótenyésztő központja használja. A park telepítése 1876-ban kezdődött. A kapu közelében van a park egyik értéke, a gyönyörű habitusú, 395 cm-es törzskerületű páfrányfenyő. Szépek a nagyméretű ezüst hársak és a kettős lucfenyőfasor. A fiatalabb telepítésű fák között sok a fenyőféle. Különböző jegenyefenyő változatok, tiszafa, simafenyő, hamis ciprus változatok. A kastély déli oldalán 4 terjedelmes mesterségesen formázott alakú tiszafa található. Ettől nem messze szökőkúttal díszített geometrikus medencét építettek. A park részben a régi kőfal felhasználásával lekerekített, növényanyagára gondot fordítanak, folyamatosan gyarapítják. A Somssich-kastély a XVIII. század közepén épült barokk stílusban, később átépítették neobarokk stílusban. Kertje természetvédelmi terület. Az 1953-ban létrehozott méntelep és a kastély 1993-ban a Belügyminisztérium tulajdonába került. Itt folyik a lovas rendőrök kiképzése. Előzetes bejelentkezéssel látogatható. A kastélyhoz tartozó héthektáros parkot téglakerítés határolja, ma természetvédelmi terület. Első fáit 1876-ban ültették. A bejárat közelében találjuk a hatalmas, négy métert is megközelítő kerületű páfrányfenyőt. Ekkora termetű példányok nagyon ritkák Magyarországon. Szép a kettős lucfenyő fasor, és nem kerülhetik el a figyelmet az évszázados ezüst hársak sem.

 

 

 

 

Somogysimonyi (valójában Zalakomár)

Festetics-kastély: A falu a 18.sz-ban a Festetics családé volt, a 20. sz. elején került a Zichyek kezébe. A kastély valójában nem Somogysimonyiban van, hanem attól jóval északabbra áll egy erdős területen, az országút mellett, Zala megyében, Ormándpusztán, jóllehet, helyrajzilag közelebb áll Somogysimonyihoz.

 

 

 

 

 

Somogytarnóca

Széchenyi-kastély: Az 1873-75 között épített Széchenyi-kastély, amely műemlék jellegű épület. Késő klasszicista-romantikus, tervező: Weber Antal. 3 hektáros parkjában különleges fák találhatóak.

 

 

 

 

 

 

 

Somogytúr

Májerszky-Inkey-kastély: A település nyugati részén áll, a Kossuth útra néző főhomlokzattal. Klasszicista, E alaprajzú épület, hátsó homlokzatán nincsenek rizalitok, és bejárat sem.

 

 

 

 

 

 

Bosnyák-kúria: A somogytúri klasszicista stílusú, egykori Bosnyák-kúriában élt és alkotott dr. Kunffy Lajos festomuvész. A ház és a muvészparkban álló egykori muterme ma múzeum. Festményeibol és személyes tárgyaiból összeállított állandó emlékkiállítás várja az érdeklodoket. Dr. Kunffy jogot végzett, államtudományi doktorátust is szerzett, ezzel párhuzamosan járt a budapesti képzomuvészeti foiskolára. Tanult és kiállított Münchenben, Párizsban, ahol a Becsületrend lovagkeresztjét is megkapta. 1913-ban telepedett végleg haza. Festményein megelevenedik a magyar táj, a falusi emberek élete. Híresek a környékbeli cigányokat ábrázoló képei, de lefestette a somogytúri tiszteletes urat is. Kunffy Lajos nem csak híres muvész, földbirtokos és malomtulajdonos is volt. 1958-ban még a muvész életében állandó kiállítássá alakították a Kunffy-képtárat. 1979 óta látogatható Kunffy Lajos festomuvész kúriája és muterme. A két épületben kiállított festmények Kunffy muvészetének legjavát tárja a nézok elé. A múzeumban 120 festménye, a muvészotthon eredeti bútorai és relikviái találhatók. A falu központjában áll.

 

 

 

Somogyvár

Széchenyi-kastély: Gróf Széchenyi István másodszülött fia, Széchenyi Dénes kezdte meg a jelenlegi kastély kiépítését. 1879-ben már jelentős mértékig elkészülhetett a park, mert ekkor már a halastavak festői vonulatának kialakítása is befejeződött. A kastély előtti nagy tisztás alatti völgy és újra emelkedő domboldal különlegesen szép kompozícióként jelenik meg az évszázados fenyők és lombhullatók keretében. A kastélykertek gyakran folytatódnak a környező tájban, erdőben. A somogyvári kastélykertről írja gróf Széchenyi Zsigmond: "A kastélykert menetelesen olvadt át az erdőbe, perifériái elmosódtak, díszfái fokozatosan adták át helyüket a tölgynek, csernek, gyertyánnak, kavicsozott útjai észrevétlenül vadultak erdei ösvénnyé. Az arrafelé bolyongó nemigen tudta, kertben jár-e még, vagy már erdőben". A park kialakításában tevékeny szerepe volt Kaposvár akkori főkertészének, a cseh Schilham Józsefnek. Az egyik nyiladékban gróf Széchenyi Imre - somogyi agrárpolitikus - hamvait őrző mauzóleum épülete nemcsak látványként, de kegyeleti helyként is készteti az arra sétálót a tűnődésre. A kastély gyermekotthonként működik. Somogyvár község belterületén található a figyelemre méltó Széchenyi-kastély és a hozzátartozó park. A viszonylag sík és berkes balatoni és fonyódi részek után váratlanul festői dombok következnek. Ebben a környezetben épült a kastély és parkja. A park hatalmas fenyőfái, és a környék erdői a változatos felszín egészen különleges hatású tájat varázsol az érkező elé. A parkbejárat előkertbe vezet, ahol hatalmas fenyőfák és hársfák lombjai közt az enyhe emelkedőre épített kastély homlokzata villan elő. Nyugati irányban kellemes udvart zárt közre az U alakú épület. A díszudvaron a pleasure ground nyírt bukszusai díszlenek, utána hatalmas tágas erdőkkel koszorúzott, gyepes térség következik. Szép növénykülönlegességek között a nagy, gyepes tisztáson magányosan álló tulipánfától, örökzöldektől keretezetten bukszus, tiszafa, lucfenyő között kis kápolna látszik a dombtetőn. Innen indul vissza a kastélyhoz a szakadékos löszfalak között vezető kerti út. A tavakon túli dombra felkúszó erdők ma szépen kezelt parkerdők (az úgynevezett Brézai-erdő). A tóközeli részeken a védett erdei ciklámen Somogyban ritka látványosság. A sok növénykülönlegesség közül említést érdemel a mamutfenyő, a páfrányfenyő, a nagyméretű lucfenyő, az erdei- és feketefenyő, a tiszafák, a hamisciprusok. A lombhullató fák között a Somogyban oshonos hatalmas ezüst hársak különösen szépek, de van itt sokféle tölgy, csoportokban hatalmas platán, szürke nyár, vadgesztenyék, csüngő japánakác és sok egyéb, legalább 200 fa- és cserjefaj. A nagyvonalú kertépítészeti alkotás viszonylag szépen megmaradt. Ebben része van annak, hogy a jelenlegi használó, a Gyógypedagógiai Intézet a terület gondját viseli. De gondozza még az erdészet és a helyi önkormányzat is. Az intézeti működéshez szükséges új épületeket jól helyezték el a kertben, nem zavarják az összképet. A park előzetes engedéllyel látogatható.

 

 

 

Somogyzsitfa

Szocsénypuszta: Véssey-kastély: Az eklektikus stílusú kastélyt Véssey Sándor építtette 1891-ben. A kastélyt egy 14 ha területű különleges fákból álló park öleli körül. A kastélyban ma a Szécshenyi Zsigmond Szakközépiskola és Szakiskolája működik.

 

 

 

 

 

Szabás

Tallián-kastély: A falunak több birtokosa volt az elmúlt évszázadokban. A legutolsó birtokos a Tallián család, kik közül Tallián János az 1800-as évek derekán felépítette kastélyát, ahol boldog családi életet élt, gyarapította birtokait és fejlesztette gazdaságát. Jelenleg kórház működik az egykori Tallián-kastély falain belül. A kastélyt a második világháború utáni államosítások után 1955-ig magtárként és terménytárolóként használták. Mára a múltból megmaradt építészeti emlékeket társadalmi és gyógyászati célra hasznosítják. A Tallián-kúriába költözött a községháza, a kastély szenvedélybetegek rehabilitációs intézeteként működik.

 

 

 

 

 

 

 

Fekete-kastély: Fekete Aladár kastélyában a művelődési ház működik.

 

 

 

 

 

 

Tallián-kúria: A település múltból megmaradt építészeti emléke a Tallián-kúria, melyben ma a községháza muködik. Szinte szemben található a Fekete-kastéllyal, a foút átellenes oldalán. A többivel azonos korú épület.

 

 

 

 

 

 

Kúria: A falu negyedik úri lakja is 19. sz. közepi épület, a Fo utca és a Mezo utca találkozásánál áll. Ma ebben található a posta.

 

 

 

 

 

 

Szántód

Szántódpuszta: Apátsági kastély: Szántódpusztát a 18. század elején kelti életre a tihanyi bencés monostor, a puszta egykori gazdája. Az építkezés során kialakult egy feudálkapitalista majorság komplex együttese: cselédlakások, terménytárolók, pince, pajta, ólak, kifutók. Szokatlan a Dunántúlon a puszta elnevezés. A puszta elnevezést a 17. század végén, a 18. század elején használták a hazánkba látogató külföldiek azokra az országrészekre, ahol a török dúlás után a kietlen táj maradt. II. József volt az, aki elvette a pusztát a monostortól és a vallásalap kezelésébe adta. Ok tovább adták Pálóczi Horváth Ádámnak, aki a kor kiemelkedo polihisztora volt, és 1787-1790. között élt itt. Az uralkodó halála után Szántódpuszta visszakerült a bencések tulajdonába. Az ebben az idoben elkezdett nagy építkezést Brestyenszki Béla indította el. A 19. századra a majorság teljes egészében kiépült, és a bencések fontos gazdaságává vált. A szocializmus és a változó politikai viszonyok Szántódpusztát sem kímélték. Végül az 1980-as évek elején Siotour a muemlékvédelemmel közösen felújította, majd ezt követoen fokozatosan jött létre az az idegenforgalmi központ, amely 1995-ben Európa Nostra díjat kapott.   A pusztán áll az a kúria, ahol valaha   Kazinczy Ferenc   meglátogatta a bérlot, Palóczi Horváth Ádámot.   A kastély a puszta egyik legrégibb épülete: a tihanyi apátság jószágkormányzójának és gazdatisztjeinek, erdomérnökeinek lakása volt. Már 1716-ban áll. Az 1880-as években, amikor Szántódpuszta újkori történetének második "virágkorát " éli, a kastélyt klasszicizáló stílusban átépítik. Az épületben ma iroda muködik, többi termében különbözo idoszaki és állandó kiállítások tekinthetok meg. A Helikon Kastélymúzeum Kht. Kezelésében áll az 1994-ben Európa Nostra-díjat nyert SZÁNTÓDPUSZTA, 18-19. századi páratlan majorsági muemlék együttes, mely a Balaton déli partján, a 7-es számú foút mellett található. A puszta mintegy harminc épülete eredeti állapotban orzi egy majorság képét.   Szántódpusztán ma IDEGENFORGALMI ÉS KULTURÁLIS KÖZPONT muködik, mely számos képzomuvészeti, kultúrtörténeti és néprajzi kiállításnak ad otthont. Itt található a Balaton egyetlen akváriuma, mely a tó élovilágát mutatja be.  

 

 

Szentgáloskér

Kladnigg-kastély: Még néhány éve önkormányzati feladatok ellátására használták és szövetkezeti irodaközpontként funkcionált. Hasonlóan a mernyei kastélyhoz, mostani állapotában nem hasznosítható, felújításra szorul. Jelenleg üresen áll, balesetveszélyes, és lepusztulófélben van.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Swastich-kúria: Magánterület, nem szabad bemenni még a parkba sem!

 

 

 

 

 

 

 

Szőkedencs

Véssey-kúria: A Véssey-kúria 1856-ban épült, eklektikus stílusban. Ma is jó állapotban van, kisebb átalakításon esett át. Az államosítás előtt dr. Véssey Lajos volt az utolsó földbirtokos, 2167 kh. földterülettel és 865 kh. erdővel. Parkjából néhány fa ma is áll.

 

 

 

 

 

 

Szőlősgyörök

Jankovich-kastély: A volt Jankovich-kastély, klasszicista eredetű, 1820 körül. Átépítve romantikus stílusban 1860 körül. Parkosított.

 

 

 

 

 

 

 

Szőlőskislak

Ágoston-Madách-Gaál-kastély: A somogyi dombok lankái között, szőlőültetvényekkel körülölelve, festői szépségű környezetben található a szőlőskislaki Gaál Franciska, a harmincas évek ismert színésznőjének kastélya. Az 1901-ben Ágoston József által építtetett eklektikus kastély később a Madách család, majd a Bogát család tulajdonába került. 1930-tól Gaál Franciska színésznő tulajdona. Államosítás után a Balatonboglári Állami Gazdaság tulajdonába, s kezelésébe kerül. A kastélyban bormúzeumot, s termék bemutató helyet hoznak létre. A rendszerváltozás után is a BB-rt-hez tartozik, de jelenleg már magántulajdon.

 

 

 

 

 

Tab

Welsersheimb-kastély: A 19. század első felében, klasszicista stílusban épült kastély a II. világháborúban hadi kórház, majd az államosítás után szociális otthonként üzemel. Ma is szociális otthonként funkcionál, időközben átalakították.

 

 

 

 

 

 

Varászló

 

Sennyey-kúria: Jelenleg lakások vannak benne.

 

 

 

 

 

 

 

Várda

Somssich-kastély: Téglány alaprajzú épület, mindkét fohomlokzatán középrizalittal. A település központi helyén, út mellett áll, mögötte nagy park fekszik. Ma Szász Endre Kastélymúzeumként muködik. A híres festo lakott itt 1980 után. A meglehetosen romos épületet eredeti állapotában újította fel, kertjébe több száz különleges fát és cserjét ültetett.

 

 

 

 

 

 

 

Vése

Hencz-kastély: A szabadon álló, eklektikus, tornyos kastély eladó, éppen vevőre vár.

 

 

 

 

 

 

Visz

Jankovich-kastély: A kastély Viszen áthaladva 2 kilométerre található, az erdőben, a Berencsepuszta nevű területen. Közigazgatásilag nem Viszhez, hanem Somogytúrhoz tartozik. Gróf Jankovich kastélya a falu határában, a dombtetőn épült vadászkastélyként. A 19. században a kastélyok székhely jellegükön túl új szerepkört is betöltöttek: szezonális tartózkodási helyként szolgáltak. A viszi vadászkastély is e célból épült: a városi palota mellett csendes vidéki rezidencia, főúri fogadások színhelye volt. Ma ismét régi pompájában tündököl.

 

 

 

 

 

Vízvár

Festetics-kastély: 1733-tól szereztek itt birtokot a Festeticsek, U alaprajzú kastélyuk is ez időből, a 18. sz. közepéről való. Ma magántulajdon. Zsitvapusztán áll, ami Vízvártól északra található. Zsitvapuszta tulajdonképpen csak a kestélyt és melléképületeit jelenti.

 

 

 

 

 

 

 

Zákányfalu

Zichy-kastély: Az épületet Széchenyi Ferenc, Somogy egykori főispánja építette, majd a Zichy család az 1835-ben épült udvarházat 1911-1914 között kétszintes kastéllyá alakítatta át. Az eklektikus épület 1945-tol iskolaként működik. A Kastélypark több növényritkasággal és hársfasorával szerez élményt az idelátogatóknak. A környék nevezetességéhez közé tartoznak még a Dráva partján érlelt szőlőbol készített borok. Borkóstolási lehetőség van a Zichy Ödön által épített borpincében. Zákány község belterületén az általános iskola körül 5 ha nagyságú park díszlik. Ez a park korábban Zichy tulajdon volt. Kertművészeti szempontból is értékes történelmi kert. Nagyszámú és értékes növényanyagaiból érdemes megemlíteni a pátrányfenyőt, a kaukázusi jegenyefenyőt, a 30 fából álló hársfasétányt, a vörösfenyőt, a tiszafát, a harnisciprust, a lucfenyőcsoportokat, a keleti tujákat, a malonyai tujákat, a nyíreket stb.

 

 

 

 

Zala

Zichy-kúria: Zalán a Zichy család köznemesi ága élt. A Zichy-kúriát, mely Zichy Mihály festőművész szülőháza az 1790-es években kezdték építeni majd fokozatosan bővítették. Itt éltek Zichy Mihály szülei, a testvére, s miután a festő visszatért Oroszországból, már a négy gyermeke és a felesége is itt telepedett le. Főként nyáron laktak itt, télen a fővárosba költöztek. Akkoriban pezsgő élet folyt a településen és a birtokon. Cselédházak, istálló és kocsiszín épült a kúria mellé, külső és belső személyzet biztosította a család ellátását. Ma múzeum.

 

 

 

 

 

 

 

Zics

Zichy-kúria: A 19. században építtette a Zichy család. A falu közepén, közvetlenül a főút mellett áll. Mögötte parkjának maradékát találjuk. Főhomlokzata 4+2+4 tengelyes, 2 bejárata az udvari homlokzaton található.