SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYE KASTÉLYAI

 

Anarcs

Teleki-Rabovay-kastély: Földszintes, klasszicizáló eklektikusan átalakított épület, melyet a Telekiek építtettek, akik a Czóbel és a Vay családdal álltak rokonságban. 1790-ben épült az eredetileg kisebb barokk épület. Bővítését 1820-ra tehetjük, eredeti alakját a 19. század végi átalakítás során végleg elvesztette. Később lett a tulajdonosa Rézler György. A mellette lévő római katolikus kápolnát gróf Teleki Borbála építtette 1792-ben. Késő barokk stílusú, egyszerű kápolna, hullámosan ívelt oromzatában keskeny hegedűablakkal.

 

 

 

 

Czóbel-kúria: A Czóbel-család a 19. század elején szerezte anarcsi birtokait. 1826-ban Czóbel László építtette. Klasszicista stílusú földszintes épület. Kétszer is átépítették, a 19. század végén eklektikus stílusban, a 20. század második felében újabb kori átalakítással, így eredeti stílusát elvesztette. Földszintes, tégla alakú, szabadon álló épület, főhomlokzata 2+3+2 nyílástengelyű, háromszög oromzatú. Hátsó, parkra néző 3+3+3 tengelyes homlokzatán terasz, széles, áttört kőkorlátos lépcsőfeljáró volt. Nyomott manzárd tetőszerkezetű. Az úrilak egykor értékes régi tárgyak őrzőhelye volt. Luther és Kálvin korabeli képmását Vécsey generális, mint hadizsákmányt hozta hétéves háború (1756-1763) idején a wittenbergi városházáról. Itt őrizték Simonyi óbester kardját, több pompeji vázát, egy alvó gyermeket ábrázoló márványszobrot, bronzkori tárgyakat, eredeti régi festményeket. Több Mednyánszky és Bütthner festmény díszítette a falakat. Az épület jelenlegi állapotában romos, felújításra szorul. A 20. század elején jelentős műgyűjteményt festményeket, iparművészeti tárgyakat őrzött az épület. A szabadon álló földszintes épület az eklektikus építészeti stílus jegyeit viseli. A kúriát övező, eredetileg 14 hektáros angolpark nagyon szép volt. A tulajdonos messze földről hozatott ritka fafajokat, pl. ezüst- és japánfenyőt, tulipánfát, liliomfát és más egzotikus növényeket. A parkban kialakított mélyvizű tó partján bókoló szomorúfüzek méltó keretet adtak a csillogó vízen úszkáló fehér hattyúknak. A család utolsó tagja, Czóbel Minka költonő itt alkotott, írt és festegetett. Síremlékét a kastélyparkban helyezték el. Szerencsére a park sokat megőrzött eredeti szépségéből. Az itt díszlő fák közül említést érdemel a 25 m magasra nőtt páfrányfenyő, a megye talán legöregebb tulipánfája, szép a vasfaállomány, ezenkívül kocsányos tölgy, enyves éger, fehér fűz, nagylevelű hárs és az összes hazai juharféle - mezei, korai, hegyi juhar - méretes példányai díszítik a kertet. A tűlevelűek - idős erdei- és feketefenyők - mellett remekül érvényesül a vérbükk vörös lombozata. Az idősebb fák 150-160 évesek.

 

 

 

Aranyosapáti

Újhelyi-kastély: Újhelyi-kúriának hívják az épületet, az Eördögh család építette barokk stílusban 1725-ben (a dátum egy falba épített gerendán látható), majd 1834-ben klasszicista stílusban megújították. A tágas udvar mélyén álló kúria téglalap alaprajzú, földszintes, nagy lekontyolt tetővel fedett épület. Az 1880-as években végzett átalakítás során a főhomlokzat dór oszlopokkal alátámasztott tornácot és kis előtornácot kapott. A főhomlokzat fölötti háromszögű timpanonban az Eördögh-címer látható. Az Eördögh családtól előbb az Ilosvay, majd az Újhelyi család tulajdonába került épület régebben napközi otthonként működött. A rendszerváltás után az Újhelyi családnak visszaadott kastélyt tulajdonosai eredeti állapotába kívánják visszaállítani. A kúria előterében álló öreg fák az egykori park maradékai. Jelenleg vevőre vár.

 

 

 

Baktalórántháza

Dégenfeld-kastély: A kastélyt gróf Degenfeld Imre építtette 1840-1850 körül. Szabadon álló, egyemeletes, klasszicista stílusú épület. Az átépítés előtt egy földszintes épület volt, a maga 90 cm vastag falaival. Hosszúsága 31 méter és 16,5 méter széles. Folyosója és a szobák boltozottak. Az átépítéssel a kastély 46,92 méter hosszúságú és közel 17 méter szélességű lett, az épület mindkét oldalához hozzátoldottak, és emeletet építettek rá. A hozzáépített földszinti részek és az emeleti falazat vastagsága 80 cm, téglaméretük is különböző. Az épület északi udvarrészéről 3 lépcsőn, a déli parkosított részről pedig 2 lépcsőn juthatunk a földszinti előtérbe. A lépcsőzet kétrészes: az emelet félmagasságában kb. 4 m2 területű pihenővel, mely aláépített falazaton nyugszik. A lépcsőzet közép és felső szintjén beépített sóskúti mészkőből kifaragott oszlopok a rácsozat rögzítését biztosították. Az emeleti szintre érve, mint ahogy a földszinten, úgy itt is a belső teret egész hosszában kettéosztó folyosót találunk. Összesen 15 dongaboltozatos szoba volt található az épületben. A földszinti ablakok általában azonosak. Méreteik: 85 cm x 165 cm-es ki- benyílók, középen vasrácsozattal ellátva, 4 nyitásúak és szemöldök nélküliek. Az emeleti ablakokat egyenes szemöldökparányok díszítik. Méreteik: 110 cm x 205 cm. A kastély keleti oldalán a földszinten díszes rácsozatú erkély van, mindkét vége nyitott, s lejtős út vezet le, az egyik vége a virágos parkba, a másik pedig a déli udvarba. Az épület déli részén az emeleten is van erkély, két előálló, s két falba épített boltozatos lábazaton nyugszik. A rácsozat rögzítésére itt is sóskúti mészkőből kifaragott oszlopokat alkalmaztak.Úgy a déli, mint az északi bejárati ajtók keretei kőből faragottak. Az északi ajtónál félkörös párkányzat ad díszesebb formát a bejáratnak, fölötte félkörös farácsos beépítésű ablakokkal, mely az udvari bejáratról az emeletre vezető lépcsőház megvilágítását szolgálta. A tetőzet hosszú sátortetős. Az egységes tetőszerkezet állószékes, szelemenes feszítőműves. A főállások szabályos 4 m-es távolságban vannak. A súlyt és erőt tartó gerendázat tölgyfából van. Az emeleti részek, illetve helyiségek mennyezete csapolt fűrészelt gerendákból készült, ami szilárd és nagy súlybírású mozdíthatatlanságot biztosít. A kastély helyiségeiben díszített márványlapos kandallók adták hűvös és hideg időben a meleget a múlt században. Az épület alapzata igen erős, általában 4 m, sőt némely helyen 4,5 métert is eléri. Benne kisebb-nagyobb helyiségekkel és pincével, egyes rekeszei feltöltöttek. A források szerint az átépített kastély 1840-50 között lett kész. A kastélypark nagyobbítási munkáját és a kis csónakázó tó kialakítását még Beck Pál (Dégenfeld apósa) kezdte el az 1820-as években. A park tökéletesebb és legszebb kialakítása azonban gróf Dégenfeld Imre idejében történt. „A megye egyik legszebb kertépítészeti emléke a Dégenfeld-kastély kertje… Az enyhén hullámos felszínű terepet ügyesen felhasználták a tájképi kertkompozíció számára. A viszonylag nagy kiterjedésű (Dégenfeld és Podmaniczkyék idejében 40 ha) kert hangulatos és nagyon értékes növényeket tartalmaz. A kert díszértékét jelentősen növeli a kis tó. A kertben a kor tipikus növényei találhatók. Említésre méltó pl: az épület sarkainál álló nagy tornyos tölgyek, a nagyméretű platánok, a tulipánfák, stb. kertépítészetileg szépen megkomponált látványa. A kertben sétálók előtt a nagy nyiladékokon újra és újra feltűnik a tó víztükre és a terek szélein elhelyezett növénykülönlegességek. Itt Szabolcsban az adott lehetőségek, körülmények között ez a kert különleges érték.” Az 1860-as évek végén került a Felvidékről Nyírbaktára Husznay János főkertész, az ő munkásságához köthető a baktai kastélypark kialakítása. 1905-ben ment nyugdíjba, a kormányfő Tisza István arany érdemkereszttel tüntette ki munkássága elismeréseként. Podmaniczkyék idején a kastélypark dendrológiai állománya tovább bővült. A kastély 20. sz-i történelme már korántsem olyan fényes, mint az előző évszázadban. 1919. április végétől a megszálló román királyi hadsereg katonáinak garázdálkodásai miatt a kastélyt nemcsak hogy kirabolják, de az összes iratot, könyveket elégetik, bútorokat összetörik Az „utolsó bakti gróf” Dégenfeld Pál már nem is lakik –a román megszállás után - itt. 1945-ben a kastélyt államosítják, és 1995-ig Tüdőszanatóriumként működött. Napjainkban kastélyszállóvá igyekeznek alakítani.

 

 

 

 

Balkány

Gencsy-kastély: A Gencsy-kastély szabadon álló, egyenletes, barokk eredetű, eklektikus épület. Téglalap alaprajzú, középső részén négyoszlopos beüvegezett árkádból Gencsy Sámuel 1774-ben vetette meg a kastély alapjait. A munkálatokat a Nagykállói volt vármegyeháza olasz építőmestere Salvatore Április irányította. A 19. század második felében Gencsy Béla az akkor egyszintes épületet egy szinttel bővítette és átalakította. Jelenleg gyermekotthon működik falai között. Távlati tervként az ingatlan bármely intézeti és idegenforgalmi funkciókkal is hasznosítható. Az épület összes hasznos alapterülete 770 m2.

 

 

 

 

 

 

 

Gödény-kúria: Eklektikus épület, ma a rendőrségnek ad otthont. Útkereszteződésben áll, hátsó (nyugati) és északi oldalhomlokzatával az utak felé nézve, négy toszkán oszlopos, timpanonos portikusza keletre, az udvar - egykori parkja - felé irányul.

 

 

 

 

 

 

 

 

Barabás

Jászay-kastély: Vélhetően elpusztult - nyomát nem találtam.

 

 

 

 

 

 

Beregsurány

Károlyi-kastély: A Rákóczi utca 1. sz. alatt, nagy parkban látható a műemlék jellegű volt Károlyi kastély. Az épületet a Károlyi család építtette a 19. század közepén klasszicista stílusban. A földszintes épület utcai és udvari homlokzatán a négyoszlopos oszlopcsarnokot háromszögű oromzat zárja le. Külsejében és belsejében is egyszerű kiképzésű, romantikus részletekkel. A helyi önkormányzat tulajdona, jelenleg a polgármesteri hivatal működik benne.

 

 

 

 

 

 

Bay-kastély: A Bay-kastély a 18. sz-ban épült barokk stílusban, de az átalakítások nyomán számos eklektikus részlettel gyarapodott. A faluba vezető út bal oldalán, az Árpád u. 115. sz. alatt kellemes látvány fogadja az arra járót. A beregi részen ritka barokk kúriák egyike a műemlék jellegű, volt Bay-kúria. A manzárdtetős, magas lábazaton álló kúriát a stílusjegyei alapján a 18. sz. végén, illetve a 19. sz. elején emelhették. A Bay család építtette, amelynek a 17. sz. utolsó harmadában már fa udvarháza állt Surányban. Sokáig a helyi önkormányzat óvodája működött benne, 2006-ban teljes felújításon esett át, így jelenleg még üresen áll.

 

 

 

 

Berkesz

Vay-kastély: A ma is álló emeletes kastélyt a vadaskertül használt erdőben Vay József kezdte építeni a 19. század elején. Az építkezést végül fia, az 1830-ban grófi rangra emelt Ábrahám fejezte be. A klasszicista stílusú kastély U alakú. A homokmagaslaton elhelyezkedő kastélyhoz nagy kiterjedésű tájképi angolpark tartozik, amely az udvari szárny oldalán indul. A parkban lévő egzóták és a hazai fajok nagyszerű kompozíciója az ügyes parképítoket dicséri. A tisztásokkal, bokrokkal díszített parkban - kissé távolabb a kastélytól - mesterséges csónakázótavat létesítettek, közepén kis szigetet alakítottak ki. A tavat természetes vízfolyás táplálta. A megmaradt fák kora 120-150 évre becsülhető. A számos öreg terebélyes fa közül említésre méltó a kocsányos tölgy, a magyar kőris, a nagylevelű hárs, a feketefenyő, az amerikai dió. A különböző platánfahibridek méreteikkel tűnnek ki, vannak 140 cm törzsátmérőjűek is. A kastély előkertje geometrikus elrendezésű, jellemzője a sok virág. Az ide telepített bokrétafák már kinőtték az előkert méreteit.

 

 

 

Biri

Kállay-kastély: A volt Kállay-kastélyt 1777-ben Kállay János építtette Giuseppe Aprilis olasz építőmesterrel, aki a nagykállói megyeházát is tervezte. Az északi, hullámos fal kialakítása, valamint a folyosó cseh boltozata még ma is dísze az épületnek. Ma községháza.

 

 

 

 

Cégénydányád

Kölcsey-Kende-kastély: A kastélyt klasszicista stílusban még Kende Zsigmond építtette 1833-ban. A Szamos folyó partján épült. Földszintes, homlokzati kialakítása különlegesen impozáns. Külön figyelmet érdemel a kastély fehér faragott kő főbejárata és boltozatos előcsarnoka is. Az épületben ma gyermekotthon működik. Az épületet 100 holdas park, angolkert veszi körül, mely országos védettségű természeti érték. A 100 holdas parkot Kende Zsigmond kezdte el betelepíteni, angolpark jelleggel épült a reformkor idején. A kúria és a hozzá tartozó park a Szamos folyó mellett épült, az e tájon honos ligeterdők tölgy, szil, kőris faállományára telepítették rá az angolkertet. A gondosan tervezett kertbe a kastély ura főként platánt, amerikai kőrist, ezüsthársat, vérbükköt ültetett, melyet később unokája a hasonló nevű Kende Zsigmond még tűlevelűek ültetésével egészített ki. Az itt folyó Szamos öntéstalaja tápanyagokban gazdag, a bőséges esőzések, a nagy páratartalom, s a környező erdők közelsége folytán a környéken nem őshonos növényfajok is megtelepíthetők voltak, így különleges fafajták is sikerrel telepíthetővé váltak. Az épület mögött található egy több mint 160 éves juharlevelű platán, mely háromtörzsű, 25 m magas. Lombkoronája 40 m-re terül szét, törzsmérete eléri a 690 cm-t is. Hosszan kinyúló ágait alá kellett támasztani, nehogy letörjenek. E fához közel található egy kb. 12 m magas tiszafa is, melynek törzsátmérője 188 cm. Az angolkert a II. világháború után szinte teljesen elpusztult. A környék lakossága sok értékes fát vágott ki ekkor tüzelőnek. Az 1970-es nagy árvíz idején a lakosság ide menekítette állatait, amelyek a parkot majdnem tönkretették. Az angolpark felújítását 1984-ben kezdték meg. A park viszontagságokat átvészelt példányainak együttese megkapó látványt nyújt ma is.

 

 

 

 

Csenger

Szuhányi-kastély: Az 1780 körül, barokk stílusban épült Szuhányi-kastély jelenleg Schuster Hotel néven veszi ki részét a látogatókkal való törődésből.

 

 

 

 

 

 

 

 

Jékey-kúria: A Belváros múlt század végén épült műemlék jellegű épületei kisvárosi jelleget adnak Csengernek. Itt áll az ún. Jékey-ház klasszicista épülete, mely sokáig a város egyetlen emeletes építménye volt.

 

 

 

 

 

 

 

Demecser

Elek-kúria: Ált. iskola és napközi otthon, volt Elek-kúria, késő klasszicista, 1840 körül. A kúria teljesen felújítva jelenleg művelődési házként üzemel. Teljesen elvesztette eredeti ornamentikáját.

 

 

 

 

 

 

Döge

Ferenczy-kúria: Ferenczy Emil házának régi részét a Nozdroviczkyak építtették, azután Dézsy Ferencz tulajdonába került és tőle vásárolta meg Ferenczy Emil, ki azt 1870-ben átalakíttatta. A ház szép park közepén állt. Szomszédságában építtette a családi kápolnát 1883-ban, mely ma is megvan, míg a kúria elpusztult.

 

 

 

 

 

 

 

Eperjeske

Pilisy-Jármy-kúria: A földszintes, klasszicista stílusú épületet az 1860-as években Pilisy László földbirtokos építtette. Később vásárlással került a Jármy család tulajdonába. Jelenleg itt van a polgármesteri hivatal. A kastély építésével egyidejűleg alakították ki a parkot, sajnos napjainkra teljesen tönkrement. Régi szépségéről csak néhány megmaradt fa tanúskodik. A park kocsányos tölgy állománya még ma is szép, a fák kora meghaladja a 150 évet. Van néhány tűlevelű fafaj is, például ezüst-, fekete- és lucfenyő. Szemet gyönyörködtetők a nagyra nőtt platánok és a tulipánfa. Utóbbi törzsátmérője meghaladja az egy métert, magassága a 25 métert. Virágzáskor az ezüst és a kislevelű hárs remek illatával a szorgos, nektárt gyujtő méhek döngicsélése ötvözodik, igazi békés és nyugodt hangulatot teremtenek. A fák alatt sok szép és értékes cserje látható.

 

 

 

 

Jármy-kúria: Jármy Imre házát Jármy József a 19. század első felében építtette és 1848-ban megujíttatta. Mögötte szintén szép részletekben bővelkedő, nagy park terült el. Elpusztult.

 

 

 

 

 

 

 

 

Fehérgyarmat

Jékey-kúria: A Kossuth-park kisgyarmati végén, a kórház területén áll a Jékey család 20. század elején épített kúriája. Bejárati tornácrészét neobarokk jellegű oromfal hangsúlyozza ki. A család egykori rangjára utal az épület nagysága, egységes és szép utcafronti képe, tagolása. Jelenleg nővérszálló.  

 

 

 

 

 

 

Fényeslitke

 

Orosz-kúria: A főút mentén haladva, tulajdonképpen a központban, kívülről megtekinthető a magántulajdonban lévő lakóháznak átalakított barokk Orosz-kastély. Orosz Imre építtette a 18. század vége felé és vétel utján került Petrovay János birtokába 1900 körül.

 

 

 

 

 

 

 

Erőss-kúria: Szintén a faluban áll a klasszicista Erőss-kúria, nagy kerttel. Erőss Lajos és György 1847-ben építtették. Elnyújtott L alaprajzú épület a település központjában. Mára felújították.

 

 

 

 

 

 

 

 

Fülpösdaróc

Luby-kastély: A 19. sz. első felének végén építtette Luby Zsigmond, helyi birtokos. Ma gondozóház. Luby Zsigmond ügyvéd 1819-ben született. Kölcsey Ferenccel állt kapcsolatban. Kastélyában vendégeskedett Petőfi Sándor is.

 

 

 

 

 

Gávavencsellő

Dessewffy-kastély: A kastélyt a 18. század második felében építtette a Dessewffy család. A barokk kiskastély mellé a 19. század elején klasszicista stílusban egy másik kastélyt emeltek, majd 1889-ben a két kastélyt összeépítették, neobarokk stílusban kiegészítették és bővítették. Az udvari, illetve kerti homlokzat még ma is őriz barokk jegyeket. Hossztengelyét tekintve megközelítőleg K-Ny-i tájolású, utcasornál beljebb, arra merőlegesen, szabadon álló, átalakított barokk kastély. Udvari főhomlokzata és kerti homlokzata leginkább neobarokk jellegű. Főleg D-i irányban elnyúló, nagyméretű park veszi körül. A kastélyt övező 10 hektáros területen tájképi parkot létesítettek a század elején. A facsoportokkal, tisztásokkal tarkított park a környék egyik legszebb kertje volt. A park lenyűgöző szín- és formaharmóniáját hazai fa- és cserjefajok alkották. A velük hangulati egységet képező szökőkút körül egzotikus virágokból virágágyakat alakítottak ki. A parkhoz lovarda, távolabb pedig egy halastó csatlakozott. Mindez szinte teljesen elpusztult. A faragott kőből épített szökőkutat és az istállót építőanyagként hasznosították a környékbeliek, a fák zömét kivágták. Igaz, hogy az 1950-es évek fásítási akciói keretében jószándékkal telepítettek ide csemetéket. Ezek azonban a parkegyüttesbe nem illeszkedő, tájidegen fafajok voltak, akác, nyár és fenyő. Az egykori park fái közül még néhány megmaradt, ezek a kocsányos tölgyek, vöröstölgyek, vadgesztenyék, fehér nyárak, kislevelű hársak és a közkedvelt platánok díszítik a mai kertet. A park jelenlegi állapotában rekonstrukcióra szorul. Ez a terv már elkészült, sőt bizonyos munkálatok el is kezdődtek, azonban anyagi fedezet hiányában mindent le kellett állítani. A gondokat fokozza, hogy a kastélyépületet jelenleg nem hasznosítják. Ez nemcsak az épület állagát veszélyezteti, de azt is jelenti, hogy a park gondozatlan állapotában sem várható javulás.

 

 

Géberjén

Jékey-kúria: A Fülpösdaróc felé vezető út utolsó kanyarulatánál becsatlakozó út jobb oldalán, a Kossuth u. 7. sz. alatt áll a volt Jékey-kúria. A földszintes, klasszicista épületet 1810 körül építtette Jékey Imre. Az utcai homlokzatot erőteljessé teszi a széles, háromszögletű oromzatos középrész és az előcsarnokok nagyméretű osztott ablakai. A homlokzatot függőleges sávok tagolják, ezek a hosszanti elrendezést és az alacsony hajlású tetőt ellensúlyozzák. Az elmúlt időszakban az iskolaként működő épületet az udvari részen egy új épületszárnnyal bővítették. A helyi önkormányzat tulajdona és védett műemlék. Mindennap látogatható. Az iskolától balra látható régi épületmaradványok feltehetően egy másik, esetleg korábbi kúria maradványai. Település központjától ÉK-re a település végében, a Holt-Szamos partján, nagyméretű telek közepén áll. Szabadon álló, szabálytalan téglalap alaprajzú végein kiugró toldalékokkal. Kontyolt nyeregtetős, udvara felé teraszos épület. Bejáratai É-Ny-D felől nyílnak. É-i homlokzatának tengelyétől balra, rizalit, benne dórfejes féloszlopok között, üvegezett farácsos bejárati előtér. Félköríves záródású bejáratához lépcső vezet. A rizalitot teljes párkányzat zárja le, felette vakolt díszes timpanonos oromzat.
Két oldalán falpilaszterek között új kialakítású négyzetes ablakok nyílnak. Eredeti nyílások, eredeti ritmusban csak a keleti homlokzaton talűlhatók. Szalagkeretes, könyöklőpárkányos ablakai a D-i udvari homlokzat jobb oldali rizalitján folytatódnak. A két sarokrizalit eltérő méretű, bal oldali bővített. A kettő között nagyméretű vaskorlátos, burkolt terasz. Kontyolt nyeregtetejét cserép fedi.

 

 

Győrtelek

Csizmadia-kúria: Bejárata az udvar felől az L alaprajzú épület belső sarkában nyílik egyenes záródású üvegezett farácsos ajtón. Utcai homlokzatának tengelyében enyhe kiülésű középrizalit 1-1-1 tengelyes. Középrizalitjának volutás keretelésű, összetett kőbábos oromzatában monogrammos címerdísz, körülötte karcolt növénydísz. Az oromzat alatt a tetőtérbe félköríves köténydíszes szalagkeretes ablak nyílik. A középrizalit két oldalán 1-1 párkányzatig érő növénydíszes falpilaszter keretezi az összetett szecessziós jellegű arcalakos stukkós díszítésű ablaka alatt az épület teljes szélességében lábazati párkány, fut végig. Az épület keleti és déli vége oromzatos lezárású benne 2-2 kis félköríves tetőszelloző. Nyugati oldalán egyszerű egyenes záródású ablakok. Udvaráról nyílik pincelejáró, a déli oromfalban a padlásfeljárója. Keleti oromfalában elfalazott bejárat, mellette egyszerű egyenes záródású ablak. Nyeregtetejét műpala fedi.

 

 

 

 

Jánkmajtis

Szuhányi-Válly-kastély: Eredetileg Majtison épült, Jánk és Majtis 1950-ben egyesült. A térségben csak Szellemkastélyként emlegetett épületben a látogatók a mai napig látni vélik a Válly család szellemeit. A kastély 1740-es műemlék, klasszicista stílusban épült, mauzóleuma a faluban található. A 19. sz. második felében átépítették mai formájára. A házat fenyőfák övezik, az udvaron több száz éves platánfa áll.

 

 

 

 

 

 

Hadik-Barkóczy-kastély: A 18. sz. végén került Jánk falu a gróf Barkóczyakhoz. Gróf Hadik Barkóczy Endre régi emeletes kastélyát, amely Bárány Samu bérlő lakásául szolgált, még a 18. században építhették, barokk stílusban. Mára elpusztult.

 

 

 

 

 

 

 

Jéke

Liptay-kúria: A Liptay família Jékén bírt földesúri joggal, itt építette meg az 1860-as évek elején kisfaludi Liptay Károly a nemesi kúriát. A díszes kúria felépítéséhez szükséges munkaerő biztosítása érdekében telket adományozott munkásainak. A község közigazgatási épülete a 17-18. században készült klasszicista kúriaépület. Jelenlegi arculatát 1990-ben kapta, amikor tetőszerkezetét az épület jellegének megtartásával teljes mértékben felújították. Itt kapott helyet a Polgármesteri Hivatal és az Óvoda is. Nyitott tornácos formájával, stukkózással ellátott homlokzatdíszeivel és kiemelkedő kápolnarészével igazán impozáns látványt nyújt. Különlegességei a rejtett pincerészek, valamint a belső közlekedésre épített fali lépcsők, amelyek az itt élők biztonságát szolgálták

 

 

 

Kállósemjén

Kállay-kúria: A Kállay grófok telepítették neobarokk kastélyuk köré a múlt század második felében a parkot. A valaha nagy kiterjedésű parkhoz erdő is tartozott. A parkban lévő üvegházakban ritka délszaki növényeket neveltek. Sajnos a II. világháború ezt a parkot sem kímélte meg, szinte teljesen elpusztult. Később különböző célú területkisajátításokra került sor, iskolát és futballpályát építettek a parkból kiszakított területeken. A sok pusztulás ellenére még maradtak idős fák a parkban. Valaha szép platánsor lehetett a bejárati út mentén. A kastély előtt kocsányos tölgyek és hatalmasra nőtt, 100 évesnél idősebb vadgesztenyefák díszlenek. Megmaradt egy 24 darabból álló hársfasor is, valószínűleg ez az utat szegélyezhette. Sajnos a bejárati út menti egykori platánfasorból semmi nem maradt. A parkbejárathoz közel, a fák között a kastély szép vonalú kápolnája húzódik meg. Szabadon álló, egyszintes, nyújtott téglalap alaprajzú, két oldalán előreugró építményekkel bővített manzárdtetős épület. Bejárata a déli oldalon ívelt volutás, címerdíszes oromzatú erősen kiugró, terasszal körbevett elotérben nyílik. 6+1+6 tengelyes, tetőtér-beépítésében 3+6 tengelyes. Ablakai szalagkeretes egyenes záródásúak, bennük vasrács. Keleti oldalán két hasonló ablak nyílik felettük az épület DK-i sarkán balluszteres barokk jellegű kőrlátos emeleti terasz. Az északi homlokzat tengelyében kiugró középrizalit, két sarkán negyedkör alaprajzú toldalék. A rizalit előtt kisméretű kiemelt terasz áll. 2+1+3+1+3+1+2 tengelyes. A homlokzatot egyszerű félpárkány zárja le. Tetőterében 7 ablak nyílik. Manzárd és kontyolt nyeregtetejét műpala fedi. A kastélykert védett.

 

 

 

Wolkenstein-kastély: A kastély szecessziós stílusban, feltehetoen a századfordulón épült. Építojét nem ismerjük, de történetérol sokat tudott mesélni Csernus Emilné Páll Magdolna, aki 1929-1934 között, mint szakácsno szolgált a grófnál. Tudomása szerint a kastélyt egy notlen báró építette, akinek azonban volt egy törvénytelen fia. A báró halála után a cigány grófként emlegetett fia örökölte a kastélyt, amin 1919-ben túladott. A vevo gróf Wolkenstein Oswald császári és királyi kamarás volt. III. Ferdinánd császár 1648-ban egy bodrogkeresztúri birtokot ajándékozott Rákóczi Györgynek, akinek Júlia leányát gróf Wolkenstein Paris vette feleségül. Egyenes ági leszármazottak gróf Wolkenstein Oswald, aki 1843-ban, Bécsben született. Az ifjú gróf katonai iskolát végzett, a soproni ezrednél szolgált egy ideig. Családi örökség révén reá szállott a bodrogkeresztúri uradalom, ekkor odaköltözött, majd megnosült, feleségül vette Schaftgotsche Mária grófnot. Kitunt gazdasági tevékenységével, új növény- és állatfajták meghonosításával. De a katonasághoz is vissza-visszatért. Szinte minden csatában részt vett: 1866-os porosz háborútól kezdve az 1914-es világháborúig. Fia, ifj. Wolkenstein Oswald gróf szintén katonai pályára lépett, huszárfohadnagyként a világháborúban (1915-ben) esett el. Az idos gróf egyetlen gyermekét vesztette el. Vagyona is megcsappant. Birtokainak egy részét eladta, megvette a kállósemjéni kastélyt, majd 1919-ben feleségével együtt ide költözött. Wolkenstein gróf kastélyát kívül-belül helyrehozatta, mind a tizenegy szobát berendeztette. Ekkor már 76 éves volt, nyugalmas életre vágyott. Azonban a grófno néhány évvel késobb meghalt, így háta az öreg gróf kissé összeroskadva, egyedül maradt. Ezután csak kocsikázott, mint mondják, gyakran hátraültette kocsisát, Reha Mihályt, s maga hajtotta a lovakat. Hetente többször is elkocsikázott Nagykállóba, ilyenkor a kaszinóban töltött néhány órát. Csupán toszomszédjával, Kállay Miklóssal és családjával tartott baráti kapcsolatot, kölcsönösen meglátogatták egymást. Foleg németül társalogtak, mivel a gróf törte a magyar nyelvet. Helyi elképzelések szerint a gróf két távoli rokont vett magához házvezetononek, illetve szakácsnonek, mindkettojüknek kijárt a madám megszólítás. Valószínuleg Bellovits Emmára és Szabolcsi Károlynéra (Anasztázia) vonatkozott. Bellovits Emma a Pozsony megyei Malacka községbe, a Szabolcsi házaspár, pedig Mándokra való volt.Gróf Wolkenstein Oswald 1937. augusztus 10-én, 94 éves korában halt meg. A római katolikus gyászszertartás után holttestét Göncruszkára szállították és a családi sírboltba helyezték, felesége mellé. A gróf távozásával megszunt az élet kállósemjéni kastélyban. A kastélyt az utóbbi 2 évben gyönyöruen felújították. A felújítás után az épületben kiállítási tér, turisztikai információs iroda, étterem, a pincében borkóstolás, vadászterem jött létre. Nem mellékesen a település önkormányzatának és közösségi alkalmainak is helye lesz a kastélyban.

 

 

Kisléta

Gencsy-kastély: A Gencsy család kastélya köré telepített tájképi kert viszonylag jó állapotban maradt. A II. világháború után hosszú ideig gépállomás működött itt, majd gyermekotthon került ide. Így megoldódott a park védelme is. A kastély előkertje itt is elpusztult, de a park többi része még őrzi eredeti szépségét. Sétányait végigjárva csodálatos kép tárul a szép fákat, tájképet szerető ember elé. Tavasszal virágözönnel lep meg bennünket a megye talán legnagyobb virágzó liliomfája. Szép példányai találhatók itt a kőrisfának és szépen díszlenek a juharfélék is. A tisztásokat lucfenyők, valamint vérszilva, vörösszil és a szivarfa díszíti. A sétányok mellett óriássá nőtt a fekete dió, de van itt még vasfa, platán, kislevelű hárs, valamint a húsos som fává nőtt pédányai is. Aki Kislétán jár, nem mulaszthatja el a gyermekotthon által karbantartott park megtekintését, amely talán ma a megye legszebben gondozott kastélyparkja.

 

 

 

 

 

 

 

 

Kisnamény

Domahidy-kúria: A településen Domahidy Kálmán épített magának kúriát a 1830 körül. Muvelodési ház volt, klasszicista, eklektikus részletekkel. Rossz állapotban van, valószínuleg lakatlan. Az épület azonban egyelore stabilnak tunik.

 

 

 

 

 

Kocsord

Tisza-kastély: Melith György a 15-16. században erődített kastélyt építtetett Kocsordon. A család kihalása, többszöri tulajdonosváltás után özv. Tisza Kálmánné volt az utolsó tulajdonos. Az épületben a mátészalkai kórház egyik osztálya működött, ma magántulajdon, feltehetően a család leszármazottai kapták kézhez. Az épületet körülölelő tájképi kert növényállománya a többi kastélyparkhoz hasonlít. Hatalmasra nőtt a vöröstölgy és a tulipánfa, a kocsányos tölgy-állomány is rögtön magára vonja a látogatók figyelmét. A 120 évesnél idősebb mezei juhar, az élénk színű lombozatával kitűnő vörösszil szomszédságában megtalálhatók a nyírfák, az ezüst- és kislevelű hárs, ezen kívül a feketedió, a vasfa és a vadgesztenye érdemel említést. Sajnos a mesterségesen telepített akác és nyár "erőszakos térhódítóknak" bizonyultak, visszaszorításuk indokolt lenne. A Tisza-kastély a régi Melith-kastély helyén 1908-1915 között épült romantikus stílusban Möller István budapesti építész tervei alapján, de olasz mesterek is közreműködtek. A kastély rokonítható más Möller által tervezett kastély, pl. Alsómiholjác, Németlad, Sárszentmihály, Somogyvár. Az emeletes, romantikus hatású épület tulajdonosa Tisza Kálmán miniszterelnök özvegye, született gróf Dégenfeld-Schomburg Ilona volt a 19. század második felében. Az alapot terméskőből készítették, úgy, hogy kívül volt kb. 15-20 cm-nyi terméskő réteg, mint egy zsalu, és beleöntötték a különleges eljárással készített betont. Hagyományos fúróval nem lehet belefúrni, a ma ismert technológia alapján csak lézerrel lehetne kárt tenni, az épület alapozásában. Említésre méltó az épület falába illesztett fehér márvány emléktábla, mely Tisza István miniszterelnök 5 éves korában, torokgyíkban meghalt kislányának állít emléket, az épületben megmaradt egy fekete márvány kandalló. A 7 hektáros területen hatalmas méretű tulipánfa, vöröstölgy, több mint 120 éves mezei juhar, hársfák, diók, gesztenyék, füzek, bükkök, fenyők sorakoznak. A kastélyparkot Melith György telepíttette, értékes parkja védett. Az épületben tárgyalta Horthy vezérkara és az orosz hadsereg a II. világháború végén a kiugrási kísérletet. A kastélyban kórház működött, amely 2006-ban kiköltözött az épületből.

 

 

 

Komlódtótfalu

Becsky-Kossuth-kúria: A község legjelentosebb építészeti emléke a Becsky-Kossuth kúria műemléki védettség alatt áll. Figyelemre méltó épület, az eredetileg Becsky-, később Kossuth-kúria, amely a 17. században épült a Becsky család részére. 1900 körül már Kossuth-birtok Kossuth István fia, Lajos Gábor tulajdona lett, majd ennek két leányáé 1945-ig. Az államosítást követően a TSZ raktárként és istállóként használta, majd tűzvész pusztította tetőszerkezetét. Az Országos Műemléki Felügyelőség 1961-62-ben állította helyre nagyobb részt, felújítása - főként belsejében - jelenleg is tart. A kúria magasföldszintes, manzárdtetős, késő barokk épület, klasszicista elemekkel. Körülötte tágas udvar, tőle jobbra és balra gazdasági melléképületek, mögötte angolpark pavilonnal. Állami tulajdon, mely a Műemlékek Állami Gondnokságának vagyonkezelése alatt áll.

 

 

 

 

 

Kótaj

Ibrányi-Fráter-kúria: Volt Ibrányi-Fráter-kúria, copf. 1780 körül, timpanonjában Ibrányi-címer, belső festések 1784 után, a 18. sz. végéről. A település É-i szélén, szabálytalan alakú telken, szabadon álló, földszintes hossztengelyét tekintve megközelítőleg É-D-i irányban tájolt, K-i és Ny-i homlokzatán is középrizalitos, barokk kiskastély, mindkét végén kontyolt manzárdtetővel. A településen több családnak is volt itt kisebb-nagyobb kúriája. A legnevezetesebb azonban a Fráter-féle ház volt, melyet a Jókai Mór által megörökített Magyar nábob kastélyának tartottak.

 

 

 

 

 

 

Kölcse

Medve-kastély: Kölcse központi helyén található. A kúriát dr. Medve Zoltán aranykulcsos királyi kamarás 1905-ben építtette nyári lakhelyéül. A ma is hatalmas kertben 120 éves fák, kisebb arborétum dicséri a kamarás úr szépérzékét éppúgy, mint a masszív, ódon épület, melyet a faluban "kastélynak" neveznek.

 

 

 

 

Levelek

Molnár-kastély: A Molnár-féle kastély az 1770-es években épülhetett, mert az 1783-84-es első katonai térképen már szerepel. Jelenleg óvoda működik benne, parkjában néhány abból az időből származó fenyő, platán és tölgyfa található. Korábbi tulajdonosa a Molnár család a 18. század 2. felében telepedett le a Duna mellékéről. Az épület nagyon jó állapotban van, minden évben kifestik, a nyílászárók hibátlanok, szép díszítések láthatók az épületen. A park, amely nagyon kicsire van zsugorítva, telis-tele gyerek játszóeszközökkel. A község Nyíregyházától keletre fekszik a 41-es számú főút mentén, mely a megye egyik legkorszerűbb és legszebb útja. Az ötvenes évek elején épült, egyenes, kanyaroktól mentes. Az út két oldalán cserjék és fák sokasága. Vadrózsa, hóbogyó, jázmin bokrok, fenyő, juhar, nyár és egyéb fák, köztük természetesen a vidékre jellemző akácosokkal. Tavasszal valóságos virágerdő az egész.

 

 

 

 

 

Lónya

Lónyay-kastély: 1960-ban égett le a 18-19. század fordulóján épített lapos tetős, olasz tervezésű, egyszintes kastély, melyet több hektáros kert övezett. A mai napig megmarad belőle az öreg gesztenyefasor és a száz éves piramistölgyek. A park az egykori kastélykertben, a település központjában található. A háború után, amikor a család birtokából állami tulajdonba került, közösségi háznak használták, kényszerlakásokat alakítottak ki belőle. A család kiköltözését követően a kastélyt kifosztották, a bútorokat elhordták. 1960-ban, az akkor már kultúrháznak használt kastély tetőszerkezete lángot kapott és a kastély leégett. A kastélyt és a melléképületeit (istálló, cselédházak, üvegház) lebontották és helyette egy jellegtelen kultúrházat építettek.

 

 

 

 

 

 

Magy

Ibrányi-kastély: Feltehetően az Ibrányi családé volt, mely itt a legnagyobb birtokkal rendelkezett a 19. sz-ban. Ma polgármesteri hivatal.

 

 

 

 

 

Mándok

Forgách-kastély: Az U alaprajzú, földszintes és manzárdtetős barokk kastélyt Forgách Ferenc gróf építtette a 18. század végén a település központjába. Az épületet többször is átalakították. Néhány esztendeje tűz ütött ki az épületben, akkor bár nem égett le az egész tetőszerkezet, de alaposan megrongálódott. Azóta lakatlan és az épület a tolvajok prédája lett. A kastélyt övező parkon is meglátszik, hogy a kastély gazdátlan. Sok fát kivágtak, a cserjék és a lágyszárú növényfajok teljesen kipusztultak. A park fáiból megmaradt néhány tölgy és platán 150 évnél is idősebbek, díszlik itt még méretes tulipánfa és sok a vadgesztenye. Késő barokk épület, emeletes középrizalittal és manzárdtetővel. A főhomlokzat 4+3+4 tengelyes, középrizalitját ión fapillérek tagolják és háromszögű oromzat zárja le. A kerti homlokzat 5+3+5 tengelyes, középen az utcai oldallal szinte teljesen azonos rizalittal, a háromszögű oromzatban a Forgách-címerrel. A kastélyban jelentős műgyűjtemény volt, melynek sorsa ismeretlen. Egykor gyönyörű volt a kastély parkja is. A kastély műemléki védettségű, jelenleg sajnos nagyon leromlott állapotban van.

 

 

 

 

 

 

Nagyar

Luby-kastély: A késő klasszicista stílusban, 1878-79-ben épült emeletes Luby Géza-kastélyt részben kora eklektikus stílusban átalakították. Itt született Luby Margit tanár, neves szatmári néprajzkutató, aki a közeli családi kriptában nyugszik. A kastély teljesen lepusztult állapotban van, körbekerítve, de kapuja tárva-nyitva, őrizetlen épület. Teljesen kifosztva, szétverve várakozik sorsára. Információk szerint magántulajdonban van, el szeretnék adni, mivel a felújításra vállalt határidő lejárt, de egy kapavágás nem sok annyit nem tett a tulajdonosa.

Szintén itt áll a zömök, kis méretű klasszicista Luby-kúria, és a hasonló Kende-kúria, melyek túl kicsik ahhoz, hogy bővebben foglalkozzunk velük.

 

 

 

 

Nagydobos

Perényi-kastély: Az 1808-ban a régi családi kúria helyére épült Perényi-kastélyban ma középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekek általános iskolája és diákotthon működik. Jellege szerint szabadon álló, földszintes, eklektikus díszítéssel átformált klasszicista kastély. Átalakítva 1880 körül romantikus stílusban. A kastélyból származik a nyírbátori Báthori István Múzeumban levő Perényi-címer töredék. Br. Perényi Péter 1868-ban építtette a kastélyhoz tartozó sírkápolnát, amely késő romantikus stílusú, neogótikus berendezéssel. Az oltárképet Jakoby Károly festette, az építtető mellszobrát Kallós Ede alkotta. A kastélyt eredetileg kb. 10 holdas park övezte.

 

 

 

 

 

Nagyecsed

Spitz-kúria: Gróf Károlyi István örökösei és báró Piret Lajosné sz. gróf Károlyi Georgina birtokát Spitz Dezső bérlelte és itt igen szép mintagazdaságot vezetett. 1896-ban építettek úrilakot a bérlethez, mely már nem áll.

 

 

 

 

 

 

Nagygéc

Kisgéc: Haynau-kastély: A falu az 1970-es nagy árvíz után elnéptelenedett, ma néhány felújított háza üdülő, Csengersima településrésze. 1858-ban br. Haynau megvásárolta a Kisgéci pusztát és kúriát épített rajta, mely már korábban elpusztult.

 

 

 

 

 

Nagyhalász

Csuha-Kállay-kúria: Eredetileg copf stílusú épület. Itt működik a város helytörténeti gyűjteménye. A fellelhető tárgyakat Bozsó István magángyűjteményéből állították ki. Állandó kiállításként megtekinthetjük a kenderfeldolgozás történeténetének tárgyait. Megismerhetjük a Rétközben élő emberek egykori hétköznapjait.

 

 

 

 

 

Napkor

Kállay-kúria: Itt található a Kállay család egyik középkori eredetű kúriája, amiben élt és alkotott Jósika Miklós a magyar regényírás egyik úttörője, Kállay Erzsébet férje. Ő teljesen átépíttette a korábbi kúriát. Jelenleg általános iskola működik benne. A faluban egy régebbi, klasszicista Kállay-kúria is állt, mely mára elpusztult.

 

 

 

 

 

 

 

 

Nábrád

Botka-kúria: A   20. század   elején a   Botka családé, Botka Béla örököseié, akik itt szép kúriát is építettek.

 

 

 

 

 

Nyírbátor

Báthory-várkastély: A nagy kiterjedésű birtok központjában, Bátorban, már a középkorban volt a Báthori családnak egy udvarháza, amelyet a 15. század második felében átalakítottak, bővítettek. A kutatások szerint a mai református templom mögötti dombon lehetett az az udvarház, amit a 16. században várkastélynak, illetve várnak említenek. A várkastélyt palánk erősítette, melyet vizesárok is övezett. Feltételezhető, hogy a ma is látható és az 1730-as évek körül magtárrá alakított épület a vár része volt. Itt kötötték meg 1549. szeptember 8-án a nyírbátori egyezményt Fráter György és Ferdinánd király megbízottai, amelyben Erdély és a királyi Magyarország egyesülését mondták ki. 17. századi sorsáról nem tudunk, de a 18. századi urbáriumok megemlékeznek az ekkor már erősen romos vár épületeiről. A Báthori család kihalásával 1648-ban a Rákóczi család szerezte meg Nyírbátort és a hozzá tartozó uradalmat. 1711-ben a birtokot a kincstár lefoglalta, azonban Rákóczi Ferenc Bánffy Györgynek elzálogosította. Utódaik birtokában maradt 1747-ig. Ekkor Nyírbátort, mint az ecsedi uradalom tartozékát gróf Károlyi Ferenc vette meg. A 18. században az egykori konyhát az ebédlőtermet is magába foglaló épületből magtárt alakítottak ki, feltételezhető felső emeletét lebontották. A használaton kívüli épület állapota az utóbbi évtizedekre meglehetősen leromlott. Szekér György építész-művészettörténész elméleti rekonstrukciójára támaszkodó tervei alapján a teljes felújításra Wittinger Zoltán építész művezetésével 2006-ban került sor. Az úgynevezett Északi Palota pincéjében kőtár és étterem, földszintjén kiállítótermek, újraépített emeletén, belsőépítészeti rekonstrukció keretében kiállítótérként is funkcionáló ebédlőpalota és hálóterem került kialakításra. A nagyszabású tetőtérben konferenciatermet alakítottak ki.

 

 

 

Nyírbogát

Bogáthy-kúria: Eklektikus stílusban épült (1890). Nagyobb szabású fényesen berendezett úri lak volt az 1945-ben bekövetkezett államosításig. Az államosítás után volt általános iskola, időszakos munkásszállás, a helyi szövetkezet irodája - miközben műszaki állapota folyamatosan romlott. Felújítására 1997-ben került sor, az épület külső falain a felújítástól eltelt 10 év meglátszik. Jelenleg 42 ágyas kastélyszállónak ad otthont, bevezetett vendégkörrel (cégek). A Kastélyszálló ma is üzemel, fogad vendégeket, rendezvények és konferenciák helyszíne. A Kastélyszálló Nyírbátor közelében helyezkedik el, távol a főúttól, csendes, rendezett családi házas környezetében, viszont jól és könnyen megközelíthető a főútról. Az épület állaga jó, kívülről kisebb javításra szorul, belső állapota kifejezetten jó. Az épület egy parkban helyezkedik el (ősfákkal), körbekerített, rendezett területen, autóparkolóval, aszfaltozott, kövezett és füvesített területekkel. Az épület mellett és háta mögött sportolásra alkalmas pályák (aszfaltozott, körbekerített) vehetők igénybe. É-D-i hossztengelyes, egyszintes, nyújtott téglalap alaprajzú, két végén erősen kiugró sarokrizalitok, középen mindkét hosszoldalt középrizalitos, összetett, kontyolt nyeregtetős épület. Bejárata az utca felőli parkoló felől, a középrizalit tengelyében nyílik. Lépcsős feljárós vaskorlátos terasza mögött pártázatos oromzatú középrizalit. A két szárny végén hangsúlyos sarokrizalitok. 1+ajtó+3+1+ajtó+1+3+ajtó+1 tengelyes. A félköríves záródású bejárat két oldalán kompozit fejezetes falpilaszterek keretezte félköríves záródású ablakok. Oromzatán kváderes oszlopok között kőbábos korlát fut körbe. Körbefutó teljes párkányán a rizalitokon gyémántkváderek. A sarok- és középrizalitok között hengeres vasoszlopok tagolta, vasrácsos veranda. A sarokarmírozott sarokrizalitokban 1-1 konzolos, szemöldökpárkányos egyenes záródású ablak nyílik. Udvari homlokzata az ablaktalan sarokrizalitok nélkül 5+1+ajtó+1+5 tengelyes, hasonló szemöldökpárkányos ablakokkal. Az udvari homlokzat minden rizalitjának sarka armírozott. A középrizalit ajtajához lépcsőfeljárat vezet. Összetett kontyolt nyeregtetejét műpala borítja.

 

 

 

Nyírbogdány

Székely-kúria: A helyi védelem alatt álló, Székely Elek által a századfordulón építtetett kúria jelenleg mint Művelődési Ház működik. Gyakorlatilag a centrumban áll, a főút keleti oldalán. L alaprajzú épület, az L rövidebbik szára, a nyugati oldalhomlokzata párhuzamos az úttal. Erősen átalakított homlokzata mindössze az ablakok fölötti füzérdíszeket őrizte meg. Hangsúlyos középső tömbje ma nem ugrik előre a homlokzat síkjából, ami eredetileg nyilván nem így volt. 1945 előtt a rövidebbik oldalfala és a főhomlokzata találkozásánál egy robusztus tornyot is viselt.

 

 

 

 

 

 

Szalánczy-kúria: Ugyancsak a századfordulón épült, az itt birtokos Szalánczy Ferenc jóvoltából. A település központjának északi szélén áll, főhomlokzatával az útra nézve. Ez is erősen átalakított épület.

 

 

 

 

 

 

 

Nyíregyháza

Kállay-kúria: A Kállay-családot az egyik legrégibb osnemes magyar famíliaként tartják számon. A Kállayak „osi fészke” Nyíregyháza szomszédságában, Nagykállóban és környékén volt, leghíresebb tagjai Kállay Miklós mellett császári és királyi kamarások, udvari tanácsosok, miniszterek, országgyulési követek és képviselok, valamint egyházi vezetok voltak. Az 1906-ban neoklasszicista stílusban épült, háromezer négyzetméteres kúriában lakott Szabolcs megyei foispánként Kállay Miklós, aki 1942 és 1944 között az ország miniszterelnöke volt. O adta át az ingatlant a honvédségnek, amely hadosztályparancsnokságot muködtetett ott, majd a palota késobb hadkiegészíto parancsnokságnak adott helyet, az elmúlt idokig pedig toborzó irodaként funkcionált. A rekonstrukciós munkák során a korábban a hadkiegészíto parancsnokság által használt, 1959-ben épített toldaléképület egy részét – az ingatlanon található más melléképületekkel együtt – elbontják, emellett korabeli fotók alapján visszaépítik a történelmi foépülethez a nyugati oldalon korábban lebontott nyitott árkádos épületrészt. Az emeletes, jelenleg üresen álló ingatlanban kiállító- és konferenciatermet, valamint multifunkciós teret alakítanak ki. Ott kap majd helyet egy állandó várostörténeti kiállítás is, amely interaktív módon mutatja majd be Nyíregyháza fejlodésének történetét a kezdetektol az 1990-es évekig.

 

 

 

 

 

Nyíregyháza-Nagyszállás

Molnár-kastély: Itt állt a parnói báró Molnár-kastély (Wekerle Sándor és Kállay Miklós miniszterelnök rokonai), ami szinte nyom nélkül pusztult el.

 

 

 

 

 

 

Nyíribrony

Jármy-Jordán-kastély: Óvoda, volt Jármy-Jordán-kastély, barokk, 18. sz. vége. Átalakítva. Földszintes, szabadon álló, L alaprajzú épület, utcai homlokzatából kilépő középrizalittal, kontyolt nyeregtetővel. Bejárata az udvar felől nyílik. Főhomlokzatából lekerekített ívelt, tört oromzatú középrizalit ugrik ki, ez az oldala 2+3+2 tengelyes. A timpanonos oromzatában vakolt kettős címer, melyet erőteljesen kiugró többször tagolt párkányzat keretez. A rizalit két oldalán egyenes záródású, szemöldökpárkányos, a rizalitban szegmensíves ívelt szemöldökpárkányos ablakok nyílnak, utóbbiak karcolt vakolatú falmezőben. Udvari oldalán széles félköríves árkádokkal nyíló folyosó nyílik a bejárata. Az L alakú épület udvarának hátsó falán és a keleti falon ívelt lezárású lizénák keretezte faltükrökben egyenes záródású ablakok nyílnak, felettük vakolt téglalap alakú tagolóelem. Kontyolt, a rizalit felett oromzatos nyeregtetejét műpala fedi.

 

 

 

Nyírlövő

Leövey-kúriák: Három kúria állt a faluban, kettő a Lövey család egy-egy ágáé. Egyik, Leövey Jánosé a 19. sz. elején épült klasszicista stílusban, Leövey Istváné újabb, a harmadik pedig, amelyik Zuckermann Gusztávé, 1887-ben épült. A Műemlékek Országos Bizottsága által 1906-ban összeállított műemlékjegyzékben egyikük sem szerepelt, sem pedig a falu más épülete, pedig 1961-re már felkerült a műemlékek közé a Leövey-kúria.

 

 

 

 

Zuckermann-kúria: Zuckermann Gusztávé volt , 1887-ben épült, ma általános iskola működik benne.

 

 

 

 

 

Nyírmada

Bay-kastély: A klasszicista kastély ma Szociális Ápolási-Gondozási Központ. A földszintes kastély jelenleg szociális otthonként működik, egyik táblája szerint 2001-ben, állami támogatásból felújították (ekkor kaphatta a jelenlegi, eléggé csúnyácska, kék színű hullámlemez tetőt is. Másik táblája szerint 1675-ben építtette a Ludányi Bay család, s rajtuk kívül a Kopacselli Boér családok is lakták. Egykori parkjában már csak egyetlen nagyobb tölgyfa áll, ez azonban még igen szép állapotú. 1676-78 között a Bay családnak volt itt egy kúriája. Valószínű, hogy ennek a helyén épült fel a 19. században a ma is álló földszintes klasszicista épület, amelyet 1949. májustól után a Állami Mezőgazdasági Gépállomás gépállomásnak használt. Jellege szerint: szabadon álló, földszintes klasszicista épület, részben átalakítva. Külső: hosszan elnyúló tégla alapzatú, földszintes épület, közepén lépcsős portikusszal. A portikuszt 3+1+1+3 dór oszlop tartja, fölötte oromzatos lezárás. A homlokzatot faltükrök díszítik egyenlőtlen tengelyosztással, bal oldalt négy, jobb oldalt öt nyílástengellyel. Oldalhomlokzata kéttengelyes. Udvari homlokzata tornácos, folyosója boltozott. Az udvaron magtárépület található. Belső: Több szoba boltozott.

Ezen kívül a 19. sz. első feléből származó klasszicista Papp-kúria is áll a településen, ez jelentősen át lett alakítva.

 

 

 

 

 

Nyírpazony

Vályi-kúria: A nemesi életformát idézi fel a Vályi-Nánási kúria, amely a XIX. században épült. A késő klasszicista, földszintes házat 1843-ban Vályi János építtette. Jelenleg üresen áll az épület, a felújítása után bentlakásos szociális otthont szeretne benne megvalósítani az önkormányzat, de az épület egyre romló állapota miatt ez valószínűtlennek tűnik. Téglalap alaprajzú, déli rövid oldalát vesztett, kontyolt nyeregtetős épület. Bejáratai a keleti oldal homlokzatába visszaugró nyitott teraszról nyílnak. A homlokzat tengelyében 1-1 fél és két hengeres oszloppár tagolta terasz két oldalán félköríves, vakolt faltükrökben ülő félköríves ablakok nyílnak. Az északi falon egy egyenes záródású ablak. A keleti hosszfalon 7 db egyenes záródású ablak nyílik félköríves és egyenes záródású vakolt faltükrökben. A déli fala és a bekötő falak hiányoznak. Kontyolt nyeregtetejét műpala fedi.

 

 

 

 

Nyírtass

Vay-kastély: A hajdani Vay kastély a 19. század elején épült, klasszicista stílusban. Az egykor általános iskolának használt épület később raktározási célt szolgált. Teljes felújításra szorul. Nyírtas főutcáján haladva a templomok után bal kéz felől találjuk. Egykori parkjában van a település sportpályája. A romos állapotú kastély nem látogatható.

 

 

 

 

 

 

Nyírtelek

Dessewffy-kastély: Vállalat irodája, volt Dessewffy-kastély, egy barokk épület bővítésével készült a klasszicista stílusban, 1820 körül; erősen átalakítva 1951-ben. Szabadon álló, elnyújtott L alaprajzú épület a település NY-i részén, közel annak széléhez. Eredetileg szép, nagy park vette körül. Viszonylag jó állapotban van a kastély, bár kisebb vizesedő foltok, egy-két vakolatpergés látszik a falakon, de a tetőzetet javítgatják. A kert nagy része nyilván eltűnt mára (mezőgazdasági géptárolóvá silányult), a kastély körül azonban megmaradt néhány idős fa, amely mutatja az egykori szépséget.

 

 

 

 

 

 

Nyírtura

Szűcs-kúria: A volt Szűcs-kúria, a helybéliek által "kolostornak" tartott épület a templom közelében áll. A 18. század második felében építette a Szűcs család. Földszintes, boltozott, barokk épület, alatta pincesor húzódik. Főhomlokzata eredetileg kosáríves árkádos volt, középrizalittal. Sajnálatos módon 1900 körül magtárrá alakították és ma is ezt a célt szolgálja.

 

 

 

 

 

 

 

Kállay-Popper-kúria: A volt Kállay-Popper-kúriát a Kállay család építette 1822-ben. A 19. sz. végén került a Popperek tulajdonába. Földszintes, klasszicista épület, melyet először a 20. sz. elején, majd kultúrházzá alakításakor is átépítettek.

 

 

 

 

 

 

Nyírvasvári

Luby-Kargl-kastély: 1851-tol már csak egy részének birtokosa Zselénszky Róbertné. Ez a birtoktest száll majd legutolsó tulajdonosára báró Kargl Györgynére, aki 1944-ben menekült el a faluból. A Lubyak által épített régi kastélyt 1942-ben Báró Kargl Györgyné, akkori tulajdonos átépítette. 1953-ban újra átépítve iskolának adták át.

 

 

 

 

 

 

Ököritófülpös

Pusztalak: Ujfalussy-kastély: Borovszky: "Pusztalak báró Uray Sándor birtoka, kinek unokaöcscse Ujfalussy Lajos kezeli és bérli a birtokot és az Uray-féle kastélyban lakik, a melyet a mult század ötvenes éveiben épített báró Uray Endre. Fölszerelésében nagyértékűek az ó-japán porczellánok, empire butorok s óra; régi családi fegyverek, egy ékszerdoboz, mely 1848-ból való remek rabmunka, 1500 kötetes könyvtár, XVII. és XVIII. századbeli művekkel."

 

 

 

 

 

 

Pap

Horváth-kastély: A település egyik tulajdonosa a 20. sz. elején báró Muraniczi Horváth Ferenc volt, akinek kastélya is állt a faluban. A kastélyt báró Horváth János építtette 1776-ban. Itt volt a család levéltára. A kastélyt 1796-ban újíttatták fel. 1945 után lebontották.

 

 

 

 

 

 

Pátyod

Madarassy-kúria: A késő klasszicista kúria 1844-ben épült. A mezőn szabadon álló, szép arányú műemlék jellegű épület közepén négy toszkán oszlopos portikusz látható, amelyet timpanonnal zártak le. L alaprajzú, összetett csonkakontyolt nyeregtetős, utcafrontján portikuszos előtérrel rendelkező épület. Minden bejárata elfalazva. Az utca felőli homlokzatán
2+1+ajtó+1+2 tengelyes, de nyílásszerkezete teljesen új. Egyenes záródású széles szalagkeretes ablakok nyílnak az épület falain (Ny, D-i oldalak). Az udvar felőli homlokzatát a hasáb oszlopokon álló nyitott folyosója határozza meg. Pincelejárója a jobb szárny hosszabb épületének végében, felette félköríves záródású ablak. Összetett, csonkakontyolt nyeregtetejét hódfarkú cserép fedi.

 

 

 

 

Pócspetri

Irinyi-kúria: Az 1906-ra elkészült neobarokk stílusú kúria a Pócsi utca 13 szám alatt található. Ma polgármesteri hivatal. Főhomlokzata az utcára néz, a tornác tetején tömör balusztráddal, benne az Irinyi család címere.

 

 

 

 

 

 

 

Pusztadobos

Jármy-kúria: Jármy-kúria és őspark (Nagykert), (Petőfi u. 89). A Jármy család építtette 1870 körül. Helyi védett épület, külső felújítása 2002-ben zajlott, ma óvoda, művelődési ház, könyvtár, önkormányzati konyha működik az épületben. A kertben modern játszótér található, az őspark folyamatos felújítása zajlik. A parkban található a Jármy-család sírkertje is.

 

 

 

 

 

 

Ramocsaháza

Mikecz-kúria: Feltehetően a 13. századi átalakított szabadon álló földszintes épület, amelyet a 18. század első felében alakították át. Bejáratai az épület keleti oldalán nyílnak elfalazott egykor nyitott félköríves árkádsor nyílásaiban. Külső utcai homlokzata eredetileg hat nyílástengelyű volt, amelyet két-két nyílástengellyel bővítettek. A téglalap alaprajzú dísztelen homlokzatú épületet manzárdtető fedi, szobái boltozatosak, stukkó díszítésűek. Körzeti állatorvosi rendelő, gyógyszertár üzemel az épületben.

 

 

 

 

 

Rozsály

Kún-Isaák-kastély: A várat a rozsályi Kúnok építették négyszögletesnek, kis udvarral, sarkokon egy-egy bástyával, melyet 1669-ben Strassaldo leromboltatott. Az épület ezután sokáig romosan állt a "viharok zordon hárfájaként". 1878-ig a Maróthyak fő birtokosai, ekkor az Isaák család, Isaák Dezső vette meg. 1878-ban Izsák Dezső a várkastély maradványaiból alakította ki az egytraktusos épületet már historizáló stílusban, ahogy azt a fennmaradt képek mutatják. 1944-ben ez is leégett.

 

 

 

 

 

 

Szabolcs

Tomori-kúria: Az utcafront (orvosi rendelő) felé eléggé hervasztóan sivár épület: levedlett ablakfestés, vakolathibák (javítva), kosz, dísztelenség. A belső udvar (óvoda) felé azonban az L-alakú épület minden dísze előjön: kőoszlopos, díszes oszlopfős terasz, középen tornyos tetőzet, díszes szellőzők stb. Itt láthatóan odafigyelnek az állapotra, még a festés/vakolat is sokkal szebb. A belső udvar az óvoda játszótere, ennek megfelelően gondozott.

 

 

 

 

 

 

Szabolcsveresmart

Tölgyesszögtanya: Víg-kastély: A kicsiny - mindössze 2 hektáros parkot Víg Bertalan földbirtokos még a századforduló elején telepítette kúriája köré. A kastély és a park a II. világháborút követően rendkívül lepusztult, de a 80-as években meginduló rekonstrukcióval mindkettőt rendbehozták. Az egykori kúria vállalati üdülő, amelynek kertje is szépen gondozott. A század eleji parkokat jellemző fafajokból több megtalálható, így például platán, vérbükk, szivarfa, juharfélék, a magas és virágos kőrisek, tulipánfa, ezüst hárs, fehér és piros virágú vadgesztenye. A rendkívül agresszíven terjedő akác és nyárfa is megjelent a parkban.

 

 

 

 

Szamosangyalos

Domahidy-kastély: Szociális otthon, volt Domahidy-kastély, klasszicista, Domahidy Ferenc építtette az 1850-es években. Későbbi eklektikus átépítés. Utcai homlokzatos, kiugró középrizalitos téglalap alaprajzú, kétszintes kontyolt nyeregtetős épület. Bejárata az utcai oldal erősen kiülő középrizalitjának emeleti részén nyílik. A rizalit lábazati részében kétoldali lépcső indul az itt kialakított teraszra. Ezt timpanonos síkmennyezetes oromzat koronázza, melyet 4 dórfejezetes hengeres, rovátkolt oszlop tart, mögötte a falat féloszlopok tagolják. A homlokzati oszlopok ritmusában a lábazaton 4 kis vaskos falpilaszter. A rizalit két oldalán 1-1 aedikulás kiképzésű timpanonos keretezésű ablakok. A mélyföldszintre, a lábazati fekvő téglalap formájú ablakok világítanak. Oldalhomlokzatait kompozit fejezetes falpilaszterek keretezte mezőben, félköríves keretben 2 egyenes záródású ablak nyílik az emeleten. Udvari homlokzatának sarkain lizénapáros falpilaszterek állnak, a falon 3 félköríves, szemöldökpárkányos, ezek szélén 1-1 aedikulás kiképzésű timpanonos oromzatos ablak nyílik. Földszintje 1+1+ajtó+1+1 tengelyes körbefutó csonkapárkánya felett kontyolt nyeregtető, melyet hódfarkú cserép fed.

 

 

 

 

Szatmárcseke

Kölcsey-kúria: Itt élt Kölcsey Ferenc 1815-38 között, itt írta a Himnuszt is. A kúria régen elpusztult, ma művelődési ház áll a helyén.

 

 

 

 

 

 

 

 

Kende-kúria: Kende Lajos 1851-ben építtette, Kende Béla a századforduló környékén kibővítette.

 

 

 

 

 

 

 

Székely

Orosz-kastély: Iskola, könyvtár, mozi, tanácsi irodák, volt Orosz-kastély, copf, 18. sz. második fele.

 

 

 

 

Tiszadada

Patay-kastély: Volt Patay-kastély, késő barokk, 1790 körül. Lebontva a 16516/1980 OMF engedéllyel.

 

 

Zathureczky-kastély: Kultúrház, volt Zathureczky-kastély, klasszicista, 1831. Belsőben teljesen átalakítva. A földszintes épület oromzatos portikusszal hangsúlyozott főhomlokzata kilenctengelyes. Ebből a középen elhelyezkedő, félkörös oromzatú bejárati ajtó és mellette egy-egy azonosan kialakított ablak a háromszöges oromzattal lezárt és négy kannelúrázott római dór jellegű oszlop által tartott portikusz mögötti falsíkon helyezkedik el, melyet a portikusz oszlopainak megfelelően négy lizéna tagol. A portikusz háromrészes dór párkányának horonyból és lemeztagból alakított koronázó része által körülvett orommezőben a felkelő nap sugarait jelképező díszítés látható. Az épület főpárkánya vakolatból húzott, egyszerű függőlemez tagból és egy magas, sima képszék tagozatból áll. A hosszú homlokzatoldalon és a két rövidebb oldalon lévő ablaknyílások vízszintes záródásúak, keretezés nélküliek, és a homlokzati síkhoz viszonyítottan tükrösen mélyítettek. A hátsó hosszoldalon a homlokzat középső harmadát kis kiülésű rizalit hangsúlyozza, melyet négy lizéna díszít; ezek középtengelyében a kapunyílás és a mellette lévő egy-egy ablak félkörös oromzatú. Az épület lábazata faragott kő, tetőzete mindkét végén kontyolt, cseréppel borított. Az épület állapota megfelelő, művelődési házként használják.

 

 

 

 

Tiszadob

Andrássy-kastély: Az Osztrák-Magyar Monarchia első magyar miniszterelnöke, gróf Andrássy Gyula építtette a tiszadobi kastélyt és parkját 1880 és 1884 között. A soktornyú kastélyt - amely a francia Loire folyó mentén épült középkori lovagi várkastélyokat idézi - Meining Artúr tervezte. A kastély a Tisza partjához közel, magaslaton épült, így kiemelkedik a Tisza árterének lapályából. A parkot kelet felől maga a folyó határolja. A kor ízlésének megfelelően az épület homlokzata előtt szép pleasure-ground épült, nyírt bukszusokkal, tiszafákkal, közepében szép szoborral (A szabin nők elrablása). Távolban e kertrész fölött eltekintve a tokaji Nagykopasz vulkáni kúpja zárja a látványt. A park tájba illesztett, a táj esztétikai értékeit felhasználó tájképi alkotás. A kastély környékét egykor rózsalugasok és díszcserjék is ékesítették. A kastélytól távolodó kertrészeket a Tisza egykori ártéri erdejének ritkításával hozták létre úgy, hogy annak szépségét fokozzák. Itt található védett ártéren az ókenézi műemléki kastély is. A park területe a II. világháború után csökkent, jelenleg 15 kat. hold. A kastélyból gyermekotthont alakítottak ki. A közelben található a múlt századi Tisza-szabályozás emlékműve is, érdemes megtekinteni. A kétemeletes, soktornyos egykori Andrássy-kastély 1820 körül klaszszicista stílusban épült. 1870-75. között romantikus stílusban átépítették. Az angolos stílusú neogót illetve a historizáló várkastélyok modorában kialakult építmény rendkívül impozáns megjelenésű. Az átépítés - feltételezések szerint Alpár Ignác építész munkája. A kastély építtetője, idősebb gróf Andrássy Gyula, a híres államférfi, az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere, magyar miniszterelnök. A kastély a holt Tiszaág mellett, dombháton épült, az építtető elgondolása szerint a Loire menti kastélyok mintájára. Ebben a kastélyban töltött ezután sok nyarat a kastélyépítő egyik ugyancsak közismert unokája, Andrássy Katinka, a későbbi gróf Károlyi Mihályné. A kastély köré a múlt század második felében telepítették a parkot. Kialakításához felhasználták a morotvát kísérő keményfás ligeterdők tájkép formáló elemeit is. A parkban ma is láthatók azok a kocsányos tölgyek és fehér nyárak, amelyek a hajdani erdő tanúfái. A kastély északi részén, a rézsű lejtője alatt egyholdas francia kertet alakítottak ki. Legnagyobb élményt nyújtó része az úgynevezett "bukszuslabirintus" , amelyet magasra nőtt tiszafák csoportja szakít meg. Az utóbbi években rendszeresen nyírják, így újra járható. Klasszikus szobordísze még fokozza az élmény hatását. Az országban valószínű nincs párja a 6- 7 méter magasságot is meghaladó, a mintegy 100 darabból álló tiszafasövénynek. A kastélyparkban megtalálható néhány egzotikus fa is, például tulipánfa, császárfa, liliomfa. A fenyőféléket több faj képviseli, ma is szépek és jóformájúak az ezüstfenyők és a különböző lucok. A lombos faállományt képező fafajok a különböző juharfák, a nyírfacsoportok, az ostorfák és a vöröstölgy színpompás színekben búcsúznak az egyre bágyadtabb őszi napsütésben. A valaha virágos, díszes, nyírott előkert nem őrzi régi szépségét. A virágágyak közé ültetett, nem tájba illő fafajokon kívül egyes "erőszakos fafajok", mint az akác, nyár, kőris minden külső segítség nélkül megtelepedett és túlzott mértékben elszaporodott. Ez a nemkívánatos együttes nagyon rontja a park esztétikai értékét.

 

 

 

 

Andrássy Aladár-kastély: Volt Andrássy Aladár-kastély, 19. sz. Bejáratai az épület nagyjából keleti és nyugati hosszanti oldalainak tengelyében nyílnak. A nyugati oldal előtt enyhén kiugró középrizalit. Emelete 2-3-2, földszintje 2-1-ajtó-1-2 tengelyes. Ablakai egyenes záródásúak, a középrizalitban félköríves zárókodíszes szalagkeretes ablakok nyílnak. A két bejárat szegmensíves előttük kis lépcsős feljáró a rövid oldalakon egymás felett 3-3 hasonló szalagkeretes ablakok nyílnak. A lábazatban a földszinti nyílások ritmusában pinceszellőzők. Kontyolt műpalafedésű tetőzetén kelet felől 6 db nyeregtetős ablak nyílik. Megközelítése is meglehetősen bonyolult: a tiszadobi holtág strandja mellett egy gáton át visz egy aszfaltút a természetvédelmi területre (ez egy "sziget" az U-alakú holtág gyűrűjében), majd annak túlsó végén egy másik gáton átkelve már látható a kastély teteje. A tetejénél több azonban nemigen, még közelről sem, mert fák vannak köré ültetve. Zárt magánterületen van a kastély.

 

 

 

 

Tiszaeszlár

Bashalom: Pongrácz-kastély 1: A megmaradt egyik Pongrácz-kastélyt, erősen megrongált állapotából hozták helyre, most szép látványossága a településnek. Iskola működik benne. Egy része, mint Kállay-kastély az 1760-as leírásokban is szerepel, míg a tornyos része az 1800-as években épült hozzá. Az épület kétszintes, alapterülete 200 m2. A gazdatiszti lakást is megrongálódott állapotából, eredeti állapotába tették rendbe, újították fel. Itt tervezik elhelyezni a helytörténeti gyűjteményt, amelyhez jelentős mennyiségű anyag gyűlt össze.

 

 


Bashalom: Pongrácz-kastély 2: Sajnos 1945-ben ill. azt követő években lebontásra került, mint uradalmi épületek a másik Pongrácz-kastély, kiskastéllyal és kiszolgáló épületekkel együtt. Lebontásra került egy igen szép borház, amely önmagában is egy építészeti csoda volt. De nem kímélte a vandalizmus a két kastélyhoz tartozó 30 holdas parkot, amelyből jelenleg mindössze 5 hold maradt meg. A megmaradt grófi épületeket, a községi vezetés, bashalmi patrióták, nagy gonddal védik és mindent megtesznek hogy eredeti állapotukban tartsák fenn. Sikerként könyvelhetjük el, hogy ez már részben sikerült is. A megmaradt és felújításra került grófi épületek a község infrastruktúráját figyelembe véve hasznosítva is vannak.

 

 

 

 

Tiszalök

Vay-nagy kúria: Ady Endre u. 35. A Vay család egykori kúriája ma a gimnáziumnak ad otthont. A bárói rangra emelt család itt épített két kúriája közül ez a nagyobbik, 1830 körül épült földszintes, klaszszicizáló épület.

 

 

 

Vay-kis kúria: Arany János u. 52. A birtokos család kisebbik kúriája földszintes, klasszicista épület volt (ma lakóház). Az 1870 körül épült ház hosszanti oldalán nyolc, rövidebb oldalán öt dór fejezetes oszloppal alátámasztott, nyitott tornác áll.

 

 

 

 

Tiszavasvári

Dessewffy-kastély: Dessewffy József klasszicista stílusban létesített kastélya a múlt század közepén egy tatárjuharos lösztölgyes helyén épült. Az épülethez íves szárnyépülettel kapcsolták a kápolnát. A kastély az 1870-es években nyerte el mai alakját, amikor részben bővítették, részben egy emelettel magasították. Az épület köré tervezett kéthektáros park angol stílusú tájképi kert, amelyhez egye célból telepített erdő illeszkedett. Az eredeti célkitűzés nyomai megmaradtak az erdőben, mert néhol még ma is díszcserjékre bukkanunk az állományban. A II. világháborút követő időszakban a park sok értékes fáját kivágták, a kastély előtti kertrészlet elpusztult, a virágágyak helyét benőtték a fák. Az egykori gondozott park pusztulásnak indult. A még megmaradt dendrológiai értékek közül említést érdemel a 150 cm törzskerületet meghaladó vöröstölgy, egy alig vékonyabb hárs, a vér bükk, a ma is termő szelídgesztenyék és vadgesztenyék. A juharfák közül nevezetesek a keleti juhar szép példányai. Tavasszal a virágzó hársfasor illatfelhőbe burkol mindent. A fenyőfélék között hatalmasra nőtt a simafenyő, de található erdei- és feketefenyő is, az öreg páfrányfenyő mellett pedig jól megférnek a tiszafák is. Az elkészített parkrekonstrukció szerint először a beteg, elszáradt egyedeket vágták ki, de megkezdődött a fák pótlása is. A parkhoz tartozó, fajokban feltűnően gazdag és szintén védett erdő ma a Tiszavasváriban működő Természetvédelmi Oktatóközpont mintaterülete. Az őszi és tavaszi madárvonulás idején sok fajnak pihenőhelye, ezért nagyszerű lehetőséget nyújt madármegfigyelésre. Bejárata a főtömb tengelyéből erőteljesen kiugró timpanonos lezárású, 6 db négyzetes hasáboszlop tartotta, síkmennyezetes, kocsialáhajtóból nyílik, nagyméretű, felülvilágítós kétszárnyú faajtón. Két oldalán lizénák keretezte faltükrökben az egész épületre jellemző 2-2 egyenes záródású ablak, nyílik, felettük stukkós kördíszítés. A főtömb két végén sarokrizalitok ugranak ki, melyek karcolt kváderes sarokpillérei között szárnyanként 1-1 félköríves vakolt oromdíszes ablak nyílik. A főtömb 1-5- kocsialáhajtó- 5-1 tengelyes. A főtömbhöz balról, egyszintes jobbról kétszintes ívelt vonalú, befelé hajló szárnyrész csatlakozik. Itt lizénapárok keretezik az egyenes záródású ablakokat. A jobb szárny emeletén kisebb, a csökkentett belmagassághoz alkalmazkodó ablakok nyílnak. Az íves szárnyrészekhez sarokpavilonként csatlakozó kétszintes épületek tengelyében kőkeretes, portikuszos bejáratok, ezek két oldalán 1-1 egyenes záródású, felettük az emeleten falpilaszterek között nyíló 3-3 hasonló ablak. Kert felőli déli homlokzatának tengelyében, középrizalit ugrik ki, timpanonos lezárású teraszépítményét 2 hasáb és 4 hengeres dór oszlop tartja. A főtömb és a szárnyak elválását itt kevésbé hangsúlyos sarokrizalit és homlokzati tagolás jelzi. A kváderes falpilaszterek között egyenes záródású körstukkós díszítésű ablakok nyílnak. A főtömböt mindkét oldalon erőteljes párkányzat zárja le. Összetett kontyolt és oromzatos nyeregtetejét cserépbontás fedi.

 

 

 

Korniss-Dogály-kastély: Dogály-kúria ötös osztású klasszicizáló épülete és kovácsolt vaskapuja jelentős értéket képvisel. A Dogály-vagy Korniss-kúria épületét a Dogály testvérek építették a 19. században. A kúriát Korniss Ferenc bővítette kastéllyá. Ma szociális intézmény.

 

 

 

 

 

Tímár

Parafakastély: A tímári parafakastély 1945-ben a Veleg és Tímár között lévő láger parancsnoksága volt. Felelőtlenségből felgyújtották. Mára nyomát sem látni csak a mellette lévő volt temető széttúrt sírjaiból lehet behatárolni. Nagyon körülnézni nem lehet mert a bekerített részen van.

 

 

 

Tuzsér

Lónyay-kastély: A tuzséri Lónyay-kastély az udvari környezethez kapcsolódó nemesség építészetének és lakáskultúrájának jelentős emléke. A műemléki együttes fő eleme az 1787-ben, copf stílusban épült, földszintes kastélyépület, melyet 1870 körül Ybl Miklós tervei alapján bővítettek ki. A kastélyhoz két oldalépület és két kapuépület is tartozik. A hat helyiségből álló épületben gyönyörű falfestmények maradtak fenn. Az épülethez egykor angolkert tartozott. A Lónyay család története egészen a 13. század elejéig nyomon követhető, Jakab nevű ősükről 1217-ből maradt ránk adat. Már ekkor magas közjogi méltóságokat töltöttek be a Lónyayak. 1627-től viselik a bárói, 1871-től pedig a grófi címet. A család egyik tagja később elnyerte a hercegi rangot. A Lónyayak a 18. századtól Tuzsér birtokosai. A kutatások jelenlegi állása szerint nem ismert az első Lónyay birtokos, bár feltételezhető, hogy személyét az 1743-ban már itt szereplő Lónyay Zsigmondban kereshetjük.
Az ő leányuk volt az a Florentina, aki a kastélyt feltehetoen építtető Lónyay János felesége lett. Gróf Lónyay János óbester (ezredes), a Magyar Királyi Nemesi Testőrségben szolgált. Bécsi tartózkodása alatt ismerkedhetett meg az osztrák barokk építészettel. 1869-ben a tuzséri birtokjegyzék Lónyay Menyhértet tünteti fel tulajdonosként. Ő végeztetett nagyszabású átépítéseket a kastélyon. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alatt a kormány pénzügyi államtitkára volt, a kiegyezés után az Andrássy-kormány pénzügyminisztere, majd 1872-ig magyar királyi miniszterelnök és honvédelmi miniszter volt. Neve szorosan összeforrt a Tisza szabályozásával. I. Ferenc József 1871-ben grófi rangra emelte. A kastély 1945 előtti évei a tragikus sorsú Odescalchi családdal kapcsolhatók egybe. Lónyay Menyhért unokája, Lónyay Pálma 1901-ben ahhoz a szerémi herceg Odescalchi Jenő Zoárdhoz ment férjhez, aki 1917-ben becsületbeli okokból kifolyólag öngyilkos lett. Fiukról, a nyilasok által kivégzett hírhedt pilótáról, Odescalchi Miklósról ma is sok legenda kering. Lánya, Margit (Baby) 1944-ben szerelmi bánatában lett öngyilkos. A tuzséri Lónyay-kastély 1787 után épült, a hagyomány szerint a régi Ambrózy-várkastély anyagának felhasználásával. A földszintes, manzárdtetős kastélyt Lónyay János építtette barokk stílusban, eredetileg hat nagyméretű boltozott helyiséggel. A Tiszántúl egyetlen kastélya, melyben barokk falképek maradtak fenn. A kastély kiemelkedő értéke az eperjesi származású, bécsi akadémián tanult, Kassán működő Wurtzinger Mihály mennyezeti freskója a díszteremben, melyet az 1797-es évszámmal látott el. Valószínusíthető, hogy a könyvtárterem mennyezetképeit is Wurtzinger festette. Talán a szalon copf stílusban készült képeinek is ő a mestere. Az empire-terem 1820 körül készült grisaille képei ismeretlen festő munkái. 1880 körül Lónyay Menyhért a kastélyt feltehetően Ybl Miklós tervei alapján két, emeletes, oromfalas szárnyépülettel kibővíttette. Ekkor történt a manzárdtető beépítése is. Itt eredetileg vendégszobákat és fürdőszobát alakítottak ki. Homlokzatához oromzatos kocsifelhajtót csatoltak. A kerti és az utcai homlokzat jellege is módosult, új homlokzati architektúra készült. A tagozatok neobarokk részletformákat kaptak. Az épület eredeti barokk megjelenése eklektikusra változott. Az északi melléképületben eredetileg cselédlakások és vendégszobák voltak, a déli melléképület gazdasági funkciót látott el, itt helyezték el az istállót és a konyhát. Az eredetileg közel 10 holdas, egészen a Tisza-partig nyúló, a kor divatjához igazodó angol parkot a kastély építésével párhuzamosan alakították ki. A kastélykertben - a mai futballpálya helyén - régen teniszpálya állt. Volt továbbá a kertben egy hatalmas virágház is, illetve a mai kultúrház végében egy jégverem. Az egykori Kápolna-domb helyén alakították ki a családi sírkertet. Az épületet 1919-ben és 1945-ben kifosztották, egykori berendezését széthordták, a falképeket megrongálták. Csak a díszteremben és az empire-teremben maradtak meg falfestmények. A kastélyegyüttesben a II. világháború után működött földműves-szövetkezeti iroda, pártiroda, magtár, fogorvosi rendelő, mozi, óvoda, kultúrház, tanácskozóterem, üzlet, a parkjában futballpálya létesült. A kastélyegyüttes helyreállítását az 1980-as években kezdték meg. A bejárattól balra eső szárnyban művelődési házat hoztak létre. 1990-ben a főépület teteje leégett, de azóta ismét helyreállították, a homlokzatát és földszinti helyiségeit felújították. A díszterem mennyezeti falképeit restaurálták. A Műemlékek Állami Gondnoksága 1999 végén vette vagyonkezelésébe a főépületet, az együttes többi része önkormányzati tulajdonban áll. Jelenleg a kastély és a jobboldali melléképület üresen áll, a kapuépületek egyikében tanácskozóterem/kávézó létesült, a másikban üzlet működik.A díszterem mennyezetképének és oldalfestéseinek restaurálási munkálatai 2000-ben fejeződtek be. A kastély gépészetét is felújították. Az egykori uradalmi központ, a tuzséri Lónyay-kastély a község északi részén, a főutcán található, melléképületeivel ma is zárt együttest alkot. Az együttest keleten lezáró főépület eredeti alakjában háromtengelyes középrizalittal, felette íves és elleníves vonalú oromfallal volt kiképezve, amelyhez kétoldalt két-két ablaktengely csatlakozott. A főépületet a 18. században egy-egy oldalrizalittal bővítették, a homlokzati felületeket neobarokk díszítőelemekkel öltöztetették fel. A kastélyhoz oldalanként egy-egy, végükön barokkos oromzattal kiképzett melléképület tartozik, és az udvari főbejárat két oldalát egy-egy, árkádívekkel és lizénákkal tagolt földszintes gránátosház (kapuépület) övezi. Az együtteshez egykor kisebb franciakert és azt körülvevő Tisza-menti angolkert csatlakozott. A főépület földszintes középrészét és az összekötőrészt manzárdtető fedi. Az emeletes oldalrizalitok fölé laposhajlásszögu tetőt emeltek. A lábazat szürkére festett, a homlokzatsík sárga, a tagozatok fehér színűek. Az udvari oldalon az épület kiemelt középrésze elé az átépítéskor lapostetős kocsifelhajtót építettek. Ennek utcával párhuzamos felületét három félköríves árkád nyitja meg a sarkokon lizénákkal. A lapostető mögött az eredeti homlokzat síkjában az oromzatot az átépítés idejébol származó Lónyay címer díszíti. Az oromzathoz kissé szervetlenül illeszkedő felhajtó, és ennek részletképzései megkérdőjelezik, hogy Ybl Miklós kezétől származik a bővítés. A jelenlegi kutatás bizonytalan abban, hogy Ybl személyéhez elsosőrban a neobarokk vakolat-architektúra köthető, vagy az egész átépítés. A kocsifelhajtóból barokk kőkeretes kapu vezet az épületbe. A barokk-kori épületmagon a középrizalit két oldalán két-két egyeneszáródású ablak nyílik. Keretezésük felett állókonzolos szemöldökpárkány húzódik, az ablak és a szemöldök közötti mezőt későromantikus díszítés tölti ki. A saroklizénák fejezetei a romantika formanyelvéhez igazodnak. Az összekötő részeken előlépcsők vezetnek a mellékajtókhoz. A középrész tetőablakai díszesek, az összekötő szárnyaké egyszerűbbek. Az előrelépő, egytengelyes sarokrizalitok egyemeletesek. Sarkaikon kettős lizénák tartják az osztópárkányt és a főpárkányt. A konvex és konkáv idomokból valamint egyenes szakaszokból álló oromzatok – melyeket a felső íves rész alatt egy-egy rozetta díszít – akárcsak a középrizaliton, eklektikus arányúak. Mindhárom oromzaton öt bádogváza áll. A földszinti ablak a középrizaliton lévővel megegyező kialakítású. Az emeleti állókonzolok által tartott könyöklopárkánnyal ellátott. A lizénákon egy-egy négyzetes mező látható rozettadísszel. Az oldalhomlokzatok kéttengelyesek, oromzat nélküliek, kiképzésük megegyezik a rizalit főhomlokzati részével. A kerti homlokzat jellege azonos az udvarival. Középrésze elé széles lépcsős teraszt emeltek. A középrizalit itt kevésbé ugrik előre, az udvari kocsifelhajtó három árkádívét itt három keretezés nélküli ajtónyílás helyettesíti. Oromzata is hasonló, de itt címer helyett rozetta látható. A belső tengelyekben az udvari homlokzattal ellentétben itt kettős ablakok nyílnak. Az összekötő részben ablakot találunk a túloldali ajtók helyett. A kőkeretes kapun át boltozott elocsarnokba jutunk. Innen a teknoboltozatos díszterembe érünk, ahonnan jobbra egy nagy, balra két kisebb boltozott helyiséget találunk. Az előcsarnokból továbbá egy-egy nagyobb helyiség nyílik. Ezek alkották a barokk kori épületmagot. Az összekötő részek ajtóin át egy-egy előtérbe jutunk, ahonnan a lépcsők a padlásra és a pincébe vezetnek. A sarokrizalitban egy-egy nagyobb szoba található. A kastély ékessége a díszterem 1797-ben készült mennyezetfreskója, amely Wurtzinger Mihály eperjesi festő szignált munkája. A freskó középső része a barokk korban szokásos allegorikus ábrázolás, a boltozaton az Olümposz látható az Igazság és a Jog társaságában lebegő mitológiai alakokkal benépesítve. A freskó legjelentosebb része az a korban ritkaságszámba menő ábrázolás, mely az építtetőt és az építészt örökíti meg. Az egyik sarokban a felhőkön ülő, művének alaprajzát tartó építészt láthatjuk. Az alaprajz fölött a kastély udvari homlokzata jelenik meg egy puttó társaságában. A tervező bal oldalán álló puttó jobbjában egy csonka oszlopot, baljában pedig festőpalettát tart. Ez a parókás muvészarckép hazánkban szinte egyedülálló módon mutat be egy késő barokk építészt. Vele szemben az építtető Lónyay János kapott helyet felhőkön ülve, testőri díszben, kezében, egy ülő oroszlán hátához támasztva a kastély kerti homlokzatát és parkját megjelenítő képpel. Mögötte hadi trófeák láthatóak. A terem falait festett oszlopok tagolják. A díszteremből jobbra nyíló könyvtár boltozatát a négy világrész allegorikus ábrázolásával díszítették. A barokk stílusban megfogalmazott, de már a klasszicista felfogást is magán viselő alkotást feltehetően szintén Wurtzinger festette. Talán a szalon képei is tole származnak, itt a kertben megjelenő alakok klasszicista szellemben készültek. Az előcsarnok mennyezetfreskója egykor egy egzotikus fákból álló erdőt ábrázolt különböző állatokkal benépesítve. Az előtérből jobbra nyíló empire-terem kb. 1820-ra datálható, grisaille modorban festett falképein görögös viseletű alakok jelentek meg játék, szórakozás és áldozatbemutatás közben. Az 1998 óta folyó restaurálás eredményként elkészültek a díszterem mennyezeti falképei. A kastélyt övező parkban még mai állapotában is sok értékes növény található: a százötven éves vagy ennél idősebb kocsányos tölgyek, feketefenyők, ezüsthársak és juharfélék az egykori park hangulatát idézik, ezen kívül találunk itt platánt, szivarfát, vadgesztenyét és kőrisfát. A park hátsó részében alakították ki a kastély urai családi sírkertjüket, amelyben ma három vaskereszt és egy kőtalapzat áll. Itt temették el Forgách Margitot, Odescalchi Jenőt és feleségét, Lónyay Pálmát, valamint Odescalchi Miklóst, feleségét, Tietgens Virginiát és lányukat, Margitot.

 

 

Tyukod

Uray-kastély: Az egyemeletes épületet báró Uray Kálmán építette klasszicista stílusban a 19. században. Egyszerű homlokzatát középen emeletes, négy sima dór oszlopokból álló portikusz díszíti. Ma könyvtár és diákotthon.

 

 

 

 

 

 

Újfehértó

Irinyi-kúria: Az épület építésének körülményeiről semmilyen konkrét adattal nem rendelkezünk. A neoklasszicista kúria jelenleg magánterületen áll, tehát szabadon nem látogatható. A közvetlen mellette levő telken álló, egykoron hozzá tartozó melléképületek ma a Bajcsy-Zsilinszky Endre Gimnázium és Szakképző Iskolához tartoznak. A kúria elé későbbi tulajdonosai üzemépületeket építettek ezért az utcafrontról alig látszik belőle valami. Az épületen Irinyi-címer vagy más az egykori tulajdonosaira utaló jelzés nincs. Az épület földszintes, két saroktornya van, középrizalitja három tengelyes, félköríves záródású ajtóval, és ablakokkal, timpanonnal lezárva. Az épületet az állam (a kor "szokásainak" megfelelően) 1949-től kezdődően 40 évre bérbe vette évi 5 forintért, majd a rendszerváltás előtt (szintén a kor "szokásainak" megfelelően) gyorsan államosították. A rendszerváltás után a korábbi tulajdonos Irinyiek a teljes ingatlanért kárpótlásul néhány százezer forint értékben kárpótlási jegyet kaptak, az épületet pedig privatizálták. A kilencvenes évek elején több Kft. és szövetkezet is működött a területen. Az épület állaga folyamatosan romlik, a tető beázik, nincs fűtés, tehát rövidesen rom lesz belőle. Egy helyi városvédő szeretné az épületet kulturális céllal üzemeltetni azonban jelentős anyagi források híján ez jelenleg kilátástalannak tunik.

 

 

 

 

 

Nánássy-kastély: A rendszerváltás után iskola volt, ma fogyatékosok intézménye. A 19. sz. második felében épült eklektikus stílusban.

 

 

 

 

 

 

Vaja

Vay-kastély: A kastély a község központi részén, a főutca melletti angolkertben található. Ezen a helyen a kora középkorban erődítmény állt. A Vay-család hagyománya szerint a kastélyt a 14. században építették fel. Ezt követően a 17. század közepén először Vay Péter végeztetett nagyobb átalakítást. Kora romantikus stílusú átépítésére a 19. század közepén került sor. Az évszázadok során többször átépített kastély 1963 óta múzeum. A kastély műemléki jelentőségén túl történelmi emlékhely. II. Rákóczi Ferenc a róla elnevezett szabadságharc idején fontos tárgyalásokat folytatott itt. A kastély körüli erdőségből 1882-ben Vay Ádám gróf saját elképzelése alapján alakíttatta ki a várkertet, amely a mainál lényegesen nagyobb volt. A kastély körül még megtalálhatók azok a hatalmas hársak, évszázados tölgyek, amelyek részben a régi erdő maradványai, részben a múlt századi telepítésből maradtak meg. A park hátsó elbozótosodott részében csak a figyelmes nézelődő fedezi fel a különböző juharfélék, magas és szomorú kőrisek 20-25 mes példányait. vagy a néhány példányban előforduló vasfákat. A parkban még itt-ott fenyőcsoportok is feltűnnek. A park közepén kialakított tisztáson teljesen megmagyarázhatatlan módon futballpályát létesítettek. Így a park még megmaradt egységét, esztétikus értékét maradandó kár érte. Célszerű lenne a műemléki és természetvédelmi területről a falu egy másik, kevésbé értékes részébe áttelepíteni a pályát. A parkban kialakított, országosan is híres szoborkert a Rákóczi-szabadságharccal kapcsolatos emlékeket idézi fel.

 

 

 

 

 

Vásárosnamény

Tomcsányi-kastély: A Lónyay család építtette a17. század elején, barokk stílusban. A kastélyt az 1720-as években bővítették.

 

 

 

 

 

 

 

Záhony

Odescalchi-kastély: A kastély az egykori záhonyi cukorgyár épületére lett építve, a két vh között. A kastélyt Odescalchi Jeno Zoárd herceg építette fia Odescalchi Miklós herceg számára. A kastély alatt pince volt amely még a cukorgyáré volt, a pincében egy kút volt. A kút a cukorgyár bezárását követoen is megmaradt. A z L-alaprajzú épület valószínuleg eklektikus és klasszicista elemeket is tartalmazott. 11-12 m magas, 15-16 m széles volt a fohomlokzat tekintetében, egy dombra épült. A fohomlokzat felol az épületet egészét takaró fák miatt szinte alig volt látható. A kastély mögött a Tisza irányában a hatalmas szépen gondozott park volt. Odecalchi Miklós herceg sorsa a kastélyéval hasonló, mert szinte kitörölték a történelembol. Odescalchi herceg a nemzeti érzelmu magyar nemességhez tartozott, és a 2.világháborúban a légiero tisztjeként szolgált a legendás 102/1 gyorsbombázó századnál. 1944. július elején Messerschmidt 210 tip bombázóval megkísérelt a szövetséges csapatokhoz való átrepülést, azonban navigációs hiba miatt Észak-Olaszországban kényszerleszállásra kényszerült a német vonalak mögött. Az átrepülési kísérletet a Kiugrási Iroda is támogatta, a tervek szerint Odescalchi az olasz felmenoi és nemesi címe miatt a Dél-Olaszországot elfoglaló hadvezetéssel tudott volna tárgyalni Magyarország háborúból való kilépésérol, ill. az átállásról. Sajnos Odescalchi Miklóst az Abwehr elfogta és kiadta a magyar nyilasoknak, akik halálra ítélték és Sopronkohidán kivégezték. A kastély további sorsa még nem ismeretlen, mára megsemmisült.