hagyom谩nyh疟 magyar katolikusok

SZ虐Z M脕RI脕NAK, MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕J脡NEK
felaj谩nlott honlapja

"B脥ZZATOK, MERT 脡N LEGY艕ZTEM A VIL脕GOT"

KATOLIKUS-HONLAP F脫RUM BEJELENTKEZ脡S REGISZTR脕CI脫
 
A hozz谩sz贸l谩sok nem a honlap szerkeszt艖j茅nek, hanem az egyes hozz谩sz贸l贸knak a v茅lem茅ny茅t t眉kr枚zik.

(153) Honlap-II.
(8) R贸ma
(13) V茅gid艖 ??
(157) Pius-眉gy
(16) A honlapr贸l
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarorsz谩g
(121) Vil谩gegyh谩z
(54) J枚v艖/Rem茅ny
(199) H铆rek
(1) Lelkis茅g
(58) M谩sok helyett
(199) K茅rd茅sek
(34) Hit眉nk
(77) Fatima
(16) Assisi-眉gy
(47) K枚zlem茅nyek
(20) Hallottam...
(66) F贸rumoz谩s
(12) AZ ISTENI IRGALMASS脕G
(88) Evol煤ci贸
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennival贸i
(141) A vil谩g
(9) "Nemcsak keny茅rrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hib谩s?
(50) Mag谩n 眉zenetek
(12) T枚rt茅nelem-hamis铆t谩s
(23) 脰r枚meink
(77) V谩rosmisszi贸 '08
(17) Erk枚lcs
(55) Tekint茅ly
(88) V茅lem茅nyek
(9) Kis R贸mai Zsolozsma - "rekl谩m"
(8) Probl茅m谩k
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelz茅s
(20) Mi a teend艖?
(28) Vit谩k
(9) Anglik谩n-k茅rd茅s
(2) Al谩铆r谩sgy疟jt茅s vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakci贸k
(8) Tudom谩ny 茅s fejl艖d茅s
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "B铆zzatok..."
(27) SJM
 
Hit眉nk
 a katolikus vall谩ssal kapcsolatos k茅rd茅sek

M茅g nem jelentkezett be, 铆gy nem 铆rhat a f贸rumba


[0] [1]
 脡lthes Eszter adatok | 2011.02.15 21:29 | 34
A H脥REK oldalon

 F眉zesi Zsolt adatok | 2011.02.15 19:49 | 33
Nem tal谩lom a dokumentumot, ahol a p谩pa a 2017-es esem茅nyekr艖l sz贸l. Hol keressem?

 脡lthes Eszter adatok | 2011.02.13 21:30 | 32
Szeretn茅m megosztani m谩sokkal, amit G谩bor atya mondott az 鈥灻﹑眉l茅semre鈥. (K茅rd茅s: 1. Mi茅rt a katolikus vall谩s az egyetlen, amely igaz谩n toler谩ns, 茅s amely a legink谩bb tiszteli az embert, legink谩bb elismeri a m茅lt贸s谩g谩t, azaz min茅l pog谩nyabb a vil谩g, ann谩l m茅ltatlanabbul b谩nik az emberekkel. 2. Mi茅rt nem kell se magunk m煤ltj谩val, se m谩sok 茅let茅vel foglalkoznunk, azt meg铆t茅ln眉nk?)
G谩bor atya v谩lasza: K茅tfajta hit van: a dogmatikus 茅s a szem茅lyes hit. A dogmatikus hit tartalmazza az objekt铆v, Istent艖l kinyilatkoztatott, az Egyh谩z 谩ltal 艖rz枚tt 茅s tan铆tott hitigazs谩gokat, melyek elfogad谩sa k枚telez艖. De ez nem el茅g. Hiszen, p茅ld谩ul valaki elfogadhatja igaznak, hogy a gy贸n谩s k枚telez艖, ha maga nem megy el gy贸nni, akkor ennek semmi 茅rtelme a sz谩m谩ra.
Vagyis a hitigazs谩gokat saj谩t 茅let眉nkben a szem茅lyes Isten-kapcsolatra kell felhaszn谩lni. De ezt a szem茅lyes Isten-kapcsolatot m茅g maga az ember sem ismeri teljesen, h谩t m茅g egy k铆v眉l谩ll贸. Csak Isten ismeri teljes eg茅sz茅ben motiv谩ci贸inkat, k枚r眉lm茅nyeinket, a ment艖 茅s s煤lyosb铆t贸 t茅nyez艖ket. Ez茅rt csak azt mondhatjuk, 茅s olykor, illetve bizonyos embereknek mondaniuk is kell, hogy ez vagy az a cselekedet 枚nmag谩ban rossz, j贸, esetleg hal谩los b疟n, de enn茅l t枚bb 鈥 m谩r az Isten dolga egyed眉l.

Isten a saj谩t k茅p茅re teremtette az embert, 茅s minden emberrel a saj谩t tervei szerint 鈥瀔ommunik谩l鈥, mindenkit a maga tervei szerint vezet, ebbe rajta k铆v眉l m谩s nem l谩t bele. Ez茅rt nem 铆t茅l szem茅lyt soha egy katolikus, csak a tettet. 脡s ez茅rt tekinthet眉nk minden emberre kiv茅tel n茅lk眉l 鈥 saj谩t magunkra is 鈥 azzal a tisztelettel, ami kij谩r annak, akit Isten a k茅p茅re teremtett, 茅s akivel, am铆g csak 茅l, egy眉tt 鈥瀖unk谩lkodik鈥, akin, am铆g csak 茅l 鈥瀌olgozik鈥. Ez adja az igazi toleranci谩t, ez a tudat teszi k茅pess茅 az embert, hogy a m谩sik m茅lt贸s谩g谩t tiszteletben tartsa.
A mai pog谩ny vil谩g, mik枚zben emberi jogokr贸l 茅s szabads谩gr贸l, toleranci谩r贸l pr茅dik谩l, napr贸l napra jobban megveti az embert, 茅s ahol tudja, megal谩zza.

 Horv谩th Beatrix adatok | 2011.02.10 06:10 | 31
V谩lasz a 29. sz 眉zenetre
脥gy van,term茅szetesen" semmik茅ppen sem n茅zhetj眉k k枚z枚mb枚sen, szeretetlen眉l, a seg铆ts茅gny煤jt谩s sz谩nd茅ka n茅lk眉l a k枚r眉l枚tt眉nk 茅l艖 emberek nyomor煤s谩g谩t",egyet茅rtek. A szereteten helyesen a krisztusi szeretet 茅rtend艖/azaz a m谩sik jav谩nak akar谩sa/, 茅s nem ennek l谩tszatai, p贸tl茅kai. Ha ez a cselekedeteink mozgat贸rug贸ja, akkor a magunk茅rt val贸 ima seg铆ts茅g茅vel pontosan meg fogjuk l谩tni, mit kell tenn眉nk 茅s mit tehet眉nk a m谩sik茅rt, 茅s er艖nk is lesz, hogy megtegy眉k.Vagyis felismerj眉k, m茅gpedig helyesen, 谩llapotbeli k枚teless茅geinket. 脺dv枚ss茅g眉nk ugyanis ezek teljes铆t茅s茅n m煤lik.Nem 茅n sark铆tom ennyire, p眉sp枚kt艖l hallottam, nagyon s煤lyos pr茅dik谩ci贸ban, hogy ez lesz a sz谩monk茅r茅s t谩rgya, 茅s 贸ri谩si a t茅t.

 F眉zesi Zsolt adatok | 2011.02.09 13:43 | 30
V谩lasz a 26. sz谩m煤 眉zenetre:
A szabadk艖m疟vesek kik枚z枚s铆t茅se nincs visszavonva.

Ami a doh谩nyosok kik枚z枚s铆t茅s茅nek visszavon谩s谩t illeti. (脡n nem doh谩nyzom, teh谩t nem magamat v茅dem.) Az old谩s 茅s k枚t茅s hatalma, az old谩st is mag谩ban foglalja. Ha a p谩pa valamit feloldott, akkor fel van oldva, f眉ggetlen眉l a mi v茅lem茅ny眉nkt艖l. ("Amit f枚loldasz a f枚ld枚n, f枚l van oldva a mennyben is.")
Szerkesztve: 2011.02.09 13:44

 Topir adatok | 2011.02.09 00:01 | 29
A kereszt茅nyek a f枚ld s贸ja,, a must谩rmag, amely hatalmas f谩v谩 n艖, a kov谩sz, a vil谩g vil谩goss谩ga, amely be kell(ene) hogy ragyogja a legelhagyatottabb zugot, a legrem茅nytelenebb emberi sz铆vet is. Semmit sem magunknak kaptunk. Az lehet, hogy els艖sorban a magunk 眉dv枚ss茅g茅茅rt vagyunk felel艖sek, de semmik茅ppen sem n茅zhetj眉k k枚z枚mb枚sen, szeretetlen眉l, a seg铆ts茅gny煤jt谩s sz谩nd茅ka n茅lk眉l a k枚r眉l枚tt眉nk 茅l艖 emberek nyomor煤s谩g谩t. Ami茅rt egyes katolikus 枚sszej枚veteleken andal铆t贸an danolnak a szeretetr艖l, 茅s azt gondolj谩k, hogy Isten (a rossz sz眉l艖kh枚z hasonl贸an) a b疟neinket is szereti 茅s eln茅zi, att贸l m茅g a szeretet, Isten 茅s az embert谩rs szeretete, a krisztusi szeretet a kereszt茅nys茅g l茅nyege. (Els艖 k茅t parancs). Isten szeretet茅b艖l k枚vetkezik, hogy betartom a parancsait, b铆zom benne, az embert谩rs szeretet茅b艖l k枚vetkezik, hogy irgalommal, szeretettel, seg铆t艖en fordulok a sz眉ks茅get szenved艖, b疟n茅ben verg艖d艖 m谩sik ember fel茅.
Nemcsak a szeretetet, hanem mindent, ami Istent艖l sz谩rmazik, megr贸b谩lnak lej谩ratni, ez is a s谩t谩n tr眉kkje, nem szabad neki bed艖lni. Aki csak saj谩t mag谩val foglalkozik, az el艖bb-ut贸bb Istent艖l is elt谩volodik.
Ami茅rt a szabadk艖m疟vesek a szeg茅nygondoz谩s 茅s a mindenf茅le egy茅b szoci谩lis tev茅kenys茅g sors谩t sz谩nj谩k az Egyh谩znak, att贸l m茅g - b谩r igaz, hogy nem a legfontosabb - , de fontos a szeg茅nygondoz谩s 茅s a szoci谩lis tev茅kenys茅g is.
Szerkesztve: 2011.02.09 06:32

 Horv谩th Beatrix adatok | 2011.02.08 13:12 | 28
Az ember meg铆t茅l茅se Isten dolga. Mi csak a cselekedet茅t 铆t茅lhetj眉k meg, s艖t, kell hogy meg铆t茅lj眉k, mert j贸 茅s rossz k枚z枚tt k眉l枚nbs茅get kell tenn眉nk saj谩t 茅rdek眉nkben. A cselekedetr艖l meg kell tudnunk 谩llap铆tani, hogy objekt铆ve rossz-e vagy nem, az objekt铆v igazs谩g, a tan铆t谩s alapj谩n. Az ember szubjekt铆v b疟n枚ss茅g茅nek meg谩llap铆t谩sa nem dolgunk, mert ehhez nincs k茅pess茅g眉nk: ehhez kell Isten pl.mindentud谩sa, ez茅rt (is ) ez az 艕 dolga. Az egyes embert (nem a cselekedet茅t!)akkor sem 铆t茅lhetj眉k meg, ha im谩dkoztunk, b枚jt枚lt眉nk, vezekelt眉nk 茅rte, mert ett艖l m茅g nem lesz眉nk erre k茅pes铆tve 茅s feljogos铆tva.De a "szeress眉k egym谩st, gyerekek" (igazs谩goss谩g 茅s irgalmass谩g 枚sszekever茅se, irgalmass谩g parttalann谩 tev茅se)mentalit谩st贸l nagyon kell 贸vakodnunk, a saj谩t 茅rdek眉nkben! 脡s papt贸l hallottam, pr茅dik谩ci贸ban, hogy els艖sorban saj谩t 眉dv枚ss茅g眉nk茅rt, saj谩t magunk茅rt kell im谩dkoznunk, mert ez茅rt vagyunk els艖sorban felel艖sek.A m谩sik茅rt val贸 im谩ds谩g is helyes term茅szetesen(b枚jt, vezekl茅s stb) 茅s sz眉ks茅ges is, de sok minden m煤lik a m谩sik szabad akarat谩n a kegyelem, az esetleg kieszk枚z枚lt j贸 befogad谩sakor!/ P眉sp枚ki pr茅dik谩ci贸ban hallottam, hogy az ember szabad akarat谩n az Isten akarata is meg tud bicsaklani./
Szerkesztve: 2011.02.08 13:15
Szerkesztve: 2011.02.08 20:30

 Topir adatok | 2011.02.08 09:37 | 27
Isten irgalmas sz铆v疟 茅s hosszant疟r艖. B谩rmikor megtehetn茅, hogy elpuszt铆tja a gonoszokat. Ha nem teszi, annak oka van, amit csak 艖 ismer. Tudjuk, hogy az Atya az arat谩sig megt疟ri a konkolyt, nehogy v茅letlen眉l egyetlen b煤zasz谩l is elvesszen. Nek眉nk teljes hittel, bizalommal 茅s mindenekel艖tt szeretettel k茅sz眉ln眉nk kell az arat谩sra, 茅s igyekezn眉nk kell, hogy min茅l t艖bb b煤za teremjen, 茅s Isten el艖tt Luciferhez hasonl贸an ne v谩dl贸i legy眉nk embert谩rsainknak, hanem v茅d艖i.
Amikor egy embert meg铆t茅lek, el艖sz枚r 谩t kell gondolnom, hogy mennyit im谩dkoztem, b枚jt枚ltem, vezekeltem az茅rt az ember茅rt, 茅letemet adn谩m-e 茅rte. Ha nem, akkor nem 铆t茅lhetem meg.
Szerkesztve: 2011.02.08 09:41

 Jagiello adatok | 2011.02.07 08:16 | 26
V谩lasz a 25. sz谩m煤 眉zenetre:
K脰SZ脰N脰M. Teh谩t mivel az 茅rvel茅s tarthatatlan, visszavont谩k a kik枚z枚s铆t茅st. Akkor ez lehetett a technika a titkos t谩rsas谩gokkal kapcsolatban is (m谩rmint a kik枚z枚s铆t茅s visszavon谩sa). B谩r az eredeti 茅rvel茅s tarthatatlan, a sz谩nd茅k vil谩gos 茅s helyes. Legal谩bbis sz谩momra. 脡n, ha p谩pa lettem volna, megkerestem volna az 煤jabb 茅rvet a kik枚z枚s铆t茅sek mellett. A visszavon谩sok eredm茅nye: a p谩pa is szabadon cigarett谩zik (l茅nyegtelen hogy 茅letellenes), 茅s titkos vagy nem titkos t谩rsas谩gok tagjak茅nt saj谩t egyh谩zi f茅szk茅be piszk铆t. Sz茅pen vagyunk.
Szerkesztve: 2011.02.07 08:23

 F眉zesi Zsolt adatok | 2011.02.06 20:14 | 25
V谩lasz a 24. sz谩m煤 眉zenetre:
A doh谩nyosokat VIII. Orb谩n k枚z枚s铆tette ki (val贸ban 1624-ben) az In coena Domini bull谩val.
Ezt azonban visszavont谩k vagy XIII. Ince, vagy XIII. Benedek pontifik谩tusa alatt. (Ha j贸l eml茅kszem. A visszavon谩s biztos, a p谩pa neve nem.)
Ennek a visszavon谩snak az oka VIII. Orb谩n p谩pa 茅rvel茅s茅nek tarthatatlans谩ga volt.
Indokl谩sa szerint, mivel a doh谩ny t眉sszent茅sre ingerel,az orgazmushoz hasonl贸 茅rz茅st 茅breszt. (mindkett艖 reflex kis眉l茅s, ennyiben igaz is.) Emiatt tartotta a nikotint b疟n枚s dolognak. Ez nyilv谩n nem volt definito ex cathedra. (Elm茅let茅t 煤jra 茅s 煤jra felkapj谩k ma is.)

Szerkesztve: 2011.02.06 20:22

 Jagiello adatok | 2011.02.06 18:29 | 24
- MEGPR脫B脕LOM m茅g szeml茅letesebb茅 tenni a probl茅m谩mat (tov谩bb b茅getek). Igen ban谩lis dolog lesz. A mindenki 谩ltal ismert nikotint kezdetben gy贸gyszerk茅nt haszn谩lt谩k. Azt谩n kezdt茅k tub谩kolni meg bag贸zni. K茅s艖bb f眉st枚lni is. Az uralkod贸k szigor煤an tiltott谩k a doh谩nyz谩st. Az orosz c谩r lev谩gatta az orr谩t annak, akit doh谩nyz谩son kaptak. VII. Orb谩n p谩pa 1624-ben kik枚z枚s铆tette azokat, akik pip谩znak.
- A P谩pa nyilv谩nval贸an helyesen cselekedett. Ma m谩r mindenki tudja, milyen k枚vetkezm茅nyekkel j谩r a doh谩nyz谩s. 脡n v茅gigk铆s茅rtem 茅desap谩mat a szenved茅sben, aki h枚rg艖r谩kban halt meg, 54 茅vesen, nap 70 sz谩l filtol ut谩n. 脡n ahol csak tehetem fell茅pek a doh谩nyz谩s ellen.
- XXIII. J谩nos nyilv谩nosan cigarett谩zott. M谩rton 脕ron pedig olyan nagy doh谩nyos volt, hogy a szemin谩riumban megengedte a doh谩nyz谩st. Mint tudjuk, XXIII. J谩nos boldog a zsinati egyh谩z szerint.
- A kik枚z枚s铆t茅s egy id艖 ut谩n elm煤lik, 茅rv茅ny茅t veszti? Val贸sz铆n疟leg igen, mert nincs ki betartassa. Vagy visszavonta valamelyik p谩pa? Ahogy ma m谩r nem akad谩ly ha valaki szabadk艖m疟ves 茅s az egyh谩zba tartozik, hiszen ezt a p谩pai hat谩rozatot egy p谩pa megsz眉ntette. Tal谩n ez fontos volt?
- Ha a p谩pai rendeletek ennyit 茅rnek , akkor mit v谩runk? Aki a kicsiben h疟, az a nagyban m茅g ink谩bb. 脡s aki a kicsiben nem h疟, mi茅rt legyen a nagyban?

 Topir adatok | 2011.02.05 20:16 | 23
R茅szletek a La Salette-i 眉zenetb艖l:

A vil谩g sorsa az z Antikrisztus fell茅p茅s茅vel (,,...么 a megtestes眉lt 枚rd枚g lesz'') fog v茅gzetess茅 v谩lni. ,,Az 茅vszakok megv谩ltoznak, a F枚ld csak rossz gy眉m枚lcs枚t terem, a csillagok elvesztik szab谩lyos p谩lyafut谩sukat, a Hold csak pirosbamen么 f茅nyt ad; ...茅s borzaszt贸 f枚ldreng茅st okoz, mely elnyeli a hegyeket 茅s v谩rosokat.'' Az Antikrisztus sz茅kv谩rosa R贸ma lesz. ,,Az 枚rd枚g枚k a leveg么ben 茅s a f枚ld枚n l谩tsz贸lagos csod谩latos tetteket visznek v茅gbe...''

A Sz疟zanya 眉zenet茅ben mindenkit h铆v a s谩t谩n elleni harcra. ,,S眉rg么s felh铆v谩st int茅zek a F枚ldh枚z, felh铆vom az 茅l么 Isten igazi tan铆tv谩nyait..., az emberek egyetlen 茅s igaz Megv谩lt贸j谩nak k枚vet么it..., gyermekeimet, ...k枚vet么imet, azokat, akik nekem adattak..., az utols贸 id么k apostolait... Itt az ideje, hogy el么j枚jjenek 茅s megvil谩g铆ts谩k a f枚ldet... Harcoljatok, vil谩goss谩g gyermekei, ti, kicsiny ny谩j...''

Szerkesztve: 2011.02.05 20:17

 F眉zesi Zsolt adatok | 2011.02.05 13:54 | 22
脡n is 铆gy gondolom.

Ez茅rt is mondtam:
Ink谩bb lenn茅k felt茅telesen szakad谩r, mint biztosan eretnek.

A probl茅ma az, hogy a tan r茅sze a hivatal.
Szerkesztve: 2011.02.05 13:55

 Horv谩th Beatrix adatok | 2011.02.05 13:40 | 21
鈥濫z茅rt probl茅m谩s a mai helyzet. Vagy 枚n谩ll贸ak vagyunk 茅s 铆gy vagy 煤gy de szembeker眉l眉nk az Apostoli Sz茅kkel.
Vagy k枚vetj眉k a p谩p谩t 茅s t枚bb ponton is szembeker眉l眉nk 2000 茅v tan铆t贸hivatal谩val鈥
Ehhez kapcsol贸dva: Williamson p眉sp枚k egyik 铆r谩s谩ban (eleison comments??) azt fejtegeti, hogy mi az els艖dleges, a tan vagy a hivatal (mivel a mai katolikus abban a sz枚rny疟s茅ges helyzetben van, hogy az ut贸bbi nem szolg谩lja az el艖bbit marad茅ktalanul, a kett艖 k枚z枚tt norm谩lisan nem lehetne hasad谩s), 茅s azt mondja, hogy a hivatal csak akkor van, ha van tan, azaz a kifejtend艖 igazs谩g, vagyis a tannal szemben (amely el艖bb van) a hivatal m谩sodlagos, 茅s ez茅rt tal谩n ink谩bb azok j谩rnak a helyesebb 煤ton , akik a tanhoz ragaszkodnak felt茅tlen眉l, 茅s kev茅sb茅 a hivatalhoz.
A tal谩nt nem 茅n 铆rtam, 煤gy eml茅kszem, 艖 铆rja 铆gy (might). Jelezve ezzel, hogy a probl茅ma egy谩ltal谩n nincs megoldva.

 F眉zesi Zsolt adatok | 2011.02.05 12:04 | 20
H谩t igen...
Ez茅rt probl茅m谩s a mai helyzet. Vagy 枚n谩ll贸ak vagyunk 茅s 铆gy vagy 煤gy de szembeker眉l眉nk az Apostoli Sz茅kkel.
Vagy k枚vetj眉k a p谩p谩t 茅s t枚bb ponton is szembeker眉l眉nk 2000 茅v tan铆t贸hivatal谩val.

M谩rpedig a katedra 茅s az Apostoli sz茅k szinon铆m谩k kellen茅nek hogy legyenek.

M谩s.
Ha m谩r az 谩llatokn谩l j谩runk. Vegy眉k be a kakast is :).

A tridenti zsinaton egy gallik谩n 茅rzelm疟 p眉sp枚k hevesen kirohant a szentsz茅k ellen. Ekkor valaki "besz贸lt" neki:
"Nimium gallus ille cantat." (nagyon hangosan kukor茅kol ez a kakas /ti. gall kakas azaz francia/).
Mire az meglehet艖sen tiszteletlen眉l, de az茅rt tagadhatatlanul szellemesen egy bibliai 谩thall谩ssal v谩gott vissza:
"Utinam Petrus ad cantum galli resipiscat" (B谩rcsak megt茅rne P茅ter a kakas kukor茅kol谩s谩ra.)

Ha ezt a mai helyzetre vet铆tj眉k, 茅s a gall kakas alatt a francia Lefebvre-t vagy 谩tvitt 茅rtelemben Econe-t 茅s az piuszosokat 茅rtj眉k, akkor egy眉tt s贸hajtok a felpaprik谩zott trent贸i aty谩val.

 Jagiello adatok | 2011.02.05 11:38 | 19
V谩lasz a 17. sz谩m煤 眉zenetre:
LOVAGOLJUNK a szavakon, pedig tudjuk mir艖l besz茅l眉nk, 茅s tov谩bb r谩gom az al谩bbi v谩laszt. 脡n az "eretneks茅get nem tan铆that"-ot 煤gy 茅rtelmeztem, hogy em枚g枚tt ott van az ex cathedra megszor铆t谩s. Teh谩t a "tan铆t谩s" 茅s "tan铆t谩s" k枚z枚tt van k眉l枚nbs茅g. Az ex cathedra tan铆t谩s mag谩ban hordozza azt, hogy nem lehet eretneks茅g. Teh谩t dogma. Teh谩t minden, ami szemben 谩ll a dogm谩inkkal, eretneks茅g. A k茅rd茅s: ezt ki d枚nti el? Vagy ez r谩 van b铆zva, a b茅get艖 laikusra, hogy a p谩pai megnyilatkoz谩s vagy viselked茅s dogmatikus-e vagy eretnek? Ha 铆gy van, akkor r茅gen rossz.Zs.



 Jagiello adatok | 2011.02.05 11:17 | 18
V谩lasz a 15. sz谩m煤 眉zenetre:
Ad 1. F眉zesi Zsolt a 16. sz. 眉zenetben sok mindent tiszt谩zott. 脡n azt pr贸b谩ltam kifejetni, hogy biztos van lehet艖s茅g arra vagy rendelkez茅s annak felismer茅se, hogy mikor nyilatkozik a p谩pa "mag谩nban" 茅s mikor "ex catherdra", teh谩t a tan铆t贸hivatalt k茅pviselve. Ez viszont nekem m茅g most se vil谩gos. P茅ld谩ul azt "kiv茅deni", amikor a p谩pa tudt谩val katolikus templomban Buddha szobort helyeznek el, vagy m谩s vall谩s煤ak v茅geznek "istentiszteletet". Ez nem f茅r 枚ssze a p谩pa szem茅ly茅nek t茅vedhetetlens茅g茅vel. Ha p谩pa mindig mindent j贸l tenne, akkor maga lenne J茅zus Krisztus in natura.

Ad 2. A bajban 茅s s枚t茅tben botork谩l贸 ember okoskodik, keresi a v谩laszokat. A kutya ugat: vau-vau. A birka b茅get: m茅e-m茅e. A farkas acsarkodik: grrr-grrr. 脡s a b茅ka pedig brekeg: brek-brek. Ez a f贸rum r茅szben arra van (legal谩bbis 茅n 铆gy tapasztalom), hogy "okoskodjunk" 茅s ez谩ltal n枚vekedj眉nk a hitben. A rosszat lenyess眉k, a j贸t kifejts眉k. De tal谩n jobb azt mondani (r谩m), hogy b茅getek, 茅s h铆vom a P谩sztort, hogy v茅gre mutassa meg az ir谩nyt, hogy merre kell menni. L谩sd teh谩t fent: 茅n nem a zsinati p谩p谩k viselked茅s茅nek eretneks茅g茅t vonom k茅ts茅gbe, hanem azt, hogy ezek a jelek 茅s megnyilatkoz谩sok az Egyh谩z茅i-茅, 茅s ez茅rt k枚vetni, ut谩nozni kell 艖ket, ahogy szinte mindenki tesz - mert a P谩pa t茅vedhetetlen. A p谩p谩ban is van embers茅g. V茅tkezhet.

Ad 3. Nem hinn茅m, hogy ezt nem bontott谩k volna ki nagyon r茅szletesen. Ismerni kell a r茅gi egyh谩zi dokumentumokat. Ehhez viszont latinul kell tudni 茅s tiszt谩ban kell lenni a teol贸giai alapokkal, 茅s az eredm茅nyekkel. Az itt hozz谩sz贸l贸k k枚z眉l tal谩n F眉zesi Zsolt az, aki k茅pes ezekhez hozz谩sz贸lni 茅rdemben. 脡n csak b茅getek. Hol a P谩sztor?

Ad 5. Mi茅rt kell mindig visszamenni 茅s visszautalni a kezdetekhez? Ezt szeretik az eretnekek. Minden eretnek 茅s forradalm谩r ezt csin谩lja (ezzel nem azt mondom, hogy Eszter asszony eretnek vagy forradalm谩r lenne). Ez olyan, mintha egy gy枚ny枚r疟 t枚lgyf谩ban a makkot, vagy a hercig kis csemet茅t keress眉k. Lehet, a gy枚ny枚r疟 t枚lgyfa, ami el艖tt眉nk van, pusztul贸ban. Fel kell ismerni ennek val贸s谩g谩t. Az Egyh谩zra vet铆tve ezt a k茅pet, aki J茅zus teste, mi茅rt gondoljuk azt, hogy 枚r枚kifj煤 D谩vid marad? Ha m谩r a kezdetek: nem J茅zus tette f枚l a k茅rd茅st, hogy ha visszaj枚n, lesz-e hit. Felismeri-e egy谩ltal谩n valaki? Besz茅li-e azt a nyelvet amit 艖 besz茅lt, ami az Atya nyelve? 脡n megmondom: kevesen lesznek.

Ad 7. Assisi: nem. (ir贸nokusan: Mi茅rt tegyem ki magamat egy 煤jabb f枚lreng茅s vesz茅ly茅nek?). P谩p谩k: ehhez tudnom kell, hogy elv谩laszthat贸 e a p谩pai hivatal az p谩pa szem茅ly茅t艖l. Mert ha nem, akkor egy茅rtelm疟, hogy La Salette 眉zenete beteljesedett, 茅s m谩r csak azt 茅rdemes im谩dkozni, hogy Veni Domine Jesu - amit v茅g眉lis az Egyh谩z k茅tezer 茅ve 贸ta tesz! Ez annak a jele, hogy val贸ban v茅gid艖ket 茅l眉nk. Ha pedig igen...

 F眉zesi Zsolt adatok | 2011.02.04 23:47 | 17
V谩lasz a 13. sz谩m煤 眉zenetre:
Kedves Jagiello!

Ezt 铆rja:
"A p谩pa nem tan铆t semmi eretneks茅get, mert a tan铆t谩st ex cathedra kell kijelentenie."

Sokan hangoztatj谩k ezt a v茅gig nem gondolt 谩ll铆t谩st.
H谩t mi is tudunk eretneks茅get 谩ll铆tani, pedig soha nem tudunk ex cathedra nyilatkozni. A p谩p谩nak ugyan煤gy meg van e k茅pess茅ge. Csak arra nincs k茅pess茅ge, hogy ex cathedra t茅ved茅st tan铆tson.
A p谩p谩nak - 茅s tudom, hogy ez nyilv谩nval贸, de m茅gsem - 茅ppen nem ahhoz kell a legfels艖bb tan铆t贸hivatalb贸l nyilatkoznia, hogy egy tan eretneks茅g legyen, hanem ahhoz, hogy dogma legyen.

Ha a p谩pa nyilv谩nval贸 eretneks茅get (sententia notorie h忙retica) mondana, az akkor is eretneks茅g lenne, ha mell茅kesen nyilatkozna.

Tegy眉k fel, hogy a p谩pa egy Angelus-hoz f疟z枚tt elm茅lked茅sben 铆gy tan铆t:

"N茅zz茅tek, gyermekeim, 茅n ugyan nem k铆v谩nok t茅vedhetetlen眉l d枚nteni, meg h谩t minek is, 煤gy sem vagyok t茅vedhetetlen, de 茅n szil谩rdan hiszem, hogy J茅zus nem volt Isten, de az茅rt nagyon j贸 ember volt. 脡s term茅szetesen a felt谩mad谩s谩t sem 煤gy kell 茅rteni, hogy visszat茅rt a hal谩lb贸l testileg, hanem 煤gy, hogy a tan铆t谩sa, ami 艖 maga, az apostolok igehirdet茅s茅ben visszat茅rt, teh谩t J茅zus mintegy hal谩la ellen茅re is 茅l a k茅r眉gm谩ban."

Nos ez akkor is eretneks茅g lenne, ha k茅t 谩s铆t谩s k枚z枚tt mondan谩, 茅s e 2 mondat teljesen elegend艖 lenne az ipso facto kik枚z枚s铆t茅shez, ill. ez abb贸l egyenesen k枚vetkez艖 hivatalveszt茅shez.


 F眉zesi Zsolt adatok | 2011.02.04 22:51 | 16
V谩lasz a 15. sz谩m煤 眉zenetre:
Az 1. ponthoz:
A Trienti Zsinat dogm谩i is a p谩pai t茅vedhetetlens茅gre 茅p眉lnek.
Az egyetemes zsinatnak ui. a p谩pa adja a tekint茅ly茅t, akkor is ha azon nem vesz r茅szt, csak ut贸lag legitim谩lja. Egyetemes zsinat az, amit a p谩pa annak nevez. Ha a p谩pa egy zsinatot elvet (pl. rabl贸zsinat, mely mag谩t szint茅n egyetemesnek vallotta), akkor az a zsinat nem egyetemes. A nicea-i zsinat k谩nonjait is csak ut贸lag hagyta j贸v谩 a p谩pa. Ez a j贸v谩hagy谩s tette a dogm谩it dogm谩kk谩. A Trienti Zsinattal (茅s az 枚sszes t枚bbi egyetemes zsinattal) ugyanez a helyzet. Minden dogm谩juk gyakorlatilag a p谩pa "ex cathedra" kijelent茅seik茅nt 茅rt茅kelhet艖, mivel a p谩pai legitim谩ci贸 emelte 艖ket dogm谩v谩. A p谩p谩nak ui. abszol煤t v茅t贸joga (is) van. Ha azt mondja, hogy a tervezetb艖l ezt vagy azt ki kell h煤zni vagy abba bele kell tenni, akkor ak谩r az 枚sszes t枚bbi p眉sp枚kkel szemben is megteheti. Ha teh谩t valamit elfogad dogmak茅nt, - 茅s tudom, hogy ism茅tlem magam - akkor 茅ppen e dogmasz眉l艖 elfogad谩s 谩ltal az 枚v茅 lesz a dogma, akkor is ha nem bull谩val hirdeti ki, mint pl. XII. Piusz p谩pa M谩ria mennybev茅tel茅t.

De nem csak az anatemiz谩lt t茅telek tagad谩s谩茅rt j谩r kik枚z枚s铆t茅s, hanem azok茅rt is, amelyek eset茅ben a p谩pa k茅ts茅get kiz谩r贸v谩 tette, vagy j贸l k枚r眉l铆rta, hogy a k茅rd茅sr艖l 铆gy gondolkodik, 茅s a k茅rd茅sben a t茅vedhetetlens茅g ig茅ny茅vel k铆v谩n d枚nteni. P茅ld谩kat is hozok:

XIII. Le贸 az anglik谩n papszentel茅sek 茅rv茅nytelens茅g茅r艖l (茅s egyben minden szents茅g 茅rv茅nytelens茅g茅r艖l, amennyiben s煤lyos m茅rt茅kben s茅r眉l a l茅nyegad贸 forma) dogma er艖vel d枚nt枚tt: "Tekint茅ly眉nk s煤ly谩val, saj谩t ind铆t谩sra, biztos tud谩s birtok谩ban kihirdetj眉k 茅s nyilatkozunk, hogy az anglik谩n szertart谩si rend szerint v茅gbement szentel茅sek teljesen 茅rv茅nytelenek, mindenk茅ppen semmisek voltak, 茅s most is azok鈥 (Ap. Cur忙. DH 3315 - 3319).

XII. Piusz M谩ria mennybev茅tel茅vel kapcsolatban e szavakkal 铆rja k枚r眉l az "anathema sit" t茅ny茅t: 鈥濵in茅lfogva, ha valaki, Isten ne adja, (鈥) vagy tagadni, vagy akarattal k茅ts茅gbe mer茅szeln茅 vonni, tudja meg, hogy az isteni 茅s katolikus hitt艖l messze elp谩rtolt鈥 (Munif. Deus. DH 3904).

II. J谩nos P谩l is dogmatiz谩lta a n艖k papp谩szentel茅s茅nek lehetetlens茅g茅t, amikor 铆gy fogalmazott: "Hogy teh谩t ebben a fontos k茅rd茅sben, mely mag谩ra az Egyh谩z isteni alkotm谩ny谩ra vonatkozik, minden k茅ts茅get kiz谩rjunk, hatalmunk erej茅n茅l fogva (...) kijelentj眉k, hogy az Egyh谩znak semmilyen m贸don nem 谩ll hatalm谩ban a n艖ket papp谩 szentelni, tov谩bb谩, hogy ehhez a tan铆t谩s谩hoz az Egyh谩z minden h铆v茅nek tartania kell mag谩t鈥 (Ord. Sac. 鈥 DH 4930). S艖t, amikor a Hittani Kongreg谩ci贸hoz k茅rd茅s 茅rkezett, hogy az el艖bbi iratban hat谩rozottan k枚telez艖 jelleg疟en el艖adott tan铆t谩st 鈥灻篻y kell-e 茅rteni, hogy ez a hit 枚r枚ks茅g茅hez tartozik,鈥 a v谩lasz besz茅des t枚m枚rs茅ggel 铆gy hangzott: 鈥濱gen鈥 (DH 5040).

Szerkesztve: 2011.02.04 23:32

 脡lthes Eszter adatok | 2011.02.04 21:15 | 15
Egy laikus t枚preng茅sei:
1. Tudtommal a zsinatok kiadtak dogmatikus 茅rv茅ny疟 tan铆t谩sokat, p茅ld谩ul a Trienti Zsinat sz谩mosat. Ezeket sem jelentette ki k眉l枚n a p谩pa ex cathedra dogm谩knak, tagad谩suk茅rt m茅gis kik枚z枚s铆t茅s j谩r, 鈥瀕egyen kik枚z枚s铆tve鈥 鈥 ezzel a sz枚veggel fejez艖dtek be.

2. Jagiello okoskod谩sa, bennem, egyszer疟 h铆v艖ben azt az esetet juttatja eszembe, amikor Amerik谩ban a tett sz铆nhely茅n rajtakapnak egy sorozat-gyilkost, aki 茅ppen meger艖szakolta, majd meg枚lte 谩ldozat谩t, kez茅ben ott a k茅s, de a ki茅rkez艖 rend艖r esetleg beler煤g, 茅s nem azzal kezdi a diskurzust vele, hogy 鈥瀉mit mond, azt ellene ford铆thatj谩k鈥 Erre a per sor谩n a gyilkos 眉gyv茅de alaki hib谩ra hivatkozva felmenteti a v茅denc茅t, 茅s amennyire 茅n tudom, m谩sodszor nem is lehet ugyanaz茅rt perbe fogni, azaz a tetten 茅rt sorozat-gyilkos szabadon 茅ldeg茅l tov谩bb. Ez a jog:
脡s ezt jelenti sz谩momra az az 谩ll铆t谩s, hogy ugyan a p谩pa t枚bbsz枚r, folyamatosan eretneks茅get csin谩l orsz谩g-vil谩g el艖tt, 茅s ezzel a lelkeket egyenesen a k谩rhozatba vezeti, de az茅rt nem tett semmi eretneks茅get, mert nem ex cathedra jelentette ki, amit egy茅bk茅nt folyamatosan k茅pvisel, hirdet, tetteivel k枚zvet铆t.

3. Az, hogy 鈥瀉 pokol kapui nem vesznek er艖t rajta鈥, szint茅n nem lett ex cathedra kijelentve. Ha ki lett volna, akkor nyilv谩n pontosabb lenne a megfogalmaz谩s is. Ezt J茅zus mondta az Egyh谩z谩ra, 茅s ez茅rt tartjuk biztosnak. De, ahogy arr贸l sem 茅rtekezett egyetlen egyh谩zatya, -tud贸s, -teol贸gus sem a m煤ltban, hogy mit kell tenni akkor, ha Krisztus f枚ldi helytart贸ja a vil谩g sz铆ne el艖tt tudatosan, 枚nakaratb贸l megcs贸kolja azt a k枚nyvet, melyben az 谩ll feket茅n feh茅ren le铆rva, hogy 谩tkozott legyen, aki hiszi, hogy J茅zus Isten Fia, 茅s ut谩na ezt a valakit ut贸da azon nyomban boldogg谩 is avatja, mert egyszer疟en arr贸l sem 茅rtekeztek soha, hogy mit kell tenni, ha az embernek h谩rom feje lesz egy helyett, ugyan煤gy arra sem gondolt soha senki eddig, hogy ezt a mondatot igaz谩n kielemezze, 茅s minden esetre, 铆gy a maira ill艖 magyar谩zat谩t megadja. Nem hiszem, hogy t枚preng茅s, vita vagy m谩s 茅rtekez茅s lett volna ezzel kapcsolatban valaha is, holott a t枚bbi hitigazs谩g igenis hosszas gondolkod谩s, megfontol谩s, vita stb. ut谩n lett pontosan megfogalmazva 茅s kijelentve 茅s k枚telez艖nek elfogadtatva.
Vagyis azt, hogy 鈥瀉 pokol kapui nem vesznek er艖t rajta鈥 egyszer疟en csak elfogadt谩k, 茅s nem t枚prengtek az eg茅szen, a pontos, minden id艖re, k枚r眉lm茅nyre alkalmazhat贸 jelent茅s茅n. Szerintem a hittud贸sok k枚z枚tt ez a mondat soha nem k茅pezte megfontol谩s t谩rgy谩t, nem foglalkoztak vele, teh谩t az, hogy mit jelent, nem t艖l眉k sz谩rmazik, hanem egyszer疟en az emberek 铆gy gondolj谩k. Vagyis nem tekint茅ly hat谩rozta meg, hanem csak 煤gy elterjedt, hogy ennek ez lehet a jelent茅se.

4. Nekem a legirrit谩l贸bb, hogy nem csak a r茅gi egyh谩ztud贸sok, de m茅g azon katolikus gondolkod贸k, akiknek 铆r谩sai a h铆veket katolikuss谩 neveli (茅s akiknek t枚bbs茅ge meghalt a 60-as 茅vekben), azokat, akik k茅rd茅seket tettek fel nekik a j枚v艖vel kapcsolatban, azzal nyugtatt谩k, hogy legyenek eg茅szen biztosak, hogy ilyesmik nem fognak soha megt枚rt茅nni, mert Isten ezt nem engedi. Az贸ta nem csak olyasmik, amiknek 谩rny茅kait m谩r tal谩n a 60-as 茅vekben l谩tni lehetett, de azokn谩l ezerszer rosszabbak is megt枚rt茅ntek, 茅s m茅gse t枚rt茅nt semmi. Persze, ezt el lehet, s艖t kell Istenbe vetett bizalommal fogadni, csakhogy a k茅rd茅sekre, a hogyan tov谩bb-ra, a mit csin谩ljak-ra 鈥 pl谩ne, ha nem vagyok egyed眉l, ha csal谩dom van, gyermekeim, akiknek nevel茅s茅茅rt 茅n vagyok felel艖s 鈥 meg kell v茅gre keresni, illetve valamely tekint茅lynek meg kell v茅gre adni a v谩laszt.

P谩l apostol, meg P茅ter apostol, meg a t枚bbiek, meg az 煤jabbkori szentek, Szal茅zi Szent Ferenc p茅ld谩ul, pontosan meg铆rt谩k a leveleikben, mit tegyenek a h铆vek a pog谩nyok k枚z枚tt stb. A mai, soha-m茅g-ilyen-nem-volt helyzetre senki nem hajland贸 煤tmutat谩st adni. Lefebvre 茅rsek volt az utols贸, aki adott. De ma m谩r eg茅szen m谩s a helyzet, mint az 艖 idej茅ben volt, 茅s az贸ta senki nem ad 煤tmutat谩st. 脡s a m煤ltban sem lehet megkeresni a helyeset, mert a m煤lt ilyet k茅ptelen volt m茅g csak felt茅telezni is!!!! Mi olyan korban 茅l眉nk, melyet eddig senki, soha az emberis茅g t枚rt茅nelm茅ben, se kereszt茅ny, se m谩s, soha nem tudott elk茅pzelni, s艖t, amire azt mondt谩k volna, hogy az ezt 谩ll铆t贸 bolond, vagy megsz谩llott.

5. Nem k茅pezi vita t谩rgy谩t, hogy egy b铆r贸s谩gi t谩rgyal谩son Jagiello okoskod谩sai sz谩m铆tanak. Csakhogy J茅zus egyszer疟 hal谩szokat tan铆tott 茅s nem farizeus hittud贸sokat. 脡s szavai mindig 枚sszhangban voltak a tetteivel. Vagyis a katolicizmus nem t枚rv茅ny-vall谩s 茅s nem a sz枚veg-elemz艖k vall谩sa, hanem az egyszer疟 n茅p茅, aki azt hiszi, amit papjait贸l l谩t, azt k枚veti, amit 艖k csin谩lnak, 茅s k枚zben nem 茅rdekli, hogy ezek a dolgok, viselked茅smint谩k ki lettek-e valaha ex cathedra jelentve vagy sem. A mai iszonyatos hitehagy谩s, az az elk茅peszt艖 hitbeli tudatlans谩g, f茅lret谩j茅kozotts谩g, amir艖l ezen a honlapon naponta jelennek meg h铆rek (p茅ld谩ul nemr茅g Jagiello toll谩b贸l) azok nem az 茅gb艖l pottyantak ide, nem az ellens茅g er艖szakolta r谩nk, hanem az Egyh谩z vezet艖inek, els艖sorban a p谩pa viselked茅s茅nek az egyenes k枚vetkezm茅nye!!!
A vil谩gon csak az t枚rt茅nhet meg, amit az Egyh谩z lehet艖v茅 tesz. (P茅lda erre, amir艖l m谩r t枚bbsz枚r is sz贸 volt, hogy az Egyh谩z el艖bb h煤zta ki az 茅gbeki谩lt贸 b疟n枚k k枚z眉l a homoszexualit谩st, mint a vil谩g.) Ez茅rt mindaz a sz枚rny疟s茅g, ami most van, nagyon nagy r茅szt az Egyh谩z b疟neinek a k枚vetkezm茅nye. Jagiello szerint ez nem eretneks茅g, szerintem, ha jogilag nem is, de k枚vetkezm茅nyeiben, hat谩s谩ban, logik谩j谩ban igenis az.

6. J茅zus parancsba adta tan铆tv谩nyainak, hogy t茅r铆ts茅k meg az embereket, hogy gondoskodjanak a lelk眉k 眉dv茅r艖l. 脡s pont ez az, amit az egyh谩zi vezet艖k 茅vtizedek 贸ta nem csak hogy nem tesznek meg, de 艖k az els艖sz谩m煤 f茅lrevezet艖k. Vagyis a lelkek 眉dve helyett, a lelkek k谩r谩nak kov谩csai.

7. 脡s ez a helyzet igenis k枚vetel valamely 煤tba igaz铆t谩st. A protest谩nsok a maguk feje ut谩n mennek mindig, nekik nincs sz眉ks茅g眉k vezet茅sre, a mohamed谩noknak, meg zsid贸knak t枚rv茅nyeik vannak, a katolikusoknak azonban tan铆t谩suk van. Tan铆t谩suk arra n茅zve, hogy mikor mit csin谩ljanak. P茅ld谩ul az, hogy k枚vess茅k p谩sztorukat. K茅rdezem ezek ut谩n: k枚vess眉k II. J. P. vagy XVI. B. p谩p谩t Assisibe? Ez vezet minket az 眉dv枚ss茅gre?


  MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕JE, K脰NY脰R脰GJ 脡RETT脺NK!