hagyományhű magyar katolikusok

SZŰZ MÁRIÁNAK, MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJÉNEK
felajánlott honlapja

"BÍZZATOK, MERT ÉN LEGYŐZTEM A VILÁGOT"

KATOLIKUS-HONLAP FÓRUM BEJELENTKEZÉS REGISZTRÁCIÓ
 
A hozzászólások nem a honlap szerkesztőjének, hanem az egyes hozzászólóknak a véleményét tükrözik.

(153) Honlap-II.
(8) Róma
(13) Végidő ??
(157) Pius-ügy
(16) A honlapról
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarország
(121) Világegyház
(54) Jövő/Remény
(199) Hírek
(1) Lelkiség
(58) Mások helyett
(199) Kérdések
(34) Hitünk
(77) Fatima
(16) Assisi-ügy
(47) Közlemények
(20) Hallottam...
(66) Fórumozás
(12) AZ ISTENI IRGALMASSÁG
(88) Evolúció
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennivalói
(141) A világ
(9) "Nemcsak kenyérrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hibás?
(50) Magán üzenetek
(12) Történelem-hamisítás
(23) Örömeink
(77) Városmisszió '08
(17) Erkölcs
(55) Tekintély
(88) Vélemények
(9) Kis Római Zsolozsma - "reklám"
(8) Problémák
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelzés
(20) Mi a teendő?
(28) Viták
(9) Anglikán-kérdés
(2) Aláírásgyűjtés vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakciók
(8) Tudomány és fejlődés
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "Bízzatok..."
(27) SJM
 
Mindennapok
 Olyan ötletek, személyes megtapasztalások (laikusoké is), melyek segíthetnek a mindennapok nehézségeinek leküzdésére.

Még nem jelentkezett be, így nem írhat a fórumba

 Vágfalvy adatok | 2008.11.09 13:16 | 20
Véleményem szerint érdemes elgondolkozni ezen szavakon. Obama valószínűleg valóban az Antikrisztus előképe, bizonyára Isten-kísértés volt a CERN-i kísérlet is, és megtörténhet, hogy még életünkben el fognak látni mindenkit mikrochippel.
A fővárosban mindenütt látni térfigyelő kamerákat, "melyek a mi biztonságunk érdekében lettek felszerelve".
De mindezek mellett szerintem el tudunk menni, és mindezeket figyelmen kívül hagyva is szabadon élhetünk, keresztényként halhatunk meg, vagy keresztényként érjük meg az Ítélet napját.

 Vágfalvy adatok | 2008.11.09 12:43 | 19
Tomás Stritzko, FSSPX atya egyik körlevelében olvastam:
"az egyháziév utolsó vasárnapjának evangéliumában ez áll:"Mert támadnak hamis Krisztusok és hamis próféták; és nagy jeleket és csodákat tesznek, * úgy hogy tévedésbe hozzák (ha lehet) még a választottakat is.(Mt 24,24)"
Ezen Krisztus szavai fontos figyelmeztetésként szolgálnak éppen azoknak, akik őszintén igyekeznek Istennek szolgálni, és hűségesek akarnak maradni a katholikus hithez. A mai zűrzavarban és a profanizálódó hitben sokan mélyebb lelkiélet iránt vágyódnak és sokszor könnyen hagyják magukat mindenféle álprófétáktól megtéveszteni. Ezek ugyani lelkiélményt ajánlanak, csodának tűnő jelenségeket, valóságban pszichológiai manipulációról van szó, szugeszcióról, önszugeszcióról, és tömegpszichózisról."
...
"Mindennek következménye egy szektás lelkület, valódi keresztény eléthez való képtelenség, az igaz hit elvesztése, és a józan ész elvesztése aminek végzetes következményei vannak egy normális emberi élet számára. Ide sorolhatók a karizmatikus mozgalmak minden változatai, melyek többek között az Egyházon belül is tevékenykednek az elutasított Medjugorjében, "jósnők" és "különösen megvilágosodott" személyek által vezetett mozgalmakban, mint Fokolare, Vasuliánusok, és sok egyéb társulat. Aki ilyen társulatoknak, és tanításuknak átadja magát, az egyházi krízis elmélyítését segíti elő, a híveket a katholikus hittől távolítja el, és részt vesz nemcsak a saját, hanem mások lelki és szellemi életének károsításában."
Ezzel kapcsolatban nem tudom nem említeni a hagyományhű körökben is megjelenő veszélyt. Kétségtelen a nemkatolikus társaságok, mint amilyenek a szabadkőmíves, vagy hozzájuk hasonló szervezetek káros hatásaaz Egyház és a társadalom számára. Hogy ezzel a problémakörrel megismerkedjünk, rendelkezésre áll elegendő egyházilag jóváhagyott irodalom, a legjobb olvasmányok a pápai enciklikák. Egyes hívek számára viszont nagyobb veszélyt jelentek a szabadkőmíveseknél is a pszichopatológia elméletek ezek működéséről az egyháztól idegen démonikus elképzeléseikkel és nemkatolikus eskhatonról való elképzeléseikkel. Ezen mániák azt a benyomást keltik, hogy a történelem Ura nem az Isten, hanem a gonosz erői. Megrögzött elképzelések arról, hogy minden rossz részletekig menően valaki által irányítva van és az összeesküvés része (pl. hogy az időjárást is az északi sarkról irányítják, és hogy a hepatitist Prágában azért terjesztették el, hogy a hajléktalanokba chippet ültessenek be, és hasonló oktalanságok), valamit egészen kritikátlan elképzelések a saját jelentéktelenségünkről amelyek olyan meggyőződéshez vezetnek, hogy állandóan le vagyunk hallgatva, és figyelve vagyunk, azt eredményezi, hogy a reálitáshoz való józan felfogást elveszítik, és ez önmagában a lelki egészség iránti támadás."
...
"A katholikus hit a legdrágább kincsünk, és életünk legbiztosabb alapja. Keresztényként azt valjuk a Zsoltárossal: "Az Úr az én segítőm; nem félek, bármit tegyen nekem az ember. Zsolt. 117,6" És ha még a legellenségesebb erők jutnának is hatalomra, és ha börtönbe vetnének bennünket, és kivégzőhelyre vezetnének, ha nem veszítjük el hitünket és Isten malasztját, szabad emberek maradunk abban a legnagyobb szabadságban, amilyet ember valaha kaphatott - Isten gyermekeinek szabadságát."
...
"Az Úr Jézus Krisztus azt mondta: "Megvan a napnak a maga baja", ezért éljünk a jelenben, rendezzük életünket a hitünk és a józan ész szerint, ne keressük a lelki szenzációkat, de merítsünk a malasztok legnagyobb forrásából - a szentségekből, és szentelményekből, imádjágból, és az Egyház tanításának papok általi helyes magyarázásából."

 Élthes Eszter adatok | 2008.10.30 14:13 | 18
A VILÁG topicban elhangzottakhoz: azt hiszem, nem szerencsés mindenért a másik oldalt okolni. Sátán az ember teremtése óta mesterkedik. Az igazán nagy bajok nem itt kezdődnek, hanem akkor és ott, ahol a "jók" ellanyhulnak, vagy akár át is állnak.

Vegyük például Obamát. Engem egy kicsit megnyugtattak a róla szóló cikkek (lásd honlap, és egy könyv is, melyek egymástól függetlenül mind azt mondják, hogy az Antikrisztus előfutára, de legalábbis ő neveli az embereket arra, hogy az Antikrisztusért rajongjanak majd). Ugyanis, abban reménykedem, hogy azok közé tartozhatok, akik nem fognak bedőlni az Antikrisztusnak, hiszen nem hogy nem rajonganak Obamáért, de kifejezetten taszít. Az emberek nagy része viszont úgy követi, mint a ... Senki nem kényszeríti őket, mégis ezt teszik. Hiába hívja fel egy csomó keresztény felekezet, és a katolikus Egyház is ellene az embereket. Vagyis MI DÖNTÜNK, és a világ nem - csak - azért megy rossz irányba, mert a gonosz erők elszabadultak, hanem azért, mert MI BELEEGYEZÜNK.


 Élthes Eszter adatok | 2008.10.30 14:12 | 17
Most beszéltem Maessen atyával, két kérdést intéztem hozzá:
1. Mit szól Róma három visszalépéséről (újabb opciók a NOM számára, pápa előszava a könyvéhez, lásd honlap Habemus Papam oldal, a szinódus követelése a női lektorok törvényesítéséről). - Válasza: XVI. Benedek pápa elsősorban tudós, olyan, mint Rotterdami Erasmus volt. Az ilyen fajta emberek félnek a határozott lépésektől. Ezért a mostani pápa csak átmeneti pápa lehet.

2. Mit szól a világválsághoz? Kb. azt, amit a VILÁG topicban a hozzászólók, csak katolikus értelemben: azaz nem az a fontos, hogy "azok" mit akarnak, hanem hogy Istennek mik a tervei és mit enged meg. Azok a bizonyos erők Isten nélkül csinálják számításaikat. Az összeomlás jön, mert e világ hatalmasai ezt akarják, és - szerinte - Isten az összeomlás ALATT fog direkt közbeavatkozni. Aztán mondott egy újat: A Sátán mostani legnagyobb ellensége, vagyis amivel le lehetne győzni, a tridenti mise és az abortusz elutasítása. Akármennyire lassan, de mégis csak egyre több tridenti misét mutatnak be a világon, és Obama, vagyis a "halál-", az abortusz-párt győzelmével, egyre jobban meg fog nőni az abortusz ellenzők tábora.

Ez Maessen atya válaszainak rövid összefoglalója, az én hozzátevésem nélkül.

 pro Christi adatok | 2008.10.25 02:01 | 16
Idemásolok egy anyagot, amit nemrég kaptam e-mailben, mint napi Evangéliumot, a hozzá rendelt rövid elmélkedéssel és imával.
Nagyon "megtalált" a dolog személyesen is, de nem ezért idézem, holott egy fórumon ennyi személyes motiváltság talán "belefér".
Hanem azért idézem, mert sejtem, hogy a "probléma", amelyet érint, igen általánosnak mondható. Sejtésem már-már a bizonyosság határát súrolja.
Az ember persze általában ismeri(?) az evangéliumi mondatokat, ám sokszor nem jutnak eszébe, amikor éppen abban a helyzetben él, amelyre az a bizonyos mondat éppen vonatkozik. Döntést az ember maga hoz, az Evangélium pedig nem ezt teszi (szabad akarat, ilyenkor hol vagy Kálvin?) pusztán "homlokon csapja" az útravaló.
Tehát:
"Abban az időben Jézus így szólt tanítványaihoz: "Azért jöttem, hogy tüzet gyújtsak a földön. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon! Keresztséggel kell megkereszteltetnem. Mennyire várom, hogy ez beteljesedjék! Azt gondoljátok, azért jöttem, hogy békét hozzak a földre? Mondom nektek, nem azt, hanem szakadást. Ezentúl, ha öten lesznek egy házban, megoszlanak egymás között: három kettő ellen, és kettő három ellen. Szembekerül apa a fiával és fiú az apjával, anya a lányával és lány az anyjával, anyós a menyével és meny az anyósával." Lk 12,49-53

Elmélkedés:
Jézus arról beszél a mai evangéliumban, hogy tanítványainak körében még a családtagok között is viszálykodás támadhat amiatt, hogy egyesek elkötelezik magukat mellette, míg mások szembefordulnak vele. Sok családban manapság is szinte mindennapi viszálykodás tárgya, hogy az egyik házastárs gyakorolja vallását és a gyermekeket is erre igyekszik nevelni, a másik viszont nem él vallásosan. Jézus szavait nyugodtan érthetjük úgy, hogy csupán a családi béke kedvéért nem lehet lemondani a vallásgyakorlatról, a templomba járásról vagy a gyermekek hitre neveléséről. Hiszen ha valaki ezt tenné, házastársa könnyen mondhatná utána, hogy lám, nem is annyira fontos ez a dolog. Az imádkozás sokat segíthet a helyzet feloldásában, a családi béke megtalálásában.

Imádság:
Istenünk, ha eljön a végső "átmenet" pillanata, add, hogy derűs szívvel induljunk, nem sajnálva azt, amit magunk mögött hagyunk, hiszen ha a hosszú keresés után Veled találkozhatunk, újra megtalálunk minden igazi értéket, amit itt a földön megismerhettünk.



 akolitus adatok | 2008.10.21 14:46 | 15
Ha gitáros misét kérne valaki ettől a plébánostól, nem tiltakozna. Mivel azonban hála Istennek kimagasló tehetségű egyházzenész-kántorunk van, a plébános csak olyankor tudja engedélyzeni, amikor a kántor szabadnapos. S, nem kell hozzá előtte nagyon sokat egyeztetni és engedélyt kérni. Elég, ha azon a napon bemegy mise előtt a gitáros fiatal a sekrestyébe, s máris szabad a pálya.

A papok nagy része félti a 40 éve íróasztal mellett összetákolt rítust, hiszen olyan ez mint a hamis drágakő. Ha valaki felfedezi a valódi gyémántot, akkor nem fog visszatérni az utánzathoz. Éppen ezért tiltják - akár a pápával is szembemennek -, jelentéktelennek próbálják beállítani (á, csak néhány forrófejű akarja ezt a misét), vagy megpróbálják eltitkolni, elzárni, nehogy a hívek tudomást szerezzenek róla. Ha pedig semmi sem használ, akkor jogtalan utasításokat adnak ki: a szembemiséző asztal nem mozdítható el, mert "nálunk az a főoltár" (érdekes, a turisták sem azt csodálják meg a templomban, hanem a tényleges főoltárt, amely a barokk kor egyik gyöngyszeme), vagy hogy hány gyertya éghet a főoltáron. Mindezt egy olyan valaki mondja, aki ezen nőtt fel, s ezt tanulta kispapként a szemináriumban, tehát ő igazán tudhatná, hogy a kétszer 3 gyertya nem cserélhető fel ünnepi énekes misénél kétszer 1 gyertyára.

 Vágfalvy adatok | 2008.10.21 13:38 | 14
Örülök én is, hogy békés úton sikerült engedélyeztetni egy hagyományos misét.
Sajnos a félelem nagy úr: az egyik, vagy másik plébános fél a viszálytól, akkor legyint egyet, gondolván, hogy sokat nem fog ezzel veszíteni, és megadja az engedélyt. Máshol nem adja az engedélyt "csak úgy" a békesség kedvéért, ilyenkor (még az egyházmegye püspökénél is) nagyobb hatalomra kell hivatkozni.
És előfordul, hogy olyanra találunk, aki nem fél senkitől és semmitől, nem áll szóba sem karizmatikussal, sem traditionalistával, mert ott ő a főnök, és senki ne szóljon bele... Megjegyezném, ez az utóbbi magatartás az, amit a legtöbbször hiányolunk: hogy a pap legyen határozott, és merjen igent, vagy nemet is mondani!
Nálunk mindenféle ellenállás nélkül kifejezetten kérésre megadják a lehetőséget, hogy lehessen misénk. Ha gitáros misét szeretnénk, azt is megendednék! Ezt a hozzáállást valahogy úgy lehet értelmezni, hogy a kétezer éves hagyomány, és legmodernebb liturgikus irányzat értékben nem különbözik egymástól!
Ilyen tapasztalattal - enyhe túlzással - még pozitíve is értékelhető a Zsolt által idézett plébános magatartása!

 Pacsirta adatok | 2008.10.21 11:49 | 13

A tanulság számomra nem csak az, amit Zsolt a hozzászólása végén megjegyez. A számomra megjelenő tanulság: fogalmazni "csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes"...
..."a következő ajánlatot teszem. Ez már a második ajánlat, remélem ezzel a végére járunk."
Tehát a félelem jogos. Ha egy üzlet egyszer beindul...
Szeretnék más kommentárt is fűzni a levelekhez, de sajnos nem tudok, tekintve Zsolt kérését.

 Füzesi Zsolt adatok | 2008.10.20 21:53 | 12
Többeknek beszéltem egy levélváltásról, mely Gergely Atya és egy magyar plébános között zajlott. Néhányan szerették volna olvasni is a leveleket, és mert elég tanulságosak, Gergely Atya engedélyével és az illető plébános nevének elhallgatásával közlöm a levélváltást. Jól jellemzi a tradíció helyzetét Mo-on. A levélváltást több okból nem kommentálom, és nyomatékosan kérlek titeket, hogy ti se tegyétek. Ha megjegyzésetek van, név nélkül, visszafogottan és a megfelelő tisztelettel tegyétek. (A leveleket csak bemásolom, ezért a központozási és helyesírási hibákért /pl. "szentéj"/) nem engem terhel a felelősség. Azért nem javítottam, mert ez is mutatja, mibe néznek bennünket.)

Gergely Atya 1. levele:
Főtisztelendő Prépost Úr!
A családja és köztem lévő baráti kapcsolatra tekintettel, Füzesi Zsolt megkért, hogy kereszteljem meg napokban született kislányát. Mivel előző gyermekét is a Szent Anna székesegyházban kereszteltük, és egyébként is az egész család kötődik az egyházmegye főtemplomához, szeretném Ft. Prépost Urat megkérni, hogy szíveskedjék a keresztelőt engedélyezni.
Ha Ft. Prépost Úrnak is megfelel, a keresztelőre október 19-én, vasárnap kerülne sor, a délutáni órákban - ha az időpont alkalmas: 3 órai kezdettel. De a család és jómagam is alkalmazkodunk, és kérem Főtisztelendőségedet, hogy jelezze, ha a jelzett óra nem megfelelő, mikor lenne inkább alkalmas.
Remélve, hogy nem élek vissza türelmével, még egy kéréssel fordulok Ft. Prépost Úrhoz. Őszentsége XVI. Benedek pápa, feliciter ac gloriose regnans, Summorum Pontificum motu propriojában (5. cikkely 3.§.) lehetővé teszi a régi rítusú szentmise bemutatását egyszeri, különleges alkalmakkor is.
Úgy a család, mint a rokonok és barátok nevében, akik kifejezett kéréssel kerestek meg, kérem Ft. Prépost Urat, mint illetékes Plébánost, hogy szíveskedjék engedélyezni a keresztelő után egy énekes szentmisét.
Megragadva az alkalmat, legszívélyesebb jókívánságaimat fejezem ki Ft. Prépost Úrnak,
maradva Krisztusban Testvére:
Poggibonsi, 2008. szeptember 22.

A válasz:
Kedves Atya!
A gyermeket anyakönyveztetni kell a plébánia irodájában. A keresztelés és a szentmise legyen az Oratóriumban - 9-es hittanterem - mivel a templomban lesz szertartás. Így egymást nem sürgetjük.
A 3 órai időpont megfelel az Oratóriumban.
Debrecen, 2008. szeptember 23.
Tisztelettel:
X.Y.
prépost plébános

Gergely Atya 2. levele:
Főtisztelendő Prépost Úr!
Megkaptam szeptember 23-i levelét, amelyben engedélyezi a keresztelőt. Az engedélyt köszönöm, a Szülők természetesen fel fogják keresni a Plébániai Hivatalt, hogy minden szükségeset elintézzenek.
A köszönet mellett ugyanakkor meglepődve és kissé értetlenül olvastam válaszában, hogy a keresztelőt és a szentmisét is csak egy hittanteremnek használt teremben engedélyezi, amely - engedje meg őszinteségemet - nem a legmegfelelőbb hely az Isten Áldozat bemutatására, különösen akkor nem, ha pár méterrel odébb egy felszentelt templom van, konszakrált oltárokkal.
De egészen egyszerű gyakorlati oka is van annak, hogy arra kérem Prépost urat, bocsássa rendelkezésünkre a templomot: egy énekes, ünnepélyes szentmise bemutatásához (hiszen ezt kérték a hívek, akik már előre jelezték részvételi szándékukat) megfelelő tér és eszközök szükségesek, amelyet egy orgona vagy harmónium nélkül, szegényesen felszerelt hittanterem talán nem tud mindig biztosítani. Amennyiben jól tudom, a Szülők már megegyeztek feltételesen a Kántor Úrral, aki örömmel végezne kántori szolgálatot a szentmise alatt.
A keresztelés és a szentmise bemutatása mindössze egy órát venne igénybe. Ahogy előző levelemben írtam, szívesen alkalmazkodunk a templom időbeosztásához, és számunkra bármilyen időpont megfelel. Őszintén remélem - és bocsássa meg, ha ezen a ponton találgatásokba bocsátkozom -, hogy a valós probléma nem a régi rítus és XVI. Benedek pápa Summorum Pontificum motu proprioja, amelyeket - ahogyan azt a napokban nyilatkozta az Ecclesia Dei alprefektusa, Mons. Camille Perl - sok helyen ellenségesen fogadnak és akadályoznak.
Ezért még egyszer tisztelettel kérem Prépost Urat, mint illetékes Plébánost, hogy - a hívek kérésének eleget téve és a Római Pápa, a Legfőbb Törvényhozó szándékának megfelelően - engedélyezze (Főtisztelendőségednek megfelelő időpontban) a keresztelőt és a szentmisét a templomban.
In SS. Cordibus Iesu et Mariae:
P. Lipovszky A. Gergely
Poggibosni, 2008. szeptember 26.
Tájékoztatásul megküldve (fordításban):
Mons. Camille Perl, Sotto-Prefetto
Pontificia Commissione "Ecclesia Dei"
Citta Leonina, 1
Roma, I-00193

"A végső válasz":
Főtisztelendő Atya!
Füzesi Zsolt gyermekének keresztelésével a következő ajánlatot teszem. Ez már a második ajánlat, remélem ezzel a végére járunk.
Keresztelés 2008. október 19-én a déli mise után lehet kezdeni a szentmisét 12.30 órakor a templomban. Jelzésem, hogy a templom szentéjében semmit sem szabad átrendezni. Lehet misézni a régi oltárnál is. Nálunk a főoltár a szembemiséző oltár. Lehetőleg egy órán belül fejezzék be. Mivel nem lesz ott a mise végén a sekrestyés - itt van reggel 6 óra óta - ezért rögtön kapcsolja le valaki a villanyt. Ez az engedély egyszeri alkalomra szól.
Debrecen, 2008. október 3.
Tisztelettel:
X.Y.
prépost plébános

Gergely Atya utolsó levele:
Főtisztelendő Prépost Úr!
Megkaptam válaszát, amelyben engedélyezi a keresztelőt és a régi rítusú szentmisét a Szent Anna székesegyház-főplébánián.
Az engedélyt köszönöm a magam és a Család nevében is.
Megragadva az alkalmat, legszívélyesebb jókívánságaimat fejezem ki Ft. Prépost Úrnak,
maradva Krisztusban Testvére:
P. Lipovszky A. Gergely (s.k.)
Poggibonsi, 2008. október 4.
Tájékoztatásul megküldve (fordításban):
Mons. Camille Perl, Sotto-Prefetto
Pontificia Commissione "Ecclesia Dei"
Citta Leonina, 1
Roma, I-00193


Tanulság:
Nem kell durváskodni, de nem is kell berottyintani! Csinálni kell, zörgetni stb. és megnyílnak a kapuk...

 Élthes Eszter adatok | 2008.10.17 12:36 | 11
Újabb "felfedezésem" a mindennapok jobb elviselésére. Ha valami - úgy gondolom - helyeset cselekszem, öntudatlanul azt várom, hogy erre visszajelzéseket fogok kapni, ráadásul pozitíveket. - Nos, az egyik legbiztosabb jele, hogy valóban jót, sőt talán még Istennek is tetsző dolgot cselekedtem, hogy SEMMIFÉLE visszajelzés nem jön. És ha mégis, az biztosan szidalmazás. De még inkább jellemző a TELJES CSÖND. Így hát csak óva intek mindenkit, hogy "jó, jobban mondva katolikus tettéért" soha ne várjon senkitől, SEMMIT!

És akkor még kellemes meglepetés is érheti.

 Élthes Eszter adatok | 2008.08.15 00:07 | 10
Mostanában sokszor hallattam azt a panaszt vagy vágyat, hogy "Isten miért nem szól hozzám, bezzeg az Ószövetségben beszélt az övéivel" - "miért nem nyilvánítja ki egy adott dologban egyértelműen az akaratát?", illetve a kérést: "Imádkozzunk, hogy Isten megmutassa akaratát". Én azt hiszem, hogy Isten ma is, sőt talán jobban, mint valaha, szól hozzánk. Csak nem jelenés, meg ehhez hasonló kívánatos, feltűnő és áhított formában, hanem például egy személy tanácsában, vagy egy esemény bekövetkeztében. A baj az, hogy erről a fenti kívánságok megfogalmazói nem akarnak tudomást venni. És ennek a gőg, az önszeretet meg ilyenfajta bűnök mellett, megint csak a tekintélytisztelet hiánya a legfőbb oka. Merthogy a legtöbb ember egyetlen olyan tekintélyt nem ismer el, akire hajlandó lenne hallgatni. És ebben nem Isten a hibás, nem a mostani kaotikus helyzet, hanem elsősorban maga az ember.

 Élthes Eszter adatok | 2008.07.29 11:40 | 9
Néhány gondolat Maessen atya utolsó vasárnapi (P. utáni 11. v.) prédikációjából:
Jézus a süketnémát úgy gyógyítja meg, hogy félrehívja az útról. És ott mondja ki a keresztelésnél azóta is használt szót: Effeta, nyílj meg! - Mi is akkor halljuk meg Jézus szavát, ha félreállunk a tömegből, a mindennapok áradatából. És ha nem magunkba görnyedve, a földre szegezve tekintetünket, hanem felegyenesedve rá tekintünk. Ha nem magunkra figyelünk, mely szemléletmód Luthernál kezdődött, aki Isten dicsőítését is így mondta: Dicsőítünk téged, mert megteremtettél, .. mert megtartasz, .. mert megváltottál stb. - Az ember azért van a földön, hogy Istent önmagáért dicsőítse. Hogy mindent Isten nagyobb dicsőségére tegyen. Az ember, az egész teremtés azért lett, hogy Istent magasztalja, az Ő dicsőségét szolgálja.

 Vágfalvy adatok | 2008.07.12 13:13 | 8
Az elmúlt kedden vihar pusztított a falunkban.
Úgy gondolom, az embereknek nem jut eszükbe, Isten irgalmasságáért könyörögni. A templombajárók sem fogják felismerni az összefüggéseket, pedig annyi mindent rendbe kellene rakni az imában, a templom díszítésében, a szokásokban, az életükben. Nem is beszélve a liturgiáról (máre amennyire abba beleszólhatnak).
Ha tüzes kéneső fog esni, akkor sem jut majd senkinek semmi az eszébe? A pap akkor sem fog engesztelő áldozatot bemutatni?
Én is csak morgok, miért nem szombaton verte szét a jég a budapesti felvonulást, de hát nem volna nehéz meglátni, hogy azok már így is büntetés alatt vannak...

 Élthes Eszter adatok | 2008.07.11 22:01 | 7
Számomra a nemrég feltett "Bűnbánat szentsége" cikkből Szalézi Szent Ferencnek e szavai voltak a legfontosabbak és leghasznosabbak:
"Keresd tehát e vádaknak (elkövetett bűneidnek) különös okát";
"Nem elég magát a tettet bevallani; hanem azt a szándékot is meg kell mondanod, mellyel azt elkövetted";
"Tárj föl mindent, ami bűneid megismerésére szükséges".

Számomra mindebből az volt az új, hogy az igazi lelkiismeretvizsgálathoz elengedhetetlen elkövetett vétkeinknek, de még a jó tetteinknek is, a gyökerét megkeresni és megbánni. A papok sokszor panaszkodnak arról, hogy sokan azért nem gyónnak, vagy a gyónás alatt azt mondják, mert nem követtek el semmit, legfeljebb egy-két káromkodást ismernek el. Azt hiszem, Szalézi Szent Ferenc intelmeivel megoldható ez a probléma is, meg az is, hogy legyen bűnfelismerő képességünk. Bármi kis dolgot elkövetünk, ne csak magát a dolgot, hanem annak okát vizsgáljuk meg, és lám, így már mennyi minden kellemetlen dolgot felfedezünk magunkban.

 zoli adatok | 2008.07.03 18:52 | 6
Katolikus közösségeknek, és nem csak hagyományhűeknek, ezen a napon engesztelő körmeneteket kellene tartania, jelezve ezzel egyet nem értésüket is. Persze nem ugyanott, sőt még csak nem is Pesten, nehogy "véletlen" valami történjen.
-szerintem-

 georgius adatok | 2008.07.02 12:16 | 5
"Aki csak egyet is bűnre csábít a bennem hívő kicsinyek közül, jobban járna, ha malomkövet kötnének a nyakára s a tengerbe vetnék." (Mt 18,6)

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

Kedves Fórumozók!
Nem liturgikus témában, hanem imádságos kéréssel fordulok Hozzátok.
Szombaton ismét nyilvános bűnösök magamutogató, botrányos fölvonulása lesz Budapesten. Jóformán senki sem mer tiltakozni emiatt, mert a lelkek és a szívek el vannak tompítva. Nyilvánvaló jele ez annak, hogy a Sátán uralkodik hazánk fölött.
Arra szeretnélek kérni titeket, hogy aki csak teheti, /a szombati napon mondjon el egy tized rózsafüzért /arra a szándékra, hogy a Szűzanya, aki országunk Királynője, törje meg az ördögi seregek uralmát és hatalmas közbenjárásával esdje ki a keresztény hit és erkölcs helyreállítását. Előre is köszönjük annak, aki csatlakozik az imádkozókhoz.
Szűz Mária Szeplőtelen Szíve, légy a mi oltalmunk és menedékünk!

Tiszteletteljes köszönettel: Mezei Zsolt

 virag adatok | 2008.06.28 21:04 | 4
Kedves Eszter Asszony!

Ne bosszankodjon a kellemetlenkedő személy miatt, mert ez csak az Úr próbatétele volt. Még nagyon sok próbát kell kiállnunk. Gyermekkorom vallását tönkretették és 40 évig kellet várnom, hogy újra tridenti rítusú misére járhassak. Remélem minden jóra fordul, Lefebre érsek urat rehabilitálják és szentté avatják idővel. Imádkozzunk együtt a tradíció ügyéért. A honlap címét küldjük el minden katolikus ismerősünknek.

 Élthes Eszter adatok | 2008.06.26 21:31 | 3
Egy újabb tapasztalatom: Amikor végre sikerül (az előző hozzászólásomban leírtak alapján) türelmesnek lennem, nyugalom és belső öröm fog el. Amit aztán rögtön csalódás (és újabb türelmetlenség) követ, mert a másik megváltozásomat nem veszi észre, ő ugyanolyan kellemetlen továbbra is, mint annak előtte. Ez egyrészt azért van, mert "jótettemért" rögtön elismerést várok, másrészt mert nem fogom fel, hogy azzal, hogy bennem valami megváltozott, a körülöttem levő világ még ugyanolyan maradt. Vagyis, ha erényesebbek leszünk, ne várjuk el, hogy ezt a világ észreveszi, és ő is "megjavul". Legalábbis rövid távon nem. Csak ha kitartunk, és állandóan gyakoroljuk a türelmet, az erényeket, veszi ezt észre környezetünk, és - talán - változik ő is meg velünk szemben.

 Vágfalvy adatok | 2008.06.25 17:54 | 2
Mielőtt bármelyik témához hozzászólnék el szeretnék mondani néhány dolgot:
Gondolom, mindenki tudja, hogy elsősorban én voltam az, aki a legkevésbé sem volt kibékülve Gergely Atya fórumának "megújításával". Eszter Asszonnyal már felvetettük valamikor koratavasszal, hogy esetleg a katolikus-honlapon is fórumot indítanánk.
Bár a technikai feltételek már akkor rendelkezésre álltak ugyanúgy mint most, vonakodtam attól, hogy valami "dacfórum" megalkotásában részt vegyek, vagy segítsek visszavarázsolni az "elvett játékot", mint ahogy valaki más helyen fogalmazott. Aztán még igen hosszú idő eltelt, amíg megértettem, hogy szó sincs ilyesmiről (A bevezető oldalon is olvasható, mi céllal jött létre ez a fórum). Ekkor megígértem, hogy a technikai problémák megoldásában segítek, bár nem vagyok ezen a területen szakember.
Végül vonakodva ugyan, de rászántam magam, hogy néha beleszóljak a vitába (miután magamban is tisztáztam, hogy én sem "dacfórum"-ra akarom beírni hozzászólásaimat).
Alapvetően továbbra sem látom sok értelmét, hogy ilyen helyen "okosítsak" oktalanságaimmal másokat. Viszont szűkségét érzem annak, hogy néha nálamnál okosabbaktól kérdezzek valamit, és előfordulhat az is, hogy esetleg valakivel megosztozzam mások számára hasznos tapasztalataimban.

 Élthes Eszter adatok | 2008.06.19 20:35 | 1
Nem szándékom ezt a fórumot saját "bölcsességeim" terjesztésére felhasználni, de mintegy illusztrálandó a fórum célkitűzését, hadd meséljek el két olyan "trükköt", melyek nekem nagyon segítettek abban, hogy ne essek újra és újra ugyanabba a hibába, vagyis ne kövessem el napról-napra ugyanazt a bűnt.
1. Az ismételten ugyanúgy bekövetkező mindennapi "bosszantásomat" minden igyekezetem ellenére, mindaddig nem tudtam szó nélkül, türelemmel elviselni (bevallom most se mindig, de már egyre gyakrabban), amíg a következő "kép" nem villant fel előttem. Az engem idegesítő személyben vagy dologban Jézus próbatételét kell látnom: kibírom türelemmel vagy sem, megállom-e a próbát vagy sem. Vagyis ilyenkor Ő vizsgáztat, a másik csak az Ő próbatételének eszköze.
2. Sokszor dühöngök azon, ha mások valamit rosszuk csinálnak, és úgy gondolom, dühöm jogos, hiszen valóban káros, amit tesznek. Csak hát ilyenkor véleményemet többnyire ki is mondom, ami semmi jóval nem jár (nem gyereknevelésről van szó, ahol az ilyesmit kimondani kötelesség). Aztán rádöbbentem: mindig elfelejtjük, hogy ez az élet nem a mi kis ügyeinkről szól, mi csak mellékszereplők vagyunk. Ez a világ Krisztus Urunk és e világ fejedelme, a Sátán harcának színtere. Mégha tudjuk is a biztos véget, mi e harc kellős közepében állunk, és problémáinkat a csata közepén kell megoldanunk. Az adott eset viszont olyan, mint egy egyetemi vizsga. Az egyik jól, a másik rosszul vizsgázik, megbukik, de ez a jól vizsgázót az életben egyáltalán nem zavarja, eszébe sem jut soha a megbukottat elítélni vagy megszidni. Örül, hogy ő megfelelt. És akkor rájöttem, hogy a másik szidása helyett, erőmet nekem is a saját örömömre és Isten iránti hálára kell fordítsam, azért hogy nekem megadta kegyelmi ajándékát a helyesebb megoldásra.
Lehet, hogy idétlenül meséltem el meglátásaimat, de tény, hogy nekem rengeteget segítettek, és évtizedes problémáimat oldották - csaknem - meg. A többi csak gyakorlás kérdése.


  MAGYARORSZÁG KIRÁLYNŐJE, KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!