hagyom谩nyh疟 magyar katolikusok

SZ虐Z M脕RI脕NAK, MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕J脡NEK
felaj谩nlott honlapja

"B脥ZZATOK, MERT 脡N LEGY艕ZTEM A VIL脕GOT"

KATOLIKUS-HONLAP F脫RUM BEJELENTKEZ脡S REGISZTR脕CI脫
 
A hozz谩sz贸l谩sok nem a honlap szerkeszt艖j茅nek, hanem az egyes hozz谩sz贸l贸knak a v茅lem茅ny茅t t眉kr枚zik.

(153) Honlap-II.
(8) R贸ma
(13) V茅gid艖 ??
(157) Pius-眉gy
(16) A honlapr贸l
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarorsz谩g
(121) Vil谩gegyh谩z
(54) J枚v艖/Rem茅ny
(199) H铆rek
(1) Lelkis茅g
(58) M谩sok helyett
(199) K茅rd茅sek
(34) Hit眉nk
(77) Fatima
(16) Assisi-眉gy
(47) K枚zlem茅nyek
(20) Hallottam...
(66) F贸rumoz谩s
(12) AZ ISTENI IRGALMASS脕G
(88) Evol煤ci贸
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennival贸i
(141) A vil谩g
(9) "Nemcsak keny茅rrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hib谩s?
(50) Mag谩n 眉zenetek
(12) T枚rt茅nelem-hamis铆t谩s
(23) 脰r枚meink
(77) V谩rosmisszi贸 '08
(17) Erk枚lcs
(55) Tekint茅ly
(88) V茅lem茅nyek
(9) Kis R贸mai Zsolozsma - "rekl谩m"
(8) Probl茅m谩k
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelz茅s
(20) Mi a teend艖?
(28) Vit谩k
(9) Anglik谩n-k茅rd茅s
(2) Al谩铆r谩sgy疟jt茅s vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakci贸k
(8) Tudom谩ny 茅s fejl艖d茅s
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "B铆zzatok..."
(27) SJM
 
Pius-眉gy
 A Szent X. Pius Papi K枚z枚ss茅g helyzet茅r艖l

M茅g nem jelentkezett be, 铆gy nem 铆rhat a f贸rumba


[0] [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7]
 脡lthes Eszter adatok | 2011.04.01 23:23 | 157
Azok k枚z茅 tartozom, akik kor谩bban hiszik el, hogy egy 枚k枚r rep眉lni tud, mint hogy katolikus papok ostoba vicceket csin谩lnak, r谩ad谩sul k茅t komoly ismertet茅s k枚z枚tt. Eg茅sz 茅letemben undorodtam az ilyen heccekt艖l. Azt pedig v茅gk茅pp nem t茅teleztem fel, hogy tradicionalista katolikusok ilyesmivel sz贸rakozzanak egy nagyon komoly t茅m谩ban. (Persze ebb艖l is tanultam: az egy k枚rb艖l j枚v艖 emberek m茅g a l谩tsz贸lag mell茅kes dolgokban is mennyire egyform谩n viselkednek.) Ez茅rt t枚r枚ltem az el艖z艖 hozz谩sz贸l谩somat.



Szerkesztve: 2011.04.02 14:28

 脡lthes Eszter adatok | 2011.02.27 23:19 | 156
E-mailben megk眉ldte nekem valaki a Magyar Kur铆r tegnapi cikk茅t 鈥濾茅g茅hez k枚zelednek a X. Szent Piusz Papi Testv茅ris茅ggel folytatott vatik谩ni t谩rgyal谩sok鈥 c铆mmel, amelyben Fellay p眉sp枚k interj煤ja alapj谩n v谩zolt谩k a mostani helyzetet, vagyis azt, amit e honlapnak sz谩mos cikke m谩r taglalt. A Magyar Kur铆r cikk茅vel kapcsolatban k茅t megjegyz茅sem van:
1. Galarreta p眉sp枚k m谩r j贸val ezel艖tt megmondta, hogy a t谩rgyal谩sok id茅n m谩rciusban fejez艖dnek be, teh谩t ennek, m. m., hogy befejez艖dnek, nincs semmi k枚ze az 煤jabb Assisihez meg a Kor谩n-cs贸kol贸 p谩pa boldogg谩 avat谩s谩hoz.
2. Sokakban felmer眉l a k茅rd茅s, hogy mi茅rt kezdte el a p谩pa a Szent X. Pius Papi K枚z枚ss茅ggel a t谩rgyal谩sokat, ha 煤gyis tudta, hogy a megegyez茅s nem j枚het l茅tre, hiszen 艖 maga lesz az, aki ezt megakad谩lyozza. Vagy m谩s form谩ban megfogalmazva: mi茅rt jelentette be a p谩pa most az 煤jabb Assisit, 茅s mi茅rt volt neki olyan fontos a s眉rg艖s boldogg谩 avat谩s, amikor tudta, hogy ezzel lehetetlenn茅 teszi a Pius K枚z枚ss茅ggel a megegyez茅st?
Nos, erre a k茅rd茅sre 茅n m谩r megpr贸b谩ltam v谩laszolni a 鈥濵ire k茅pes a hi煤s谩g鈥 c铆m疟 cikkemmel. Most m茅g az ott le铆rtakn谩l is tov谩bb megyek: nem tartom lehetetlennek, hogy a p谩pa 茅ppen az茅rt jelentette be az 煤jabb Assisit 茅s a boldogg谩 avat谩st, mert nagyon j贸l tudta, hogy ha ezt megteszi, a Papi K枚z枚ss茅g nem egyezik ki vele. 脡s 艖 nem akarja a megegyez茅st, de nem elej茅t艖l fogva, hanem csak a m茅dia-botr谩nyok 贸ta.
Rendeztem a r茅gebben lementett cikkeket, 茅s olyan 2009-es p谩pai besz茅dekre bukkantam, melyek tartalma eg茅szen elt茅r a mostaniakt贸l. P茅ld谩ul az egyikben arr贸l besz茅l a p谩pa, hogy a mostani szellemi, teol贸giai z疟rzavarban a katolikusoknak 煤gy kell meg艖rizni a helyes utat, hogy ragaszkodnak a Szent铆r谩sban 茅s az Egyh谩z hagyom谩nyos tan铆t谩s谩ban foglaltakhoz. Na m谩r most az vil谩gos, hogy ez a hagyom谩nyos tan铆t谩s t枚k茅letesen ellenkezik azzal a tannal, mely Assisihez 茅s a boldogg谩 avat谩shoz vezet.
Sz贸val, szerintem, a p谩pa l谩tta, hogy a kik枚z枚s铆t茅s felold谩sa mekkora botr谩nnyal j谩rt, 茅s elk茅pzelte, hogy mit kapna a vil谩g sajt贸j谩t贸l, ha megk枚tn茅 a megegyez茅st a Papi K枚z枚ss茅ggel. 脡s erre azt mondta, hogy k枚sz枚n枚m, nem, ezt a szem茅lyem elleni 煤jabb t谩mad谩st nem 贸hajtom.

 F眉zesi Zsolt adatok | 2011.01.17 17:29 | 155
Megpr贸b谩ltam Schmiedberger atya szavait r枚vid铆tve tolm谩csolni v茅lem茅ny眉nket.
A k枚nyvt谩rban a teljes sz枚veg is megtal谩lhat贸.
Tudom, 铆gy kurt铆tva is hossz煤, de pr贸b谩lja meg figyelmesen elolvasni, s akkor meg茅rti a mi probl茅m谩nkat.

 F眉zesi Zsolt adatok | 2011.01.17 17:26 | 154
A vall谩sszabads谩gr贸l sz贸l贸 dekr茅tum
A vall谩sszabads谩g zsinati olvasatban nem jelent m谩st, mint az 谩llamok 茅s a t谩rsadalom laiciz谩l谩s谩t. E szerint a k枚z茅letben, teh谩t az alkotm谩nyokban, a parlamentekben, a b铆r贸s谩gokon, az iskol谩kban, k贸rh谩zakban, irod谩kban 茅s gy谩rakban minden vall谩s azonos jogokat 茅lvez; egyiket sem szabad korl谩tozni, pl谩ne betiltani, mindaddig, m铆g a k枚zj贸ra vesz茅lyesnek nem mutatkozik. Ez ugyanis az emberi szem茅ly m茅lt贸s谩g谩ra alap铆tott term茅szeti jog. R谩ad谩sul 鈥 谩ll铆tj谩k 鈥, az 谩llam illet茅ktelen vall谩si k茅rd茅sekben; mag谩t贸l egy谩ltal谩n nem is tudhatja, melyik a helyes vall谩s. Egyh谩zi oldalr贸l teh谩t kifejezetten az 谩llami agnoszticizmust tan铆tj谩k. 脥me a II. Vatik谩ni Zsinat sz枚vege: 鈥濫z a vatik谩ni zsinat kijelenti, hogy az emberi szem茅lynek joga van a vall谩sszabads谩ghoz. Ez a szabads谩g abban 谩ll, hogy minden embernek mentesnek kell lennie a k茅nyszert艖l ak谩r egyesek, ak谩r csoportok vagy b谩rminem疟 emberi hatalom r茅sz茅r艖l, m茅gpedig 煤gy, hogy a vall谩s tekintet茅ben senki se legyen k茅nytelen lelkiismerete ellen cselekedni, se ne akad谩lyozz谩k abban, hogy 鈥 jogos hat谩rok k枚zt 鈥 lelkiismerete szerint cselekedj茅k ak谩r mag谩n茅let茅ben, ak谩r a nyilv谩noss谩g el艖tt, ak谩r egymag谩ban, ak谩r m谩sokkal t谩rsulva. Kijelenti tov谩bb谩 a zsinat, hogy a vall谩sszabads谩ghoz val贸 jog az emberi szem茅ly m茅lt贸s谩g谩n alapszik, amint ez a m茅lt贸s谩g mind az Isten kinyilatkoztatott szav谩b贸l, mind pedig mag谩b贸l az 茅szb艖l megismerhet艖.鈥
Hogy az embert nem lehet 茅s nem szabad arra k茅nyszer铆teni, hogy egy bizonyos vall谩st felvegyen, teljesen vil谩gos, 茅s az Egyh谩z ezt mindig tan铆totta is (v枚. Can. 1351, CIC 1917). M谩s dolog azonban a k枚z茅letben az embereket abban akad谩lyozni, hogy t茅ves vall谩si meggy艖z艖d茅seiket nyilv谩nos rendezv茅nyek, hamis kultuszaik sz谩m谩ra emelt 茅p眉letek seg铆ts茅g茅vel terjessz茅k. Mert J茅zus Krisztus az egyetlen Isten, keresztje az 眉dv枚ss茅g egyetlen forr谩sa, 铆gy a kiz谩r贸lagos k茅pviselet ezen ig茅ny茅t a t谩rsadalomban is, amennyire csak lehets茅ges 茅s az 谩llami vezet艖k j贸zan m茅rlegel茅se megszabta keretek k枚zt, 茅rv茅nyre kell juttatni. A vall谩sszabads谩g elvet茅se hat茅kony v茅delem a lelkek sz谩m谩ra, amelyek k眉l枚nben sz眉ntelen眉l, t枚bb茅 vagy kev茅sb茅 v茅dtelen眉l, ki vannak t茅ve a szekt谩k propagand谩j谩nak 茅s a nem-kereszt茅ny vall谩sok h贸d铆t贸 hadj谩ratainak.
Amikor nemr茅gen D茅l-Amerik谩ban j谩rtam, volt alkalmam meg谩llap铆tani, milyen gombaszer疟 gyorsas谩ggal n艖nek ki a f枚ldb艖l a Jehova tan煤inak, adventist谩knak, mormonoknak 茅s m谩s szekt谩knak telepei.
Az Egyh谩zon bel眉li szabadgondolkod贸k 谩ll铆t谩s谩val, miszerint az 谩llamnak semlegesnek kell lennie, mert az 谩llam vall谩si 眉gyekben illet茅ktelen, Szent P谩l k茅t kijelent茅s茅t 谩ll铆tjuk szembe: 鈥濷mnia in ipso constant鈥 (Kol 1,17) 鈥 minden, a korm谩nyzatok 茅s a k枚zrend is, 艕benne 谩ll fenn. 脡s a m谩sik: 鈥濷portet illum regnare鈥 (1 Kor 15,25) 鈥 uralkodnia kell! Mert a korm谩nyzatok m谩r nem 艕benne 谩llnak fenn, elbuknak; mert egy istentelen horda 铆gy ki谩lt: 鈥濶em akarjuk, hogy ez rajtunk uralkodj茅k.鈥 (Lk 19,14) Mivel m谩r nem ismerik el, hogy 鈥瀗incs m谩s n茅vben 眉dv枚ss茅g鈥 (ApCsel 4,12), zuhanunk egyik v谩ls谩gb贸l a m谩sikba a politik谩ban, a gazdas谩gban, a nevel茅s眉gyben, szoci谩lis t茅ren, mor谩lis s铆kon, m疟v茅szi alkot谩sban, a tekint茅ly tisztelet茅ben. J茅zus Krisztus m谩r nem uralkodik. Mell茅rendelt m贸don 茅ppens茅ggel m茅g joga van a l茅tez茅sre Buddha, Mohamed 茅s b谩rmif茅le szektavez茅r mellett, de m谩r nem kir谩lya a gondolkod谩snak 茅s nem kir谩lya a sz铆veknek.
A p谩p谩k XII. Piusig hat谩rozottan visszautas铆tott谩k Urunk ilyet茅n meggyal谩z谩s谩t. IX. Pius p谩pa 鈥濹uanta cura鈥 enciklik谩j谩ban a vall谩sszabads谩got igaztalan v茅lem茅nynek 茅s tan铆t谩snak nevezi, amelyet apostoli k枚teless茅g茅n茅l 茅s a legszentebb hit, az igazi tan铆t谩s, a lelkek 眉dv枚ss茅ge ir谩nt 茅rzett aggodalm谩n谩l fogva apostoli teljhatalma r茅v茅n visszautas铆t 茅s betilt, 茅s akarja, hogy a katolikus Egyh谩z fiai is teljesen visszautas铆tottnak, betiltottnak 茅s el谩tkozottnak tekints茅k. A Syllabus a vall谩sszabads谩ggal kapcsolatban a k枚vetkez艖 k茅t t茅ves 谩ll铆t谩s el铆t茅l茅s茅t tartalmazza (el铆t茅li ezeket az 谩ll铆t谩sokat!): 鈥濳orunkban m谩r nem val贸 a katolikus vall谩snak egy 谩llamszervezet egyetlen vall谩sak茅nt val贸 elismer茅se az Isten im谩d谩sa minden egy茅b fajt谩j谩nak kiz谩r谩sa mellett.鈥 鈥濫z茅rt dics茅retrem茅lt贸, ha bizonyos katolikus orsz谩gokban t枚rv茅ny 铆rja el艖, hogy a bev谩ndorl贸k vall谩sukat, b谩rmilyen fajta legyen is az, nyilv谩nosan gyakorolhatj谩k A vall谩sszabads谩ggal k茅z a k茅zben j谩r a hat谩rtalan lelkiismereti- 茅s korl谩tlan v茅lem茅nyszabads谩g hirdet茅se, hivatkozva a kereszt茅nyek 煤gynevezett nagykor煤s谩g谩ra, amely m茅g sz眉ntelen k枚vetel茅sek alapj谩ul is szolg谩l. Csoda-e, ha a h铆vek szubjekt铆v lelkiismeret眉kre hivatkozva tiltakoznak a 鈥濰umanae vitae鈥 enciklika kihirdet茅se vagy bizonyos p眉sp枚ki kinevez茅sek alkalm谩val! Aki szelet vet, vihart arat. Aki id艖z铆tett bomb谩kat telep铆t, tudja, hogy azok egy nap robbanni fognak.
Az abortusz k枚r眉li vit谩ban a N茅met Sz枚vets茅gi K枚zt谩rsas谩gban p茅ld谩ul 铆gy 茅rveltek: a 218-as paragrafus megv谩ltoztat谩sa senkit sem k茅nyszer铆t abortuszra; egyed眉l 茅s csup谩n a b眉ntetlens茅g lenne biztos铆tva bizonyos el艖felt茅telek mellett. De mi, katolikusok pontosan ezt 铆t茅lj眉k el! Azt k枚vetelj眉k, hogy a pornogr谩fi谩t, az abortuszt, s艖t minden nyilv谩nos b疟nt tiltson a t枚rv茅ny, 茅s a t枚rv茅ny 谩th谩g谩s谩t megfelel艖en 眉ld枚zz茅k. Az eredend艖 b疟nnel megjel枚lt ember ugyanis r谩szorul a korl谩tokra 茅s a b眉ntet艖t枚rv茅nyekre; csak 铆gy nyer hat谩sos v茅delmet 茅s t谩mogat谩st az er茅ny. Nem nevezte m谩r XVI. Gergely p谩pa 鈥瀟茅ves v茅lem茅ny, s艖t 艖r眉lts茅g鈥-nek azt, hogy 鈥瀉 lelkiismeret szabads谩g谩t mindenki sz谩m谩ra hirdetni 茅s kiv铆vni kell鈥? (鈥濵irari vos鈥 apostoli k枚rlev茅l, 1832. augusztus 15-茅r艖l)

 F眉zesi Zsolt adatok | 2011.01.17 17:21 | 153
A nem-kereszt茅ny vall谩sokr贸l sz贸l贸 dekr茅tum
A zsinat harmadik dekr茅tuma, amely id艖z铆tett bombak茅nt hat, amely 铆gy kell, hogy hasson, a nem-kereszt茅ny vall谩sokr贸l sz贸l贸 鈥濶ostra aetate鈥 dekr茅tum. Senki sem tagadja, hogy a nem-kereszt茅ny vall谩sok k茅ts茅gk铆v眉l term茅szeti igazs谩gok, filoz贸fi谩k 茅s 茅letb枚lcsess茅gek eg茅sz sor谩t tartalmazz谩k; s艖t helyenk茅nt m茅g az 艖s-kinyilatkoztat谩s elemeit is meg艖rizt茅k, amelyet Isten a teremt茅s hajnal谩n 脕d谩mra 茅s 脡v谩ra b铆zott. Ezenk铆v眉l n茅melyek k枚z眉l眉k m茅g a kinyilatkoztatott vall谩sb贸l is vett 谩t elemeket, 铆gy p茅ld谩ul az iszl谩m az egyetlen Istenben val贸 hitet. Ezen sz眉ks茅gk茅pp differenci谩lt szeml茅let mellett is azt kell azonban mondani, hogy ezek a nem-kereszt茅ny vall谩sok az embert az igazs谩gt贸l, a teljes term茅szetf枚l枚tti igazs谩gt贸l, a megfesz铆tett 茅s felt谩madt Krisztust贸l ink谩bb t谩voltartj谩k, semmint hogy hozz谩vezetn茅k. Nemcsak, hogy nem az 眉dv枚ss茅gre vezet艖 utak, hanem sokkal ink谩bb a Szentl茅lek elleni ellen谩ll谩s rendszerei. P茅ld谩nak ok谩茅rt ezerszer nehezebb egy mohamed谩nt az Egyh谩zhoz megt茅r铆teni, mint egy afrikai boz贸tlak贸 pog谩nyt.
A 鈥濶ostra aetate鈥 mindenekel艖tt n茅gy igen elterjedt vall谩ssal foglalkozik, tudniillik a hinduizmussal, a buddhizmussal, az iszl谩mmal 茅s a zsid贸s谩ggal.
A hinduizmusr贸l azt 铆rj谩k, hogy emberek benne az isteni titkot m茅lys茅geiben kutatj谩k, 茅s ezt 鈥瀉 hitreg茅k fogyhatatlan gazdags谩g谩val meg a b枚lcselet m茅lys茅gekbe hatol贸 er艖fesz铆t茅seivel fejezik ki. Egy煤ttal szabadul谩st keresnek l茅t眉nk nyomor煤s谩gaib贸l vagy aszketikus gyakorlatokkal, vagy elm茅ly眉lt medit谩ci贸val, vagy pedig 煤gy, hogy szeret艖 bizalommal menek眉lnek Istenhez.鈥
El茅g egyetlen egy alkalommal Indi谩ba utazni, hogy ezt a dekr茅tumot hazugnak b茅lyegezz眉k 茅s hamis t茅nyek el艖ad谩s谩val v谩doljuk. A hinduizmusban nincs semmif茅le k枚ny枚r眉let 茅s irgalmass谩g, b谩r t谩volr贸l sem olyan szeg茅ny minden hindu, hogy a sz眉ks茅get szenved艖 embert谩rsnak ne lenne mit adnia. A felebar谩ti szeretetnek ez a teljes hi谩nya mag谩ban a hinduizmusban gy枚kerezik, amely a reinkarn谩ci贸t, a l茅lek 煤jb贸li megtestes眉l茅s茅t tan铆tja, amikor az kiv谩lik az emberi testb艖l 鈥 m茅g egy m谩sik l茅tform谩ba, p茅ld谩ul egy patk谩nyba vagy egy eg茅rbe val贸 reinkarn谩ci贸t is. Ez a l茅lekv谩ndorl谩s mindaddig folytat贸dik, m铆g a l茅lek karm谩j谩t, tartoz谩s谩t, le nem t枚rleszti 茅s nyugalm谩ba meg nem 茅rkezik. Ha az ember egy szeg茅nynek seg铆t, h谩tr谩ltatja abban, hogy karm谩j谩t t枚rlessze, 茅s 铆gy meghosszabb铆tja l茅lekv谩ndorl谩s谩nak idej茅t. K枚vetkez茅sk茅pp a hinduk k枚zt nincsenek meg a kereszt茅ny caritas m疟vei. A legnyomaszt贸bb egy ebben az orsz谩gban tett utaz谩s sor谩n nem az ezerf茅le 铆ns茅g, a szenny 茅s a nyomor l谩tv谩nya, hanem annak megtapasztal谩sa, milyen szenvtelen眉l, mennyire r茅szv茅tlen眉l 茅s sz谩nalom n茅lk眉l mennek el maguk az indusok emellett a nyomor mellett, 茅s hogy nyilv谩nval贸an norm谩lis dolognak tartj谩k, hogy emberek az utc谩n 茅lnek 茅s az utc谩n halnak meg.
A zsinati sz枚veg arr贸l besz茅l, hogy a hinduk szeretettel 茅s bizalommal Istenhez menek眉lnek. Mely Istenhez? H谩t nem tudj谩k a zsinati aty谩k, hogy a hinduizmus ak谩rmi, csak 茅ppen nem egyistenhit? 脡s a meggy枚t枚rt, t枚r艖d枚tt, r茅szben gy疟l枚letteli arcok valami eg茅szen m谩st fejeznek ki, mint bizalmat 茅s szeretetet!
鈥濧 buddhizmusban a maga k眉l枚nf茅le form谩i szerint felismerik e v谩ltoz贸 vil谩g gy枚keres el茅gtelens茅g茅t, 茅s egy olyan 煤tr贸l tan铆tanak, amelyen az emberek 谩h铆tatos, b铆z贸 l茅lekkel vagy egy t枚k茅letesen szabad 谩llapotot 茅rhetnek el, vagy pedig ak谩r a maguk iparkod谩s谩b贸l, ak谩r fels艖bb seg铆ts茅ggel a megvil谩gosod谩s legfels艖bb fok谩ra juthatnak鈥, olvashat贸 a dekr茅tumban. Pontosan ezzel v谩doljuk a buddhizmust: hogy az 枚nmegv谩lt谩sban hisz 茅s 铆gy a kereszt茅nys茅ggel radik谩lisan szemben 谩ll. Mi, katolikusok valljuk, hogy sz眉ks茅gszer疟 egy megv谩lt贸; mi tudunk a kegyelem ingyenes aj谩nd茅k谩r贸l 鈥 eg茅sz m谩sk茅pp a buddhizmus. Legf艖bb c茅lja a nirv谩na, a semmi el茅r茅se, m铆g a kereszt茅nys茅g a legf艖bb er茅nynek, a szeretetnek, a szem茅lyes szeretetnek, a legszentebb Szenth谩roms谩gnak el茅r茅s茅t t疟zi ki c茅lul. Itt teh谩t k茅t k眉l枚n, kib茅k铆thetetlen vil谩g 谩ll egym谩ssal szemben!
A legs煤lyosabb azonban mind a hinduizmusn谩l, mind a buddhizmusn谩l az, hogy nem tesznek k眉l枚nbs茅get teremt艖 茅s teremtm茅ny, Isten 茅s vil谩g k枚z枚tt. Isten a term茅szet, a term茅szet Isten, 铆gy hirdetik ezek a panteisztikus vall谩sok. K枚vetkez茅sk茅pp a kereszt茅nys茅gt艖l sem hat谩rol贸dnak el, hanem megk铆s茅rlik ezt egyfajta vall谩soss谩g kifejez艖d茅sek茅nt monizmusukba (minden l茅tez艖t egyetlen alapelvre visszavezetni) integr谩lni.
Tagadhatatlan, hogy a zsinat illuz贸rikus, f茅lrevezet艖 茅s hamis fejteget茅sei r茅v茅n az 谩zsiai vall谩sok Eur贸p谩ban bizonyos szalonk茅pess茅get nyertek. Egyre t枚bb 谩zsiai gondolat t枚r be Eur贸p谩ba, a hajdan kereszt茅ny nyugatra: a reinkarn谩ci贸, az ezoterika 茅s a val贸ban 枚rd枚gi 鈥濶ew Age鈥 mozgalom fut贸t疟zk茅nt terjed. Ez ut贸bbi 谩that minden 谩llami 茅s t谩rsadalmi szervezetet, 茅s 鈥 nem utols贸 sorban 鈥 m茅g az ENSZ-ben is 眉lnek 眉gyn枚kei. A sziv谩rv谩ny mindenhol a kereszt茅nys茅g hal谩l谩t 茅s a kereszt茅nys茅gellenes korszak bek枚sz枚nt茅t hirdeti.
Most n茅zz眉k, mit mond a zsinat az iszl谩mr贸l? 鈥濧z Egyh谩z nagyrabecs眉l茅ssel tekint a muzulm谩nokra is. 艕k az 茅l艖 茅s l茅tez艖 egy Istent im谩dj谩k, a k枚ny枚r眉l艖t 茅s mindenhat贸t, a mennynek 茅s f枚ldnek teremt艖j茅t, aki sz贸lott az emberekhez.鈥 Dicshimnusz arr贸l a vall谩sr贸l, amelyet aty谩ink t枚bbsz枚r is 茅let眉k kock谩ztat谩s谩val 茅s fel谩ldoz谩s谩val vetettek vissza, mert az c茅lul t疟zte ki, hogy a f枚ldet t疟zzel-vassal a f茅lholdnak veti al谩. 鈥 A n茅met p眉sp枚k枚k a zsinat eff茅le kijelent茅seib艖l levont谩k a megfelel艖 konzekvenci谩kat 茅s a pl茅b谩nosokat felsz贸l铆tott谩k, hogy az egyh谩zi int茅zm茅nyeket, azaz pl茅b谩niai termeket, 贸vod谩kat, ifj煤s谩gi otthonokat 茅s hasonl贸kat bocs谩ss谩k az iszl谩m kultusz rendelkez茅s茅re. De hallgassuk tov谩bb az iszl谩mnak a zsinat szerinti le铆r谩s谩t: 鈥濼eljes sz铆vb艖l akarnak (ti. a muzulm谩nok) h贸dolni (Isten) megmagyar谩zhatatlan rendel茅sei el艖tt is; 铆gy h贸dolt meg Isten el艖tt 脕brah谩m, akiben sz铆vesen l谩tja az iszl谩m hite saj谩t 艖s茅t. J茅zus istens茅g茅t nem ismerik el ugyan, de 艖t pr贸f茅tak茅nt tisztelik. Sz疟zi anyj谩t, M谩ri谩t is magasztalj谩k, s艖t olykor 谩h铆tattal foh谩szkodnak hozz谩. V谩rj谩k tov谩bb谩 az 铆t茅let napj谩t, amikor Isten felt谩maszt minden embert 茅s megfizet nekik. Enn茅lfogva fontosnak tartj谩k az erk枚lcs枚s 茅letet, Istent pedig f艖k茅nt im谩val, j贸t茅konykod谩ssal 茅s b枚jttel tisztelik.鈥滿ag谩t贸l 茅rtet艖d艖en ebben a sz枚vegben semmi sincs a f茅lholdnak a legszentebb Szenth谩roms谩g elleni, Krisztus istens茅ge elleni harc谩r贸l; nem eml铆tik a Kor谩n felh铆v谩s谩t, hogy a kereszt茅nyeket 枚lj茅k meg vagy ig谩zz谩k le; elsikkad a t枚bbnej疟s茅g is vagy az 眉dv枚ss茅g teljesen testi be谩ll铆t谩sa: az ember ann谩l boldogabb a mennyben, min茅l t枚bb n艖je van! Ami az iszl谩mnak a XVI. 茅s XVII. sz谩zadban fegyveres er艖vel nem siker眉lt, azt el茅ri most a zsinat ut谩ni korszakban b茅k茅s 煤ton. Elfoglalja Eur贸p谩t. Franciaorsz谩got el谩rasztj谩k az arabok, N茅metorsz谩got a t枚r枚k枚k, Angli谩t 茅s Skandin谩vi谩t a pakiszt谩niak. Angli谩ban p茅ld谩ul minden k茅t h贸napban megnyitnak egy 煤j mecsetet.
Ha igaz az, hogy a muzulm谩nokat hit眉kben nagyrabecs眉l茅ssel kell szeml茅ln眉nk, akkor nem l谩tom be, hogy 艖seink 1571. okt贸ber 7-茅n Lepanton谩l mi茅rt 谩lltak a t枚r枚k flotta 煤tj谩ba, 茅s mi茅rt v谩llaltak egy v茅res csat谩t; vagy pedig 1683. szeptember 12-茅n a B茅cs melletti Kahlenbergn茅l mi茅rt v铆vtak egy nem kev茅sb茅 v茅res csat谩t, 茅s XI. Ince p谩pa mi茅rt tette meg a legnagyobb er艖fesz铆t茅seket, hogy kereszt茅ny sereget gy疟jts枚n, hogy szembesz谩lljon e vesz茅llyel. Aty谩ink teh谩t ostob谩k voltak. 鈥濩sak nagyrabecs眉l茅ssel鈥 kellett volna szeml茅lni眉k az iszl谩mot, csak fel kellett volna fogniuk, hogy az iszl谩m is 鈥瀉z egyetlen Istent im谩dja鈥, az 鈥灻﹍艖t 茅s 枚nmag谩ban l茅tez艖t鈥, a 鈥瀔枚ny枚r眉l艖t 茅s mindenhat贸t鈥; akkor felismert茅k volna, hogy b谩r ez J茅zus istens茅g茅t nem ismeri el, de ett艖l a r茅szlett艖l eltekintve 艖t m茅gis pr贸f茅tak茅nt tiszteli, 茅s hogy k枚vet艖i im谩ds谩gban, alamizsn谩lkod谩sban 茅s b枚jtben erk枚lcs枚sen 茅lnek. Ez谩ltal a legszebb 枚kumenizmus v谩lt volna lehets茅gess茅!
Mit mond ezek ut谩n a zsinat a zsid贸s谩gr贸l?
Az eg茅sz 脫sz枚vets茅get Isten a Messi谩s el艖k茅sz铆t茅s茅re rendelte. K眉l枚nleges m贸don kiv谩lasztott egy n茅pet a t枚bbi k枚z眉l, 茅s megaj谩nd茅kozta kinyilatkoztat谩s谩val, t枚rv茅ny茅vel 茅s 铆g茅ret茅vel, amely szerint bel艖le fog t谩madni az elj枚vend艖 Megv谩lt贸. 脡s amikor ez a Megv谩lt贸 fell茅pett, tulajdon n茅pe vetette el. 鈥濼ulajdon谩ba j艖ve, de 枚v茅i 艖t be nem fogad谩k.鈥 (Jn 1,11) Krisztus kereszthal谩l谩val meghasadt a templom f眉gg枚nye, az 脫sz枚vets茅g elt枚r枚ltetett, 茅s a Megv谩lt贸 谩td枚f枚tt oldal谩b贸l megsz眉letett a minden n茅pet, kult煤r谩t, fajt 茅s szoci谩lis k眉l枚nbs茅get fel枚lel艖 Egyh谩z, a katolikus. Ez谩ltal azonban napjaink zsid贸i nemcsak hogy nem id艖sebb testv茅reink a hitben, mint ahogy azt a p谩pa 1986-os r贸mai zsinag贸ga-l谩togat谩s谩n kijelentette; hanem ink谩bb b疟nr茅szesek az istengyilkoss谩gban mindaddig, am铆g Krisztus istens茅g茅nek megvall谩sa 茅s a kereszts茅g 谩ltal el nem hat谩rolj谩k magukat 艖seik b疟n茅t艖l. Ezzel szemben a II. Vatik谩ni zsinat azt 谩ll铆tja, hogy Krisztus szenved茅s茅nek esem茅nyeit nem lehet sem minden akkor 茅lt zsid贸nak megk眉l枚nb枚ztet茅s n茅lk眉l, sem pedig a mai zsid贸knak rov谩s谩ra 铆rni.
Megegyezik-e ez az els艖 p谩p谩nak, Szent P茅ternek tan铆t谩s谩val, aki a zsid贸knak k眉l枚nbs茅gt茅tel n茅lk眉l ki谩ltja oda, hogy meg枚lt茅k az 茅let szerz艖j茅t? (ApCsel 3,15) Az 脫sz枚vets茅g h铆v艖 zsid贸i, 脕brah谩m, Izs谩k, J谩kob, 艖k a mi id艖sebb testv茅reink a hitben, 茅s mi, kereszt茅nyek vagyunk az 艖 lelki fiaik, mert mi hisz眉nk a megjelent 茅s Egyh谩z谩ban k枚zt眉nk 茅l艖 Messi谩sban, akinek elj枚vetel茅t 脕brah谩m, Izs谩k 茅s J谩kob hitt茅k, rem茅lt茅k 茅s 谩h铆tott谩k. A dekr茅tum ezzel szemben 煤gy tesz, mint ha a legitim 贸sz枚vets茅gi n茅p 茅s a mai zsid贸 n茅p vall谩si szempontb贸l azonos helyzetben volna.

Szerkesztve: 2011.01.17 17:23

 F眉zesi Zsolt adatok | 2011.01.17 17:17 | 152
A II. V. Zs. id艖z铆tett bomb谩i
(Franz Schmiedberger m疟v茅nek 枚sszefoglal贸ja)
Ha az ember k枚zelebbr艖l szeml茅li a dolgokat, nem ker眉lheti meg, hogy a zsinatot h谩rom s煤lyos b疟nnel ne v谩dolja. Az els艖 b疟n az igazs谩g egy茅rtelm疟 bemutat谩s谩nak 茅s a t茅ved茅s el铆t茅l茅s茅nek elmulaszt谩sa 鈥 vagyis az a sz谩nd茅k, hogy tiszt谩n pasztor谩lis zsinatot tartsanak. A m谩sodik f艖b疟n a k茅t茅rtelm疟, k眉l枚nf茅le 茅rtelmez茅seket megenged艖 fogalmak felv茅tele. A zsinatot h谩tt茅rb艖l ir谩ny铆t贸 progresszista er艖k tudatosan 茅s sz谩ntsz谩nd茅kkal k茅t茅rtelm疟 megfogalmaz谩sokat 茅s fogalmakat vezettek be a zsinaton, hogy azt谩n a zsinat v茅gezt茅vel, a zsinat ut谩ni id艖ben ezekb艖l a sz谩mukra el艖ny枚s egy茅rtelm疟 k枚vetkeztet茅seket vonhass谩k le. A harmadik hal谩los b疟n abban 谩ll, hogy olyan kijelent茅seket vettek be a zsinati dokumentumokba, amelyek az eretneks茅g sz茅l茅n 谩llnak.
Az 枚kumenizmusr贸l sz贸l贸 dekr茅tum:
Minden katolikus sz谩m谩ra vil谩gos, hogy Isten, a mi Urunk J茅zus Krisztus 茅s az Egyh谩z elv谩laszthatatlan egys茅gben 谩llnak: az Atyaisten elk眉ldi nagyon szeretett egysz眉l枚tt Fi谩t a vil谩gba, aki Egyh谩zat alap铆t, amivel azonos铆tja 枚nmag谩t, 茅s ami az 艕 l茅nyeg茅t t枚k茅letesen kifejezi, 茅s ami k眉ldet茅s茅t az id艖k v茅gezet茅ig folytatja: 鈥濧mint engem k眉ld枚tt az Atya, 茅n is 煤gy k眉ldelek titeket鈥 (Jn 20,21), mondja az 脷r felt谩mad谩sa est茅j茅n apostolainak. Ez谩ltal vil谩gos, hogy az Egyh谩z abszol煤t m贸don, egyed眉l 茅s egyszerien l茅tezik a n茅pek k枚zt emelt jelk茅nt, az 茅l艖 Isten templomak茅nt, a le枚lt b谩r谩ny menyasszonyak茅nt, a mennyb艖l al谩sz谩ll贸 煤j Jeruzs谩lemk茅nt, Isten emberek k枚zti s谩torak茅nt, Krisztus titokzatos testek茅nt, a k枚z枚tt眉nk tov谩bb 茅l艖 茅s tov谩bb m疟k枚d艖 脷rk茅nt. Semmik茅pp nem lehet m谩s vall谩si k枚z枚ss茅gekkel 枚sszehasonl铆tani, vagy 煤gy be谩ll铆tani, mintha m谩s kereszt茅ny felekezetekt艖l csak fokozatban, mennyis茅gileg k眉l枚nb枚zne, mert 艖 az, ami igaz谩n isteni a vil谩gban; 谩ltala van jelen Isten ezen a f枚ld枚n, 谩ltala sz谩llt al谩 a menny az emberekhez, 谩ltala korm谩nyozza Isten a vil谩got, szenteli meg a lelkeket 茅s vezeti 艖ket 枚r枚k sz铆nel谩t谩s谩ra.
A II. Vatik谩ni Zsinat 枚kumenizmusr贸l sz贸l贸 dekr茅tuma d枚nt艖 m贸don szak铆t az Egyh谩znak a k茅pviselet kiz谩r贸lagoss谩g谩ra 茅s az abszol煤ts谩gra form谩lt ezen l茅nyeges ig茅ny茅vel. A jelent艖s茅gteljes 鈥瀍gyh谩zak鈥 kifejez茅st t枚bbes sz谩mban haszn谩lja, ami olyan nyelvhaszn谩latot jelent, amely a II. Vatik谩ni Zsinat el艖tt soha 茅s sehol nem t疟nt fel. Vagy m茅gis? Igen, de ilyenkor csak a k眉l枚nb枚z艖 helyi egyh谩zak megjel枚l茅s茅re szolg谩lt, az egyh谩zmegye p眉sp枚ke 茅s annak paps谩ga k枚r眉l csoportosul贸 h铆v艖 n茅pet jelentette. 脥gy besz茅ltek a k枚lni vagy p谩rizsi vagy r贸mai egyh谩zr贸l. Alkalmazt谩k ezt a terminust m茅g olykor 鈥 annak nem-tulajdonk茅ppeni 茅rtelm茅ben 鈥 az orthodoxi谩ra is, mivel annak 茅rv茅nyesen szentelt paps谩ga 茅s 茅rv茅nyes szents茅gei vannak, de sohasem haszn谩lt谩k b谩rmely n茅ven nevezend艖 eretnek kereszt茅ny hitvall谩ssal kapcsolatban.
L谩ssuk azonban most mag谩t a sz枚veget. A harmadik pontban a k枚vetkez艖 谩ll: 鈥濫nn茅l fogva ezek a t艖l眉nk k眉l枚nv谩lt egyh谩zak 茅s k枚z枚ss茅gek, 谩mb谩r hit眉nk szerint fogyatkoz谩sokban szenvednek, az 眉dv枚ss茅g miszt茅rium谩t illet艖en nincsenek megfosztva jelent艖s茅g眉kt艖l 茅s s煤lyukt贸l. Krisztus lelke ugyanis nem vonakodik felhaszn谩lni 艖ket az 眉dv枚ss茅g eszk枚z茅眉l. Hat茅konys谩guk 茅ppen a kegyelemnek 茅s igazs谩gnak abb贸l a teljess茅g茅b艖l ered, amely a katolikus Egyh谩zra van b铆zva.鈥 Fontos lesz枚gezni, hogy itt nem m谩s vall谩sok h铆veir艖l, hanem magukr贸l e m谩s vall谩sokr贸l van sz贸, rendszer眉kr艖l, int茅zm茅ny眉kr艖l. Ezek lenn茅nek az 眉dv枚ss茅g eszk枚zei, az Istenhez vezet艖 utak? Milyen vesz茅lyes relativiz谩l谩sa ez a kir谩lyn艖k茅nt tr贸nol贸, koron谩t hord贸 茅s jogart tart贸 igazs谩gnak! Nem, Urunknak, J茅zus Krisztusnak, nincs t枚bb menyasszonya, a kereszten nem bocs谩tkozott semmif茅le t枚bbnej疟s茅gbe; egyes-egyed眉l szepl艖telen, nagyon szeretett menyasszony谩nak, az 谩ltala alap铆tott katolikus Egyh谩znak adta 谩t mag谩t, amelyet tulajdon v茅r茅vel v谩ltott meg. Metafizikai k茅ptelens茅g, hogy a t茅ved茅s az igazs谩g birodalm谩hoz vezet艖 煤t; sz枚rny疟s茅g, mondhatni istenk谩roml谩s azt felt茅telezni, hogy az ember hamis, emberek 谩ltal alap铆tott vall谩si rendszerek r茅v茅n megmenek眉lhet. Ha valaki a l谩that贸 katolikus Egyh谩zon k铆v眉l nyeri el az 眉dv枚ss茅get 鈥 茅s ez egy vagy m谩s esetben 茅ppens茅ggel lehets茅ges 鈥 煤gy az egyed眉l 茅s kiz谩r贸lag a katolikus Egyh谩z 谩ltal, J茅zus Krisztus keresztje 谩ltal, amelyb艖l minden kegyelem 茅s 谩ld谩s ered, nyeri azt el. Az ember nem menek眉lhet meg egy m谩sik vall谩s r茅v茅n; megmenek眉lhet esetleg egy m谩sik vall谩sban, vagy, mondjuk 茅rthet艖bben, egy m谩sik vall谩s ellen茅re, akkor ugyanis, ha megbocs谩that贸 t茅ved茅sben 茅l.
Az 枚kumenizmus-dekr茅tum 枚nv谩dra sz贸l铆tja fel a zsinat a katolikusokat: 鈥濵ert a katolikus Egyh谩z az Istent艖l kinyilatkoztatott igazs谩goknak 茅s 枚sszes kegyelemeszk枚z枚knek gazdag birtokosa, tagjai m茅gsem 茅lnek ezekb艖l kell艖 buzg贸s谩ggal. Emiatt az Egyh谩z arca nem t眉nd枚klik teljes f茅ny茅ben, sem k眉l枚nv谩lt testv茅reink el艖tt, sem 谩ltal谩ban a vil谩g el艖tt, 茅s ez h谩tr谩ltatja Isten orsz谩g谩nak terjed茅s茅t.鈥 Egy谩ltal谩n nem az a l茅nyeges, hogy mi, katolikusok, nem mindig felelt眉nk meg h铆ven vall谩sunknak, hogy nem mindig 茅lt眉k meg val贸s谩gosan hit眉nket. Ink谩bb az a l茅nyeges, hogy a katolikus Egyh谩z-e az 眉dv枚ss茅g Krisztust贸l alap铆tott int茅zm茅nye. M谩s szavakkal az igazs谩gon fordul meg a dolog, 茅s nem a hiteless茅gen, a dogm谩n, 茅s nem az erk枚lcs枚n. A hiteless茅g az igazs谩gon alapul, az erk枚lcs a dogm谩b贸l ered, 茅s nem ford铆tva. A boldogs谩gos Sz疟z M谩ri谩t贸l eltekintve egyetlen ember sem felel meg t枚k茅letesen Isten 眉dv枚z铆t艖 terv茅nek; nap mint nap 煤jabb hib谩kkal 茅s b疟n枚kkel terhelj眉k meg magunkat. Nem besz茅lt-e az 脷r a botr谩nyokr贸l, amelyeknek be kell k枚vetkezni眉k?
L谩tjuk teh谩t, mennyire nyilv谩nval贸, hogy a II. Vatik谩ni Zsinat sz枚vegeibe k茅t茅rtelm疟, 枚sszekevert 茅s 枚sszezavart dolgok ker眉ltek. Egy ebb艖l a fajt谩b贸l val贸 tov谩bbi p茅lda tal谩lhat贸 e dekr茅tum 11. pontj谩ban. Itt a k枚vetkez艖 谩ll: 鈥濧 katolikus hitnek a megfogalmaz谩sa pedig 茅ppen ne legyen akad谩lya a testv茅rekkel foly贸 p谩rbesz茅dnek.鈥 鈥 Ha a hithirdet茅s nem k茅pezheti a testv茅rekkel folytatott p谩rbesz茅d akad谩ly谩t, akkor sz眉ks茅gszer疟en gazdag tartalm煤 dogm谩k eg茅sz sor谩t kell elhallgatnom: nem sz贸lhatok semmit a szentmise谩ldozat engesztel艖 jelleg茅r艖l; hallgatnom kell az isteni kegyelem hat茅konys谩g谩r贸l; 谩t kell siklanom a p谩pai prim谩tuson; az 枚sszes M谩ria-dogm谩t el kell sikkasztani, csak煤gy, mint a tiszt铆t贸t疟zr艖l, a szentek k枚z枚ss茅g茅r艖l 茅s az 眉dv枚z眉ltek k枚zbenj谩r谩s谩r贸l sz贸l贸 igazs谩gokat. Mindezen alapvet艖 katolikus t茅telek ugyanis botr谩nynak sz谩m铆tanak a protestantizmus sz谩m谩ra, s 铆gy egyszersmind akad谩lynak a dial贸gus szempontj谩b贸l. A zsinati sz枚veg k枚vetkez艖 mondat谩ban viszont ez 谩ll: 鈥濵indenesetre teljes eg茅sz茅ben 茅s vil谩gosan ki kell fejteni a tan铆t谩st鈥 鈥 ami egy茅rtelm疟 ellentmond谩sban 谩ll az els艖 utas铆t谩ssal. Hiszen a mondottak szerint egyfel艖l mindent, ami meg眉tk枚z茅st kelthetne, h谩tt茅rbe kell szor铆tani, el kell hallgatni; m谩sfel艖l viszont az eg茅sz tan铆t谩st vil谩gosan el艖 kell adni. Egy val贸ban 枚rd枚gi kiskapun kereszt眉l pr贸b谩lnak menek眉lni ebb艖l a dilemm谩b贸l: a katolikus tan铆t谩son bel眉l az igazs谩g rangsorba 谩ll铆t谩s谩r贸l vagy hierarchi谩j谩r贸l besz茅lnek! L茅tezik ugyan egyfajta rend a dogm谩k k枚zt annyiban, amennyiben egyik a m谩sikb贸l k枚vetkezik, az egyiknek teh谩t alapj谩t k茅pezi a m谩sik; de sohasem abban az 茅rtelemben, hogy az egyik kev茅sb茅 lenne fontos a m谩sikn谩l; mert ha valaki tudatosan csak egyetlenegy dogm谩t is k茅ts茅gbe von, az Istennek a dogm谩t fenntart贸 tekint茅ly茅t vonja k茅ts茅gbe, 茅s 铆gy k茅ts茅gbe von minden egyes dogm谩t, k茅ts茅gbe vonja az eg茅sz hitet. Az 鈥瀒gazs谩g hierarchi谩j谩r贸l鈥 besz茅lni sz枚rny疟s茅g, ez 谩ltal谩nos t谩mad谩s a kereszt茅nys茅gre! Egy茅bk茅nt 茅ppen az ilyen ellentmond谩sos kijelent茅sek programozz谩k el艖re a zsinat ut谩ni 枚sszes konfliktust.
Az Egyh谩zr贸l sz贸l贸 dekr茅tum
Vegy眉k most m谩r szem眉gyre a 鈥濴umen gentium鈥 dekr茅tumot, az 煤gynevezett dogmatikai konstit煤ci贸t az Egyh谩zr贸l. A 8. pontban az 谩ll, hogy Krisztus egyetlen Egyh谩za a katolikus Egyh谩zban szubsziszt谩l, abban b铆rja konkr茅t l茅tform谩j谩t. Ez a kis sz贸, a 鈥瀞zubsziszt谩l鈥 鈥 a latinban 鈥瀞ubsistit鈥 鈥 k茅ts茅gk铆v眉l az eg茅sz zsinat egyik legvesz茅lyesebb kifejez茅se. Az 谩ll铆t谩s maga k枚zel j谩r az eretneks茅ghez, k枚vetkezm茅nyeiben pedig val贸ban eretnek. Ez a megfogalmaz谩s ugyanis felt茅telezi, hogy Krisztus Egyh谩za tiszt谩n a l茅nyeget tekintve, gondolati s铆kon elv谩laszthat贸 a katolikus Egyh谩zt贸l, hogy k茅t k眉l枚n dologr贸l (Krisztus Egyh谩z谩r贸l 茅s a katolikus Egyh谩zr贸l) van sz贸, amelyek accidentalis m贸don, azaz v茅letlen眉l egybeeshetnek: Krisztus Egyh谩za eszerint a katolikus Egyh谩zban megval贸sul, benne szubsziszt谩l, benne tal谩lja meg konkr茅t l茅tform谩j谩t. Katolikus felfog谩s szerint azonban ez az Egyh谩z a katolikus Egyh谩z. Az 煤j铆t贸k a 鈥瀞ubsistit鈥 sz贸t 鈥 miut谩n az els艖 sz枚vegtervezetekben m茅g az abszol煤t identit谩s: 鈥瀍st Ecclesia catholica鈥 kifejez茅s szerepelt 鈥 煤gy csemp茅szt茅k be a zsinati sz枚vegbe, hogy a zsinat ut谩n saj谩t k枚vetkeztet茅seiket vonhass谩k le bel艖le, vagyis azt az 谩ll铆t谩st, hogy az Egyh谩z az id艖k sor谩n tal谩n m谩s vall谩si k枚z枚ss茅gekben is megmutatkozhat, vagy legal谩bbis megoszthatja l茅nyeg茅t m谩s vall谩si k枚z枚ss茅gekkel. V茅gs艖 konzekvenci谩j谩ban ez ahhoz az 谩ll铆t谩shoz vezet, hogy a k眉l枚nb枚z艖 vall谩sok csak quantitative t茅rnek el egym谩st贸l; valamennyi t枚bb茅 vagy kev茅sb茅 az egy Isten kinyilatkoztat谩sa, s 铆gy az 眉dv枚ss茅gnek ezen egy Istenhez vezet艖 煤tja is.

Szerkesztve: 2011.01.17 19:24

 Inet adatok | 2011.01.17 16:25 | 151
Megis mi az igazi baj a "Vatican II."=val? Nagyon primitive kerdesnek tunhet, de amig el tudom fogadni, hogy van egy tradicionalis szarny aki nem tartja jonak; de emagam reszerol en sehol sem vagyok kepes azt latni, hogy ezzel barmilyen katholikus hit-tetel serult volna. Abban mar sajnos nem vagyok olyan biztos, hogy a templomba jarok szama ettol novekedett volna az elmult husz-harminc evben; de ez mas kerdes.

 Jagiello adatok | 2011.01.06 17:51 | 150
V谩lasz a 149. sz谩m煤 眉zenetre:
A TOV脕BBIAKHOZ

Nemr茅g olvastam egy k枚nyvet - Bella Wyborn d'Abrera: The King with a Pope in his Belly. Ebben r茅szletesen bemutat谩sra ker眉l, hogyan irtott谩k ki szisztematikusan a katolicizmust Angli谩ban. Ha Fisher p眉sp枚k nincs egyed眉l, nem t枚rt茅nhet meg az 茅s 煤gy, ami megt枚rt茅nt. Lefebrve p眉sp枚k szava puszt谩ba ki谩lt贸 sz贸. De m茅g ann谩l is rosszabb, mert 艖 nem kapta meg a m谩rt铆roms谩g kegyelm茅t, mint a Keresztel艖 vagy az eml铆tett angol p眉sp枚k. Itt a bolsevizmus 茅s kommunizmus ut谩n ugyanaz kialakult, ami Angli谩ban: hitetlen, s艖t Istent tagad贸 t谩rsadalom. Tudunk kell olvasni a jelekb艖l.

 脡lthes Eszter adatok | 2011.01.02 22:38 | 149
V谩lasz a 148. sz谩m煤 眉zenetre:
Az 5. ponthoz: 脡n sehol nem l谩tom, hogy az emberek tanuln谩nak a mostani bajb贸l, hogy maguk bel谩tj谩k, 鈥瀍z nem vezet sehova鈥. Ennek jeleit 茅n sehol sem l谩tom. Amit l谩tok, az a neo-konzervatizmus, de ez m茅g rosszabb, mint az igazi modernizmus, 茅s m茅g nagyobb semmibe vezet, mint ez ut贸bbi, mert m茅g hazug is, nemcsak hittagad贸.

A tov谩bbiakhoz:
A n茅met p眉sp枚k枚ket felsz贸l铆totta a p谩pa, hogy l茅pjenek ki az abortusz-el艖k茅sz铆t艖 bizotts谩gokb贸l. Nem engedelmeskedtek. A n茅met p眉sp枚k枚ket felsz贸l铆totta a p谩pa, hogy v谩ltoztass谩k meg a misek枚nyv sz枚veg茅t. Nem engedelmeskedtek. T枚rt茅nt valami? Semmi.
Ha a NOM bevezet茅sekor ugyan铆gy engedetlenek lettek volna 鈥 illetve min茅l t枚bb megy茅sp眉sp枚k engedetlen lett volna 鈥 akkor ann谩l t枚bb helyen marad meg az igazi mise, 茅s ezzel az igazi hit. A lelkek 眉dve szempontj谩b贸l nem az a fontos, hogy n茅h谩ny p眉sp枚k kinek a nev茅t艖l 茅rzi mag谩t ma rosszul, hanem az, hogy h谩ny pap, p眉sp枚k, szerzetes marad hith疟. A Piuszos h铆vek legnagyobb r茅sze azokb贸l a h铆vekb艖l verbuv谩l贸dott, akik egy pl茅b谩nos k枚r茅 csoportosultak, aki a r茅gi mis茅t mondta tov谩bb. Csak azt谩n ezek a papok kihaltak, ut谩np贸tl谩s nem volt, 铆gy lesz a Piuszosokn谩l is kevesebb az igaz谩n elk枚telezett h铆v艖.
Az ellenszeg眉l艖knek nem kellett volna k枚z枚ss茅gbe t枚m枚r眉lni, ott val贸ban el艖谩llt volna a b茅k茅tlens茅g, hanem csak MINDENKINEK, A MAGA HELY脡N KELLETT VOLNA MEG艕RIZNI A HITET. Ez egy klerikus feladata! 脡s ezt nem teljes铆tett茅k.
Lefebvre 茅rsek sz谩m谩ra pedig nagyon is sokat jelentett volna, ha nem marad egyed眉l (ezt saj谩t tapasztalatomb贸l is mondom). Aki egyed眉l marad, arra r谩s眉tik, hogy bolond, ha m谩r ketten vannak, akkor az sokkal nagyobb sz枚get 眉t a fejekben.
De tov谩bbra is azt mondom, nem az a d枚nt艖, hogy ki hogyan viszonyul az 茅rsekhez, hogy jelnek 茅rzi-e vagy csak 鈥瀞z煤nyogcs铆p茅snek鈥, hanem az, hogy h谩ny ember 煤tja vezetett a k谩rhozatba a p眉sp枚k枚k, papok 谩rul谩sa, gyenges茅ge miatt.
T枚rt茅nelmi p茅lda: Hi谩ba volt egy John Fisher p眉sp枚k, aki ellen谩llt VIII. Henriknek, ma m谩r biztosan egyetlen anglik谩n papot sem zavar, ha a nev茅t kimondj谩k, nem 茅rez lelkifurdal谩st. 脡s h谩ny l茅lek veszett oda, mert John Fisher egyed眉l maradt 茅s csak 鈥瀓el鈥 volt a kort谩rsai sz谩m谩ra?

 F眉zesi Zsolt adatok | 2010.12.31 12:57 | 148
Az EGY olykor t枚bb, mint a n茅h谩ny...

T枚bbsz枚r felmer眉lt m谩r a k茅rd茅s, hogy ha ilyen sok p眉sp枚k 茅s pap l谩tta a zsinatot k枚vet艖en a helyzet s煤lyoss谩g谩t (mint ahogyan azt a ki枚regedett excellenci谩k 茅s eminenci谩k egyre szaporod贸 kifakad谩sai bizony铆tj谩k), akkor mi茅rt hagyt谩k mag谩ra Lefebvre 茅rseket?

脡n ebben az isteni gondvisel茅s ujj谩t l谩tom, amely 贸vja, v茅di az Egyh谩zat 茅s annak h铆veit (persze nem pont 煤gy, ahogyan azt "elv谩rn谩nk" t艖le: "Az 茅n gondolataim nem a ti gondolataitok, s az 茅n 煤tjaim nem a ti 煤tjaitok.")

De hol itt a gondvisel茅s? Az 茅n logik谩m szerint az al谩bbiakban:

1. Isten megv茅di 茅s fenntartja az Egyh谩zat a vil谩g v茅g茅ig. Erre 铆g茅retet tett.

2. Arra azonban nem tett 铆g茅retet, hogy minden眉tt megmarad az egyh谩zi hierarchia vagy az igaz hit, ahol egyszer m谩r kialakult (ld. az 茅szak-afrikai vir谩gz贸 k枚z枚ss茅geket, melyeket legyalult a iszl谩m h贸d铆t谩s).

3. Azaz b谩rmikor keletkezhetnek az Egyh谩z test茅ben eretneks茅gek 茅s szakad谩sok, eltiporhatj谩k m谩s vall谩sok, az egyh谩z l茅nyegileg (茅s sohasem kisebb m茅retben mint P眉nk枚sd napj谩n), a magj谩t illet艖en m茅gis minden korban l谩that贸an(!) fennmarad az utols贸 铆t茅letig, pontosabban annak k枚zvetlen k枚zel茅ig. Az isteni garancia teh谩t csak a fennmarad谩sra 茅s nem annak min艖s茅g茅re vonatkozik. Ez olyan, mintha Isten meg铆g茅rn茅 valakinek, hogy 100 茅vig fog 茅lni. Ezzel 枚nmag谩ban nem 铆g茅ri meg, hogy nem fogj谩k b谩ntalmazni, szexu谩lisan zaklatni, nem lesz r谩kos 茅s nem lesz hajl茅ktalan vagy szenved茅lybeteg stb., noha ezek mindegyike t枚bb茅-kev茅sb茅 mag谩ban hordozza a hal谩l lehet艖s茅g茅t.

4. Isten a zsinat ut谩ni megpr贸b谩ltat谩sokat 茅s botr谩nyokat "akarta"; a sz贸nak abban az 茅rtelm茅ben, ahogyan azt predestin谩ci贸val kapcsolatban szoktuk emlegetni. Az Isten ui. azt is akarhatja k枚zrem疟k枚d艖leg, amit erk枚lcsileg nem akar. Ilyen a gyilkoss谩g is. Isten a b疟nt nyilv谩n nem akarja, de a konkr茅t b疟ncselekm茅nyben "k枚zrem疟k枚dik," hiszen a gyilkost nem akad谩lyozza meg, a gyilkos szersz谩mot nem ejti vissza az 艖sk谩oszba, hanem mindkett艖t a folytonos teremt茅s 谩ltal f枚nntartja. Isten ui. az 枚sszes szabadakarati cselekm茅nyben k枚zrem疟k枚dik. (Ez dogma.) Ez茅rt mondhatja hal谩la el艖tt a meggyilkolt v茅rtan煤: "Legyen meg a te akaratod."

5. Az 茅n v茅lem茅nyem szerint a zsinati k谩oszt b眉ntet茅sk茅nt 茅s a nagy tisztul谩s eszk枚zek茅nt kapta az Egyh谩z. Hogy meg茅rezze, milyen a "nem norm谩lis" egyh谩zi k枚zeg, 茅s ez谩ltal v谩gyjon norm谩lisan 茅lni 茅s hinni. Hogy a h铆vek megkapj谩k, ami ut谩n titkon s贸v谩rogtak, 茅s maguk l谩ss谩k be, hogy ez nem vezet sehov谩. Ennek jelei egyre er艖sebben mutatkoznak. Egy m疟dal is meg茅nekli: "Ki nem volt soha m茅g 煤gy sz铆vb艖l szomor煤, nem tudja, mi a boldogs谩g."

6. Mivel Isten az Egyh谩zat mind megtartani, mind megpr贸b谩lni 贸hajtotta, ennek eszk枚zek茅nt v谩lasztott egy zsinatot ill. egy zsinati aty谩t, ti. az 茅rsek urat. (Igen, t枚bben is voltak, de csak egy emelte fel konokul 茅s t煤lz谩sok n茅lk眉l a homlok谩t, 茅s egyen fordult a dolog, hogy az igaz hit fennmaradjon, 茅pp煤gy mint Szt. Atan谩z idej茅n.)

7. Mi茅rt egyetlen egy (una singularis)? Mert Isten jelet akart adni az 茅rsekben 茅s nem orvoss谩got. A vil谩got m谩r nem kell megv谩ltani, mert az m谩r megt枚rt茅nt. Azt akarta, hogy a jel val贸ban er艖s legyen, 茅s ebben az esetben az "egy" t枚bb, mint a n茅h谩ny. A n茅h谩ny az kev茅s, az egy elegend艖. Gondoljunk csak bele: Ha 10-20 olyan p眉sp枚k lett volna, mint Lefebvre 茅rsek, akkor ma mennyit tudn谩nk r贸luk? H谩nynak ismern茅 a vil谩g valamennyi p眉sp枚ke 茅s papja a nev茅t? 脷gy emlegetn茅k 艖ket, mint ultrakonzervat铆v, maradi p眉sp枚k枚k margin谩lis, elszigetelt csoportja. Ezek az egy茅bk茅nt (val贸sz铆n疟leg) kem茅ny emberek azt谩n egym谩ssal is szembe ker眉lhettek volna, fragment谩l贸dott volna a trad铆ci贸, 茅s 铆gy b谩r nagyobb l茅tsz谩mmal, de csak szol铆d kisebbs茅g lett眉nk volna, 茅s nem "szent marad茅k." P茅ldak茅nt: Mi lett volna a hangs煤lyosabb? Ha az 50-es 茅vekben egy p谩rttitk谩r vagy agit谩tor k茅rd茅s茅re, hogy ti. "kinek nem tetszik a rendszer?" mondjuk 1000 emberb艖l fel谩ll a jelenl茅v艖k 3-5%-a, vagy csak egyetlen ember? Szerintem az ut贸bbi sokkal mark谩nsabb tiltakoz谩s. 脡s ha meg枚lt茅k volna is, a neve mindig er艖t adott volna a csendes (passz铆v) ellen谩ll谩shoz. Ha a n茅h谩ny %-ot elteszik l谩b al贸l, csak az maradt volna meg a fejekben, hogy nem 茅rdemes okoskodni.

8. 脥gy viszont Marcel Lefebvre 茅rsek jel. 脡s neve minden p眉sp枚kben fel茅breszt valami bizonytalans谩got. Ezt tapasztalatb贸l mondom. Persze ez nem azt jelenti, hogy a zsinati k茅t茅rtelm疟s茅get a nev茅n nevezik, vagy el铆t茅lik. Ilyet nem mondan茅k, de azt igenis 谩ll铆tom, hogy a nev茅nek kiejt茅se mindig sajg贸 b疟ntudatot 茅breszt. ("Tal谩n egy kicsit t煤ll艖tt眉nk a c茅lon?" "Tal谩n nem figyelt眉nk el茅gg茅 a vadhajt谩sokra, a h铆vek lelkivil谩g谩ra, a liturgi谩ra stb.", Tal谩n...) Ha egy 谩tlagos p眉sp枚k枚t megk茅rdeznek a trad铆ci贸r贸l, meg sem kell eml铆teni az 茅rseket, f茅l percen bel眉l megteszi 艖, 茅s miut谩n szik谩ran elhat谩rolta mag谩t t艖le, belekezd egy er艖tlen 茅s felh艖s magyar谩zkod谩sba, 茅s rossz sz谩j铆zzel fejezi be a besz茅lget茅st...

9. 脡s itt a l茅nyeg. Az igazi, nagy lelkiismeret-furdal谩st az ember vagy n茅ven nevezi, vagy elnyomja, a kollekt铆v sajg谩ssal azonban nem lehet ezt megtenni. - P眉sp枚k枚k egy csoportj谩val lehet h谩bor煤t viselni (ld. FSSPX 茅s "bar谩tai"), de egy ember megfoghatatlan. Minden reform ut谩n ott dereng, k铆s茅rt 茅s eml茅keztet, mert JEL. "Jel, melynek ellene mondanak."

Szerkesztve: 2010.12.31 19:43
Szerkesztve: 2010.12.31 19:46

 脡lthes Eszter adatok | 2010.12.02 23:11 | 147
V谩lasz a 146. sz谩m煤 眉zenetre:
Nagyon hossz煤 a cikk, ez茅rt egy kicsiot v谩rnia kell.
Ami 铆gy els艖re a legfurcs谩bb: Mgsr. Pozzo azt feleli egy k茅rd茅sre, hogy a h铆vek ker眉lj茅k el a Piuszos mis茅ket 茅s ne fogadj谩k ott a szents茅geket.
Ennek ellentmond
CIC Canon 844 搂2, mely kimondja, hogy "minden katolikus fogadhatja a gy贸n谩s, az Eucharisztia 茅s a betegek szents茅g茅t nem-katolikus kioszt贸t贸l is, ha ennek egyh谩z谩ban a nevezett szents茅geket 茅rv茅nyesen adj谩k ki." -

脡s egy Msgr. Camille Perl-t艖l, teh谩t Pozzo el艖dj茅t艖l sz谩ramz贸 lev茅l 2008. janu谩r 18-r贸l, amit az Una Voce k茅r茅s茅re v谩laszolt: ebben Perl azt 铆rta, hogy azok a h铆vek, akik a Piuszos mis茅re mennek, teljes铆tik vas谩rnapi misel谩togat谩si k枚telezetts茅g眉ket.
Ennyit a Vatik谩nban - 茅s Msgr. Pozzot贸l is - 谩lland贸an hangoztatott a kontinuit谩s hermeneutik谩j谩r贸l. (Hogy ki 茅rti ezt a leg煤jabb b疟vsz贸t? R茅gen a Zsinat volt a Sz茅z谩m ny铆lj ki, most meg ez a kontinuit谩s hermeneutik谩ja vagy micsoda)

Egy茅bk茅nt nem besz茅l cs煤ny谩n a Piuszosokr贸l, 茅s 煤gy l谩tja, meglesz valamikor egy egyezs茅g.

 mindszenty adatok | 2010.12.02 18:26 | 146
Az fsspx.de honlapon megjelent egy h铆r, miszerint a Vatik谩ni R谩di贸 Mons. Guido Pozzo-val riportot k茅sz铆tett. Seg铆ts茅g眉l szeretn茅m k茅rni a n茅met眉l tud贸 f贸rumt谩rsakat. A Pius-k枚z枚ss茅get is emlegeti.

 Horv谩th Beatrix adatok | 2010.11.29 12:32 | 145
Mivel nem ismerj眉k teljess茅g茅ben a t茅nyeket a t枚rt茅nettel kapcsolatban, k谩r nagyon belemelegedn眉nk a vit谩ba.Ha m谩r besz茅lget眉nk err艖l, a t茅nyszer疟s茅g lenne a fontos, amennyiben nek眉nk, h铆veknek egy谩ltal谩n kell ezekr艖l a dolgokr贸l tudnunk.

Szerkesztve: 2010.11.29 12:34

 Topir adatok | 2010.11.29 11:09 | 144
V谩lasz a 143. sz谩m煤 眉zenetre:
A hazugs谩g akkor is hazugs谩g, ha politikai okokb贸l k枚vetik el. Hazugs谩gra k茅nyszer铆teni valakit is b疟n, a hazugs谩got helyeselni is b疟n, 茅s hazudni is b疟n. A t枚bbivel egyet茅rtek. 脡n voltam olyan helyzetben, hogy gy谩vas谩gb贸l 茅s k茅nyelemb艖l helyeseltem egy bar谩tn艖m b疟n枚s cselekedet茅t, 茅s ut谩na nagyon megpr贸b谩lt az Isten.
Szerkesztve: 2010.11.29 11:24

 Jagiello adatok | 2010.11.29 08:30 | 143
V谩lasz a 142. sz谩m煤 眉zenetre:
PONTOS脥TOK. 脡n annak 枚r眉l枚k, hogy Williamson p眉sp枚k engedelmeskedett az el枚lj谩r贸nak. Nem t枚bbnek. 脡s nem annak, hogy lehet, valami m谩sodrang煤 眉gyv茅d fogja v茅deni a r谩galmak ellen. Az 眉gyv茅ddel kapcsolatban: a p眉sp枚k biztosan az茅rt v谩lasztotta, mert a rendelkez茅sre 谩ll贸 ismeretek, tan谩csok meg adatok, stb. alapj谩n felm茅rte, hogy az az 眉gyv茅d v茅dheti a legeredm茅nyesebben a szem茅ly茅t. Ez茅rt v谩ltott t铆z nappal a t谩rgyal谩s el艖tt. Biztos felm茅rte azt is, hogy mit jelenthet ez a k枚z枚ss茅g茅nek. Az el枚lj谩r贸 m谩sk茅pp gondolta, mint 艖. 脡s ha ennek az a k枚vetkezm茅nye, hogy arra utas铆tj谩k, hogy nem veheti ig茅nybe az egy茅bk茅nt remek 眉gyv茅d szolg谩lat谩t, neki engedelmeskednie kell. Egy茅bk茅nt biztos szem茅lyesen is megbesz茅lt茅k. Lehet, valakik fel茅 meg kellett tenni ezt a k枚zlem茅nyt. Megtette mindkett艖, amit meg kellett tennie. 脡n a hazugs谩g sz贸 helyett ink谩bb politik谩t 铆rn茅k.

 Topir adatok | 2010.11.28 20:32 | 142
V谩lasz a 141. sz谩m煤 眉zenetre:
Nem tartom hihet艖nek, hgy Williamson p眉sp枚k nem tudta, hogy ki az az 眉gyv茅d, akit felk茅rt. Az indokl谩ssal van a bajom, nem a cselekedettel. Minimum a hazugs谩g b疟ne forog fenn.

 Jagiello adatok | 2010.11.28 17:42 | 141
V谩lasz a 140. sz谩m煤 眉zenetre:
脡N IS olvastam, de nem l茅ptettek senkit vissza. Williamson p眉sp枚k engedelmeskedett az el枚lj谩r贸j谩nak. Nem veszi ig茅nybe az 眉gyv茅d szolg谩latait. 艕szint茅n: 枚r枚mmel t枚lt el, mert ez azt mutatja: rend van.

Csak eml茅keztetek a h铆res "A missz贸" c铆m疟 filmre, ahol a zuhatagok alatt az egyik jezsuita rendt谩rs k茅ri az el枚lj谩r贸t, hogy ne j枚jj枚n f枚l vel眉k a v铆zes茅sek f枚l枚tti erd艖kbe, ahol a biztos m谩rt铆roms谩g v谩r r谩juk, mert a k枚z枚ss茅gnek sz眉ks茅ge van r谩. A v谩lasz az el枚lj谩r贸t贸l az, hogy nem demokr谩ci谩ban, hanem rendben 茅lnek.

 Topir adatok | 2010.11.27 20:31 | 140
Visszal茅ptett茅k.

 脡lthes Eszter adatok | 2010.11.27 14:58 | 139
Az e heti Eleison Kommentar el艖tti ismertet艖ben az 谩ll, hogy Williamson p眉sp枚k 煤r nem tudta, hogy az 煤j 眉gyv茅dj茅nek milyen neo-n谩ci kapcsolatai vannak (hiszen norm谩lis 眉gyv茅d N茅metorsz谩gban), 茅s hogy ezek ut谩n nem fogja ig茅nybe venni a szolg谩latait.

 Jagiello adatok | 2010.11.22 21:03 | 138
V谩lasz a 137. sz谩m煤 眉zenetre:
K脰SZ脰N脰M a pontos铆t谩st.


  MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕JE, K脰NY脰R脰GJ 脡RETT脺NK!