hagyom谩nyh疟 magyar katolikusok

SZ虐Z M脕RI脕NAK, MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕J脡NEK
felaj谩nlott honlapja

"B脥ZZATOK, MERT 脡N LEGY艕ZTEM A VIL脕GOT"

KATOLIKUS-HONLAP F脫RUM BEJELENTKEZ脡S REGISZTR脕CI脫
 
A hozz谩sz贸l谩sok nem a honlap szerkeszt艖j茅nek, hanem az egyes hozz谩sz贸l贸knak a v茅lem茅ny茅t t眉kr枚zik.

(153) Honlap-II.
(8) R贸ma
(13) V茅gid艖 ??
(157) Pius-眉gy
(16) A honlapr贸l
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarorsz谩g
(121) Vil谩gegyh谩z
(54) J枚v艖/Rem茅ny
(199) H铆rek
(1) Lelkis茅g
(58) M谩sok helyett
(199) K茅rd茅sek
(34) Hit眉nk
(77) Fatima
(16) Assisi-眉gy
(47) K枚zlem茅nyek
(20) Hallottam...
(66) F贸rumoz谩s
(12) AZ ISTENI IRGALMASS脕G
(88) Evol煤ci贸
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennival贸i
(141) A vil谩g
(9) "Nemcsak keny茅rrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hib谩s?
(50) Mag谩n 眉zenetek
(12) T枚rt茅nelem-hamis铆t谩s
(23) 脰r枚meink
(77) V谩rosmisszi贸 '08
(17) Erk枚lcs
(55) Tekint茅ly
(88) V茅lem茅nyek
(9) Kis R贸mai Zsolozsma - "rekl谩m"
(8) Probl茅m谩k
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelz茅s
(20) Mi a teend艖?
(28) Vit谩k
(9) Anglik谩n-k茅rd茅s
(2) Al谩铆r谩sgy疟jt茅s vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakci贸k
(8) Tudom谩ny 茅s fejl艖d茅s
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "B铆zzatok..."
(27) SJM
 
Pius-眉gy
 A Szent X. Pius Papi K枚z枚ss茅g helyzet茅r艖l

M茅g nem jelentkezett be, 铆gy nem 铆rhat a f贸rumba


[0] [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7]
 kucsorat adatok | 2009.10.06 08:31 | 117
V谩lasz a 116. sz谩m煤 眉zenetre:
脡n egy kicsit m谩sk茅ppen l谩tom a k茅rd茅st (pozit铆v 茅rtelemben), 茅s nem a "komoly okai vannak arra, hogy valami sikert el茅rjen ezen a t茅ren." n茅z艖pontb贸l, hanem arr贸l az oldalr贸l, hogy szerintem Szentaty谩nk az id艖 el艖rehaladt谩val bel谩tta azt, mit tett a II.VZS alatt a Rajna csoport teol贸gusak茅nt. Mindenkinek aj谩nlom elolvas谩sra Ralph M. Wiltgen SVD "A Rajna a Tiberisbe 枚ml枚tt" c铆m疟 k枚nyv茅t (SZIT kiad谩s), mely a II.VZS esem茅nyeivel foglalkozik kr贸nika szintj茅n. Wiltgen verbita atya f眉ggetlen zsinati h铆rszolg谩lat vezet艖k茅nt els艖 k茅zb艖l kapott inform谩ci贸k alapj谩n ismerteti a h谩rom 茅v esem茅nyeit.
V茅lem茅nyem szerint igen hasznos h谩tt茅ranyag.
Kucsora Tam谩s

 V谩gfalvy adatok | 2009.09.22 12:31 | 116
V谩lasz a 114. sz谩m煤 眉zenetre:
"Az ember nem k茅pes egy gener谩ci贸n t煤l mindig ellen谩ll谩sban maradni 鈥 ezt Lefebvre 茅rsek is tudta."
Ezt az egy gener谩ci贸t m谩r t煤lhaladtuk. Falusi paraszt vagyok, a faluban sem volt szok谩s m谩r az 茅n koroszt谩lyomon bel眉l sem az 枚regekre hallgatni, 茅n valami茅rt kiv茅tel voltam. A polg谩rs谩g mindig is az 煤jat k枚vette, de konzervat铆v volt a maga m贸dj谩n. A nemess茅g - igaz nem tudom pontosan meg铆t茅lni - 煤gy t疟nik, mintha szint茅n nagyr茅szt a vil谩g foly谩s谩hoz alkalmazkodna. Hozz谩 kell tenni, haz谩nkban szerintem teljesen megsemmis眉lt.
A t枚bbs茅g, a gy枚k茅r n茅lk眉li proletari谩tus teljesen elvesztette a l谩ba alatt a talajt.

Ez volt a rendszerv谩lt谩s ut谩ni 茅vek m茅rlege, az贸ta eltelt m茅g 20 esztend艖. Ha mondhatjuk kis t煤lz谩ssal, hogy maradt m茅g 30 katholikus, ez is csoda.

Most tele vagyunk v谩rakoz谩sokkal 茅s rem茅nyekkel, mit hoznak a t谩rgyal谩sok? Att贸l tartok, nem sok j贸t v谩rhatunk. Ratzinger b铆boros hossz煤 茅vekig a t谩rgyal贸asztal m谩sik fel茅n 眉lt a FSSPX-el val贸 t谩rgyal谩sok sor谩n, teh谩t Benedek p谩p谩nk pontosan tudja, mi fog elhangozni az elk枚vetkezend艖 t谩rgyal谩sok alatt. Nagyon j贸l tudja, mi az amib艖l a Papi K枚z枚ss茅g soha nem fog engedni. Egyetlen dolog van, ami b铆ztat贸: komoly okai vannak arra, hogy valami sikert el茅rjen ezen a t茅ren.
脷gy l谩tom m茅gis, hogy m茅g igen hossz煤 ideig ki kell tartani, 茅s sz谩m铆tani kell tov谩bbi elp谩rtol谩sokra (vagy "n茅pv谩ndorl谩sra"). A t煤l茅l茅s titk谩t Szent P谩l apostoln谩l olvashatjuk: "Az茅rt telik kedvem er艖tlens茅geimben, a gyal谩zatban, sz眉ks茅gben, 眉ld枚z茅sben, szorongat谩sokban a Krisztus茅rt; mert mikor er艖tlen vagyok, akkor vagyok hatalmas." (2 Kor 12,10)

 V谩gfalvy adatok | 2009.09.11 16:35 | 115
A Vatik谩n megnevezte a h谩rom teol贸gust, akik a Szent X. Pius papi k枚z枚ss茅ggel fogn谩k vit谩t folytatni a II. Vatik谩ni Zsinat probl茅m谩s pontjair贸l. A Nemzetk枚zi Teol贸giai Bizotts谩g titk谩r谩r贸l, Charles Morerodr贸l a sv谩jci domonkos aty谩r贸l, a n茅met teol贸gus 茅s jezsuita pater Karl Beckerr艖l, 茅s az Opus Dei p眉sp枚ki helyn枚k茅r艖l, a spanyol Fernando Oc谩rizr贸l van van sz贸. Mindh谩rman thomis谩k, teh谩t lehets茅ges, hogy a vita gy眉m枚lcs枚t hozzon. Oc谩riz m谩r 1988-ban is r茅szt vett R贸ma 茅s a Papi k枚z枚ss茅g k枚z枚tti t谩rgyal谩sokon.

 脡lthes Eszter adatok | 2009.08.31 23:37 | 114
Kedves Kansas, el艖sz枚r is nem szapultam senkit, azaz nem 谩ll铆tottam be senkit negat铆van, csak t茅nyeket k枚z枚ltem. Azt hiszem, ebben a mostani egyre nehezebb 茅s egyre t枚bbet k枚vetel艖 korban elj枚tt v茅gre az id艖 a dolgok tiszt谩z谩s谩ra.

1. Hofi G茅z谩nak volt egy m疟sora, amiben azt mondta, mi茅rt baj az, ha valamir艖l azt mondj谩k, ami, ha valakit 煤gy neveznek, ahogy h铆vj谩k. Vagyis, az, hogy valaki v茅lem茅nyt mond valamir艖l, nem jelenti egy煤ttal azt is, hogy szapulja. A P茅tereseknek nincs JOGUK vit谩zni R贸m谩val, 茅s azt hiszem a Krisztus Kir谩ly Int茅zetnek sem. S艖t, a J贸 P谩sztoron k铆v眉l egyiknek sem, ak谩r olvassa a r茅gi mis茅t, ak谩r nem. Ez nem kritika, hanem egy t茅nynek a r枚gz铆t茅se. (Aprop贸, abban igaza van, hogy szerencs茅tlen volt a megfogalmaz谩som, hogy 鈥瀉hol csak a mise r茅gi, de k眉l枚nben k枚vetik R贸m谩t鈥, 煤gy kellett volna mondanom, hogy akik nem fogadj谩k el a modernista tan铆t谩st, de h谩t 煤gy gondoltam, ezen a f贸rumon mindenki 茅rti, mit akarok mondani.)

2. Ezt az elcs茅pelt v谩dat, hogy ne egym谩st szapuljuk, hanem az ellens茅get, 茅n nem tudom tov谩bb elfogadni. Ez olyan, mintha egy sz眉l艖nek azt mondan谩k, hogy ne szidja 枚ssze a gyerek茅t, ha az meg茅rdemli, mert mit sz贸l hozz谩 egy gyerek az iskol谩b贸l, aki haragban van az 艖 gyerek茅vel. Nem idegeneknek 铆rogatunk itt, hanem magunknak. Eddig sem 茅rtettem, soha nem fogom meg茅rteni, mi茅rt olvassa valaki egy m谩sik meggy艖z艖d茅s疟 k枚z枚ss茅g 铆r谩sait. 脡s nem vagyok hajland贸 v茅lem茅nyemet aszerint megrost谩lni, hogy nekik megfeleljek. Nem 茅rdekel, hogy a liber谩lisok, meg a mohamed谩nok, meg a mit tudom 茅n, kicsod谩k 鈥瀋sak d枚rzs枚lik a markukat鈥, ha a vit谩inkat olvass谩k, de az sem, hogy mit gondolnak a honlapomr贸l, mit gondolnak a katolicizmusr贸l.

3. A k眉l枚nb枚z艖 szerzetes rendek ugyan sok minden gyakorlati dologban k眉l枚nb枚ztek egym谩st贸l, de a tan铆t谩sukban SEMMIBEN. Most pedig ilyesmir艖l van sz贸. Ez nem 鈥瀔arizma鈥 茅s nem ehhez hasonl贸, hanem ahogy F眉zesi Zsolt mindig 铆rja: dogmatikai k茅rd茅s. Az pedig az Egyh谩z, a katolicizmus l茅nyege.

4. Ezt 铆rtam 鈥濶em a Krisztus-Kir谩ly Int茅zetbe vagy m谩shova menn茅nek鈥, kicsit l茅gb艖l kapott, csak az茅rt is megb谩nt贸dom 谩ll谩spontnak t疟nik, hogy azt 铆rja: 鈥灻塺dekes m贸don Eszter asszony eszmefuttat谩s谩b贸l kimaradtak a P茅teresek鈥. A 鈥瀡agy m谩shova鈥 nem azt jelenti, hogy hozz谩juk is? M谩r csak az茅rt is, mert mint fentebb 铆rtam, 艖k nem VIT脕ZHATNAK R贸m谩val. 脡ppen az茅rt nyilatkozta Fellay p眉sp枚k, hogy a Pius K枚z枚ss茅g helyzete egyed眉l谩ll贸 a tradicion谩lis be谩ll铆totts谩g煤 k枚z枚ss茅gek k枚z枚tt: 艖k az EGYETLENEK, akikkel R贸ma hajland贸 teol贸giai vit谩t folytatni. A J贸 P谩sztornak ugyan elismert茅k ezt a jogot, de a gyakorlatban nem adt谩k meg nekik erre a lehet艖s茅get.

5. Az, hogy az elv谩ndorl谩s olyan ir谩ny煤 amilyen, 茅s hogy h谩zasulni a P茅teresekhez j谩rnak, nos, ez az ember gyenges茅g茅vel magyar谩zand贸. Ezt is kifejtettem a most feltett cikkemben. Az ember nem k茅pes egy gener谩ci贸n t煤l mindig ellen谩ll谩sban maradni 鈥 ezt Lefebvre 茅rsek is tudta.

Szerkesztve: 2009.08.31 23:41

 Kansas adatok | 2009.08.31 17:04 | 113
Nagyon szomor煤nak tartom, hogy ilyen negat铆van lett be谩ll铆tva a Krisztus Kri谩ly Int茅zetet. Nagyon sokaknak az egyetlen lehet艖s茅get biztos铆tj谩k, hogy r茅gi Mis茅re mehessenek. 脡n mindenk茅ppen pozit铆van l谩tom a m疟k枚d茅s眉ket. Abban van igazs谩g, hogy nem olyan kem茅nyvonalasok mint a Piuszosok, de tal谩n ez nem is baj, olyanokat is meg tudnak sz贸l铆tani az Egyh谩zon bel眉l akiket a Piuszosok nem. 脡s ez 铆gy is van j贸l. Az hogy valaki k枚veti R贸m谩t az 枚nmag谩ban azt jelenti, hogy Katolikus, de semmi esetre sem negat铆v jelz艖 铆gy 枚nmag谩ban. 脡rdekes m贸don Eszter asszony eszmefuttat谩s谩b贸l kimaradtak a P茅teresek. V茅lem茅nyem szerint 艖k mind a Mis茅ben, mind pedig pedig tan铆t谩sban orthodoxok. 脷gy fogalmazhatn茅k, hogy 艖k a Piuszosok azon r茅sze akik incardin谩lva vannak. Ezt m茅g a Piuszos Mis茅re j谩r贸k is elismerik legal谩bb is itt errefel茅, s艖t sokan h谩zass谩got k枚tni 茅s gy贸nni is a P茅teresekhez j枚nnek az ismert okokn谩l fogva. Egy biztos, hogy egy kiegyez茅s a Piusokkal egy szabadabb 谩tj谩rhat贸s谩got jelentene mindk茅t ir谩nyba. Egyenl艖re a "n茅pv谩ndorl谩s" ink谩bb a Piusok fel艖l megy a P茅teresek 茅s a Krisztus Kir谩ly Int茅zet fel茅. Ezt visszafel茅 nem igen l谩tom. A Piuszosok egyh谩zjogi status谩t rendezni kell R贸m谩val. Hiszen sajnos egy "ex lex" 谩llapotban vannak 茅s R贸ma hib谩i sem menti fel 艖ket ebb艖l a hib谩b贸l. Am铆g ez nem rendezett addig sokak sz谩m谩ra ez akad谩ly a Piuszosokhoz menni. "Ubi Petrus, Ibi Ecclesia". Minden tradicion谩lis katolikus k枚teless茅ge hogy im谩dkozon a Piuszosok incardin谩l谩s谩茅rt, mert sz眉ks茅ge van az Egyh谩znak r谩juk. Azonban a liber谩lisok csak d枚rzs枚lik a markukat, hogy siker眉l megosztani a tradicionalista t谩bort, 茅s ahelyett hogy 艖ket 谩ll铆tan谩nk c茅lpontba egym谩sra l枚v枚ld枚z眉nk. Ink谩bb 枚r眉lni kellene, hogy t枚bb papi k枚z枚ss茅gnek is fontosa hagyom谩nyos katolikus 茅let 茅s tan铆t谩s. Mindegyiknek m谩s 茅s m谩s karizm谩ja van. Ez olyan mintha a ciszerek szapuln谩k a benc茅seket vagy ford铆tva. Mindegyik rendnek meg van a maga helye. Hasonl贸an ahogy a Piuszosknak a P茅tereseknek 茅s a Krisztus Kir谩ly T谩rsas谩gnak is.
Szerkesztve: 2009.08.31 17:17

 脡lthes Eszter adatok | 2009.08.27 23:49 | 112
Igen, ez 铆gy teljesen igaz. Csak ... ha Fellay p眉sp枚k nem akarta a megegyez茅st, akkor nem kellett volna elkezdeni, 茅s akkor tal谩n m茅g jobb is lenne a helyzet, nem lenne ekkora 枚sszevisszas谩g. Legal谩bbis 茅n ismerek olyan papot, akinek hat谩rozottan ez a v茅lem茅nye (nem piuszos). Sz贸val Galaretta 茅s Tissier p眉sp枚k枚k azon a v茅lem茅nyen vannak, hogy "am铆g R贸ma meg nem t茅r", nem lesz semmilyen kiegyez茅s. Ez nagyon sz茅p, de pillanatnyilag 煤gy t疟nik, hogy m茅g 茅vtizedekig megval贸s铆thatatlan. Teh谩t, ha rajtuk 谩ll a t谩rgyal谩s kimenetele, akkor biztosan nem lesz megegyez茅s. Viszont akkor mire j贸 volt belekezdeni? Mert ha nem j谩r eredm茅nnyel, az csak rosszabbat hoz - a trad铆ci贸 sz谩m谩ra minden bizonnyal. - Viszont, abban nem vagyok teljesen bizonyos, hogyha mindenfajta kompromisszum n茅lk眉l l茅trej枚nne valamilyen megegyez茅s az rossz lenne a trad铆ci贸 sz谩m谩ra. P茅ld谩ul sokkal t枚bb kispap merne odamenni. Nem a Krisztus-Kir谩ly Int茅zetbe vagy m谩shova menn茅nek, ahol csak a mise r茅gi, de k眉l枚nben k枚vetik R贸m谩t, hanem a piuszosokhoz menn茅nek, ahol nem csak a mise a r茅gi, hanem a tan铆t谩s is. 脡s a J贸 P谩sztor K枚z枚ss茅g esete mutatja, hogy l茅tezhet egy ilyen kompromisszum n茅lk眉li megegyez茅s. Egy茅bk茅nt Tissier 茅s Galaretta p眉sp枚k枚k az abszol煤t "kem茅nyvonalasokhoz" tartoznak, mint ahogy sz谩mos pap is. Fellay viszont nem.

 V谩gfalvy adatok | 2009.08.27 12:25 | 111
V谩lasz a 109. sz谩m煤 眉zenetre:
Lehet, hogy Fellay p眉sp枚k tudja 枚nmag谩r贸l, hogy k枚nnyebben belemenne olyan megegyez茅sbe, ami a traditio k谩r谩ra lehetne. Ez茅rt az eg茅szet olyanra b铆zza, aki 贸vatosabb.
Nem 茅rtem, teljesen, mit jelent, hogy "egyike a hardline-soknak". A n茅gy p眉sp枚k k枚z眉l h谩rom (ill. csak kett艖, mert Williamson gyakorlatilag nem l茅tezik) kem茅nyvonalasabb?

"Mi tudjuk, hogy R贸m谩nak a trad铆ci贸hoz val贸 visszat茅r茅se n茅lk眉l minden gyakorlati vagy kanonikus megegyez茅s 枚sszeegyeztethetetlen a nyilv谩nos hitvall谩ssal valamint a hit v茅delm茅vel, 茅s ez茅rt egy k枚zeli kiegyez茅s a hal谩lunkat jelenten茅."
Szerintem minden arra utal, hogy teljesen igaza van. Ha tenn茅nk egy kis k枚rutat, 茅s ell谩togatn谩nk olyan magyar helyis茅gekbe, ahol tridenti mis茅t mondanak, szerintem sok helyen l谩thatn谩nk, hogyan n茅z ki az, amikor 枚sszeegyeztetik az 枚sszeegyeztethetetlent. 脡s akkor m茅g csak a liturgi谩t l谩ttuk! A kiegyez茅snek helyi szinten 煤gy volna 茅rtelme, ha minden katolikus pap ut贸lag levizsg谩zna (katolikus) dogmatik谩b贸l. Ez egyh谩zszerte azt jelenten茅, hogy el艖sz枚r meg kellene tiszt铆tani a szemin谩riumokat olyan tan谩rokt贸l, akik a katolikus hitt茅teleket sz谩nd茅kosan k茅t茅rtelm疟s铆tik, vagy k茅ts茅gbevonj谩k (ezzel sz谩mos szemin谩rium megsz疟nne l茅tezni!).
Ahhoz, hogy ez megt枚rt茅nhess茅k, az 枚sszes eretnek p眉sp枚k枚t ny煤gd铆jazni kellene, 茅s ezt megel艖z艖en hagyom谩nyos m贸don 煤jra kellene defini谩lni az egyh谩zi hierarchi谩t (pl. kollegalit谩s elve).
Nagyobb volna a felfordul谩s, mint amekkora a II. VZS ut谩n j枚tt. Mert a vall谩s laz铆t谩sa nem volt t煤l neh茅z. Most minden katolikust vissza kellene t茅r铆teni az igaz hitre. Ez egy 贸ri谩si egyh谩zszakad谩st eredm茅nyezne.
Teh谩t v茅geredm茅nyben mindk茅t f茅l sz谩m谩ra k茅nyelmesebb a jelenlegi 谩llapot. A hivatalos egyh谩z szem茅ben sz谩lka a FSSPX, de tiszt谩ban van minden k枚vetkezm茅nnyel, amit a kiegyez茅s hozna.
Teh谩t vagy megsz眉letik valami kompromisszum, vagy helyre谩ll a rend. Az ut贸bbi lehet艖s茅g lehetetlennek t疟nik, a kompromisszumot pedig jobb, ha nem k铆v谩njuk!
Szerkesztve: 2009.08.30 13:52

 脡lthes Eszter adatok | 2009.08.26 23:05 | 110
Az interj煤, amire az el艖bb hivatkoztam, illetve abb贸l egy r茅szlet csak a H脥REK oldalon tal谩hat贸

K眉l枚nbne ide m谩solom:
T枚bb茅ves p谩rbesz茅d az FSSPX 茅s a Szentsz茅k k枚z枚tt
(forr谩s: www.exsultet.net 鈥 2009. m谩jus 22.)
Az egyik Marcel Lefebvre 茅rsek 谩ltal felszentelt p眉sp枚k, Alfonso de Galaretta a Pius K枚z枚ss茅g 茅s a Szentsz茅k k枚z枚tt v谩rhat贸 t谩rgyal谩sokkal kapcsolatban a nyilv谩noss谩g el艖tt mondott v茅lem茅nyt. Galaretta p眉sp枚k, aki legal谩bbis a n茅met nyelvter眉leten igen kev茅ss茅 ismert, interj煤t adott a 鈥濲esus Christus鈥, a Pius K枚z枚ss茅g d茅l-amerikai havilapj谩nak, melyben t枚bbek k枚z枚tt ezeket mondta:
K茅rd茅s: Milyen perspekt铆v谩kat l谩t 脰n a j枚v艖ben a Szent X. Pius Papi K枚z枚ss茅g sz谩m谩ra? Egy megegyez茅st R贸m谩val? Egy kanonikus elismer茅st?

Alfonso de Galaretta p眉sp枚k: Nem, egy谩ltal谩n nem, se a k枚zeli, se a t谩voli j枚v艖ben. Ezt a lehet艖s茅get mi kifejezetten kiz谩rjuk. Mi tudjuk, hogy R贸m谩nak a trad铆ci贸hoz val贸 visszat茅r茅se n茅lk眉l minden gyakorlati vagy kanonikus megegyez茅s 枚sszeegyeztethetetlen a nyilv谩nos hitvall谩ssal valamint a hit v茅delm茅vel, 茅s ez茅rt egy k枚zeli kiegyez茅s a hal谩lunkat jelenten茅. Legjobb esetben is, emberileg sz谩m铆tva, t枚bb茅ves p谩rbesz茅d el艖tt 谩llunk.

Az interj煤 olvashat贸 a Rorate Cali 茅s az Radio Cristiandad honlapjain

M谩r amikor feltettem, z谩r贸jelben megjegyeztem, hogy igen csod谩lkozom, Fellay p眉sp枚k hogyan engedhette meg. Most m茅g jobban csod谩lkozom a t枚rt茅nteken. Vagy Fellay p眉sp枚k 煤gy gondolja, hogyha Galaretta p眉sp枚k枚t ilyen magad m茅lt贸s谩gok fogadj谩k R贸m谩ban, k枚nnyebben enged?

 脡lthes Eszter adatok | 2009.08.26 22:53 | 109
Csak azt nem lehet tudni, hogy mi volt a c茅lja ezzel Fellay p眉sp枚knek. Ugyanis, ahogy e honlapon is megtal谩lhat贸 utols贸 Galarreta interj煤 mutatja, 艖 egyike a hardline-soknak. 脡s ahogy a h铆r megjelentekor az interneten az exsultet.net 煤js谩g铆r贸ja is megjegyezte, t艖le nem sok j贸 v谩rhat贸. Arr贸l m谩r nem is besz茅lve, hogy eddig a Pius k枚z枚ss茅gen bel眉l teol贸gus-szak茅rt艖k茅nt teljesen ismeretlen volt.

 V谩gfalvy adatok | 2009.08.26 14:28 | 108
Alfonso de Galarreta p眉sp枚k vezeti a teol贸giai bizotts谩got
Alfonso de Galarreta p眉sp枚k, egyike a Szent X. Piusz papi k枚z枚ss茅g Marcel Lefebvre 茅rsek 谩ltal felszentelt n茅gy p眉sp枚k k枚z眉l vezeti a FSSPX r茅sz茅r艖l a teol贸giai bizotts谩got a Hittani Kongreg谩ci贸val folytatott t谩rgyal谩sok sor谩n. Alfonso de Galarreta p眉sp枚k jelenleg a FSSPX szemin谩rium谩nak rektora La Rej谩ban, Argent铆n谩ban. Az argentin Panor谩ma Cat贸lico Internacional honlap terjesztette el a h铆rt, miszerint a p眉sp枚k fogja vezetni a bizotts谩got.
A Piusz-k枚z枚ss茅g k枚zponti h谩z谩ban, Menzingenben (Sv谩jc), meger艖s铆tett茅k a h铆rt, amit a Frankfurter Allgemeine Zeitung k枚zz茅 is tett.
A FSSPX mindig k茅sz volt t谩rgyalni a Vatik谩nnal a II. vatik谩ni zsinat k枚r眉li 茅s a hittel kapcsolatos kulcsfontoss谩g煤 k茅rd茅sekr艖l. Ennek r茅sze volt az FSSPX r茅sz茅r艖l kinyilv谩n铆ttatott k茅r茅s a Szentatya fel茅, hogy vonja vissza a II. J谩nos P谩l P谩pa 谩ltal kiadott dekr茅tumot, amely Lefebvre 茅rsek 茅s az 谩ltala felszentelt p眉sp枚k枚k kik枚z枚s铆t茅st mondta ki. Ez az 茅v elej茅n meg is t枚rt茅nt.
脕ltal谩ban v谩rhat贸 volt, hogy a Piusz-k枚z枚ss茅g 茅s a vatik谩ni Hittani Kongreg谩ci贸 k枚z枚tti t谩rgyal谩sok 艖sszel elkezd艖dnek.

 脡lthes Eszter adatok | 2009.08.18 20:28 | 107
Ezt a hossz煤 hozz谩sz贸l谩st azel艖tt 铆rtam, hogy az utols贸 kett艖t olvastam volna. De sokat ezek sem v谩ltoztatnak a mondanival贸mon. Kereszt茅ny眉ld枚z茅s a Biblia szerint is lesz, s艖t m谩r van is.

Azt hiszem, nagyon tal谩l贸 meg谩llap铆t谩s, hogy 鈥瀉 t枚rv茅nyek 谩th谩g谩sa mag谩ban rejti a b眉ntet茅st鈥, vagyis mindenki azt kapja, amit v谩lasztott 鈥 aki az elsorvad谩st az 茅ppen azt.
脡s az is val贸sz铆n疟, hogy a vil谩ggal kokett谩l贸 egyh谩z elsorvad, s艖t az is, hogy ezt azon a Zsolt aj谩nlotta bizonyos grafikonon j贸l ki is lehet mutatni.

Csak a baj az, hogy ez a fajta sorvad谩s olyan, mint a fuldokl贸: nem seg铆t az 艖t menteni akar贸nak, hanem kap谩l贸dz谩s谩val mag谩val r谩ntja 艖t is a m茅lybe. K茅pletesen sz贸lva, a modernizmusnak fegyver van a kez茅ben, 茅s s铆rj谩b贸l kiny煤l贸 kez茅vel m茅g utols贸 f枚ldi aktus谩val lel枚vi a trad铆ci贸t, illetve mindazokat, akik oda szeretn茅nek tartozni. A p茅lda az茅rt is s谩nt铆t, mert nem csak utols贸 aktusak茅nt teszi ezt, hanem 谩lland贸an, 茅s r谩ad谩sul nagy eredm茅nnyel.
Ez az egyik, ami miatt 鈥 emberi sz谩m铆t谩s szerint 茅s emberi eszk枚z枚kkel, illetve term茅szetes 煤ton 鈥 30 茅v m煤lva sem lesz itt semmi j贸nak a gy艖zelme. A m谩sik az, hogy a trad铆ci贸 kor谩nt sincs olyan r贸zs谩s 谩llapotban, hogy nagy fejl艖d茅s茅re sz谩m铆tani lehetne. Az emberi term茅szet m谩r csak olyan, hogy egy gener谩ci贸n t煤l nem b铆rja a megpr贸b谩ltat谩st. Lefebvre 茅rsek a 70-es 茅vek elej茅n, amikor l谩tva a borzalmas puszt铆t谩st, mindenki azt v谩rta, hogy a kr铆zis nem tarthat tov谩bb egy-k茅t 茅vn茅l, hogy t茅vednek, ez egy hossz煤 v谩ls谩g lesz. De azt is hozz谩tette, hogy nem tarthat egy gener谩ci贸n谩l tov谩bb, mert enn茅l hosszabbat az emberi term茅szet nem b铆r el. Nos, ez az id艖szak v茅get 茅rt, 茅s m茅gsem t枚rt茅nik semmi. Az emberek elf谩radtak, a val贸ban er艖sek vagy meghaltak m谩r, vagy feladt谩k. A k枚vetkez艖 gener谩ci贸 pedig nem is hasonl铆that贸, se hitben, se er艖ben, se semmiben el艖dj茅hez. Ezt itt k眉lf枚ld枚n a piuszos k谩poln谩kban is l谩tni, h谩t m茅g odahaza, ahol csak azok a hangad贸k, akikre az 脰rd枚g a rohaszt谩s feladat谩t b铆zta.

Magyarorsz谩gon p茅ld谩ul tudtommal egyetlen pap sem l茅tezik, aki CSAK az igaz mis茅t mondja, vagyis akit Lefebvre 茅rsek meg铆t茅l茅se szerint a trad铆ci贸 sor谩ba lehetne sz谩m铆tani.
Amennyire 茅n l谩tom, a hagyom谩nyos mis茅re j谩r贸k k枚z枚tt nem a hit olyan er艖s, hanem az ideol贸gia. Ez nagyon j贸l kit疟nik a viselked茅s眉kb艖l. R茅gen tradicionalist谩nak lenni nem csak annyit jelentett, hogy valaki a tridenti mis茅re j谩r, hanem azt is, hogy minden m谩sban igyekszik a legjobb katolikus hagyom谩nyt k枚vetni: 枚lt枚zk枚d茅sben, viselked茅s茅ben, 茅letm贸dban stb. R茅gen el艖 nem fordulhatott, hogy egy n茅met, osztr谩k piuszos k谩poln谩ba hossz煤 haj煤, l贸farkas vagy tetov谩lt, farmer-nadr谩gban, tornacip艖ben j谩r贸 f茅rfiak, n艖k j谩rtak volna. Ha r茅gen valaki bet茅rt egy ilyen k谩poln谩ba, 煤gy 茅rezte mag谩t, mintha az elm煤lt 50 茅v nem is lett volna. Most viszont a mis茅n k铆v眉l m谩r nem sok eml茅keztet erre az id艖szakra. H茅tv茅g茅n m茅g sokan vannak, de munkanapokon alig j谩r valaki. Az id艖sek meghaltak, a fiatalok a k枚telez艖t teljes铆tik, 谩ldozatra nem v谩gynak, hiszen az is igaz, hogy az 茅let眉k is nehezebb, komplik谩ltabb lett.

Nem tudom, ezek a meg谩llap铆t谩sok mennyire 茅rv茅nyesek a vil谩g m谩s t谩jaira. Azt hiszem, tal谩n Amerik谩ban jobb a helyzet, 茅s azokon a francia vid茅keken, ahol tradicion谩lis katolikus iskol谩k, illetve kolostorok l茅teznek.
Szerintem ett艖l a trad铆ci贸t贸l nem v谩rhat贸 鈥瀏y艖zelem鈥, hanem csak egy olyan apr贸 ny谩j fennmarad谩sa, melyre J茅zus gondolhatott, amikor feltette a k茅rd茅st, hogy az Emberfia tal谩l-e m茅g hitet a f枚ld枚n, amikor 煤jra elj艖.

 F眉zesi Zsolt adatok | 2009.08.18 12:41 | 106
Igen, 茅n is biztos vagyok a kereszt茅ny眉ld枚z茅sben, de valami茅rt egy谩ltal谩n nem f茅lek t艖le. Valahogy tiszt谩bb lesz a k茅plet: egy煤ttal bizonyosan elt疟nik a meg茅lhet茅si paps谩g s vele nagyr茅szt a konkubin谩tus, a liturgikus-dogmatikus k枚z枚ny stb., s az 枚kumen茅 is (ha egy谩ltal谩n lesz) eg茅szen m谩s veretet fog kapni.
Az a "gy艖zelem", amir艖l 茅n besz茅lek, nem egy triumf谩lis k眉ls艖s茅gek k枚z枚tt v茅gbemen艖 diadal lesz, hanem egy megt茅p谩zott t煤l茅l茅s. De t煤l茅l茅s.

 V谩gfalvy adatok | 2009.08.18 11:09 | 105
Kedves Zsolt, sz茅pnek t疟nik a gondolatmeneted, 茅s k茅ts茅gtelen眉l igaz is. M茅gsem nyugtat meg, 茅s az volna a baj, ha nyugodtan v谩rn谩m az 脕ltalad felv谩zolt fejlem茅nyeket.
N茅metorsz谩gban 2030-ra prognoztiz谩lj谩k a templomba j谩r贸k 0-ra cs枚kken茅s茅t, n谩lunk tal谩n jobb lehet m茅g statisztikailag a helyzet, de a roml谩s szerintem gyorsabb.
A templomba j谩r贸kkal ar谩nyosan cs枚kken a papi hivat谩sok sz谩ma is, 茅s a sz眉let茅si r谩ta is (ez megt茅veszt艖 is lehet, mert a "r贸maiak" hagyom谩nyosan katolikus felekezethez tartoznak, templomba nem j枚nnek, de gyermeket sz眉lnek b艖ven).
Ez viszont nem lehet rem茅ny眉nk alapja, hogy a modernist谩k ott vesznek majd a V枚r枚s tengerbe 茅s mind egy sz谩lig kipusztulnak, 茅s egy煤ttal elk谩rhoznak.
Sz贸val 茅n nagyon f茅lek az ilyen gy艖zelem napj谩t贸l, ha meg茅rem, nem tudom, lesz-e kedvem 眉nnepelni.
A m谩sik dolog az, hogy az m谩r tal谩n a ny铆lt kereszt茅ny眉ld枚z茅s kora lesz. Ez a le铆rtak egyenes k枚vetkezm茅ny茅nek t疟nik. Ha pedig 煤gy lesz, ink谩bb nem is akarom meg茅rni!

 F眉zesi Zsolt adatok | 2009.08.17 19:30 | 104
Szerintem a megold谩s (茅s tudom, hogy sokszor mondtam m谩r) biol贸giai term茅szet疟 lesz. Az 茅n hipot茅zisem tkp. darwin-i alapokon 谩ll: az "茅letk茅ptelen kipusztul."
Nem fog itt senki semmit beismerni: a tradicionalist谩knak (茅rtsd: katolikusok) nincs mit, a modernist谩k meg nem szoktak hozz谩, hogy a saj谩t hib谩ikat beismerj茅k (legfeljebb a m谩sok v茅lt vagy val贸s hib谩i茅rt szokt谩k a vil谩got k茅rlelni "sua culpa" alapon).
Csin谩lni kell 2 grafikont az 煤n. "forma ordinaria" h铆veir艖l 茅s papjair贸l: egyet a papi 茅s szerzetesi hivat谩sokr贸l, egyet a gyermeksz眉let茅sekr艖l ill. keresztel茅sekr艖l 茅vekre lebontva. Meg kell n茅zni, hogy ilyen tendencia mellett mikor fut ki a 2 vonal a null谩ra. Az a pont lesz a trad铆ci贸 gy艖zelm茅nek napja. S艖t egy kicsit kor谩bban fog mindez bek枚vetkezni, hiszen a grafikonokon nem sz谩moltunk a hivat谩sukat elhagy贸kkal 茅s a kereszts茅g眉k ellen茅re templomba nem j谩r贸 gyermekekkel 茅s a gy艖zteshez p谩rtol谩s term茅szetes (eset眉nkben 眉dv枚s) jelens茅g茅vel. 脡n ennek m茅g adok vagy 30 茅vet. Ez lesz az egyh谩z babiloni fogs谩ga.
脷gy v茅lem Isten 煤gy alkotta meg a term茅szeti t枚rv茅nyeket, 茅s az azokra (is) 茅p眉l艖 Egyh谩zat, hogy a t枚rv茅nyek 谩th谩g谩sa mag谩ban rejti a b眉ntet茅st. Amelyik k枚z枚ss茅g a vil谩g 茅rt茅krendj茅t teszi mag谩茅v谩 (ak谩r a sz眉let茅sszab谩lyoz谩s, ak谩r a nemi erk枚lcs m谩s ter眉letein), azt ez az 茅rt茅krend fogja kiv茅gezni Isten igazs谩gos 铆t茅lete alapj谩n.
A S谩t谩n eset茅ben is 铆gy volt ez: 脰nmag谩t akarta, h谩t 枚nmag谩t kapta. Lucifer pedig Isten n茅lk眉l 枚nmag谩nak torz贸ja. Ez a pokol (kis bet疟vel) sz谩m谩ra. 脡s a r茅gi mond谩s szerint: "Aki azt kapja, amit v谩lasztott, azzal szemben nem t枚rt茅nik igazs谩gtalans谩g." Miut谩n a S谩t谩n Isten helyett 枚nmag谩t v谩lasztotta, megkapta 枚nmag谩t, ez茅rt lezuhant a mennyb艖l (ez m谩r a nagybet疟s Pokol); hiszen akinek nem kell a menny, azt nem tartj谩k ott k茅nyszerrel. Az 脰rd枚g Teremt艖j茅nek igazs谩gos 铆t茅lete szerint tasz铆ttatott le, aki ellen fell谩zadt. Hiszem, hogy ez a sorsa az Egyh谩zat bels艖leg, perverz m贸don el谩rul贸knak: 煤gy a h铆veknek, mint a papoknak. Megkapj谩k, mait v谩lasztottak: az elsorvad谩st.

 V谩gfalvy adatok | 2009.08.11 00:04 | 103
脡n enn茅l der疟l谩t贸bb vagyok: mind a n茅gy p眉sp枚k abban az egyben egyet茅rt, hogy nem k铆v谩nnak kompromisszumot k枚tni.
Sajnos sokminden arr贸l gy艖z枚tt meg engem is, jobban mint eddig valaha, hogy kompromisszumot nem is szabad k枚tni, 茅s b谩rmilyen f茅lmegold谩s csak megzavarja a j贸akarat煤 katholikusokat.
B谩rmi lesz is a t谩rgyal谩sok v茅ge, a megold谩s (ha addig megsz眉letik) a vil谩g v茅gezet茅ig rendezni fogja az 谩ldatlan 谩llapotokat. 脡s annak kell bevallania a t茅ved茅st, aki t茅vedett, nem pedig annak, akit ez茅rt megal谩ztat谩s 茅rt, 茅s aki ennek ellen茅re pr贸b谩lt mindv茅gig h疟s茅ges maradni.
Szerkesztve: 2009.08.11 00:05

 脡lthes Eszter adatok | 2009.08.03 22:23 | 102
Miut谩n Fellay p眉sp枚k 煤r mindent megpr贸b谩l, hogy l茅trej枚hessen a p谩rbesz茅d, 茅s ennek k枚vetkezm茅nyek茅nt a a megegyez茅s, elk茅pzel茅seit p眉sp枚kt谩rsai egym谩s ut谩n igyekeznek meghi煤s铆tani. Mint m谩r a honlapon 铆rtam, Fellay teljesen egyed眉l (illetve legsz疟kebb tan谩csad贸ival) ny煤jtotta be R贸m谩nak a kik枚z枚s铆t茅s felold谩s谩t k茅r艖 levelet. A v谩lasz annyira meglep艖 volt, hogy mindenki leb茅nult, 茅s eleinte senki nem tett semmit. Azt谩n m谩jus v茅g茅n Galaretta p眉sp枚k, j煤liusban pedig Tissier p眉sp枚k adott olyan nyilatkozatot, mely egy茅rtelm疟en szembefordult Fellay 煤tj谩val. A Galaretta nyilatkozatr贸l m茅g besz谩moltam a honlapon (l谩sd: www.katolikus-honlap.hu/0904/gall.htm), de a Tissier interj煤r贸l tudatosan hallgattam. Ezut谩n j枚tt a meglepet茅s: a n茅met disztrikt, mely a legteljesebb m茅rt茅kben t谩mogatta eddig Fellay p眉sp枚k 煤r elk茅pzel茅seit, augusztusi havilapj谩ban lek枚z枚lte a Tissier-interj煤t. Fuchs atya nyomat茅kosan fel is h铆vta a magyar h铆vek figyelm茅t erre a cikkre. Ebben Tissier p眉sp枚k egy茅rtelm疟en a 鈥瀔em茅ny鈥, a megegyez茅s-ellenes vonalat k茅pviseli (ami nem meglep艖, ismerve n茅zeteit). 鈥 Minden bizonnyal ezek ellens煤lyoz谩s谩ra Fellay p眉sp枚k gyorsan nyilatkozatot adott egy olasz 煤js谩gnak, melyben
1.) meger艖s铆tette k枚z枚ss茅g sz谩nd茅k谩t a p谩rbesz茅dre 茅s kiegyez茅sre;
2.) az 煤js谩g铆r贸 k茅rd茅s茅re, hogy ezzel p眉sp枚kt谩rsai nem 茅rtenek egyet, teh谩t l谩that贸lag komoly n茅zetelt茅r茅s van a k枚z枚ss茅gen bel眉l, hat谩rozott nemmel v谩laszolt.

Ha tov谩bb h煤zz谩k az id艖t, a Fellay-j谩rta 煤t ellenz艖i egyre jobban meger艖s枚dnek, 茅s akkor mi lesz a r贸mai t谩rgyal谩sokkal? Akit 茅rdekel Fellay p眉sp枚k interj煤ja, az az exsultet.net oldalon n茅met眉l elolvashatja. Ott az angol v谩ltozat c铆me is megtal谩lhat贸. (a fontos r茅szeket majd leford铆tom)

 akolitus adatok | 2009.07.13 09:15 | 101
V谩lasz a 100. sz谩m煤 眉zenetre:
Ha lenne dogm谩ja a II. VZs-nek... :) De nincs, csak egyfajta "szuperdogm谩t" emlegetnek egyesek, akik mindent a II. VZs-nek akarnak al谩rendelni. 脡n b铆zom benne, hogy el fog jutni oda az Egyh谩z, hogy objekt铆v kritik谩t mond a II. VZs-r艖l is, meg arr贸l a m茅rhetetlen rombol谩sr贸l, amelyet a II. VZs okozott az Egyh谩znak, m茅g ha nem is ez volt a sz谩nd茅ka. Lehet, hogy nem a mi 茅let眉nkben k枚vetkezik ez be, de ha 煤gy tetszik, a folyamat elkezd艖d枚tt Ratzinger tr贸nra ker眉l茅s茅vel.

 V谩gfalvy adatok | 2009.07.13 00:04 | 100
Sokat t枚prengtem - j贸llehet nem az 茅n gondom, hogy ezen t枚prengjek - mi lesz a folytat谩s. K枚ttetik-e kompormisszum, 茅s a II. vatik谩num vall谩sa 茅s a katholikus tan铆t谩s megegyezik-e az egynegyedes ember-vall谩s 茅s h谩romnegyednyi r茅sz igaz vall谩s mellett, vagy pedig f茅l煤ton, amikoris m茅g 1/8 r茅szben felesleges ember-vall谩s mindig maradni fog. (katolikus-honlap/0904/will1.htm)
Fellay szerint a II. vatik谩num 95%-ra elfogadhat贸. Szerinte teh谩t a kompromisszum 2,5%-nyi Ba谩l-vall谩s elfogad谩s谩t k枚vetel. Az ar谩ny n谩la optimist谩bb.
脡n hely眉kben sz贸 n茅lk眉l al谩铆rn谩m a II. Vatik谩ni Zsinat 枚sszes dogm谩j谩t, de azt a bizonyos "szellemet" visszaz谩ratn谩m a palackba...

 V谩gfalvy adatok | 2009.07.08 23:04 | 99
A n茅met ford铆t谩s az exsultet.net honlapon olvashat贸.

 V谩gfalvy adatok | 2009.07.08 22:40 | 98
Megjelent a p谩pa "Ecclesiae Unitatem" c铆m疟 Motu Proprioja a Piusz-k枚z枚ss茅g rendez茅s茅nek el艖k茅sz铆t茅s茅re. A teljes sz枚veg itt tal谩lhat贸 latin 茅s olasz nyelven.
A Hit Kongreg谩ci贸j谩nak prefektusa, William Joseph Levada b铆boros veszi 谩t az Ecclesia Dei vezet茅s茅t Hoyos b铆boros nyugd铆jazva lesz.
A struktur谩lis v谩ltoz谩sok arra utalnak, hogy a nezetk眉l枚nbs茅gek Vatik谩n 茅s a Piusz-k枚z枚ss茅g k枚z枚tt a tan铆t谩s k茅rd茅sei k枚r眉l tal谩lhat贸k.
Am铆g ezek a k茅rd茅sek nem tiszt谩z贸dnak, a Piusz-k枚z枚ss茅g papjai jogszer疟en nem gyakorolhatnak hivatalt az Egyh谩zban.
Ami pozit铆vuma az eg茅sznek az az, hogy Benedek p谩pa sz铆v茅n viseli az 眉gyet, 茅s szeretn茅 a miel艖bbi megold谩st megtal谩lni.

Att贸l tartok, 茅n m谩r ett艖l f眉ggetlen眉l nem 茅rem meg, hogy rendbe j枚jjenek a dolgok. Ha mindenki kis枚pri saj谩t h谩za udvar谩t, akkor igen. Az elm煤lt h贸napok t枚rt茅n茅sei pont ezt bizony铆tj谩k.


  MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕JE, K脰NY脰R脰GJ 脡RETT脺NK!