hagyom谩nyh疟 magyar katolikusok

SZ虐Z M脕RI脕NAK, MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕J脡NEK
felaj谩nlott honlapja

"B脥ZZATOK, MERT 脡N LEGY艕ZTEM A VIL脕GOT"

KATOLIKUS-HONLAP F脫RUM BEJELENTKEZ脡S REGISZTR脕CI脫
 
A hozz谩sz贸l谩sok nem a honlap szerkeszt艖j茅nek, hanem az egyes hozz谩sz贸l贸knak a v茅lem茅ny茅t t眉kr枚zik.

(153) Honlap-II.
(8) R贸ma
(13) V茅gid艖 ??
(157) Pius-眉gy
(16) A honlapr贸l
(165) Gondolatok
(278) Honlap
(244) Magyarorsz谩g
(121) Vil谩gegyh谩z
(54) J枚v艖/Rem茅ny
(199) H铆rek
(1) Lelkis茅g
(58) M谩sok helyett
(199) K茅rd茅sek
(34) Hit眉nk
(77) Fatima
(16) Assisi-眉gy
(47) K枚zlem茅nyek
(20) Hallottam...
(66) F贸rumoz谩s
(12) AZ ISTENI IRGALMASS脕G
(88) Evol煤ci贸
(151) Liturgia
(12) Katolikusok tennival贸i
(141) A vil谩g
(9) "Nemcsak keny茅rrel..."
(1) Adok-kapok
(140) ki a hib谩s?
(50) Mag谩n 眉zenetek
(12) T枚rt茅nelem-hamis铆t谩s
(23) 脰r枚meink
(77) V谩rosmisszi贸 '08
(17) Erk枚lcs
(55) Tekint茅ly
(88) V茅lem茅nyek
(9) Kis R贸mai Zsolozsma - "rekl谩m"
(8) Probl茅m谩k
(44) Bibliothecula
(44) Hibajelz茅s
(20) Mi a teend艖?
(28) Vit谩k
(9) Anglik谩n-k茅rd茅s
(2) Al谩铆r谩sgy疟jt茅s vagy fsspx
(1) KATEKIZMUS
(8) Ha a Katolikus...
(7) Klerikalizmus
(27) Reakci贸k
(8) Tudom谩ny 茅s fejl艖d茅s
(20) Mindennapok
(9) Metanoia
(5) Kapcsolatok
(6) Pisti
(5) "B铆zzatok..."
(27) SJM
 
Gondolatok
 Olyan megjegyz茅sek, amelyek nem illenek m谩s t茅m谩ba...

M茅g nem jelentkezett be, 铆gy nem 铆rhat a f贸rumba


[0] [1] [2] [3] [4] [5] [6] [7] [8]
 F眉zesi Zsolt adatok | 2010.04.15 19:04 | 85
脕脕脕脕脕脕脕脕脕脕!!
Elment minden, amit ide 铆rtam. M茅g egyszer m谩r nincs id艖m le铆rni. A l茅nyeg, hogy az 煤j gyakorlatot kritiz谩ltam, melyet a Top铆r 谩ltal 铆rt h谩tt茅r vez茅rel. Pedig az eutan谩zia gyakorlata 茅ppen c谩folata annak, hogy az 茅let枚szt枚nt csak a pillanatnyi vagy tart贸s elmezavar 铆rja f枚l眉l. A 茅let枚szt枚nt nemes 茅s nemtelen c茅lok egyar谩nt fel眉lm煤lhatj谩k. (Gondoljunk csak Krisztus 茅s a m谩rt铆rok 枚nfel谩ldoz谩s谩ra, vagy J煤d谩s, Hitler 茅s az igazs谩gszolg谩ltat谩s el艖l menek眉l艖k 枚ngyilkoss谩g谩ra.) Az ember ui. szabad, akit 枚szt枚ne (az 茅let枚szt枚n is) termin谩l, de nem determin谩l.

Ami az 茅rintett k谩noni t枚rv茅nyt illeti. Egy igazi gumiparagrafus. Formailag helyes, m茅gis lehet艖s茅get ad a leghelytelenebb gyakorlatra (a 2. 茅s 3. paragrafus szinopszis谩ra gondolok). Igazi zsinati csemege (铆nyenceknek):

1184. k谩n. -- 1. 搂. Hacsak hal谩luk el艖tt a b疟nb谩nat valamilyen jel茅t
nem adt谩k, nem r茅szes铆thet艖k egyh谩zi temet茅sben:
1. a k枚ztudottan hitehagy贸k, eretnekek 茅s szakad谩rok;
2. akik test眉k elhamvaszt谩s谩t a kereszt茅ny hittel ellenkez艖 okb贸l
v谩lasztott谩k;
3. m谩s nyilv谩nval贸 b疟n枚s枚k, akiket nem lehet egyh谩zi temet茅sben
r茅szes铆teni an茅lk眉l, hogy a h铆vek k枚r茅ben k枚zbotr谩ny ne t谩madna.
2. 搂. Ha valamilyen k茅ts茅g t谩mad, a helyi ordin谩riust kell
megk茅rdezni, 茅s az 艖 meg铆t茅l茅se szerint kell elj谩rni.


Szerkesztve: 2010.04.15 19:05
Szerkesztve: 2010.04.15 19:06
Szerkesztve: 2010.04.15 19:07

 Topir adatok | 2010.04.15 16:59 | 84
Megk茅rdeztem egy pap ismer艖s枚met. Azt mondta, hogy az 枚ngyilkos a s煤lyos b疟n 谩llapot谩ban hal meg, mivel nincs ideje feloldoz谩st k茅rni., r茅gen ez茅rt nem temette el pap. Most azt mondj谩k, hogy 枚ngyilkoss谩got 茅p 茅sszel nem k枚vet el az ember, az utols贸 pillanat谩ban biztosan nem volt besz谩m铆that贸, ez茅rt eltemeti a pap. De azt is hozz谩tette, hogy az egyh谩zi temet茅s m谩r nem seg铆thet a halotton, nem tudhatjuk, csak rem茅ny lehet arra, hogy az utols贸 pillanat谩ban megt茅rt Istenhez.
M谩s a helyzet a tudatosan a hal谩lt, az eutan谩zi谩t v谩laszt贸kkal. 艕r谩juk nem nagyon lehet mondani, hogy nem voltak besz谩m铆that贸k.

 脡lthes Eszter adatok | 2010.04.14 22:17 | 83
V谩lasz a 81. sz谩m煤 眉zenetre:
R茅gen eg茅szen biztosan nem temethette el egy katolikus pap az 枚ngyilkost, s艖t 煤gy tudom, megszentellt f枚ldbe sem lehetett temetni, teh谩t a k枚zs茅g temet艖j茅be sem. De azt valaki m谩snak kellene megmondani, hogy ezt is megv谩ltoztatt谩k volna az 煤j egyh谩zjogban? Az茅rt ezt nem hiszem.
Azt hiszem,, arr贸l van sz贸, mint Pavarotti temet茅s茅n茅l: az egyszer疟 embern茅l, ahol a m茅di谩t贸l nem kell f茅lni, 煤jrah谩zasodottat nem temet el katolikus pap. Ha az illet艖 k枚z茅leti szem茅lyis茅g 茅s f茅lni kell a m茅di谩t贸l, akkor viszont igen. Nagyon 煤gy n茅z ki, hogy a m茅dia l茅pett a jog, az igazs谩g, a tan铆t贸hivatal hely茅re, az Egyh谩zon bel眉l is, m茅g a trad铆ci贸n谩l is.

 Jagiello adatok | 2010.04.14 20:27 | 82
V谩lasz a 81. sz谩m煤 眉zenetre:
脡N nem is egy esetet tudok, ahol az 枚ngyilkost eltemette a katolikus pap. Az 枚ngyilkoss谩got m谩r megmagyar谩zz谩k pszich茅s betegs茅ggel, teh谩t nem saj谩t 枚nkez茅vel vetett v茅get az 茅let茅nek, hanem a betegs茅g. K茅pzelj眉k el, ha egy pap nem temeti el a mai 枚ngyilkost. Micsoda r谩galomhadj谩rat indulna. Nem merik felv谩llalni. De lehet, hogy a hamvakkal m谩r egyszer疟bb a helyzet, mert az nem sz谩m铆t temet茅snek? Persze aki hamvaszt, az m谩r nem hisz a f枚lt谩mad谩sban. Morbid. De ilyen morbid k枚zegben 茅l眉nk.

 mindszenty adatok | 2010.04.14 09:10 | 81
A h铆rport谩lok arr贸l tud贸s铆tottak, hogy 枚nkez茅vel vetett v茅get 茅let茅nek a kor谩bbi korm谩nysz贸viv艖. Ma azt olvastam a h铆rek k枚z枚tt, hogy a g枚r枚g katolikus egyh谩z szertart谩sa szerint temetik el. K脡RD脡S: Az 枚gyilkosokat is eltemeti az Anyaszentegyh谩z??? T枚bb id艖sebb ismer艖s枚mmel besz茅ltem err艖l a dologr贸l, 艖k hat谩rozottan 谩ll铆tott谩k, hogy aki 枚nkez茅vel vetett v茅get 茅let茅nek, azokt贸l megtagadt谩k az egyh谩zi temet茅st. Ki mit tud err艖l??

 Minister Primus adatok | 2010.03.15 20:57 | 80
Nemzeti 眉nnep眉nk alkalm谩b贸l csak ennyit szeretn茅k mondani:

脡LJEN A KIR脕LY!

 脡lthes Eszter adatok | 2010.03.01 21:01 | 79
Kieg茅sz铆t茅s az el艖z艖 hozz谩sz贸l谩somhoz:
M盲der atya meghat谩roz谩sa visszafel茅 is 茅rv茅nyes. Vagyis, ha valaki nem viselkedik katolikus m贸don, akkor M盲der atya szavai szerint, ann谩l 鈥 akkor is ha katolikus templomba j谩r 鈥 a gondolkoz谩sm贸d nem stimmel. Vagyis viselked茅s茅vel a napn谩l vil谩gosabban el谩rulja, hogy nem katolikus a gondolkoz谩sm贸dja.

Azt谩n az is igaz, hogy az Egyh谩z t枚rt茅nete sor谩n a reformokat miniig azok csin谩lt谩k, akik visszat茅rtek a szigor煤s谩ghoz. Szent Benedeket az els艖 kolostorban, ahol el枚lj谩r贸v谩 v谩lasztott谩k, szigor煤s谩ga miatt meg akart谩k m茅rgezni. A vil谩gt枚rt茅nelem csak ennyit tud err艖l a csoportr贸l, meg azt, hogy renyh茅k voltak, Szent Benedek viszont 鈥瀎el茅p铆tette鈥 Eur贸p谩t. Amikor az Egyh谩z v谩ls谩gban volt, mindig 煤gy menek眉lt meg, hogy valaki 煤jra bevezette a szigor煤s谩got: a Cluny reform, Szent Ferenc (akir艖l a p谩pa azt 谩lmodta, hogy v谩ll谩val tartja a Later谩ni bazilik谩t, Loyolai Szent Ign谩c, Avilai Nagy Szent Ter茅z, hogy csak a legismertebbeket eml铆ts眉k. 脷gy hogy 鈥瀔is l茅p茅sekkel鈥 az Egyh谩zban eddig soha sehol semmit nem lehetett el茅rni, egyed眉l a radik谩lis visszafordul谩ssal az eredeti szigor煤s谩ghoz.

 脡lthes Eszter adatok | 2010.02.28 19:18 | 78
鈥濫l艖sz枚r katolikusan kell gondolkoznunk, 茅s csak ezut谩n fogunk katolikus m贸don viselkedni 茅s cselekedni.鈥 Erre a mondatra bukkantam M盲der atya k枚nyv茅nek 煤jabb fejezet茅ben, melyet holnap teszek fel a honlapra. 脡s r枚gt枚n vil谩goss谩 v谩lt el艖ttem az a jelens茅g, melyet r茅gi mis茅ken, m茅g a Piuszos k谩poln谩kban is, tapasztalok mostan谩ban.
Tegnap a tavaszi, vagyis nagyb枚jti k谩ntorb枚jt szombatj谩n Salzburgban megint csak az a n茅h谩ny 80 k枚r眉li 枚regember jelent meg a k谩poln谩ban, akik m茅g b铆rj谩k az utaz谩st. A fiatalok k枚z眉l senki nem k茅pviseltette mag谩t, ahogy vas谩rnap 茅s az el艖铆rt 眉nnepnapok kiv茅tel茅vel m谩skor sem. Ma vas谩rnap volt, 茅s a pap megint mindent megtett, hogy 鈥 ahogy 艖 kifejezte 鈥 a k谩polna 茅let茅t 煤jra fellend铆tse. K茅tlem, hogy sikerrel j谩r, hiszen az enged茅kenys茅g, a n铆v贸tlans谩g soha nem azt hozza, amit hirdet艖i rem茅lnek. A h铆vek k枚z枚tt l贸farkas f茅rfiak, miniszokny谩s vagy nadr谩gos n艖k, ord铆t贸 gyermekek m谩r szinte a t枚bbs茅get alkotj谩k.
脡s itthon 茅ppen a fenti mondatot olvastam M盲der aty谩t贸l: El艖sz枚r katolikusan kell gondolkoznunk, 茅s csak ezut谩n fogunk katolikus m贸don viselkedni 茅s cselekedni.
Az茅rt n茅znek ki a h铆vek 煤gy, ahogy, mert a katolikus gondolkoz谩sm贸djuk nem stimmel. Vagyis mert nem katolikusan gondolkoznak. Ha 铆gy gondolkozn谩nak, nemhogy nem kellene nekik mondani, de nekik maguknak sem jutna esz眉kbe ez a k眉ls艖. A katolikus viselked茅s soha nem 眉res sz贸, f枚l枚sleges k枚vetel茅s, hanem mindig teol贸giai, hitbeli meggondol谩s k枚vetkezm茅nye. Aki teh谩t nem katolikusan viselkedik, ezzel csak azt 谩rulja el, hogy gondolkoz谩sa sem katolikus.

脡s ez茅rt nincs igazuk azoknak, akik az enged茅kenys茅ggel, a hamis toleranci谩val pr贸b谩lnak h铆veket szerezni: ha a katolikus gondolkoz谩sm贸dot pr茅dik谩ln谩k, ha erre vezetn茅k h铆veiket, akkor azok, akik ott vannak, val贸ban katolikusokk谩 v谩ln谩nak, 茅s boldogan j谩rn谩nak mis茅re. Akik pedig ezt nem fogadj谩k el, azok a leveg艖t sem rontan谩k ott, ahol saj谩t hib谩jukb贸l semmi keresnival贸juk nincs. Az eredm茅ny tal谩n kevesebb, de katolikusabb h铆v艖 lenne. Ann谩l kevesebben, mint most h茅tk枚znapokon ez esetben sem lenn茅nek a mis茅n.

 gilgames adatok | 2010.02.25 14:23 | 77
Eszak-kelet Illinoisban elek, Chicagotol 70km-re.

En abban hiszek hogy bunbakot keresni lehet hogy jo volt az Oszovetsegben, de nem segit semmit ma. Ettol fuggetlenul el fogom olvasni a cikket. (ket napig napkozben nem tudtam elerni a honlapot)

 脡lthes Eszter adatok | 2010.02.24 21:39 | 76
V谩lasz a 74. sz谩m煤 眉zenetre:
Kedves gilgames, ha tudni szeretn茅, hogy 1980. 鈥瀔onzervatizmus谩b贸l鈥 hova 鈥瀎ejl艖d枚tt vissza鈥 a magyar katolicizmus, akkor tekintse meg azt a felv茅telt, amit Dimitria a 鈥濳i a hib谩s鈥 topicban aj谩nl. - A t枚bbire majd k茅s艖bb

 Kansas adatok | 2010.02.23 17:18 | 75
V谩lasz a 70. sz谩m煤 眉zenetre:
Kedves Gilgames,

Melyik 谩llamban 茅l 枚n? J贸 tudni, hogy vannak magyarok itt a K枚z茅pnyugaton, akik r谩ad谩sul hagyom谩nyh疟 katolikusok is.

Kansas

 gilgames adatok | 2010.02.23 15:33 | 74
>

Azt hiszen tisztelettel ellent kell mondanom. A rendszeres oszovetsegi olvasmanyokat a az 1970-es misszale hozta be. Ami az udvosseg tortenetet illeti, az dialektikus, mint minden

Univerzalisan kezdodott, Isten kivalasztotta Adamot, Evat es utodaikat hogy megszenteljek a vilagot a paradicsombol kiindulva.

A bun utan a Sethitak el lettek kulonitve, de a vizozonben Isten mindenkit elpusztitott es egyetlen csaladot Noe csaladjat hagyott meg terve vegrehajtasara.

Amikor ez ahogy Babelben kiderult, sikertelenne valt, elkezdodott a rendszeres elkulonites. Jezus varta hogy a zsidok melle allnak es segitenek neki a vilag megforditasaban.

Sikertelen volt, meghalt, feltamadt es tanitvanyait minden nephez kuldte, most mar csak egyetlen cellal: legyenek minel tobben akiket az itelet napjan angyalai a jo oldalra gyujtenek. Mi mar csak varunk, varjuk a Itelettevot.

Az eredeti gondolathoz, miert 'ellensegesek' az oreg, beleszuletett (craddle) katholikusok Magyarorszagon. Az en korosztalyomat arra neveltek hogy:

- Jezus valtotta meg a vilagot nem mi
- mi imaval, onmegtagadassal, es Romahoz valo feltetlen huseggel szolgaljuk Jezust

Lehet hogy rosszul latom (utoljara 97-ben voltam otthon) de ugy erzem hogy a magyar traditionalis oldal nem tartja feltelen szuksegnek a Romahoz valo huseget, es ezzel elriaszt. Itt is a joghatosaggal rendelkezo traditionalis csoportok dinamikusabban fejlodnek.

A hivatalos Egyhaz amig otthon voltam (1980-ig) meglehetosen konzervativ volt, a hivek agyaban jol elkulonultek a bekepapsag szolamai az Egyhaz tanitasatol. Az en korosztalyom akkor mar 40 eves volt, es abban a korban az ideologia mar nem valtozik, az 'uj rend'-nek nincs befolyasa.


 脡lthes Eszter adatok | 2010.02.23 11:18 | 73
V谩lasz a 71. sz谩m煤 眉zenetre:
脰r眉l枚k, hogy egy m谩sik szemtan煤 is meger艖s铆tette, amit az 50-es 茅vekr艖l 铆rtam.

F茅lek, hogy ebben a m煤lt t枚rt茅nelm茅t hib谩ztat贸 magatart谩sban tudat alatt a jelen neh茅zs茅gek nem v谩llal谩s谩nak felment茅se h煤z贸dik meg.
Ak谩r egy 茅v, ak谩r harminc vagy ezer van m茅g h谩tra, egy biztos, bel茅pt眉nk abba a korba, ami az Egyh谩z els艖 300 茅v茅hez, 脡S a zsid贸 n茅p 贸sz枚vets茅gi t枚rt茅net茅hez hasonl铆that贸. Vagyis a tudatos elk眉l枚n眉l茅s idej茅be. Aki ezt, illetve az ezzel j谩r贸 megpr贸b谩ltat谩sokat nem v谩llalja fel 鈥 b谩rmilyen indokkal 鈥, abban meglehet a legjobb sz谩nd茅k, egyszer csak azt fogja 茅szrevenni, hogy m谩r nem az, aki volt, m谩r nem 茅rdekli 煤gy a vall谩sa, m谩r nem a hit alkotja 茅lete k枚zpontj谩t, azt谩n ezut谩n lassan teljesen e vil谩g gyermek茅v茅 v谩lik.
Ez az 脫sz枚vets茅g egyik legfontosabb tan铆t谩sa 茅s tanuls谩ga sz谩munkra. Nem v茅letlen, hogy a modernizmus hallani sem akar az 脫sz枚vets茅gr艖l.

 gilgames adatok | 2010.02.22 23:56 | 72
Kedves Eszter,

egyetertek az otvenes evekben nem haborgattak a hiveket. Apam a Penzugyben dolgozott, amikor 56-ban engem felvettek a Kozponti szeminariumba, apam bejelentette a miniszternek, az tudomasul vette. Nagybatyam kantor volt a Szt. Ritaban, o az Igazsagugyminiszteriumban dolgozott, neki is tudomasul vettek hogy kantor. A templomok is tele voltak. Az en emlekeim szerint a bekapapok nem voltak liberalisok, csak sajat magukon es ervenyesulesukon kivul semmi massal nem torodtek. Egyebkent a misek Oltariszentseg iranti tisztelete az uj misevel is meg 1981-ben is amikor eljottem sokkal jobb volt mint itt: gyontatas mise elott, szentaldozas terdelve. Az itteni elso megdobbenesem volt hogy gyontatas csak szombaton delben van, megis mindenki aldozik.

A TLM valoban erosen szerez tert itt, remelhetoleg a legujabb dontes ertelmeben tobb helyen beleillesztik a rendes miserendbe a jelenlegi vasarnap delutani vagy korhajnali idopontok helyett.

 脡lthes Eszter adatok | 2010.02.22 21:54 | 71
V谩lasz a 69. sz谩m煤 眉zenetre:
Kedves akolitus, 茅n, aki k茅tszer annyi id艖s vagyok, mint 脰n, 茅s aki b艖ven 茅lt abban a bizonyos 眉ld枚z茅ses id艖ben, sajnos azt kell mondanom, hogy nem l谩tja j贸l az okokat. Az 眉ld枚z茅s mindig mindenhol j贸t tett a vall谩snak. Soha annyian nem j谩rtak (mi is) templomba, mint az 50-es 茅vek elej茅n. 卢 Amikor S.G. atya 煤jmis茅it (tridenti r铆tusban) mondta, k茅t helyre elk铆s茅rtem. Az egyik helyen kev茅s gyakorl贸 katolikus volt, sokan voltak a protest谩nsok, vagy a k枚z枚mb枚sek. A figyelem 茅s a 鈥瀟etsz茅s鈥 茅rezhet艖 volt. A m谩sik helyen csak gyakorl贸, azaz NOM-es katolikusok voltak a templomban. A visszautas铆t谩st, a nemtetsz茅st szinte v谩gni lehetett. Dermeszt艖 volt.

Eur贸pa mag谩n viseli k茅tezer 茅v katolikus szellemis茅g茅t. Nyelv茅ben, szok谩saiban, kult煤r谩j谩ban m茅g ma is katolikus jegyeket hordoz. M茅g egy ateista is sok mindent tud 卢 azt hiszem, a korhat谩r 20 茅vn茅l lehet, azalatt m谩r nem 卢 a katolicizmusr贸l, hiszen ebben a k枚zegben 茅lt.
Teh谩t van valamilyen fogalmuk a 鈥瀔atolikusok鈥 Isten茅r艖l, a pokolr贸l, az 枚rd枚gr艖l, a b疟nr艖l, az erk枚lcsr艖l, 脕d谩mr贸l stb. 脡s ha nem j谩rnak templomba, akkor ezt a szellemi 枚r枚ks茅get viszik is magukkal. A NOM-ra j谩r贸kb艖l viszont mind ezt a tud谩st tudatosan kiirtj谩k.
P茅lda: a r谩di贸ban egy riporter megk茅rdez egy p眉sp枚k枚t, hogy mit esznek nagyb枚jtben, hiszen tudja, hogy a katolikusok ilyenkor b枚jt枚lnek. P眉sp枚k v谩lasza: 脫, mi m谩r nem vagyunk ilyen maradiak! Ilyenkor is esz眉nk h煤sf茅l茅ket.
Vagyis, ahogy Lefebvre 茅rsek mondta: a NOM nem az茅rt vesz茅lyes, mert tal谩n nem 茅rv茅nyes, hanem az茅rt, mert aki rendszeresen vesz rajta r茅szt, az elveszti a hitet. Falusi papok sz谩mtalan p茅ld谩t tudnak felsorolni arr贸l, hogy a 鈥瀝endes鈥 h铆veik mennyire tiltakoznak minden katolikus ellen, m铆g a konvertit谩k, vagy azok, akik sok谩ig nem gyakorolt谩k a vall谩sukat, nyitottak a r茅gi mise, meg a katolikus szellemmel szemben.

Kedves akolitus, nem kell minden emberi gyarl贸s谩g茅rt a r茅gi rendszert hib谩ztatni. Ami贸ta 煤. n. szabads谩g van, sokkal rosszabb a helyzet 卢 csaknem 卢 minden t茅ren. 脡n akkor ugyan m茅g evang茅likus voltam, de nyugodtan j谩rtunk templomba, hittanra, konfirm谩ltam stb. 脡s katolikus ismer艖seim is nyugodtan j谩rtak szentmis茅re. Senki nem h谩borgatta 艖ket. Ami rosszabb, volt, mint a rendszer fenyeget茅se, az a papok liber谩lis szellemis茅ge. Err艖l az 眉gyn枚k-cikkben olvashat (amit majd folytatnom kellene). Szent X. Pius p谩pa nem v茅letlen眉l harcolt a modernizmus ellen, ami els艖sorban a szemin谩riumokban tombolt, vagyis megfert艖z枚tt mindent, legink谩bb a papokat. A zsinat ennek az eredm茅nye, nem pedig a kommunizmus茅. Mint ahogy a mai hagyom谩ny-ut谩latnak sem a kommunizmus, hanem a zsinat az oka.

Kedves gilgames, 茅n az interneten 煤gy olvasom, hogy a trad铆ci贸nak (茅s a katolicizmusnak) jelenleg tal谩n Amerik谩ban a legjobb a helyzete. De az biztos, hogy ott m谩s a helyzet, mint n谩lunk, b谩r azt hiszem, ott is helye, illetve p眉sp枚ke v谩logatja.

 gilgames adatok | 2010.02.22 20:35 | 70
Nem tudom hogy van Magyarorszagon, itt (Midwest USA) nincs ellenseges erzulet a TLM-el szemben.

A TLM misek szama megharomszorozodott az utobbi ket evben es a jelenlevok korelosztasa eleg aranyos, egyedul a 16 - amig notlen/hajadon kor laszik hianyozni, helyettuk sok fiatal sokgyerekes csalad van.

A TLM nem onmagaban vonz hanem azzal ami hianyzik sok Uj Misebol: a feltetlen tisztelet szent, az Oltariszentseg irant. En rendszeresen angol misere jarok, foleg az unokaim miatt, de
- a pap az oltar fele fordulva mondja a miset
- a korus Latinul enekli a (TLM) sajat es kozos reszeit, az kozos reszeket a hivekkel egyutt
- aldozas terdelve az oltar racsa elott, termeszetesen nem kezbe
- minden mise elott es alatt van gyontatas
- majdnem mindenki megerkezik a mise kezdete elott es senki nem tavozik a zaroenek befejezese elott.

En nem erzek semmi lenyeges kulonbseget az ilyen mise es a TLM kozott

Ami a reformatus papot illeti, nekem van egy unoketestverem, reformatus, 1964-ben avattak. Mindig papnak hivtuk, en nem is emlekszem mas magyar szora. (itt minister lenne a neve, a predikator nagyon elavultnak hangzik)

 akolitus adatok | 2010.02.22 18:20 | 69
Sokszor elgondolkodtam m谩r azon, hogy haz谩nkban (de val贸sz铆n疟leg m谩shol is) mi茅rt ennyire ellens茅gesek az emberek a hagyom谩nyos r铆tussal szemben. Els艖sorban a most 60-75 茅ves koroszt谩lyra gondolok 鈥 tisztelet a kiv茅telnek.
Aki ebbe a koroszt谩lyba tartozik, az a 2. vil谩gh谩bor煤 alatt (+/- 5 茅v), illetve az 1950-es 茅vek kommunista diktat煤r谩ja alatt sz眉lettek.
Akik kor谩bban sz眉lettek, azoknak 谩ltal谩ban m茅g volt hitoktat谩sban r茅sz眉k, amely akkor m茅g hagyom谩nyos alapokon nyugodott (pl. kis k谩t茅). Akik k茅s艖bb, azokt贸l megvont谩k ezt a lehet艖s茅get, s templomi hitoktat谩sra is csak eleny茅sz艖 sz谩muk j谩rt, hiszen ez a csal谩dra n茅zve v茅gzetes k枚vetkezm茅nyekkel j谩rhatott (a gyereket nem vett茅k fel k枚z茅piskol谩ba, egyetemre; a sz眉l艖ket meghurcolt谩k, lecsukt谩k, stb.) Iskolai latinoktat谩s nem nagyon volt, mindenhol a k枚zut谩latnak 鈥灻秗vend艖鈥 oroszt vezett茅k be, amely egy眉tt j谩rt ideol贸giai 谩tnevel茅ssel is.
Egy ma 70 茅ves ember teh谩t a kem茅ny 1950-es kezdte meg serd眉l艖kor谩t, azt kort, amikor az ember komolyabban kezd 茅rdekl艖dni a vall谩sa ir谩nt. (Gyermekkorban az ember m茅g nem m茅rlegel, amit kap, az a term茅szetes sz谩m谩ra, fel sem mer眉l benne, hogy m谩sk茅pp is lehetne. Bennem is k枚z茅piskol谩s koromban tudatosult 茅s gondolkoztatott el, hogy mi茅rt van olyan sok olt谩r a templomban, s mi茅rt csak a szembemis茅z艖t haszn谩lj谩k. De val贸j谩ban m茅g akkor sem 茅rintett meg a dolog t煤ls谩gosan m茅lyen, elfogadtam, hogy ezt manaps谩g 铆gy csin谩lja az Egyh谩z 茅s k茅sz.)
Teh谩t, amikor egy fiatal komolyabban r茅szt akar venni a liturgi谩n, 茅rteni, mag谩茅v谩 akarja tenni azt, nagyon komoly pr贸bat茅tel ez sz谩m谩ra akkor, ha semmit sem 茅rt bel艖le (latinul nem tud, missz谩l茅ja nincs, hittanra nem j谩rhat鈥). 脥gy marad a pr茅dik谩ci贸, ami viszont papf眉gg艖. Esetleg, a megf茅leml铆t茅sek l茅gk枚r茅ben m茅g a mis茅re j谩r谩st is hanyagolja, vagy m谩shov谩 megy templomba, ahol nem ismerik fel a bes煤g贸k. Amikor 20-30 茅vesek lesznek, egyszerre kihirdetik sz谩mukra, hogy 煤jfajta r铆tust vezetnek be, s egyszerre 枚r枚m t枚lti el 艖ket, hogy v茅gre 茅rti a liturgi谩t. Igaz, hogy elt疟ntek a mis茅b艖l r茅szek (l茅pcs艖ima), kevesebb a t茅rdhajt谩s, s艖t m茅g az olt谩rt is megford铆tj谩k, de az 茅rt茅s 枚r枚me fel眉lm煤l mindent.
Hogy konkr茅t p茅ld谩val t谩masszam al谩 a fentieket: egy, ebbe a koroszt谩lyba tartoz贸 f茅rfi (aki k眉l枚nben katolikus gimn谩ziumba j谩rt, teh谩t tanult latinul) azt mondta, hogy 枚r眉l, hogy a sok felesleges ism茅tl茅st lereduk谩lt谩k. Mire is gondoljunk? Pl. a Confiteorra. Elmondja egyszer a pap, elmondj谩k a ministr谩nsok, s 谩ldoz谩s el艖tt elmondj谩k a h铆vek is. Bezzeg most csak egyszer hangzik el. Sz谩m谩ra, aki tanult is latint, ministr谩lt is, ez j枚tt le. Nem 茅rtette, s most sem 茅rti, hogy mi ennek az oka. Hogy is 茅rthetn茅, amikor egy p眉sp枚k is 煤gy tan铆t, hogy a szentmis茅t a pap a h铆vekkel egy眉tt mutatja be鈥
M谩svalaki, aki egy谩ltal谩n nem tanult latint, 枚r眉l, hogy mindent 茅rt. Ugyanakkor a pap szavunkr贸l sincs t煤l sok fogalma, mert rendszeresen haszn谩lja a 鈥瀝eform谩tus pap鈥 kifejez茅st, ami f谩b贸l vaskarika. Ez pedig k枚sz枚nhet艖 az 枚kum谩ni谩s tan铆t谩snak.
Teh谩t, amikor nem 茅rtj眉k, hogy mi茅rt van ez a nagy ellens茅ges magatart谩s a tradicion谩lis katolikus liturgi谩val 茅s tan铆t谩ssal szemben, gondoljunk erre: ez a koroszt谩ly b谩r ebben n艖tt fel, m茅gsem v谩lt/v谩lhatott saj谩tjuk茅v谩 ez a r铆tus, mert nem kapt谩k meg hozz谩 a sz眉ks茅ges 煤traval贸t. Puszt谩n a latin oktat谩s egy katolikus gimn谩ziumban kev茅s, mert ott (is) a tananyag hangzik el, mint m谩r iskol谩ban. A r铆tust is meg kell tan铆tani. Ezt pedig 茅rettebb hittantud谩ssal lehet elkezdeni. (Egy gyermekkel legfeljebb a mozdulatokat, az alapvet艖 im谩kat stb. lehet megtan铆tani 鈥 pl. ha ministr谩lni akar 鈥, de a m茅lyebb teol贸gi谩val v谩rni kell.)
Most ezek az emberek f茅ltik azt a r铆tust, amelyet a saj谩tuk茅nak 茅reznek, s egy谩ltal谩n nem hi谩nyzik nekik az, amiben feln艖ttek, de idegen marad sz谩mukra.
Sajnos Lefebvre lelk眉let疟 pap nem sok volt. 艕 tiszt谩n l谩tta, hogy ennek nem lesz j贸 v茅ge, s haz谩j谩ban tett is az 眉gy 茅rdek茅ben. Biztos vagyok, hogy a h铆veit megfelel艖 katek茅zisben r茅szes铆tette, k眉l枚nben hogyan maradt volna ennyi h铆v艖, akik h疟s茅gesek maradtak az 艖si r铆tushoz? Nyugat-Eur贸pa sem nagyon kedvezett a hagyom谩nyos kereszt茅nys茅gnek, hiszen ott a liberalizmus kezdett eluralkodni. De legal谩bb nem 眉ld枚zt茅k t疟zzel-vassal a h铆v艖ket, nem kellett 茅let眉ket/csal谩djukat (茅let)vesz茅lynek kitenni, legfeljebb len茅zt茅k, megvetett茅k 艖ket, maradinak b茅lyegezve 艖ket.

 Jagiello adatok | 2010.02.19 09:06 | 68
Minden apostoli eredet疟 katolikus r铆tus egy t艖r艖l fakad: az Utols贸 Vacsor谩ban, teh谩t a szentmis茅ben 谩ldozatot mutatnak be. Akik bemutatj谩k 茅s "veszik", hisznek a megtestes眉l茅sben, amikor is J茅zus 谩ldozata megism茅tl艖dik. Egyed眉l ez kedves az Aty谩nak, 茅s ez az igazi im谩d谩s 茅s tisztelet a h谩romszor Szent el艖tt, akit mi Istennek h铆vunk. Az a baj a II. Vatik谩ni Zsinat ut谩ni mis茅vel, hogy az eg茅sz liturgia afel茅 mozdult 茅s tal谩n az volt a burkolt c茅l is, hogy a szentmise ne 谩ldozat, hanem valami eml茅kvacsora legyen, elfogadhat贸 mind ortodox zsid贸, mind pedig neol贸g zsid贸 茅s protest谩ns kereszt茅ny oldalr贸l (van err艖l egy nagyon fontos 铆r谩s itt a honlapon).

Ami a "fejl艖d茅st" illeti azzal nagyon kell vigy谩zni, ez az egyik fontos metodik谩ja 茅s vessz艖parip谩ja a modernizmusnak. Az Egyh谩z 煤gy sz眉letett, hogy az apostolok 茅s a tan铆tv谩nyok igent mondtak az 脷r J茅zusra. A farizeusok pedig nemet. Ez egy egyszer疟 dichot贸mia. A tizenk茅t apostolban m谩r ott volt az Egyh谩z, ahogy a par谩nyi t枚lgymakkban is ott van az 枚tsz谩z 茅ves t枚lgyfa. Itt nem fejl艖d茅sr艖l van sz贸, hanem n枚veked茅sr艖l t茅rben 茅s id艖ben, amit az ember szem茅ly茅nek eset茅ben nemcsak a kegyelem alak铆t, hanem a szem茅lyes d枚nt茅sek sora. Teh谩t nem predestin谩ci贸, eleve elrendelts茅g, hanem egy eleve eld枚nt枚tt c茅l, amibe nem belefejl艖dnek, hanem amire vagy igent vagy nemet mondanak. A Teremt茅snek is eleve elrendelt c茅lja van, amit 脕d谩m 茅s 脡va v茅tke m谩r nem tesz nyilv谩nval贸v谩. Ez茅rt is s贸hajtozik a "Term茅szet" is az 脷r J茅zus ut谩n.

Nagyon neh茅znek t疟nik a tridenti szentmise 茅s az 煤j r贸mai mise k茅rd茅se. Pedig egyszer疟. Ha a szemin谩riumban nem tan铆tj谩k, ha nem a mis茅ben kifejezett teol贸gia 茅s filoz贸fia a m茅rt茅k, a papjaink soha nem mutathatj谩k be, 茅s a n茅p se fog tudni r贸la, hiszen teljesen kit枚r枚lt茅k m茅g az eml茅kezet茅t is. De mindent vissza lehet hozni, ha m茅g 茅l 茅s eleven a hagyom谩ny, hacsak kis vessz艖csk茅kben vagy alv贸r眉gyecsk茅kben is. Legszebb p茅lda a h茅ber nyelv, ami l谩tsz贸lag halott volt, csak a zsinag贸g谩ban haszn谩lt谩k (mint a pravoszl谩vot), de a szekul谩ris Izrael hallatlan energi谩t 茅s 谩ldozatot fektetett bele, hogy 谩llamnyelv legyen (a legelterjedtebb jiddist nem akart谩k haszn谩lni, mert az tulajdonk茅ppen a n茅metre 茅s a n茅metbe 茅p眉lt). Persze ez az 煤jh茅ber m谩r nem az a h茅ber, ami a T贸r谩ban van. Ez茅rt ez a hasonlat is s谩nt铆t.

Szem茅lyes meggy艖z艖d茅sem, hogy akik h疟ek maradnak az Egyh谩zhoz, azoknak 眉ld枚ztet茅s, megsz茅gyen铆t茅s, 茅s m谩rt铆roms谩g a sorsa. A Szentl茅lek a Jelen茅sek k枚nyv茅n 谩t mindezt tudtunkra adja, ami nem metaf贸ra, hanem a J茅zus ut谩ni id艖k le铆谩rsa. Elk茅pzelhetetlennek tartom hogy a P谩pa nyilv谩nosan tridenti r铆tusban mutassa be a szentmis茅t. Ez olyan f枚lh谩borod谩st 茅s m茅dia ugat谩st sz眉l, hogy a kis-l茅p茅sekben politiz谩l贸 R贸ma semmik茅pp se v谩llalja f枚l. Mert 铆gy nyilv谩nosan nemet mond a II. Vatik谩ni Zsinatra. Akkor meg minek csin谩lta az eg茅szet?

Szerkesztve: 2010.02.19 09:36

 Topir adatok | 2010.02.18 23:41 | 67
V谩lasz a 66. sz谩m煤 眉zenetre:

Amennyiben az a helyzet vid茅ken - lehets茅ges, mert 茅n az茅rt olyan nagyon sok helyet nem ismerek, - , hogy azoknak, akik ismert茅k a r茅gi r铆tust, nem kell, akkor az van, amit a 60. sz. 眉zenetben 铆rtam: nem becs眉lt茅k, ez茅rt Isten elvette. Most visszaadja, de csak azoknak, akik becs眉lik. Ahogyan eln茅zem a mis茅ket, t枚bbnyire fiatalok vannak. Teh谩t ugyan煤gy, mint M贸zes idej茅ben a puszt谩ban, ki kellett halnia egy gener谩ci贸nak ahhoz, hogy eljussanak (eljussunk) az 铆g茅ret f枚ldj茅re.

 脡lthes Eszter adatok | 2010.02.18 22:32 | 66
V谩lasz a 65. sz谩m煤 眉zenetre:
脡n tudom, hogy Topir sok helyet ismer, 茅s nyilv谩n vannak tapasztalatai. - M茅gis azok ut谩n, amiket mostan谩ban hallok falvakr贸l (abszol煤t szavah铆het艖 embereklt艖l, illetve magukt贸l a szerepl艖kt艖l) a helyzet falun sokkal rosszabb, mint v谩rosban,. 茅s 茅ppen azokban a helys茅gekben, illetve azokn谩l az emberekn茅l, akik j谩rnak a NOM-ra rendesen. Pl. a honlapon is fennlev艖 besz谩mol贸 脷.B-t贸l, is ezt bizony铆tja, de rengeteg m谩s p茅ld谩t is fel tudok hozni. A t茅v茅ben csak 煤j mis茅t l谩tnak, 茅s ezt k枚vetelik a saj谩t papjukt贸l is, aki net谩n megpr贸b谩lkozik - igen 贸vatosan - a r茅gi mis茅vel. S艖t, olyan is elhangzott, hogy 艖k m谩r r茅gen sem szerett茅k ezt a mis茅t, 茅s most kifejezetten visszautas铆tj谩k. Ut谩lj谩k a latin nyelvet, 茅s k茅ptelenek elfogadni, hogy a pap Isten 茅s nem fel茅j眉k fordul.


  MAGYARORSZ脕G KIR脕LYN艕JE, K脰NY脰R脰GJ 脡RETT脺NK!